482/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelet indokolás
482/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 482/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelethez
2021.08.16.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A kormányrendelet a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvényben foglalt, az államháztartás működését érintő szabályok kormányrendeleti szintű átvezetését célozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A kormányrendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvényben, az eljárási bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezésekkel összhangban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre (a továbbiakban: Áht.) való hivatkozást pontosítja.
A 2. §-hoz
A kormányrendelet megteremti az összhangot az Áht. 37. és 38. §-ában foglalt azon új rendelkezésekkel, amelyek az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai alapján a kulcs gazdálkodási jogköröket gyakorlók felelősségét egyértelművé tették. A szabályozás célja a pénzügyi ellenjegyző és az érvényesítő jogköröket gyakorló személyek mellett a teljesítésigazoló törvényben rögzített felelősségének egyértelműsítése a közpénzekkel való gazdálkodás Alaptörvényben rögzített elvének megfelelően az Áht.-ban rögzített polgári jogi és büntetőjogi felelősség érvényesítése és a szükséges eljárási szabályok meghatározása.
A 3. §-hoz
A kormányrendelet az Áht. módosításával összhangban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározza a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) általi bírságkiszabás részletszabályait arra az esetre, ha a foglalkoztató a központosított illetményszámfejtő programban valótlan vagy késedelmes adatrögzítést hajt végre. A rendelkezés a Kincstárnak a bírság kiszabása során mérlegelendő körülményeit is rögzíti, azzal, hogy a bírság összege legfeljebb egymillió forint lehet. A közigazgatási bírság kiszabása során a Kincstárnak mérlegelési kötelezettsége van, mely során különösen a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény bírságkiszabásra előírt szempontjait kell vizsgálnia az eljárásában. Ezen mérlegelési szempontok mellett a rendelkezés külön kiemeli a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát is, amit a Kincstárnak szintén vizsgálnia kell a bírság megállapítása során.
A kormányrendelet rögzíti továbbá, hogy a bírság kiszabását minden egyes jogsértés elkövetése megalapozza, ezért ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén a bírság – az új tényállásra tekintettel – ismételten kiszabható.
A 4. §-hoz
A költségvetési támogatások esetén lebonyolító szerv vehető igénybe a támogatások lebonyolítására. E szerv jogkörei azonban korlátozottak, azok a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv (a továbbiakban együtt: támogató) munkáját segítő, főként technikai jellegű feladatok.
A lebonyolító szerv feladatait a támogató és a lebonyolító szerv között létrejövő lebonyolítói megállapodás rögzíti. A megbízás alapján a lebonyolító szerv a beszámolókat összesítheti, egyéb technikai, valamint a támogató döntéseit végrehajtó jellegű feladatokat is elláthat, azonban a jogszabály alapján a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv hatáskörébe utalt feladatokat nem végezheti el, a hatáskörüket nem vonhatja el, a támogatási jogviszonyban támogatási döntést nem hozhat, valamint további lebonyolító szervet nem vehet igénybe. A rendelkezés ezért egyértelművé teszi a lebonyolító szerv költségvetési támogatások megvalósításával kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátását.
Az 5–7. §-hoz
A központi költségvetésről szóló törvény már sem 2021-ben sem 2022-re nem tartalmazza a helyi önkormányzatok feladatellátását szolgáló előirányzatok módosítására rendelkezésre álló két konkrét időpontot – azt az Ávr. 103. §-a szerinti tájékoztató vagy 104. §-a szerinti értesítő tartalmazza –, így a rendelkezés módosítása szükséges.
Emellett a rendelkezés alapján az önkormányzati alrendszeren kívüli feladat vagy intézmény átadásához kapcsolódó kérelmek benyújtása is az Ávr. 105. §-a szerinti elektronikus rendszerben fog történni, nem lesz szükség papír alapon történő továbbításra.
A 8. §-hoz
A kormányrendelet kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíti a Beruházási Alapból finanszírozott beruházásokra nyújtott támogatások az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettjénél támogatásként kapott, még fel nem használt összegét, valamint a rendvédelmi szolgálati juttatás tartalék és a honvédelmi szolgálati juttatás tartalék fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatából a költségvetési év december 31-éig fel nem használt összegét.
A 9. §-hoz
A kormányrendelet az Ávr. 172/A. §-át egészíti ki azzal a rendelkezéssel, hogy a december havi előrejelzés esetén a 172/A. § (3) bekezdésében foglalt befizetési kötelezettség megállapításának alapja a tervezett teljesítésnek az előrejelzés leadása után a Kormány egyedi döntéseivel biztosított és pénzügyileg teljesített (kifizetett) források korrigált összegével számított összeg.
A 10. §-hoz, valamint az 1. és 2. melléklethez
Az Ávr. 1. melléklet I. alcímében a fejezetet irányító szervre és a vezetőjére vonatkozó jogkörök kiegészítésével a rendelkezés fejezetet irányító szervi jogkört biztosít a 2021. október 1-jei hatállyal létrejövő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben foglaltakkal összhangban.
A Kincstár feladata az Áht. 78. §-a alapján, hogy a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kísérje a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítsa a kiadások rendelkezésre állását. Ennek érdekében a rendelkezés a szükséges adatszolgáltatások címzettjeként az államháztartásért felelős miniszter mellett a Kincstárt is megjeleníti.
Az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről. A feladat ellátásának fontos része a kincstári számlákon levő szabad pénzeszközök várható állományának minél pontosabb előrejelzése, amelynek eszköze az adatszolgáltatás előírása a Kincstárban fizetési számlát vezető, jelentős betétállománnyal rendelkező, az önkormányzati alrendszerbe tartozó szervek részére.
A rendelkezés az adatszolgáltatás tartalmát, az érintettek körét és az adatszolgáltatás határidejére vonatkozó szabályokat is meghatározza.
A rendelkezés pontosítja az Áht. azon rendelkezéseire való hivatkozást, amelyek szerint az ott meghatározott szervek rendszeres bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettek. A módosítás visszaállítja az adóerő-képességgel összefüggő adatszolgáltatásnak az önkormányzatok által teljesítendő határidejét július 31. napjára. Az adatszolgáltatásnak ugyanezen határidejét korábban a mindenkori költségvetési törvény rögzítette.
A 11. §-hoz
A módosítás a költségvetési év vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat pontosítja, megteremtve ezáltal az összhangot a törvényi szintű rendelkezésekkel.
A módosítás az Áht. azon módosításával teremti meg az összhangot, amely szerint a költségvetési felügyelőt olyan gazdasági társasághoz is ki lehet rendelni, amely az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll.
A számfejtők által az iratok mozgatására és irattárazásra fordított idő csökkentése, az általános ügyintézési idő csökkentése, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletnek történő megfelelés és a későbbiekben a teljes digitális ügyintézésre történő átállás érdekében a módosítás által elérhető, hogy a jelenleg még csak papír alapon létező iratformák – azok digitális formáinak megjelenéséig is – csak elektronikus úton jussanak el a foglalkoztatóktól a Kincstár mint számfejtőhely felé.
Tekintettel arra, hogy ezeknek az iratoknak (pl. orvosi igazolás) még nincs digitális formájuk, és a jogszabályok is eredeti irat használatát követelik meg, így az elektronikus út kizárólagossága – a rendelkezéssel összhangban – csak az iratok elektronikus hitelesítésével együtt képzelhető el.
Az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány (TB kiskönyv) jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy kizárólag elektronikusan kerüljön megküldésre (hiszen ugyanazt az igazolványt kell a dolgozónak magával vinnie a következő jogviszonyába is), ezért szükséges annak kivételként történő meghatározása a kormányrendeletben.
Ezzel csökken az általános ügyintézési idő, csökken az anyagmozgatásra és irattárazásra fordított munkaidő, egységesül a jogalkalmazás az elektronikus ügyintézés területén, és az adatok őrzése elektronikusan biztonságosabb, időtálló, jobban visszakereshető.
A rendelkezés szerinti pontosítás a jogalkalmazók számára egyértelműsíti, hogy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatokban részt vevő, a támogató által kijelölt közreműködő szervezet nem azonos a támogatott tevékenység kedvezményezett általi megvalósításában segítő szervvel vagy szervezettel.
A rendelkezés alapján az Ávr. 169. § (1) bekezdéséből az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szövegrész törlésével az időközi költségvetési jelentések részét képezi a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlásának bemutatása is, vagyis az ún. 05–06 kormányzati funkciós űrlapok is.
A 12. §-hoz
Az Áht. módosítása törvényi szintre emelte a kormányrendeletben rögzített, támogatások felhasználására vonatkozó rendelkezést, ezért a rendeleti szintű szabályok fenntartása már nem indokolt.
A kormányrendelet – összhangban az Áht. hatályon kívül helyező rendelkezéseivel – hatályon kívül helyezi az Ávr. azon rendelkezéseit, amelyek a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzési részletszabályait tartalmazza.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-jén beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába, ezért önálló fejezeti jogkör biztosítása nem indokolt, így a kormányrendelet hatályon kívül helyezi az Ávr. 1. melléklet I. pont 1. alpont d) pontját.
A 13. §-hoz
A módosítás pontosítja a költségvetési évet követően esedékes előzetes kötelezettségvállalások és költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalások számviteli nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket.
A 14. §-hoz és a 12. melléklethez
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak átadott vagyon számviteli nyilvántartására vonatkozó rendelkezések módosítása, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rendelkezéseivel összhangban. A módosítás a számviteli nyilvántartás egységességét biztosítandó egyértelműen kijelöli az átadott eszközök nyilvántartási helyét.
A 16. § 1. pontjához
A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolójának a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás részére történő megküldésének határideje április 15-éről április 30-ára módosul.
A 17. § (1) bekezdés 1. és 3. pontjához
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) átmeneti szabály keretében egyszeri lehetőséget biztosított a 2019. évi maradvány 2020. évi igénybevétele számviteli elszámolásakor alkalmazandó korrekció végrehajtására. A maradványrendezés egyszeri szabálya okafogyottá vált, így szükséges a vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése.
A 18. §-hoz
A kormányrendelet megteremti az összhangot a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvény 41. és 42. §-ában foglalt rendelkezésekkel, amelyek a szociális temetés hatályba léptetésének módosítását tartalmazzák.
A 19–21. §-hoz
A kormányrendelet pontosítja a Kincstár által alkalmazott, az integrált igazgatási és kontrollrendszer működtetésével és annak továbbfejlesztésével szemben támasztott elvárások általános megfogalmazását.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 27. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP rendelet) VII. Cím II. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési (EU rendelet szerint kontroll) rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki. Tehát a KAP rendelet szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer nem használható másra (nem is értelmezhető), mivel az csak a KAP végrehajtására való, ellenben az ennek keretet adó integrált informatikai rendszer már adott esetben megfelelő garanciákkal felhasználható egyéb, KAP-tól eltérő támogatások kezelésére is.
A rendelkezés a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénynek a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó rendelkezéseivel történő összhang megteremtését is célozza.
A 22. §-hoz
A § a kormányrendelet hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
A 3–7. melléklethez
Az Áhsz. vonatkozó mellékleteinek megfeleltetése a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló 2021. évi XLIV. törvény és a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény címrendi módosításaival.
A 10. melléklethez
Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítésekor az alrendszeren belüli megelőlegezés konszolidációja során elvégzendő feladatok pontosítása.
A 13. melléklethez
Az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti sajátos gazdálkodási szabályok miatt szükséges a Beruházási Alap kivételként kezelése az Áhsz. 17. melléklet 1. pont a) alpontja szerinti – előirányzatokra, kötelezettségvállalásokra és teljesítésekre vonatkozó – kötelező egyezőségek érdekében.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás