• Tartalom
Oldalmenü

435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet

a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

2021.08.02.

A Kormány
a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 1–5., 7–16. és 18–21. pontjában, valamint (2) bekezdés 1–4. pontjában,
az V. és a VI. fejezet tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 18. pontjában, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 102. § tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (2) bekezdés 1–3. pontjában, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. analitikai vizsgálat: közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméktétel kémiai összetételének analitikai vizsgálata;

2. átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog átváltása alapján adott engedély;

3. borászati eljárás: az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikkében meghatározott eljárás;

4. borászati melléktermék: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet IV. rész 8. pontja szerinti borseprő és 9. pontja szerinti szőlőtörköly;

5. borászati melléktermékek kivonása: borászati melléktermékeknek a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló AM rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott módon történő felhasználása, megsemmisítése vagy megsemmisítésre átadása;

6. borászati termék előállítása: a szőlő feldolgozásának megkezdésével kezdődő és azzal a kiszerelést megelőző művelettel záruló folyamat, amelyet követően a termék analitikai és érzékszervi jellemzői már nem változnak meg;

7. borászati termék hamisítása: hamisított borászati termék előállítása;

8. borászati üzemengedélyes: a borászati üzem üzemeltetője;

9. bortípus: az azonos földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek között sajátos érzékszervi jellemzőik, kémiai összetételük vagy előállításukra vonatkozó követelményekre figyelemmel elkülönült csoportot alkotó borászati termékek halmaza;

10. érzékszervi vizsgálat: közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméktétel érzékszervi jellemzői megfelelőségének vizsgálata;

11. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplő, egy logikai egységet képező digitális térképréteg;

12. hagyományos kifejezés: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott követelményeknek;

13. hamisított borászati termék: olyan, borászati termékként közfogyasztásra forgalomba hozatalra szánt vagy közfogyasztásra forgalomba hozott termék, amelyet az adott borászati termék vonatkozásában nem engedélyezett eljárással állítottak elő, vagy amelynek előállításához az adott borászati termék vonatkozásában nem engedélyezett anyagot vagy engedélyezett anyagot az engedélyezettnél nagyobb mértékben használtak fel;

14. kisüzemi bortermelő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti személy;

15. klasszifikációs szint: a földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott minőségi szintet képviselő bortípus;

16. mobilpalackozó üzem: olyan, kizárólag kiszerelést végző borászati üzem, amely a kiszerelés elvégzését követően új állomáshelyre költöztethető;

17. must származási bizonyítvány: a szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, részben erjedt szőlőmust, valamint a még erjedésben lévő újbor előállításának igazolására szolgáló dokumentum;

18. napi szüret: egy vagy több összefüggő szőlőültetvényben vagy ültetvényrészben egy naptári napon végzett szőlőbetakarítási tevékenység;

19. rendeltetésszerű művelés: szőlőültetvény olyan művelése, amelynek keretében az ültetvény használója a gazdasági aktában meghatározott művelésmódnak megfelelő metszést alkalmaz, elvégzi a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és folyamatos gyomszabályozási munkákat, és gondoskodik arról, hogy a szőlőültetvény ne veszélyeztesse a szomszédos szőlőültetvények növénytermelési, növényegészségügyi biztonságát;

20. szüret: egy vagy több összefüggő szőlőültetvényben vagy ültetvényrészben végzett szőlőbetakarítási tevékenység;

21. szüreti bejegyzés: egy összefüggő időtartam alatt végzett szüret adatainak bejegyzése az ePincekönyv rendszerbe;

22. termelési jelentés: a borászati üzemengedélyes által az adott borpiaci év során leadott és származási bizonyítványt eredményező vagy a határidőig még el nem bírált, seprős újbor készítéséhez fel nem használt must származási bizonyítvány, továbbá első származási bizonyítvány igénylések ePincekönyv rendszerben nyilvántartott összessége;

23. termesztési alkalmassági vizsgálat: az Európai Unió valamely tagállamában fajtajegyzékre vett vagy a Kárpát-medencében korábban termesztésben lévő szőlőfajta Magyarországon történő osztályba sorolása érdekében végzett vizsgálatok összessége;

24. újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikke szerinti engedély;

25. ültetvényrész: egy szőlőültetvény felosztásával keletkező, meghatározott méretű és elhelyezkedésű terület.

II. Fejezet

SZŐLŐTERMESZTÉS

1. Szőlő termőhelyi kataszteri eljárás

2. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterületekről szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartást vezet.

(2) A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartás tartalmazza a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület

a) fekvése szerinti település nevét,

b) helyrajzi számát,

c) szőlőtermesztésre való alkalmasságának minősítését,

d) minősítés alapján meghatározott pontértékét, valamint

e) hektárban kifejezett nagyságát.

3. § (1) Földterület szőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolása, a kataszteri besorolás módosítása, valamint a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlése iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem) a NÉBIH bírálja el.

(2) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH részére.

(3) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) termőhelyi kataszterbe sorolás vagy kataszteri besorolás módosítása esetén az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet véleményét,

b) termőhelyi kataszterből történő törlés esetén a földterület fekvése szerint illetékes hegyközség hozzájárulását,

c) a földterület fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy a termőhelyi kataszterbe sorolás, módosítás vagy törlés a földterületet érintő országos, kiemelt térségi, megyei területrendezési tervvel és településrendezési tervvel nem ellentétes, és

d) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet (a továbbiakban: MATE SZBI) szakvéleményét

da) a földterület ökológiai szempontú minősítésének megadásával a földterület szőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolása,

db) a kataszteri besorolás módosítása vagy

dc) a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlése

tekintetében.

(4) Szőlő termőhelyi kataszterbe összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető földterület sorolható be.

(5) Szőlő termőhelyi kataszterbe nem sorolható be olyan terület,

a) amely a MATE SZBI által adott szakvélemény alapján a miniszteri rendelet szerinti ökológiai minősítés során 190 értékpontot nem ér el,

b) amelynek kataszterbe sorolása a területet érintő országos, kiemelt térségi vagy megyei területrendezési tervvel vagy településrendezési tervvel ellentétes,

c) amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő művelési ágban van nyilvántartva, vagy

d) amely tekintetében – az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet véleménye alapján – a kataszterbe sorolás az adott földrajzi árujelző hírnevét veszélyeztetheti.

4. § (1) A NÉBIH a termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem tárgyában hozott döntését közli

a) a földterület fekvése szerint illetékes

aa) hegybíróval,

ab) települési önkormányzat jegyzőjével,

b) a MATE SZBI-vel, valamint

c) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település esetén az elsőfokú építésügyi hatósággal.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti döntésről tájékoztatja a hegyközséget és az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetet.

(3) A NÉBIH döntését, annak véglegessé válását követően, megküldi

a) az ingatlanügyi hatóságnak, a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás jogi jellegnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (8) bekezdésében foglaltak szerint történő bejegyzése vagy törlése, valamint

b) a Nemzeti Földügyi Központnak (a továbbiakban: NFK), a termőhelyi fedvény módosítása

érdekében.

(4) Az NFK a NÉBIH döntésére figyelemmel módosított termőhelyi fedvényt átadja a Lechner Tudásközpontnak (a továbbiakban: LTK), amely a módosított termőhelyi fedvényt a VINGIS-ben megjeleníti.

2. Szőlőfajták osztályba sorolása

5. § A termesztési alkalmassági vizsgálat engedélye (a továbbiakban: vizsgálati engedély) iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH-hez.

6. § A NÉBIH a vizsgálati engedélyben a termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta (a továbbiakban: vizsgálatba vont szőlőfajta) nevének az abból készült, közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméken való feltüntetését akkor engedélyezi, ha a szőlőfajta

a) engedélyezettként regisztrált az Európai Unió valamely tagállamában,

b) neve részben sem azonos egy már osztályba sorolt szőlőfajta nevével, és

c) neve sem részben, sem egészben nem tartalmaz földrajzi árujelzőt.

7. § (1) A vizsgálati engedély egy példányát a NÉBIH megküldi a telepítés helye szerint illetékes hegybírónak.

(2) A NÉBIH a kiadott vizsgálati engedélyek adatairól nyilvántartást vezet. A hatályát vesztett vizsgálati engedélyeket a NÉBIH törli a nyilvántartásból.

(3) A NÉBIH a vizsgálati engedély hatályának lejártáról 5 napon belül értesíti a vizsgálati engedély jogosultját, az ültetvény helye szerint illetékes hegybírót és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (a továbbiakban: HNT).

8. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálatot a vizsgálati engedély kiadásától számított 10 éven belül le kell folytatni. Ez az időtartam a vizsgálati engedély jogosultjának kérelmére, az abban megjelölt időtartamra, egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel a NÉBIH meghosszabbítja, ha az engedély megadásának feltételei továbbra is fennállnak.

(2) A termesztési alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálati engedély jogosultjának minden borpiaci év végéig adatot kell szolgáltatnia a NÉBIH részére.

(3) A NÉBIH a szőlőfajta osztályba sorolására vonatkozó javaslatot 5 egymást követő termőév eredményeinek rendelkezésre állása esetén készíti el. A NÉBIH az adott évben elkészült, osztályba sorolásra vonatkozó javaslatokat december 31-ig küldi meg az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(4) Az osztályba sorolásra vonatkozó javaslat tartalmazza, amennyiben releváns, a fajtanév szinonim nevét, valamint a szőlőfajta borászati termék készítésétől eltérő célú felhasználási módját.

(5) A NÉBIH a vizsgálati engedélyek nyilvántartásából törli a vizsgálati engedélyt, és arról értesíti a hegybírót, ha

a) a termesztési alkalmassági vizsgálat eredményei alapján a vizsgálatba vont szőlőfajta nem sorolható osztályba,

b) a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a kötelezett felszólítás ellenére elmulasztja.

9. § (1) A miniszter a NÉBIH javaslata alapján

a) a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat osztályba sorolja, és

b) dönt a borkészítésre nem alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának megszüntetéséről.

(2) A borkészítésre alkalmas szőlőfajta osztályba sorolását meg kell szüntetni, ha a szőlőfajtát a Nemzeti Fajtajegyzékből vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékéből törölték.

10. § (1) A miniszter nyilvántartást vezet az osztályba sorolt, borkészítésre alkalmas szőlőfajtákról (a továbbiakban: osztályba sorolt szőlőfajták jegyzéke).

(2) A miniszter az adott évben osztályba sorolt szőlőfajtákat és a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvett szőlőfajtákat, valamint az osztályba sorolás megszüntetéséből eredő módosításokat átvezeti az osztályba sorolt szőlőfajták jegyzékén, amelyet a módosításokkal együtt az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján közzétesz.

11. § A NÉBIH a termesztési alkalmassági vizsgálat alapján osztályba sorolt szőlőfajta kísérleti eredményeit a szőlőfajta osztályba sorolását követően, személyes adatok nélkül, a honlapján közzéteszi.

3. Új telepítési engedély

12. § (1) Az új telepítési engedély iránti kérelmet minden év április 1. és április 30. között lehet benyújtani a hegybíróhoz, aki azt a HNT-hez továbbítja.

(2) A HNT a beérkezett kérelmeket összesíti, és az adott évben a miniszter által a HNT véleménye alapján – az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikk (1)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján február 1-ig közzétett közlemény alapján az adott naptári évben az új telepítések számára engedélyezhető terület nagyságát meghaladó mértékű területre beérkező új telepítési engedély iránti kérelmek esetén, a (3) bekezdésre figyelemmel,

a) a kérelmeket május 30-ig az elsőbbségi kritériumok alapján rangsorolja, vagy

b) a kérelmekben szereplő területnagyságot arányosan visszaosztja.

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti közleményben határozza meg, hogy a kérelmeket a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kell elbírálni.

(4) A hegybíró a (2) bekezdésre figyelemmel adja ki az új telepítési engedélyeket.

4. Újratelepítési engedély

13. § (1) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a szőlőültetvény kivágására figyelemmel keletkezett, felhasználni kívánt újratelepítési jogosultságot.

(2) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor az újratelepítési jogosultsággal rendelkező

a) a gazdasági aktájában nyilvántartott bármely földterületet,

b) a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény szerinti őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: családi gazdaság) esetén a családi gazdaság bármely tagjának gazdasági aktájában nyilvántartott földterületet

megjelölhet újratelepítéssel érintett területként.

(3) Ha az újratelepítési engedély iránti kérelmet családi gazdaság tagja nyújtja be, és a kérelemben a családi gazdaság másik tagjának gazdasági aktájában nyilvántartott földterületet jelöl meg újratelepítéssel érintett területként, a családi gazdaság képviselőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a megjelölt földterület a családi gazdaság használatában van.

14. § A kérelem benyújtásakor telepítési jogosultságot nem kell igazolni

a) a szőlőültetvény új fajtára történő cseréje és átoltása esetén, ha a szőlőültetvény mérete nem nő,

b) ha az újratelepítést olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termőültetvény van, és az újratelepítést követően a szőlőültetvény mérete nem nő.

5. Átváltott telepítési engedély

15. § (1) A földterületnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti telepítési joggal (a továbbiakban: telepítési jog) rendelkező használója a telepítési jog fennállásáig, de legkésőbb 2022. december 31-ig kérelmezheti a telepítési jog átváltását telepítési engedélyre (a továbbiakban: átváltott telepítési engedély).

(2) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelemre az újratelepítési engedély iránti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a felhasználni kívánt telepítési jogot. Az átváltott telepítési engedély a telepítési jog fennállásáig, de legfeljebb 2025. december 31-ig hatályos.

6. A telepítés engedélyezésének közös szabályai

16. § (1) Új telepítési engedély, újratelepítési engedély és átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) iránti kérelmet a kérelemben megjelölt földterület fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell benyújtani.

(2) Nem nyújthat be telepítési engedély iránti kérelmet az, aki

a) az új telepítési engedélye visszavonását kezdeményezte, a visszavonásról szóló döntés véglegessé válásának,

b) nem végzi el a telepítést a telepítési engedély hatályossági idején belül – kivéve vis maior esetét, az új fajtára történő cserét, ha a szőlőültetvény mérete nem nő, valamint az átoltást – a telepítési engedély hatályának lejárati

napjától számított két éven belül.

17. § (1) A telepítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) közös tulajdonban álló ingatlan esetén valamennyi tulajdonostársnak,

b) az özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek, valamint az özvegyi joggal rendelkező személynek, továbbá

c) használatot biztosító jogviszony fennállása esetén a használatba adónak

a telepítésre vonatkozó, teljes bizonyító erejű, magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) valamennyi tulajdonos, haszonélvező, özvegyi joggal rendelkező és használatba adó

aa) természetes személy nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

ab) jogi személy cégnevét, székhelyét, adószámát,

b) a kérelmező nevét, címét és

c) az érintett földterület fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.

18. § (1) A telepítési engedély iránti, hiányosan benyújtott kérelem esetén a hegybíró egy alkalommal, 15 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) Helyszíni szemle elrendeléséről a hegybíró értesíti a HNT főtitkárát.

(3) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára a kérelmet elbíráló hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.

(4) A hegybíró a véglegessé vált telepítési engedélyt a gazdasági aktában rögzíti.

19. § (1) A telepítési engedély – a szőlőfajtára irányuló módosítások kivételével – legfeljebb egy alkalommal módosítható.

(2) Új telepítési engedély módosítása nem vonatkozhat az engedélyben foglalt feltételek olyan megváltoztatására, amelyekkel az új telepítés nem lett volna engedélyezhető az új telepítési engedély iránti kérelem elbírálásakor, kivéve, ha a módosítási kérelem benyújtásakor hatályos jogszabály azt lehetővé teszi.

20. § A telepítési engedély módosítására és visszavonására egyebekben az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

7. A telepítés és a kivágás bejelentése

21. § (1) Szőlőültetvény telepítése és kivágása tényét az ültetvény használójának a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a szőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell bejelenteni.

(2) Ha az újratelepítést részben vagy egészben olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termő szőlőültetvény van, a szőlőültetvény kivágásának ténye bejelenthető a telepítés tényének bejelentésével együtt.

22. § Ha a hegybíró a bejelentés ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentés hiányos, a bejelentéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a bejelentőt

a) a bejelentés vagy melléklete hiányáról,

b) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül a 21. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek, valamint

c) a hiánytalan bejelentés megtételének elmulasztása esetén megállapítható jogkövetkezményekről.

23. § (1) A telepítés megtörténtét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró, a kivágás megtörténtét a kivágással érintett földterület fekvése szerint illetékes hegybíró ellenőrzi a helyszínen olyan időpontban, amikor a terület megközelítése az időjárási viszonyok alapján lehetséges, az ellenőrzés tárgya jól látható, és telepítés esetén a szőlőfajta azonosítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a HNT főtitkára a földterület fekvése szerint illetékes hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.

(3) Ha a telepítés támogatás felhasználásával történik, a támogatás igénybevételével kapcsolatban eljáró hatóság az általa végzett helyszíni ellenőrzések telepítésre vonatkozó adatait tartalmazó összesített kimutatást megküldi a hegybíró részére. A hegybírónak a helyszíni szemlét nem szükséges lefolytatni, ha a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll.

24. § (1) A földterület fekvése szerint illetékes hegybíró a telepítés vagy a kivágás tényét annak jogszerűsége megállapítása esetén a bejelentés napjával a gazdasági aktában rögzíti.

(2) A telepített szőlőültetvényt a szőlőültetvényhez kapcsolódó első szüreti bejegyzés napjától, de legkésőbb a telepítés napjának bejegyzésétől számított 5. naptári év első napjától termő szőlőültetvényként kell nyilvántartani.

8. Szőlőültetvények térinformatikai nyilvántartása

25. § (1) A VINGIS-t az NFK és az LTK vezeti a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az NFK térinformatikai eszközökkel a VINGIS-ben létrehozza azon adatok körét, amely alkalmas egy földterület

a) termőhelyi kataszterbe tartozásának,

b) helyrajzi számának,

c) földrajzi árujelzők termékleírásában meghatározott termőhelybe tartozásának,

d) lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységbe (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) tartozásának,

e) Btv. 20. § (4) bekezdése szerinti adatainak

megjelenítésére.

(3) Az LTK lehetővé teszi a VINGIS internetes felületén az (1) bekezdés szerinti adatok miniszteri rendeletben meghatározott fedvényeinek térinformatikai eszközökkel történő megjelenítését.

9. A szőlőültetvény művelésének ellenőrzése és a szüret elmaradását okozó káresemény bejelentése

26. § (1) A hegybíró a Btv. 5. § (2) bekezdése szerinti esetben a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének ellenőrzésére helyszíni szemlét rendel el.

(2) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára megküldi

a) a NÉBIH részére,

b) a Magyar Államkincstár részére, valamint

c) a helyszíni szemlét elrendelő hegybíró részére, amennyiben a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.

(3) A NÉBIH értesíti a hegybírót a Btv. 5. § (4) bekezdése alapján végrehajtott kivágásról, amelyet követően a hegybíró a szőlőültetvény kivágásának helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok alapján jár el.

(4) A hegybíró a kivágás tényének megállapítását követően vagy a NÉBIH kivágást megállapító jegyzőkönyve alapján az újratelepítési jogosultságot a gazdasági aktába bejegyzi.

27. § (1) Az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti a hegybírónak a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti bejelentést nyilvántartásba veszi.

10. A szüret

28. § (1) Az ültetvény használója – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő hetedik napig kérelmezi a szüret bejegyzését a HNT által rendszeresített és a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával. A határidő elmulasztását követően a szüret a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 41. §-ában foglaltak figyelembevételével legkésőbb a szüret évét követő év január 15. napjáig jelenthető be.

(2) A Tokaji borvidéken az ültetvény használója a napi szüretet követő hetedik napig kérelmezi a szüret bejegyzését a HNT által rendszeresített és a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával.

29. § A hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példánya a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval.

30. § (1) A szüreti bejegyzés igazolás elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére be kell jelenteni. A bejelentésre figyelemmel a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján a szüreti bejegyzés igazolás másodpéldányát adja ki.

(2) A szüreti bejegyzés igazolás hiteles másolatát az eredeti szüreti bejegyzés igazolás kérelmezője kérheti.

31. § A szüreti bejegyzés igazolásával rendelkező szőlő további értékesítése esetén a 28. § szerint benyújtott kérelem alapján a hegybíró a szüreti bejegyzés igazolásának bevonását követően új szüreti bejegyzés igazolást állít ki. Az új szüreti bejegyzés igazolást a szőlőt felvásárlónak kell kiadni, a bevont vagy visszavont szüreti bejegyzés igazolás számának a feltüntetésével. A szőlő további feldolgozása esetén az új szüreti bejegyzés igazolást – az előző szüreti bejegyzés igazolás bevonásával vagy visszavonásával egyidejűleg – az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró adja ki, a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan.

III. Fejezet

A BORÁSZATI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA

11. Borászati üzemengedély

32. § (1) A kormányhivatal borászati üzemengedélyt ad ki borászati termék

a) előállítását,

b) kiszerelését,

c) nem kiszerelt vagy kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező, valamint kiszerelt és forgalombahozatali azonosítóval rendelkező, de közfogyasztásra forgalomba még nem hozható borászati termék tárolását

végző borászati üzem működésére.

(2) A kormányhivatal a mobilpalackozó üzem működésének engedélyezésére a miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén borászati üzemengedélyt ad ki.

(3) A borászati termékek kiszerelését végző borászati üzem a borászati üzemengedély megadásával négy karakterből álló kódot kap.

33. § (1) A borászati üzemengedély – eltérő kérelem hiányában – határozatlan időre szól.

(2) Egy adott helyrajzi számú ingatlanon egy borászati üzem működtethető.

(3) A borászati üzem működése nem kezdhető meg mindaddig, amíg az adott ingatlanon korábban működő borászati üzem tevékenységével összefüggő, adók módjára behajtandó köztartozás áll fenn.

(4) Azon borászati üzem részére, amelynek engedélyét a NÉBIH vagy a kormányhivatal véglegessé vált döntésével felfüggesztette, nem adható új borászati üzemengedély a felfüggesztés időtartama alatt.

(5) A borászati üzemengedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásáig az új borászati üzemengedély iránti kérelem elbírálását fel kell függeszteni.

34. § A borászati üzemengedélyes köteles a borászati üzem

a) engedélyezett tevékenységében vagy az üzemengedély iránti kérelemben megadott adataiban bekövetkezett változást, valamint

b) működésének megszüntetését

a változást vagy a megszüntetést követő 8 napon belül bejelenteni a kormányhivatal és a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.

35. § (1) Borászati üzemben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag borászati termék, szőlőlé, valamint szőlőalapú alkoholos termék előállítása és kiszerelése végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékeken kívül más termék borászati üzemben akkor állítható elő, ha a NÉBIH engedélyezi a borászati üzemben az ehhez szükséges, borászati termék előállításához nem engedélyezett anyagok tárolását.

(3) Forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék borászati üzemen kívül a NÉBIH Btv. 7. § (2) bekezdése szerinti engedélyével szerelhető ki.

(4) A NÉBIH a (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyt a borászati üzemengedélyes kérelme szerinti időtartamra, de legfeljebb egy évre adja meg, ha biztosított a borászati termékek előállítására vonatkozó feltételek betartása.

36. § A borászati üzemengedély-nyilvántartás a Btv. 7. § (4) bekezdésében maghatározott adatokon túl tartalmazza

a) a borászati üzemengedélyes

aa) partnerazonosító számát,

ab) gazdasági akta számát,

ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;

b) a borászati üzem

ba) címét,

bb) nyilvántartásba vételének dátumát;

c) a borászati üzemben

ca) végezhető, 32. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek felsorolását,

cb) előállítható termékek megnevezését; valamint

d) a kiszerelést végző borászati üzemek 32. § (3) bekezdése szerinti kódját.

12. Az első származási bizonyítvány, a must származási bizonyítvány és a termelési jelentés

37. § (1) Az első származási bizonyítvány, a must származási bizonyítvány, a készletigazolás céljából kiadott származási bizonyítvány, valamint a szállítás céljából kiadott származási bizonyítvány (a továbbiakban együtt: borászati termék származási bizonyítvány) kiállítását a borászati üzemengedélyes kérelmezheti a HNT által rendszeresített és a HNT honlapján közzétett nyomtatványon.

(2) A seprős újbor előállításának igazolására szolgáló első származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet legkésőbb a szüretet követő év január 10-ig kell benyújtani a borászati üzem fekvése szerint illetékes hegybírónál. A kérelemhez mellékelni kell

a) a szüreti bejegyzés igazolás egy példányát és

b) a szakmai-jövedéki nyilvántartásnak a kérelemben szereplő borászati terméktételre vonatkozó része másolatát.

(3) A must származási bizonyítvány iránti kérelmet legkésőbb a szüretet követő év január 10-ig kell benyújtani

a) a kitárolásra vagy értékesítésre szánt, valamint

b) a tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek kivételével az előállítás borpiaci évében január 5-ig seprős újbor készítéséhez fel nem használt

szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, részben erjedt szőlőmust és még erjedésben lévő újbor vonatkozásában.

(4) A (2) bekezdés, valamint a (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztását követően az első származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével kérelmezhető, legkésőbb a szüret évét követő év július 15. napjáig.

(5) Az első bor származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a kiadott szüreti bejegyzés igazolását be kell vonni.

(6) Borászati termék származási bizonyítvány kizárólag

a) készletigazolás céljából, ideértve az első származási bizonyítvány és a must származási bizonyítvány kiadását is, vagy

b) másik borászati üzembe történő átszállítás céljából

benyújtott kérelemre adható ki, borászati terméktételenként.

(7) A borászati termék származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel további feldolgozása esetén az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró a borászati termék származási bizonyítványának bevonását – elektronikus úton kiadott borászati termék származási bizonyítvány esetén annak visszavonását – követően a borászati termék további feldolgozásának megfelelően új borászati termék származási bizonyítványt állít ki. A kiadott borászati termék származási bizonyítványokban rögzített bormennyiséget a szakmai-jövedéki nyilvántartás érintett borászati terméktételre vonatkozó részének másolata alapján kell megadni. A borászati termék származási bizonyítványt a hegybíró kizárólag akkor adja ki, ha a kérelemhez mellékelt szakmai-jövedéki nyilvántartás másolata alkalmas a tétel azonosítására.

(8) A (7) bekezdés szerint kiadott borászati termék származási bizonyítványon akkor is fel kell tüntetni az alkoholtartalom-növelés vagy az édesítés tényét, ha azt nem azon a tételen végezték, amelyre a borászati származási bizonyítványt kérik, hanem egy vagy több résztételnél, amiből a végső borászati terméktétel áll.

(9) Ha a borászati termék származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktételt több borászati terméktételre bontják meg, az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján a hegybíró a borászati termék származási bizonyítványának bevonását – elektronikus úton kiadott borászati termék származási bizonyítvány esetén annak visszavonását – követően borászati terméktételenként új borászati termék származási bizonyítványt állít ki, és azon feltünteti a bevont vagy visszavont borászati termék származási bizonyítvány számát. A borászati terméktételenként kiadott borászati termék származási bizonyítványok adattartalmának meg kell egyeznie a bevont vagy visszavont származási bizonyítványon szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként kiadott borászati termék származási bizonyítványokban meghatározott összegzett mennyiség – a technológiai veszteségtől, a keletkezett borseprőtől, valamint a felhasznált tirázs és expedíciós likőrtől eltekintve – nem térhet el a bevont vagy visszavont származási bizonyítványon szereplő mennyiségtől.

(10) Borászati termék származási bizonyítvány elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján új sorszámú borászati termék származási bizonyítványt állít ki. Az új borászati termék származási bizonyítvány megjegyzés rovatában kötelező feltüntetni a régi származási bizonyítvány számát és az új bizonyítvány kiállításának az okát. Az elveszett vagy megsemmisült származási bizonyítványokat a hegybíró azonosító szám alapján érvényteleníti, és az érvénytelenítésről a NÉBIH-et minden hónap 10-éig értesíti.

(11) Szőlő borászati célú felhasználása esetén a szüreti bejegyzés igazolást be kell vonni. Borászati célú felhasználásnak minősül, és borászati termék származási bizonyítványt kell kiállítani must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény előállítása esetén, függetlenül a keletkezett termék végfelhasználásának irányától. A cefre és a zúzott szőlő előállítása esetén szüreti bejegyzés igazolást kell kiállítani.

(12) A szüreti bejegyzés igazolást a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és az ültetvény használójának a kiállítást követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

(13) A borászati termék származási bizonyítványt a hegybírónak és a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek a forgalombahozatali azonosító kiadását követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

13. Borászati melléktermékek kivonásának bejelentése

38. § (1) A borászati üzemnek – a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivételével – a keletkezett borászati melléktermék kivonását minden borpiaci évben az adott borpiaci évre vonatkozóan egy alkalommal, az első borászati melléktermék tétel kivonásának tényleges megkezdése előtt legalább 7 nappal be kell jelentenie a kormányhivatal részére.

(2) A borászati üzem a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivonására vonatkozó bejelentési kötelezettségének a derítési alj elszállítására vonatkozó bejelentéssel tesz eleget.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni

a) a kivonással érintett melléktermék megnevezését, valamint

b) a melléktermék kivonásának eljárását.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást az adott borászati melléktermék tétel kivonásának megkezdése előtt legalább 7 nappal be kell jelenteni a hegybíró részére.

(5) A végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj elszállítását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.

14. Egyes borászati eljárások bejelentése

39. § (1) A borászati üzemnek be kell jelentenie a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére

a) a borpiaci évben első alkalommal elvégzendő műveletet megelőzően legalább 2 nappal a borászati termékek

aa) természetes alkoholtartalmának növelését vagy

ab) édesítését;

b) legkésőbb a borpiaci évben első alkalommal elvégzett művelet elvégzését követő első munkanapon a borászati termékek savtartalmának

ba) növelését vagy

bb) csökkentését.

(2) Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklet A. részében foglalt 2. táblázat 6.5., 6.6. és 6.9. sorában meghatározott borászati eljárás végrehajtását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.

15. Nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazása

40. § (1) Nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását (a továbbiakban: kísérlet) a NÉBIH engedélyezi az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a kérelmező által meghatározott, de legfeljebb ötéves időtartamra.

(2) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet megkezdésének időpontjáról annak megkezdését megelőző 8. napig értesíti a NÉBIH-et. A NÉBIH a kísérlet megkezdésének időpontjáról, valamint az engedély tartalmáról 8 napon belül tájékoztatja a minisztert.

(3) A kutatási projektet dokumentálni kell. A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet eredményéről annak befejezését követő 8 napon belül jelentést küld a NÉBIH részére, amelyet a NÉBIH 8 napon belül továbbít a miniszter részére.

41. § (1) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet befejezését megelőző 180. napig a kutatási projekt eredményeinek bemutatása és új kutatási projekt beterjesztése mellett kérelmezheti a kísérlet folytatásának legfeljebb 3 évvel történő meghosszabbítása, illetve a kísérlettel előállított termék mennyiségének növelése Európai Bizottság által történő engedélyezését. A kérelemnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás szükségességét alátámasztó indokokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a NÉBIH részére kell benyújtani. A NÉBIH a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően haladéktalanul, szakmai indokaival és javaslataival együtt megküldi a miniszter részére. Ha a kutatási projekt eredményei alapján az új kutatási projekt szükségessége megalapozott, a miniszter az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérelmezi az Európai Bizottságtól a kísérlet folytatásának engedélyezését.

(3) A nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának NÉBIH vagy az Európai Bizottság által történő engedélyezése esetén a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára – az engedélyben foglaltak betartásával – a borászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. A szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetése

42. § (1) A Jöt. 134. §-a szerinti egyszerűsített adóraktár engedélyese a Jöt. 136. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást

a) általános bortermelői regiszterben vagy

b) a 76. § (1) bekezdése szerinti, az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó számítógépprogrammal vagy az ePincekönyv rendszert használó online bortermelői regiszterben (a továbbiakban: online bortermelői regiszter)

vezeti.

(2) A Jöt. szerinti adóraktár engedélyes borászati üzemengedélyes olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyben szerepel az általános bortermelői regiszter adattartalma.

(3) A kisüzemi bortermelő a Jöt. 137. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást

a) kisüzemi bortermelői regiszterben,

b) általános bortermelői regiszterben vagy

c) online bortermelői regiszterben

vezeti.

(4) A hegybíró a kisüzemi bortermelői regiszter vezetésének tényét a kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes gazdasági aktájába bejegyzi.

(5) A szakmai-jövedéki nyilvántartást borászati üzemenként kell vezetni. Egy borászati üzemengedélyes csak egy típusú szakmai-jövedéki nyilvántartást vezethet.

43. § (1) A HNT a Btv. 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a papír alapon vezetett kisüzemi bortermelői regisztert és általános bortermelői regisztert hitelesíti, és nyilvántartja a Btv. 8/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A kisüzemi bortermelői regiszter és az általános bortermelői regiszter számítógépprogram (a továbbiakban: regiszter számítógépprogram) útján is vezethető. A regiszter számítógépprogramnak meg kell felelnie a 76. § (2) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A regiszter számítógépprogram útján vezetett kisüzemi bortermelői regiszter és általános bortermelői regiszter tekintetében alkalmazni kell a 76. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat.

44. § (1) A szakmai-jövedéki nyilvántartásba műveletenként kell bejegyezni

a) legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő első munkanapig a szacharóz, a savtartalom növelésére használt termékek, valamint a savtompításra használt termékek ki- és betárolását;

b) legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő 7. napig

ba) a borászati termékek ki- és betárolását,

bb) a szőlő betárolását, amennyiben a szőlő nem azonos borgazdasági egységből származik, és

bc) a melléktermékek (szőlőtörköly, borseprő) ki- és betárolását, kivonását;

c) legkésőbb a művelet elvégzésének napját követő második hét első munkanapjáig

ca) a tárolótartály-nyilvántartásban bekövetkezett változást,

cb) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikk (2) bekezdése szerinti, a borászati terméken elvégzett borászati eljárásokat,

cc) a lepárlásra szánt szeszezett bor előállítását,

cd) az alkoholtartalom növelésére, az édesítésre, a savtartalom növelésére, valamint a savtompításra használt termékek felhasználását,

ce) az egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemek közötti áttárolást;

d) a szőlő betárolását legkésőbb november 30-ig, továbbá a november 30-át követő szüret esetén a művelet elvégzésének napját követő 7. napig, amennyiben a szőlő azonos borgazdasági egységből származik;

e) legkésőbb a művelet elvégzésének hónapját követő hónap 3. napjáig

ea) a más borászati termékké történő feldolgozást,

eb) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés e) pont i) alpontja szerinti kitárolásokat havi összesítés formájában,

ec) a melléktermék keletkezését,

ed) a lepárlásra szánt szeszezett bor előállításán kívül az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti műveletek elvégzését,

ee) az adómentes bor fogyasztását,

ef) a borászati üzemen belüli áttárolást,

eg) a veszteséget és annak pótlását és

f) legkésőbb július 31-ig a borpiaci év során a hivatalos zárkészletben bekövetkezett változásokat.

(2) Az előállított seprős újbort a tételre vonatkozó első származási bizonyítvány igénylésének napjáig, de legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni.

(3) Az előállított szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, valamint még erjedésben lévő újbort legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni, kizárólag abban az esetben, ha azon az (1) bekezdésben meghatározott valamely műveletet végeznek.

(4) Az általános bortermelői regisztert vagy kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes az (1) bekezdés e) pont eg) alponjától eltérően a borászati termék előállítása során keletkezett veszteséget a forgalomba hozatalkor összesítve is bejegyezheti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

17. Kísérőokmányokkal kapcsolatos szabályok

45. § (1) A kísérőokmányt legkésőbb a szállítás megkezdését megelőzően kell kitölteni.

(2) Borászati termék vonatkozásában kísérőokmány csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktételre állítható ki.

(3) A minőségi kifogás miatt visszavett borászati termékekről kísérőokmányt kell kiállítani. A kísérőokmány megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a konkrét minőségi kifogást.

(4) A papíralapú kísérőokmány tömbjét a HNT hitelesíti a kísérőokmány kiállítására köteles személy kérésére. A hitelesített kísérőokmány tömbökről a HNT nyilvántartást vezet.

18. Készletjelentés és értékesítési jelentés

46. § A borászati üzemengedélyes és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő szeptember 10-ig

a) a július 31-én birtokában lévő borászati termék készletről készletjelentést és

b) a megelőző borpiaci évben a borászati üzemből kitárolt borászati termékekről értékesítési jelentést

nyújt be a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.

IV. Fejezet

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA, AZ ÉRZÉKSZERVI ÉS AZ ANALITIKAI VIZSGÁLATOK RENDJE

19. A végső származási bizonyítvány és a forgalombahozatali azonosító

47. § (1) A borászati üzemengedélyes a végső származási bizonyítványt megküldi a NÉBIH-nek, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, amelyet követően a NÉBIH kiadja a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját.

(2) A NÉBIH a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníti, amennyiben a végső származási bizonyítvány kiállítását követő 60 napon belül nem áll rendelkezésére az analitikai és az érzékszervi vizsgálat megfelelő eredménye.

(3) A Btv. 9. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem kell alkalmazni a (2) bekezdés rendelkezését az egy borászati üzemengedélyes által egy borpiaci évben legfeljebb 10 hl mennyiségben forgalomba hozni vagy Magyarország területéről kiszállítani kívánt, még erjedésben lévő újborra.

(4) A forgalombahozatali azonosító érvénytelenítéséről a NÉBIH értesíti a hegybírót, aki az adott borászati terméktétel végső származási bizonyítványát visszavonja.

20. Az analitikai vizsgálat

48. § (1) Az analitikai vizsgálatot a NÉBIH laboratóriuma vagy a NÉBIH által a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló rendeletben foglaltak szerint kiadott működési engedéllyel rendelkező, akkreditált nem állami laboratórium végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem állami laboratóriumok tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.

49. § Az analitikai vizsgálat mérési eredményeit és a vizsgálati jegyzőkönyvet a laboratórium megküldi a borászati üzemengedélyes és a NÉBIH részére.

21. Az érzékszervi vizsgálat

50. § (1) Földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy Magyarország területéről történő kivitele – a Btv. 9. § (2) bekezdésében és 10. §-ában foglalt kivételtől eltekintve – esetén a borászati terméktétel érzékszervi jellemzőinek meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában foglaltaknak. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak történő megfelelését a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalt megelőzően földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érzékszervi vizsgálat nem megfelelő minősítése esetén az adott borászati termék érzékszervi vizsgálata legfeljebb két alkalommal, az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételétől számított 7 napon belül történő kérelmezése esetén megismételhető. A megismételt első érzékszervi vizsgálatot az FBB, a másodikat az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi.

51. § Földrajzi jelzés nélküli borászati termék az általános érzékszervi jellemzőknek való megfelelés esetén hozható közfogyasztásra forgalomba. Az érzékszervi jellemzők vizsgálatát, valamint, ha azt az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételét követő 7 napon belül kérelmezik, a megismételt érzékszervi vizsgálatot az OBB végzi.

52. § Az 50. és 51. § szerinti érzékszervi vizsgálat eredményét és a vizsgálati jegyzőkönyvet a vizsgálatot végző FBB vagy OBB a vizsgálatot követően haladéktalanul megküldi a megrendelő és a NÉBIH részére.

22. A földrajzi árujelző borbíráló bizottság

53. § (1) FBB-t

a) a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet,

b) a HNT, valamint

c) a NÉBIH

hozhat létre és működtethet.

(2) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a HNT által létrehozott FBB működését a NÉBIH által történő nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

54. § (1) Az 53. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti FBB esetében a miniszteri rendeletben meghatározott tárgyi és szakmai követelmények teljesítésére való képességet a NÉBIH az FBB-t létrehozó földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy a HNT székhelye szerinti kormányhivatal bevonásával ellenőrzi az FBB nyilvántartásba vétele előtt és a nyilvántartásba vételt követően.

(2) A nyilvántartásba vett FBB szakmai követelményének teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kiterjed az FBB által elvégzett érzékszervi vizsgálatok során megállapított vizsgálati eredmények helytállóságának ellenőrzésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés az adott borpiaci évben forgalomba hozott, az FBB érzékszervi vizsgálata során a termékleírásnak megfelelőnek minősített borászati terméktételek szúrópróbaszerűen kiválasztott 5%-ára, de legalább 10 borászati terméktételre terjed ki. Az ellenőrzéssel érintett minták érzékszervi vizsgálatát az OBB végzi.

55. § A NÉBIH nyilvántartást vezet az OBB által az 50. § (2) bekezdése és az 54. § (3) bekezdése alapján végzett érzékszervi vizsgálatokról. A nyilvántartás tartalmazza az érintett borászati terméktételek

a) forgalombahozatali azonosítóját,

b) érzékszervi vizsgálatát végző FBB megnevezését és

c) OBB által végzett érzékszervi vizsgálatának eredményét.

23. Az Országos Borszakértő Bizottság

56. § (1) Az OBB 25 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel.

(2) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás és utazási költségtérítés illeti meg.

(3) Az OBB a miniszter által elfogadott és a Minisztérium honlapján közzétett ügyrend alapján működik.

(4) A NÉBIH biztosítja az OBB működési feltételeit és ellátja titkársági feladatait.

24. Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozása

57. § (1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban a NÉBIH által rendszeresített űrlapon bejelenti a NÉBIH részére. A bejelentés tartalmazza

a) a további feldolgozással érintett terméktétel

aa) forgalombahozatali azonosítóját,

ab) tárolásának helyét;

b) – amennyiben a borászati üzemengedélyes csak a terméktétel egy részét dolgozza fel – a további feldolgozással nem érintett terméktétel rész mennyiségét.

(2) A NÉBIH az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés adatairól a bejelentéstől számított 5 napon belül igazolást állít ki a borászati üzemengedélyes részére.

(3) A borászati üzemengedélyes új készletigazolás céljából kiállított származási bizonyítvány, valamint – a további feldolgozással nem érintett borászati terméktétel rész megadott mennyisége vonatkozásában – végső származási bizonyítvány kiállítását a (2) bekezdés szerinti igazolás hegybíró részére történő megküldésével kérelmezheti.

25. Borászati termék harmadik országba történő kivitele és behozatala

58. § Az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország) által megkövetelt, borászati termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentumot (a továbbiakban: forgalombahozatali dokumentum) a NÉBIH állítja ki. A forgalombahozatali dokumentum kiállítását, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kell kérelmezni.

59. § (1) A borászati termék – a borecet kivételével – Btv. 10. § (2) bekezdése szerinti, harmadik országból történő behozatala esetén a NÉBIH a forgalombahozatali azonosítót az általa az importőr szállítmányonként beadott kérelmére elvégzett analitikai és érzékszervi vizsgálat megfelelő eredménye esetén adja ki.

(2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az (1) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálat, ha

a) az analitikai és érzékszervi vizsgálatot végző szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, kölcsönösen közzétették, és

b) az a) pont szerinti jegyzékben szereplő, a borászati termék származási helye szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálatot végző szerv a borászati terméktételt az analitikai és érzékszervi vizsgálat során megfelelőnek minősítette.

(3) Az importőr a borászati termék (2) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálatát tanúsító vizsgálati lap egy példányát a borászati termék határon való átszállításától számított 7 napon belül megküldi a NÉBIH részére.

V. Fejezet

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK ÉS HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK OLTALMA ÉS HASZNÁLATA

26. A földrajzi árujelző oltalma iránti kérelem

60. § Borászati termék földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti egységes dokumentumot;

b) a Minisztérium honlapján közzétett minta szerint elkészített termékleírást;

c) az NFK által készített térképet

ca) a lehatárolt termőhelyről és

cb) a feltüntethető kisebb földrajzi egységeknek az érintett településeket és azok szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeinek meghatározását tartalmazó lehatárolásáról;

d) annak igazolását, hogy a kérelmet a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén, vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták;

e) a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén a hegyközségi szavazások eredményét;

f) a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési jegyzőkönyvét.

27. A termékleírás

61. § A termékleírásnak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a feltüntethető kisebb földrajzi egységek nevét a VINGIS-ben foglalt elnevezés szerint, továbbá azok jelölésének szabályait;

b) a földrajzi árujelzővel jelölhető, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt borászati termék kategóriákat (a továbbiakban: termékkategória);

c) a bortípusok és termékkategóriák egyedi szabályait, legalább bortípusonként meghatározva a borászati termékek

ca) kémiai összetételére és érzékszervi jellemzőire,

cb) előállítására,

cc) fajtaösszetételére,

cd) jelölésére és kiszerelésére

vonatkozó szabályokat;

d) a szőlőfeldolgozás és a borászati termék előállítása földrajzi területének meghatározását, a szőlőtermesztésre vonatkozó technológiai előírásokat;

e) a termőhelyen kívüli szőlőfeldolgozás és borászati termék előállításának lehetővé tétele esetén

ea) annak a szakigazgatási vagy közigazgatási egységnek a megnevezését, ahol erre lehetőség van,

eb) – amennyiben szükséges – ellenőrzési és bejelentési többletfeltételek meghatározását;

f) a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó, jogszabályban nem meghatározott további korlátozásokat;

g) az analitikai vizsgálatokat végző, 48. § (1) bekezdése szerinti laboratórium kijelölését;

h) az érzékszervi jellemzők vizsgálatát végző FBB kijelölését;

i) a jelölhető, a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezések listáját;

j) a termékleírás betartása ellenőrzésének elemeit és módszerét és

k) a földrajzi árujelzővel ellátott borászati termékekkel kapcsolatos hegyközségi feladatok ellátásának rendjét.

28. A földrajzi árujelző oltalma iránti kérelem elbírálása

62. § (1) A miniszter a kérelmet a benyújtását követően megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott követelményeknek.

(2) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 116/A. § (9) bekezdése szerinti nyilatkozata kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a kérelmet a Bor Eredetvédelmi Tanácsnak (a továbbiakban: BET).

(3) A BET a kérelem megalapozottságára vonatkozó véleményét a miniszter által megállapított határidőn belül megküldi a miniszternek.

63. § (1) A miniszter a Vt. 116/A. § (10) bekezdésének megfelelően a Minisztérium honlapján közzéteszi a kérelmet, ha a részletes vizsgálat során megállapítást nyer, hogy azt az arra jogosult nyújtotta be, és a termékleírás, valamint az egységes dokumentum megfelel az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt feltételeknek.

(2) Az arra jogosult személyek által a kérelemmel szemben a Vt. 116/A. § (10) bekezdése alapján benyújtott felszólalás vagy kifogás (a továbbiakban együtt: kifogás) elbírálása előtt a miniszter nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt. A miniszter a kifogást megküldi a BET részére, amely véleményt nyilvánít a kifogással kapcsolatban a miniszter által megállapított határidőn belül.

29. A termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése

64. § (1) A termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelem esetében – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(2) A miniszter az SZTNH-nak nem küldi meg

a) a termékleírás módosítása iránti kérelmet, kivéve, ha az a földrajzi árujelző elnevezésének módosítását vonja maga után, valamint

b) a földrajzi árujelző törlése iránt benyújtott kérelmet.

(3) A miniszter a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelmet teszi közzé.

65. § (1) A termékleírás módosításának jóváhagyása iránti kérelmet az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14–17. cikkében foglaltakra figyelemmel kell benyújtani.

(2) A termékleírás termőhelyet érintő módosítása esetén a kérelemhez mellékelni kell az NFK által készített, módosított termőhelyi térképet.

66. § A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet az oltalom alatt álló földrajzi árujelző törlése iránt kérelmet nyújthat be a miniszterhez az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 106. cikkében, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19–21. cikkében foglaltak szerint.

30. A hagyományos kifejezés oltalma

67. § (1) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelmet az Európai Bizottsághoz a miniszter nyújtja be.

(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk a) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az ilyen hagyományos kifejezés módosítása és törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását a HNT kérelmezheti a miniszternél.

(3) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk b) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés (a továbbiakban: kiegészítő hagyományos kifejezés) oltalma, az oltalom alatt álló kiegészítő hagyományos kifejezés módosítása és a kiegészítő hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását

a) a HNT,

b) az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy

c) több földrajzi árujelzőt érintő kiegészítő hagyományos kifejezés esetén az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetek együttesen

kérelmezhetik a miniszternél.

68. § (1) A hagyományos kifejezés

a) oltalma iránti kérelem tartalmazza az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésében,

b) oltalmának törlése iránti kérelem tartalmazza az (EU) 2019/34 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikk (1) bekezdésében

foglalt adatokat.

(2) Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti kérelemre az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelem elbírálása esetében a 62. és 63. §-ban, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem elbírálása során a 64. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni.

31. A nemzeti jóváhagyó döntés meghozatalát követő eljárás

69. § (1) Az e fejezetben foglalt eljárásokban a nemzeti jóváhagyó döntés meghozatalát követően a miniszter a kérelmet továbbítja az Európai Bizottság részére.

(2) A kérelmek elbírálásának uniós szakaszában érkező kifogásokkal kapcsolatos eljárásban a 62. és 63. § szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.

(3) A miniszter értesíti az NFK-t

a) földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem esetén az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról, valamint

b) földrajzi árujelző oltalmának megszerzése vagy a termékleírás termőhelyet érintő módosítása iránti kérelem esetén az Európai Bizottság határozatának meghozatalát követően az oltalom keletkezésének vagy a termékleírás módosításának napjáról.

(4) Az NFK a termékleírásban szereplő termőhelyet és a feltüntethető kisebb földrajzi egységet lehatároló térkép szerint frissíti a vonatkozó fedvényeket, és a térképi melléklettel együtt átadja azokat az LTK-nak. Az LTK a földrajzi árujelzőkhöz tartozó termőhely fedvényeket és a kisebb földrajzi egység fedvényeket frissíti, a termékleírások térképi mellékletét pedig közzéteszi a VINGIS internetes felületén.

32. Borrégió nevével megegyező eredetmegjelölésre vonatkozó különös rendelkezés

70. § A Btv. 11. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően valamely borrégió nevével megegyező eredetmegjelöléssel rendelkező borászati termék előállításához olyan szőlő is felhasználható, amely tőkénként vörösbor készítése esetén legfeljebb 3,5 kilogramm, egyéb esetekben legfeljebb 4 kilogramm, de hektáronként legfeljebb 16 tonna szőlő vagy 120 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.

VI. Fejezet

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐT KEZELŐ HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK JOGOSULTSÁGAIVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

33. Egy földrajzi árujelző termékleírásban meghatározott termőterületén telepíthető fajták meghatározása

71. § (1) A Btv. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.

(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, legfeljebb 30 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során figyelembe veszi az érintett földrajzi árujelző termőterületének fajtaszerkezetét, a szőlővel való betelepítés mértékét, valamint azt, hogy a kérelem benyújtását megelőző utolsó három borpiaci év során a termőterület átlagosan mekkora részén termelték meg az adott földrajzi árujelzővel ellátott, közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek alapanyagát.

34. A termékleírástól való eseti eltérés a szőlőültetvény maximális hozama és a szőlő minimális cukortartalma tekintetében

72. § (1) Az adott évi szüret vonatkozásában a Btv. 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, termékleírástól való eltéréshez történő hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.

(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, 7 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során a kérelemben jelzett indoklásnak megfelelően figyelembe veszi az adott év időjárási viszonyait vagy az adott földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek piaci helyzetét.

(4) Ha a kérelem beérkezését követő 7 napon belül hiánypótlás elrendelésére vagy a hozzájárulás megtagadására nem kerül sor, a hozzájárulást jogszerű hallgatás útján megadottnak kell tekinteni.

35. A földrajzi árujelző használatától való eltiltás

73. § (1) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Btv. 14. §-a szerinti, a földrajzi árujelző használatától való eltiltásra vonatkozó testületi döntésében meghatározza az eltiltás időtartama meghatározásának módját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltiltásra akkor kerülhet sor, ha a hegyközségi tagot a földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termék hamisításáról vagy hamis termékjelölésről szóló hatósági döntés elmarasztalta. Az eltiltás időtartamának arányosnak kell lennie a szabályszegés súlyával, esetleges ismételtségével.

(3) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót egy borászati üzemengedélyes földrajzi árujelző használatától való eltiltásáról hozott döntéséről.

36. A termőhelyi elővásárlási jog alkalmazásának részletszabályai

74. § (1) A Btv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott borászati terméktételből a hegybíró mintát vesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mintát a Btv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott hegyközségi tagok rendelkezésére kell bocsátani.

VII. Fejezet

AZ EPINCEKÖNYV RENDSZER HASZNÁLATA

37. Az ePincekönyv rendszer használatára kötelezettek köre

75. §1

38. Az ePincekönyv rendszer használata nyilvántartásba vett számítógépprogram útján

76. § (1) Az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó, a miniszter által nyilvántartásba vett számítógépprogram (a továbbiakban: EPK számítógépprogram) használatával is teljesíthető

a) valamely elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség és

b) az online bortermelői regiszter vezetése.

(2) Az EPK számítógépprogram

a) nyilvántartja a felhasználókat és azok hozzáférési jogosultságát, nyomon követi a felhasználók körében, jogosultságában beállt változásokat;

b) biztosítja az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség teljesítése során az adattartalom rögzítését;

c) az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése keretében rögzített adatokat legkésőbb az eseményt követő munkanap 9:00 óráig továbbítja az ePincekönyv rendszerbe;

d) naplózza a felhasználó által végzett munkafolyamatokat és az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség teljesítése keretében rögzített vagy továbbított adatok utólagos módosítását;

e) mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető és kinyomtatható a következő adattartalommal:

ea) a visszatöltés időpontja és indoka,

eb) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,

ec) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;

f) lehetővé teszi az általa az ePincekönyv rendszerbe továbbított adatoknak az ellenőrző hatóság részéről történő online lekérdezését;

g) nem engedélyezi az általa adott sorszám – ideértve a sztornózott sorszámot is – ismételt felhasználását.

(3) Az EPK számítógépprogram által az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése keretében rögzített adatokat az ePincekönyv rendszer tárolja.

(4) Az adatszolgáltatónak az EPK számítógépprogram használatára vonatkozó szándékát legkésőbb a használat megkezdését megelőző munkanapon írásban be kell jelentenie a hegybírónak. A hegybíró a bejelentést haladéktalanul továbbítja a NÉBIH és a kormányhivatal részére.

(5) Az EPK számítógépprogram használatával kapcsolatban bekövetkezett adatvesztést az adatszolgáltató 72 órán belül bejelenti a NÉBIH részére az ePincekönyv rendszeren keresztül.

(6) A NÉBIH vagy a kormányhivatal megtiltja az EPK számítógépprogram használatát, ha megállapítja, hogy az nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél az EPK számítógépprogram (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlését.

(7) Az (5) és a (6) bekezdésben foglalt esetben az adatszolgáltató köteles az esetlegesen elveszett adatok pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

VIII. Fejezet

A GAZDASÁGI AKTA

77. § A gazdasági akta a Btv. 20. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza

a) az adatszolgáltató

aa) termelői integrációs szervezetekről szóló rendeletben foglaltak szerint elismert termelői integrációs szervezetben (a továbbiakban: TISZ) fennálló tagsági jogviszonyára,

ab) által használt szőlőültetvények tekintetében a TISZ általi adatszolgáltatásra és termékértékesítésre,

ac) által használt szakmai-jövedéki nyilvántartási formára, valamint

b) a művelésmódra

vonatkozó adatokat.

78. § (1) Az ültetvény használója a szőlőültetvény fekvése, a borászati üzemengedély jogosultja a borászati üzem helye, a szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárlási tevékenységével érintett hegyközség helye szerint illetékes hegybíró számára a gazdasági aktában való nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a Btv. 20. §-ában és a 77. §-ban meghatározott adatokat. A hegybíró a nyilvántartásba vételről kiadott határozatban tájékoztatja az adatszolgáltatót az egyedi azonosítását lehetővé tevő gazdasági akta számáról.

(2) Szőlőültetvény a gazdasági aktába akkor jegyezhető be, ha az adatszolgáltató az ültetvény használója.

(3) Ha az adatszolgáltató több hegybíró részére teljesít adatszolgáltatást, meg kell jelölnie a gazdasági aktáját vezető hegybírót. A gazdasági akta vezetésére jogosult hegybíró helyett az adatszolgáltató a következő borpiaci évtől kezdve másik hegybírót választhat. A gazdasági akta vezetése áttételének tényét az új gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában rögzíti.

(4) Az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást az adatszolgáltató köteles adott borpiaci év végéig a gazdasági akta vezetésére jogosult hegybírónak bejelenteni.

79. § (1) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró, a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében a NÉBIH vagy a kormányhivatal bevonásával, legalább 5 évente ellenőrzi.

(2) Ha az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró megállapítja, hogy a gazdasági aktában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, a nyilvántartást az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv alapján módosítja. A nyilvántartás módosításáról a hegybíró értesíti az adatszolgáltatót.

(3) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában nyilvántartott adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a NÉBIH vagy a kormányhivatal megküldi a hegybírónak.

80. § Az adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenységének megszűnéséről a gazdasági aktát vezető hegybírót az adott borpiaci év végéig tájékoztatja. A hegybíró a tájékoztatást követő 15 napon belül – az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenység megszűnésének feltüntetésével – a gazdasági aktát lezárja.

IX. Fejezet

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

39. Hatósági ellenőrzés

81. § (1) A NÉBIH az 54. §-ban foglaltak figyelembevételével

a) megvizsgálja az FBB által az érzékszervi vizsgálatok során jelzett hiányosságokat és az FBB-re vonatkozó szakmai és tárgyi követelmények teljesítését,

b) ellenőrzi a nyilvántartásba vett FBB-k jogszerű működését,

c) az a) és a b) pontban meghatározott vizsgálat és ellenőrzés eredményéről minden év március 31-ig tájékoztatja a minisztert és a HNT-t.

(2) Az OBB, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB esetében a szakmai és tárgyi követelmények teljesítését, valamint a jogszerű működést a miniszter ellenőrzi.

(3) A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi

a) a származási bizonyítványok valóságtartalmát,

b) a szakmai-jövedéki nyilvántartást, a tényleges és a nyilvántartott készletek mennyiségi és minőségi azonosságát,

c) a borászati eljárások szabályszerű végrehajtását,

d) a bejelentésköteles borászati eljárásokat,

e) a borászati üzem tárolótartály-nyilvántartását,

f) a szüreti bejegyzést és annak módosítását,

g) az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások és a bejelentési kötelezettség betartását,

h) a közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék előírásoknak, földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék termékleírásnak való megfelelését,

i) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét,

j) a borászati üzemek működésének jogszerűségét, a tárolás körülményeit,

k) a borászati terméket szállító jármű rakományát,

l) a segéd- és adalékanyagok eredetét és minőségét,

m) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,

n) a borászati termékek kísérőokmányait, továbbá

o) a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó rendelkezések betartását, valamint a lepárlásra átadott borászati melléktermékek minőségét.

(4) A termékleírásnak való megfelelés (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzése kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat alapján, éves ellenőrzési tervnek megfelelően, az adott földrajzi árujelzővel ellátott borászati terméket előállító borászati üzemek legalább 10%-ára kiterjedően történik.

40. Jogkövetkezmények

82. § (1) A hegybíró az ültetvény használóját a szőlőültetvény kivágására kötelezi

a) engedély nélküli telepítés esetén,

b) engedélytől eltérő telepítés esetén, ha a telepítés a szőlőültetvény átalakításával és az engedély módosításával sem felelne meg az engedély megadására vonatkozó követelményeknek,

c) a kísérleti célú ültetvényt kivéve, ha a telepítést nem osztályba sorolt szőlőfajtával vagy telepítésre fel nem használható szaporítóanyaggal végezték,

d) ha a szőlőültetvény a hegyközségi vagy a borvidéki rendtartásnak nem felel meg, és átalakítással sem lenne annak megfeleltethető.

(2) A NÉBIH vagy a kormányhivatal

a) a Btv. 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felfüggesztés jogkövetkezményt

aa) borászati termék hamisítása, illetve az így előállított termék borászati üzemben való tárolása,

ab) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,

ac) a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a készletek közötti nagyfokú eltérés,

ad) a melléktermék kivonására vonatkozó előírások megsértése,

ae) nem nyomon követhető tételek birtokban tartása,

af) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok,

ag) hatósággal együtt nem működő, hatóság munkáját akadályozó, a hatóság üzembe történő bejutását akadályozó tevékenység végzése;

b) a Btv. 22. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket

ba) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok,

bb) emberi életet, egészséget közvetlenül veszélyeztető műszaki állapot, körülmény fennállása;

c) a Btv. 22. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket

ca) borászati termék előállításához szükséges alapanyag nem megfelelő körülmények között történő tárolása,

cb) lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyag, kiegészítő anyag, segédanyag, adalékanyag tárolása,

cc) borászati termék előállításához meg nem engedett anyag tárolása,

cd) nem nyomon követhető alapanyag, kiegészítő anyag, segédanyag, adalékanyag felhasználása és tárolása,

ce) szennyeződés jelenléte, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő higiéniai hiányosság megállapítása;

d) a Btv. 22. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket

da) laboratóriumi eredmények alapján kifogásolt termék forgalmazása,

db) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,

dc) a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a készletek közötti nagyfokú eltérés,

dd) nem nyomon követhető tételek birtokban tartása,

de) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok;

e) a Btv. 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket

ea) borászati termék hamisítása, illetve az így előállított termék borászati üzemben való tárolása,

eb) laboratóriumi eredmények alapján kifogásolt, nem javítható hibában szenvedő termék,

ec) az adminisztrációs kötelezettségek nagyfokú megsértése,

ed) a szakmai-jövedéki nyilvántartásban nyilvántartott és a készletek közötti nagyfokú eltérés,

ee) nem nyomon követhető tételek tárolása,

ef) nagyfokú élelmiszer-higiéniai hiányosságok;

f) a Btv. 22. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a származási helyre utaló elnevezés jogosulatlan használata;

g) a Btv. 22. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket az érzékszervi jellemzők vizsgálatára vonatkozó feltételek hiánya

esetén alkalmazza.

(3) A NÉBIH vagy a kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt választja, amely a szabályszegés súlyával arányos, és a legalkalmasabb a jogszerű állapot helyreállításának kikényszerítésére.

(4) A kormányhivatal a (2) bekezdésben meghatározott valamely jogkövetkezmény alapjául szolgáló jogsértés három éven belül történő ismételt megvalósítása esetén a borászati üzemengedélyt visszavonja.

(5) Amennyiben törvény vagy e rendelet alapján bírság kiszabásának van helye, azt az eljáró hatóság a (2) bekezdés alapján megállapított jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg szabja ki.

83. § (1) Telepítési engedély nélkül telepített ültetvény esetén a mulasztási bírság összege

a) hektáronként 6000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja, a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,

b) hektáronként 12 000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első évben,

c) hektáronként 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg, ha az ültetvény használója a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően

végzi el.

(2) A bírság összegének forintban történő meghatározásakor a döntéshozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró árfolyamot kell használni.

(3) A mulasztási bírság összege 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed, ha

a) a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérően vágták ki,

b) a telepítés, kivágás tényét nem jelentették be, vagy

c) a telepítés, kivágás tényét bejelentették, de a telepítést vagy a kivágást nem hajtották végre, vagy nem fejezték be.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot az érintett terület mérete, a mulasztás időtartamának hossza, a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok száma és a mulasztási bírsággal érintett szőlőültetvény használója által használt szőlőültetvények összesített területnagyságának figyelembevételével kell kiszabni.

(5) A mulasztási bírság összege hektáronként 500 000 forint a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének a hegybíró felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén.

(6) A mulasztási bírság összege 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed

a) a gazdasági aktára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

b) az adatszolgáltatás, a nyilvántartási kötelezettség hiányos vagy valótlan adattartalommal való teljesítése,

c) a bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

d) a bejelentésköteles tevékenység bejelentés nélkül történő végzése vagy

e) kísérőokmány nélküli vagy nem megfelelő adattartalmú kísérőokmánnyal való szállítása

esetén.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot a mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett szőlőültetvény területe, a borászati terméktétel mennyisége, a mulasztás időtartama és a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok számának figyelembevételével kell kiszabni.

84. § A Btv. 22. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott minőségvédelmi bírságot a NÉBIH vagy a kormányhivatal

a) borászati termék hamisítása,

b) laboratóriumi eredmények alapján kifogásolt termék előállítása, illetve forgalomba hozatala,

c) élelmiszer-higiéniai hiányosságok,

d) a jogszabályokban meghatározott, illetve a borászati termék jelölésében foglalt jellemzőktől való eltérés,

e) a származási bizonyítványban foglaltaktól eltérő jelölés

esetén szabja ki.

85. § (1) A Btv. 22. § (5) bekezdése szerinti minőségvédelmi bírság mértéke – a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően – legalább 50 000 forint, de legfeljebb a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyiségének literenként 5 000 forinttal számított értéke.

(2) A minőségvédelmi bírság mértéke a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyisége nagykereskedelmi árának

a) 40%-a, ha nem éri el a 100 hl-t,

b) 50%-a, ha 100 és 250 hl közötti,

c) 60%-a, ha meghaladja a 250 hl-t, de nem éri el az 500 hl-t,

d) 70%-a, ha 500 és 1000 hl közötti,

e) 80%-a, ha 1000 hl fölötti

a borászati üzem által az előző borpiaci évben értékesített és az értékesítési jelentésben megadott borászati termék mennyisége.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak szerint a minőségvédelmi bírság mértéke a bortétel nagykereskedelmi ára alapján nem állapítható meg, a minőségvédelmi bírság összege a borászati terméktétel végső származási bizonyítványában szereplő mennyiségének literenként 5000 forinttal számított értéke.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően borászati termék hamisítása esetén, továbbá azokban az esetekben, ahol a jogsértés jelentős súlyú, vagy nagyfokú eltérés vagy hiányosság kerül megállapításra, a minőségvédelmi bírság mértéke az ugyanazon forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel teljes mennyiségének literenként 5000 forinttal számított értéke.

86. § (1) A NÉBIH a földterület használóját a hegyközség szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület hasznosításához való hozzájárulásának 180 napon belül történő beszerzésére kötelezi, ha a földterületen végrehajtott – a csemegeszőlő-telepítést kivéve – gyümölcsös, erdő vagy fásítás telepítéséhez, faiskola, halastó és nádas létesítéséhez, valamint a termőföld más célú hasznosításához a földterület használója elmulasztotta a hegyközség hozzájárulásának beszerzését.

(2) Amennyiben a földterület használója az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem teljesíti, a NÉBIH a földterület használóját a szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott területen az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.

87. § Borászati termék hamisítása esetén

a) a minőségvédelmi bírság kiszabása mellett el kell rendelni az ugyanazon forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel teljes mennyiségének megsemmisítését,

b) a hatósági ellenőrzést a jogsértő valamennyi, a 32. § (1) bekezdése szerinti borászati tevékenységére ki kell terjeszteni.

88. § (1) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvényen termés található, a termés megsemmisítéséről az ültetvény használójának saját költségén kell gondoskodnia.

(2) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvény terméséből borászati terméket készítettek, az ültetvény használója a kivágás elrendeléséről szóló határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles az ültetvényről származó termésből készített borászati terméket lepárlásra átadni.

(3) A lepárlásról a kötelezettnek szerződést kell kötni olyan lepárlóüzemmel, amely 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohol készítését végzi. A szerződés eredeti példányát a megkötésétől számított 15 napon belül a hegybíró részére meg kell küldeni.

(4) A lepárlóüzem a lepárlásra vonatkozó szerződés alapján beszállított termék lepárlását követő második hónap végéig köteles a lepárlást elvégezni, és a hegybíró részére a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát benyújtani.

(5) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség az ültetvény használóját terheli.

89. § (1) Az a borászati üzemengedélyes, aki három egymást követő borpiaci éven belül legalább két alkalommal

a) nem engedélyezett borászati eljárást alkalmaz,

b) az e rendeletben meghatározott bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget,

c) a must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és borecet kivételével borászati terméket érvényes forgalombahozatali azonosító nélkül értékesít nem borászati üzemengedélyes részére,

d) a miniszteri rendeletben meghatározott fajtajelölési szabályokat megsérti, vagy

e) egy földrajzi árujelző használatától a Btv. 14. §-a alapján eltiltásra kerül,

az a), c)–e) pontban meghatározott esetben a döntés közlését, a b) pontban meghatározott esetben az elmulasztott cselekmény pótlásának határidejét követő első borpiaci év végéig e rendelet által meghatározott kötelezettségeit a kockázatos üzemengedélyesre előírt szabályok szerint teljesíti.

(2) A 92. § (4) bekezdése szerinti értesítés alapján a gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktába bejegyzi az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését, és az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén tájékoztatja a borászati üzemengedélyest

a) arról, hogy kockázatos borászati üzemengedélyesnek minősül, valamint

b) a kockázatos borászati üzemengedélyesre vonatkozó kötelezettségekről.

(3) A kockázatos borászati üzemengedélyes

a) az általa kiállított felvásárlási jegyet legkésőbb a szüret utolsó napját követő munkanapon megküldi a hegybíró részére,

b) a szakmai-jövedéki nyilvántartásába a 44. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott műveleteket legkésőbb a művelet elvégzését követő munkanapon bejegyzi,

c) a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB által elvégzett érzékszervi és a NÉBIH laboratóriuma által elvégzett analitikai vizsgálatok megfelelő eredménye esetén hozhat közfogyasztásra forgalomba vagy szállíthat Magyarország területén kívülre borászati terméket,

d) az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségének közvetlenül az ePincekönyv rendszer használatával tesz eleget, és

e) online bortermelői regisztert vezet.

90. §2

41. A borászati termékek referencia-adatbázisa

91. § A NÉBIH a borászati termékek földrajzi eredet-, fajta- és évjárat-azonossági vizsgálatainak alapját képező referencia-adatbázist hoz létre és üzemeltet, amely tartalmazza

a) a Btv. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti és a hatósági ellenőrzés során végzett analitikai vizsgálatok eredményeit, valamint

b) a vizsgált borászati terméktételek forgalombahozatali azonosítóját.

42. Tájékoztatás a hatósági ellenőrzés eredményéről

92. § (1) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal megállapítja, hogy a földrajzi árujelzőt viselő borászati termék nem felel meg a termékleírásnak, az erről szóló döntését egyidejűleg megküldi a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetnek is.

(2) A NÉBIH a Btv. 22. § (3) bekezdése szerinti intézkedésről, valamint az intézkedést elrendelő NÉBIH, Pest Megyei Kormányhivatal vagy kormányhivatal a Btv. 22. § (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti intézkedéséről szóló döntését egyidejűleg megküldi a HNT, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a borászati üzem fekvése szerint illetékes hegyközség részére is.

(3) A NÉBIH értesíti a HNT-t a borászati üzemengedélyes egyszerűsített adóraktári engedélyének visszavonásáról.

(4) A NÉBIH, valamint a kormányhivatal értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót a 89. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megállapító, véglegessé vált döntéséről.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Hatályba léptető rendelkezések

93. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 75. §, a 96. §, a 100. § és a 104. § 2022. január 29-én lép hatályba.

(3) A 90. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

44. Átmeneti rendelkezések

94. § (1) Az e rendelet hatálybalépésének napján azonos helyrajzi számon nyilvántartott borászati üzemek az engedély időbeli hatálya alatt továbbra is működhetnek, ha biztosított a borászati üzemek egymástól való fizikai elválasztása.

(2) A kormányhivatal ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását.

95. § (1) A borászati üzemengedélyes a 2021/2022. borpiaci év során

a) a szakmai-jövedéki nyilvántartását papír alapon vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően használt regiszter számítógépprogram használatával vezetheti a miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően, vagy

b) alkalmazhatja a szakmai-jövedéki nyilvántartások vezetésére vonatkozó, 2021. július 31-én hatályos előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartásokat legkésőbb 2022. július 31-én le kell zárni. Ezeket a szakmai-jövedéki nyilvántartásokat 2030. július 31-ig meg kell őrizni.

96. §3

97. § Amennyiben egy földrajzi árujelző termékleírása

a) az analitikai vizsgálatok elvégzésére nem jelöl ki egy szervezetet sem, az analitikai vizsgálatot a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH laboratóriuma,

b) az érzékszervi vizsgálatok elvégzésére a borászati hatóságot jelöli ki, az érzékszervi vizsgálatot a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB

végzi.

98. § (1) A 2021. július 31-én a Pest Megyei Kormányhivatal által nyilvántartott Helyi Borbíráló Bizottságok (a továbbiakban: HBB-k) e rendelet hatálybalépésének napjától FBB-ként működnek tovább.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott HBB-knek az FBB-kre vonatkozó, e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelését 2022. augusztus 1-jétől kell biztosítani, amit a NÉBIH ellenőriz.

99. § Az OBB e rendelet hatálybalépését megelőzően kinevezett tagjainak tagsági jogviszonya a kinevezésükről szóló okiratban meghatározott ideig fennáll.

100. §4

45. Az Európai Unió jogának való megfelelés

101. § Ez a rendelet

a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 11-i (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet,

d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet,

f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

g) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. április 16-i (EU) 2019/935 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

46. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

102. §5

103. §6

104. §7

105. §8

1

A 75. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2022. január 29-én lép hatályba.

2

A 90. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

3

A 96. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2022. január 29-én lép hatályba.

4

A 100. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2022. január 29-én lép hatályba.

5

A 102. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 103. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 104. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2022. január 29-én lép hatályba.

8

A 105. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.