BK ÍH 2021/41.
BK ÍH 2021/41.
2021.06.01.
A Be. kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezése ellenében biztosítja a hatályon kívül helyezés felülbírálatának, azaz helyessége vizsgálatának lehetőségét.
Az elsőfokú bíróság ügydöntő végzését hatályon kívül helyező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Be. 627. §; 629. § (2) bekezdés].
A kerületi bíróság végzésével H. S. vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette, valamint az 1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntette miatt indult büntetőeljárást büntethetőséget megszüntető okból – elévülés – megszüntette és megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
A törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével a kerületi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította a Be. 608. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással. A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésével szemben a Be. 627. § (1) bekezdés a) pontja alapján fellebbezési jogot biztosított.
A végzéssel szemben a vádlott védője jelentett be fellebbezést a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezése és a kerületi bíróság eljárást megszüntető határozatának helybenhagyása végett.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszéki végzés érdemi felülbírálatát és helyes indokai alapján a helybenhagyását indítványozta.
Az ítélőtábla álláspotja szerint a védő fellebbezésének elbírálását a törvény kizárja.
A felülbírálattal érintett határozat nem ítéletet, hanem eljárást megszüntető végzést helyezett hatályon kívül, ezért a törvényszéki végzés érdemi felülbírálata iránti intézkedések megtétele előtt az ítélőtábla megvizsgálta, hogy a törvényszék mint másodfokú bíróság törvényesen biztosított-e határozatával szemben fellebbezési jogot.
A Be. 627. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre
a) a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés,
b) a Be. 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, vagy
c) a Be. 592. § (1) bekezdésében meghatározott okból teljes megalapozatlanság,
d) a Be. 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok miatt került sor.
A Be. 627. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
A 2017. évi XC. törvény (Be.) 2018. július 1. napjával történt hatálybalépését követően az ítélkezési gyakorlat nem volt egységes abban a kérdésben, hogy a Be. 627. § (1) bekezdésének „ítélet” szóhasználata alatt az ügydöntő határozatok közül ténylegesen csak az ítéletek értendők vagy idetartoznak az eljárást megszüntető, jogerőhatásra képes ügydöntő végzések is.
Az értelmezési problémát az okozta, illetve jelenleg is az okozhatja, hogy a Be. 627. §-ának miniszteri indokolása szerint a törvény a fellebbezés lehetőségét az alsóbb fokú bíróság ügydöntő, érdemi határozatát hatályon kívül helyező fellebbviteli végzések esetében biztosítja. Az indokolás ugyan használja az „érdemi” jelzőt, azonban az ügydöntő határozat megjelölés félreértésre adhat okot. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a büntetőeljárásról szóló törvénynek a jogalkalmazók számára hozzáférhető online magyarázatai közül kettő esetében is a Be. 627. § (1) bekezdésére vonatkozólag a kommentár kijelenti, hogy „Az e jogorvoslati eljárásban [...] az ítélet alatt az eljárást megszüntető végzést is érteni kell.” Amennyiben az „érdemi” szó használata elkerüli a jogalkalmazó figyelmét, vagy ha kizárólag az idézett törvénymagyarázatok útmutatása alapján értelmezi az említett törvényhelyet, úgy az eljárást megszüntető elsőfokú ügydöntő végzést hatályon kívül helyező másodfokú végzéssel szemben másodfellebbezést biztosít – mint jelen esetben is –, azonban ez az alábbi okokból nem törvényes.
A Be. 449. § (1) bekezdése értelmében a bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. A (2) bekezdés külön kiemeli, hogy az ügydöntő határozat ítélet vagy ügydöntő végzés lehet. A legjelentősebb bírósági határozat az ítélet, amelyben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő döntést. Ettől az ügydöntő, érdemi határozati formától élesen elkülönül a szintén ügydöntő, azonban nem érdemi végzés, így például a Be. 567. § (1) bekezdésén alapuló eljárást megszüntető végzés.
