Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2021. évi XLIII. törvény

2021. évi XLIII. törvény

a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről1

2021.05.22.

E törvény célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése és működtetése a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével. E célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:

1. betéti társaság;

2. közkereseti társaság;

3. korlátolt felelősségű társaság;

4. részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

5. európai részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon európai részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

6. egyesülés;

7. európai gazdasági egyesülés;

8. európai területi társulás;

9. szövetkezet;

10. lakásszövetkezet;

11. európai szövetkezet;

12. vízgazdálkodási társulat;

13. erdőbirtokossági társulat;

14. külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe;

15. állami vállalat, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot;

16. egyéb állami gazdálkodó szerv;

17. egyes jogi személyek vállalata;

18. közös vállalat;

19. végrehajtói iroda;

20. közjegyzői iroda;

21. ügyvédi iroda;

22. szabadalmi ügyvivői iroda;

23. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;

24. magánnyugdíjpénztár;

25. egyéni cég;

26. egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével;

27. az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;

28. köztestület és

29. jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot.

(2) E törvény hatálya – az (1) bekezdésen túl – kiterjed a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra, amennyiben a bizalmi vagyonkezelő

a) bizalmi vagyonkezelői tevékenységét Magyarország területén végzi;

b) a bizalmi vagyonkezelői tevékenységét nem Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában végzi, és a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében Magyarország területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez;

c) az a) és b) pontokban meghatározottaktól eltérő jogviszony keretében végez bizalmi vagyonkezelői tevékenységet Magyarország területén, és e jogviszony keretében Magyarország területén a Pmt. 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez

[az (1) bekezdésben meghatározottak és a (2) bekezdés szerinti bizalmi vagyonkezelők a továbbiakban együtt: adatszolgáltató].

(3) E törvény hatálya kiterjed

a) a szolgáltatóra – a b) és c) pont kivételével – a 8. § (3) bekezdése, a 11. §, a 13. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;

b) a számlavezetőre a 7. §, a 13. §, a 18. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;

c) a széfszolgáltatóra a 11. §, a 13. §, a 19. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében.

(4) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

2. § Az e törvény szerinti adatszolgáltatási háttér megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a nyilvántartó szerv látja el.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

2. felügyeletet ellátó szerv: a Pmt. 5. §-ában meghatározott szerv;

3. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

4. harmadik személy: az e törvény szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy;

5. hatóság: a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá az állami adó- és vámhatóság;

6. központi bankszámla- és széfnyilvántartás: a fizetésiszámla- és a széfszolgáltatási szerződések adataira vonatkozó nyilvántartás;

7. központi nyilvántartások: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás;

8. nemzeti nyilvántartási szám: a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóhoz hozzárendelt egyedi azonosító;

9. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Pmt. 3. § 27. pontjában meghatározott hatóság;

10. számlavezető: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számlát vezető szolgáltató;

11. széfszolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott széfszolgáltatást nyújtó szolgáltató;

12. szolgáltató: a Pmt. 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltató;

13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;

14. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: az e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás;

15. TT index: a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám.

II. Fejezet

A TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILVÁNTARTÁS

3. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás általános szabályai

4. § (1) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók alábbi adatait tartalmazza:

a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;

b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;

c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;

e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;

g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak

ga) családi és utóneve;

gb) születési családi és utóneve;

gc) állampolgársága;

gd) születési helye, ideje;

ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

gf) érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerinti jellege és mértéke;

h) a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.

(2) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

5. § Az adatszolgáltató nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatokat, és gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról.

6. § Az adatszolgáltató gondoskodik arról, hogy tényleges tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatok változása esetén tizenöt napon belül tájékoztassa az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról.

4. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendes adatfeltöltése, adatmódosítás

7. § (1) Az adatszolgáltató által fizetési számla vezetéséhez kapcsolódóan a Pmt. 9. §-a vagy 12. § (3) bekezdése szerint teljesített adatszolgáltatást vagy a 12. § (3) és (4) bekezdése szerint az adatszolgáltató által megtett adatmegerősítést követően a számlavezető a tárgyhó utolsó napján nyilvántartásaiban rendelkezésre álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjai szerinti adatokat, valamint az egyes adatok rögzítésének dátumát minden naptári hónap utolsó napját követő 5 napon belül továbbítja a nyilvántartó szervnek a nyilvántartó szerv által meghatározott módon.

(2) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a nyilvántartásba első alkalommal történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontban meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.

(3) A nyilvántartó szerv rögzíti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a 4. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját. A nyilvántartó szerv egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.

(4) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás alapján rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.

(5) A számlavezetőt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítás vonatkozásában, ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai a 12. §-ban meghatározottak alapján „bizonytalan” vagy „megbízhatatlan” minősítést kapnak, vagy ha az adatszolgáltató vonatkozásában a 13–14. § alapján jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.

(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatait az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

5. Hozzáférés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz

8. § (1) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az érintett adatszolgáltatók értesítése nélkül, haladéktalanul és ingyenesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 3. és 4. pontjában meghatározottak szerint és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon betekinthet a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt valamennyi adatba, ideértve a 10–11. § szerinti jelzések alapján rögzített adatokat, a módosított korábbi adatokat, az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontjára vonatkozó adatokat, valamint az adatbenyújtó és adatot változtató intézményre vonatkozó adatokat.

(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, valamint

b) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

(3) A szolgáltató a számára a Pmt. 7–10. §-ában előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon hozzáférhet az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adataihoz, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokhoz és azok rögzítésének időpontjához.

(4) Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. A tényleges tulajdonos egyedi adatszolgáltatási kérelmét – a tényleges tulajdonos meghatalmazása alapján – azon adatszolgáltató nyújtja be, amelynek tényleges tulajdonosa.

(5) Harmadik személy díj fizetése ellenében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide nem értve a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.

(6) Harmadik személy díj fizetése ellenében egyedi adatszolgáltatás keretében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon adatot igényelhet a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tényleges tulajdonosi adataira vonatkozóan, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja. A jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa

a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll,

b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa,

c) szoros üzleti kapcsolatban áll, vagy

d) vagyonjogi perben áll.

(7) A (6) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon az Európai Unión kívül bejegyzett jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli szervezetben közvetlen vagy közvetett módon – többek között bemutatóra szóló részvényeken keresztül vagy más módon – többségi befolyásra feljogosító vagyonelemet tartalmaz, harmadik személy írásbeli kérelem benyújtásával adatot igényelhet a bizalmi vagyonkezelési jogviszony 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tényleges tulajdonosi adataira vonatkozóan.

9. § (1) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott esetben a harmadik személy az adatigénylés teljesítése előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

(2) A harmadik személy kérelmének tartalmaznia kell a 8. § (6) bekezdésében meghatározott felhasználási célra és a jogos érdek fennállására, valamint a 8. § (7) bekezdésében meghatározott többségi befolyásra feljogosító vagyonelemre vonatkozó összes adatot, tényt, körülményt, valamint mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint jár el. A miniszter a kérelem átvételét követő 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és dönt a felhasználási cél és a jogos érdek, vagy a többségi befolyásra feljogosító vagyonelem fennállásáról.

(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy az általa benyújtott kérelemhez köteles mellékelni a miniszter által kiadott előzetes engedélyt.

6. Eltérések jelzése

10. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv jelezheti a nyilvántartó szervnek, ha a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemi eltérést észlel az általuk ismert és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között.

(2) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa ismert tényleges tulajdonosi adatokat.

11. § (1) Ha a szolgáltató – a számlavezető kivételével – a Pmt. 7–10. §-ában foglalt ügyfél-átvilágítás keretében vagy azt követően, a Pmt. 9. § szerinti intézkedések elvégzése vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése során a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül jelzi a nyilvántartó szervnek.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az adatrögzítés időpontját.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott jelzést követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről 30 napon belül nem küldhet jelzést.

12. § (1) A 10. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérés 2 ponttal, a 11. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérés 1 ponttal csökkenti a TT index értékét. A nyilvántartó szerv a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 10. § (1) bekezdése és a szolgáltató által a 11. § (1) bekezdése alapján jelzett eltérést, a jelzett tényleges tulajdonosi adatot – a nyilvántartott adatok változatlan fenntartása mellett –, valamint a TT index módosított értékét rögzíti.

(2) Ha a TT index értéke az (1) bekezdésben meghatározott eltérések jelzése következtében

a) 8 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak;

b) 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai – a (4) bekezdés szerinti tájékoztató adatszolgáltató általi átvételét követő 60 nap eredménytelen elteltét követően – „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

(3) Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai a (2) bekezdés a) pontja alapján „bizonytalan” minősítést kapnak, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül tájékoztatóban értesíti erről az adatszolgáltatót, és az e törvény szerinti jogkövetkezmények ismertetésével felhívja az adatszolgáltató figyelmét a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatok módosításának vagy megerősítésének lehetőségére a 7. §-ban meghatározottak szerint. A nyilvántartó szerv tájékoztatójában az adatszolgáltatóval nem közli a jelzést küldő személyét, valamint a 10. § (2) bekezdésében és a 11. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(4) Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak TT indexének értéke 6 pont alá csökken, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül tájékoztatóban értesíti erről az adatszolgáltatót, és az e törvény szerinti jogkövetkezmények ismertetésével felszólítja, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatok megerősítését vagy azok módosítását az értesítés átvételét követő 5 munkanapon belül végezze el számlavezetőjénél, a Pmt. 12. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonosi adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét 10 pontra módosítja.

7. Jogkövetkezmények, jogorvoslat

13. § (1) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatót a szolgáltató a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján magas kockázatúnak tekinti, és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(2) A nyilvántartó szerv 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján a szolgáltató megtagadja a „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

14. § (1) Ha az adatszolgáltató „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „megbízhatatlan” minősítést honlapján közzéteszi.

(2) Ha az adatszolgáltató 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, a nyilvántartó szerv az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatait és a „bizonytalan” minősítést honlapján közzéteszi.

15. § (1) A 13. és 14. § alapján beállt jogkövetkezmények esetén az adatszolgáltató panasszal fordulhat a miniszterhez.

(2) A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott, a 7. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásának vagy adatmegerősítésének eredménytelensége.

(3) A panasz tartalmazza

a) az adatszolgáltató 4. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azonosító adatait;

b) az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat;

c) a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóról rögzített, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti azon tényleges tulajdonosi adatát, amelynek módosítására a panasz vonatkozik;

d) a döntésre irányuló kérelmet, megjelölve ebben a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat;

e) a rögzítendő tényleges tulajdonosi adatokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

16. § (1) A panaszt a miniszter az Ákr. rendelkezései szerint hatósági eljárásban, annak beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

(2) Ha a panasz hiányos, a miniszter – a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül – 15 napos határidő tűzésével az adatszolgáltatót hiánypótlásra szólítja fel.

(3) Ha a miniszter a panasznak helyt ad, utasítja a nyilvántartó szervet az adatszolgáltató által a panaszban kérelmezett adatmódosítás elvégzésére és az adatokhoz tartozó TT index 10 pontra módosítására.

8. Kapcsolat az Európai Unió tagállamainak központi nyilvántartásaival

17. § A nyilvántartó szerv a központi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett rendszerhez szükséges műszaki előírások és eljárások megállapításáról szóló 2021. március 1-i (EU) 2021/369 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően biztosítja az Európai Unió más tagállamaiban működő tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz hozzáféréssel rendelkező adatigénylők számára az adatszolgáltatást.

III. Fejezet

KÖZPONTI BANKSZÁMLA-NYILVÁNTARTÁS ÉS SZÉFNYILVÁNTARTÁS

9. A központi bankszámla-nyilvántartás működése

18. § (1) A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák – a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével – alábbi adatairól:

a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;

d) a számla száma;

e) a számlavezető neve, rövidített neve;

f) a számlavezetés devizaneme;

g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.

(2) A központi bankszámla-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a számlavezető legkésőbb a fizetési számlaszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) Az MNB az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott adatairól az (1) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást teljesíti.

(5) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi bankszámla-nyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a fizetésiszámla-szerződés központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

10. A központi széfnyilvántartás működése

19. § (1) A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:

a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy bérlő cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;

d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.

(2) A központi széfnyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a széfszolgáltató legkésőbb a széfszolgáltatási szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(4) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi széfnyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

(5) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a széfszolgáltatási szerződés központi széfnyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.

11. Adathozzáférés

20. § (1) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban tárolt valamennyi adatba korlátozás nélkül, az érintett adatszolgáltatók értesítése nélkül, az Eüsztv. 1. § 3. és 4. pontjában meghatározottak szerint és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon, ingyenesen betekinthet.

(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, valamint

b) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.

IV. Fejezet

FELÜGYELET, INTÉZKEDÉSEK

12. Felügyelet, intézkedések

21. § (1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.

(2) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Felhatalmazások

22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a központi nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat.

14. Hatálybalépés

23. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 45. § 2021. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § (4) bekezdése 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § 2021. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 8. § (1)–(3) bekezdése, a 10–12. §, valamint a 20. § 2022. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 8. § (5)–(7) bekezdése, a 9. §, a 13–16. §, valamint a 31. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 17. § 2023. február 1-jén lép hatályba.

15. Átmeneti rendelkezések

24. § (1) A számlavezető és a széfszolgáltató e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi nyilvántartások működéséhez szükséges adatok továbbítása érdekében elektronikus adatkapcsolatot alakít ki a nyilvántartó szervvel.

(2) A számlavezető e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolat útján a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak átadja azon adatszolgáltatók Pmt. 7–24. §-a szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeként rendelkezésére álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatait, amely adatszolgáltatókkal e törvény hatálybalépésének napján – fizetési számla vezetése miatt – a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatban áll. Az adatátadás során a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokon felül a számlavezető közli a fizetési számla megnyitásának időpontját is.

(3) A nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatfeltöltése során egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.

(4) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatok nyilvántartásba történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.

(5) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a (3) bekezdés szerint rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.

25. § (1) A számlavezető a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján az általa e törvény hatálybalépésének napján vezetett fizetési számlák vonatkozásában rendelkezésére álló, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi bankszámla-nyilvántartás részére továbbítja.

(2) A széfszolgáltató a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján a nála e törvény hatálybalépésének napján érvényben lévő széfszolgáltatási szerződések vonatkozásában rendelkezésére álló, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi széfnyilvántartás részére továbbítja.

(3) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat haladéktalanul rögzíti a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban.

26. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozza.

(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát megalakulását követően negyvenöt napon belül kidolgozza, és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtja.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

27. § E törvény

a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

17. Egyéb kapcsolódó törvények módosítása

28. § A Pmt. 3. §-a a következő 38a. és 38b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„38a. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás;
38b. többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;”

29. § A Pmt. 7. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében
a) a b) pontban meghatározott eset kivételével, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a (3) bekezdés alapján elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja.”

30. § (1) A Pmt. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.”

(2) A Pmt. 9. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A szolgáltató a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eljárások elvégzését követően az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésének dátumát nyilvántartásában rögzíti.”

31. § A Pmt. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása érdekében a szolgáltató figyelembe veszi az Afad-törvény 14. § (1) bekezdése alapján az ügyfélről közzétett adatokat és azok minősítését.”

32. § (1) A Pmt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni:
a) az azonosítás során
aa) természetes személy ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)–ag) alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)–ae) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)–bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)–be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;
b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani;
c) a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a 8. és 9. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;
d) a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatban a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;
e) a 11. és 12. §-ban meghatározott monitoring kötelezettségeket elvégezni.
(1a) A szolgáltató – az (1b) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(1b) A szolgáltató
a) az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1) bekezdés b) pontjában,
b) a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a 8. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a 9. § (3)–(4) bekezdésében, és
c) a kiemelt közszereplői jelleggel meghatározásával kapcsolatban a 9/A. § (3) bekezdésében és a 9/B. § (3) bekezdésében
meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel.
(1c) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az (1b) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket legkésőbb a 12. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során köteles elvégezni.”

(2) A Pmt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket
a) a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
b) az ügyfél személyes megjelenése hiányában
ba) az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
bb) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
bc) az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján
is elvégezheti.”

33. § A Pmt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:
a) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,
b) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,
c) a 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén,
d) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
e) az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül, valamint
f) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.”

34. § A Pmt. 29. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A miniszter a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítéséről és annak legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, a határon átnyúló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatait feltáró szupranacionális kockázatértékelés eredményeinek a figyelembevételével.
(2) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeiről.
(3) A miniszter nyilvánosságra hozza a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeinek minősített adatokat nem tartalmazó összefoglalását.
(4) A koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítésében közreműködő szervek – a nemzetközi együttműködésüket szabályozó rendelkezéseknek is megfelelő módon – információt szolgáltathatnak az Európai Unió tagállamai által készített kockázatértékeléshez.”

35. § A Pmt. 66. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltatónak a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésének biztosítására is.”

36. § (1) A Pmt. 77. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h–k) és n–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„i) a tényleges tulajdonos személyazonosságának megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(2) A Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„i) a tényleges tulajdonos személyazonosságának megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre”

[vonatkozó részletszabályokat.]

37. § A Pmt. 82. § (1) bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„c) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

39. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 12. pontja szerinti szolgáltató minőségében eljáró szolgáltató vonatkozásában az Afad-törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

40. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„21. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

41. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot.”

42. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

„b) a pénzügyi intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot,”

44. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 84. § (1) bekezdésének az „a székhely szerint illetékes gazdasági kamarával, valamint a székhely szerint illetékes önkormányzati jegyzővel” szövegrésze.

45. § Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény 8. § (2) bekezdése, 21. és 22. §-a.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. május 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. május 21.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére