493/2021. (VIII. 16.) Korm. rendelet
493/2021. (VIII. 16.) Korm. rendelet
a Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapról szóló Megállapodás kihirdetéséről
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. §1 A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. §2 (1) A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza
(2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 9. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.3
(3) A Megállapodás, valamint a 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.4
5. § Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdaságért felelős miniszter gondoskodik.
1. melléklet a 493/2021. (VIII. 16.) Korm. rendelethez5
Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Felek),
államainak gazdasági szereplői közötti kereskedelmi, befektetési és pénzügyi kapcsolatok elmélyítése és bővítése iránti kölcsönös elkötelezettségük alapján,
figyelembe véve a további pénzügyi források mozgósításának szükségességét a Kirgiz Köztársaság fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének biztosítása érdekében,
Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között létrejött, a gazdasági együttműködésről szóló, 2017. július 11-én Mauerbachban aláírt megállapodás 3. cikke, valamint a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapról szóló, 2020. szeptember 29-én, Magyarország Kormánya képviseletében a Külgazdasági és Külügyminiszter, a Kirgiz Köztársaság képviseletében a Pénzügyminiszter által Budapesten aláírt Egyetértési Szándéknyilatkozat (a továbbiakban: Memorandum) alapján,
megállapodtak a következőkben:
1. cikk – A Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap létrehozása
A Felek létrehozzák a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: az Alap), amely tevékenységét e megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerves részét képező Alapszabály (1. sz. melléklet, a továbbiakban: Alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően végzi.
Az Alap székhelye Biskekben (Kirgiz Köztársaság) található.
Az Alapot az Alap Igazgatótanácsa és az Alap Vezetősége kezeli.
2. cikk – Az Alap céljai és célkitűzései
Az Alapot a Kirgiz Köztársaság és Magyarország közötti gazdasági együttműködés előmozdítására, a Kirgiz Köztársaság gazdaságának korszerűsítésére és fejlesztésére, valamint a Kirgiz Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló, 2017. július 11-én Mauerbachban aláírt megállapodás által biztosított lehetőségek hatékony kihasználására hozták létre.
Az Alap feladatait, funkcióit, szerkezetét és működését, valamint irányító testületeinek kompetenciáját és hatáskörét az Alapszabály határozza meg.
3. cikk – Az Alap tevékenységeinek irányai és elvei
Az Alap a Kirgiz Köztársaság gazdaságának kiemelt ágazataiban önfenntartó projekteket finanszíroz, kölcsönök, hitelek, tőkebefektetés és egyéb pénzügyi eszközök nyújtásával, a Kirgiz Köztársaság területén bejegyzett és működő gazdasági entitások számára, ideértve a következő területeket:
– vízkészletgazdálkodás;
– egészségügyi ágazat;
– energiaszektor;
– autóipar;
– turizmus;
– oktatás, humán erőforrás fejlesztés;
– tudomány, kutatás és technológia;
– vegyipar és petrolkémiai ipar;
– agrár-ipari komplexum;
– ruházati és textilipar;
– feldolgozóipar;
– bányászati és kohászati ipar;
– szállítás;
– kereskedelem;
– vállalkozásfejlesztés;
– infrastruktúrafejlesztés;
– információs technológia.
Az Alap együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, vállalatokkal és fejlesztési intézményekkel a Kirgiz Köztársaság területén megvalósuló projektek megvalósítása érdekében, valamint technikai segítséget nyújt az Alap által támogatott projektekhez.
4. cikk – Alaptőke
Az Alap alaptőkéje 16 000 000 (tizenhatmillió) dollár. A Magyar Kormány kifejezi abbéli szándékát, hogy megvizsgálja az Alap alaptőkéjének a Memorandumban foglalt 50 000 000 (ötvenmillió) dollárra emelését, figyelembe véve az Alap által megvalósított projekteket. Az alaptőkéhez való hozzájárulás dollárban, az alábbiak szerint történik.
Az összeg 16 000 000 (tizenhatmillió) dollárnak megfelelő értékben a magyar Fél által kerül átutalásra a Kirgiz Köztárság Nemzeti bankjában nyitott speciális számlára (a továbbiakban: „az Alap Számlája”) a Megállapodás aláírását követően, legkésőbb 2021. szeptember 30-ig. Az Alap Számlájára átutalt pénzeszközöknek az Alap által történő felhasználásának módját és feltételeit a Felek által felhatalmazott intézmények határozzák meg.
5. cikk – Jogképesség
Az Alap, mint a nemzetközi jog alanya, nemzetközi jogképességgel rendelkezik.
A Felek államainak területén az Alap olyan jogképességet élvez, amely a céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.
Az Alap jogi személyiséggel rendelkezik, és képes többek között:
– szerződések megkötésére;
– ingó és ingatlan vagyontárgyak beszerzésére, valamint tevékenységük támogatása céljából ezekkel rendelkezhet, figyelembe véve a Kirgiz Köztársaság földhasználattal kapcsolatos törvényi rendelkezéseit;
– számlák nyitására és pénzügyi eszközökkel tranzakciók végrehajtására.
Az Alap minden évben jelentést készít a Feleknek az Alap céljainak elérését és feladatainak végrehajtását célzó megtett intézkedésekről.
6. cikk – Az Alap tevékenységének egyes szempontjai
A Felek államaiban alkalmazandó jogszabályok az Alapra olyan mértékben vonatkoznak, amennyiben azok nem ellentétesek e Megállapodással.
Az Alap tevékenységére a Felek tagállamainak területén az alábbi megállapodások irányadók:
– azok a hatályos nemzetközi szerződések, amelyeknek a Felek részesei;
– az Alap Alapszabálya;
– azok a megállapodások, amelyek az Alap és a Felek között köttettek az Alapnak a Felek országaiban történő képviseletét illetően, illetve amelyek az Alap és a Felek által meghatalmazott egyéb intézmények között jönnek létre.
Azokra a tevékenységekre, amelyeket a fent felsorolt megállapodások nem, vagy csak részlegesen szabályoznak, az adott tevékenység megvalósulásának helye szerint, a Felek államaiban hatályos jogszabályok vonatkoznak.
A Felek államaiban alkalmazott azon jogszabályok és rendelkezések, amelyek meghatározzák a szervezetek tevékenységének létrehozására, engedélyezésére, szabályozására és megszüntetésére vonatkozó eljárásokat, nem vonatkoznak az Alapra.
Az Alap jövedelmei, vagyona és egyéb eszközei, valamint a műveletek, tranzakciók, amelyek a jelen Alapszabálynak megfelelően, a Felek államai területén történtek, mentesülnek az összes adó alól, beleértve jövedelemadót, illetékeket, vámokat és egyéb kötelező kifizetéseket a költségvetés felé, kivéve azokat, amelyek az Alap ügyfeleinél keletkeznek az Alappal folytatott tranzakciók és együttműködés során.
Az adók alóli mentesség, beleértve a jövedelemadót, a díjakat, a vámokat és a költségvetésbe történő egyéb kötelező kifizetéseket, nem vonatkozik az Alap alkalmazottjaira.
Az Alap által kibocsátott kötelezettségek vagy értékpapírok, valamint az osztalékok vagy kamatok, függetlenül attól, hogy ki a birtokolja őket, a Felek államaiban semmilyen adóval nem terhelhetők.
7. cikk – A Megállapodás módosítása
Jelen Megállapodást és a Megállapodás szerves részét képező Alapszabályt a Felek közösen módosíthatják. A módosításokról külön jegyzőkönyv készül és a módosítások a Felek által, a hatálybalépésükhöz szükséges belső eljárások végrehajtásáról szóló utolsó diplomáciai csatornákon történő írásbeli értesítés kézhezvétele időpontjának napjával lépnek hatályba.
8. cikk – Viták és nézeteltérések
A Megállapodás és az Alapszabály rendelkezéseinek alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos, valamint az Alap tevékenységei során felmerülő nézeteltéréseket és vitákat a Felek konzultációk és tárgyalások útján oldják meg.
9. cikk – Záró rendelkezések
A Megállapodás és a mellékletét képező Alapszabály a Feleknek a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások végrehajtásáról szóló utolsó diplomáciai csatornákon történő írásbeli értesítése kézhezvétele időpontjától számított 30. napon lép hatályba.
Fentiek hiteléül, az alulírottak kormányuktól kapott kellő felhatalmazás birtokában aláírták a jelen Megállapodást.
Készült: Biskekben, 2021. április 08-án, két példányban, angol és orosz nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles. Amennyiben a Megállapodás és az Alapszabály értelmezése során vita merül fel, az angol szöveg az irányadó.
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL
A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL
1. melléklet a Kirgiz Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya között kötött, a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapról szóló Megállapodáshoz
A MAGYAR–KIRGIZ FEJLESZTÉSI ALAP ALAPSZABÁLYA
A Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az Alap) a Kirgiz Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya között 2021. április 08-án aláírt Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapról szóló megállapodással (a továbbiakban: a Megállapodás) és a Megállapodás mellékletét képező jelen Alapszabállyal összhangban jött létre és működik.
I. AZ ALAP ALAPÍTÓI, STÁTUSZA, CÉLJA, FUNKCIÓI
1. cikk – Az Alap alapítói
Az Alap alapítói Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Fél, vagy együttesen: a Felek).
2. cikk – Az Alap neve, székhelye, nyelve
2. cikk – Az Alap neve, székhelye, nyelve
2.1. Az Alap teljes neve:
magyar nyelven: Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap
kirgiz nyelven: Венгрия–Кыргыз өнүгүү фонду;
orosz nyelven: Венгерско–Кыргызский фонд развития;
angol nyelven: Hungarian–Kyrgyz Development Fund.
2.2. Az Alap rövidített neve:
magyar nyelven: MKFA;
kirgiz nyelven: ВКӨФ;
orosz nyelven: ВКФР;
angol nyelven: HKDF.
2.3. Az Alap székhelye: Biskek, Kirgiz Köztársaság.
2.4. Az Alap hivatalos nyelve az orosz.
3. cikk – Az Alap státusza
3.1. Az Alap nemzetközi szervezetnek minősül, a nemzetközi jog alanya, nemzetközi jogképességgel rendelkezik, joga van nemzetközi szerződések megkötésére a hatáskörén belül.
3.2. Az Alap jogi személy, így különösen:
a) olyan ügyleteket hajt végre, amelyek nem ellentétesek az Alap Alapszabályával;
b) ingó- és ingatlanvagyont bérel, szerez és elidegenít, valamint egyéb módon rendelkezik e vagyonnal saját tevékenysége biztosítása érdekében;
c) bankszámlákat nyit, és pénzügyi műveleteket hajt végre.
3.3. Az Alap nem felelős a Felek kötelezettségeiért, a Felek nem felelősek az Alap kötelezettségeiért.
3.4. Az Alap eszközeinek terhére nem teljesíthetők a Felek azon kötelezettségei, amelyek nem tartoznak az Alap tevékenységéhez. Az Alap eszközei harmadik fél kérésére erőszakkal nem sajátíthatóak ki a Felek azon kötelezettségeinek teljesítésére, amelyek nem kapcsolódnak az Alap tevékenységéhez.
4. cikk – Az Alap céljai és célkitűzései
4.1. Az Alapot a Kirgiz Köztársaság és Magyarország közötti gazdasági együttműködés előmozdítására, a Kirgiz Köztársaság gazdaságának korszerűsítésére és fejlesztésére, valamint a lehetőségek hatékony kihasználására hozták létre.
4.2. Az Alap kijelölt céljainak elérése érdekében:
a) megtérülő projekteket hitelez a Kirgiz Köztársaság gazdaságának kiemelt ágazataiban;
b) részt vesz a Kirgiz Köztársaságban bejegyzett és működő gazdasági szervezetek tőkéjében;
c) támogatást nyújt a Kirgiz Köztársaságban bejegyzett és működő gazdasági entitásoknak közép-és hosszú lejáratú hitelek elfogadható pénzügyi feltételek mellett történő megszerzéséhez, különösen átlag piaci kamatlábnál alacsonyabb kamaton, a hitelekkel összeegyeztethető visszafizetési időszakok mellett;
d) részt vesz a Kirgiz Köztársaság pénzügyi szektorának fejlesztésében, beleértve az Alap pénzeszközeiből részesülő alanyok számára nyújtott támogatást az új típusú pénzügyi szolgáltatások és termékek integrációjában;
e) segítséget nyújt partnerei és ügyfelei számára a modern vállalatirányítási módszerek alkalmazásában;
f) a Felek által közösen meghatározott, egyéb feladatokat hajt végre.
5. cikk – Az Alap funkciói
Tevékenységének céljai elérése, a megállapított feladatainak teljesítése érdekében az Alap a következő funkciókat látja el:
a) kiválasztja és értékeli a finanszírozásra javasolt projekteket az Alap rendeleteivel és eljárásaival összhangban;
b) finanszírozást nyújt a projektekre (ideértve a jogi személyek tőkéjében való részvételt is);
c) meghatározza a hitelintézetek kiválasztásának és finanszírozásának feltételeit a projektek megvalósításához;
d) monitoring keretében ellenőrzi az Alapból finanszírozott vagy annak részvételével megvalósuló projektek végrehajtását;
e) hiteleket vesz fel, valamint kötvényeket és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokon az Alap politikájának megfelelően;
f) kihelyezi az ideiglenesen szabad pénzeszközeit az Alap politikájának megfelelően;
g) együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, vállalatokkal és fejlesztési intézményekkel a Kirgiz Köztársaság területén megvalósítandó projektek megvalósítása érdekében;
h) pénzügyi és befektetési tanácsadási szolgáltatásokat nyújt;
i) olyan egyéb, a Megállapodás és az Alapszabály által meghatározott tevékenységeket végez, amelyek nem ellentétesek az Alap célkitűzéseivel.
II. AZ ALAP PÉNZÜGYI FORRÁSAI
6. cikk – Az Alap pénzügyi forrásai
6.1. Az Alap pénzügyi forrásai:
a) befizetés az Alap jegyzett tőkéjébe;
b) az Alap ideiglenesen szabad forrásainak kihelyezéséből (befektetéséből) származó bevétel;
c) támogatások;
d) bevételek az Alap eszközeinek visszafizetéses alapon vagy befektetésként kihelyezett eszközeiből;
e) adományok az Alapnak;
f) egyéb befizetések az Alapba.
6.2. Az Alap jegyzett tőkéjébe történő befizetés 16 000 000 (tizenhatmillió) amerikai dollár.
6.3. A jegyzett tőke befizetést a magyar Fél a következő módon hajtja végre:
– az összeg dollárban és/vagy euróban, 16 000 000 (tizenhatmillió) dollárnak megfelelő összegben, legfeljebb 2021. szeptember 30-ig bezárólag kerül befizetésre az Alap javára, az Alapnak a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Bankjában nyitott speciális számlájára.
6.4. A 6.2. pontban meghatározott pénzforráson kívül az Alap jogosult más forrásokból kölcsönzött forrásokat bevonni a Világbank Csoport tagja, a Nemzetközi Fejlesztési Szövetség által nyújtott kölcsönök pénzügyi feltételeihez hasonló feltételek mellett.
6.5. Az Alap eredményét (veszteségét) a pénzügyi év eredményei alapján határozzák meg a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványoknak megfelelően.
6.6. Az Alap nyeresége az Alap törvényes céljaira irányul.
6.7. Az Alap projekt tevékenységének végrehajtásával kapcsolatos, lehetséges veszteségek időben történő fedezése érdekében az Alap különleges tartalékokat hoz létre. Megalakulásuk módját és méretüket az irányító testületek hatáskörüknek megfelelően határozzák meg.
III. AZ ALAP TEVÉKENYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE
7. cikk – Illetékes hatóságok
7.1. A kölcsönös kapcsolattartás biztosítására a Felek, valamint a Felek és az Alap irányító testületei között a Felek illetékes hatóságokat határoznak meg, amelyekről diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást.
7.2. Az Alap tevékenységeinek azon kérdései, amelyek az Alapszabály által az Alap irányító testületei számára meghatározott kompetenciák alapján nem dönthetők el, az illetékes hatóságokon keresztül kerülnek átadásra a Feleknek vizsgálatra.
8. cikk – Az Alap kezelése
8.1. Az Alap vezetését az Alap Igazgatótanácsa és az Alap Vezetősége végzi.
8.2. Az Alap Igazgatótanácsa az Alap legfőbb irányító szerve, amely az Alap stratégiai irányítását végzi. Az Alap Igazgatótanácsa 3 kirgiz és 2 magyar képviselőből áll. Az Alap Igazgatótanácsának elnökét a Kirgiz Kormány nevezi ki. Az Alap Igazgatótanácsának elnöke az Alap Igazgatótanácsának egyik magyar tagját nevezi ki helyettesének.
8.3. Az Alap Igazgatótanácsa szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik. Az Alap Igazgatótanácsának rendkívüli üléseit kezdeményezheti az Alap Igazgatótanácsa, az Alap Igazgatótanácsának elnöke vagy az Alap Vezetőségének elnöke, illetve az egyik Fél. Az Alap Igazgatótanácsának ülése akkor érvényes, ha az Alap Igazgatótanácsának minden tagja jelen van.
8.4. Az Alap Vezetősége az Alap állandó kollegiális végrehajtó szerve. Az Alap Vezetősége 3 kirgiz képviselőből áll.
8.5. A Felek önállóan jelölik ki és mentik fel saját képviselőiket az Alap Igazgatótanácsában és az Alap Vezetőségében. Az Alap Vezetőségének elnökét a Kirgiz Köztársaság Kormánya nevezi ki 3 évre. Az Alap Vezetőségének elnöke az Alap Vezetőségének egyik tagját nevezi ki helyettesének.
8.6. Az Alap Vezetőségének tagjai az Alap Igazgatótanácsa által jóváhagyott költségvetés keretein belül végzik tevékenységüket bérezéses (ellenszolgáltatásos) alapon.
9. cikk – Az Alap Igazgatótanácsának hatásköre
9.1. Az Alap Igazgatótanácsának hatásköre a következő hatásköröket foglalja magában:
a) az Alap alaptőkéjének növelésére vonatkozó döntések meghozatala;
b) az Alap Vezetőségének elnökének és tagjainak díjazásának meghatározása;
c) az Alap szervezeti felépítésének, a személyzeti struktúrának, valamint az alkalmazottak javadalmazásának maximális összegének jóváhagyása, az Alap jövedelmének terhére;
d) az Alap Vezetőségének éves jelentésének, az Alap éves pénzügyi beszámolónak (figyelembe véve a könyvvizsgálói záradékot) jóváhagyása;
e) az Alap Vezetőségének az Alapból finanszírozott műveletek hatékonyságáról szóló jelentéseinek vizsgálata;
f) az Alap költségvetésének és pénzügyi tervének jóváhagyása a következő pénzügyi évre;
g) az Alap külső könyvvizsgálójának és a külső könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozó eljárásnak, valamint a belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó eljárásnak a jóváhagyása;
h) az Alap Vezetőségének adminisztratív vezetésére és az Alap eszközeinek kezelésére vonatkozó felügyelete;
i) az Alap prioritásainak meghatározása a nemzetközi együttműködés területén, valamint a nemzetközi megállapodások megkötéséről szóló döntések meghozatala;
j) a számviteli politika jóváhagyása;
k) az Alap befektetési, hitel- és forrásbevonási politikájának jóváhagyása;
l) az Alap Vezetősége által javasolt, 1 000 000 (egymillió) dollár összeget meghaladó befektetési és/vagy hitelezési projektek és az Alap befektetési és hitelezési politikája által meghatározott, egyéb, a Vezetőség hatáskörébe tartozó limitek vizsgálata és jóváhagyása;
m) az Alap Igazgatótanácsára vonatkozó eljárási szabályzat jóváhagyása;
n) a beruházási és hitelezési tevékenységek végrehajtásához szükséges bizottságok létrehozására, eljárására és működési feltételeire vonatkozó döntések meghozatala;
o) javaslatok benyújtása a Feleknek az Alap tevékenységeinek felfüggesztéséről és (vagy) megszüntetéséről;
p) a Megállapodás és az Alapszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtása a Feleknek;
q) döntés az Alap tevékenységének ideiglenes felfüggesztéséről és (vagy) megszüntetéséről, valamint javaslat benyújtása a Feleknek az Alap fel nem használt pénzeszközeinek elosztásáról;
r) egyéb kérdések, amelyek eldöntését az Alap az Igazgatótanács hatáskörébe rendeli az Alapszabály alapján.
9.2. Az Alap Igazgatótanácsa egyéb kérdésekben átruházhatja a hatáskörét az Alap Vezetőségére, kivéve azokat az eseteket, ahol a megfelelő kompetenciák rendelkezésre állása mellett kell az Alap Igazgatótanácsa tagjainak szavaznia.
9.3. Az Alap Vezetőségének elnökével kötött szerződést az Alap Igazgatótanácsának elnöke vagy annak írásbeli meghatalmazása alapján, az Alap Igazgatótanácsának tagja írja alá.
9.4. Az Alap Igazgatótanácsa felügyeli az Alap alapításának folyamatát, a működés engedélyezéséhez szükséges összes jogosítvány és engedély beszerzését, valamint a ráfordításokat, amelyek a jegyzett tőke 9,5%-ban vannak maximalizálva az első évben (amely magában foglalja egyebek mellett a kezdeti költségeket, személyi költségeket). Az első év után az összes költséget az Alap tevékenységeinek nyereségéből kell fedezni.
10. cikk – Szavazás az Alap Igazgatótanácsában
10.1. Az Alap Igazgatótanácsának minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog átruházása más személyekre megengedett, feltéve, hogy ezt az átruházást a Felek illetékes hatóságai megerősítik.
10.2. Az Alapszabály 9.1 pontjának a), f), i), k), m), p), q) alpontjaiban szereplő kérdésekben, az Alap Igazgatótanácsa a döntést egyhangúlag, konszenzusos alapon hozza meg.
10.3. Az egyhangú döntést igénylő kérdésekben az Alap Igazgatótanácsa tagjainak rendelkezniük kell a Felektől kapott megfelelő hatáskörrel és/vagy a Felek döntéseivel. Ugyanakkor a szavazati jog átruházása más személyekre nem megengedett.
10.4. Az Alap tevékenységének egyéb kérdéseiről az Alap Igazgatótanácsa egyszerű szavazattöbbséggel dönt, legalább 3 igenlő szavazat szükséges.
10.5. Az Alap Igazgatótanácsa jogosult a szavazást lefolytatni az Alap Igazgatótanácsa tagjainak írásos megkérdezésével vagy online szavazással. Az ilyen döntéseket az Alap Igazgatótanácsa ülésének jegyzőkönyvében hozzák meg, amelyet az Alap Igazgatótanácsa tagjainak elküldenek.
10.6. Az Alap Igazgatótanácsának minden tagja a következőképpen szavazhat: „egyetértek”, „nem értek egyet”, „tartózkodok”. Az említett lehetőségek mellett az Alap Igazgatótanácsának minden tagja vétójoggal rendelkezik – e joggal élve, a szavazásra bocsátott ügy automatikusan lekerül a napirendről és visszaadásra kerül további módosításra.
11. cikk – Az Alap Vezetősége
11.1. Az Alap Vezetőségének tevékenységét az Alap Igazgatótanácsa szabályozza. Tevékenységeinek végrehajtása során az Alap Vezetőségét az Alapszabály, valamint az Alap Igazgatótanácsának döntései vezérlik. Az Alap Vezetősége az Alap Igazgatótanácsának tartozik felelősséggel.
11.2. Az Alap Vezetőségének hatáskörébe a következők tartoznak:
a) az Alap befektetési, hitelezési, forrásbevonási, számviteli, beszerzési, árazási, szabadforrás-elosztási, eszköz-forrás politikájának kidolgozása és benyújtása az Alap Igazgatótanácsának jóváhagyásra;
b) az Alap tevékenységéhez tartozó egyéb politikák és programok kidolgozása és jóváhagyása, javaslatok készítése az Alap stratégiai feladatainak meghatározására;
c) az Alap Igazgatótanácsa üléseinek előkészítése és megtartása, a Vezetőség éves jelentésének, a pénzügyi beszámolónak, az Alap következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetének benyújtása az Alap Igazgatótanácsának jóváhagyásra;
d) a beruházásokra és a projektek finanszírozására vonatkozó döntések meghozatala, kivéve a jelen Alapszabály által az Alap Igazgatótanácsa hatáskörébe utalt eseteket;
e) az Alap Igazgatótanácsának üléseire azon ügyletek/napirendi pontok előkészítése, amelyek jóváhagyását jelen Alapszabály az Alap Igazgatótanácsa hatáskörébe utalja;
f) a pénzeszközök kihelyezésére és bevonására vonatkozó döntések meghozatala, az Alap eszköz-forrás szerkezetének racionális meghatározása, a likviditás fenntartása és a nyereségszerzés, továbbá a kockázatok és a likviditás ellenőrzésének biztosítása érdekében, az Alap Igazgatótanácsa által jóváhagyott politikával összhangban;
g) az Alap szolgáltatásaira vonatkozó kamatlábak és tarifák jóváhagyása, az Alap Igazgatótanácsa által jóváhagyott politikával összhangban;
h) az Alap Vezetőségének hatáskörébe tartozó, az Alapra vonatkozó szabályok és eljárások jóváhagyása;
i) az Alap tevékenységeinek, egyéb olyan kérdéseinek rendezése, amelyeket jelen Alapszabály nem utal az Alap Igazgatótanácsa vagy az Alap Vezetősége elnökének hatáskörébe.
11.3. Az Alap Vezetősége szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik. Az ülés akkor tekinthető érvényesnek, ha az Alap Vezetőségének összes tagja részt vesz.
11.4. A 11.2. pont f) alpontjában meghatározott témában az Alap Vezetősége a döntését egyhangúan, konszenzusos alapon hozza meg.
11.5. A 11.2. pont d) pontjában meghatározott kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárást az Alap Vezetősége határozza meg, az Alapszabállyal összhangban, az Alap Igazgatótanácsa által jóváhagyott befektetési és hitelezési politikák alapján.
11.6. Az Alap Vezetőségének hatáskörébe tartozó egyéb kérdésekről többségi szavazással döntenek.
11.7. A döntések meghozatalakor az Alap Vezetőségének minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog átruházása más személyekre nem megengedett. Az Alap Vezetősége tagjai a vezetőségi ülésekről szóló jegyzőkönyvbe belefoglalhatják észrevételeiket és javaslataikat. A testületi ülés jegyzőkönyvét az Alap Vezetőségének elnöke írja alá.
12. cikk – Az Alap Vezetőségének elnöke
12.1. Az Alap Vezetőségének elnöke az Alap és az Alap Vezetőségének tevékenységét irányítja, a jelen Alapszabály és az irányító testületek által meghatározott saját hatáskörében.
12.2. Az Alap Vezetőségének elnöke képviseli az Alapot és az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:
a) az Alapszabály által meghatározott hatáskörön belül, az Alap nevében (meghatalmazás nélkül) döntéseket hoz;
b) az Alap nevében jár el és képviseli annak érdekeit (beleértve a nemzetközi szervezeteknél, a hatóságoknál és az irányító szerveknél, a bíróságokon és más intézményeknél és szervezeteknél);
c) egyszemélyben hoz döntést az Alap gazdasági tevékenységével kapcsolatos azon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alap hitelezési és befektetési tevékenységéhez;
d) felveszi és elbocsátja az Alap alkalmazottait, meghatározza munkaköri felelősségüket;
e) javaslatokat tesz a belső ellenőrzés személyzetének összetételére vonatkozóan;
f) rendeleteket, valamint utasításokat ad ki, amelyek kötelezőek az Alap minden alkalmazottja számára;
g) aláírja az Alap pénzügyi és igazgatási dokumentumait;
h) az Alapszabály rendelkezésének megfelelően egyéb hatásköröket gyakorol.
12.3. Az Alap Vezetőségének elnöke az Alap Igazgatótanácsa előtt felelősséggel tartozik az Alap Igazgatótanácsa döntéseinek végrehajtásáért, az Alap munkájának megszervezéséért, tevékenységének eredményeiért.
12.4. Az Alap Vezetőségének elnöke elosztja az Alap Vezetősége tagjainak hatáskörét és feladatait, és megszervezi az Alap Vezetősége munkáját. Az Alap Vezetőségének elnöke távollétében feladatait és hatásköreit a helyettese látja el.
IV. AZ ALAP TEVÉKENYSÉGEINEK KIEMELT SZEMPONTJAI
13. cikk – A politikai tevékenység tilalma
13.1. Az Alap, az Alap Igazgatótanácsa, az Alap Vezetősége, illetőleg az Alap munkatársai kizárólag az Alapra vonatkozó, jelen Alapszabály által meghatározott érdekek, célok és működés érdekében cselekszenek.
13.2. Tekintettel az Alap nemzetközi szervezet jogi státuszára, a Felek tartózkodnak minden olyan kísérlettől, amely nyomást gyakorol az Alap bármely tisztviselőjére feladataik ellátása során.
13.3. Az Alap nem vesz részt olyan hitel jellegű források felvételében, támogatások vagy bármely más segítség elfogadásában, amely bármely módon árthat céljainak vagy működésének, korlátozhatja vagy eltérítheti őket, vagy más módon megváltoztathatja őket.
13.4. Az Alap, az Alap Vezetőségének tagjai és az Alap alkalmazottai nem jogosultak beavatkozni a Felek államaiban zajló politikai eseményekbe, döntéseket hozni politikai pártok, szervezetek és politikai tevékenységekben közvetlenül vagy közvetetten részt vevő személyek közvetlen vagy közvetett finanszírozásával kapcsolatosan. Az Alap irányítószerveit a döntések meghozatalakor kizárólag az Alapszabályban lefektetett célkitűzések elérését szolgáló megfontolások és irányok vezérlik.
14. cikk – Az Alap tevékenységeinek alapelvei
Az Alap működése a következő elvekkel összhangban történik:
14.1. az Alap a sürgősség, a visszafizethetőség és a megtérülés elve szerint finanszírozza a projekteket;
14.2. az Alap csak azokban az ügyletekben nyújt pénzügyi megoldásokat, ahol az alap hitelezési és befektetési politikájában meghatározott minimális magyar tartalom és/vagy magyar szolgáltatás jelen van;
14.3. az Alap nem fogad el olyan hozzájárulást, és nem engedélyezi olyan segítség elfogadását, amely bármilyen módon károsíthatja céljait és feladatait, korlátozhatja, eltérítheti, vagy más módon megváltoztathatja azokat;
14.4. az Alap nem finanszíroz semmilyen rendezvényt a Felek államainak területén, amennyiben az egyik Fél ellenzi az ilyen jellegű finanszírozást;
14.5. az Alap által nyújtott hitelek, befektetések vagy egyéb finanszírozás a Felek államaiban használhatók fel, a Felek államaiban előállított áruk és szolgáltatások vásárlására, kivéve azokat az eseteket, amikor az Alap Igazgatótanácsa vagy az Alap Vezetősége engedélyezi áruknak vagy szolgáltatásoknak a Felek államától eltérő államból történő megvásárlását, illetve a Felek államaitól eltérő államban előállított áruk vagy szolgáltatások megvásárlását, amennyiben a vásárlás gazdaságilag célszerűbb és hatékonyabb befektetésnek minősül;
14.6. az Alap megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az Alap által nyújtott bármelyik hitel vagy kölcsön, vagy jegyzett tőkében való részvétele kizárólag azokra a célokra kerüljön felhasználásra, amely célokra azokat nyújtották, megfelelő módon figyelembe véve azok gazdasági hatékonyságát is.
15. cikk – Pénzügyi év, az Alap pénzügyi és egyéb kimutatásai
15.1. Az Alap pénzügyi éve január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.
15.2. Az Alap számviteli nyilvántartást vezet, és pénzügyi kimutatásokat készít a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelően. Az Alapnak joga van számviteli nyilvántartásokat vezetni és pénzügyi kimutatásokat készíteni kirgiz somban. A statisztikai és adóügyi jelentéseket a Kirgiz Köztársaság jogszabályainak megfelelően nyújtják be, ami nem mond ellent a jelenlegi Alapszabálynak.
16. cikk – Az Alap ellenőrzése és a jelentések közzététele
16.1. Az Alap pénzügyi és gazdasági tevékenységeinek ellenőrzése érdekében, a szervezeti felépítésben létrejön a Belső Ellenőrzés, amelynek személyi összetételét az Alap Igazgatótanácsa egy évre hagyja jóvá azzal, hogy az egy éves időtartam meghosszabbítható. A Belső Ellenőrzés az Alap Igazgatótanácsának tartozik jelentési kötelezettséggel.
16.2. Az Alap éves pénzügyi kimutatásainak megbízhatóságának ellenőrzése és megerősítése érdekében évente független külső ellenőrzést végeznek. Az Alap Igazgatótanácsa határozza meg egy olyan független nemzetközi szakmai könyvvizsgáló szervezet kiválasztásának eljárását, amely engedéllyel rendelkezik az ellenőrzés lefolytatására és nincs az Alappal vagy az alapítókkal közös vagyoni érdeke. Az Alap Igazgatótanácsa évente jóváhagyja a kiválasztás alapján a legjobbnak nyilvánított független nemzetközi könyvvizsgáló szakmai szervezetet és biztosítja a jogot az Alap Vezetősége elnökének, hogy szerződést kössön vele.
16.3. Az Alap legkésőbb a beszámolási időszakot követő év első negyedévében megküldi a Feleknek a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves jelentést.
Az Alap közzéteszi pénzügyi kimutatásait és minden egyéb olyan jelentést, amelyet céljainak elérése és feladatai ellátása érdekében szükségesnek tart közzétenni.
V. AZ ALAP MENTESSÉGEI, KIVÁLTSÁGAI ÉS KÖNNYÍTÉSEI
17. cikk – Az Alap mentességei és kiváltságai
17.1. Célkitűzéseinek elérése és feladatai ellátása érdekében az Alap a Felek államainak területén felruházásra kerül az e cikkben meghatározott, valamint az Alap és a Felek között kötött megállapodásokban rögzített mentességekkel, kiváltságokkal és kedvezményekkel.
17.2. A 17.1. pont rendelkezéseitől függetlenül egyik fél sem nyújthat be keresetet vagy követelést az Alappal szemben, beleértve bármely személyt, testületet vagy intézményt, amely valamely Fél nevében jár el vagy nevében követelést érvényesít. A Felek külön eljárásrendet állapíthatnak meg az Alapszabályban, az Alap eljárási és működési szabályzatában, valamint az Alap és a Felek közötti, valamint az Alap és nemzetközi szervezetek közötti hatályos megállapodásokban foglalt vitarendezés részleteire.
17.3. Az Alap ingatlanja és eszközei, amelyek a Felek államainak területén találhatóak, védettséget élveznek a házkutatással, eltulajdonítással, lefoglalással, elkobzással, kisajátítással vagy egyéb formában történő lefoglalással vagy elidegenítéssel szemben, a Felek nemzeti jogszabályaiban meghatározott, illetve a Megállapodás 8. cikkében foglaltak megvalósításával kapcsolatos kivételekkel.
17.4. Az Alap céljainak és funkcióinak eléréséhez szükséges mértékben, és az Alapszabály rendelkezéseire is figyelemmel, az Alap összes ingatlanja és eszközei mentesek minden korlátozástól, előírástól és moratóriumtól.
17.5. Az archívumok, az ingatlanok, valamint bármilyen információ, ami az Alap birtokában vagy tulajdonában van, sérthetetlennek minősül a Felek államainak területén.
17.6. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon alanyok cselekvéseire és követeléseire, akik az Alap pénzeszközeiből részesültek.
18. cikk – Mentességekről és kiváltságokról való lemondás
Az Alap Igazgatótanácsa az Alapszabályban előírt bármilyen mentességről, kiváltságról vagy kedvezményekről lemondhat, abban a mértékben és olyan feltételekkel, amelyek az Alap Igazgatótanácsa véleménye szerint megfelelnek az Alap érdekeinek.
VI. SZAKASZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. cikk – Az Alap tevékenységeinek ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó eljárás
19.1. Vészhelyzet esetén az Alap Igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy kezdeményezi az Alap tevékenységének felfüggesztését. Az Alap tevékenységének felfüggesztéséről szóló döntést a Felek az Alap Igazgatótanácsának ajánlása alapján hozzák meg.
19.2. Az Alap tevékenységeinek felfüggesztését kezdeményező határozat elfogadása esetén felfüggesztésre kerülnek azok az új, előkészítés alatt álló megállapodások, amelyek az Alap pénzeszközeinek nyújtásáról és az eszközökkel történő ügyletek megvalósításáról szólnak.
20. cikk – Az Alap tevékenységeinek megszüntetésére vonatkozó eljárás
20.1. Az Alap tevékenységének megszüntetésének kezdeményezéséről szóló döntést az Alap Igazgatótanácsa hozza meg. Az Alap tevékenységének megszüntetésére vonatkozó döntést a Felek az Alap Igazgatótanácsának ajánlása alapján hozzák meg.
20.2. Az Alap megszüntetésének kezdeményezéséről szóló döntés meghozatalakor az Alap eszközeivel folytatott összes tranzakció azonnali hatállyal felfüggesztésre kerül, kivéve az Alap eszközeinek védelmére és megőrzésére irányuló tevékenységeket, az Alap hatályban lévő, pénzeszköznyújtással kapcsolatos megállapodásai szerint felhalmozódott kifizetéseket és az Alap pénzügyi eszközeiből fedezendő fizetési kötelezettségek rendezését, amelyek a vonatkozó határozat elfogadásának időpontja előtt merültek fel.
20.3. Az Alap tevékenységének megszüntetéséről szóló döntés meghozatalakor, a hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettség visszafizetése után, az Alap jegyzett tőkéjének fel nem használt része 15 napon belül, a jegyzett tőkéhez való hozzájárulásnak megfelelő arányban visszaküldésre kerül a befizető Felek részére.
2. melléklet a 493/2021. (VIII. 16.) Korm. rendelethez6
A 2. § a 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 9. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. Az 55/2021. (X. 8.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2021. október 16.
A 3. § a 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 9. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. Az 55/2021. (X. 8.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2021. október 16.
Az 55/2021. (X. 8.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2021. október 16.
Lásd az 55/2021. (X. 8.) KKM közleményt.
Az 1. melléklet a 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 9. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. Az 55/2021. (X. 8.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2021. október 16.
A 2. melléklet a 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 9. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. Az 55/2021. (X. 8.) KKM közlemény alapján a hatálybalépés időpontja 2021. október 16.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
