5/2021. (IX. 13.) NKFIH utasítás
5/2021. (IX. 13.) NKFIH utasítás
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról1
2021.09.15.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdése alapján – figyelemmel a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásáról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára – a következő utasítást adom ki:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat hatálya
1.1. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) Közszolgálati Szabályzatának hatálya kiterjed
a) a 39. alcím kivételével az NKFI Hivatallal a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre,
b) a 16., a 20., a 24–27. és a 39–41. alcím, valamint a 42.4., 42.5. és 42.7. pont kivételével – figyelemmel a Kit. 278–279. §-ában foglaltakra – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján munkaviszonyban álló munkavállalóra [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: munkatárs], valamint
c) a 39. alcímben foglaltak szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatóra.
1.2. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak és álláshelyek tekintetében az elnök, az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak esetén az elnökhelyettes gyakorolja a főosztályvezetőre meghatározott jogosítványokat, és teljesíti a főosztályvezetőre meghatározott kötelezettségeket.
1.3. Jelen utasításban használt fogalmak esetén a Kit. 280. §-a és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásáról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 2. §-a szerinti értelmező rendelkezések az irányadók.
2. Munkáltatói jogok gyakorlása
2.1. Valamennyi munkatárs esetén az NKFI Hivatal elnöke általánosan át nem ruházható, saját hatáskörben gyakorolja az alábbi jogköröket:
a) közszolgálati jogviszony és munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, az illetmény, illetve munkabér megállapítása;
b) az álláshely betöltési feltételeinek szakmai és képesítési követelményeinek, valamint az álláshelyen ellátandó feladatoknak a meghatározása;
c) szakmai vezetői megbízás, annak módosítása és visszavonása;
d) további jogviszony létesítésével összefüggő előzetes engedély megadása;
e) távmunkavégzés és otthoni munkavégzés engedélyezése;
f) az általánostól eltérő munkarend megállapítása;
g) a fizetés nélküli szabadság engedélyezése;
h) a munkatárs külföldi kiküldetéséről való döntés;
i) írásbeli dicséretben, teljesítményelismerésben, motivációs elismerésben való részesítés;
j) célfeladat elrendelése és céljuttatás megállapítása;
k) döntés az éves cafetéria-keretről, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott költségtérítések mértékéről;
l) lakhatási jellegű juttatásokról, krízistámogatásról és egyéb visszatérítendő támogatásról való döntés;
m) a munkatársakat megillető juttatások, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások esetén a munkáltató mérlegelési jogkörében az általános szabályoktól történő eltérést engedélyező döntés meghozatala;
n) a tanulmányi szerződésről és egyéb tanulmányi jellegű támogatásokról való döntés;
o) a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt feladatok;
p) a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása, vizsgálóbiztos kijelölése, a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése, fegyelmi tanácsban az eljárás lefolytatása;
q) közszolgálat halottjának nyilvánítás;
r) a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők tárgyévben teljesítendő pontjainak meghatározása, a jogszabályi feltételek fennállása esetén mentesítés a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól, belső képzések engedélyezése.
2.2. A 2.1. pont d)–h), n)–p) és r) alpontjában meghatározott munkáltatói jogokat az elnök távolléte és akadályoztatása esetén, vagy ha az elnöki tisztség nincs betöltve, az SZMSZ szerint az elnököt helyettesítő elnökhelyettes gyakorolja.
2.3. A 2.1. pont a)–c), i)–m) és q) alpontja szerinti jogkörök tekintetében az elnököt helyettesítő elnökhelyettes csak abban az esetben járhat el, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve, továbbá az elnök tartós (30 napot meghaladó) távolléte vagy akadályoztatása esetén, valamint akkor, ha az elnök erre írásban, kifejezetten felhatalmazta.
2.4. Az elnök akadályoztatása és távolléte esetén hozott munkáltatói intézkedésekről az elnökhelyettes köteles legkésőbb a helyettesítés megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatni az elnököt.
2.5. Az elnökhelyettes az általa közvetlenül irányított ügyintézők és főosztályvezetők tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
a) szabadság kiadásának joga;
b) javaslattétel felvételére, jogviszony megszüntetésére;
c) javaslattétel – munkáltatói döntést igénylő – jogviszony-megszüntetési kérelemmel összefüggésben;
d) teljesítményértékelés;
e) javaslattétel írásbeli dicséretben, teljesítményelismerésben, motivációs elismerésben részesítésre, valamint célfeladat meghatározásra.
2.6. A főosztályvezető az általa irányított szervezeti egységhez beosztott munkatársak tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja a 2.5. pontban meghatározott munkáltatói jogokat.
2.7. A humánpolitikai feladatokért felelős főosztály vezetője valamennyi munkatárs esetében, átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
a) munkáltatói jogviszony-igazolás kiadása,
b) munkajogi és a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó tájékoztató és igazolás kiadása,
c) foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra szóló beutaló jóváhagyása és aláírása,
d) szakmai gyakorlatos foglalkoztatással összefüggő iratok jóváhagyása és aláírása,
e) munkatársak tájékoztatása a még ki nem adott és igénybe nem vett szabadságokkal összefüggésben,
f) a kormánytisztviselők kötelező továbbképzési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben felmerülő – a 2.1. pont r) alpontjába nem tartozó – munkáltatói feladatok ellátása.
2.8. A gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetője átruházott hatáskörben, valamennyi munkatárs esetében kiadja a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolást, nyilatkozatot és a munkáltatói jövedelemigazolást.
2.9. Az osztályvezetőnek – a főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása, illetve a főosztályvezetői tisztség betöltetlensége esetén, helyettesítési jogkörben tett intézkedések kivételével – kizárólag javaslattételi joga van a felette irányítási jogkört gyakorló vezető részére a jelen fejezet szerinti munkáltatói jogok gyakorlására.
2.10. Munkáltatói jogkört kizárólag szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő gyakorolhat. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
II. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI
3. A munkáltató írásbeli jognyilatkozatainak és megállapodásainak kiadmányozása
3.1. Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni az alábbi munkáltatói intézkedéseket:
a) beosztási okirat és munkaszerződés, valamint azok módosításának dokumentuma,
b) kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat,
c) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás,
d) fizetési felszólítás,
e) éves személyi jövedelemadó bevallásához szükséges jövedelemigazolás.
3.2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója a 3.1. pontban meghatározottakon túl bármely munkáltatói intézkedés esetén dönthet annak elektronikus aláírással történő kiadmányozásáról.
4. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással készült munkáltatói jognyilatkozat és megállapodás közlése és kézbesítése
4.1. A munkatárs – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a jogviszony létesítését követő 15 napon belül köteles ügyfélkaput létesíteni.
4.2. A 3.1. és a 3.2. pont szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedést – a kinevezési okmány kivételével – a munkatárs ügyfélkapujára történő megküldéssel kell közölni, a közlésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
4.3. Amennyiben a 4.2. pont szerinti közlés bármely okból nem lehetséges, és a kézbesítési vélelem szabályai sem alkalmazhatók, a munkáltatói intézkedés a Kit. 72. § (4) bekezdésében foglalt szabályok alapján záradékolással ellátott hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül közlésre. A záradékolásra a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység valamennyi humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársa, valamint a szervezeti egység vezetője és – helyettesítési jogkörben eljárva – a szervezeti egység vezetőjének helyettesítésére kijelölt kormánytisztviselő jogosult.
4.4. Az NKFI Hivatal elnöke – a 3.1. pont a)–d) alpontja kivételével – bármely munkáltatói jognyilatkozat, illetve megállapodás tekintetében elrendelheti annak 4.3. pont szerinti közlését.
4.5. Az NKFI Hivatal gyakorolja az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. § (1a) bekezdése szerinti hatáskörét, amelynek keretében Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációs szerveként jár el az 1. pont a) és b) alpontja szerinti foglalkoztatottjai tekintetében. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban történő regisztráció elvégzésére a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ügyintézői álláshelyet betöltő munkatársai jogosultak.
5. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó belső eljárás szabályai
5.1. Az NKFI Hivatal és a munkatársak közötti munkaügyi kapcsolattartás elsődlegesen elektronikus formában, a www.eszemelyugy.gov.hu oldalról elérhető – ügyfélkapus regisztrációhoz kötött – EHR-FORM alkalmazás (a továbbiakban: EHR-FORM) használatával valósul meg.
5.2. Az ügyfélkapura egyoldalú jognyilatkozatként közölt munkáltatói intézkedések a kézbesítésre vonatkozó általános szabályok szerint válnak hatályossá, azok munkatársak általi aláírása és munkáltatóval történő közlése nem szükséges.
5.3. A munkatársak által benyújtandó kérelmek munkatársak általi aláírása és munkáltató részére történő benyújtása és közlése az 5.1. pontban meghatározott – azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítési szolgáltatást (AVDH) tartalmazó – EHR-FORM alkalmazás használatával történik, a munkatársak általi aláírást igénylő – az 5.2. pontba nem tartozó – dokumentumok aláírása és közlése EHR-FORM alkalmazás használatával történhet.
5.4. Az EHR-FORM alkalmazás használatával kapcsolatos technikai feltételeket és részletszabályokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre a célra kiadott tájékoztató dokumentum tartalmazza.
5.5. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és az NKFI Hivatal vezetői közötti, a humánpolitikai feladatellátással összefüggő kapcsolattartás során a dokumentumok aláírására fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatával kerül sor, közlésük pedig elektronikus levél küldésével vagy az illetékes munkatársak által egyaránt hozzáférhető hálózati tárhelyen tárolt mappában történő elhelyezéssel valósul meg (a továbbiakban: elektronikus belső eljárás).
5.6. Az NKFI Hivatal és a munkatársak közötti kapcsolattartás során elektronikus belső eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazására (fokozott biztonságú elektronikus aláírás használata, illetve elektronikus levél formájában történő közlés) kizárólag jelen szabályzatban részletezett kivételek, valamint a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős vezető ez irányú döntése esetén kerülhet sor.
III. FEJEZET
AZ NKFI HIVATAL ALAPLÉTSZÁMA, ÁLLÁSHELYÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA
6. Alaplétszám, álláshelyek megoszlása
6.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony hozható létre.
6.2. Az NKFI Hivatal álláshelyeinek szervezeti egységek közötti megoszlásáról az NKFI Hivatal elnöke dönt.
6.3. Az NKFI Hivatal szervezeti egységei közötti álláshelyek átcsoportosítását főosztályvezető, illetve elnökhelyettes a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatványon az elektronikus belső eljárás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti. A kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell benyújtani. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység beszerzi valamennyi érintett szervezeti egység vezetőjének véleményét, majd a dokumentumot javaslatával ellátva továbbítja döntésre az NKFI Hivatal elnöke részére.
6.4. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylésére vonatkozó kérelmet az NKFI Hivatal elnöke terjeszti elő az NKFI Hivatal irányítását ellátó miniszter részére. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylését a 6.3. pont szerint kell kezdeményeznie az érintett vezetőnek.
6.5. Az alaplétszám felülvizsgálatával összefüggő, Kit. 52. §-a szerinti feladatokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység koordinálja, és készíti elő a szükséges felterjesztéseket.
7. Az álláshely besorolási kategóriái
7.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyek a Kit. 57. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján ügyintézői, szakmai vezetői, valamint szakmai felsővezetői besorolási kategóriákba tartoznak, az ügyintézői besorolási kategória a Kit. 57. § (2) bekezdése alapján további kategóriákra bomlik.
8. Az álláshely betöltésének feltételei
8.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelye kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki megfelel a Kit.-ben a jogviszony létesítésére előírt, valamint az irányadó jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott egyéb feltételeknek.
8.2. Az álláshelyen ellátandó feladatokat és az álláshely betöltésének szakmai feltételeit az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határozza meg.
9. Álláshely-váltás és az álláshely besorolási kategória módosítás
9.1. Nem érinti a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyát, ha a munkatárs az NKFI Hivatal egyik álláshelyéről a másik álláshelyére kerül áthelyezésre (a továbbiakban: álláshely-váltás) vagy álláshelyének 7.1. pont szerinti besorolási kategóriája megváltoztatásra kerül (a továbbiakban: álláshely besorolási kategória módosítás).
9.2. A munkatárs álláshely-váltását a szervezeti egységét vezető főosztályvezető és az álláshely-váltás szerinti új szervezeti egységet vezető főosztályvezető közösen kezdeményezheti a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített elektronikus formanyomtatvánnyal.
9.3. A főosztályvezető a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal kezdeményezheti az irányítása alá tartozó munkatárs álláshely besorolási kategóriájának módosítását abban az esetben, amennyiben a kérelmezett új álláshely kategória az NKFI Hivatal betöltetlen álláshelyei között rendelkezésre áll, és az álláshely betöltésére irányuló kiválasztási folyamat még nem indult meg (álláshely besorolási kategória módosítás).
9.4. A 9.2. pont szerinti álláshely-váltás és a 9.3. pontban meghatározott álláshely besorolási kategória módosítás feltételeinek fennállását a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység megvizsgálja, és a kérelmet – álláshely besorolási kategória módosítás esetén a másik álláshely szerinti főosztályvezető véleményének kikérését követően – döntésre felterjeszti az NKFI Hivatal elnöke részére.
10. Az álláshelyállomány nyilvántartásával összefüggő feladatok
10.1. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység naprakész nyilvántartást vezet az NKFI Hivatal álláshelyállományáról, valamint felelős az NKFI Hivatal álláshelyeinek a központilag működtetett álláshely-nyilvántartó rendszerben történő kezeléséért és a közszolgálati alapnyilvántartás vezetéséért.
10.2. A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység havi rendszerességgel tájékoztatja az NKFI Hivatal álláshelyállományának alakulásáról az NKFI Hivatal elnökét az általa meghatározott rendben.
10.3. A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység gondoskodik az álláshelyállománnyal kapcsolatos adatszolgáltatások határidőre történő teljesítéséről.
IV. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY VAGY MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE
11. Kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének feltételei
11.1. Az NKFI Hivatal kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel létesíthet, aki megfelel a Kit. 82. §-ában foglalt általános és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a 8.2. pontban meghatározott további feltételeknek. Az NKFI Hivatalnál kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére pályázati vagy meghívásos eljárás keretében kerül sor.
11.2. Kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezés további feltételei:
a) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány megléte, amely igazolja, hogy a jelölt büntetlen előéletű, továbbá nem áll a Kit. 82. §-a szerinti büntetőeljárás hatálya alatt;
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatának elvégzéséhez történő hozzájárulás;
c) nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett feladatkör ellátása esetén kockázatmentes biztonsági szakvélemény megléte;
d) pályázati kiírás esetén a pályázat sikeres teljesítése.
12. Új jogviszony létesítésének szabályai
12.1. Jogviszony létesítését a főosztályvezető (a továbbiakban jelen fejezet alkalmazásában: kezdeményező vezető) a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített nyomtatvánnyal az álláshely megüresedésétől – ideértve valamely munkatárs tartós távolléte esetére szóló határozott idejű jogviszony létesítésre vonatkozó kezdeményezést is – számított egy hónapon belül az elektronikus belső eljárás szabályainak megfelelően kezdeményezi.
12.2. A 12.1. pont szerinti kezdeményezést a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység 5 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben azt megfelelőnek találja, akkor a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője ellenjegyzi, és jóváhagyásra felterjeszti az NKFI Hivatal elnöke részére.
12.3. A jogviszony-létesítésre irányuló kezdeményezés elnöki jóváhagyása esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jóváhagyás szerint gondoskodik a pályázati kiírás összeállításáról és megjelentetéséről vagy a jogviszony létesítéséről.
12.4. A pályázatok benyújtási határideje legfeljebb egy hónap lehet, és a pályázatokat a benyújtási határidőt követően legkésőbb egy hónapon belül el kell bírálni.
12.5. A pályázatokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a pályázati feltételeknek való tartalmi és formai megfelelőség szempontjából ellenőrzi, és a pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázókat elutasítja.
12.6. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokhoz a kezdeményező vezetőnek az NKFI Hivatal toborzási programján keresztül a benyújtási határidőt követő 5 munkanapon belül hozzáférést biztosít, aki a hozzáférés biztosítását követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet arról, hogy mely jelentkező esetén és – a 12.4. pontban foglalt határidőre is figyelemmel – milyen időpontban kéri a személyes meghallgatás megszervezését.
12.7. A személyes meghallgatás a kezdeményező vezető vagy az általa erre kijelölt munkatárs és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység valamely munkatársának részvételével zajlik. Az NKFI Hivatal elnöke, a kezdeményező vezető, valamint a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a személyes meghallgatáson történő részvételre további munkatársakat is felkérhet. Az NKFI Hivatal elnöke, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője és az Elnöki Kabinet vezetője bármely meghallgatáson részt vehet.
12.8. A kezdeményező vezető, az elnökhelyettes vagy az elnök bármikor rendelkezhet úgy, hogy a pályázat elbírálása kétkörös eljárás keretében történik. Ebben az esetben a személyes meghallgatást követően kiválasztott pályázók ismételt meghallgatását 2 héten belül le kell folytatni.
12.9. A kiválasztási eljárás eredményéről az elbírálástól számított 5 munkanapon belül a pályázókat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti. A pályázattal megvalósuló kiválasztási eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat – ha a jelölt kizárólag a konkrét álláspályázatra történő jelentkezéshez járult hozzá – a jogviszony létesítéséről meghozott döntést követően haladéktalanul törölni kell. Az NKFI Hivatal toborzási adatbázisába történő regisztrálás esetén ezen dokumentumokat a regisztrációtól számított 1 évig lehet megőrizni, amely esetenként 1 évvel meghosszabbítható.
12.10. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az álláshely megüresedéséről történő tudomásszerzést követően folyamatosan ellenőrzi, hogy az NKFI Hivatal toborzási rendszerében van-e az adott feladat ellátására alkalmas személy, és a feltételeknek megfelelő személyekről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt, aki dönt az érintett személyes meghallgatásáról. Jelen pont szerinti kiválasztottak személyes meghallgatására a 12.7. pont szerinti meghallgatás napjáig van lehetőség.
12.11. Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a pályázati feltételek módosítására – amennyiben korábban meghívásos eljárásra került sor, akkor azok meghatározására – 5 munkanapon belül egyeztetést tart a kezdeményező vezetővel. Az egyeztetést követően haladéktalanul intézkedik az újabb pályázat kiírásának jóváhagyásáról és közzétételéről. Amennyiben a pályázati feltételek nem módosulnak, az eljárás lefolytatásához elnöki jóváhagyásra nincs szükség.
13. Jogviszony-létesítés meghívásos eljárásban
13.1. Meghívásos eljárás esetén az álláshely betöltésére a 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy az NKFI Hivatal elnöke a kezdeményező vezető javaslatára dönthet úgy, hogy személyes meghallgatást nem kell tartani.
14. Felvételi javaslat
14.1. A kiválasztási eljárás lezárásaként a jogviszony létesítése iránt a kezdeményező vezető a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített formanyomtatvány használatával az elektronikus belső eljárás szabályai szerint felvételi javaslatot terjeszt elő az NKFI Hivatal elnökének a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül.
14.2. A felvételi javaslathoz be kell szerezni és csatolni kell az érintettnek az irányadó jogszabály szerinti önéletrajzát. A felvételi javaslaton a kezdeményező vezető javaslatot tesz a kiválasztásra került személy jogviszonyának típusára, valamint illetményére, illetve munkabérére.
14.3. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a felvételi javaslat beérkezését követően megvizsgálja, hogy a kiválasztásra került személy
a) kötelezett-e vagyonnyilatkozat-tételre,
b) kötelezett-e nemzetbiztonsági ellenőrzésre,
c) tekintetében szükséges-e az alkalmazáshoz egyéb szakterületi engedély, feltétel (így különösen jogszabály által előírt egyetértés vagy vélemény beszerzése),
d) felvétele az NKFI Hivatal mely álláshelyére valósul meg, és a javasolt illetmény vagy munkabér összege megfelel-e az adott álláshely kategóriára irányadó szabályoknak,
e) rendelkezik-e kormányzati szolgálati jogviszonnyal (hatályos létesítő okirattal),
f) nem áll-e elhelyezkedési vagy újraalkalmazási korlátozás hatálya alatt.
14.4. A felvételi javaslatot az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá.
15. A kormányzati szolgálati jogviszony-létesítés előkészítése
15.1. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a kinevezési okmány előkészítése során
a) felveszi a közszolgálati alapnyilvántartásba történő rögzítéshez szükséges adatokat,
b) a jelentkezőt beutalja munkaköri alkalmassági vizsgálatra,
c) nyilatkoztatja a jelöltet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos helyzetéről, a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez szükséges tényekről, a magánnyugdíjpénztári, továbbá azon bankszámla számáról, amelyre illetményének és juttatásainak kifizetését kéri,
d) új kormányzati szolgálati jogviszony esetén elkészíti a létesítő okiratot, és gondoskodik annak elnöki jóváhagyatásáról és aláíratásáról,
e) elkészíti a beosztási okiratot, majd az elektronikus belső eljárás szerint továbbítja azt pénzügyi ellenjegyzés céljából a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik a beosztási okiratnak az NKFI Hivatal elnökéhez mint munkáltatói jogkör gyakorlójához elektronikus úton történő felterjesztéséről.
15.2. A jogviszony létesítéséhez és a kormánytisztviselő beosztási okiratának előkészítéséhez szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a jelöltnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia a munkába lépést megelőzően. A külföldi munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló igazolást a jelöltnek magyar nyelvű hiteles fordításban kell bemutatnia. A jelöltnek be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat. A benyújtott okiratok másolatai a jelölt személyi anyagába kerülnek. Külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok esetén a személyi anyagba a honosított külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok másolatát is le kell fűzni.
15.3. A munkatárs az adataiban történő változás esetén köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére a közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül tájékoztatást adni. Az adatváltozás bejelentésére a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által kidolgozott formanyomtatvány EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő megküldésével kerül sor.
15.4. A jelöltnek az NKFI Hivatal által használt vagy üzemeltetett informatikai rendszerekhez való hozzáférésének ügyintézése az NKFI Hivatal elnökének vonatkozó utasításában foglaltak szerint történik.
16. A kormánytisztviselő kinevezése
16.1. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a kormánytisztviselő és a Kormány között. A munkáltatói jogokat – az átruházott munkáltatói jogok kivételével – a Kormány nevében az NKFI Hivatal elnöke gyakorolja.
16.2. A kinevezés főszabály szerint határozatlan időre szól, határozott időre kormányzati szolgálati jogviszony hozható létre különösen
a) szülési szabadságát vagy a fizetés nélküli szabadságát töltő kormánytisztviselő helyettesítése céljából,
b) a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselő helyettesítése céljából,
c) kormánytisztviselő kormányzati érdekből történő kirendelése idejére,
d) kormánytisztviselő külszolgálati kirendelés idejére történő helyettesítése céljából,
e) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására.
16.3. A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll.
16.4. Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a Kit. 89. § (6) bekezdése alkalmazásával került sor, az NKFI Hivatal kizárólag beosztási okiratot állít ki. Ezen esetben a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység 3 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató szerv Kit. vhr. 21. §-a szerinti tájékoztatásáról.
16.5. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat, valamint a beosztási okirat a 4. alcím szerint, záradékolással ellátott hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül átadásra.
16.6. Új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője előtt az esküokmány aláírásával a kormánytisztviselőnek esküt kell tennie. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat aláírását követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti az eskütétel szóbeli megerősítésének lehetővé tételét.
16.7. Az adott álláshelyen ellátandó feladat a beosztási okiratban az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladatokat meghatározó szabályzat megfelelő rendelkezéseire történő utalással kerül meghatározásra.
17. Próbaidőre vonatkozó szabályok
17.1. A próbaidő időtartama – a Kit. 86. § (7) bekezdésében, a 17.2. és a 18.7. pontban foglaltak kivételével – hat hónap, amelyet a felvételt kezdeményező vezető javaslatára az NKFI Hivatal elnöke kivételes esetben rövidebb időtartamban is megállapíthat azzal, hogy az így megállapított próbaidő három hónapnál rövidebb nem lehet.
17.2. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén, amennyiben a határozott idő a három hónapot meghaladja, de a hat hónapot nem éri el, három hónap próbaidőt kell kikötni. Három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a próbaidő a kinevezés szerinti határozott időtartam fele.
18. Munkaviszony létrehozására vonatkozó szabályok
18.1. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése esetén elsődlegesen kormányzati szolgálati jogviszonyt kell létesíteni, munkajogi jogviszony csak kivételes esetben, az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyása esetén létesíthető. Az NKFI Hivatal elnöke a munkaviszony létesítésére irányuló döntését megelőzően kikéri a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének véleményét.
18.2. A munkajogi jogviszony létesítésének kezdeményezésére a 11. és 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
18.3. Munkaviszony létesítésére – a Kit. 278–279. §-a figyelembevételével – az Mt. 42–50. §-a alapján kerül sor. A 15. alcím jogviszony-létesítés előkészítésére vonatkozó rendelkezéseit a munkaviszony létesítése esetén értelemszerűen alkalmazni kell.
18.4. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében, a Kit. 54. § (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltött álláshelyben, valamint a munkaviszony tartamában. A munkaszerződésben rögzíteni kell továbbá a munkavállaló álláshelyének azonosítóját, és munkaköri leírásában meg kell határozni az álláshelyen ellátandó feladatokat. A munkavállaló bére kizárólag alapbérben állapítható meg.
18.5. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatja a munkavállalót az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakról.
18.6. A munkavállaló a munkába lépést megelőzően köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, és az összeférhetetlenséget keletkeztető jogviszonyról a 15.1. pont c) alpontja szerint nyilatkozni, amely hiányában nem léphet munkába. Az összeférhetetlenséggel összefüggő szabályokat a munkavállalók esetében is alkalmazni kell.
18.7. Munkavállaló esetén a próbaidő időtartama három hónap, ettől rövidebb időtartamot a felvételt kezdeményező vezető javaslatára a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján az NKFI Hivatal elnöke kivételes esetben állapíthat meg.
V. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY VAGY MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
19. A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetése
19.1. A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének kezdeményezéséről, annak okairól, módjáról, tervezett időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról és a megszüntetést érintő egyéb körülményekről a főosztályvezető mint kezdeményező vezető a jogviszony megszüntetésére irányuló döntés meghozatalával egyidejűleg írásban tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét.
19.2. A tájékoztatásra haladéktalanul sort kell keríteni, amennyiben a megszüntetésre a próbaidő alatt azonnali hatállyal vagy a munkatárs általi kezdeményezés alapján kerül sor. A próbaidő lejártának figyelemmel kíséréséért az érintett főosztályvezető felelős azzal, hogy a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a próbaidő lejártát megelőző egy hónappal tájékoztatja a próbaidő lejártáról.
19.3. A munkatárs a Kit. szerinti lemondását, Mt. szerinti felmondását, a jogviszony közös megegyezéssel vagy felmentéssel történő megszüntetését, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdésében foglalt – a kormánytisztviselő álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél történő továbbfoglalkoztatás iránti – kérelmét a közvetlen munkahelyi vezető aláírásával ellátott, erre rendszeresített elektronikus nyomtatványon – az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó eljárásnak megfelelően – EHR-FORM alkalmazás használatával nyújthatja be a Munkáltató részére.
19.4. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység megvizsgálja a jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szükségességét, az esetlegesen fennálló tanulmányi szerződést, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a jogviszony megszüntetésével érintett munkatárs munkahelyi vezetőjét.
19.5. Minősített adat kezelésére jogosult munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti az NKFI Hivatal biztonsági vezetőjét a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében.
20. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése
20.1. A 20.2. pont kivételével megszűnik a kormányzati szolgálati jogviszony, ha a társadalombiztosítási szabályok alapján a kormánytisztviselő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A kormánytisztviselő – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek köteles bemutatni az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási szerv külön jogszabály szerinti határozatát.
20.2. Nem szűnik meg a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző harmadik hónap utolsó napjáig kérelmezi a továbbfoglalkoztatását, és a jogviszony fenntartásának munkáltató általi támogatása esetén a Kormány azt engedélyezi. A szakmai vezető indokolásával ellátott továbbfoglalkoztatási kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére szükséges benyújtani, amely azt haladéktalanul felterjeszti elnöki döntésre, és támogató döntés esetén előkészíti a továbbfoglalkoztatási javaslatot.
21. A kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével, valamint a tartós távolléttel kapcsolatos eljárás
21.1. A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, illetve a tervezett 30 napot meghaladó tartós távollétet megelőzően a szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon feladatait, a birtokában levő ügyiratokat, nyomtatványokat a részére kiadott munkaeszközöket a szervezeti egység vezetőjének vagy az arra kijelölt átvevőnek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.
21.2. A jogviszony megszűnéséről, illetve a tervezett tartós távollétről való tudomásszerzés napján az érintett közvetlen vezetője beszerzi az NKFI Hivatal iratkezelési rendszerének adminisztrátorától az érintett ügyintézésében levő iratokat felsoroló listát, amelynek átadásával felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb az utolsó munkában töltött napjáig számoljon el az ügyintézésébe tartozó valamennyi irattal. Az elszámolás történhet a lezárható iratok irattár részére történő átadásával vagy a munkakört átvevő munkatárs részére történő átadással.
21.3. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jogviszony megszüntetéséről vagy megszűnéséről az elektronikus elszámolólap megküldésével elektronikus levél formájában tájékoztatja az elszámolási folyamatban részt vevő szervezeti egységeket. Az elszámolással érintett szervezeti egységek vezetői gondoskodnak az elszámolandó tételek elszámolólapon történő feltüntetéséről és az elszámolólap humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére történő visszaküldéséről.
21.4. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik az elszámolólap elszámoló munkatárs és az elszámolással érintett szervezeti egységek vezetői általi aláírásáról. Az elszámolólap hiányában a közszolgálati igazolás a munkatárs részére nem adható ki.
21.5. A 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a munkatársat – amennyiben annak objektív, a munkatársnak fel nem róható akadálya nincs – a jelen alcímben részletezett szabályok szerinti elszámolási kötelezettség terheli.
21.6. A tartósan távollévő munkatárs akadályoztatása esetén az elszámoláshoz kapcsolódó feladatok koordinálásáról a szervezeti egység vezetője (így különösen a feladatok átadása, a munkatárs informatikai jogosultságainak a tartós távollét időtartamára szóló megszüntetése) és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. Az elszámolási folyamatra a jelen alcím szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
21.7. A munkatárs kérelmére a 30 napot meghaladó tartós távolléte esetére előírt elszámolási kötelezettség alól – objektív, a munkatársnak felróható akadály hiányában – főosztályvezetőjének írásbeli támogató nyilatkozata, továbbá a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének együttes engedélye esetén – a feladatok átadás-átvétele, valamint a cafetéria-juttatás kivételével – mentesíthető. Főosztályvezető 30 napot meghaladó tartós távolléte esetén az előbbiek szerinti mentesítést – a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője írásbeli javaslatának ismeretében – az NKFI Hivatal elnöke engedélyezi, elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezető vonatkozásában az elnökhelyettes javaslatára is figyelemmel. A mentesítésre vonatkozó kérelmet minden esetben a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél – az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó eljárásnak megfelelően – EHR-FORM alkalmazás használatával kell előterjeszteni.
21.8. A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli a feladatokat átvevő személyt vagy személyeket (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő). Főosztályvezető átadó esetén az átvevő személyt az illetékes elnökhelyettes, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó főosztályvezető esetén az elnök jelöli ki.
21.9. A feladatok átadás-átvétele beosztástól függetlenül minden esetben írásban történik. A feladatok átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvet az átadó készíti el. Az átadás-átvétel megtörténtét az átadó és az átvevő aláírásával igazolja. A feladatok átadójának közvetlen munkahelyi vezetője, annak hiányában az NKFI Hivatal elnöke által kijelölt vezető a jegyzőkönyvet jóváhagyja. A jegyzőkönyvet az utolsó munkában töltendő napot megelőző 5 munkanappal elő kell készíteni, és véleményezésre meg kell küldeni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.
21.10. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen
a) az átadó, átvevő nevét,
b) az átadás-átvétel helyét, időpontját,
c) a folyamatban lévő ügyeket az iktatórendszer szerinti rendben és adattartalommal,
d) az átadás-átvételt követő időszakra vonatkozó, előre ismert szakmai feladatok leírását, határidejét, ismert kapcsolattartók megnevezését,
e) a hatályos szerződésekkel, illetve egyéb kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatokat,
f) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását,
g) az átadó feladatellátásával összefüggő dokumentumokat, információkat,
h) az NKFI Hivatal képviseletében betöltött tisztség(ek) feladatainak teljesítését,
i) a feladatok átadás-átvételével kapcsolatos egyéb észrevételeket,
j) a jogviszony ideje alatti külföldi kiküldetés szakmai beszámolók – a vonatkozó elnöki utasítás szerinti – leadásának igazolását,
k) átadó, átvevő aláírását,
l) szervezeti egység vezetőjének aláírását.
21.11. A jegyzőkönyvet három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy az átadót, egy az átvevőt illeti meg, egy példányt az átadó munkatárs személyi anyagában kell elhelyezni.
21.12. A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az az utolsó munkában töltött napon vagy legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig megtörténjen. Az átadás-átvétel biztosítása a közvetlen munkahelyi vezető felelőssége.
21.13. Amennyiben az átadó elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni e kötelezettségének, vagy megtagadja azt, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység egyik munkatársát kijelöli erre a feladatra. Ebben az átadásra kijelölt személy két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv felvételével átad az erre kijelölt átvevőnek.
21.14. A távol lévő átadót az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni az átadás megtörténtéről.
21.15. Amennyiben a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg, a 21.13. pontban foglaltak az irányadóak.
21.16. Amennyiben a feladatok átadására az átadó akadályoztatása (így különösen betegsége, keresőképtelen állapota) miatt határidőben nem kerülhet sor, az átadó köteles akadályoztatásáról haladéktalanul tájékoztatni közvetlen munkahelyi vezetőjét és az akadályoztatás okának megszűnését követően haladéktalanul átadni feladatait.
21.17. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a hiánytalanul kitöltött és az illetékes szervezeti egységek által aláírt elszámolólap átvétele után intézkedik a Magyar Államkincstár felé a jogviszonyra vonatkozó igazolások kiállítása iránt. Az elszámolólapot elhelyezi továbbá az erre a célra kialakított és a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által is hozzáférhető mappában annak érdekében, hogy a nem rendszeres személyi juttatások lezárása megtörténhessen. A bér- és társadalombiztosítási feladatokat ellátó munkatárs a Magyar Államkincstár számfejtése alapján intézkedik a járandóságok kifizetéséről.
21.18. Abban az esetben, ha a kilépő kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésére a Kit. 89. § (6) bekezdése alkalmazásával került sor, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a kormánytisztviselő új beosztási okiratának kiállításáról történő értesítést követő 5 napon belül a kormánytisztviselő személyi anyagát megküldi a fogadó kormányzati igazgatási szerv részére, és a jogviszony folyamatosságáról elektronikus úton tájékoztatja a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
21.19. Azon tárgyakról, amelyek nem állnak sem az NKFI Hivatal vagyonkezelésében, sem használatában, így feltételezhetően a kilépő munkatárs tulajdonába tartoznak, és amelyek elszállításáról a tulajdonos átadó munkatárs nem gondoskodott, az átadó szervezeti egységének vezetője jegyzőkönyvet vesz fel, amelyről értesíti a kilépő munkatársat vagy az ismert tulajdonost, és felhívja, hogy 10 munkanapon belül gondoskodjon a tulajdonát képező tárgyak elszállításáról. Amennyiben a lakcím nem ismert, vagy a munkatárs a hivatal megkeresésére a kitűzött határidőn belül nem reagál, a tárgyakat az átadó szervezeti egység vezetője jegyzőkönyvvel együtt átadja az üzemeltetési feladatokért felelős szervezeti egység részére, amely intézkedik azok 6 hónapig történő megőrzéséről, majd a határidő lejártát követően azok megsemmisítéséről.
VI. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VAGY MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK
22. Együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség
22.1. A jogviszony-létesítést megelőzően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja az érintettet a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő együttalkalmazási tilalomra, valamint összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről, és megküldi részére a kapcsolódó formanyomtatványokat.
22.2. A formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával a kormánytisztviselő tudomásul veszi, hogy az előzetes engedélykérés vagy bejelentés elmulasztásával kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 95. § (8) bekezdésében foglaltak szerint megszüntethető. Tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben összeférhetetlenségi helyzetét az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésére irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 104. § (1) bekezdés f) pontja alapján megszűnik. A nyilatkozat alapján az NKFI Hivatal elnöke az összeférhetetlenségre vonatkozó általános szabályok szerint dönt az engedély megadásáról.
22.3. A kormánytisztviselő és a munkavállaló további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag az NKFI Hivatal elnökének előzetes engedélyével létesíthet.
22.4. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően az NKFI Hivatal elnökének írásban be kell jelenteni.
22.5. A gyakorolható tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony kizárólag az NKFI Hivatal elnökének előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a munkatárs beosztás szerinti munkaidejével.
22.6. A jelen alcím szerinti engedélyezés iránti kérelmet és bejelentést – az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó eljárásnak megfelelően – EHR-FORM alkalmazás használatával kell benyújtani. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a beérkezett kérelmet vagy bejelentést elektronikus úton továbbítja döntésre az NKFI Hivatal elnökének. A kérelemről az NKFI Hivatal elnöke 10 napon belül dönt, amelyről a döntéstől számított 5 napon belül – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján – elektronikus formában értesíti a munkatársat.
22.7. A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a Kit.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának vagy munkaviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkatárs köteles az összeférhetetlenséget legkésőbb az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetni, és erről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet – az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetését alátámasztó dokumentumok egyidejű bemutatásával – írásban tájékoztatni. Az előzetes engedély kérésének, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentésének elmulasztása a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntethetőségét, továbbá ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a jogviszony megszűnését vonja maga után.
22.8. A Kit. 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásról – az ott meghatározott határidő figyelembevételével – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
23. A vagyonnyilatkozat
23.1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az NKFI Hivatalnál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatköröket, a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó részletszabályokat az NKFI Hivatal vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatáról szóló elnöki utasítás tartalmazza.
23.2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról, jogi alapjáról, az esedékesség időpontjáról, nyilvántartási számáról, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről – a Vnyt. mellékletét képező nyomtatvány és annak kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatás egyidejű rendelkezésre bocsátásával – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony létesítését megelőzően,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó álláshely betöltését vagy feladat ellátását megelőzően,
c) az ismételt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességének évében tárgyév május 31. napjáig,
d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel nem járó álláshelyre helyezéssel, feladatellátás megszűnésével egyidejűleg intézkedik a kötelezett tájékoztatásáról.
23.3. A kötelezettnek a saját és hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát – a tájékoztatásban foglalt határidő betartásával – valamennyi oldalon saját kezűleg aláírva, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendelkezésre bocsátott nyilvántartási szám feltüntetésével 2 példányban kell kitöltenie, és zárt borítékban – a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat azonos borítékban elhelyezve – kell átadnia a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes munkatársa részére.
23.4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője ellenőrzi, amelynek eredményéről tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
24. Teljesítményértékelés
24.1. Az NKFI Hivatalnál teljesítményértékelési rendszer működik. A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelése elektronikus formában történik.
24.2. A kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelése olyan formalizált keretek között zajló vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt kormánytisztviselő tekintetében értékeli az álláshelyen ellátott feladatok végrehajtását, az ezen feladatokhoz kapcsolódó alap- és szakmai kompetenciákat, valamint – az értékelő vezető döntése szerint – a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉR rendelet) 4. §-a szerinti kiválósági elemeket, és erről az érintett kormánytisztviselő részére érdemi visszajelzést ad. A TÉR rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott kiválósági elemeken túlmenően az NKFI Hivatal munkatársai tekintetében az alábbi kiválósági elemek alkalmazhatóak:
a) belső képzések megvalósításában történő közreműködés, valamint
b) az NKFI Hivatal állományába újonnan belépő munkatársak mentorálási feladatainak ellátása.
Egy teljesítményértékelés során legfeljebb 2 kiválósági elem értékelhető.
24.3. A teljes személyi állomány, a kormánytisztviselők meghatározott köre vagy egyes kormánytisztviselők teljesítményértékelésének elrendeléséről az NKFI Hivatal elnöke dönt. A teljesítményértékelésre csak akkor kerülhet sor, ha a kormánytisztviselő az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt. Nem lehet értékelő vezető, aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy akinek a munkavégzéstől való egybefüggő távolléte a teljesítményértékelési időszak alatt meghaladja a két hónapot. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az elnöki döntésnek megfelelően gondoskodik a teljesítményértékelés koordinációjáról.
24.4. A kormánytisztviselő teljesítményértékelésére kialakított elektronikus rendszerhez a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység biztosít hozzáférést a vezetők részére.
24.5. A teljesítményértékelés eredményétől függően az értékelő vezető javaslatot tehet az értékelt kormánytisztviselő
a) illetményének az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal történő csökkentésére, illetve legfeljebb 30%-kal történő növelésére,
b) más álláshelyre történő áthelyezésére,
c) vezetői munkakörbe történő kinevezésére,
d) teljesítményelismerésben való részesítésre,
e) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés adására.
24.6. Az elkészített teljesítményértékelést két példányban kell kinyomtatni, amelynek egy példánya a kormánytisztviselőt, egy példánya – a munkatárs személyi anyagába történő elhelyezés céljából – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet illeti.
24.7. A kormánytisztviselő tárgyévben egyszer az értékelő vezetőnél kezdeményezheti teljesítményértékelését, melyről az értékelő vezető értesíti a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét.
24.8. A teljesítményértékeléssel összefüggésben a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz.
VII. FEJEZET
A KORMÁNYTISZTVISELŐ KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE
25. Éves képzési terv
25.1. Az NKFI Hivatal szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik az NKFI Hivatal éves képzési és továbbképzési tervének (a továbbiakban: képzési terv) elkészítéséről. A képzési terv tartalmazza
a) a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet) szerinti kötelező továbbképzéseket és az egyéb jogszabály által előírt kötelező képzéseket, továbbképzéseket,
b) az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők tanulmányi szerződéseiben vállalt kötelezettségeket,
c) a belső ellenőrzés képzési tervét,
d) az adott képzés tervezett részvételi díját,
e) a képzés megvalósításának tervezett időpontját,
f) a külső képzőszerv vagy a képzést szervező szervezeti egység megnevezését.
25.2. A képzési tervet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a szervezeti egységek javaslatai alapján állítja össze, és a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését követően a kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti intézményi képzési terv felterjesztését követően terjeszti elő az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyásra.
25.3. A jóváhagyott képzési terv képzései a tervezett költségkereteken belül – pénzügyi és kötelezettségvállalói ellenjegyzés mellett – a tárgyévben megvalósíthatóak azzal, hogy az ingyenes vagy a 100 000 forintot meg nem haladó költségű képzések esetén – a költségvetésben meghatározott képzési keret erejéig – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének, a 100 000 forintot meghaladó költségű képzések, valamint a képzési keret kimerülése esetén a képzés megvalósításához az NKFI Hivatal elnökének engedélye szükséges.
25.4. A kormánytisztviselő saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat.
25.5. Egy kormánytisztviselő részére egy évben összesen bruttó 1 000 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás biztosítható.
25.6. Különös méltánylást érdemlő esetben az érintett kormánytisztviselő szakmai vezetője véleményének kikérésével, valamint a képzés humánpolitikai szempontú indokoltságának igazolására a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének ellenjegyzésével és a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének a pénzügyi fedezet igazolására vonatkozó ellenjegyzésével ellátott kérelemre – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke a 25.5. pontban meghatározott összegtől eltérő összegű tanulmányi támogatás biztosításáról is dönthet.
26. A kormánytisztviselők továbbképzése
26.1. A kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a képzésre kötelezett kormánytisztviselő köteles regisztrálni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online továbbképzési rendszerébe (a továbbiakban: Probono rendszer). Amennyiben a kormánytisztviselő már rendelkezik továbbképzési profillal, úgy a kinevezést követően jogosultságot kell kérnie az NKFI Hivatalhoz való csatlakozásra. A csatlakozást a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység munkatársa hagyja jóvá a Probono rendszerben.
26.2. A képzésre kötelezett kormánytisztviselő – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által meghatározott határidőben és módon – az egyéni képzési tervét a Probono rendszerben készíti el, amelyet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység véglegesít. A kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét a munkáltató által az egyéni képzési tervében meghatározott közszolgálati, illetve belső továbbképzéssel, a Hivatalt irányító miniszter, valamint a Kormány által előírt továbbképzéssel teljesítheti. A képzésre kötelezett kormánytisztviselő tárgyévben teljesítendő pontjainak számát, valamint e pontokból a kötelezően közszolgálati továbbképzéssel teljesítendő pontok mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Az egyéni képzési tervek év közbeni módosítási igényéről a képzésre kötelezett kormánytisztviselő tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
26.3. A képzésre kötelezett kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettségét legfeljebb 50%-os arányban belső továbbképzéssel is teljesítheti. Belső továbbképzésre a Hivatal valamennyi munkatársa írásban tehet javaslatot, amely javaslatnak tartalmaznia kell
a) a belső továbbképzési program címét;
b) a tartalmát;
c) a célját, célcsoportját (a képzést választhatók létszámának megadásával);
d) a megszerezhető kompetenciákat;
e) a típusát (pl. e-learning jelenléti képzés);
f) a teljesítendő óraszámot;
g) a számonkérés alkalmazott módját.
26.4. A 26.3. pont szerinti javaslatot rövid indokolással, a szervezeti egység vezetőjének véleményével ellátva kell a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül az NKFI Hivatal elnöke részére jóváhagyásra benyújtani. Az így benyújtott javaslatot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője véleményezi, és gondoskodik annak döntésre történő felterjesztéséről. A vezetői valamint humánpolitikai vélemény a javaslat 26.3. pontjában foglalt kötelező elemein túlmenően tartalmazhat további javaslatot
a) a képzés megtartására felkérhető személyre, szervezetre, valamint
b) amennyiben a felkérhető személy a Hivatal alkalmazottja, akkor a képzés megtartása érdekében célfeladat meghatározásra vagy kiválóság elemként történő értékelésre.
26.5. Az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyását követően a belső továbbképzési program Probono rendszerben történő regisztrálásáról – a véglegesnek tekintett programadatlap-tartalom alapján – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A regisztrációt végző kormánytisztviselő jogosult nyilatkozni arról, hogy a program belső eljárásrend szerinti jóváhagyása a szervezetre irányadó szabályozásnak megfelelően előzetesen megtörtént.
26.6. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését, az általa választott képzési időpontra a Probono rendszerben jelentkezni.
26.7. Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat – amennyiben képzési időpontra nem történt jelentkezés – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.
26.8. A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.
26.9. Az álláshelyén ellátandó feladatkör betöltéséhez szükséges, a munkáltató vagy jogszabály által meghatározott továbbképzés elvégzésével (pl. belső ellenőri, mérlegképes könyvelői, ÁBPE továbbképzés) a kormánytisztviselő a tárgyévre számára meghatározott továbbképzési kötelezettséget teljesíti.
26.10. Az NKFI Hivatal elnöke adott tárgyév vonatkozásában a 26.9. pontban meghatározottaktól eltérően dönthet.
27. Közigazgatási vizsgák
27.1. Amennyiben adott álláshely betöltésével kapcsolatban a kormánytisztviselő részére előírásra került közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, ügykezelői vizsga vagy titkos ügykezelői vizsga (a továbbiakban együtt: közigazgatási vizsga) megszerzésének kötelezettsége, ezen kötelezettséget a beosztási okiratban meghatározott határidőn belül kell teljesíteni.
27.2. A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett Probono rendszeren keresztül történik.
27.3. A kormánytisztviselőnek a közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezési igényét – a kormánytisztviselő közvetlen vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell jelezni. A jelentkezést a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység jogosultsággal rendelkező munkatársa rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra. Különösen indokolt esetben a közvetlen munkahelyi vezető egyszer kérheti a vizsga halasztását, ez esetben a képzésre kötelezett kormánytisztviselő közvetlen munkahelyi vezetője – a vizsga halasztásának okául szolgáló indokok ismertetésével – tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét, aki intézkedik a vizsga halasztása iránt.
27.4. A kormánytisztviselőt a tanfolyam, valamint a vizsgák és a vizsgákat megelőző jelen pont szerinti felkészülés idejére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár. Az eredményes felkészülés érdekében a kormánytisztviselő kérésére a kötelező témából tartandó közigazgatási szakvizsgát megelőzően 5 munkanap, a választott témából tartandó közigazgatási szakvizsgát megelőzően 2 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A felkészülés időtartamába a közigazgatási szakvizsga napja nem számít bele. Javító, valamint – ha a vizsga ismétlésére a kormánytisztviselőnek felróható okból került sor – ismételt közigazgatási szakvizsga esetében a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg, csak a vizsga napjára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
27.5. A közigazgatási vizsgákra történő jelentkezést úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázónak az előírt határidőn belül legyen módja az esetleges javítóvizsga letételére is.
27.6. Olyan közigazgatási vizsgára való jelentkezést és felkészülést, valamint a vizsgán való részvétel engedélyezését, amelynek teljesítésétől a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése függ, a munkáltatói jogkör gyakorlója nem tagadhatja meg.
27.7. Amennyiben a kormánytisztviselő a közigazgatási alap- vagy szakvizsgát pótvizsgán szerzi meg, az ismétlővizsga díja a kormánytisztviselőre áthárítható, ha a vizsga ismétlésére neki felróható okból került sor.
27.8. A közigazgatási alap- és szakvizsga sikeres letételét követően a kormánytisztviselő köteles a humánpolitikai feladat ellátásáért felelős szervezeti egységet haladéktalanul tájékoztatni, amely a Probono rendszerből előállított bizonyítvány másolatát a kormánytisztviselő személyi anyagában elhelyezi.
27.9. A tárgyévben közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát tett kormánytisztviselő a közigazgatási vizsgatétellel a tárgyévre számára meghatározott továbbképzési kötelezettséget az NKFI Hivatal elnökének döntése alapján teljesítheti.
28. Jogi szakvizsga
28.1. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletben foglaltak alapján tehető jogi szakvizsga részvizsgáinak napjaira a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és távolléte idejére illetményre, illetve munkabérre jogosult. A jogi szakvizsgára történő felkészüléshez a munkatárs a 3 fő részvizsgára részvizsgánként (a vizsga napját is beleszámolva) 6 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és távolléte idejére illetményre jogosult.
28.2. A részvizsgánként igénybe vehető munkanap távollét kizárólag a részvizsgák előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.
28.3. A jogi szakvizsga sikeres letételét követően a munkatárs köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet haladéktalanul tájékoztatni, amely a jogi szakvizsga bizonyítvány másolatát a munkatárs személyi anyagában elhelyezi.
29. A képzések, továbbképzések finanszírozása
29.1. Az NKFI Hivatal biztosítja a kötelező és a szakmai fejlődést biztosító továbbképzések feltételeit, és viseli azok költségeit, továbbá tanulmányi szerződés keretében támogatja a munkatársakat – az NKFI Hivatal közfeladataihoz igazodó – egyéni céljaik megvalósításában.
29.2. A képzések, továbbképzések költségeinek fedezetére az NKFI Hivatal éves költségvetése szolgál az éves képzési terv alapján. A képzések tervezhetőségét, illetve az eseti képzések megvalósíthatóságát a költségvetésben meghatározott keretösszeg elkülönítésével kell biztosítani.
29.3. A képzésre fordítható költségkeret biztosításáért a gazdasági vezető, a költségkeret felhasználásáért a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője felelős.
30. A tanulmányi szerződésen kívüli körben történő tanulmányok támogatása
30.1. A munkatárs saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben tanulmányi szerződés megkötése nélkül csak előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat.
30.2. Amennyiben a képzés időtartama részben azonos a munkaidő időtartamával – tanulmányi szerződés megkötése nélkül – a képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő kedvezményként az NKFI Hivatal a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja (a továbbiakban: tanulmányi célú mentesítés). A tanulmányi célú mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre, illetve munkabérre jogosult, azonban a munkatárs köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve, ha tanulmányi szerződés keretében vesz részt a képzésben. A tanulmányi célú mentesítésre való jogosultságot a munkatárs az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján köteles igazolni.
30.3. A tanulmányi célú mentesítés időtartamának és a tanulmányi mentesítés időtartamának ledolgozására fordított idő nyilvántartásáért az érintett munkatárs közvetlen vezetője felel, aki a nyilvántartás adatairól minden hónap 5. napjáig, elektronikus úton tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
30.4. A 30.2. pontban meghatározott tanulmányi célú mentesítésen túl a saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben részt vevő munkatárs részére vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap, a diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani, a munkatárs a távolléte idejére illetményre jogosult, azonban köteles azt ledolgozni.
30.5. A munkatárs az ingyenes vagy a bruttó 100 000 forintot meg nem haladó költségű képzések esetén – a költségvetésben meghatározott képzési keret erejéig – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjéhez – a 31. alcím rendelkezéseire is figyelemmel – a bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzések, valamint a képzési keret kimerülése esetén – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül – az NKFI Hivatal elnökéhez a közvetlen munkahelyi vezetőjének véleményével ellátott kérelemmel fordulhat a képzés támogatásának engedélyezése iránt. Amennyiben a képzés költségeit a munkatárs viseli, az iskolarendszerű képzésben való részvétel csak akkor korlátozható, ha a képzésben való részvétel az NKFI Hivatal érdekeinek aránytalan sérelmével járna. A bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzésekre pénzbeli támogatás csak tanulmányi szerződés keretében biztosítható. Az NKFI Hivatal a költségek viselésére nem kötelezhető.
30.6. A munkatárs az iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben való részvételhez a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység által erre a célra rendszeresített, a közvetlen vezetőjének egyetértését is tartalmazó elektronikus formanyomtatvány EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő beküldésével kérvényezheti az NKFI Hivatal elnökénél a 30.2. pont szerinti munkaidő-kedvezmény biztosítását. A kérelemnek részletesen ki kell térnie arra, hogy a támogatni kért képzés milyen módon járul hozzá feladatkörének jobb ellátásához, illetve tartja szinten vagy bővíti ismereteit, fejleszti készségeit.
30.7. Az NKFI Hivatal elnöke a munkatárs részére 4 évente egyszer 15 nap – a szabadságon felüli – fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából.
30.8. Az alkotói szabadság igénylésére a 36. alcím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
31. Tanulmányok támogatása tanulmányi szerződéssel
31.1. Az NKFI Hivatal tanulmányi szerződést köthet a magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő végzettség vagy szakképzettség megszerzésére, idegen nyelvi képzésre, valamint jogi szakvizsga megszerzésére.
31.2. A magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő képzés megítélése a munkatárs közvetlen vezetőjének hatásköre. A tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelmét a munkatárs a szervezeti egység vezetőjének véleményével együtt – az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó eljárásnak megfelelően – EHR-FORM alkalmazás használatával juttatja el a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, a kérelemről az NKFI Hivatal elnöke dönt.
31.3. Amennyiben valamely képzés időtartama részben vagy egészben azonos a munkatárs munkaidejével és az adott képzés legalább féléves időtartamú vagy az NKFI Hivatal által viselt – költségtérítés esetén – költsége eléri a bruttó 100 000 forintot – a Kit. 151. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a munkatárssal tanulmányi szerződést kell kötni.
31.4. A tanulmányi szerződésben a munkatárs vállalja a képzés sikeres befejezését, és ezt követően – a Kit. 151. § (3a) bekezdése figyelembevételével – az NKFI Hivatallal fennálló jogviszonyának legalább a képzés idejének megfelelő, de legfeljebb 5 éves időtartamig való további fenntartását. A jogviszony fenntartásának időtartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkatársat illetmény vagy munkabér nem illeti meg.
31.5. Amennyiben a munkatárs iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívül folytatott tanulmányait kinevezése előtt megkezdte, a foglalkoztatáshoz szükséges dokumentumok NKFI Hivatal részére történő eljuttatásával egyidejűleg a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység által rendszeresített formanyomtatványon köteles azt bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.
31.6. Tanulmányi jellegű támogatás nem nyújtható annak, aki próbaidejét tölti.
31.7. Amennyiben a tanulmányi szerződéssel rendelkező munkatárs jogviszonya az NKFI Hivatal jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a tanulmányi szerződést legkésőbb a jogviszony utolsó napján megszűntnek kell tekinteni, és az érintett munkatárs mentesül a szerződés szerinti valamennyi kötelezettség alól.
31.8. A tanulmányi szerződés a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat közlésével, azonnali hatállyal megszűnik, egyidejűleg visszafizetési kötelezettség keletkezik a képzés során az NKFI Hivatal által kifizetett anyagi támogatásra vonatkozóan, ideértve a tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó illetményt is.
31.9. A tanulmányi szerződésekről és a képzésben való részvételre kötelezésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység nyilvántartást vezet, és a megszerzett oklevél másolatát a munkatárs személyi anyagában helyezi el.
31.10. Az NKFI Hivatal elnökének döntésétől függően a továbbképzési kötelezettség alól mentesül az a kormánytisztviselő, aki az NKFI Hivatallal kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytat.
31.11. Az NKFI Hivatal elnöke adott tárgyév vonatkozásában a 31.10. pontban meghatározottaktól eltérően dönthet.
VIII. FEJEZET
MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
32. Rendes munkaidő
32.1. Az NKFI Hivatal elnöke a teljes – vagyis heti negyven óra, napi nyolc óra – munkaidőben foglalkoztatott munkatársak munkarendjére vonatkozó, általános munkarendet egyedi utasításban határozza meg.
32.2. Az NKFI Hivatal elnöke az általános munkarendtől eltérő munkarendet, illetve munkaidőt is megállapíthat. Az eltérő munkarend vagy részmunkaidő megállapítására vonatkozó kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon, a közvetlen munkahelyi vezető véleményével ellátva az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell előterjeszteni. A kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell a kérelmezett pontos munkarendet, az eltérő munkarend engedélyezésének időtartamát és okát. A Kit. 158. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a kormánytisztviselő számára részmunkaidőt kikötni.
32.3. A 32.1. és 32.2. pontban foglaltakat – az Mt. 61. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a munkavállalókra is alkalmazni kell.
32.4. A munkatársak részére napi hat órát meghaladó munkaidő esetén – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább további húsz perc – munkavállaló részére további huszonöt perc – munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti munkaidőbe a rendkívüli munkavégzésre fordított időt is be kell számítani.
32.5. A munkaidő kötelező nyilvántartása az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszerében, elektronikus formában történik. Az elektronikus jelenléti íven kell vezetni a jelenléti és a távollét adatokat, valamint az elektronikus jelenléti íven történik az igazolt és igazolatlan távollétek nyilvántartása is.
32.6. A jelenléti ívek naprakész vezetéséről minden munkatársnak gondoskodni kell. A jelenléti íveket a főosztályvezető legkésőbb az adott hét utolsó munkanapján és – hónap végén – az adott hónap utolsó munkanapján elektronikusan hagyja jóvá. A távollét nyilvántartással, szabadságrögzítéssel és az illetmények számfejtésével kapcsolatos SZMSZ szerinti feladatokat az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység látja el.
33. Rendkívüli munkaidő
33.1. A Kit. 122. és 152. §-a alapján a munkatárs rendkívüli esetben a rendes munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó javaslatot – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal – előzetesen, a rendkívüli munkavégzést megelőző 3. munkanapig kell elektronikus úton megküldeni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, aki azt jóváhagyás céljából terjeszti fel az NKFI Hivatal elnökének. A rendkívüli munkaidő elrendelését az illetékes elnökhelyettes a közvetlenül az irányítása alá tartozó főosztályvezetőn és munkatársakon túlmenően az irányítása alá tartozó szervezeti egységre beosztott munkatársak tekintetében is kezdeményezheti. Az NKFI Hivatal elnöke valamennyi munkatárs tekintetében az erre irányuló kezdeményezés nélkül is elrendelhet rendkívüli munkaidőt.
33.2. A kormánytisztviselőnek a részére elrendelt rendkívüli munkaidőt a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre a célra rendszeresített nyilvántartólapon kell vezetnie.
33.3. A kormánytisztviselőt – ideértve a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is – rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, ettől eltérően a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.
33.4. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzés teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, pénzben kell megváltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A szabadidő kiadásáról vagy pénzbeli megváltásáról a kormánytisztviselő felett munkáltatói jogkört gyakorló főosztályvezető a rendkívüli munkavégzés nyilvántartó elektronikus aláírás használatával nyilatkozik. A főosztályvezetői nyilatkozattal ellátott rendkívüli munkavégzés nyilvántartó lapot a rendkívüli munkavégzéssel érintett munkatárs EHR-FORM alkalmazás használatával küldi meg a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, aki azt kifizetés céljából továbbítja az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.
33.5. A kormánytisztviselő részére éves szinten legfeljebb 200 óra, a munkavállaló részére éves szinten legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amelyet arányosan kell alkalmazni a határozott időre, részmunkaidős, valamint év közben létrejött jogviszony esetén.
33.6. Az Mt. hatálya alá tartozók esetében rendkívüli munkaidő keretében végzett munka esetén a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy az érintett kérelme és annak az NKFI Hivatal elnöke általi jóváhagyása esetén szabadidő jár. A szabadidő mértéke nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy az elvégzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék vagy a rendkívüli munkavégzéssel megegyező időtartamú szabadidő és 50% bérpótlék illeti meg. A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni, a szabadidő kiadásáról az érintett közvetlen vezetője gondoskodik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a rendkívüli munka elrendelésére a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatványt kell alkalmazni, a rendkívüli munkaidő nyilvántartására a kormánytisztviselőkre vonatkozó – a 33.2. pontban meghatározott – szabályok az irányadók.
33.7. Az ügyelet és a készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére a rendkívüli munkavégzés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
34. Távmunka, otthoni munkavégzés
34.1. Az NKFI Hivatal elnökének elrendelése alapján, erre irányuló megállapodással a munkatárs a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérő helyen, rendszeresen (a továbbiakban: távmunka) vagy kérelmére az NKFI Hivatal elnökének engedélye alapján, a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel (a továbbiakban: otthoni munkavégzés) is végezheti.
34.2. Távmunka elrendeléséről, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezéséről az NKFI Hivatal elnöke – az érintett szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján – dönt. A távmunka, illetve az otthoni munkavégzés feltételeit az erről szóló megállapodásban – a Kit. 125–126. §-ában, valamint a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kell rögzíteni. A távmunka elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése iránti, a közvetlen munkahelyi vezető véleményét is tartalmazó kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített formanyomtatványon, EHR-FORM alkalmazás használatával kell előterjeszteni. Az otthoni munkavégzés engedélyezésének elbírálása során az NKFI Hivatal elnöke figyelembe veszi, ha a kormánytisztviselő 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevel.
34.3. A távmunkavégzés elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén, a beosztási okirat módosításának előkészítéséről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység haladéktalanul gondoskodik.
34.4. Távmunkavégzés elrendelése esetén az erről szóló megállapodásban a Kit. 125. § (7) bekezdésében, valamint a Kit. vhr. 23. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kérdésekről rendelkezni kell.
34.5. Az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén az erről szóló megállapodásban a Kit. 126. § (3) bekezdésében, a Kit. vhr. 25. § (3) bekezdésében, valamint 26. §-ában meghatározott kérdésekről rendelkezni kell.
34.6. A munkavállaló otthoni munkavégzésére az Mt. 196–197. §-a szerinti – távmunkavégzésre irányadó – szabályokat kell alkalmazni.
34.7. A munkatárs a távmunkavégzés vagy otthoni munkavégzés keretében köteles a távmunkavégzést vagy otthoni munkavégzést elrendelő megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) foglalt időtartamban a munkavégzésre rendelkezésre állni és munkát végezni. A megadott időtartam alatt a kapcsolattartásnak munkáltató és a munkatárs között telefon, illetve e-mail útján folyamatosan biztosítottnak kell lennie. A feladatok kiadásának, elvégzésének, ellenőrzésének – elsődlegesen – írásban, e-mail útján kell megtörténnie.
34.8. Az e-mailben történő kapcsolattartásra kizárólag az NKFI Hivatal által rendelkezésre bocsátott e-mail-cím, valamint elektronikus postafiók használható. Amennyiben az NKFI Hivatal a munkavégzéshez számítástechnikai eszközöket is biztosít, a munkatárs azokat kizárólag a munkavégzéshez használhatja, azokon a munkatárs az NKFI Hivatal által meghatározott informatikai védelmi beállításokat bizonyítható módon alkalmazni és a biztonsági előírásokat maradéktalanul betartani köteles.
34.9. A távmunkavégzéssel vagy otthoni munkavégzéssel érintett munkatárs szakmai vezetőinek rendszeresen, szakmai felsővezetőinek, valamint az NKFI Hivatal elnökének pedig kérése szerint beszámol az elvégzett feladatairól. Az elvégzendő feladatok határidejének meghatározása, azok elvégzésének ellenőrzése a szakmai vezető felelőssége.
34.10. A távmunkavégzéssel vagy otthoni munkavégzéssel összefüggésben a munkatársnál nem merülhet fel olyan költség, amely a munkáltatóval szemben elszámolható lenne. Amennyiben mégis költség merülne fel, a költségek megtérítéséről, elszámolásáról a megállapodásban kell rendelkezni.
34.11. A távmunkavégzéssel vagy otthoni munkavégzéssel érintett munkatárs munkaidejének nyilvántartására a 32.5. pontban foglaltakat kell irányadónak tekinteni azzal, hogy az NKFI Hivatal jelenlét és távollét nyilvántartó rendszerének elérhetetlensége esetén az adatok rögzítéséről a szakmai vezető gondoskodik.
35. Mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól
35.1. A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés a)–i), k) és m) pontjában meghatározottak alapján mentesül, j) és l) pontjában foglaltak alapján mentesíthető a rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítésére a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontjában foglaltak alapján kerül sor, az engedélyezés dokumentumán vagy önálló megállapodásban arról is rendelkezni kell, hogy a munkatárs a távollét időtartamára díjazásban részesül-e. A megállapodás vagy az engedélyezés dokumentumának előkészítéséről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A megállapodás vagy az engedélyezés dokumentumának aláírására az NKFI Hivatal elnöke jogosult.
35.2. A munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott esetekben mentesül, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott esetben az NKFI Hivatal elnökének döntése alapján mentesíthető a munkavégzési kötelezettsége alól. Az utóbbi esetben a kiesett munkaidőre a megállapodásuk szerinti díjazás illeti meg a munkavállalót.
35.3. Az érintettnek a mentesítést igazoló feltételek fennállását vagy teljesülését közvetlen vezetőjének kérésére igazolni kell.
36. Szabadság megállapítása, kiadása
36.1. A kormánytisztviselő minden naptári évben a Kit. 128. és 155. §-a alapján meghatározott rendes szabadságra jogosult, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállaló az Mt. 115–121. §-ában meghatározottak alapján jogosult szabadságra.
36.2. A szabadság kiadása egyéb munkáltatói joggyakorlásnak minősül, amelyre
a) elnökhelyettes, valamint az elnök közvetlen irányítása alá tartozó munkatárs esetén az NKFI Hivatal elnöke,
b) elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó munkatárs és főosztályvezető esetén az elnökhelyettes,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó személy esetén a főosztályvezető
jogosult.
36.3. A tárgyévi rendes szabadság mértékét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység állapítja meg és rögzíti az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában. A tárgyévi szabadság megállapítása érdekében figyelembe kell venni a munkatársak pótszabadság igénybevételére vonatkozó nyilatkozatát.
36.4. A szabadságok igénybevételének ütemezésénél az NKFI Hivatal szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő létszámú, képzettségű és kellő gyakorlattal rendelkező munkatársnak.
36.5. A munkatárs szabadságának kiadása az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszere távollétterv menüpontjának alkalmazásával a szabadság kezdete előtt – rendkívüli személyi vagy családi körülmények miatt igényelt szabadság kivételével – legkésőbb 15 nappal elektronikusan igényelhető. A szabadság kiadását a szabadság kiadását engedélyező vezető elektronikusan hagyja jóvá.
36.6. A kormánytisztviselő az őt megillető szabadság felével, a munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik.
36.7. A kormánytisztviselőnek a szabadságát – a 36.8. és a 36.13. pontokban foglalt eltérésekkel – az esedékesség évében ki kell venni.
36.8. Az alapszabadság az esedékesség évét követő év március 31. napjáig, a pótszabadság az esedékesség évét követő év június 30. napjáig vehető igénybe akkor, ha az NKFI Hivatal alapfeladatainak ellátása vagy előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok ellátása miatt (a továbbiakban: szolgálati érdek) a szabadság kivételére az esedékesség évében nem volt lehetőség. A szolgálati érdek fennállását a közvetlen munkahelyi vezető igazolja. A jelen pont rendelkezéseinek kivételével a ki nem vett szabadság a tárgyévet követően nem adható ki, illetve nem vehető igénybe, továbbá a szabadság nem halmozódhat.
36.9. A kormánytisztviselő szabadságának kiadására a Kit. 129. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével kerül sor.
36.10. A Kit. 155. § (4)–(5) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot, a gyermek születését, a Kit. 155. § (6) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot az első házasság megkötését követő második hónap végéig lehet igénybe venni, amelynek engedélyezésére a rendes szabadság kiadására felhatalmazott vezető jogosult. A pótszabadságra való jogosultságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített formanyomtatványon, EHR-FORM alkalmazás használatával kell jelezni a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység részére.
36.11. A munkavállaló szabadságának kiadására az Mt. 118. § (4) bekezdése, továbbá a 122–125. §-a rendelkezései irányadóak.
36.12. A Kit. 129. § (7) bekezdésére tekintettel a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tárgyév szeptember 30-áig elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat a tárgyévi szabadság igénybevételének szabályairól. A szabadság kiadására jogosult vezető köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó munkatárs – az irányadó szabályok szerint – valamennyi szabadsága kiadásra kerüljön.
36.13. Ha a kormánytisztviselő a Kit. 129. § (2a) bekezdésében meghatározott célból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, a szabadságot az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség évét követően is – igénybe veheti.
36.14. Azon munkatárs részére, aki az NKFI Hivatal elnöke által engedélyezett, iskolarendszerű oktatásban, képzésben vesz részt, az NKFI Hivatal tanulmányi munkaidő kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosít, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult.
37. Betegszabadság, keresőképtelenség
37.1. A munkatársak számára a betegség miatti igazolt keresőképtelenség időtartamára – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség kivételével – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság adható ki. Év közben kezdődő jogviszony esetén a munkatárs a betegszabadság arányos részére jogosult.
37.2. A keresőképtelenség bekövetkezésekor a munkatárs köteles közvetlen munkahelyi vezetőjét értesíteni, valamint – a keresőképtelenség időtartama alatt is – tájékoztatni a munka felvételének várható időpontjáról. A közvetlen munkahelyi vezető a keresőképtelenség bejelentését követően köteles haladéktalanul értesíteni az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység illetékes munkatársát.
37.3. A munkatárs keresőképtelenségét a háziorvosa igazolja. A munkatárs az igazolást annak kiadását követően köteles haladéktalanul megküldeni az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységnek. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a 30 napot meghaladó keresőképtelenségről, továbbá annak megszűnéséről tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
37.4. A keresőképtelenség bekövetkezése esetén az ebből eredő távollétet a főosztályvezető köteles rögzíteni az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában.
38. Szülési és fizetés nélküli szabadság igénybevétele
38.1. A kormánytisztviselő a Kit. 156. §-ában, a munkavállaló az Mt. 127. §-ában meghatározottak szerint szülési szabadság igénybevételére jogosult. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység feladatkörébe tartozik. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a szülési szabadság kezdő és befejező napjáról tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
38.2. A kormánytisztviselő részére a Kit. 131. § (1) bekezdésében és a 157. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben fizetés nélküli szabadság jár, valamint a 151. § (18) bekezdésében meghatározott esetben fizetés nélküli szabadság engedélyezhető.
38.3. A munkavállaló az Mt. 127–132. §-ában meghatározott esetekben jogosult fizetés nélküli szabadság idénybevételére.
38.4. A munkatárs a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül az NKFI Hivatal elnöke részére. A fizetés nélküli szabadság a munkatárs által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A határidőre vonatkozó rendelkezéseket a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára járó fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan nem kell alkalmazni.
IX. FEJEZET
SZAKMAI GYAKORLAT, DIÁKMUNKA ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYAI
39. Az NKFI Hivatalnál történő szakmai gyakorlat teljesítésének szabályai
39.1. Az NKFI Hivatal az Nftv. alapján szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók (a továbbiakban: gyakornok) szakmai tudásának hasznosítása érdekében – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – szakmai gyakorlatot biztosíthat. A szakmai gyakorlat a gyakornok számára lehetőséget nyújt az NKFI Hivatalnál történő munkavégzés megismerésén túl a felsőoktatási intézménytől kötelező szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére. A szakmai gyakorlat során az Nftv. és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
39.2. A szakmai gyakorlatra történő fogadást a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység koordinálja.
39.3. Szakmai gyakorlatra csak magyar állampolgár, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató fogadható, aki
a) az NKFI Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat folytat, és
b) vele szemben nem áll fenn jogszabályban meghatározott kizáró ok.
39.4. A szakmai gyakorlatra vonatkozó jelentkezésről a szakmai gyakorlatos hallgatót fogadni szándékozó szervezeti egység tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet, amelynek vezetője a hallgató fogadására vonatkozó előterjesztést, véleményével együtt felterjeszti az elnök részére.
39.5. Elnöki jóváhagyást követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység előkészíti a gyakornok fogadására vonatkozó, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást és a hallgatói megállapodást.
39.6. Az NKFI Hivatal által, a felsőoktatási intézményben tanuló szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatott hallgató díjazására az Nftv. rendelkezése az irányadó.
39.7. A gyakornok a szakmai gyakorlat megkezdésének feltételeként titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, amely nyilatkozat hiányában szakmai gyakorlatát az NKFI Hivatalnál nem kezdheti meg.
40. Diákmunka alkalmazásának szabályai
40.1. Az NKFI Hivatal – a jóváhagyott éves költségvetés figyelembevételével – diákmunka keretében irodai kisegítő jellegű munkavégzésre, iskolaszövetkezeten keresztül diákokat foglalkoztathat.
40.2. Az iskolaszövetkezettel való szerződés megkötése tekintetében az NKFI Hivatal szerződéskötési szabályzata szerint kell eljárni.
40.3. A diákmunka keretében foglalkoztatott személy a munkavégzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, amely nyilatkozat hiányában az érintett az NKFI Hivatalnál nem foglalkoztatható.
41. Közigazgatási ösztöndíjas hallgató fogadásának szabályai
41.1. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium megkeresésére belföldi közigazgatási szervnél töltött gyakorlati idő megszerzése céljából az NKFI Hivatal – a vonatkozó jogszabályok szerint – közigazgatási ösztöndíjast foglalkoztathat.
41.2. Az ösztöndíj elnyerésére történő pályáztatást és kiválasztási folyamatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium bonyolítja le, amely során kijelölésre került ösztöndíjas hallgató fogadásának részleteiről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felterjesztése alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
41.3. Az ösztöndíjas segítése érdekében az NKFI Hivatal elnöke az ösztöndíjas mellé mentort jelöl ki. Mentor kizárólag olyan kormánytisztviselő lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A mentor feladata az ösztöndíjas gyakorlati programtervének elkészítése, munkájának szakmai irányítása és rendszeres értékelése. A mentori tevékenység kizárólag az NKFI Hivatal elnöke által megállapított rendkívüli, célhoz köthető feladatként végezhető. A mentori tevékenység a teljesítményértékelés során kiválósági elemként figyelembe vehető és értékelhető. A mentor személyére az ösztöndíjast fogadó szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységen keresztül.
X. FEJEZET
ÉRDEMEK ELISMERÉSE, CÉLJUTTATÁS
42. Érdemek elismerése
42.1. A kormánytisztviselő – valamint a jelen utasításban meghatározott esetben a munkavállaló – a Kit. 141–145. §-ában, a Kit. végrehajtási rendeleteiben, valamint a jelen utasításban meghatározottak szerint – írásbeli dicséret, teljesítményelismerés, motivációs elismerés, álláshelyi elismerés, szolgálati elismerés – érdemelismerésben részesíthető.
42.2. Írásbeli dicséretben részesíthető az a munkatárs, aki valamely egyedileg meghatározott, konkrét feladatát kimagasló színvonalon látta el.
42.3. Az írásbeli elismerésre az elnökhelyettes vagy a főosztályvezető (a továbbiakban: javaslattevő) a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül, az elektronikus belső eljárás szabályainak alkalmazásával tehet javaslatot az NKFI Hivatal elnökének. A javaslat az érintett munkatárs követlen munkahelyi vezetőjének támogatásával terjeszthető fel döntésre abban az esetben, ha a javaslattevő nem az általa közvetlenül irányított szervezeti egység munkatársát kívánja elismerésben részesíteni. Az írásbeli elismerésről szóló iratot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti elő, és elnöki jóváhagyást követően – a javaslattevő egyidejű tájékoztatása mellett – gondoskodik az elismerésről szóló irat elektronikus úton való közléséről.
42.4. Teljesítményelismerés adható annak a kormánytisztviselőnek, aki hosszabb időn át kimagasló teljesítményt nyújt, feladatait eredményesen látja el és egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú. A teljesítményelismerésre vonatkozó javaslatra a 42.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjének a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az NKFI Hivatal elnöke részére felterjeszteni.
42.5. A döntéstől számított 6 hónapig nem részesíthető teljesítményelismerésben az a kormánytisztviselő, akinek az illetménye a teljesítményértékelés eredménye alapján a Kit. 96. § (3) bekezdés a) pontja szerint csökkentésre került.
42.6. Motivációs elismerésben részesíthető az a munkatárs, akinek valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására tekintettel feladatait kiemelkedő színvonalon képes ellátni, és az álláshelyen történő feladatellátáshoz – a 42.3. pont szerinti javaslattevő véleménye alapján – kiemelt érdek fűződik (így különösen: magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként). A motivációs elismerésre vonatkozó javaslatra a 42.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjének a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az NKFI Hivatal elnöke részére felterjeszteni. Nem részesíthető motivációs elismerésben az a munkatárs, aki nem rendelkezik az NKFI Hivatalnál legalább hat hónapos kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonnyal vagy próbaidejét, felmentési vagy lemondási idejét tölti.
42.7. A Kit. 144. §-a szerinti álláshelyi elismerésre és a 145. §-a szerinti szolgálati elismerésre való jogosultságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység állapítja meg a humánpolitikai nyilvántartás alapján. Az álláshelyi elismerésre és a szolgálati elismerésre való jogosultságot megállapító iratot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti el és – pénzügyi ellenjegyzést követően – terjeszti fel az NKFI Hivatal elnöke részére jóváhagyásra az érdemelismerés esedékességére vonatkozó jogszabályi határidő figyelembevételével.
42.8. Az NKFI Hivatal elnöke a munkatársakat saját hatáskörében eljárva, a munkatárs közvetlen vezetőjének javaslata nélkül is részesítheti írásbeli dicséretben, illetve motivációs elismerésben.
43. Céljuttatás
43.1. A kormánytisztviselő részére az NKFI Hivatal elnöke rendkívüli, célhoz kötött feladatot állapíthat meg (a továbbiakban: célfeladat), amelynek eredményes végrehajtásáért a kormánytisztviselőt pénzbeli juttatás (a továbbiakban: céljuttatás) illeti meg.
43.2. A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladatot ellátó személy felel.
43.3. A céljuttatás összegét a jogosult illetményén felül, a célfeladat jelentőségére és mennyiségére tekintettel, a célfeladat megállapításakor kell meghatározni.
43.4. A célfeladat megállapítására és a céljuttatás összegére – a Kit. vhr. 33. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó – az erre rendszeresített formanyomtatványon indoklással ellátott javaslatot kell tenni, amelyet az érintett munkatárs főosztályvezetője – elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén az elnökhelyettes jóváhagyásával – az elektronikus belső eljárás szabályainak megfelelően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül és pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszt elő az NKFI Hivatal elnöke részére. Az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló kormánytisztviselő esetén az elnökhelyettes a jelen pont szerint jogosult célfeladat, illetve céljuttatás megállapítását kezdeményezni.
43.5. Az NKFI Hivatal elnökének közvetlen irányítása alatt álló kormánytisztviselő esetén az elnök a céljuttatás összegének megjelölésével elektronikus üzenetben tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet arról, hogy az érintett részére célfeladat megállapításáról döntött. A döntés írásba foglalásáról és a 43.4. pont szerinti jóváhagyatásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A célfeladat megállapítása és a céljuttatás meghatározása csak az írásba foglalt javaslat jelen utasítás szerinti jóváhagyásával válik hatályossá. Az NKFI Hivatal elnöke jelen pont szerint jogosult bármely kormánytisztviselő részére célfeladat, illetve céljuttatás megállapításáról rendelkezni.
43.6. Főosztályvezető – amennyiben releváns, a főosztályvezetőt irányító elnökhelyettes véleményének figyelembevételével –, valamint elnökhelyettes részére – az érintett vezető irányítása alá tartozó munkatársak részére kiírt célfeladat és meghatározott céljuttatás figyelembevételével – a célfeladat kiírásáról és a céljuttatás összegének meghatározásáról az NKFI Hivatal elnöke dönt.
43.7. A célfeladat megállapításának jogszerűségét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. A javaslat elnöki felterjesztésére csak ezen igazolást és pénzügyi ellenjegyzést követően kerülhet sor.
43.8. A célfeladat eredményes végrehajtását követően a célfeladat szakmai teljesítését a javaslattevő vezető igazolja. A célfeladat teljesítését alátámasztó dokumentumok rendelkezésre állásáért a javaslattevő vezető felelős. A célfeladat államháztartási előírások szerinti teljesítésigazolására az NKFI Hivatal elnöke jogosult.
43.9. A javaslattevő által igazolt teljesítés és a céljuttatás kifizetésének NKFI Hivatal elnöke általi jóváhagyása alapján a céljuttatás kifizetéséről az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység gondoskodik.
43.10. A céljuttatásokról, a Kit. vhr. 35. §-a szerinti adatokról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység naprakész nyilvántartást vezet, és gondoskodik a Kit. vhr. szerinti adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
43.11. A munkavállaló részére teljesítménykövetelmény és teljesítménybér megállapítására, valamint a teljesítménybér kifizetésére a jelen alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
XI. FEJEZET
ILLETMÉNYEN, MUNKABÉREN FELÜLI EGYÉB JUTTATÁSOK
44. A munkatársakat megillető egyéb juttatások, támogatások
44.1. Az NKFI Hivatal az alábbi juttatási, támogatási formákat biztosítja:
a) lakhatási jellegű juttatások közül a magántulajdonú lakás bérletéhez albérletidíj-hozzájárulás,
b) krízistámogatás,
c) illetményelőleg,
d) visszatérítendő családalapítási támogatás,
e) gyermek születése esetén járó támogatás,
f) iskolakezdési támogatás,
g) gyermeknevelési támogatás,
h) közszolgálat halottjává nyilvánítás,
i) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,
j) bankszámla-hozzájárulás,
k) ajándék adása a munkatárs gyermekeinek gyermeknap és mikulás ünnepség alkalmából,
l) pénzjutalom önkéntes véradásban rendszeresen részt vevőknek,
m) sportolási lehetőség támogatása.
44.2. A 44.1. pont a)–d) alpontja szerinti, valamint a h) alpontjával összefüggésben biztosított juttatás jelen utasításban meghatározottak szerinti mértéke az NKFI Hivatal költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak minősül. Az egyes juttatások adhatóságáról az NKFI Hivatal költségvetése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a gazdasági vezető közös javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
44.3. Nem jogosult a jelen fejezet szerinti juttatásra az a munkatárs
a) a 44.1. pont a), e)–g), valamint i)–k) alpontja szerinti juttatás kivételével, aki próbaidejét tölti,
b) a 44.1. pont h) alpontja kivételével, aki tartós külszolgálaton van,
c) a 44.1. pont h) alpontja kivételével, aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
d) a 44.1. pont d)–h), valamint – ha annak jogosultsági feltételei fennállnak – j) alpontjában foglaltak kivételével az, aki 30 napot meghaladóan keresőképtelen, szülési szabadságon vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van, a távollét első napjától,
e) a 44.1. pont a), f)–h) és j) alpontja kivételével, aki felmentési vagy lemondási idejét tölti, akinek az NKFI Hivatalnál történő foglalkoztatásának megszüntetésére vagy szüneteltetésére irányuló belső eljárás (az írásbeli kezdeményezés megindítását követő eljárás) folyamatban van, azzal, hogy a már megállapított és kifizetett juttatás az érintettnek a jogviszonya megszűnése napjáig jár,
f) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, azzal, hogy a már megállapított és kifizetett juttatás az érintettnek a fegyelmi vagy büntetőjogi felelőssége megállapításának napjáig jár, a felelősség megállapításakor az elnök haladéktalanul dönt a már korábban megállapított juttatás megszüntetéséről vagy fenntartásáról,
g) aki kérelmében, nyilatkozatában szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, adatot elhallgat.
44.4. A jogosultság megállapítása szempontjából a juttatás, illetve költségtérítés elnöki jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
44.6. Az egyes juttatásokkal kapcsolatos, jelen utasításban foglalt rendelkezésektől különös méltánylást érdemlő esetben, a Kit. vhr.-ben meghatározott körben a munkatárs javára az NKFI Hivatal elnöke egyedi esetekben, illetve jogszabályi változás esetén valamennyi érintett munkatárs vonatkozásában eltérhet, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával.
44.7. Nem biztosítható visszatérítendő támogatás annak, akinek az illetményéből – a jogszabályokban meghatározott mértékre tekintettel – a levonás nem alkalmazható.
44.8. Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.
45. Támogatási Bizottság
45.1. A Támogatási Bizottság – a Közszolgálati Szabályzat meghatározott keretei között – az NKFI Hivatal elnökének tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve az alábbi támogatások tekintetében:
a) albérletidíj-hozzájárulás;
b) krízistámogatás;
c) visszatérítendő családalapítási támogatás;
d) közszolgálat halottjává nyilvánítás.
45.2. A Támogatási Bizottság a 45.1. pont szerinti feladatain túlmenően az NKFI Hivatal elnökének ezirányú kérése esetén megvizsgálja továbbá azon kérelmeket, amelyek biztosítása vagy mértékének megállapítása tekintetében az NKFI Hivatal elnökének a Kit. vhr., valamint jelen utasítás szerint mérlegelési jogköre van, és amennyiben különös méltánylást érdemlő körülmények okán indokolt, – szükség esetén – összegszerű javaslatot tesz az NKFI Hivatal elnökének mérlegelési jogköre gyakorlására.
45.3. A Támogatási Bizottság 5 tagból áll, akiket az NKFI Hivatal elnöke az elnökhelyettesek által megfogalmazott közös javaslat alapján jelöl ki határozatlan időre. Ha valamely tag a megbízatásáról lemond vagy jogviszonya megszűnik, 15 napon belül – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének jelzésére – új tag jelöléséről kell gondoskodni.
45.4. A Támogatási Bizottság feladatait a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője által a szervezeti egységre beosztott munkatársak közül kijelölt munkatárs (a továbbiakban: bizottsági titkár) segíti, aki részt vesz az üléseken, gondoskodik a bizottság üléseinek összehívásáról, a kérelmek előzetes, formai ellenőrzéséről, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása igazolásának beszerzéséről, a jegyzőkönyvek vezetéséről, a keletkezett iratok iktatásáról és rendszerezett őrzéséről.
45.5. A Támogatási Bizottságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérelmek beérkezésére, a kérelem tárgyára és az abban előadott élethelyzetre tekintettel –, szükség esetén haladéktalanul – kell összehívni, azzal, hogy valamennyi beérkezett kérelem esetén a Támogatási Bizottságnak a beérkezést követő legfeljebb 30 napon belül döntési javaslatot kell hoznia.
45.6. A Támogatási Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább 3 tag jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén döntési javaslatot nem fogalmaz meg, az adott kérelem tekintetében az NKFI Hivatal elnöke erre tekintettel dönt.
45.7. A Támogatási Bizottság a kérelem elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét és a kérelemben megjelölt indokait.
45.8. A Támogatási Bizottság az ülésén tagjai közül levezető elnököt választ. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését, a döntés tényét és a szavazati arányokat. A jegyzőkönyvet az ülést követően kell elkészíteni, azt a jegyzőkönyvvezető és a bizottság ülésen részt vevő tagjai írják alá.
45.9. A Támogatási Bizottság döntési javaslatát a bizottsági titkár rávezeti a döntési javaslattal érintett kérelemre, majd pénzügyi ellenjegyzést követően a jegyzőkönyv megküldésével döntésre felterjeszti azt az NKFI Hivatal elnöke részére.
46. Albérletidíj-hozzájárulás
46.1. A munkatárs kérelmére, az NKFI Hivatal elnökének egyedi döntése alapján az Szja tv. szerinti, adóköteles jövedelemnek minősülő juttatásként albérletidíj-hozzájárulás adható, amennyiben a munkatárs
a) állandó lakóhelyéről történő munkába járás esetén a tömegközlekedési eszközzel megtett utazási idő oda-vissza a két órát meghaladná, és
b) sem neki, sem vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának Budapesten és Budapest központjától („0” kilométerkő) számított 50 km-es körzeten belül nincs kizárólagosan saját tulajdonú lakóingatlana, vagy Budapesten vagy Budapest központjától („0” kilométerkő) számított 50 km-es körzetében ingatlanban tulajdonrésszel vagy ezen körzetben ingatlanon haszonélvezeti, használati joggal rendelkezik ugyan, de az ingatlan tulajdonosa és a munkatárs – a vonatkozó jogszabályok szerinti felelősséget jelentő – nyilatkozata alapján az ingatlant lakhatás céljából nem használhatja, és
c) a lakásbérleti szerződéssel érintett ingatlanban – hatósági igazolványba bejegyzett – bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
d) lakhatását lakbér ellenében lakásbérleti szerződés keretében biztosítja, és
e) havi bruttó jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, vagy
f) a háztartásban egy főre eső havi jövedelem bruttó összege nem haladja meg a bruttó garantált bérminimumot.
46.2. A kérelmek elbírálása során előnyben részesül, aki
a) saját háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel, vagy
b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, vagy
c) gyermekét egyedül neveli, vagy
d) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával.
46.3. A hozzájárulás az EHR-FORM alkalmazáson keresztül hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezésének hónapjától a lakásbérleti szerződés fennállásának napjáig, de legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig kerül megállapításra akkor is, ha a lakásbérleti szerződés már a benyújtás időpontját megelőzően is fennállt. Új belépő munkatárs esetén a hozzájárulás a foglalkoztatás kezdetének napjától időarányosan állapítható meg. A határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs részére a hozzájárulás az NKFI Hivatal általi foglalkoztatásának utolsó napjáig állapítható meg.
46.4. A hozzájárulás havi összegének legmagasabb mértéke a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének javaslatára kerül meghatározásra. A javaslatot a tárgyévet megelőző év november 30-áig kell felterjeszteni az NKFI Hivatal elnökének.
46.5. A bérleti díjhoz adott hozzájárulás folyósítása havonta történik a hatályos Szja tv. szabályai alapján. A munkatárs a hozzájárulást érintő adatokban bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére bejelenteni, valamint az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet tájékoztatni a kifizetés módosítása miatt.
46.6. A hozzájárulás iránti kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére az elektronikus munkaügyi kapcsolattartás szabályai szerint, EHR-FORM alkalmazás használatával kell benyújtani. Az igénylőlapon a munkatársnak nyilatkoznia kell a 46.1. és 46.2. pontban meghatározott feltételek fennállásáról, valamint a 46.5. pontban foglalt bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozóan. A kérelemhez elektronikusan csatolni kell a bérleti szerződés és lakcímkártya másolatát. A kérelemről – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke dönt. A hozzájárulás kifizetéséről az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
47. Krízistámogatás
47.1. Az NKFI Hivatal munkatársa részére – a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kamatmentes, visszatérítendő krízistámogatás nyújtható az alábbi esetekben:
a) az életkörülményeiben jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel vagy anyagi megterheléssel járó, előre nem látható, méltányolható váratlan esemény, rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén,
b) a hosszabb ideje fennálló, az anyagi helyzetre kihatással bíró kedvezőtlen élethelyzet esetén,
c) a 30 napot meghaladó időtartamú betegség miatti keresőképtelensége vagy kórházi ápolása esetén, vagy
d) a munkatárs házastársának, élettársának – ha a testvérének nincs egyenes ági hozzátartozója, házastársa vagy élettársa, aki a temettetésről gondoskodna – testvérének, vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőjének, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekének, valamint az általa családba fogadott gyermeknek vagy – ha nincs más egyenes ági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna – nagyszülőjének halála esetén.
47.2. A 47.1. pont szerinti esetek mellett krízistámogatás nyújtható továbbá
a) a munkatárs házastársa, élettársa, testvére, szülője, nagyszülője, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke részére a munkatárs halála esetén, amennyiben a közszolgálat halottjává nyilvánításra nem kerül sor,
b) az NKFI Hivatal (vagy jogelődje) által a nyugalmazását megelőzően közvetlenül foglalkoztatott nyugalmazott munkatárs a házastársának halála esetén, valamint
c) a nyugalmazott munkatárs házastársa az NKFI Hivatal (vagy jogelődje) által a nyugalmazását megelőzően közvetlenül foglalkoztatott nyugalmazott munkatárs halála esetén.
47.3. A krízistámogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori havi minimálbér bruttó összegének háromszorosát.
47.4. A 44.3. pontban meghatározottak mellett – a Kit. vhr. 72. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével – nem nyújtható krízistámogatás annak, akit az NKFI Hivatal kevesebb mint hat hónapja foglalkoztat.
47.5. A krízistámogatás mértéke egy éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 600 000, két éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 1,2 millió forint lehet, amelynek ellenőrzéséért az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység felelős.
47.6. A krízistámogatás mértékét és a visszatérítés időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg. Határozott idejű kinevezés esetén csak annyi hónapra engedélyezhető a visszafizetés, amennyi a határozott időből még hátra van.
47.7. A munkatárs a krízistámogatás iránti kérelmét részletes indokolással, az egy háztartásban élő keresők számának és együttes bruttó jövedelmének, az egy főre eső bruttó jövedelemnek és az eltartottak számának megadásával, a körülmények igazolását szolgáló dokumentumokkal (pl. anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás, jövedelemigazolás, hatóság által kiadott egyéb igazolás, egyéb okirat, biztosító által kibocsátott igazolás) együtt EHR-FORM alkalmazás használatával – elektronikus úton – terjesztheti elő. A támogatás odaítéléséről – a Támogatási Bizottság eljárását követően – az NKFI Hivatal elnöke dönt.
47.8. A 47.2. pont a) és c) alpontja szerinti esetben a kérelem benyújtására a hozzátartozó jogosult.
47.9. A Támogatási Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben a 47.1. pont szerinti krízistámogatás esetén a 47.3. pont szerinti feltételtől, valamennyi jogosult részére biztosított támogatás tekintetében a 47.5. pont szerinti feltételtől eltérést javasolhat az NKFI Hivatal elnökének. Az NKFI Hivatal elnöke a Támogatási Bizottság erre irányuló javaslata hiányában – előzetes pénzügyi ellenjegyzést követően – is dönthet a hivatkozott feltételek szerinti eltérésről.
47.10. A krízistámogatás visszafizetéséig újabb visszatérítendő támogatás nem igényelhető.
48. Illetményelőleg, munkabérelőleg
48.1. A munkatárs egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – illetménye, munkabére terhére kamatmentes illetményelőleg, munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti, legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett.
48.2. Az illetményelőleg összege legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse, de nem haladhatja meg a munkatárs havi bruttó illetményét, valamint úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett legfeljebb 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg.
48.3. Illetményelőleg évente egy alkalommal igényelhető, amelytől különös méltánylást érdemlő esetben – a 45. alcím rendelkezéseinek és a Kit. vhr. 76. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke engedélyezhet eltérést, ha a korábban igényelt illetményelőleget a munkatárs már visszafizette. Az illetményelőleg iránti kérelem a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység által rendszeresített elektronikus formanyomtatvány EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő beküldésével terjeszthető elő.
48.4. Az illetményelőleg visszafizetése az igénylést követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik, havi egyenlő kamatmentes részletekben, melyet az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység von le a munkatárs illetményéből. A levonáshoz a munkatárs az illetményelőleg kérelmével egyidejűleg hozzájárul.
48.5. Amennyiben a jogviszony a visszafizetést megelőzően szűnik meg, a meg nem fizetett illetményelőleg a jogviszony megszűnésének napján válik esedékessé, melyet a munkatárs részére járó pénzbeli juttatásokból le kell vonni, illetve – ha ez nem lehetséges – a munkatárs köteles annak összegét az NKFI Hivatal részére visszafizetni. A munkatárs írásbeli kérelmére az NKFI Hivatal elnöke méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.
48.6. A 44.3. pontban foglaltakon túl nem folyósítható illetményelőleg annak a munkatársnak, akinek bármilyen jogcímen lejárt, meg nem fizetett tartozása van, vagy egy évet meg nem haladó határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel rendelkezik.
49. Visszatérítendő családalapítási támogatás
49.1. A munkatárs kérelmére – a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulásként, a Kit. vhr. előírásainak megfelelően – kamatmentesen, a jogviszony fennállása alatt egy alkalommal visszatérítendő családalapítási támogatás nyújtható. A támogatás mértéke – a munkatárs házas- vagy élettársának jövedelmi viszonyára is tekintettel – legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben határozható meg abban az esetben, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők havi nettó összjövedelmének egy főre jutó összege nem haladja meg a garantált bérminimum háromszorosának megfelelő összeget.
49.2. A munkatárs az igényléssel egyidejűleg hozzájárul, hogy az NKFI Hivatal a részére biztosított támogatást havi egyenlő részletekben illetményéből levonhatja.
49.3. A családalapítási támogatás kamatmentesen, a kérelemben meghatározott időre, de legfeljebb 3 évre adható, azzal, hogy a munkatárs vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig kormányzati szolgálati jogviszonyát fenntartja.
49.4. A támogatás EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő igénylésével egyidejűleg a házastárs vagy élettárs jövedelmi helyzetére vonatkozó igazolást, házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonatot, gyermekvárás esetén az orvosi igazolást, gyermek születése esetén a születési anyakönyvi kivonatot, lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adásvételi szerződést is csatolni szükséges az elektronikus kérelemhez. A kérelemről – pénzügyi ellenjegyzést követően – az NKFI Hivatal elnöke dönt.
50. Gyermek születése esetén járó támogatás
50.1. A munkatárs gyermeke születése vagy gyermek örökbefogadása esetén, ha a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A támogatás összege gyermekenként bruttó 200 000 forint, amely támogatás a munkatársat minden gyermek után külön-külön megilleti.
50.2. A támogatásra az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.
50.3. A munkatárs a támogatás iránti igényét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre a célra rendszeresített igénylőlappal az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerint, EHR-FORM alkalmazás használatával terjesztheti elő a születés vagy az örökbefogadás időpontjától számított hat hónapon belül.
50.4. Az igényléshez a születési anyakönyvi kivonatot vagy az örökbefogadást igazoló okiratot csatolni szükséges.
50.5. A támogatás a kérelemhez kapcsolódó döntés pénzügyi ellenjegyzését követően, a gazdasági vezető mint kötelezettségvállaló jóváhagyásával, átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egység gondoskodik.
51. Iskolakezdési támogatás
51.1. A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével és EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő megküldésével, évente egy alkalommal a Kit. vhr. 64. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a köznevelésben vagy szakképzésben iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.
51.2. Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki a tárgyév augusztus 1-jén az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vér szerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.
51.3. A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a jogosult a kérelemhez mellékelje gyermeke tankötelezettségének teljesítését, illetve a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben okirattal igazolja az érintett gyermeknek a köznevelési vagy szakképzési intézménnyel fennálló jogviszonyát. Amennyiben a munkatárs több gyermek után is jogosult iskolakezdési támogatásra, a kérelmet gyermekenként kell kitölteni.
51.4. Az igénylések leadásának és kifizetésének határidejéről – a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdésének figyelembevételével – az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.
51.5. Az iskolakezdési támogatás gyermekenként igényelhető, amelynek mértéke a Kit. vhr. 64. § (3) bekezdése alapján kerül megállapításra. Iskolakezdési támogatásra mindkét szülő, gyám jogosult, akkor is, ha mindkét szülő, illetve gyám az NKFI Hivatal munkatársa.
51.6. Az iskolakezdési támogatást minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között kell igényelni.
52. Gyermeknevelési támogatás
52.1. A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével és EHR-FORM alkalmazáson keresztül történő megküldésével, évente egy alkalommal a Kit. vhr. 65. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult.
52.2. Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki a kérelem benyújtásakor az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vér szerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és a gyermeket saját háztartásában neveli.
52.3. A gyermeknevelési támogatást minden év február 15. és március 31. napja között kell igényelni.
52.4. A támogatás folyósításáról az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egység gondoskodik legkésőbb az április havi illetménnyel, illetve munkabérrel.
52.5. A gyermeknevelési támogatásra a munkatárs gyermekenként jogosult – a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben csak akkor, ha a munkatárs okirattal igazolja az érintett gyermeknek köznevelési vagy szakképzési intézménnyel fennálló jogviszonyát –, amelynek mértéke a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése alapján kerül megállapításra.
52.6. A támogatást az erre rendszeresített nyomtatvánnyal, az abban meghatározott mellékletekkel együtt az elektronikus munkaügyi kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, EHR-FORM alkalmazáson keresztül kell benyújtani. A támogatást a támogatáshoz kapcsolódó döntés humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenjegyzését és pénzügyi ellenjegyzést követően az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá. A támogatáshoz kapcsolódó döntés jóváhagyását követően a támogatás átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
52.7. Gyermek születésére vagy örökbefogadására tekintettel pótigény iránti kérelmet a gyermek születésétől, illetve az örökbe fogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül az 52.6. pontban meghatározottak szerint lehet benyújtani, a támogatás folyósítására a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel kerül sor. A munkatárs ebben az esetben a támogatásra időarányosan jogosult.
52.8. Ha a munkatárs jogviszonya év közben keletkezik, a támogatás iránti kérelmet a jogviszony keletkezésétől számított 40 napon belül kell benyújtani, a támogatás időarányos részének folyósítására a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel kerül sor.
52.9. A támogatásra az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermeket közös háztartásban nevelik.
52.10. Ha a munkatárs jogviszonya év közben szűnik meg, köteles a jogviszonnyal nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatás arányos összegét visszafizetni, a felmerülő visszafizetési kötelezettségről a 21. alcím szerinti elszámolás során kell rendelkezni.
53. Közszolgálat halottjává nyilvánítás
53.1. Az NKFI Hivatal elnöke – a Támogatási Bizottság javaslata alapján – az NKFI Hivatallal jogviszonyban álló vagy korábban jogviszonyban állt, elhunyt kormánytisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként, érdemei és életútja alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt kormánytisztviselő abban az esetben nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyának megszüntetésére nem az azt kizáró – a Kit. 148. § (3) bekezdésében leírt – módon került sor.
53.2. A közszolgálat halottjává történő nyilvánítást bármely munkatárs az EHR-FORM alkalmazás használatával elektronikusan kezdeményezheti a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél, az elhunyt kormánytisztviselő érdemeit és életútját bemutató javaslattal. A javaslatot a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a pénzügyi vélemény beszerzését követően átadja a Támogatási Bizottság bizottsági titkárának, aki összehívja a Támogatási Bizottság rendkívüli ülését, majd gondoskodik a javaslat pénzügyi ellenjegyzéséről és az NKFI Hivatal elnökéhez történő felterjesztéséről.
53.3. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit az NKFI Hivatal az elnök erről hozott egyedi döntése alapján – a temetkezési szolgáltató által a temettető hozzátartozó vagy az NKFI Hivatal nevére kiállított eredeti számlák alapján – legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összegig részben vagy egészben átvállalja.
53.4. A döntésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti az NKFI Hivatallal kapcsolatot tartó hozzátartozót.
53.5. Az NKFI Hivatal munkatársa halála esetén – a kegyelet méltó kifejezéseként – a közszolgálat halottjává nyilvánítás nélkül is, az NKFI Hivatal elnöke az alábbi kegyeleti megemlékezésekről dönthet:
a) NKFI Hivatal képviselete a temetésen,
b) a temetésre koszorú küldése,
c) részvétnyilvánítás,
d) gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztése.
53.6. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jelen alcím szerinti rendelkezések alkalmazhatók próbaidejét töltő kormánytisztviselő tekintetében is.
54. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás
54.1. Az NKFI Hivatal a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást erre irányuló megállapodás alapján biztosítja a munkatársak részére. A megállapodás alapján a szolgáltató – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végez.
54.2. Az NKFI Hivatal az 54.1. pont szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatáson túl, külön elnöki rendelkezésben foglaltak alapján megtérítheti a munkatársak egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségeit.
55. Bankszámla-hozzájárulás
55.1. A munkatársak részére az NKFI Hivatal az illetmény, a munkabér, valamint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetési költségének viselése érdekében – az NKFI Hivatal elnökének döntése alapján a költségvetési törvény szerinti mértékben – bankszámla-hozzájárulást adhat azokra a hónapokra, amelyekre nézve a munkatárs az NKFI Hivataltól illetményben vagy pénzbeli ellátásban részesült.
55.2. A bankszámla-hozzájárulás juttatásáról az NKFI Hivatal elnöke – a gazdasági vezető javaslatának figyelembevételével – tárgyévet megelőző év november 30. napjáig dönt. A juttatást az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység átutalással teljesíti a munkatárs részére azokra a hónapokra, amelyekben részére illetmény, munkabér vagy egészségbiztosítás pénzbeli ellátása került utalás útján kifizetésre.
56. Ajándék adása a munkatárs gyermekeinek gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából
56.1. Az NKFI Hivatal gyermeknap, illetve mikulásünnepség alkalmából alkalmanként maximum 5000 forint értékben ajándékban részesítheti a munkatársak valamennyi 14. életévét be nem töltött gyermekét.
56.2. A gyermeknap, illetve mikulásünnepség megtartásáról, az ajándékokról, azok értékéről az üzemeltetésért felelős szervezeti egység javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
56.3. A munkatársak 14. életévét be nem töltött gyermekeinek számáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ad tájékoztatást az üzemeltetésért felelős szervezeti egység részére.
57. Pénzjutalom önkéntes véradásban rendszeresen részt vevőknek
57.1. A rendszeresen vért adó munkatársat az NKFI Hivatal elnöke pénzjutalomban részesítheti, amelynek összege legfeljebb 10 000 forint lehet.
57.2. A rendszeres véradásért járó pénzjutalmat a 10. véradáson részt vett rendszeres véradó munkatárs az NKFI Hivatal elnökének címzett feljegyzésben – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül – a 10. véradást követő 30 napon belül kérelmezheti. A feljegyzéshez mellékelni szükséges a Magyar Vöröskereszt által kiállított – rendszeres véradást igazoló – emléklapot.
57.3. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a feljegyzést a gazdasági feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének pénzügyi ellenjegyzésével terjeszti fel döntésre az NKFI Hivatal elnöke részére.
57.4. Az NKFI Hivatal elnöke a pénzjutalom összegéről minden esetben egyedileg, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával dönt.
58. Sportolási lehetőség támogatása
58.1. Az NKFI Hivatal sportlétesítmények igénybevételének lehetőségét és egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat a munkatársak számára. A sportolási lehetőség támogatásáról az NKFI Hivatal elnöke valamennyi munkatárs számára azonos feltételek biztosítása mellett dönt.
XII. FEJEZET
KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
59. A munkatársakat megillető költségtérítések
59.1. Az NKFI Hivatal az alábbi költségtérítési formákat biztosítja:
a) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,
b) Budapest közigazgatási határán kívülről tömegközlekedéssel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése,
c) saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése,
d) közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény,
e) helyi utazási bérlet költségtérítése.
59.2. Nem jogosult a jelen fejezet szerinti költségtérítésre az a munkatárs
a) aki tartós külszolgálaton van,
b) aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
c) az 59.1. pont d) alpontjában foglalt kivétellel az, aki 30 napot meghaladóan keresőképtelen, szülési szabadságon vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van, a távollét első napjától,
d) aki kérelmében, nyilatkozatában szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, adatot elhallgat.
59.3. A költségtérítés elnöki jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
59.4. Az 59.1. pont e) alpontjával összefüggésben biztosított költségtérítés jelen utasításban meghatározottak szerinti mértéke az NKFI Hivatal költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható költségtérítésnek minősül. Az adhatóságáról az NKFI Hivatal költségvetése, az Szja tv. és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a gazdasági vezető közös javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
60. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
60.1. Az NKFI Hivatal valamennyi munkatársa a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerinti képernyős munkakörben van foglalkoztatva, ezért az NKFI Hivatal a munkatársai részére hozzájárulást nyújt a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján igazoltan szükséges, éleslátást biztosító szemüveg vagy kontaktlencse beszerzési költségeihez, amennyiben
a) a szakorvos által igazolt látásromlás következtében a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez már nem megfelelő,
b) a szakorvos által igazolt látásromlás következtében a munkatársnak a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg vagy kontaktlencse használata válik szükségessé.
60.2. A támogatás mértéke a megvásárolt szemüveg bekerülési értéke, de legfeljebb bruttó 40 000 forint, amely az NKFI Hivatal nevére és címére kiállított számla alapján kerül kifizetésre, a számlán fel kell tüntetni, hogy „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg”.
60.3. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkatárs látásvizsgálaton vegyen részt, és a szemészeti szakvizsgálat állapítsa meg az éleslátást biztosító szemüveg szükségességét.
60.4. A munkatársnak az NKFI Hivatal nevére és címére kiállított számla másolatát és a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet EHR-FORM alkalmazás használatával kell benyújtani. A benyújtást követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a szemészeti szakvizsgálat eredményét tartalmazó orvosi igazolás eredeti példányának bemutatása céljából beutalja a munkatársat foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakorvos igazolást állít ki az éleslátást biztosító szemüveg szükségességéről. A megküldött dokumentumok és a kiállított igazolás alapján az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység gondoskodik a támogatási összeg munkatárs bankszámlájára történő utalása iránt.
60.5. Éleslátást biztosító szemüveg költségtérítését – amennyiben az előző költségtérítésre okot adó vizsgálattal megállapított látáscsökkenése nem változott – a munkatárs legfeljebb kétévente igényelheti, ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként indokolt. A két év az előző igénylés jóváhagyásának napjától számít.
60.6. A szemüveg elvesztése esetén a pótlás, megrongálódása esetén a javítás, tisztítás költségei a munkatársat terhelik.
60.7. Amennyiben a munkatárs jogviszonya az igénylés benyújtását megelőző két éven belül keletkezett, az igénylés során nyilatkoznia kell arról, hogy korábbi munkáltatójától az igénylést megelőző 2 évben éleslátást biztosító kontaktlencse vagy szemüveg beszerzésére vonatkozó költségtérítésben nem részesült vagy – amennyiben részesült – arról, hogy a korábbi munkáltatójától kapott költségtérítés biztosítása óta a látáscsökkenésének mértéke megváltozott.
61. Budapest közigazgatási határán kívülről tömegközlekedéssel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése
61.1. Az NKFI Hivatal a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: utazási rendelet) szabályai szerint téríti meg a Budapest közigazgatási határán kívülről történő, az utazási rendelet 2. § b) pontja szerinti napi munkába járás, és c) pontja szerinti hazautazás költségeit.
61.2. A költségtérítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik, mértéke a bérlet, illetve menetjegy árának legalább 86%-a, de legfeljebb 100%-a, az éves költségvetési keretet figyelembe véve. A térítés mértékét – a gazdasági vezető javaslatára – az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határozza meg az egész évre vonatkozóan, legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.
61.3. A munkatársnak a költségtérítés igénybevételéhez az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített igénylőlapot kell EHR-FORM alkalmazás használatával benyújtania. A megfelelően kitöltött igénylőlapot, pénzügyi ellenjegyzést követően a gazdasági vezető hagyja jóvá. A jóváhagyást követően a költségtérítést az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a bérlet vagy menetjegy és az erre rendszeresített formanyomtatvány EHR-FORM alkalmazás használatával történő megküldését követően havonta – további külön kérelem nélkül – fizeti ki a munkatárs részére.
61.4. Azonos hónapra vonatkozóan legfeljebb a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében meghatározott mértékig biztosítható költségtérítés.
62. Saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése és feltételei
62.1. A saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségeit az NKFI Hivatal az utazási rendelet szabályai szerint téríti meg, azzal, hogy mértéke 15 Ft/km. A költségtérítés engedélyezése iránti, az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített igénylőlapot EHR-FORM alkalmazás használatával kell benyújtani. A megfelelően kitöltött igénylőlapot pénzügyi ellenjegyzést követően a gazdasági vezető hagyja jóvá.
62.2. A munkáltató csak abban az esetben köteles a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit téríteni, ha a munkatárs
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
62.3. A saját gépjárművel történő napi munkába járást és hazautazást az NKFI Hivatal a lakóhely (állandó tartózkodási hely) és Budapest közigazgatási határa közötti útra téríti meg abban az esetben, ha az NKFI Hivatal az érintett részére Budapest helyi közlekedési bérletet biztosít, ellenkező esetben a költségtérítés a lakóhely, illetve az állandó tartózkodási hely és Budapest közigazgatási határa közötti útra biztosított. A 62.2. pont c) és d) alpontja szerinti esetekben az NKFI Hivatal a közigazgatási határon belül történő munkába járást is megtéríti.
62.4. A jóváhagyást követően a költségtérítést az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az erre rendszeresített, megfelelően kitöltött és EHR-FORM alkalmazás használatával benyújtott nyomtatvány alapján fizeti ki.
63. Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény
63.1. A legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti kedvezményre jogosító utazási utalványra jogosult. Az utazási igazolványt tárgyév március 31-éig az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az általa kezelt illetményszámfejtési rendszer adatai és a rendelkezésére álló munkáltatói okiratok alapján állítja ki és juttatja el a kormánytisztviselők részére. Ha a jogviszony év közben keletkezik, a belépéssel egyidejűleg kerül kiállításra az utazási utalvány.
63.2. A jogosultság megállapításánál a részidőket össze kell számítani.
63.3. Az utazási utalvány elvesztése, megsemmisülése esetén nem pótolható.
64. Helyi utazási bérlet
64.1. Az NKFI Hivatal a helyi utazási bérletet – az Szja tv. rendelkezéseinek figyelembevételével – a munkatárs részére költségtérítés formájában biztosíthatja a költségvetésben rendelkezésre álló forrás esetén. A helyi utazási bérlet biztosításáról – a gazdasági vezető legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30. napjáig előterjesztett javaslatára – az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határoz, legkésőbb tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
64.2. A helyi utazási bérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül, amelyet a munkatárs köteles megfizetni. A munkatárs jelen pont szerinti kötelezettségét az NKFI Hivatal egy összegben érvényesíti a munkatársat megillető járandóságból, a munkatárs hozzájáruló nyilatkozata alapján. Aki a jelen pont szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem vállalja, helyi utazási bérletre nem jogosult.
64.3. A helyi utazási bérlet igényléséről a munkatárs a 64.1. pont szerinti elnöki döntést követően a gazdálkodásért felelős szervezeti egység tájékoztatója szerinti határidőben köteles a 64.2. pont szerinti nyilatkozatát a gazdálkodásért felelős szervezeti egység tájékoztatójában meghatározott formában megtenni. Év közben létrejött jogviszony esetén a nyilatkozatot legkésőbb a munkába lépés napján kell megtenni.
64.4. A nyilatkozat alapján az NKFI Hivatal egy összegben biztosítja az érintett munkatárs részére a „Kedvezményes éves Budapest-bérlet természetes személyeknek” típusú bérlet vásárlásához szükséges, 64.1. pont alapján számított pénzügyi keretet.
64.5. A munkatárs köteles a költségek fedezetéül átutalt összeg felhasználását 15 napon belül – a gazdálkodásért felelős szervezeti egység tájékoztatójában meghatározott formában – „saját névre” szóló számlával és saját igazolványára kiállított bérletszelvény bemutatásával igazolni. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, az összeget egy összegben, kamattal kiegészítve köteles megtéríteni a munkatárs.
64.6. Az NKFI Hivatal munkatársai (ideértve a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően ismételten munkába álló kormánytisztviselőket is) helyi utazási bérlet igénylésére – a 64.3. pontban foglalt éves helyi utazási bérlet igénylésére vonatkozó rendelkezéseken túlmenően – időarányosan, az általuk meghatározott hónapok tekintetében is jogosultak.
64.7. Az a munkatárs, aki kizárólag meghatározott hónapok tekintetében kérelmezi a helyi utazási bérlet (a továbbiakban: időarányos helyi utazási bérlet) biztosítását, köteles a havi vagy negyedéves (kizárólag tárgyévi) Budapest bérlet megvásárlását „saját névre” szóló számlával és saját igazolványára kiállított bérletszelvény bemutatásával igazolni, és nyilatkozatát, valamint a bérletszelvény és a számla másolatát EHR-FORM alkalmazás használatával benyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység gondoskodik a költségtérítés adóval és járulékokkal csökkentett összegének munkatárs bankszámlájára történő utalása iránt.
64.8. Nem jogosult helyi utazási bérletre az 59.2. pontban meghatározottakon túl az a munkatárs, aki
a) részére a 62. alcím alapján a saját gépjárművel történő munkába járást és hazautazást az NKFI Hivatal Budapest közigazgatási határán belül téríti meg, vagy azon belül is megtéríti,
b) személyes gépkocsihasználatra jogosult.
64.9. Év közben keletkezett jogviszony esetén a munkatárs a jogviszony keletkezésének napjától jogosult a jelen alcím szerinti mértékű költségtérítés arányos részére a 64.2. pont szerinti nyilatkozat alapján az alábbiak szerint:
a) A munkatárs által a jogviszony keletkezését megelőzően megvásárolt éves bérlet vételárának a jogosultsági idővel arányos részét, miután a vásárlás tényét az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egységnél bizonylattal vagy nyugtával, ennek hiányában az erre rendszeresített nyilatkozattal, valamint a bérlet bemutatásával és másolatának leadásával megfelelően igazolta, az NKFI Hivatal a tárgyhónapot követően, utólagosan, az adókkal és járulékokkal csökkentve, egy összegben téríti meg.
b) Az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a munkatárs az őt megillető éves bérletet korábbi munkáltatójától juttatásként kapta, és jogviszonyának megszűnésekor azt megváltotta, amennyiben ennek tényét a munkáltató által kiállított igazolással megfelelőképp igazolja.
c) A munkatárs által a jogviszony keletkezését megelőzően megvásárolt havi bérlet vételárának a jogosultsági idővel arányos részét, miután a vásárlás tényét az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egységnél bizonylattal vagy nyugtával, ennek hiányában az erre rendszeresített nyilatkozattal, valamint a bérlet bemutatásával, és annak lejártát követően a bérletszelvény leadásával megfelelően igazolta, az NKFI Hivatal a költségtérítést a tárgyhónapot követően, a 64.4. és 64.5. pont szerinti rendelkezések értelemszerű alkalmazása szerint téríti meg.
64.10. A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs a jogviszonnyal nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérletet az utolsó munkában töltött napon választása szerint köteles leadni az illetményszámfejtési feladatok ellátó szervezeti egységnél, vagy a kilépéssel egyidejűleg megtéríteni. A helyi utazási bérlet leadása esetén az érintett munkatárs által kifizetett adó és járulék összege arányos részének visszafizetéséről az NKFI Hivatal a 21. alcím szerinti elszámolás során intézkedik.
64.11. Amennyiben a munkatárs a helyi utazási bérletre nem tart igényt, annak pénzbeli megtérítését nem kérheti.
XIII. FEJEZET
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK (CAFETÉRIA) RENDSZERE
65. Választható béren kívüli juttatások
65.1. Az NKFI Hivatal a cafetéria-rendszert a meghatározott éves keretösszegen és juttatási formákon belül biztosítja a munkatársak részére.
65.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársak az éves keretösszeg egészére jogosultak.
65.3. A cafetéria-rendszer választható béren kívüli juttatása az Szja tv. 71. §-a alapján biztosított juttatás.
65.4. A tárgyévre vonatkozó cafetéria-juttatás éves bruttó keretösszege a hatályos jogszabályok alapján kerül évente meghatározásra.
65.5. Amennyiben az NKFI Hivatal költségvetése lehetőséget nyújt, a gyermeket saját háztartásában nevelő munkatárs részére a Kit. 153. §-a szerinti rendben magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható.
65.6. A választható juttatások fajtáját és mértékét, valamint a 65.5. pont szerinti emelt juttatás mértékét az NKFI Hivatal elnöke – a gazdasági vezető javaslatára – minden év január 31. napjáig állapítja meg, amelyről az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység körlevél formájában tájékoztatja a munkatársakat.
65.7. A munkatárs a tárgyévben – a 65.9. alpontban foglalt kivételekkel – az NKFI Hivatallal fennálló jogviszonya teljes időtartamára (beleértve a próbaidő időtartamát is) jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére.
65.8. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a távollét első napjától a munkatárs a következő esetekben:
a) tartós külszolgálat esetén,
b) nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás esetén,
c) azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot,
d) szülési szabadság időtartamára,
e) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára,
f) a gyermekgondozási díj és segély folyósításának fizetés nélküli szabadságon töltött időtartamára.
65.9. Az éves keretösszeg az adott éves jogviszonyban töltött napok számával arányosan kerül megállapításra
a) a jogviszony év közbeni keletkezése vagy megszűnése esetén,
b) ha a munkatárs év közben megszűnő határozott idejű jogviszonya év közben meghosszabbításra kerül vagy határozatlan idejűre módosul,
c) a 65.8. pont szerinti állapot év közbeni megszűnésekor, a munkatárs újbóli munkába állásakor,
d) ha év közben válik jogosulttá a 65.5. pont szerinti többletjuttatásra.
65.10. Leadott nyilatkozatát a munkatárs kizárólag a 65.9. pontban meghatározott esetekben módosíthatja.
65.11. Évközi belépés esetén az első teljes jogviszonyban töltött hónap után kerül kifizetésre az adott juttatás visszamenőleg, a munkába lépés napjáig. A juttatás igénybevételének feltétele a 66. alcímben meghatározott eljárási rend maradéktalan betartása.
66. A nyilatkozattétel rendje, a nyilatkozat megváltoztatása, igénybevételi szabályok
66.1. A munkatársak legkésőbb a tárgyév március 1-jéig, illetve a jogviszony létesítésekor, valamint a 65.11. pont szerinti esetben az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül kötelesek az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység felé az NKFI Hivatal cafetéria-nyilvántartó programján keresztül kitölthető nyilatkozat alapján nyilatkozni arról, hogy a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tartanak igényt.
66.2. A választott juttatások, így az igénylőlap és a nyilatkozat utólag arányosan csak a 65.9. pontban meghatározott esetben módosítható, a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül.
66.3. A nyilatkozatokat az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell eljuttatni a 65.6. pont szerinti körlevélben foglaltaknak megfelelően.
66.4. Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámolni, és az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor visszafizetni. Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás a munkatárs hozzájárulása alapján az utolsó kifizetésre kerülő illetményből, illetve munkabérből kerül levonásra vagy – amennyiben a visszafizetendő összeg a SZÉP kártya egyenlegén rendelkezésre áll, és a jogviszony megszüntetésének írásbeli kezdeményezése és a jogviszony megszüntetésének dátuma közötti időtartam legalább 30 nap – az OTP SZÉP kártya számláról kerül visszahívásra. Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás visszahívása esetén a visszahívást kérelmező munkatársnak vállalni kell, hogy az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegét az OTP SZÉP kártya számláján a visszautalásig fenntartja és annak az NKFI Hivatalhoz történő visszautalásához az OTP Pénztárszolgáltató által rendelkezésre bocsátott nyilatkozaton hozzájárul. Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegének NKFI Hivatal részére történő visszautalását a kilépő munkatárs a jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli kezdeményezéstől számított 3 munkanapon belül az erre rendszeresített formanyomtatvány illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére történő eljuttatásával kezdeményezheti.
66.5. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.
66.6. Amennyiben részesült juttatásban, akkor a 66.4. pont szerint el kell számolnia annak a munkatársnak is, akinek cafetéria-juttatásra vonatkozó jogosultsága év közben szűnik meg. Az elszámolás alapja a jogosultság megszűnésének napja, határideje a távollét vége utáni első munkanap.
66.7. A nyilatkozatok nyilvántartásával, valamint az NKFI Hivatal cafetéria-nyilvántartó programjából a központi illetményszámfejtési rendszerbe való átemelésével és a juttatások kifizetésével, illetve kiadásával kapcsolatos feladatokat az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység látja el.
XIV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
68. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, valamint a munkatársakat azok alapján megillető jogosultságokat és terhelő kötelezettségeket. Ezek tekintetében a juttatás folyósítása napján hatályban lévő szabályok szerint kell eljárni.
69. Jelen utasításban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a munkatársak számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A személyügyi feladatok ellátásához és a juttatásokhoz kapcsolódó nyomtatványok aktualizálásáról és közzétételéről a Jogi, Beszerzési és Személyügyi Főosztály, a gazdálkodási és illetményszámfejtési feladatok ellátásához és a költségtérítésekhez kapcsolódó nyomtatványok aktualizálásáról és közzétételéről a Költségvetési Főosztály gondoskodik.
70. Jelen utasítást a hatálybalépését követően az NKFI Hivatal intranetes hálózatán is közzé kell tenni, és hatálybalépéséről az NKFI Hivatal valamennyi munkatársát az NKFI Hivatalnál szokásos módon tájékoztatni kell.
71.2
72.3
1
Az utasítást a 2/2023. (V. 19.) NKFIH utasítás 71. pontja hatályon kívül helyezte 2023. május 20. napjával.
2
A 71. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 72. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás