5/2021. (VII. 30.) IM rendelet indokolás
5/2021. (VII. 30.) IM rendelet indokolás
a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 5/2021. (VII. 30.) IM rendelethez
2021.08.02.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása biztosítja, hogy abban az esetben, ha a cég legfőbb szerve az ügyvezetés által a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírások alapján elfogadott számviteli beszámolót utóbb megváltoztatva vagy teljesen új tartalommal fogadja el, akkor lehetőség legyen a korábban közzétett számviteli beszámoló „lecserélésére”. Ebben az esetben a Céginformációs Szolgálat által működtetett Elektronikus Beszámoló Rendszerben passzív státuszba kerül a korábban közzétett, az ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámoló.
1. §-hoz
A veszélyhelyzet alatt a jogi személyek tagjainak egy szűk kivételi körtől eltekintve tilos volt a személyes jelenlét melletti döntéshozó szervi ülés megtartása.
A korlátozás mellett is megtartható volt az ülés elektronikus hírközlő eszköz segítségével való kapcsolattartás útján, vagy meghozható volt a döntéshozó szervi határozat írásbeli döntéshozatallal (levélszavazással). Ha ezek a lehetőségek az adott jogi személy esetében mégsem jelentettek volna megoldást, akkor a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr1.), valamint a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr2.) 5. §-a – a Kr2. tekintetében 2021. május 31-ig – biztosította, hogy „a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is” a jogi személy ügyvezetése hozza meg a tagok helyett.
Erre figyelemmel a 2020. és a 2021. évre vonatkozó számviteli beszámolók egy részét az ügyvezetés fogadta el. Mivel e döntés a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörében született, a határozat a döntéshozó szerv határozatának jogi sorsát osztja, vagyis ezen ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámolót kell közzétenni.
A veszélyhelyzeti rendelkezések, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényi rendelkezések lehetőséget adtak, illetve adnak arra, hogy a veszélyhelyzet alatt a döntéshozó szerv hatáskörében az ügyvezetés által meghozott határozatokat a döntéshozó szerv utóbb – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül, illetve a Kr2. 2021. június 1-jei hatálybalépéssel elrendelt módosítása értelmében 2021. október 15-ig – felülvizsgálhassa. Ebből következően nem kizárt, hogy a jogi személy döntéshozó szerve más tartalommal fogadja el a jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolóját.
A Rendelet 3. §-a igen szűk körben teszi lehetővé a már közzétett számviteli beszámoló passzív státuszba helyezését és új változat közzétételét. E veszélyhelyzeti eshetőséget azonban indokolt a jogszabályban megjeleníteni. Jelezhető, hogy a Rendelet 3. § (7) bekezdése nem alkalmazható erre a helyzetre, mert a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok alapján meghozott ügyvezetési határozat a döntéshozó szerv határozatának minősül. A Rendelet 3. § (7) bekezdése más esetre vonatkozik; arra, ha szabálytalan volt a számviteli beszámoló elfogadása, mert nem az arra jogosult szerv fogadta el. (Jelen esetben azonban ilyenről nem beszélhetünk, hiszen a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján történt a számviteli beszámoló elfogadása.)
A módosítás új bekezdésben foglalja egybe a számviteli beszámoló passzív státuszba helyezésének következményeit, az azzal összefüggő szabályokat. Fontos rendelkezés, hogy a passzív státuszba helyezést a jövőben is csak évi egy alkalommal lehet kérni, tehát az, hogy a jövőben több okból lehetőség lesz a passzív státuszba helyezésre, nem jelenti azt, hogy azonos számviteli beszámoló akár többször is lecserélésre kerülhet. Jelezhető az is, hogy bár a 3. § (7a) bekezdése általános normatartalommal kerül megállapításra, alkalmazására csak rendkívüli helyzetben kerülhet sor.
2. §-hoz
A módosítás általános normatív tartalmat fogalmaz meg, tehát nem utal mereven a Kr1. és Kr2. veszélyhelyzeti szabályokra. A módosítás az első veszélyhelyzet kihirdetését követően, tehát 2020. március 11-től elfogadott számviteli beszámolóra alkalmazható, ha a passzív státuszba helyezés feltételei fennállnak, arra még lehetőség van.
3. §-hoz
Szövegcserés pontosító rendelkezések.
4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás