419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet indokolás
419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet indokolás
a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez
2021.07.16.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet alapján az elkészítendő fejlesztési és rendezési dokumentumok száma racionalizálódik, településenként egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv fog készülni, amelyet gyűjtőfogalomként településterveknek nevezünk. Ennek megfelelően a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési terv váltja fel, a településrendezési eszköz fogalom és a településszerkezeti terv tervtípus kivezetésre kerül, így a rendezési típusú terv a helyi építési szabályzat marad. A főváros esetében a kerületek kerületi építési szabályzatot, a fővárosi önkormányzat fővárosi rendezési szabályzatot fogad el.
Amellett, hogy az eddigi négyféle tervtípus helyett (a főváros kivételével) csak kétféle terv lesz, a tervek tartalma is egyszerűbbé válik, amely az önkormányzatok számára jelentős könnyítést jelent és gyorsítja is a tervek készítésének, módosításának folyamatát.
Részletesen meghatározásra kerülnek a településfejlesztési terv és településrendezési terv megalkotásának, módosításának szabályai és külön rendelkezések tartalmazzák a fővárosi és fővárosi kerületi településtervek elfogadására irányuló előírásokat.
A fejlesztési és rendezési tervek egyeztetése, a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása – megfelelő átmeneti időszak biztosításával – egységessé és digitálissá válik. A kor követelményeinek megfelelően – és a gyorsabb, hatékonyabb működés érdekében – a papíralapú folyamatok kivezetésre kerülnek. Az adatszolgáltatás és a véleményezés a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszeren (E-TÉR) keresztül történik. Ugyanakkor a továbbiakban is lehetőség van helyi partnerségi egyeztetésre a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet esetében az önkormányzat által megalkotott partnerségi rendeletben foglalt szabályok szerint. A rendeletben meghatározandó legfontosabb szempontokat előírja a kormányrendelet, valamint rögzíti azt is, hogy a beérkezett véleményeket az önkormányzat az egyeztetés záró szakasza előtt feltölti az E-TÉR által biztosított digitális egyeztetőfelületre.
Az eljárási határidők az észszerűség keretein belül, a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett csökkennek. Ennek eredményeként a településtervek elfogadása nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá is válik.
A településtervek minimális tartalmi követelményeinek meghatározásával lehetőség nyílik arra, hogy az 5000 főnél kisebb népességű településeken a mainál jóval egyszerűbb tartalmú tervek készüljenek. Valamennyi fejlesztési terv integrált, stratégiai és területi alapú lesz, azonban a tartalmi követelmények más mélységet jelentenek egy községnél és kisvárosnál és mást egy közép- vagy nagyváros esetében.
A kormányrendelet meghatározza a településfejlesztési terv és a helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit; ezeknek egy része minden település esetében kötelező tartalmi elem, másokat azonban csak az 5000 fős vagy annál népesebb települések esetében kötelező tartalmazniuk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kisebb települések, amennyiben ezt fontosnak tartják, ne rendelkezhetnének ezekről a kérdésekről (pl. a helyi építési szabályzatban a beépítési módra, közterület-alakításra vonatkozó előírások, a településfejlesztési tervben az összetett cselekvési program, összetett fejlesztési tervlap vagy a monitoring).
Továbbra is adott marad a lehetőség a több település közös tervezésére (ez különösen az aprófalvas településeknél jelenthet segítséget), ugyanakkor a fejlesztési terv és a rendezési terv elfogadásának önkormányzatonként külön-külön kell megtörténnie.
A tervezetben szintén újdonság a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez képest, hogy meghatározza a biológiai aktivitásérték számításának módját, az új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatban az aktivitásérték fenntartásának igazolására irányuló szabályokat, valamint táblázatos formában bekerültek a kormányrendeletbe az értékmutatók is. Így a számítások könnyebben áttekinthetővé válnak.
A településképi arculati kézikönyvre, a településképi rendeletre és ezek elfogadására, módosítására vonatkozó szabályok, valamint a településkép-érvényesítési eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezések továbbra is helyet kapnak a kormányrendeletben, a jogalkalmazási tapasztalatokból eredő kisebb mértékű módosítással.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás