419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet

1. § E rendelet hatálya

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1)⁶ A fejlesztési terv és a rendezési terv (a továbbiakban együtt: településterv), a kézikönyv, valamint a településképi rendelet az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési tervek, valamint a területfejlesztési koncepciók és programok alapján kerülnek kidolgozásra.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti területrendezési tervek, területfejlesztési koncepciók és programok módosulnak, a településtervet, a kézikönyvet és a településképi rendeletet is felül kell vizsgálni, és szükség esetén 9 hónapon belül módosítani kell.

4. § (1) A településterv a jogfolytonosság biztosításával, a korábbi településfejlesztési koncepcióra, integrált településfejlesztési stratégiára és településrendezési eszközre, valamint a korábbi településtervre alapozva, a település földrajzi adottságainak és lakosságszámának, egyedi történeti sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül.

(2) A fejlesztési terv és a rendezési terv, valamint ezek módosítása együtt készül, kivéve, ha az önkormányzat

(3) A fejlesztési terv, a rendezési terv, a kézikönyv és a településképi rendelet egymással tartalmi összhangban készül, a tervezett változások időbeli ütemezésére figyelemmel.

(4) A településterv, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat

(5)⁸ A (4) bekezdés szerinti településtervezési szabályzatot a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a kötelező alkalmazásának megkezdése előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni.

5. § A településterv, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a VII. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás szerinti állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával, digitális és papíralapú dokumentálásra is alkalmas módon készül.

6. § (1) A települési önkormányzatok megállapodás alapján társulásban, közös tervezésben készíthetnek elő településtervet, kézikönyvet és településképi rendeletet.

(2) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet megalapozásának és alátámasztásának dokumentumai a közös tervezéssel érintett közigazgatási területek egészére készülnek.

(3)⁹ A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 78. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati társulás esetén kizárólag azonos vármegyében fekvő településekre készülhet együttesen településterv.

7. § (1)¹⁰ A településterv, valamint annak módosítása megalapozó vizsgálat alapján készül, és a településtervet alátámasztó javaslat készíti elő. A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat is tartalmazza az aláíró lapot, amelyen szerepelnie kell az önkormányzati főépítész, a felelős tervező és a szakági tervezők aláírásának.

(2) A megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az a tervezési feladathoz közvetlenül kapcsolódó vizsgálati tényezőt és szakterületi javaslatot tartalmazzon, a tervezési feladatnak megfelelő tartalmi mélységben, biztosítva és igazolva a településfejlesztés és településrendezés alapvető követelményeinek a teljesülését.

(2a)¹¹ A településrészek, valamint a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat a 12. melléklet tartalmazza.

(3) Az 1. és 2. melléklet szerinti tartalmi követelmények

(4)¹² A 2. melléklet 2. pontja szerinti települési környezeti értékelés tartalma nem csoportosítható át, nem vonható össze és nem hagyható el, kivéve, ha a 60. § (3) bekezdése alapján az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SKVr.) 3. melléklete szerinti környezet védelméért felelős szervek a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalomtól egyes környezeti elemek vonatkozásában eltekintenek.

(5) A hét éven belül készült korábbi

(6) A fejlesztési terv és rendezési terv készítése vagy ezek módosítása során közös megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat készül, a fejlesztési terv és a rendezési terv megalapozását és alátámasztását maradéktalanul biztosító tartalommal és részletezettséggel.

(7)¹³ A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat tartalmát, továbbá az (5) bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és településterv módosításához készült telepítési tanulmányterv felhasználhatóságát – ide nem értve a települési környezeti értékelést, valamint a műemlékvédelmi hatástanulmányt – a település önkormányzati főépítésze határozza meg az (1)–(6) bekezdés alapján, a képviselő-testületnek címzett feljegyzésben.

(8) A (7) bekezdés szerinti feljegyzést a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, és az a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi. A feljegyzésben szereplő tartalom a tervezés során csak a tervezési feladat változása vagy a tervezési terület csökkenése miatt csökkenthető, ugyanakkor a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében, a tervező által a feljegyzés módosítása nélkül kiegészíthető.

(9) A településterv módosításánál a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot – a szerkezeti összefüggések egyidejű bemutatásával – a módosítás várható hatásának figyelembevételével meghatározott területre kell elkészíteni. A települési környezeti értékelést a teljes tervezési területre kell elkészíteni.

8. § (1) Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni, ha a településterv módosítása

(2)¹⁶ Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni az (1) bekezdésben foglaltakon túl, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

(3)¹⁷ Ha az (1) és (2) bekezdés szerint nem készül megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, az önkormányzati főépítész – a településtervező által összeállított szakmai összefoglaló alapján – a településterv módosítását szakmai összefoglalóban indokolja. A főépítész szakmai összefoglalója tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, valamint a jogszabályi követelményeknek való megfelelés bemutatását.

9. §¹⁸ A településképi rendelet módosítását az önkormányzati főépítész szakmai összefoglalóban indokolja, amely tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, a kézikönyvvel való összhang igazolását és – helyi védelmet érintő módosítás esetén – a 32. § szerinti értékvizsgálat eredményét.

10. § (1) A fejlesztési terv a település jövőképének meghatározása mellett, a település fejlődésének meghatározására rögzíti azokat a rövid, közép- és hosszú távú célokat, feladatokat, településfejlesztési akciókat, fejlesztéseket, intézkedéseket, amelyeket a település a tervszerű, fenntartható és gazdaságos fejlődése és üzemeltetése érdekében megvalósítana.

(2) A fejlesztési terv tartalmi követelményeit – a (3) és (4) bekezdés figyelembevételével – a 3. melléklet tartalmazza.

(2a)¹⁹ Ha településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület, a 3. melléklet 3. pontjában szereplő Cselekvési program részét képezi az anti-szegregációs program is, amely kijelöli

(3)²⁰ Az utolsó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása szerinti év első napján legfeljebb 5 000 fő népességgel rendelkező települések esetében a fejlesztési terv kidolgozása során a 3. melléklet 4. és 6. pontja elhagyható.

(4) A 3. melléklet 6. pontja szerinti Részletes fejlesztési tervlap a fejlesztési akcióterületeket az általános használat szerinti beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területként a település meglévő településszerkezetének összefüggésében határolja le és határozza meg, a fejlesztési célnak megfelelő ütemezéssel.

(5) Az okos város a fejlesztési tervét a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) okos város módszertana figyelembevételével, a 3. melléklet alapján készíti el.

(6)²¹ A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területtel rendelkező település az anti-szegregációs programot a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett Országos Szegregátum Térképben (a továbbiakban: OSZT) elérhető adatok alapján készíti el.

11. § (1) A helyi építési szabályzat és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: helyi építési szabályzat) a fejlesztési tervvel összhangban készül.

(2)²² A helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 81. § (4) és (5) bekezdésével összhangban – részletesen a 4. melléklet tartalmazza, a tartalmi elemek sorrendje módosítható.

(3) A helyi építési szabályzat 4. melléklet szerinti szöveges és térképi normatív tartalmú előírásai az egységes kezelést és nyilvántartást biztosító módon készülnek.

(4)²³ Ha a Méptv. 81. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre készül. A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik.

(5)²⁴ Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni.

14. § (1) A térképi mellékletekben egyértelműen meg kell határozni, hogy melyek a normatív tartalommal nem rendelkező, 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztató szabályozási elemek.

(2) A helyi építési szabályzat melléklete legalább

(3)²⁹ A Méptv. 81. § (4) bekezdése szerinti települések helyi építési szabályzata – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – a 4. melléklet 5. pontja szerinti mellékleteket is tartalmazza.

15. § (1) A szabályozási tervben a szabályozási elem az alkalmazás tekintetében lehet

(2) A szabályozási terv tartalmazza legalább

(3) A szabályozási terv az egyértelmű jogalkalmazás érdekében több szelvényen és több tervlapon is ábrázolható.

(4) A szabályozási tervben alkalmazható szabályozási elemeket az (1)–(3) bekezdés és a 6. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A 6. mellékletben nem szereplő, azonban helyi adottság vagy különleges településrendezési ok miatt indokolt egyedi szabályozási elem akkor jeleníthető meg a szabályozási tervben, ha a helyi építési szabályzatnak a 72. § (1) bekezdése szerinti E-TÉR-be történő feltöltésével egyidejűleg a polgármester a Lechner Tudásközpontnak megadja a helyi építési szabályzatban alkalmazott, a 6. mellékletben nem szereplő egyedi szabályozási elemeket.

(6) A Lechner Tudásközpont félévente tájékoztatást ad a miniszternek az (5) bekezdés szerinti új egyedi szabályozási elemekről annak érdekében, hogy azok a településrendezési szabályzatban tájékoztatási céllal megjelenhessenek.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szabályozási elemhez a helyi építési szabályzat kötelező előírást állapíthat meg, amelyet a szabályozási elem alkalmazása során figyelembe kell venni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti javasolt elemhez – abban az esetben, ha azt az önkormányzat alkalmazza – kötelező rendelkezés is köthető.

(8) Ha a (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályozási elem más jogszabály szerint változik, a helyi építési szabályzatot módosításáig a más jogszabálynak megfelelő tartalommal együtt kell alkalmazni.

16. §³¹ Új beépítésre szánt területen új lakóterület kijelölésére irányuló településterv készítése vagy módosítása során az új lakóterület kijelölésének szakmai megalapozottságát a tervező az alátámasztó javaslatban támasztja alá a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti tartalommal, a szilárd burkolatú út, illetve a közműkapacitás – vagy a közműpótló műtárgyak – rendelkezésre állásának részletes bemutatásával, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás tekintetében külön, „a humán infrastruktúra ellátásának biztosítása” című fejezetben.

17. § (1)³² A települési önkormányzat a fejlesztési tervet és a rendezési tervet együttesen legalább hétévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy

(2) A fejlesztési és a rendezési terv módosítása a tervezési feladatnak megfelelő tartalommal és részletezettséggel közös megalapozó vizsgálatra alapozva együtt készül, és közös alátámasztó javaslatot tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat időpontjától függetlenül, tervmódosítást igénylő új fejlesztési cél felmerülése esetén a fejlesztési tervet és a rendezési tervet együttesen kell módosítani.

18. § (1)³³ Az egy hektár területnagyságot meghaladó új beépítésre szánt terület kijelölésével járó településterv készítése vagy módosítása során, ideértve azt az esetet is, ha az új beépítésre szánt részterületek nagysága összesen haladja meg az egy hektárt, a Méptv. 8. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény teljesülése érdekében, az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték

(2) A településtervezési szabályzat a biológiai aktivitásérték számítására vonatkozó műszaki elvárásokat is tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alátámasztó munkarész a biológiai aktivitásérték számítás során keletkezett növekmény (a továbbiakban: növekmény) mértékét is tartalmazhatja. A növekmény a teljes közigazgatási területre készülő új településterv elfogadásáig felhasználható, amennyiben a felhasználás módját az alátámasztó javaslat biológiai aktivitásérték számítási eredménye és a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(4)³⁴ Az új beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása – ideértve a biológiai aktivitásérték pótlását – a település, fővárosban a főváros teljes közigazgatási területén történhet.

(5) A biológiai aktivitásérték számítási eredmény tartalmazza legalább

(6) Az egyes építési övezetek, övezetek, építési telkek vagy telkek és a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és a 9. melléklet szerinti értékmutatójának a szorzata adja.

(7) A terület eredeti vagy módosítás előtti biológiai aktivitásértékét – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a 9. melléklet 1. pontjában megadott értékmutatók alkalmazásával kell kiszámítani

(8)³⁵ A 9. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban az építési övezetekre megadott értékmutatók a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott legkisebb vagy a 9. melléklet szerinti zöldfelületi arányokra vonatkoznak.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott legkisebb zöldfelületi aránytól eltérő – kialakult, meglévő vagy újonnan szabályozott – zöldfelület esetén az egyes területek biológiai aktivitásértéke arányosan módosítható, vagy differenciált számítással az adott területen belüli különböző felületminőségekhez tartozó 9. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározott értékmutatók segítségével pontosítható, helyszíni vizsgálat adatai vagy az új szabályozás szerinti különböző felületek mérete alapján.

(10)³⁶ Ha egy terület biológiai aktivitásértéke differenciált számítással került meghatározásra, akkor e terület biológiai aktivitásértéke differenciált számítással módosítható, kivéve, ha a módosítás során a követelmény a legkisebb zöldfelületi érték legkisebb mértékének meghatározásával biztosítható.

19. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni

(2)³⁸ Építési beruházás esetén a településterv módosításának kezdeményezéséhez telepítési tanulmánytervet kell készíteni.

(3) Településterv készítéséhez vagy módosításához telepítési tanulmánytervet felhasználni a megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat kidolgozására vonatkozó követelmények figyelembevételével lehet.

(4) A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv tartalmát az előkészíteni tervezett településrendezési szerződés típusa, a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél alapján – a 7. melléklet figyelembevételével – az önkormányzati főépítész határozza meg olyan módon, hogy a 7. melléklet szerinti tartalmi elemek összevonhatók, elhagyhatók vagy kiegészíthetők.

(5) A hét éven belül készült korábbi megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat felhasználható a telepítési tanulmányterv és a beépítési terv készítésénél.

(6)³⁹ Ha a telepítési tanulmányterv a településrendezési szerződés megalapozásához készül, a telepítési tanulmányterv tartalmazhatja a Méptv. 92. § (4) bekezdés c) pontja szerinti átvállalás ismertetését is.

(7)⁴⁰ A telepítési tanulmányterv a településrendezési szerződés mellékletét képezi.

20. § (1) A fővárosi fejlesztési terv, a fővárosi rendezési szabályzat, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat (a továbbiakban együtt: fővárosi településtervek), továbbá a kerületi fejlesztési terv és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: fővárosi kerületi településtervek), valamint mindezek módosítása a főváros és a kerület részéről külön-külön megalapozó vizsgálat alapján készül, továbbá a fővárosi településterveket és a fővárosi kerületi településterveket külön-külön alátámasztó javaslat készíti elő.

(2) A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg.

(3) A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat elkészítésére a 6. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kerületi építési szabályzat a fővárosi rendezési szabályzattal – és érintettsége esetén a Duna-parti építési szabályzattal vagy a Városligeti építési szabályzattal – összhangban készül.

21. § (1) A fővárosi és a fővárosi kerületi fejlesztési tervre az e §-ban foglalt eltérésekkel a fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A fővárosi fejlesztési tervlap a főváros teljes közigazgatási területére, a fővárosi kerületi fejlesztési tervlap a kerület teljes területére készül.

(3) A fővárosi fejlesztési tervlap a fővárosi fejlesztési akcióterületeket – az általános használat szerint beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területként – a főváros egésze meglévő területeinek összefüggésében határolja le és határozza meg.

(4) A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi közgyűlés normatív határozatban állapítja meg.

(5) A fővárosi kerületi fejlesztési tervet a kerületi képviselő-testület normatív határozatban állapítja meg.

22. § (1) A fővárosi fejlesztési tervben meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében, azzal összhangban fővárosi rendezési szabályzat készül.

(2) A fővárosi rendezési szabályzat a következőket tartalmazhatja:

23. § A Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat építési jogot keletkeztető rendezési tervnek minősül.

24. § (1) A kerületi építési szabályzatra az e §-ban foglalt eltérésekkel a helyi építési szabályzatra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2)⁴¹ A kerületi építési szabályzat a helyi adottságok figyelembevételével, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet – és amennyiben erről a főváros rendelkezik, a fővárosi rendezési szabályzat – által meghatározott általános használatokon belül állapítja meg építési övezetként és övezetként a sajátos használatokat és területeiket.

25. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat a normatív határozata mellékleteként fogad el.

(2) A kézikönyv – a 26. §-ban meghatározott, a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.

(3) A kézikönyvben – a településképi követelmények megalapozására – meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül, és legalább a következő fejezeteket tartalmazza:

(5) Ha beépítési vázlat is készül, annak tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, és elkészítése során a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.

26. § (1) A fővárosi kézikönyvekre az e §-ban foglalt eltérésekkel a 25. §-ban meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

(2) A kézikönyvet a főváros esetében

(3) A kerületi önkormányzat a kézikönyvet a fővárosi kézikönyv figyelembevételével, az abban foglaltakkal összhangban levő tartalommal fogadja el.

27. § (1)⁴² A helyi építési szabályzat településképi követelményeket és településkép-érvényesítési eszközöket tartalmazó része, valamint a településképi rendelet hatálya (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: településképi rendelet) – a 30. §-ban meghatározott, a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A településképi rendelet állapítja meg

(3) A településképi követelmény lehet

28. § (1) A helyi építészeti örökség területi védelme esetén és a településképi szempontból meghatározó területeknél bármilyen, e rendelet szerinti településképi követelmény megállapítható.

(2) A helyi egyedi védelem esetén területi építészeti követelmény nem állapítható meg, egyéb településképi követelmény megállapítható.

(3) A helyi védelem alatt nem álló és településképi szempontból meghatározó területtel sem érintett ingatlanok esetén

(4) Honvédelmi és katonai rendeltetésű területet érintően, az érintett államigazgatási szerv egyetértésével, kizárólag a közterületi telekkel azonos telekhatáron álló vagy azzal érintkező épületre határozható meg egyedi építészeti követelmény.

(5) A településképi követelmény a világörökségi területre, világörökségi várományos területre, a műemlékre és telkére, a műemléki környezetre és műemléki területre, a tájképvédelmi területre, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre a vonatkozó területrendezési jogszabályban vagy hatósági döntésben foglaltnál szigorúbb helyi követelményt is előírhat, de azokkal nem lehet ellentétes.

(6) A településképi rendelet a rendezési tervben meghatározható követelményeket, jogokat és kötelezettségeket nem tartalmazhat.

30. § (1) A fővárosi településképi rendeletekre az e §-ban foglalt eltérésekkel a 27–29. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fővárosban a településképi rendelet

(3) A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében

(4)⁴⁷ A főváros esetében a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg a Méptv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket. A fővárosi önkormányzat emellett a helyi védelemre megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.

(5) A kerületi önkormányzat településképi rendeletében állapítja meg a helyi egyedi vagy területi védelmet, a településképi szempontból meghatározó területeket és a településképi követelményeket azzal, hogy

(6)⁴⁸ A kerületi településképi rendeletben a területre és építményre megállapított településképi követelmény lehet szigorúbb, de nem lehet ellentétes a főváros rendeletében megállapított településképi követelményekkel.

(7)⁴⁹ A (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat területi hatálya alá tartozó területre a kerületi önkormányzat településképi követelményeket és önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem állapíthat meg, a korábban megállapított ilyen szabályokat nem kell alkalmazni. A főváros által megállapítható településképi követelményekre és alkalmazható önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökre a 27. és 28. §-ban foglaltak irányadóak.

31. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít. A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.

(2) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazzák a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére, a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket.

(3) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazhatják a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást – adókedvezményt és egyéb támogató, ösztönző intézményt –, valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.

32. § (1) A településképi rendelet 31. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.

(3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.

33. § (1) A helyi védelem a 32. § szerinti értékvizsgálatban szereplő helyi építészeti örökségre terjedhet ki.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(3) A területi védelem esetében a védelem tárgya lehet a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcaképrészlet, a növényzet, továbbá a település- és tájkarakterelemek megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése. A területi védelem megvalósulását a településterv is biztosítja.

(4) Az egyedi védelem esetében a védelem tárgya lehet a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

(5) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség meghatározásával egyidejűleg szükséges megállapítani a védelem tárgyára vonatkozó, a 27. § (3) bekezdése szerinti településképi követelményeket.

(6) Ha a településképi rendelet a helyi egyedi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője, főjegyzője – a más jogszabály alapján fennálló egyedi védelem bejegyzése hiányában – az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését.

35. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak rajzi mellékletében.

(2) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül a helyi területi védelemmel érintett terület, valamint jellemzően az örökségvédelemmel érintett terület, a táj- és természetvédelemmel érintett terület és az eltérő karakterű területek.

(3) A helyi területi védelemmel érintett településképi szempontból meghatározó terület a 32. § szerinti értékvizsgálat alapján kerül lehatárolásra.

36. § (1) Az egyedi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyvben meghatározott településképi és arculati jellemzők, értékek, továbbá a településkép minőségi formálására és védelmére vonatkozó javaslatok alapján kerül meghatározásra.

(2) Az egyedi építészeti követelmény az értékes, harmonikus településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett

(3) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjedhet az építmény, sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló anyagot, felületképzést vagy színt meghatározó valamely minőségi jellemzőjére.

(4) A tömegformálásra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület

(5) A homlokzati kialakításra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével a (3)–(5) bekezdés szerinti egyedi építészeti követelmény az építmény közterületről, közhasználatú területről nem látható építményrészére, az építmény belső udvarára nem vonatkozhat, és kerítés esetében csak a közterületi telekhatáron lévő kerítésre állapítható meg településképi követelmény.

(7) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény kiterjedhet a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben

37. § (1) A településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg lehet határozni

(2) Településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti építmények, műtárgyak közterületen történő elhelyezését tiltó rendelkezés nem állapítható meg.

38. § (1) A területi építészeti követelmény a kézikönyv településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép minőségi formálására, védelmére vonatkozó javaslatai alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben.

(2) A területi építészeti követelmény kiterjedhet a beépítés telepítési módjának meghatározására – amely telepítési mód figyelembevételével a helyi építési szabályzat az építési helyet egyedi módon határozhatja meg –, valamint belterületen az elvárt telekstruktúra és utcakép, külterületen a tájkép meghatározására. A területi építészeti követelményeket a helyi építési szabályzatban is érvényesíteni kell.

39. §⁵³ (1) A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmény kiterjedhet a cégér, cég- és üzletjelzés, illetve a Berendezések szélességi és hosszanti méretének, valamint színének és anyagának meghatározására.

(2) Az önkormányzat a Berendezések erkélyen, teraszon, loggián és ezek korlátján, továbbá az épület homlokzatán történő elhelyezését – településképi követelményként – az (1) bekezdésben foglalt feltételekhez kötheti kivéve, ha kormányrendelet másként rendelkezik.

40. § (1)⁵⁵ A Kormány az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás), valamint a 41. § szerinti építési beruházások (a továbbiakban együtt: építési beruházás) vázlatterveinek, építészeti-műszaki, illetve kivitelezési dokumentációnak országkép- és településkép-védelmi szempontú előzetes véleményezésére (a továbbiakban: előzetes településképi vélemény kialakítása) a minisztert jelöli ki.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti előzetes véleményezési jogköre nem terjed ki

(3)⁵⁷ A miniszter előzetes településképi véleményének kialakításakor arról nyilvánít előzetesen véleményt, hogy a tervezett építési beruházás biztosítja-e az ország és a beruházással érintett település képének védelmét.

(4) A miniszter előzetes településképi vélemény kialakítása során adott hozzájárulása (a továbbiakban: előzetes településképi hozzájárulás) hiányában a központi költségvetési szerv az építési beruházást

(5)⁵⁸ A miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében az (1) bekezdés hatálya alá tartozó beruházó (a továbbiakban: beruházó) elektronikus úton megküldi a véleményezendő vázlattervet .pdf/A formátumban az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszeren keresztül (a továbbiakban: ÉTDR).

(6) A beruházó a vázlatterv megküldésekor közli

(7) A miniszter a (6) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltést követő munkanaptól számított 15 napon belül az ÉTDR-en keresztül küldi meg előzetes településképi véleményét a beruházó részére.

(7a)⁵⁹ A miniszter az előzetes településképi véleménye kialakítása során szakértőként bevonhatja a Országos Építészeti Tervtanácsot.

(8) Ha a miniszter a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, az előzetes településképi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(9) Ha a beruházó az építési beruházásban tervezett építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – a vázlatterv (5) bekezdés szerinti megküldését követően módosítani kívánja, a miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a módosított vázlattervet vagy a módosítást bemutató építészeti-műszaki vagy kivitelezési dokumentációt az (5) és (6) bekezdések alkalmazásával megküldi. A beruházás a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában folytatható tovább.

(10) Az (1) bekezdés szerinti vázlatterv legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

41. § (1) Nem központi költségvetési forrásból finanszírozott építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánítása – a 40. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – csak a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában kezdeményezhető.

(2) A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet szerinti tervpályázati eljárás esetén a miniszter a bíráló bizottság által részére megküldött pályaművek előzetes településképi véleményezése útján gyakorolja a 40. §-ban meghatározott jogkörét.

(3) Ezen alcím alkalmazásában építési beruházás az új építmény építése, valamint a meglévő építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – érintő építési tevékenység.

42. §⁶⁰ A 40. és 41. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Beruházás Előkészítési Alapból előkészített beruházásokra vonatkozóan a Beruházási Előkészítési Alap felhasználásáról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.

(2a)⁶¹ A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére.

(3) A szakmai konzultáció a településképi követelmények érvényesülésével összefüggésben a hatályos rendezési tervben és a közterület-alakítási tervben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(4)⁶² A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata. A szakmai konzultációról az önkormányzati főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész lényeges nyilatkozatait.

(5)⁶³ A konzultáció megtartására és az arról készült (4) bekezdés szerinti emlékeztető kérelmező részére történő megküldésére nyitva álló határidő 15 nap.

(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a szakmai konzultációban elhangzottakkal egyező javaslatot tartalmazó településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(7) A települési önkormányzat a szakmai konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

44. § (1)⁶⁴ Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település képviselő-testülete (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: önkormányzat) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha

(2)⁶⁵ Az önkormányzat építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményt. A fővárosi önkormányzat – kivéve a 30. § (3) bekezdés a) pontja szerinti területen megvalósuló építési tevékenységet – a fővárosi helyi emléknek minősülő építmények esetében adhat az építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, bontási engedélyezési eljáráshoz, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához településképi véleményt.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

45. § (1)⁶⁶ A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(4)⁶⁷ Az önkormányzat a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a helyi építészeti tervtanács szakmai álláspontját, vagy amennyiben a település nem működtet helyi tervtanácsot, az önkormányzati főépítész véleményét. A főépítész és a tervtanács szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki. A szakmai álláspont és a településképi vélemény tartalmazhat a helyi építési szabályzat rendelkezéseire történő figyelemfelhívást.

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, az önkormányzat legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(6) Az önkormányzat 15 napon – hiánypótlás felhívás esetében 30 napon – belül kiadott településképi véleményében

(7) A településképi vélemény tartalmazza:

(8)⁷¹ Az önkormányzat a településképi véleményt az ÉTDR-en keresztül küldi meg a kérelmezőnek.

(9)⁷² A településképi vélemény ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a Méptv. 98. § (4) bekezdése szerint az állami főépítészhez vagy a területi tervtanácshoz kell benyújtani.

(10)⁷³ A (9) bekezdés szerinti kifogás elbírálásához be kell nyújtani az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt, a kifogással érintett településképi véleményt és a kifogás érdemi indokolását a jogsértés megjelölésével.

(11)⁷⁴ A kifogást elbíráló állami főépítésznek és területi tervtanácsnak a feladatkörébe tartozó, jogszabályon alapuló szakmai véleménye köti az építésügyi hatóságot a 44. § (2) bekezdése szerinti kérelem elbírálása, valamint az új épület egyszerű bejelentésének tudomásulvétele során.

46. § (1)⁷⁵ Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást köteles lefolytatni az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében. A Méptv. 33. alcíme szerinti egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás esetén településképi bejelentési eljárás nem folytatható le.

(2)⁷⁶ Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytathat le

(3)⁷⁷

(4) A bejelentési eljárás során

(5) A bejelentés tartalmazza:

(6) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(7)⁸¹ Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.

(8) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.

(9) A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

47. § (1)⁸² Az önkormányzat a Méptv.-ben meghatározott határidőn belül

(2)⁸⁹ Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.

48. § Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

49. §⁹⁰ Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Ha az önkormányzat az ellenőrzés során a bejelentés megtételének elmulasztását vagy azt észleli, hogy a településképi bejelentés köteles tevékenység folytatására a bejelentés elutasítása ellenére, vagy a tudomásul vett bejelentéstől eltérő módon kerül sor,

50. §⁹¹ Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Méptv. 100. § szerint.

51. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(2) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

55. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalomtechnikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

(2)⁹⁵ A közterület egységes kialakítása, elrendezésének szabályozása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet készíttethet. A közterület-alakítási tervet településtervezői jogosultsággal rendelkező tervező az érintett szakági tervezők bevonásával, a 8. melléklet szerinti tartalommal készíti el.

(3) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő vagy a településképi rendeletben meghatározott közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető.

(4) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településképi rendelettel és rendezési tervvel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll.

(5)⁹⁶ Ha a rendezésre kerülő közterület közkert vagy közpark zöldterület, a közterület-alakítási terv készítésébe tájépítész bevonása kötelező.

56. § (1) A közterület-alakítási terv készítésére és módosítására nem kell alkalmazni a VIII. Fejezet eljárási szabályait.

(1a)⁹⁷ A közterület-alakítási tervet és annak módosítását az önkormányzat képviselő-testülete

(1b)⁹⁸ Ha a helyi önkormányzat képviselő testülete a közterület-alakítási tervet a helyi építési szabályzat mellékleteként fogadja el, akkor annak módosítása is csak a helyi építési szabályzat módosításaként történhet meg.

(2)⁹⁹ A közterület-alakítási tervet és annak módosítását az (1a) bekezdés b) pontja esetében a jóváhagyását követő 10 napon belül a polgármester feltölti a 61. § szerint az E-TÉR felületre, egyben közzéteszi az önkormányzat honlapján.

(3)¹⁰⁰ A közterület-alakítási terv közzétételétől az érintett közterületen építési tevékenység a közterület-alakítási tervvel összhangban végezhető.

56/A. § (1) A településrendezési szerződés tervezetét és az annak mellékletét képező telepítési tanulmánytervet az önkormányzati főépítész a képviselő-testülethez címzett 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzésben véleményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti véleményében az önkormányzati főépítész arról nyilatkozik, hogy a telepítési tanulmányterv összhangban áll-e a település településfejlesztési és településrendezési céljaival, valamint a településrendezési szerződés tervezete összhangban áll-e a területrendezési szabályokkal, a települési zöldinfrastruktúra ellátottság követelményeivel, valamint – új beépítésre szánt terület kijelölése esetén – teljesülnek-e a Méptv. természeti rendszerek megőrzésével és új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatos előírásai.

(3) A telepítési tanulmánytervet a (2) bekezdés szerinti véleményezést követően a település polgármestere véleményezteti a partnerekkel. A véleményezésre legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(4) Az önkormányzati főépítész feljegyzését és a partnerek véleményét a település képviselő-testületének a településrendezési szerződés megkötése előtt érdemben vizsgálnia kell. E dokumentumok, valamint a beérkezett véleményekre adott és a képviselő-testület által elfogadott válaszok is a településrendezési szerződés mellékletét képezik.

(5) A településrendezési szerződést mellékleteivel együtt – a személyes adatok védelméhez való jog biztosítása mellett – a feladatkörében eljáró állami főépítész kérelmére részére meg kell küldeni.

(6) Ha a településrendezési szerződés tartalma a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat mellett a fővárosi önkormányzat feladatkörét is érinti, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat a Méptv. szerinti cél megvalósítójával egy szerződésben állapodik meg. Ilyen esetekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a fővárosra és az érintett kerületre együttesen alkalmazni kell.

57. § A Lechner Tudásközpont – az E-TÉR működését elősegítő – következő webes alkalmazásokat szolgáltatja díjmentesen az önkormányzatoknak a településtervek, a kézikönyvek és a településképi rendeletek, valamint a megalapozó vizsgálatok és az alátámasztó javaslatok készítéséhez, valamint a 11. mellékletben szereplő államigazgatási szerveknek:

57/A. §¹⁰⁴ Az OSZT a szegregációs mutató alapján meghatározott szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek térképi és a 12. melléklet szerinti statisztikai adatait tartalmazó térinformatikai alkalmazás.

58. § (1)¹⁰⁵ A 61. § szerinti, Lechner Tudásközpont általi adatszolgáltatás biztosíthatósága érdekében a 10. melléklet 8., 9., 17–20., 28–77. és 82–118. pontja szerinti adatszolgáltatók a Lechner Tudásközpont részére negyedévente rendelkezésére bocsátják a településtervezési szabályzat szerinti technikai szabályok – átadási mód, formátum és adattartalom betartásával – a szakterületüket érintő, 10. mellékletben felsorolt téradatokat.

(2) Az adatszolgáltatás kiterjed az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisra, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 10. melléklet szerinti tartalmára és az e-közmű adatokra is.

(3) A Lechner Tudásközpont a területrendezési tervek térségi övezetei és műszaki infrastruktúra hálózatai adatszolgáltatóinak tájékoztatásul évente március 31-ig rendelkezésére bocsátja – az önkormányzati településtervek figyelembevételével aktualizált – a Trtv. szerinti összesített téradatállományt.

59. § (1) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet

(2)¹⁰⁶ A településterv, kézikönyv készítését és módosítását, valamint a településképi rendelet módosítását az önkormányzat képviselő-testületének

(2a)¹⁰⁷ A településterv, kézikönyv készítését és módosítását, valamint a településképi rendelet módosítását megalapozó, (2) bekezdés szerinti döntések E-TÉR rendszerbe történő feltöltésére indokolt esetben külön-külön is sor kerülhet.

(3)¹⁰⁸ Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetés típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntése érdekében az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: állami főépítész), amely az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára.

(4)¹⁰⁹ A településterv készítése és módosítása a (2) bekezdés szerinti képviselő-testületi döntés megszületésétől tekinthető folyamatban lévőnek.

60. § (1)¹¹⁰

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területét és a területhez közvetlenül kapcsolódó területet érintő településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet egyeztetése során a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben foglalt településtervek egyeztetésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(3)¹¹¹ Ha a rendezési terv készítése és módosítása esetén, az SKVr. 4. §-a szerinti – a várható környezeti hatások jelentőségének eldöntésére irányuló – eljárás során a környezet védelméért felelős szervek úgy nyilatkoznak, hogy szükséges környezeti értékelést készíteni, akkor ezzel egyidejűleg azt is meghatározzák az önkormányzat számára, hogy a 2. melléklet 2. pontja szerinti települési környezeti értékelést milyen konkrét tartalommal és részletezettséggel kell elkészíteni. A várható környezeti hatások jelentőségének eldöntésére irányuló eljárás határideje 15 nap, és ilyen esetben az SKVr. 7. §-a szerinti külön eljárás lefolytatására nem kerül sor.

(4)¹¹² Az SKVr. 4. § (2) bekezdése szerinti eljárást az E-TÉR felületen kívül, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton kell lefolytatni, és az megelőzi a 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti véleményezést.

(5)¹¹³ Az egyeztetési eljárás nem minősül hatósági eljárásnak.

(6)¹¹⁴ Az egyeztetési eljárás típusa szerint általános, egyszerűsített vagy rövid eljárás, kézikönyvnél és a településképi rendeletnél általános vagy rövid eljárás lehet. Ugyanazon telektömbre vonatkozóan egyidejűleg egy általános eljárás mellett folyamatban lehet egyszerűsített vagy rövid eljárás is, azzal, hogy az 59. § (1) bekezdés c) pontja szerinti záró szakaszból egyidejűleg csak egy lehet folyamatban.

61. § (1)¹¹⁵ A polgármester a településterv, kézikönyv készítését vagy módosítását, településképi rendelet módosítását – a 62. § szerinti egyeztetési eljárást megelőzően – az E-TÉR felületen a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi, amelynek részeként

(2) Az adatszolgáltatást a 10. mellékletben foglalt adatok vonatkozásában

(2a)¹¹⁷ A település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat – amelyek a 10. melléklet 122. pontjában meghatározott szerv adatszolgáltatásának alapját képezik – a 14. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tervező az egyeztetési eljárás végéig hozzáférést kap a 10. melléklet szerinti adatszolgáltatáshoz.

62. § (1) A településtervet, a kézikönyvet, a településképi rendeletet és azok módosításait a polgármester az elfogadás előtt az E-TÉR felületen egyeztetési eljárásban véleményezteti

(2)¹¹⁸ Ha a településterv készítése vagy módosítása esetén környezeti értékelés készül, a tervet és az alátámasztó javaslat részét képező környezeti értékelést

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tervet a polgármester .pdf/A formátumban tölti fel az E-TÉR egyeztetési felületére. A kezdeményezés a dokumentumok hiánytalan feltöltésével válik érvényessé.

(4) A fejlesztési terv és a rendezési terv készítése vagy módosítása egy egyeztetési eljárásban történik, kivéve, ha törvény alapján egy településen több rendezési terv is lehet. A fejlesztési tervről szóló döntés megelőzi a rendezési tervről szóló döntést.

(5)¹¹⁹

(6)¹²⁰ Kézikönyv és településképi rendelet egyidejű módosítása egy egyeztetési eljárásban történhet. A kézikönyvről szóló döntés megelőzi a településképi rendeletről szóló döntést.

63. § (1) A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet

(2)¹²² Az adott eljárási szakasz a (3) bekezdés szerinti terv és az 59. § (2) bekezdése szerinti döntés 62. § (3) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltését követő napon kezdődik.

(3) Az önkormányzat bármely településterv készítése során alkalmazhatja az (1) bekezdés a) pontja szerinti általános szabályokat.

64. § (1) A véleményezésre jogosult szerv – ideértve e § alkalmazásában a környezet védelméért felelős szerveket is – az adott eljárási szakasz szabályai szerint ad szakmai véleményt, és biztosít egyeztetési lehetőséget a tervezőnek és az egyeztetésért felelős önkormányzati kapcsolattartónak.

(2) A véleményezésre jogosult szerv kizárólag az egyeztetési szakterületére vonatkozóan ad véleményt, a jogszabályban meghatározott tartalmi keretek között.

(3) A véleményezésre jogosult szerv véleményének, egyeztető tárgyaláson nyilatkozatának tartalmaznia kell legalább

(4) Ha a véleményhez szükséges információk és adatok nem a véleményezésre jogosult szervnél állnak rendelkezésre, akkor a megkeresést véleményező egyezteti az ágazati tervvel és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai véleményét ezt követően adja meg, amely megkeresés a véleményezési határidőbe beszámít.

(5) A véleményezésre jogosult szervet az egyeztetési eljárás során adott véleménye – a településterv szabályozási körében – köti.

(6) Azt a véleményezésre jogosult szervet, amely

(6a)¹²⁵ Az egyeztető tárgyaláson a véleményezésre jogosult szerv és az önkormányzat akkor képviselteti magát, ha a megjelent, nyilatkozattételre jogosult képviselője az egyeztetésen felmerült új tények és szempontok alapján jogosult újraértékelni a korábban írásban megküldött véleményét, és az érintett szakkérdés, illetve a szükségessé vált tervmódosítás tekintetében nyilatkozatot tud tenni.

(7) Abban az esetben, ha az összevont telepítési eljárással egyidejűleg a településterv módosítása is szükséges, az eljárásba bevont szakhatóságok véleménye kiváltja a településterv egyeztetési eljárásában való részvételüket.

65. § (1)¹²⁶ A partner az adott eljárási szakasz szabályai szerint ad véleményt, és biztosít egyeztetési lehetőséget a tervezőnek és az önkormányzati főépítésznek.

(2) A partner a közösségi érdekre vagy a jogos magánérdekre vonatkozóan ad véleményt, és tesz a módosításra javaslatot. A partner véleménye a véleményezett tervezet tartalmára terjedhet ki, a vélemény és a tervezet között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A partner kifogást emelő véleményét indokolással támasztja alá.

(3)¹²⁷ A partner véleményének megismerése céljából – a 66. § (1) bekezdése szerinti feltöltéssel egyidejűleg, de az E-TÉR felületen kívül, a helyben szokásos módon – az önkormányzat polgármestere lakossági fórumot hív össze, amelynek meghívóját az önkormányzat honlapján és a közterületi hirdetőfelületen közzéteszi, egyúttal gondoskodik arról, hogy az elkészült tervdokumentáció az önkormányzati hivatalban megtekintető legyen. A lakossági fórum meghívóját annak időpontja előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni.

(4)¹²⁸ A lakossági fórumon a polgármester és a tervező ismerteti a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet tervezetének tartalmát, a lényeges változásokat, és lehetőséget biztosít a megjelent partnereknek észrevételeik és javaslataik elmondására.

(5)¹²⁹ A partner az észrevételét és javaslatát

(5a)¹³¹ Azt a partnert, aki az (5) bekezdésben meghatározott módon és határidőben nem adott véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(6)¹³² A (4) bekezdés szerinti lakossági fórumot és a lakossági fórum helyett összehívott 75. § szerinti helyi partnerségi egyeztetést úgy kell megtartani, hogy a 66. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül az észrevételeket és javaslatokat fel lehessen tölteni az E-TÉR felületre. Azt a partnert, akinek a véleménye határidőn belül az E-TÉR felületre nem kerül feltöltésre, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

66. § (1) Az általános egyeztetési eljárásban a véleményezési szakasz kezdeményezéséhez az önkormányzat az E-TÉR felületre feltölti a véleményezendő tervezetet .pdf/A formátumban.

(2)¹³³ A véleményezési szakaszban a véleményezésre jogosult szerv – ideértve e § alkalmazásában a környezet védelméért felelős szerveket is –

(3) A véleményét a véleményezésre jogosult szerv a 64. §-ban, a partner a 65. §-ban foglaltak szerint adja meg.

(3a)¹³⁴ A véleményezésre jogosult szerv új terv készítése esetén a véleményezési szakasz kezdetétől számított 15 napon belül, terv módosítása esetén 8 napon belül – a hiányok pontos megjelölésével – hiánypótlásra vagy a terv átdolgozására szólíthatja fel a kérelmezőt. Ha a tervdokumentáció az e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, a kérelmezőt hiánypótlásra, ha a hiányok olyan széles körűek, hogy az a tervdokumentáció elbírálását lehetetlenné teszi, a kérelmezőt a terv átdolgozására kell felszólítani.

(3b)¹³⁵ A hiánypótlási felhívásban a hiányok pótlására biztosított határidő legfeljebb 30 nap. A hiányok pótlását követő naptól kell számítani az eljárás ügyintézési határidejét.

(3c)¹³⁶ Ha a véleményezésre jogosult szerv a terv átdolgozását írja elő, az átdolgozásra legfeljebb 6 hónap időtartamot biztosít, és egyben az eljárás felfüggesztését is elrendeli. Az átdolgozott terv benyújtását követő naptól kell számítani a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyintézési határidőt.

(3d)¹³⁷ A hiánypótlásra történő felhívásról és a hiánypótlásról, az átdolgozásra felszólításról és az átdolgozott terv megküldéséről a többi véleményezésre jogosult szerv is tájékoztatást kap, és – a hiánypótlásban és az átdolgozott tervben szereplő új tényekre, adatokra tekintettel – valamennyi véleményezésre jogosult szerv esetében az ügyintézési határidőre a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3e)¹³⁸ Ha a (3b) és (3c) bekezdésben foglalt határidő eredménytelenül telik el, a véleményezésre jogosult szerv 8 napon belül nem támogató véleményt bocsát ki.

(4)¹³⁹ Véleményeltérés esetén a polgármester az E-TÉR-en keresztül a (2) bekezdésben meghatározott határidőt követő 8 napon belül, fővárosi településterv készítése esetén 20 napon belül egyeztetést kezdeményezhet, elektronikus hírközlési sajátos építmény és elektronikus hírközlő eszköz esetén kezdeményez, amelyről mind a partnerek, mind a véleményezésre jogosult szerv esetében jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5)¹⁴² A véleményezésre jogosult szerv és a partner számára a polgármester a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított legalább 5, legfeljebb 15 napon belüli időpontra biztosít egyeztetési lehetőséget.

(6)¹⁴³ A jegyzőkönyv az adott véleményhez csatolt dokumentumként kerül feltöltésre, amelyet tájékoztatásul az önkormányzat a honlapján is megjelenít.

(7)¹⁴⁴ A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet – ismertetni kell a képviselő-testülettel, a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolni kell.

(7a)¹⁴⁵ A vélemények értékelését a főépítész a tervező bevonásával készíti elő a (7) bekezdés szerinti döntésre.

(7b)¹⁴⁶ A véleményezési szakasz lezárásáról a képviselő-testület, átruházott hatáskör esetén a döntésre jogosult dönt.

(8)¹⁴⁷ A vélemények kiértékeléséről szóló (7) bekezdés szerinti döntést és a vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntés indokolását az E-TÉR-be fel kell tölteni.

(9) A (2) bekezdés szerinti vélemény 6 hónapig érvényes.

67. § (1)¹⁴⁸ Az általános egyeztetési eljárásban a záró szakasz kezdeményezéséhez a polgármester az E-TÉR felületre feltölti

(2) A záró szakaszban az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és az E-TÉR felületen a záró szakasz kezdetétől számított

(3) Záró szakmai vélemény akkor adható, ha a 66. § (8) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltak teljesültek.

(3a)¹⁵¹ Amennyiben bevonása jogszabály alapján szükséges, az országos főépítészt és a Balatoni főépítészt – a terv véleményezése céljából – a dokumentáció hiánytalanná válását követően haladéktalanul meg kell megkeresni.

(4) Az állami főépítész a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyeztető tárgyalásra – a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 5 nappal – az E-TÉR-en keresztül meghívja a polgármestert, a tervezőt, valamint az egyeztetéssel érintett véleményezésre jogosult szervet.

(4a)¹⁵² A véleményezésre jogosult szerv és az önkormányzat képviselete a 64. § (6a) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozattételre jogosult személy részvételével biztosítható.

(5) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely a településterv elfogadására alkalmassá tételéhez tartalmazza a felmerült valamennyi véleményeltéréssel kapcsolatos döntést és valamennyi szükséges feltételt. Az állami főépítész a jegyzőkönyvet az egyeztető tárgyalást követően 3 napon belül feltölti az E-TÉR-be.

(6)¹⁵³ A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti teljesítési határidő elteltét megelőzően benyújtott önkormányzati kérelemre, az állami főépítész a teljesítési határidőt egy alkalommal, legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja.

(7) Az állami főépítész – a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével –

(8)¹⁵⁶ A főváros teljes közigazgatási területére készülő településterv esetén az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 15 napon belül az állami főépítész a (4) és (5) bekezdés szerint egyeztető tárgyalást tart, amelyen a miniszter képviselője is részt vesz. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és az egyeztető tárgyalás eredményeként véglegesített településterv tervezetét az állami főépítész – a településterv tervezetével kapcsolatos véleményével együtt – 20 napon belül a miniszter részére feltölti az E-TÉR-be. Ha benyújtott önkormányzati kérelemre az állami főépítész a véglegesített településterv tervezetének elkészítésére megállapított teljesítési határidőt legfeljebb 20 nappal meghosszabbítja, az állami főépítész 20 napos feltöltési határideje a teljesítési határidő leteltével kezdődik. A miniszter a záró szakmai véleményét az állami főépítész feltöltésétől számított 20 napon belül adja meg.

(9) Az önkormányzat a településterv elfogadásáról a záró szakmai vélemény ismeretében dönt.

(10) A záró szakmai vélemény 6 hónapig érvényes.

68. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv egyszerűsített eljárásban történő

(2) Az egyszerűsített eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62–67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

69. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv rövid eljárásban történő módosítása esetén, ha a módosítás

(1a)¹⁶² Az (1) bekezdés a) pont szerinti magasabb jogszabállyal való összhang megteremtésének minősül, ha a településképi rendelet változatlan tartalommal kerül beemelésre a rendezési tervbe. Ilyen esetben nincs szükség megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat készítésére, és e módosítást az önkormányzati főépítész is előkészítheti.

(2) A rövid eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62–67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

70. §¹⁶⁵ A kézikönyv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása esetén az egyeztetési eljárás csak véleményezési szakaszból áll, záró szakasz nem kerül lefolytatásra. Az egyeztetési eljárás véleményezési szakaszára a következő szabályok irányadóak:

70/A. §¹⁶⁶ Ha a településképi rendelet módosítása – magasabb szintű jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében – rendelkezés hatályon kívül helyezésére vagy módosítására irányul, vagy elírás javítására kerül sor, a 70. § a) pontja szerinti véleményezési szakaszban csak az állami főépítész ad véleményt, a véleményezési szakasz kezdetétől számított 10 napon belül.

71. § (1) A fővárosi rendezési szabályzat módosítását igénylő kerületi településterv készítése vagy módosítása esetén a kerületi önkormányzatnak a módosítás rövid tartalmi összefoglalójának egyidejű megküldésével kezdeményeznie kell a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi rendezési szabályzat módosítását. Az erre vonatkozó kérelem fővárosi önkormányzathoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a fővárosi önkormányzat

(1a)¹⁶⁷ Ha a fővárosi önkormányzat az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntést nem hozza meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a fővárosi önkormányzat egyetért a kerületi önkormányzat módosítási kezdeményezésével.

(2) Ha a kerületi önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntéssel nem ért egyet, a döntés felülvizsgálatát kérheti a fővárosi önkormányzattól, amelyben részletesen ismerteti a kerületi önkormányzat, hogy miért nem ért egyet a főváros elutasító döntésével. A fővárosi önkormányzat álláspontját 30 napon belül megküldi a kerületi önkormányzatnak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az értesítést követő 8 napon belül a két önkormányzat külön-külön intézkedik a feladatkörébe tartozó településterv elkészítéséről és a 61. § szerinti kezdeményezésről. A fővárosi településterv a kerületi önkormányzat kezdeményezésére az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével is készülhet. A tervezetet a főpolgármester a záró szakmai vélemény beérkezését követő 30 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. Az egyeztetési eljárás településrendezési szerződéshez nem köthető.

(4) A fővárosi településterv elfogadására vonatkozó döntés meg kell, hogy előzze a kerületi településterv elfogadását.

72. § (1) A polgármester

(2) A rendezési terv módosítása esetén az egységes normaszöveget mellékleteivel együtt legkésőbb a módosítás hatálybalépéséig fel kell tölteni az E-TÉR felületre.

73. § (1)¹⁶⁹ Ha az állami főépítész vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv szerint az elfogadott településterv és településképi rendelet jogszabályba ütközik, az E-TÉR-be történő feltöltéstől – feltöltés hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételtől – számított 3 hónapon belül a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(2)¹⁷⁰ Ha az E-TÉR üzemeltetője észleli az elfogadott önkormányzati rendelet vagy határozat 72. § (1) bekezdése szerinti határidőben történő feltöltésének elmaradását, a határidő lejártától számított 30 napon belül kezdeményezheti az önkormányzatnál az E-TÉR-be történő 15 napon belüli feltöltését, ennek elmaradása esetén 15 napon belül kezdeményezi a miniszternél a mulasztás miatti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A miniszter a törvényességi felügyeleti eljárást 30 napon belül kezdeményezheti a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.

74. § (1) Ha az önkormányzat szerint az állami főépítész által kiadott záró szakmai vélemény jogszabályba ütközik, a záró szakmai vélemény E-TÉR-be történő feltöltésétől számított 15 napon belül kezdeményezi a miniszternél a záró szakmai vélemény jogi szempontú vizsgálatát, a jogszabálysértés konkrét megjelölésével és a jogszabálysértést tartalmazó irat megküldésével.

(2) Ha a miniszter a záró szakmai véleményben jogszabályi ütközést észlel, 45 napon belül kezdeményezi az állami főépítésznél – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a záró szakmai vélemény felülvizsgálatát, a jogszabálysértés megjelölésével. Az állami főépítész kizárólag a megjelölt jogszabálysértés szempontjából vizsgálja felül a záró szakmai véleményt. A felülvizsgálat eredményeként a korábbi záró szakmai véleményét fenntartja vagy módosítja.

(3)¹⁷¹ Ha a miniszter a záró szakmai véleményben jogszabályi ütközést nem észlel, erről 45 napon belül tájékoztatja az állami főépítészt és az önkormányzatot.

75. § (1) A helyi partnerségi egyeztetés lefolytatása akkor kötelező, ha az önkormányzat partnerségi rendelete a partnerségi egyeztetést a településtervek, a kézikönyv vagy a településképi rendelet készítése, módosítása tekintetében előírja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, a 67. § szerinti záró szakasz kezdeményezését megelőzően, a helyi partnerségi egyeztetésen a település polgármestere

(3) Az (1) bekezdés szerinti partnerségi rendeletben meg kell határozni

(4) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetését a települési önkormányzatok polgármesterei külön-külön végzik.

(5)¹⁷² A partnerségi egyeztetés során érkezett észrevételeket az önkormányzat feltölti az E-TÉR által biztosított digitális egyeztetőfelületre.

77. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)¹⁷⁴ A 34. §, az 56. § (2) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése és a 79. § b) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 79. § c) pontja 2027. július 1-jén lép hatályba.

78. § (1)¹⁷⁵ A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál a VII–IX. Fejezet, valamint a 10. és 11. melléklet eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1a)¹⁷⁶ A 2024. szeptember 30-án hatályos a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] I–IV. Fejezetének és mellékleteinek tartalmi követelményeit kell alkalmazni

(1b)¹⁷⁷ A kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál – ha nem tartozik az (1a) bekezdés hatálya alá – az I–VI. Fejezet, valamint az 1–9. melléklet tartalmi követelményeit kell alkalmazni.

(1c)¹⁷⁸ Ha a településnek van településszerkezeti terve, akkor a biológiai aktivitásérték számítását és az új beépítésre szánt terület kijelölést a településszerkezeti terven kell elsődlegesen megjeleníteni.

(2)¹⁷⁹ A II–IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készült településrendezési terv, valamint ezek módosítása térképi munkarészeit – helyi építési szabályzat esetén a szabályozási tervi térképi munkarészt – shape-formátumban, a településtervezési szabályzatban foglalt követelmények szerint fel kell tölteni az E-TÉR-be. A településrendezési eszköz és azok módosítása térképi munkarészeit pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.

(3)¹⁸⁰ A fejlesztési terv és a rendezési terv készítése során, ha a korábbi R.

(4)¹⁸¹ A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a kerületi építési szabályzat, a fővárosi rendezési szabályzat 2022. január 1-jétől történő módosítása során, ha a VII–IX. Fejezet vagy más jogszabály

(5) Településrendezési eszköz 2027. június 30-ig történő módosításakor a területek biológiai aktivitásértékének számítása során

(6)¹⁸³

(7) Az 58. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatbázis feltöltése érdekében, a 10. melléklet szerinti adatszolgáltatók a Lechner Tudásközpont részére a településtervezési szabályzat szerinti adatátadást első alkalommal 2021. augusztus 31-ig teljesítik.

(8) Az 58. § (3) bekezdése szerinti téradatállomány átadást első alkalommal 2023. március 31-ig kell teljesíteni.

(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett fejlesztésiterv- és rendezésiterv-készítés során elsőként a véleményezési szakaszban kell érvényesíteni az I–IV. Fejezet tartalmi követelményeit.

(10)¹⁸⁴ Az önkormányzat a 10. melléklet 122. pontjában foglalt adatok vonatkozásában 2024. október 1-jétől nyújthat be adatszolgáltatási igényt, amelyet 2024. december 1-jétől 2025. március 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal teljesít.

(11)¹⁸⁵ A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezésekre vonatkozó 39. § szerinti településképi követelményeket és önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket az önkormányzat kizárólag az e rendelkezés hatálybalépése után elhelyezésre kerülő cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezésekre alkalmazhatja.

78/B. §¹⁸⁷ E rendeletnek az egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.1.) módosított 40. § (1) bekezdését a Mód. Kr.1. hatálybalépésekor¹⁸⁸ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

78/C. §¹⁸⁹ E rendeletnek a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.2.) megállapított 60. § (5) és (6) bekezdését, 66. § (7a) bekezdését és 70/A. §-át, valamint módosított 7. § (4) bekezdését, 11. § (4) és (5) bekezdését, 58. § (1) bekezdését, 69. § (1) bekezdés f) pontját, továbbá 10. mellékletét a Mód. Kr.2. hatálybalépésekor¹⁹⁰ folyamatban lévő településterv készítésénél és településrendezési eszköz, településképi rendelet módosításánál, valamint az adatszolgáltatásnál is alkalmazni kell.

78/D. §¹⁹¹ (1)¹⁹²

(2)¹⁹³

(3) A Lechner Tudásközpont a településtervek, kézikönyvek és településképi rendeletek készítéséhez és módosításához, valamint a megalapozó vizsgálatok és az alátámasztó javaslatok készítéséhez az adatszolgáltatást az E-TÉR felületen keresztül biztosítja, azzal, hogy az 57. § a) pontja szerinti alaptérképet DAT- és shape-formátumban szolgáltatja az önkormányzatoknak.

(4) Helyi építési szabályzat készítése és módosítása során nem minősül új beépítésre szánt terület kijelölésnek

(5)¹⁹⁴ A főváros esetében, ha a fővárosi településterv készítése vagy módosítása során az új beépítésre szánt területekkel összefüggésben a főváros a 18. §-ban foglaltakat teljesítette, az ezzel összhangban álló kerületi építési szabályzat készítése vagy módosítása során a biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó követelményeket a fővárosi kerületnek ismételten nem kell teljesítenie.

78/E. §¹⁹⁶ E rendeletnek az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.3.) megállapított 78. § (1) bekezdés b) pontját és 78/D. §-át a Mód. Kr.3. hatálybalépésekor¹⁹⁷ folyamatban lévő településterv készítésénél és módosításánál is alkalmazni kell, azzal, hogy az egyeztetési eljárás soron következő eljárási cselekményénél lehet áttérni a biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével történő egyeztetésre. Az eljárást megindító önkormányzat a 78/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti megküldést vagy elérhetőségbiztosítást követően az E-TÉR felületen az adott eljárást lezárja.

78/F. §¹⁹⁸ Ha a Méptv. 56. § (5)–(7) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek – ideértve a Méptv. 228. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti időszakot is –, a 43. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai konzultáció megtartása és az emlékeztető elkészítése az önkormányzati főépítész helyett a polgármester feladata.

78/G. §¹⁹⁹ Ez a rendelet

79. § Hatályát veszti