A Be. 567. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha – a halál, a kegyelem vagy a törvényben meghatározott egyéb ok mellett – elévülés miatt a vádlott büntethetősége megszűnt. A kerületi bíróság a fentebb hivatkozott ügydöntő határozatával az eljárást elévülés miatt szüntette meg. Az eljárást megszüntető végzése az ügydöntő határozatokon belül – értelemszerűen – ügydöntő végzésnek és nem ítéletnek minősül.
A törvényszék mint másodfokú bíróság az eljárást megszüntető, ügydöntő végzést helyezte hatályon kívül és utasította az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására, tehát ügydöntő végzés hatályon kívül helyezésével szemben biztosított fellebbezési jogot.
A HVG-ORAC Kiadó „Jogkódex” kommentárjának a Be. 627. §-ához írt, a Kúria bírái által kidolgozott magyarázata szerint a hatályon kívül helyező végzéssel szembeni fellebbezés csak meghatározott bírósági határozat, nevezetesen az ítélet hatályon kívül helyezése miatt, az általánosnál szűkebb jogosulti kör által és meghatározott törvényi sérelem okán vehető igénybe.
A Be. 627. § (1) bekezdése szerint fellebbezéssel támadható – többek között – a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése. A kommentár hangsúlyozza, hogy a Be. kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezése ellenében biztosítja a hatályon kívül helyezés felülbírálatának, azaz helyessége vizsgálatának lehetőségét. Ezzel összhangban azt is kiemeli, hogy a Be. 627. § (1) bekezdése szerinti kifejezett rendelkezés alapján, továbbá eltérő törvényi rendelkezés hiányában más határozat – nem ítélet – vonatkozásában a Tizenhetedik Rész szerinti jogorvoslat nem vehető igénybe.
Ez utóbbi jogi álláspontot a Kúria a BH 2020. évi 139. számú eseti döntésének [22] és [23] bekezdésében is megerősítette, amikor rámutatott arra, hogy a Be. 627. § (1) bekezdése kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzés ellen biztosítja a fellebbezési jogot, ha a hatályon kívül helyezésre a törvényben kimerítő jelleggel meghatározott hatályon kívül helyezési okból került sor. A Kúria szerint a Be. miniszteri indokolása egyértelművé teszi, hogy a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségét a törvény korlátlanul nem, csak az alsóbb fokú bíróság ügydöntő, érdemi határozatát hatályon kívül helyező fellebbviteli végzések esetében biztosítja.
Az ügydöntő végzést hatályon kívül helyező végzéssel szembeni fellebbezés megengedhetőségének kérdésében a Kúria fentebb rögzített elutasító álláspontját támasztja alá a hatályon kívül helyezés intézménye is, amely nem a döntés külső mércéhez viszonyított helytelenségére adott válasz, hanem mindig a döntéshez vezető folyamat kritikáját jelenti, azaz a döntés belső, szakmai problémáira utal. Az anyagi jogi döntés helyessége – jelen esetben az elévülés bekövetkezte vagy annak hiánya – nem vizsgálható a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása során, mert ellenkező esetben a hatályon kívül helyezés jogszerűsége helyett a felvetődött anyagi jogi kérdésben kellene érdemben állást foglalni. Az ezzel ellentétes jogalkotói szándék a Be. 629. § (2) bekezdéséből is egyértelműen levezethető.
A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása során az eljáró bíróság a Be. 629. § (2) bekezdése alapján kétféle döntést hozhat, helybenhagyja a fellebbezéssel megtámadott határozatot vagy hatályon kívül helyezi azt és a másodfokú vagy a harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására vagy új eljárásra utasítja. A fellebbezést elbíráló bíróság tehát a hatályon kívül helyező végzést meghozó másodfokú vagy harmadfokú bíróság szerepét nem veheti át, maga nem hozhatja meg a törvénynek megfelelő határozatot, mert, ha meghozná, akkor törvénysértően, hatáskört elvonva, az anyagi jogi kérdést döntené el egy olyan eljárásban, ami perjogilag nem erre rendeltetett.
Ugyanis a fellebbezési jog biztosításával jelen büntetőügyben mindez azt eredményezné, hogy az ítélőtábla az elévülés hiányának a törvényszéki állásponttal azonos megállapítása esetén helybenhagyná a másodfokú végzést, míg, ha azzal esetleg ellentétes meggyőződésre helyezkedne, úgy a másodfokú végzést hatályon kívül helyezné és a törvényszéket kizárólag új eljárásra utasíthatná, mivel az eljárás lefolytatására utasítás fogalmi képtelenség lenne.
Az új eljárásra utasítás egyúttal döntési kényszerhelyzetet eredményezne az alsóbb fokú bíróság számára, mivel az ellentétes jogi vélemény miatti hatályon kívül helyezés az új eljárás keretében meghozandó anyagi jogi döntés irányát is magában foglalná. Ezt a nem kívánatos eljárásjogi helyzetet a jogorvoslati jog kizárásával kerülte el a jogalkotó.
A fentiek miatt a törvényszéki végzés ellen fellebbezésre nincs törvényes lehetőség.
Végezetül az ítélőtábla szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a Be. 627. § (1) bekezdésében biztosított jogorvoslati jog további feltétele, hogy az ítéletet hatályon kívül helyező végzésnek egyúttal az elsőfokú vagy a másodfokú bíróságnak új eljárásra történő utasításáról kell rendelkeznie. Jelen ügyben a törvényszék, mint másodfokú bíróság, a hatályon kívül helyezés indokaként a Be. 608. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely az új eljárásra utasítás esetköreit szabályozza, azonban a törvényszéki végzés rendelkező része a kerületi bíróságot nem új eljárásra utasítja, hanem – egyébként helyes terminológiát használva – az eljárás folytatására kötelezi. Jelen esetben ítélet hozatalára még nem került sor, így az új eljárásra utasítás értelemzavaró lenne, mert fogalmilag kizárt az új és ebből adódóan megismételt eljárás lefolytatása.
Az ítélőtábla megítélése szerint az eljárás folytatására utasítás is a törvényszék hatályon kívül helyező végzésével szembeni jogorvoslat lehetőségének törvényi kizártságára mutat rá, mivel az eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezés mögött nem az ügydöntő, érdemi határozat meghozatalához vezető folyamat bírálata érhető tetten, hanem az eljárásnak a Btk. 25. § b) pontjában szabályozott büntethetőséget megszüntető okra – mint anyagi jogi kérdésre – visszavezethető akadályának kritikája.
A következetes bírói gyakorlat szerint a bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog – amennyiben azzal élnek is – nem jelent felülbírálati kötelezettséget, a törvényben kizárt fellebbezés elbírálásának nincs helye (BH 2011.276. és 2020.294.).
Az eddig kifejtettekre tekintettel a törvényszék a hatályon kívül helyező végzése ellen tévesen biztosított fellebbezési jogot, ezért azt a Be. 589. §-ára figyelemmel alkalmazandó Be. 588. § (1) bekezdése alapján el kellett volna utasítani, figyelemmel a Be. 626. és 617. §-ára.
A fent írtakra figyelemmel, mivel a törvényszék a törvényben kizárt fellebbezést – a fellebbezési jog téves biztosítása következtében – elmulasztotta elutasítani, ezért a fellebbezést a Be. 598. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 597. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla – mint másodfokú bíróság – utasította el.
A fellebbezés elutasítása miatt a Be. Tizenhetedik Részében szabályozott eljárásban – az általános szabályoktól eltérően – a Be. 629. § (4) bekezdés II. fordulata alapján nincs helye fellebbezésnek.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Hkf.29/2021/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás