Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

GÜ BH 2021/46

GÜ BH 2021/46

2021.02.01.
Az országos sportági szakszövetség az előtte kezdeményezett átigazolási eljárásban jogosult észlelni az átigazolni kért sportoló sportszerződésének érvénytelenségét [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:35. §; 2004. évi I. tv. (Sporttv.) 5. §, 7. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes országos sportági szakszövetség, amelynek sportegyesületként tagja a felperes is.
[2] A felperes 2017. április 6-án – a 2017. augusztus 1-től 2018. május 31-ig tartó időszakra – amatőr sportolói szerződést kötött a kiskorú A. R. M. sportolóval, akivel a szerződés lejárta előtt, 2018. augusztus 1-től 2019. május 31-ig terjedően újabb sportolói szerződést kötött. A D. Kft. 2018. július 12-én kezdeményezte A. R. M. átigazolását, amelyhez a felperes nem járult hozzá.
[3] A felperes 2017. szeptember 1-jén – a 2017. szeptember 1-től 2018. július 31-ig tartó időszakra – amatőr sportolói szerződést kötött a kiskorú K. Cs. sportolóval, akivel ugyancsak a sportszerződés lejárta előtt kötött a 2018. augusztus 1-től 2019. július 31-ig terjedő időszakra újabb sportolói szerződést. A V. SE 2018. augusztus 1-jén kezdeményezte a felperesnél K .Cs. átigazolását. Az átigazolási lapot a felperes ez esetben sem írta alá, az átigazoláshoz nem járult hozzá.
[4] Az átigazolást kezdeményező sportegyesületek álláspontja szerint mindkét sportoló szabadon – a felperes hozzájárulása nélkül – átigazolható volt, ezért mindkét sportegyesület az alperes Verseny Albizottságához fordult.
[5] Az alperes Verseny Albizottsága a 2018. augusztus 14-én kelt 1/2018-2019. számú határozatával a D. Kft. átigazolási kérelmének megfelelően elrendelte A. R. M. átigazolását a felperestől a D. Kft. sportszervezetbe. A felperes fellebbezése alapján az alperes másodfokú szervként eljárt Fellebbviteli Bizottsága a 2018. szeptember 6-án kelt 5. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta.
[6] A V. SE kezdeményezésére indult eljárásban az alperes Verseny Albizottsága a 2018. augusztus 17-én hozott határozatával elrendelte K. Cs. átigazolását a felperestől a V. SE sportszervezetbe. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fellebbviteli Bizottság az elsőfokú határozatot ugyancsak helybenhagyta a 2018. szeptember 6-án kelt 6. számú határozatával.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes – az egyesített perekben – a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 5. § (2) és (3) bekezdése, 3. § (6) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:6. §-a, 3:35. §-a, 3:36. § (1) bekezdése, 6:58-6:59. §-ai, 6:69. §-a, 6:88. § (3) bekezdése, valamint az Alaptörvény 25. cikke és XXVIII. cikke alapján kérte az alperes Fellebbviteli Bizottsága fent ismertetett határozatainak hatályon kívül helyezését.
[8] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[10] A határozat indokolása szerint az alperes alapszabályának 6. § (2) bekezdés b) pontjából, az Igazolási és Átigazolási Szabályzatának (a továbbiakban: Átigazolási Szabályzat) 14. § (3) és (5) bekezdéséből, valamint a Sporttv. 5. § (1)–(3) bekezdéseiből, 22. § (2) bekezdés a) pontjából, 23. § (1) bekezdés b) pontjából következően nem volt megállapítható a keresettel támadott határozatok közjogi, a bírósághoz fordulás jogát csorbító, ezáltal az Alaptörvényt sértő tartalma. Az átigazolási eljárás jogszabályi felhatalmazás alapján az országos sportági szakszövetség hatáskörébe tartozó eljárás, ennélfogva nem jelenti magánjogi jogvita elbírálását. Az alperes sportági szakszövetségként az átigazolási eljárás keretében – a kérelem elbírálása körében – jogosult dönteni anélkül, hogy a szerződő felek magánjogi viszonyába tartozó igényekről rendelkezne.
[11] A sportszerződést kötő felek szerződési szabadságának korlátja, hogy közös akarattal sem köthetnek jogszabályba ütköző vagy annak megkerülését célzó szerződést. A Sporttv. perbeli időszakban hatályos 5. § (3) bekezdése amatőr sportolóval az érdekeinek védelmére határozott időre, legfeljebb egy évre engedte sportszerződés megkötését, amelyből következően az amatőr sportolóval határozatlan időre vagy egy évet meghaladó időtartamra kötött sportszerződés a Sporttv. 5. § (3) bekezdésébe, a Ptk. 6:95. §-ába ütközik, mint tilos szerződés semmis. A perbeli átigazolási eljárásokban vizsgált sportszerződések nem feleltek meg a Sporttv. 5. § (3) bekezdésében írt feltételeknek, mivel a felperes mindkét sportolóval az első ízben kötött sportszerződés lejárta előtt kötött újabb, a korábbi egyéves időtartamot meghaladó időszakra sportszerződést. Az újabb szerződések eredményeként a korábbi sportszerződésekben meghatározott időtartamot a felek további egy évvel meghosszabbították, miáltal a megállapodások a jogszabály megkerülése miatt minősültek semmis szerződésnek a Ptk. 6:95. §-a szerint.
[12] Mindebből arra a következtetett a bíróság, hogy az alperes eljárt szerve – figyelemmel arra is, hogy mindkét sportoló hivatkozott az átigazolási eljárásokban a velük kötött második sportszerződés érvénytelenségére – észlelhette a törvény erejénél fogva beállt semmisség tényét a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése szerint. A határozatok nem sértették a polgári jogi jogalanyok szerződési szabadságának elvét sem (Ptk. 6:59. §).
[13] Kitért arra is az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 3:35. §-ának alkalmazása során a létesítő okirat fogalmát a jogi személynek – a jogszabály és a létesítő okirat felhatalmazása alapján kiadott – belső szabályzataira kiterjedően kell értelmezni, vizsgálni kellett ezért a kereset hivatkozását az alperes Átigazolási Szabályzata 14. § (3) és (5) bekezdéseinek sérelmére. A keresettel támadott határozatok nem ütköztek az Átigazolási Szabályzat hivatkozott rendelkezéseibe; az átigazolási szervnek – a Sporttv. 22. § (2) bekezdés a) pontjából következő felhatalmazás szerint – kötelezettsége volt az átigazolással kapcsolatos szerződés érvényességnek, hatályosságának vizsgálata. Nem volt megállapítható az alperes eljárt szervének mulasztása a Szakmai- és Versenybizottság álláspontjának beszerzését illetően sem.
[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes Fellebbviteli Bizottságának a Verseny Albizottság határozatát helybenhagyó 6. számú határozatát hatályon kívül helyezte, a perköltségre vonatkozó rendelkezést részben megváltoztatva megállapította, hogy a felek az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[15] A jogerős ítélet indokolásában az ítélőtábla elsőként azt rögzített, hogy a kereset a Sporttv. 3. § (6) bekezdésén alapult; az alperesre a Sporttv. 20. § (3) bekezdése értelmében elsődlegesen e külön törvény rendelkezései voltak irányadók, a Ptk. szabályait csak mögöttesen kellett alkalmazni. A Sporttv. 3. § (6) bekezdésében írt harmincnapos jogvesztő határidő szabálya kizárta az Átigazolási Szabályzat 14. § (5) bekezdésének, valamint az Alapszabály adott rendelkezései megsértésének vizsgálatát az ügyben, mivel azokra a felperes csak a keresetindítási határidő után hivatkozott.
[16] Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az alperes autonóm szervezetként a jogszabályi keretek között maga alkothatta meg működésének szabályait; működésébe a bíróság csak akkor avatkozhat be, ha a támadott határozat jogszabályba vagy a létesítő okiratba, illetve az azokon alapuló egyéb belső szabályzatokba ütközik. Az alperes határozatainak hatályon kívül helyezésére ezért az Alaptörvény keresetben megjelölt rendelkezései nem szolgálhattak alapul.
[17] A Sporttv., valamint a Sporttv.-re és az alperes alapszabályára tekintettel meghozott Átigazolási Szabályzat értelmében az alperes kompetenciájába tartozik a sportoló átigazolása tárgyában dönteni. Az alperes mindehhez szervezeti autonómiájából következően maga határozhatta meg az átigazolási kérelem elbírálásának szabályait. Ebből következően jogosult volt az alperes a jogszabályi keretek között a sportszerződés vizsgálatára az Átigazolási Szabályzat alapján, azonban nem volt lehetősége az átigazoláshoz csatolt sportszerződés érvénytelenségi okainak korlátlan érdemi vizsgálatára. A Sport tv. 5. § (3) bekezdése, 7. §-a és az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdése szerint az átigazolás során vizsgálható volt, hogy a sportszerződést egy évre kötötték-e. A Ptk. 1:6. §-ából, 6:88. § (1), (3) bekezdéséből, 6:95. §-ából következően az alperes nem dönthetett a szerződő felek érvénytelenséggel kapcsolatos jogvitájáról, nem állapíthatta meg a sportszerződés érvénytelenségét és nem vonhatta le az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Annak tényét, hogy az átigazolás időpontjában hatályos Sporttv. 5. § (3) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb időtartamra kötött amatőr sportszerződés érvénytelen, észlelhette az alperes, azt viszont nem vehette figyelembe – erre vonatkozó tiltó rendelkezés hiányában, illetve a szerződő felek egyező álláspontja vagy érvénytelenségi per megindítása nélkül –, hogy valamely adott sportszerződés időtartama alatt a lejártát követő időtartamra kötött újabb sportszerződés érvénytelen. Az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdésében meghatározott mozgástérben az adott szerződés érvényességéről bizonyítás, a releváns körülmények mérlegelését felvető érdemi vizsgálat nélkül győződhetett meg az alperes, ebből következően legfeljebb a nyilvánvalóan jogszabályba ütköző, az alakilag hibás vagy egy évnél hosszabb időtartamra kötött, illetve a szülői beleegyezést nélkülöző szerződés érvénytelenségét észlelhette az átigazolási eljárásban.
[18] A másodfokú bíróság álláspontja szerint A. R. M. esetében megállapítható volt a 2018. július 12-i átigazolási kérelem, valamint az első és a második sportszerződés időbeli hatályának összevetésével, hogy az átigazolási kérelem benyújtásának idején a sportoló már nem rendelkezett hatályos sportszerződéssel: az első szerződése már lejárt, míg a második 2018. augusztus 1-jével hatályosult. Az alperesnek ezért nem volt oka megtagadni az átigazolást, az 5. számú határozata jogszerű. K. Cs. esetében viszont az átigazolási kérelem idején (2018. augusztus 1.) hatályban volt az első sportszerződés hatálya alatt kötött második sportszerződés, amelynek megkötését a Sporttv. kifejezetten nem tiltotta, a jogszabály megkerülésével kötött szerződés tényét pedig az alperes az előtte indult eljárásában nem észlelhette. Az átigazolási eljárás keretei között megállapíthatóan a sportolónak hatályos sportszerződése volt az átigazolási kérelem idején, amellyel kapcsolatban bontó feltétel sem merült fel, ezért az alperes az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdésébe ütközően engedélyezte az átigazolást a 6. számú határozatával.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletet helybenhagyó része hatályon kívül helyezését, és helyette a keresettel támadott 5. számú határozatot hatályon kívül helyező döntés meghozatalát kérte.
[20] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet támadott része a Ptk. 1:6. §-ába, 6:88. § (1) bekezdésének második mondatába, 6:88. § (3) bekezdésébe, 6:58. §-ába, 6:63. § (1) bekezdésébe, a Sporttv. 5. § (3) és (7) bekezdésébe, valamint a 7. § (1) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő.
[21] Előadta, hogy az átigazolási eljárásban nem volt figyelembe vehető a sportszerződés jogszabály megkerülésében jelentkező érvénytelenségi oka, annak megítélése ugyanis – az érvénytelenség jogkövetkezményeire kiterjedően – a szerződést kötő felek jogvitájának elbírálása során a bíróság feladatába tartozott. Az alperes az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdése alapján azt vizsgálhatta, hogy az átigazolást kérő sportolónak van-e érvényes és hatályos sportszerződése, a szerződésben rögzített határidő lejárt-e, illetve hogy bontó feltétel megvalósult-e. Az alperes a keresettel támadott határozatát a vizsgált sportszerződés jogszabály megkerülése miatt jelentkező érvénytelenségére alapította, amelytől eltérve, tévesen következtetett a másodfokú bíróság az általa figyelembe vett körülményből – az átigazolási kérelem benyújtásának idejében hatályos sportszerződés hiányából – az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdésének megsértésére, az átigazolás engedélyezésének így megvalósuló okára. Hangsúlyozta, hogy A. R. M. sportoló játékjogának használata 2018. augusztus 1-jétől a felperest illette meg, a sportoló kizárólag a felperes hozzájárulásával volt átigazolható a sportszerződés fennállásának időtartama alatt [Sporttv. 7. § (1) bekezdés]. Az átigazolási eljárásban vizsgálható körülmény – nevezetesen az, hogy a sportolónak van-e fennálló sportszerződése – a keresettel támadott határozat meghozatalának idején, 2018. szeptember 6-án teljesült.
[22] Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság az alperes határozatának jogszerűségét alátámasztó indokként olyan körülményt vett figyelembe, amelyen a támadott alperesi határozat nem alapult, és arra az alperes sem hivatkozott a perben. A felperes a keresetét a Ptk. 3:35. §-a alapján indított eljárásban csak az alperes határozatában megjelölt indokok mentén terjeszthette elő.
[23] Utalt arra, hogy az átigazolást kimondó határozatok eredményeként súlyos jogsérelem érte, mivel olyan két tehetséges játékosát veszítette el, akikre a következő bajnokságban a csapat taktikáját, sportszervezési tevékenységét építette, számíthatott továbbá kiemelt sporttámogatásra is.
[24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató rendelkezése hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását, az elsőfokú ítélet teljes egészében való helybenhagyását kérte.
[26] Állította, hogy a kereset a Sport tv. 3. § (6) bekezdésén és a Ptk. 3:35. §-án egyaránt alapult, a felperes azonban – a Sport tv. 3. § (6) bekezdésének előírásával szemben – nem merítette ki valamennyi jogorvoslati lehetőségét, az átigazolással kapcsolatos jogvitában hozott határozattal szemben nem élt az elnökség hatáskörébe tartozó panasszal [Alapszabály 18. § (5) bekezdés k) pont]. Ez okból a keresetlevél visszautasításának, elmaradása miatt a per megszüntetésének volt helye.
[27] Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 3:37. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nem végezte el, nem tért ki arra sem, hogy az Átigazolási Szabályzat része-e az alapító okiratának, a keresetindítási jog annak vizsgálatával megilleti-e a felperest.
[28] Előadta, hogy az alperes a sportágban működő országos sportági szakszövetség, a sportágban a Sporttv.-ben és más jogszabályban meghatározott feladatokat kizárólagos jelleggel lát el. Alapvető és kizárólagos feladata szabályzatok kiadása, amellyel biztosítható a sportág rendeltetésszerű, a nemzetközi sportszövetség szabályzatainak megfelelő működése. Az alperes idetartozóan gondoskodik a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról a sportágban, minderre kötelezettsége szabályzatot is alkotni. Álláspontja szerint a Ptk. 6:108. § (1) bekezdéséből következőn érvénytelen sportszerződésre nem alapítható jog, ilyen szerződés nem szolgálhat alapjául átigazolásnak sem. Az alperes szabályzata ennek megfelelően rendelkezik a 14. § (3) bekezdésében az átigazolási eljárás tárgyáról: az átigazolási szervezetnek meg kell győződnie az adott szerződés érvényességéről, hatályosságáról, az érvénytelenségét az ok jellegétől függetlenül észlelheti. A másodfokú bíróság megszorító értelmezése téves, álláspontjával szemben nem telepíti jogszabály a bíróságokhoz a szerződés érvényességének kizárólagos vizsgálatát.
[29] Rámutatott, hogy az alperes küldöttgyűlése által elfogadott Átigazolási Szabályzat a Sporttv. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint sportszakmai szabályzat, nem létesítő okirat és annak nem is része (Ptk. 3:16. §, 3:5. §). A Ptk. az alperes határozatának hatályon kívül helyezését a létesítő okiratba ütközés esetén, ezen-felül pedig további korlátozás mellett engedi meg [Ptk. 3:35. §, 3:37. § (3) bekezdés]. Amennyiben nem jelentős a létesítő okirat megsértése és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság csupán a jogsértés tényét állapíthatja meg. Állította, hogy a támadott alperesi határozatok az alperes törvényes működését nem veszélyeztetik. A másodfokú bíróság anélkül döntött a keresettel támadott egyik határozat hatályon kívül helyezéséről, hogy a felperes hivatkozott volna, illetve a bíróság vizsgálta volna a határozatnak az alperes működésére gyakorolt hatását.
[30] Állította, hogy határozatai az Átigazolási Szabályzat 14. § (3) bekezdésének megfelelnek. Álláspontja szerint nem fordulhat elő – az ellenkező eset ugyanis a Ptk. 6:108. § (1) bekezdésébe ütközne –, hogy sportoló érvénytelen sportszerződéssel kerüljön sportszervezethez, játékjogát érvénytelen szerződés alapján szerezze meg a sportszervezet. Téves a másodfokú ítélet megállapítása a szerződés semmisségének észlelését illetően is. Az ítélet összemossa a semmisség észlelését és a semmisséggel összefüggő jogvita eldöntését, a semmisség jogkövetkezményének alkalmazását, amelynek eredményeként eltűnik a semmis és megtámadható szerződések fogalmi különbsége. Hangsúlyozta, hogy az ügyben eljárt szerve nem megállapította, csupán észlelte az adott sportszerződés semmisségét, támadott határozatával nem alakította a felek jogviszonyát. A semmis szerződés nem hozott létre a felek között jogviszonyt, amely alapján a sportoló a felperesnél sporttevékenységet lett volna köteles végezni. Az alperes a jogszabály megkerülésével kötött, ezért semmis szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonását nem vonta el a felektől, határozata mindösszesen arra épült, hogy a felperes és a sportoló között nem volt olyan érvényes szerződés, amely akadálya lett volna a sportoló átigazolásának. A rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztották, hogy a felperes két sportszerződést kötött a kiskorú sportolóval, a második sportszerződés megkötésének időpontja megelőzte az első szerződés megszűnését. A felek tehát a második szerződést az első sportszerződés hatálya alatt kötötték, ami ellentétben állt a Sporttv. 5. § (3) bekezdésében foglalt kógens rendelkezéssel. Az alperes helyesen észlelte a második sportszerződés jogszabály megkerülését célzó jellegét, ebből eredő semmisségét és jogszerűen hozta meg a keresettel támadott határozatot.
[31] Megjegyezte végül, hogy a bíróságnak a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése alapján hivatalból is észlelnie kellett a perben a második sportszerződés érvénytelenségét.
[32] A felek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult a felülvizsgálati kérelmükkel nem támadott részben.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[33] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmek keretei között vizsgálta, és azt a felperes által megjelölt okokból nem, míg az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt okból jogszabálysértőnek találta.
[34] Az alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt hivatkozás miatt a Pp. 423. § (1) bekezdése szerint hivatalból is vizsgálta a Kúria az eljárás megszüntetésének feltételeit. Megállapította, hogy nem jelentkezett perakadályként az ügyben a keresetlevél benyújtását megelőző kötelező eljárás elmulasztása a felperes részéről [Pp. 176. § (1) bekezdés c) pont, 240. § (1) bekezdés a) pont]. A felek jogorvoslati lehetőségét az átigazolási szervezet – jelen ügyben az alperes Verseny Albizottsága – elsőfokú döntésével szemben az Átigazolási Szabályzat IX. Fejezete a 26. §-ban rendezte, fellebbezési jogot biztosítva a felek részére. Az átigazolási eljárásban másodfokon eljárt szerv határozatával szemben az alperes szervezetrendszerén belül a további jogorvoslat kizárt [Átigazolási Szabályzat 26. § (5) bekezdés], a határozat jogszerűségének felülvizsgálatára a továbbiakban a bírósági út biztosított a Ptk. 3:35. §-a alapján, a Sporttv. 3. § (6) bekezdésében írt határidőben, amely utóbbi szabály a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésétől jelent eltérő rendelkezést.
[35] Az ügy érdemét tekintve a Kúria az ügyben eljárt bíróságok közül az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával értett egyet abban, hogy az alperes országos sportági szakszövetségként – speciális feladataiból és különleges jogállásából következően – jogosult volt figyelembe venni a perbeli átigazolással kapcsolatos jogvitában az átigazolni kért sportolók sportszerződésének érvénytelenségét a kiskorú amatőr sportolókkal újonnan kötött megállapodások Sporttv. 5. § (3) bekezdésébe ütköző jellege miatt.
[36] Az országos sportági szakszövetség törvényben meghatározott jellemzője, hogy sportáganként országos (kizárólagos) jelleggel szervezett, különleges jogállású és különleges jogosítványokkal felruházott sportszövetség, tagjai kizárólag az adott sportág versenyrendszerében részt vevő és a szövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek elismerő jogi személy sportszervezetek lehetnek [Sporttv. 20. § (1)–(3) bekezdés].
[37] Az országos sportági szakszövetség törvényben meghatározott alapvető feladata – többek között – az adott sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása szabályzatok kiadásával [22. § (1) bekezdés a) pont], továbbá az is, hogy az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtson tagjainak, illetve hogy közreműködjön a tagok közötti viták rendezésében [22. § (1) bekezdés g) pont]. Törvényben kiemelt kötelezettsége a szakszövetségnek ezenfelül, hogy – az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokba tartozóan és azokkal összefüggésben – gondoskodjon a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról [22. § (2) bekezdés a) pont].
[38] Az országos sportági szakszövetséghez rendelt alapvető feladatok ellátásához – az adott sportág rendeltetésszerű működésének biztosításához [22. § (1) bekezdés a) pont] – kötelezettségévé teszi a törvény a szakszövetségnek, hogy a sporttevékenységgel összefüggően szabályzatokat alkosson és azokat a tagjaival be is tartassa. A versenyszabályzaton, a sportfegyelmi szabályzaton, a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával kapcsolatos szabályzaton, a doppingszabályzaton, a gazdálkodási, pénzügyi, a gyermekvédelmi és etikai, a sportegészségügyi szabályzatokon [23. § (1) bekezdés a), c), d), e), f), h), i) pont] túlmenően köteles az országos sportági szakszövetség – a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is tartalmazó – igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat megalkotására [23. § (1) bekezdés b) pont].
[39] A Sporttv. 22. § (1) bekezdés a) és g) pontjából, 23. § (1) bekezdés b) pontjából és a 22. § (2) bekezdés a) pontjából együttesen következik, hogy az alperes országos sportági szakszövetségként a sportszervezetek között valamely sportoló átigazolásával kapcsolatban felmerült vitában a Sporttv. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával – azok maradéktalan érvényre juttatásával – döntsön. Az átigazolás engedélyezésének – vagy megtagadásának – elsődleges kérdése, hogy kit illet a sportoló játékjogának használata: köti-e a sportolót valamely sportszervezettel kötött sportszerződés, amely szükségessé teszi az átigazoláshoz a sportoló játékjogának használatára a sportszerződés szerint jogosult sportszervezet hozzájárulását [Sporttv. 7. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés].
[40] A Sporttv. 5. § (3) bekezdésének jelen ügyben irányadó rendelkezése az amatőr sportolóval kötött sportszerződés érvényességét alakisághoz (írásbeliség) kötötte, ezenfelül előírta, hogy a sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb egy évre (illetve a sportszövetség szabályzata szerint egy versenyrendszerre [bajnokságra]) köthető.
[41] A felperes a kiskorú amatőr sportolókkal első ízben kötött sportszerződésekkel – az ott kikötött határidőre, A. R. M. esetében 2018. május 31-ig, K. Cs. esetén pedig 2018. július 31-ig – megszerezte a sportolók játékjogának használatát; a használati jog a szerződések lejártával visszaszállt a sportolókra. A másodikként kötött sportszerződések nem feleltek meg a Sporttv. 5. § (3) bekezdésének, ezáltal semmisnek minősültek (Ptk. 6:95. §), mivel a felperes azokat a korábbi sportszerződések hatálya alatt – a kikötött határidő letelte előtt – kötötte meg a sportolókkal. A további sportszerződések – a Sporttv. kifejezett tiltó rendelkezése nélkül is – sértették a Sporttv. 5. § (3) bekezdésének szabályát: amatőr sportolók személyhez kötött vagyoni értékű jogának (játékjog) használata ugyanis kizárólag egy évben maximált időre kötött sportszerződéssel volt átengedhető sportszervezetre.
[42] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a sportszerződés garanciális feltétele az amatőr sportolók sportszakmai tevékenységének: jelentősége és joghatása nem merül ki a sportszerződés alanyainak szerződéses együttműködésében, a játékjog használatának átengedésében. A sportszerződés – vagyis a sportszervezettel kötött érvényes sportszerződésen alapuló jogviszony – elemi feltétele az amatőr sportoló versenyengedélyének, a sportszövetség versenyrendszerében való részvételnek [Sporttv. 6. § (1)–(2) bekezdés], végső soron ezáltal a sportág rendeltetésszerű működésének.
[43] A Sporttv. előzőekben vizsgált szabályozásával összhangban rendelkezik az alperes – a Sporttv. 22. § (1) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, továbbá az alapszabály 34. § (2) bekezdés c) pontjában írt felhatalmazáson alapuló – Átigazolási Szabályzatának 14. § (2) és (3) bekezdése a sportoló sportszerződése csatolásának kötelezettségéről az átigazolási eljárásban, továbbá arról, hogy az átigazolási szervezet köteles meggyőződni az adott sportszerződés érvényességéről, hatályosságáról (elsődlegesen – de nem kizárólagosan – arról, hogy a szerződésben írt határidő nem járt-e le, bontó feltétel megvalósult-e).
[44] Mindebből következően jogszabálysértés nélkül vette figyelembe az alperes az előtte kezdeményezett átigazolási eljárásban, hogy a felperes az átigazolni kért amatőr sportolókkal korábban kötött sportszerződések hatálya alatt, a Sporttv. 5. § (3) bekezdésébe ütközően kötött újabb határozott idejű sportszerződéseket. A korábbi sportszerződések határideje alatt kötött újabb szerződések tilos szerződésnek minősültek a Sporttv. 5. § (3) bekezdése és a Ptk. 6:95. §-a szerint. A semmisség megállapítása külön bizonyítást nem igényelt – a rendelkezésre álló okiratok és a felek egyező ténybeli előadása alapján nyilvánvaló volt –, amelyből következett az érvénytelenség általános jogkövetkezményeként, hogy a semmis ügyletek nem bírtak kötelemkeletkeztető hatállyal. A második sportszerződésekhez megkötésüktől kezdődően nem fűződtek a felek által célzott joghatások: a sportolók játékjogának használatát nem szerezte meg a felperes, az a korábbi szerződések megszűnésével a sportolókra visszaszállt [Ptk. 6:108. § (1) bekezdés, 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény].
[45] A keresettel támadott határozataival az alperes – a sportoló játékjogának használatára jogosult személy szükségszerű feltárásához – a sportszerződések érvénytelenségének az előzőekben részletezett általános jogkövetkezményét vette csupán figyelembe, nem vonta el a szerződő felek jogát jogviszonyuk alakítására az érvénytelenség különös jogkövetkezményeinek alkalmazásával. A semmis szerződések ex tunc hatályú érvénytelensége – függetlenül attól, hogy a semmisségre hivatkozott-e valaki – a törvény erejénél fogva következik be. A semmisség megállapítására külön eljárásra nincs szükség [Ptk. 6:88. § (1) bekezdés, 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pontjához tartozó indokolás]. A felperest a korábbi szerződések megszűnése, illetve az újabb megállapodások érvénytelensége miatt nem illette meg a továbbiakban az átigazolni kért sportolók játékjogának használata, hozzájárulásának hiánya ezért nem volt akadálya az alperes előtt kezdeményezett átigazolás elrendelésének.
[46] Az alperes határozatai mindezek értelmében nem ütköztek jogszabályba vagy a létesítő okiratba.
[47] Az előzőekben kifejtettek szükségtelenné tették a felülvizsgálati kérelmek további – idetartozóan a másodfokú bíróság által az alperes határozatán és védekezésén túlmutatóan figyelembe vett körülménnyel, a Ptk. 3:37. § (1) bekezdésében meghatározott szempontrendszerrel, a semmisség hivatalbóli észlelésével kapcsolatos – hivatkozásainak vizsgálatát.
[48] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 424. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazásával a jogerős ítéletet részben, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet ebben a körben is helybenhagyta, egyebekben pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VII. 20.887/2020.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére