46/2021. (XII. 22.) KKM rendelet
46/2021. (XII. 22.) KKM rendelet
a Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 41. alpont b) pontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. §1 E rendelet hatálya a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet [a továbbiakban: 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet] 3. § (1) bekezdés b) pontjára, 93. § 42. pontjára, valamint 1. mellékletében foglalt táblázat 6. sorára figyelemmel nyújtott Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatás (a továbbiakban: RGT) keretein belül a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet] 2. § (2) bekezdésében megjelölt célországok gazdaságfejlesztési stratégiák célterületeihez tartozó területén megvalósuló beruházásokat magába foglaló projektek megvalósítása érdekében nyújtott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira terjed ki.
2. §2 (1) E rendelet alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter egyedi döntése alapján a 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 1., 3., 4., 7., 8., 11. és 14. alpontjában meghatározott támogatás (a továbbiakban együtt: támogatás) nyújtható a 9/2024. (VI. 10.) KKM rendeletben meghatározott uniós állami támogatási szabályok betartása mellett, a 9. § (1a) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
(2) E rendelet alapján vissza nem térítendő – a 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 8. alpontja szerinti támogatás kivételével – működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható.
(3) A 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 3., 7., 11. és 14. alpontja szerinti támogatások önállóan, a 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 1., 4. és 8. alpontja szerinti támogatások kapcsolódó jelleggel igényelhetők.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1.3
2.4
3.5
4.6
5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
6.7
7. beruházó: a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt támogatására a 6. §-nak megfelelő, a 24. § (2) bekezdése szerinti támogatási kérelmet benyújtó, valamint az igénybevétel alapján e rendelet szerint támogatásban részesülő vállalkozás;
8. együttműködési megállapodás: a szakmai támogató szerv és a beruházó támogatási jogviszony létrehozására irányuló szándékát és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feladataikat tartalmazó kétoldalú dokumentum;
9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;
10.8 élelmiszerfeldolgozás: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’25) 10 „Élelmiszergyártás” és 11 „Italgyártás” kód alá tartozó tevékenység, ideértve az ugyanezen TEÁOR’25 kód alá tartozó mezőgazdasági termék feldolgozásának minősülő tevékenységet;
11. forrásgazda: a RGT forrását tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője;
12. induló beruházás: tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményező, valamint a részesedésszerzés kivételével – bezárással érintett – létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlására irányuló tevékenység;
13.9
14.10
15.11 kis- és középvállalkozás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) I. mellékletében meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozás;
16.12
17. kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő legalább öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében legalább három üzleti év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal, de eltér az üzleti tevékenység fenntartása szerinti időszaktól;
18. kutatás-fejlesztési projekt: a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § 39. pontjában meghatározott projekt;
19.13
20.14
21. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;
22. létesítmény felvásárlása: bezárt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a felvásárló beruházó a létesítmény eladójától független harmadik fél – ide nem értve, ha egy kis- és középvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolják meg;
23. megújuló energia: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;
24.15 mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;
25.16
26. működési támogatás: valamely vállalkozás induló beruházástól független, működéshez kapcsolódó folyó kiadásaihoz nyújtott támogatás;
27. nagyvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vállalkozás;
28. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;
29. nemzetgazdasági hatás: a beruházásnak a beruházó magyar vállalkozás értékén keresztül a magyar gazdaságra gyakorolt, a cégcsoport külgazdasági mérleget javító, új piacokra lépését elősegítő vagy az adott piacon a magyar jelenlét erősödését eredményező hatása;
30. saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás;
31. szálláshely fejlesztés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti létesítmény fejlesztése;
32.17
33.18
34.19
35. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatás intenzitás;
36. szakmai támogató szerv: a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: CED) a 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés 26. pontja szerint;
37.20
38.21
39.22
40. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékeúj gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint a bezárt létesítmény eszközeinek eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.
41.23 támogatott terület: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 27. pontja szerinti terület.
A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK
3. A szakmai támogató szerv
4. § A támogatási szerződés megkötése során a szakmai támogató szerv kötelezettségvállalóként felelős az eljárás során felmerülő szakmai és szakmastratégiai kérdések megvizsgálásáért, az ezekhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az eljárások során felmerülő, az RGT-t érintő pénzügyi kérdésekért.
5. § A szakmai támogató szerv
a) ellátja
aa) a döntés-előkészítő, valamint a támogatási szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,
ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,
ac) a beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket,
ad) a támogatási szerződések biztosítékával kapcsolatban felmerülő feladatokat, a biztosíték kikötésétől való eltekintés kivételével,
ae) a folyamatlezárási tevékenységet,
af) a támogatási szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a forrásgazda kérése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat,
ag) az RGT-vel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában,
ah) az RGT-hez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a kötelezettségvállalások tekintetében az érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési feladatokat,
ai) a támogatásból megvalósuló beruházások, kutatás-fejlesztési projektek kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló, valamint a számlacsomagokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, ideértve a szakmai teljesítésre, a kifizetés jogosságára és a teljesítésigazolásra vonatkozó feladatokat, és
aj) a támogatási szerződések, módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi, illetve – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 55. § (2) bekezdés j) pontja szerinti személy általi – pénzügyi ellenjegyzését,
b) ellátja az utóellenőrzési, illetve a támogatáshoz kapcsolódó egyéb helyszíni ellenőrzési feladatokat, és
c) gondoskodik a támogatási szerződések lezárásáról, végzi az RGT-hez kapcsolódó követeléskezelési feladatokat.
AZ RGT FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
4. A támogatásban részesíthetők köre
6. § (1) Önálló beruházó vagy a beruházás céljából létrehozott konzorcium vezetője lehet az a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) előírásainak megfelelő, kettős könyvvitelt vezető, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, európai részvénytársaság,
a) amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen sem éri el az 50%-ot, és
b)24 amely vagy amelynek az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti kapcsolt vagy partner vállalkozása beszámolóval alátámasztva rendelkezik legalább öt lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel – amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele –, és amely vagy amelynek kapcsolt vagy partner vállalkozása nettó árbevétele az elfogadott beszámolója alapján a beruházási koncepció benyújtásának évét közvetlenül megelőző lezárt üzleti évben vagy az azt megelőző üzleti évben elérte a 400 millió forintot, azzal, hogy e pont alkalmazásában a nettó árbevétel számításakor a kapcsolt vállalkozás nettó árbevétele teljes összegében, a partner vállalkozás nettó árbevétele olyan hányadban vehető figyelembe, amilyen hányadban a partnerség az önálló beruházó vagy konzorciumvezető és partner vállalkozása közt fennáll.
(2) Konzorciumi tag lehet olyan gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű bejegyzett gazdasági társaság,
a)25 amely a gazdaságfejlesztési stratégiák célterületét képző államok valamelyikének területén székhellyel rendelkezik, és
b) amelyben az (1) bekezdés szerinti konzorciumvezető többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik.
(3) A konzorcium országonként legfeljebb egy tagból áll, melynek vezetője Magyarországon bejegyzett vállalkozás.
5. Fejlesztendő tevékenységek
7. § Támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtható, azzal, hogy a támogatási döntés meghatározásakor előnyt élveznek az alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások:
a) egészséggazdaság,
b) élelmiszergazdaság (ideértve az agrártechnológiát),
c) építésgazdaság,
d) vízgazdálkodás és környezeti fenntarthatóság,
e) kreatívipar,
f) szálláshely fejlesztés,
g) az a)–f) pontok szerinti gazdasági területeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció és annak technológiai megoldásai.
8. § (1)26
(2) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás
a)27 nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére;
b) azon vállalkozás részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban legkésőbb a támogatási szerződés megkötésének napján;
c) azon vállalkozás részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári éven belül és a támogatási szerződés aláírásakor;
d) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező vagy valamely állami támogatás okán a támogatást nyújtó költségvetési szerv az igény jogosultja, vagy az igény a beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az ingatlan a projekt keretében kerül a vállalkozás tulajdonába és birtokába, amely esetben is alkalmazandóak az Ávr. 102. § (1) bekezdésében foglaltak;
e) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, és
ea) azon vállalkozásnak, amelyik a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a bérleti, illetve a lízingszerződés lejárta előtt a megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, vagy
eb) azon vállalkozásnak, amelyik a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a beruházás eredeti helyszínével azonos célországban fekvő másik helyszín rendelkezésre állását igazolja, feltéve, hogy a beruházás vagy fejlesztés megfelel a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek;
f)28
g) olyan beruházáshoz, amely bármely más vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesül, kivéve, ha az adott támogatás nyújtásának feltétele az e rendelet alapján nyújtott támogatás.
6. A támogatás célja
9. § (1)29 A 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 1., 3., 4., 7., 11. és 14. alpontjában meghatározott támogatás a célországokban gazdasági tevékenységet végző új leányvállalat létrehozását eredményező beruházás megvalósítására vagy a beruházónak a célországban meglévő leányvállalata fejlesztésére, a célországban bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlására vagy önálló beruházó esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás megvalósítására vehető igénybe, a következők szerint:
a) a beruházás 19–22. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 800 millió forintösszeget,
b) konzorciumi pályázat esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás költsége nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének a 10%-át.
(1a)30 A 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 3. alpontjában meghatározott támogatás
a) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatott területen a kedvezményezett méretétől függetlenül az induló beruházás bármely formájának megvalósításához,
b) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti támogatott területen kis- és középvállalkozások részére az induló beruházás bármely formájához, míg nagyvállalkozások részére csak új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz
nyújtható.
(2) Az elszámolható költségek e §-ban meghatározott nagyságát a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
(3) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.
(4) A szakmai támogató szerv – e rendeletben foglaltakkal összhangban – a támogatás céljával összefüggésben további követelményeket határozhat meg.
(5)31 Az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás tekinthető nagyberuházásnak, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és a (2) bekezdés szerinti árfolyamon számítva, azzal, hogy a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást.
7. A támogatás nyújtásának szempontrendszere
10. § (1) Az együttműködési megállapodás megkötése és a támogatói döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken vagy más gazdasági területen valósul-e meg,
b) a beruházás szakmai megvalósíthatósága,
c) a beruházás szakmai tartalmának és költségeinek megalapozottsága,
d) a beruházás megvalósítójának a tervezett beruházáshoz kapcsolódó szakmai tapasztalata,
e)32
f) a beruházás földrajzi fókusza,
g)33 a beruházó vállalkozások gazdasági teljesítménye, a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet pénzügyi helyzete,
h) a beruházás előkészítettsége,
i) a (2) bekezdés szerinti üzleti terv megalapozottsága és kidolgozottsága,
j) a beruházáshoz kapcsolódó kockázatelemzés és kezelési terv kidolgozottsága,
k) a beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások hosszú távú nemzetközi terjeszkedésére gyakorolt hatása, a gazdasági fenntarthatóságot és a terjeszkedést biztosító tervek kidolgozottsága,
l) nemzetgazdasági hatás.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti beruházások esetében a beruházó által magyar nyelven készített üzleti terv legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:
a) vezetői összefoglaló,
b) beruházó vállalat vagy vállalatok bemutatása,
c) a külföldi leányvállalat tulajdonosi szerkezetének bemutatása, menedzsment bemutatása,
d) beruházás részletes, költségtervvel alátámasztott bemutatása,
e) iparági elemzés,
f) versenytársak és hasonló, már megvalósult projektek elemzése,
g) SWOT-analízis és a projekt megvalósításához kapcsolódó kockázatok feltárása,
h) eredményterv, mérlegterv, cash-flow terv és likviditási terv, a tervekben alkalmazott paraméterek alátámasztása, iparági referenciákkal történő összevetése,
i) a pénzügyi terv mutatóira vonatkozó érzékenységvizsgálat,
j) a projekt költségvetésének és rendelkezésre álló forrásának bemutatása, igazolása,
k) a projekt megvalósításának ütemezése (GANTT diagram),
l) a piacra lépés folyamatának bemutatása, marketingterv, értékesítési terv,
m) a beruházás által létrejött kapacitás működtetéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának bemutatása,
n) rendelkezésre álló beszállítói, vevői, kivitelezői, partneri szándéknyilatkozatok, szerződések bemutatása,
o) nagyvállalkozások esetén az ösztönző hatások bemutatása az általános csoportmentességi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően.
8. A támogatás mértéke és összege
11. §34 (1) A támogatás összege a vonatkozó állami támogatási szabályokban foglalt maximális mérték, de legfeljebb 50%, amely a támogatási szerződésben szereplő, e rendelet alapján odaítélt állami támogatás támogatástartalma és a jelenértéken számolt összes elszámolható költség hányadosaként hét tizedesjegyre kerekített, százalékban kifejezett mérték.
(2) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás összegének kérelmenként el kell érnie a 400 millió forint összeget, azzal, hogy a beruházó és az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozásai által kapott támogatás összege összesen nem haladhatja meg a 7 milliárd forintot. Az összes támogatás összege nem haladhatja meg az utolsó három lezárt üzleti év közül a beruházó által megjelölt két év nettó értékesítési árbevételének átlagát a beruházó vagy a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolt vagy partner vállalkozása tekintetében. E bekezdés alkalmazása során a kapcsolt vállalkozás nettó árbevétele teljes összegben, a partner vállalkozás nettó árbevétele pedig olyan hányadban vehető figyelembe, amilyen hányadban a partnerség az önálló beruházó vagy a konzorciumvezető között fennáll.
12. § (1)35 A 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 1., 3., 4., 7., 11. és 14. alpontja szerinti támogatás esetén annak kiszámításakor, hogy a beruházás elszámolható költsége eléri-e a 11. §-ban meghatározott határértékeket, nem vehető figyelembe az összeszámítás alá eső egyéb beruházás vagy beruházások elszámolható költsége.
(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében az e rendelet szerinti támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) A jelenérték kiszámításához az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére kell diszkontálni.
13. §36
14. §37
15. §38
9. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei
16. § (1)39 A 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont 1., 3., 4., 7., 11. és 14. alpontjában foglalt támogatás feltétele, hogy
a) a támogatás felhasználására legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított 36 hónapon belül kerüljön sor;
b)40 a beruházó vállalja, hogy a kötelező üzemeltetési időszak keretében a beruházást annak befejezése után legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig fenntartja az érintett területen, továbbá vállalja, hogy az üzleti tevékenységét a beruházás befejezését követő tíz évig fenntartja, azzal, hogy az üzleti tevékenység fenntartására vonatkozó kötelezettség a c) pontban előírt kötelezettség teljesítésével teljesítettnek tekintendő abban az esetben is, amennyiben erre tíz éven belül sor kerül;
c)41 a beruházó vállalja, hogy a kötelező üzemeltetési időszak kezdőnapjától az üzleti tevékenység b) pont szerinti fenntartásának végéig terjedő időszak alatt az összes nettó árbevétele vagy pénzügyi műveleteinek bevétele legalább a megítélt támogatás összegével azonos összeggel meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző üzleti éve árbevételét vagy pénzügyi műveleteinek bevételét;
d) a beruházó vállalja, hogy a külföldön megvalósult beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások révén előállított termékeket és nyújtott szolgáltatásokat nem értékesíti Magyarországon, azzal, hogy a külföldön megvalósult beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások révén előállított részegységek és alkatrészek – és kivételes esetben a külföldön előállított termék vagy szolgáltatás – importja megengedhető, ha az a támogatott magyarországi vállalkozás nemzetközi versenyképességét növeli;
e) a beruházó az elszámolható költségek legalább 50%-át saját forrásból biztosítja, és a beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását – ideértve a támogatás összegét is – a szakmai támogató szerv számára a támogatási szerződés megkötését megelőzően bemutatja; és
f) az önálló beruházó – az egyéb kötelezettségen felül – vállalja, hogy
fa) a magyarországi beruházáshoz kapott támogatás legalább 250%-nak megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban a fenntartási időszakban,
fb) a kötelezően vállalt külföldi beruházás illeszkedik az RGT céljaihoz, legkésőbb a fenntartási időszak végéig megvalósul – ideértve a szakmai és pénzügyi teljesítést is –, és olyan vállalkozásra irányul, amelyben a beruházó többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik, és
fc) a célországi beruházás költségét az elszámolható projekt-költségvetés részeként nem számolja el.
(2)42
(3)43
(4) A szakmai támogató szerv – az e rendeletben foglaltakkal összhangban – a támogatás nyújtására vonatkozóan további követelményeket határozhat meg.
17. §44
18. §45
10. A támogatott beruházás elszámolható költsége
19. § (1) A beruházás keretében kizárólag a támogatási kérelem benyújtásának napját követően felmerült költségek számolhatóak el.
(2)46
(3)47
(4)48
20. § (1) A beruházás keretében kizárólag azon költségek számolhatók el, amelyek a projekttevékenységek érdekében merültek fel, megfelelnek az elszámolhatósági szabályoknak, és bizonylattal alátámasztottak.
(2) Nem elszámolhatóak a következő költségek befektetetteszköz-alapú ráfordítások esetén, függetlenül attól, hogy azok az Sztv. alapján beszámíthatók-e a bekerülési értékbe:
1. a beruházónak az Sztv. 50. § (5) bekezdése szerinti, saját maga vagy kapcsolt vagy partner vállalkozása által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga vagy kapcsolt vagy partner vállalkozása által nyújtott szolgáltatás, saját maga vagy a kapcsolt vagy partner vállalkozása által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a beruházó vagy annak kapcsolt vagy partner vállalkozása képes, és az eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának,
2. a beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áthelyezési költsége,
3. az előkészítési célú tevékenység költségei közül a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,
4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,
5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,
6. eszközök leszerelési költsége,
7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,
8. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb, hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak, továbbá a kétszázezer forint vagy annál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközök,
9. készletek beszerzésének költségei,
10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,
11. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,
12. az apportált eszközök értéke,
13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,
14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek,
15. azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,
16. visszlízingelt eszközök költségei,
17. hitelfelvétellel kapcsolatos díjak, garanciavállalási díj, jelzálog vagy egyéb biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,
18. franchise-díj,
19. beruházáshoz nem kapcsolódó adótanácsadás, könyvelés, jogi, üzletviteli, piackutatási tanácsadás díja,
20. adók – beleértve az általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) –, illetékek, egyéb hatósági, közigazgatási díjak,
21. kamatráfordítások, valamint árfolyamveszteségek,
22. működési költségek, beleértve az utazási, szállásköltségeket és étkezési térítéseket is, de ide nem értve a fedezetkezelői bankszámla vezetésének díját,
23. reprezentációs költségek,
24. jogszabályfrissítési díj,
25. fordítási költségek,
26. cégközi profit,
27.49
28. létesítmény felvásárlása, amennyiben arra nem piaci áron kerül sor,
29. cég tulajdonjogának megszerzése (üzletrész- és részvényvásárlás), apport, cégek átalakulásának eredményeképpen bekövetkezett tulajdonszerzés (Sztv. 49. §),
30. hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír megszerzése,
31. ingyenesen szerzett eszközök [Sztv. 50. § (4) bekezdése],
32. pénzügyi lízing meghiúsulása esetén fizetett összeg (lízingdíj, költség vagy teher),
33. külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított eszközök értéke [Sztv. 50. § (7) bekezdése],
34. külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldi fióktelepe által a magyarországi fióktelep részére átadott eszközök értéke [Sztv. 50. § (8) bekezdése],
35. az olyan bankszámláról kifizetett, beruházással kapcsolatos költségek, amelyet a beruházó a kifizetést megelőzően nem jelentett be a szakmai támogató szerv részére,
36. ingatlan esetében a vételár és a független ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított piaci érték különbsége,
37. bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja.
(3) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatók el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.
(4) Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,
b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,
c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni,
d) a nagyvállalkozások részére nyújtott támogatás esetén legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén legalább három évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották, és
e) az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 20%-át képezhetik.
(5) A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
a)50
b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet, és
c) az egy vállalatcsoporton belülről beszerzett új eszközök esetén az elszámolható költség nem haladhatja meg az eladó könyveiben nyilvántartott összeget.
(6)51
21. § (1) Ha a beruházó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során ÁFA levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni, de a célországban felmerülő ÁFA nem elszámolható költség.
(2) Ha a beruházó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik, és ÁFA levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.
(3) A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát vagy arányos visszavonását eredményezi.
(4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – a felvásárlás esetét, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban, és a használt eszközök első üzembe helyezésére három évnél nem régebben került sor, és az eszköz beszerzésének támogatása a nemzetgazdasági hatásra tekintettel indokolt.
(5) Induló beruházás esetében használt eszköz csak abban az esetben számolható el, amennyiben a használt eszköz egy bezárt létesítmény eszköze, és az eladója a beruházótól független harmadik fél.
22. § A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ában meghatározott költségek számolhatók el, kivéve
a) a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítésen alapuló kifizetések,
b) a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése,
c) a tárgyjutalmak,
d) egyéb természetbeni munkajövedelmek,
e) a végkielégítés,
f) a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez,
g) a különélési pótlék,
h) a természetben adott juttatások,
i) a reprezentációs költségek.
A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS
11. A támogatás igénylése és a támogatási döntés
23. § (1) Támogatás a gazdaságfejlesztési stratégiák célkitűzéseihez illeszkedő, és a gazdaságfejlesztési stratégiák célterületeihez tartozó területen megvalósuló beruházásokat magába foglaló projektek esetében a CED által biztosított felületen, cégszerűen aláírt beruházási koncepció benyújtásával (a továbbiakban: koncepció) igényelhető.
(2) A koncepció tartalmazza
a) a beruházó adatait (így különösen annak nevét, címét, éves átlagos alkalmazotti létszámát, évi árbevételét, adózott nyereségét, adószámát) és szöveges bemutatását,
b) a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt vagy projektek ismertetését, adatait (így különösen annak helyszínét, a beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt kezdetének és befejezésének várható időpontját) és szöveges bemutatását,
c) a megtartott és a beruházás megvalósítása során létrehozni tervezett új munkahelyek számát, illetve az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számát,
d) a beruházó, illetve a konzorcium beruházási koncepcióban szereplő beruházását megelőző három évben támogatott és egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat,
e) a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításához igényelt támogatás indikatív mértékét,
f) a támogatás célját és formáját és
g) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat.
24. § (1) A szakmai támogató szerv a koncepcióról – szükség esetén külső szakértő bevonásával – véleményt készít, melyet a forrásgazda elé terjeszt. A szakmai támogató szerv a beruházási koncepció forrásgazda általi támogatása esetén, az ahhoz kapcsolódó esetleges szakértői vélemény alapján a forrásgazdával egyeztetett együttműködési megállapodást köt a beruházóval. Konzorciumi tag esetében az együttműködési megállapodás feltétele a bejegyzésre irányuló eljárás elindítása. Az együttműködési megállapodás nem minősül kötelezettségvállalásnak.
(2) Az együttműködési megállapodás aláírását követően a támogatási eljárásban a beruházónak a szakmai támogató szerv által együttműködési megállapodásban meghatározott – legfeljebb hat hónapos – határidőn belül be kell nyújtania a támogatási kérelmet. A támogatási kérelem tartalmazza a 23. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a támogatás odaítéléséhez szükséges valamennyi adatot, tényt és információt, valamint az ezek igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot és a beruházáshoz kapcsolódó üzleti tervet. A támogatás odaítéléséhez szükséges adatokat, tényeket, információkat, a szakmai támogató szerv az együttműködési megállapodásban határozza meg.
(3)52 A szakmai támogató szerv a (2) bekezdés szerinti támogatási kérelmet megvizsgálja, melynek részeként helyszíni szemlét is tarthat. A vizsgálat lezárását követően a szakmai támogató szerv a támogatásra irányuló javaslatával a javaslatát felterjeszti a forrásgazdának. A (2) bekezdésben foglalt támogatási kérelem elfogadása esetén a forrásgazda részéről a külgazdasági és külügyminiszter vagy általános helyettese dönt a támogatás összegéről, és a szakmai támogató szerv az e rendeletben meghatározott eljárás szerint támogatási szerződést köt a beruházóval.
(4) A támogatási szerződés az aláírás napján lép hatályba. Amennyiben a támogatási szerződés felfüggesztő feltételt tartalmaz, a támogatási szerződés a felfüggesztő feltétel teljesítésének napján lép hatályba.
(5) Az Áht. 56/D. §-ában meghatározott közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a szakmai támogató szerv gondoskodik.
(6) A szakmai támogató szerv eljárása – különösen a beruházási koncepció értékelése – során kikérheti a tervezett beruházás szerinti helyszínen akkreditált magyar külképviselet állásfoglalását a beruházással kapcsolatban.
(7) A kutatás-fejlesztési projektek minősítésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik hatáskörrel.
(8) Az e rendeletben nem szabályozott, jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő technikai részkérdéseket az e rendeletben foglaltakat figyelembe véve a CED által biztosított felületen közzétett tájékoztatók tartalmazzák.
(9) A támogatásra vonatkozó közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a támogató gondoskodik.
12. A támogatás biztosítékai
25. § (1) A beruházó a támogatás száz százalékára vonatkozó biztosítékot bocsát rendelkezésre. Ha a támogatáskifizetésre több részletben kerül sor, a beruházó a már számára korábban kifizetett és az adott kifizetési kérelemben számára kifizetni ütemezett támogatás együttes összegének legalább száz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(2) A beruházó által a szakmai támogató szerv javára szóló beszedési megbízás benyújtására az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben a célországban beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozat nem adható, úgy legalább azzal egyenértékű visszakövetelhetőséget biztosító biztosítéki forma is elfogadható.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosíték mellett a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben további biztosíték nyújtását is előírhatja az Ávr. 84. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően.
13. A támogatás folyósítása, a támogatási előleg
26. § (1) A támogatás folyósítása a beruházó által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák, illetve egyéb számviteli bizonylatok alapján, utólag, teljesítésarányosan történik.
(2)53 Támogatási előleg a megítélt támogatás legfeljebb 50%-ának mértékéig nyújtható. Az előleg folyósításához kapcsolódó biztosítékokat a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben határozza meg.
14. Beszámolás, visszakövetelés
27. § (1) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a beruházó rendeltetésszerű támogatásfelhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.
(2) A beszámoló a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását – figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására –, illetve a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit.
28. § (1) Ha a beruházás nem vagy csak részben a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, a szakmai támogató szerv e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatási szerződéstől elállni, vagy a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelni, és szükség esetén, a beruházó visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítását követően a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni.
(2) A szakmai támogató szerv – az Ávr. 96. §-ában meghatározott eseteken túl – akkor is elállhat a támogatási szerződéstől, ha
a) a beruházó a támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a módosítással érintett nyilatkozatokat a szakmai támogató szerv írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg,
b)54 a beruházó a támogatási szerződésben rögzített, a 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott importtilalomra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c)55 a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott árbevételre vagy pénzügyi műveleteinek bevételére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti a kötelező üzemeltetési időszakban.
(3) A támogatási szerződés a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási okokat is meghatározhat. A támogatási szerződésben felmondási ok nem határozható meg.
(4) A beruházó a támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, ebben az esetben köteles visszafizetni a szakmai támogató szervnek a számára folyósított támogatás összegét az irányadó jogszabályokban vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve.
(5) A szakmai támogató szerv eláll a szerződéstől, ha a beruházó legkésőbb a projekt megkezdését követő egy év elteltéig nem számol el a projekt költségvetésének legalább 20%-ával. A rendelkezéstől való eltérést a forrásgazda különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben, nemzetgazdasági érdekből engedélyezhet a szakmai támogató szervnek.
15. Közzététel
29. §56 A szakmai támogató szerv köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 10 000 eurót meghaladó összegű egyedi támogatásokról elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban működő kedvezményezettek esetében, illetve egyéb ágazatban a 100 000 eurót meghaladó összegű egyedi támogatásokról az Atr. 18/A–18/D. §-a szerinti közzététel céljából.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. Hatályba léptető rendelkezések
30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
17. Átmeneti rendelkezések
31. § (1)57
(2) Jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint, az RGT keretein belül kerülnek elbírálásra azon 5. § alapján CED illetékességébe tartozó beruházások, melyek a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 31/2021. (VIII. 31.) KKM rendeletben foglaltak alapján a Külpiaci Növekedési Támogatási Program keretein belül kerültek benyújtásra.
18. Az Európai Unió jogának való megfelelés
32. § E rendelet
a)58 a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 13., 14.,17., 22., 25. és 41. cikke,
b)59 az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. cikke,
c)60 az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2831/2023 bizottsági rendelet
d)61
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Az 1. § a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 1. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 2. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 3. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 4. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 6. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 10. pontja a 18/2024. (XII. 4.) KKM rendelet 1. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 13. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 14. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 15. pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 16. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 19. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 20. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 24. pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 25. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 32. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 33. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 34. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 37. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 38. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 39. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 41. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdés a) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés f) pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdése a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1a) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § (5) bekezdése a 27/2022. (XII. 28.) KKM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés e) pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdés g) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. §-t a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. §-t a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés c) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. §-t a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (2) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (4) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdés 27. pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (5) bekezdés a) pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (6) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdése a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés b) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés c) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 10. § h) pontja és 11. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdését a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § a) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § b) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § c) pontja a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § d) pontját a 20/2024. (XII. 20.) KKM rendelet 11. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás