• Tartalom
Oldalmenü

2021. évi XLIII. törvény

a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről1

2021.09.01.

E törvény célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése és működtetése a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével. E célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:

1. betéti társaság;

2. közkereseti társaság;

3. korlátolt felelősségű társaság;

4. részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

5. európai részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon európai részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

6. egyesülés;

7. európai gazdasági egyesülés;

8. európai területi társulás;

9. szövetkezet;

10. lakásszövetkezet;

11. európai szövetkezet;

12. vízgazdálkodási társulat;

13. erdőbirtokossági társulat;

14. külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe;

15. állami vállalat, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot;

16. egyéb állami gazdálkodó szerv;

17. egyes jogi személyek vállalata;

18. közös vállalat;

19. végrehajtói iroda;

20. közjegyzői iroda;

21. ügyvédi iroda;

22. szabadalmi ügyvivői iroda;

23. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;

24. magánnyugdíjpénztár;

25. egyéni cég;

26. egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével;

27. az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;

28. köztestület és

29. jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot.

(2) E törvény hatálya – az (1) bekezdésen túl – kiterjed a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra, amennyiben a bizalmi vagyonkezelő

a) bizalmi vagyonkezelői tevékenységét Magyarország területén végzi;

b) a bizalmi vagyonkezelői tevékenységét nem Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában végzi, és a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében Magyarország területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez;

c) az a) és b) pontokban meghatározottaktól eltérő jogviszony keretében végez bizalmi vagyonkezelői tevékenységet Magyarország területén, és e jogviszony keretében Magyarország területén a Pmt. 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez

[az (1) bekezdésben meghatározottak és a (2) bekezdés szerinti bizalmi vagyonkezelők a továbbiakban együtt: adatszolgáltató].

(3) E törvény hatálya kiterjed

a) a szolgáltatóra – a b) és c) pont kivételével – a 8. § (3) bekezdése, a 11. §, a 13. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;

b) a számlavezetőre a 7. §, a 13. §, a 18. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;

c) a széfszolgáltatóra a 11. §, a 13. §, a 19. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében.

(4) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

2. § Az e törvény szerinti adatszolgáltatási háttér megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a nyilvántartó szerv látja el.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

2. felügyeletet ellátó szerv: a Pmt. 5. §-ában meghatározott szerv;

3. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

4. harmadik személy: az e törvény szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy;

5. hatóság: a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá az állami adó- és vámhatóság;

6. központi bankszámla- és széfnyilvántartás: a fizetésiszámla- és a széfszolgáltatási szerződések adataira vonatkozó nyilvántartás;

7. központi nyilvántartások: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás;

8. nemzeti nyilvántartási szám: a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóhoz hozzárendelt egyedi azonosító;

9. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Pmt. 3. § 27. pontjában meghatározott hatóság;

10. számlavezető: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számlát vezető szolgáltató;

11. széfszolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott széfszolgáltatást nyújtó szolgáltató;

12. szolgáltató: a Pmt. 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltató;

13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;

14. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: az e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás;

15. TT index: a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám.

II. Fejezet

A TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILVÁNTARTÁS

3. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás általános szabályai

4. § (1) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók alábbi adatait tartalmazza:

a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;

b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;

c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;

e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;

g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak

ga) családi és utóneve;

gb) születési családi és utóneve;

gc) állampolgársága;

gd) születési helye, ideje;

ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

gf) érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerinti jellege és mértéke;

h) a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.

(2) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

5. § Az adatszolgáltató nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatokat, és gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról.

6. § Az adatszolgáltató gondoskodik arról, hogy tényleges tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatok változása esetén tizenöt napon belül tájékoztassa az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról.

4. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendes adatfeltöltése, adatmódosítás

7. §2

5. Hozzáférés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz

8. § (1)3

(2)4

(3)5

(4) Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. A tényleges tulajdonos egyedi adatszolgáltatási kérelmét – a tényleges tulajdonos meghatalmazása alapján – azon adatszolgáltató nyújtja be, amelynek tényleges tulajdonosa.

(5)6

(6)7

(7)8

9. §9

6. Eltérések jelzése

10. §10

11. §11

12. §12

7. Jogkövetkezmények, jogorvoslat

13. §13

14. §14

15. §15

16. §16

8. Kapcsolat az Európai Unió tagállamainak központi nyilvántartásaival

17. §17

III. Fejezet

KÖZPONTI BANKSZÁMLA-NYILVÁNTARTÁS ÉS SZÉFNYILVÁNTARTÁS

9. A központi bankszámla-nyilvántartás működése

18. § (1) A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák – a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével – alábbi adatairól:

a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;

d) a számla száma;

e) a számlavezető neve, rövidített neve;

f) a számlavezetés devizaneme;

g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.

(2) A központi bankszámla-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a számlavezető legkésőbb a fizetési számlaszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) Az MNB az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott adatairól az (1) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást teljesíti.

(5) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi bankszámla-nyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a fizetésiszámla-szerződés központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

10. A központi széfnyilvántartás működése

19. § (1) A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:

a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy bérlő cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;

d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.

(2) A központi széfnyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a széfszolgáltató legkésőbb a széfszolgáltatási szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi széfnyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(5) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a széfszolgáltatási szerződés központi széfnyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

11. Adathozzáférés

20. §18

IV. Fejezet

FELÜGYELET, INTÉZKEDÉSEK

12. Felügyelet, intézkedések

21. § (1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.

(2) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Felhatalmazások

22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a központi nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat.

14. Hatálybalépés

23. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 45. § 2021. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § (4) bekezdése 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § 2021. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 8. § (1)–(3) bekezdése, a 10–12. §, valamint a 20. § 2022. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 8. § (5)–(7) bekezdése, a 9. §, a 13–16. §, valamint a 31. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 17. § 2023. február 1-jén lép hatályba.

15. Átmeneti rendelkezések

24. § (1) A számlavezető és a széfszolgáltató e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi nyilvántartások működéséhez szükséges adatok továbbítása érdekében elektronikus adatkapcsolatot alakít ki a nyilvántartó szervvel.

(2) A számlavezető e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolat útján a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak átadja azon adatszolgáltatók Pmt. 7–24. §-a szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeként rendelkezésére álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatait, amely adatszolgáltatókkal e törvény hatálybalépésének napján – fizetési számla vezetése miatt – a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatban áll. Az adatátadás során a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokon felül a számlavezető közli a fizetési számla megnyitásának időpontját is.

(3) A nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatfeltöltése során egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.

(4) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatok nyilvántartásba történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.

(5) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a (3) bekezdés szerint rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.

25. § (1) A számlavezető a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján az általa e törvény hatálybalépésének napján vezetett fizetési számlák vonatkozásában rendelkezésére álló, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi bankszámla-nyilvántartás részére továbbítja.

(2) A széfszolgáltató a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján a nála e törvény hatálybalépésének napján érvényben lévő széfszolgáltatási szerződések vonatkozásában rendelkezésére álló, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi széfnyilvántartás részére továbbítja.

(3) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat haladéktalanul rögzíti a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban.

26. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozza.

(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát megalakulását követően negyvenöt napon belül kidolgozza, és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtja.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

27. § E törvény

a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

17. Egyéb kapcsolódó törvények módosítása

28. §19

29. §20

30. §21

31. §22

32. §23

33. §24

34. §25

35. §26

36. §27

37. §28

38. §29

39. §30

40. §31

41. §32

42. §33

43. §34

44. §35

45. §36

1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. május 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. május 21.

2

A 7. § a 23. § (4) bekezdése alapján 2021. október 1-jén lép hatályba.

3

A 8. § (1) bekezdése a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

4

A 8. § (2) bekezdése a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

5

A 8. § (3) bekezdése a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

6

A 8. § (5) bekezdése a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

7

A 8. § (6) bekezdése a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

8

A 8. § (7) bekezdése a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

9

A 9. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

10

A 10. § a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

11

A 11. § a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

12

A 12. § a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

13

A 13. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

14

A 14. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

15

A 15. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

16

A 16. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

17

A 17. § a 23. § (7) bekezdése alapján 2023. február 1-jén lép hatályba.

18

A 20. § a 23. § (5) bekezdése alapján 2022. február 1-jén lép hatályba.

19

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 30. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 31. § a 23. § (6) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

23

A 32. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 34. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 39. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12/A. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.