2021. évi XLV. törvény indokolás
2021. évi XLV. törvény indokolás
az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2021. évi XLV. törvényhez
Általános indokolás
Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (a továbbiakban: Határozat) rendelkezik arról, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamainak milyen tételeket és hogyan kell befizetnie az európai uniós költségvetésbe.
A Határozat alapvető jelentőségű az Európai Unió költségvetése szempontjából. Az Európai Unió hétéves költségvetésének alapjairól a politikai szintű megállapodás az Európai Tanács 2020. július 17–21-ei és december 10–11-ei ülésén született meg. A decemberi következtetések jelentős lépést jelentenek az Európai Unió egységének megőrzése szempontjából, egyúttal biztosították az európai szolidaritást, hiszen a támogatás végre eljuthat azokba a tagállamokba, ahol a leginkább szükség van rá. Tükrözik ugyanakkor a tagállamok állam- és kormányfőinek azon meggyőződését, hogy költségvetési eszközökkel nem kényszeríthetők ki politikai és ideológiai elvárások. Az Országgyűlés a Határozatot abban a meggyőződésben hirdeti ki Magyarország belső jogrendszerében, hogy az Európai Unió intézményei a decemberi következtetésekben foglaltakat maradéktalanul megtartják. Ezért a következtetések szövegét jelen törvény mellékleteként ki is hirdeti.
A Határozattal kapcsolatban fennálló jogharmonizációs kötelezettségünkre tekintettel az előterjesztés célja, hogy Magyarország a Határozat kötelező erejét magára nézve – alkotmányos követelményeinek megfelelő eljárás keretében – elismerje.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Határozat sajátos jogalapjából adódóan, valamint 12. cikkének második bekezdésében foglaltak szerint a Határozatot a tagállamoknak alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelő eljárásban is el kell fogadniuk, ugyanis a tényleges kötelmet nem a Határozat Tanács általi elfogadása, hanem a tagállamoknak a Határozatot elfogadó aktusa keletkezteti. Ez az elfogadás és a kihirdetés az a mód, ahogy Magyarország a Határozat kötelező erejét magára nézve elismeri.
Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerint, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések esetén; a Határozat ebbe a körbe tartozik.
A 2. §-hoz
A Határozatot a fenti jogalapra tekintettel, szövegének végleges megállapítását követően, az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Határozat szövege az EU valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is hiteles.
A Határozat nyomán az alábbiak szerint változik az EU saját forrásainak rendszere:
– A tagállamok beszedési költség címén a hagyományos saját források (vámok) keretében beszedett összegek 25%-át tarthatják meg a korábbi 20% helyett.
– A hozzáadottérték-adóból (héa) származó forrás számítási módja a korábbihoz képest egyszerűsödik a kompenzációk és a korrekciók többségének megszüntetésével, illetve a súlyozott átlagos kulcs befagyasztása miatt, míg lehívásának egységes kulcsa továbbra is 0,30%-ban került meghatározásra. Eltörlésre kerül a korábban Németország, Hollandia és Svédország számára biztosított kedvezményes kulcs.
– Új saját forrásként bevezetésre kerül a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás, ami az éves hulladékmennyiséggel arányos befizetést ró a tagállamokra, figyelembe véve a forrás regresszivitásának csökkentését célzó kedvezményeket is (Magyarország évi 30 millió euró kedvezményt írhat jóvá a befizetéséből).
– A bruttó nemzeti jövedelmen (a továbbiakban: GNI) alapuló forrás kiszámítása tekintetében a Határozat változatlanul az ESA 2010 alkalmazásával, piaci árakon számított éves GNI-értéket veszi alapul.
– A Határozat bizonyos tagállamok részére csökkentett mértékű éves GNI-alapú hozzájárulást ír elő: Ausztria esetében 565 millió euró, Dánia esetében 377 millió euró, Németország esetében 3 671 millió euró, Hollandia esetében 1 921 millió euró, Svédország esetében 1 069 millió euró a hozzájárulás csökkentése minden évben 2021–2027. között. (A 2014–2020-as időszakban Dánia 130 millió euró, Hollandia 695 millió euró, Svédország 185 millió euró, míg Ausztria 2014-ben 30 millió euró, 2015-ben 20 millió euró, 2016-ban pedig 10 millió euró csökkentést élvezett a GNI-alapú befizetésből.)
A Határozat 11. és 12. cikkeiben rendelkezik a hatálybalépés kérdéséről.
A 4. §-hoz
A törvény kihirdetésével hatályba lépnek azok a szakaszok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarország teljesítse a Határozat alkotmányos követelményeknek megfelelő eljárásban való elfogadását. Azon szakaszok azonban, amelyek csak a Határozat európai uniós szinten történő hatályba lépésétől lehetnek hatályosak, csak ebben a későbbi időpontban fognak hatályba lépni, és ekkor veszti hatályát a jelenleg hatályos, hasonló tartalmú, az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2015. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2015. évi XCIII. törvény) is.
A tagállamok által az EU költségvetésébe fizetendő nemzeti hozzájárulás a Határozat hatályba lépéséig a régi, 2020-ig alkalmazott szabályok szerint kerül kiszámításra és rendelkezésre bocsátásra. A Határozat hatályba lépésekor történik majd meg egy összegben a ténylegesen befizetett, illetve a 2021. január elsejétől visszamenőlegesen alkalmazandó új szabályok szerint teljesítendő befizetés közötti különbség korrigálása.
A Határozat 12. cikkének második bekezdése szerint: „A tagállamok haladéktalanul értesítik a Tanács főtitkárát az e határozat alkotmányos követelményeinek megfelelő elfogadására vonatkozó eljárások lezárásáról.” Az „alkotmányos követelményeknek megfelelő elfogadásra vonatkozó eljárás” lezárásáról akkor lehet – a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül – a Tanács főtitkárát értesíteni, ha a törvény kihirdetésre került.
A Határozat a 12. cikkének második bekezdésében említett utolsó értesítés beérkezését követő első hónap első napján lép hatályba.
A hatálybalépés pontos naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter az Nsztv. 10. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg, a hatálybalépés napjának ismertté válását követően haladéktalanul.
Az 5. §-hoz
A kihirdető törvény felhatalmazást ad a Határozat végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára. Mivel a saját források rendszeréről szóló korábbi határozathoz képest európai uniós szinten formálisan is új jogi aktus született, továbbá – később elfogadásra kerülő – új tanácsi rendeletek segítik majd a végrehajtást, ezért a kihirdető törvényben felhatalmazást kell adni a Határozat végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára is.
A 6. §-hoz
Rögzítésre kerül, hogy a Határozat 12. cikkének végrehajtását szolgálja a törvény.
A 7. §-hoz
A jelenleg hatályos, hasonló tartalmú, a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2015. évi XCIII. törvény hatályon kívül helyezésére van szükség, amikor a Határozat hatályba lép, hiszen a Határozat is hatályon kívül helyezi az e törvénnyel kihirdetett, 2014–2020-as időszakra szóló, 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatot.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás