420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet indokolás
420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a településtervezés egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez
2021.07.16.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) II. fejezete a továbbiakban általános használatokat határoz meg, amely alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével kerül megállapításra a helyi építési szabályzatban a sajátos használat szerinti építési övezet és övezet. Egy adott építési övezetben, övezetben elhelyezhető rendeltetéseknél az OTÉK előírásait kell figyelembe venni olyan módon, hogy az OTÉK-ban felsorolt rendeltetések vegyesen és önállóan is elhelyezhetőek, sőt az OTÉK-ban az általános használatra irányadó egyes rendeltetések közül a helyi sajátosságok figyelembevételével az önkormányzat, a fővárosi kerület egyesek elhelyezését ki is zárhatja (ezek is tiltott rendeltetésnek minősülnek).
A gyakorlati tervezés megkönnyítése érdekében, a tervezői tapasztalatok alapján az általános használatok – a korábbi területfelhasználási egységekhez képest – bővültek. Így újdonságként jelenik meg a mezőgazdasági területen belül a tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, a többféle közlekedési terület (közúti és kötöttpályás), az erdőterületek új típusú felosztása.
A gyakorlatban felmerült problémák orvoslása érdekében az ágazati jogszabályok szerinti besorolásoktól tudatosan különböző megnevezéseket használ a tervezet (pl. az erdőterületek esetén védelmi célú, rekreációs és egyéb erdőterület), mivel a településrendezési megnevezések az építmények elhelyezhetőségére és rendeltetésére összpontosítanak, azaz más a céljuk. Mindennek következményeként az OTÉK-ban szereplő általános használatokon belül kell a településeknek meghatározni az egyes építési övezeteket (pl. Lke-1, Lke-2 vagy Lke-3) és övezeteket (pl. Má-1, Má-2 vagy Má-3), olyan módon, hogy az OTÉK beépítési és egyéb településrendezési szabályai érvényesüljenek. Szigorúbb helyi beépítési paraméterek alkalmazására továbbra is lehetőség lesz.
A fentiek mellett továbbra is lehetséges különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt építési övezeteket, övezeteket meghatározni, tehát az OTÉK ezeket a kategóriákat továbbra is gyűjtőfogalomként alkalmazza.
Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket ismételten áttekintettük és azt a legutóbbi felülvizsgálat óta bekövetkezett szociális és gazdasági változásokhoz illesztettük. Így – egy kivételével – a gazdasági területek valamennyi típusánál megjelenik a fő rendeltetés mellett a munkásszállás-rendeltetés elhelyezhetősége is.
Az OTÉK III. fejezete, azaz az építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok is módosulnak a tervezői tapasztalatok és az építési kivitelezési tevékenység figyelembevételével. Így a kormányrendeleti szabályozás szintjén is megjelenik a telepszerű beépítés és az úszótelek, átláthatóbbá válik az elő- és oldalkertre vonatkozó szabályozás, megjelennek a megújuló energiaforrások épületen és épületben való alapvető elhelyezési szabályai, valamint korszerűvé és egyértelművé válnak az OTÉK 1. számú mellékletében szereplő egyes fogalmak.
A gyakorlatban sok esetben okoz gondot a szabályozási vonalak és a rájuk vonatkozó előírások alkalmazása, értelmezése. A törvény előírja a szabályozási vonal meghatározott időközönként történő kötelező felülvizsgálatát az önkormányzatok részére és rendezi a szabályozási vonallal érintett építési telek helyzetét az egyszerű bejelentések esetében. Ezzel összefüggésben, az egyértelmű jogalkalmazás és a jogbiztonság érdekében a tervezet újraszabályozza a szabályozási vonal fogalmát. Az új fogalommeghatározás egyértelművé teszi, hogy abba beletartozik a meglévő és a szabályozási terven meghatározott, tervezett közterületi telekhatár is.
Az új szabályozás a korábban megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomok és egyéb jelentős épületelemek, épületdíszek helyreállítása érdekében a meglévő építményekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a megsemmisült épületelemek tekintetében, valamint rögzíti, hogy az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján a Dokumentációs Központ része a megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomokról és egyéb jelentős épületelemekről, épületdíszekről vezetett nyilvántartás.
A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatt az ágazati jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. Ennek következményeként az OTÉK mellett több mint 70 további kormányrendelet is módosul.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás