PK ÍH 2021/50.
PK ÍH 2021/50.
2021.06.01.
A sajtó-helyreigazítási per a törvényszék hatáskörébe tartozó eljárás, amelyben a jogi képviselet kötelező. Ha az alperes a törvény előírása és az elsőfokú bíróság tájékoztatása ellenére a keresetre vonatkozó ellenkérelmét jogi képviselője által úgy terjeszti elő, hogy ahhoz a jogi képviseletre vonatkozó meghatalmazást nem csatol, és ezt követően a perfelvételi tárgyaláson az alperes jogi képviselője nem jelenik meg, az elsőfokú bíróság helyesen jár el, ha az írásbeli ellenkérelmet hatálytalannak tekinti, és a kereseti kérelemnek megfelelő tartalmú érdemi döntést hoz [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 72. § (1) bekezdés, 497. § (1), (2)–(4) bekezdés].
Az I. rendű alperesi hírportálon 2020. július 31-én a felperesek személyét érintő, rájuk nézve negatív tartalmú cikk jelent meg.
Az I. rendű felperes – az általa sérelmesnek tartott cikk megjelenésétől számított 30 napon belül, a II. rendű felperes nevében is – előbb e-mailben, majd postai úton küldött levelében felszólította az I. és II. rendű alpereseket a keresetlevélben írt tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére, ami eredményre nem vezetett.
A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest a keresetlevél szerinti tartalmú helyreigazító közlemény – keresetlevélben részletezett módon és határidőben történő – közzétételére, a II. r. alperest pedig perköltségük viselésére.
Az I. és II. rendű alperesek hatályos ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetben megjelölt tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte az I. r. alperest, a felperesek perköltségében pedig a II. r. alperest marasztalta.
Határozatának indokolása szerint a sajtó-helyreigazítás iránti perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak, a törvényszék előtti eljárásban pedig a jogi képviselet kötelező, annak hiánya esetén a fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozattételre nem került volna sor. Rámutatott, az I. és II. r. alperesek 4. sorszám alatt iktatott ellenkérelme hatálytalan, miután az azt előterjesztő ügyvéd a képviseleti jogát igazoló meghatalmazást nem csatolt, s mivel az alperesek képviselője a perfelvételi tárgyalásról is távolmaradt, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 497. § (4) bekezdése értelmében a kereset nem vitatottnak tekintendő.
Az ítélet ellen az I. és II. r. alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérték, míg másodlagos fellebbezési kérelmük az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítására irányult.
Érvelésük szerint sajtóperekben az ellenkérelem előterjesztésének módjára vonatkozó szabályozás célja az, hogy a felperes az eljárás soron kívüli jellegéből eredően az alperesi védekezést megismerhesse, és arra a tárgyaláson érdemben reagálhasson. Előadták, jogi képviselőjük az ellenkérelmet 2020. szeptember 25. napján, a hivatali idő elteltét követően tudta elkészíteni és az elsőfokú bíróságnak benyújtani, de arra nem volt lehetősége, hogy azt a felperesi jogi képviselő részére postai úton is megküldje, mert a postahivatal ekkor már zárva volt. Kiemelték, a II. r. alperes által üzemeltetett egyéb sajtótermékekben is megjelentek a jelen perbeli cikkel azonos tartalmú írások, azok kapcsán a felperesek sajtó-helyreigazítási eljárásokat kezdeményeztek, amely perekben előterjesztett keresetük azonos a perbelivel, az alperesi védekezés pedig mindenben megegyezik a jelen perbeli védekezésükkel, és a csatolt okirati bizonyítékok is ugyanazok. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy védekezésük a felperesek előtt ismert volt, így eljárási jogaik nem sérültek azzal, hogy részükre az ellenkérelem előzetesen, postai úton nem lett elküldve.
Másodlagos fellebbezési kérelmük részletes indokait nem fejtették ki.
Az I-II. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.
Az alperesek fellebbezése alaptalan.
Az ítélőtábla elsőként az I. és II. r. alperesek elsődleges fellebbezési kérelmét vizsgálta.
Az alperesek az ítélőtáblától e fellebbezési kérelmük kapcsán felülbírálati jogkörként a Pp. 369. § (1) bekezdését jelölték meg, amely szerint a másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét.
Az alperesi fellebbezés – tartalmában – azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megsértette, amikor úgy tekintette, hogy hatályos ellenkérelmet nem terjesztettek elő, és ezért a kereseti kérelemnek megfelelő ítéletet hozott.
Az alperesi állásponttól eltérően azonban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az I. és II. rendű alperesek az elsőfokú eljárás perfelvételi szakában hatályos ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az elsőfokú iratokból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság a 3. sorszám alatti – 2020. szeptember 16. napján kelt – végzésével a keresetlevél közlésével idézte az alpereseket a 2020. szeptember 28. napjára kitűzött tárgyalásra. Az idéző végzés részletesen tartalmazta a Pp. 497. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit, valamint tájékoztatta az alpereseket arról, hogy az eljárásban a Pp. 72. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező. Felhívta az alpereseket továbbá arra is, hogy jogi képviselőjük meghatalmazását ellenkérelmükkel együtt legkésőbb a tárgyaláson terjesszék elő. Figyelmeztette őket, hogy a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett.
A kézbesítési igazolás szerint az I. rendű alperes 2020. szeptember 22. napján, míg a II. rendű alperes 2020. szeptember hó 21. napján vette át az elsőfokú bíróság 3. számú kitűző végzését és az annak mellékleteként megküldött keresetlevelet. Ezt követően dr. N. J. ügyvéd az alperesek képviseletében 2020. szeptember 25. napján írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő elektronikus úton, ahhoz azonban az alperesek perbeli jogi képviseletére szóló meghatalmazást nem csatolt. Miután az alperesek nevében ellenkérelmet benyújtó ügyvéd képviseleti jogát – a bíróság felhívása ellenére – nem igazolta, az alperesek nevében hatályos eljárási cselekményeket nem végezhetett, így az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az általa előterjesztett ellenkérelem hatálytalan.
Lényeges emellett, hogy az alperesek a bírósághoz benyújtott írásbeli ellenkérelmüket egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi postai küldeményként – a felpereseknek nem küldték meg, így beadványuk ez okból is hatálytalan [Pp. 497. § (3) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság döntésének jogszerűsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperesek jogi képviselője 2020. szeptember 25-én miért csak a hivatali idő elteltét követően tudta az ellenkérelmet az elsőfokú bíróságnak benyújtani, tekintettel arra, hogy ahhoz a kötelező perbeli képviseletre vonatkozó szabályok ellenére meghatalmazást nem csatolt. Az is közömbös, miért nem küldte meg postai úton az ellenkérelmet a felpereseknek. Lényeges ugyanakkor, hogy az alpereseknek módjában állt volna mindkét fenti mulasztás jogkövetkezményét elhárítani, ugyanis lehetőség lett volna az alperesi jogi képviselő megjelenése esetén – meghatalmazása csatolását követően – az egyébként korábban hatálytalan írásbeli ellenkérelem szóban történő előadására és a felpereseknek módjuk lett volna arra, hogy a már hatályos ellenkérelemre a perfelvételi tárgyaláson kifejtsék az érveiket. Tény viszont, hogy a 2020. szeptember 28. napján tartott perfelvételi tárgyaláson az alperesek képviseletében senki nem jelent meg, így az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a Pp. 497. § (4) bekezdése alapján a keresetet nem vitatottnak tekintette, és a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalta az alpereseket.
Annak sincs jelentősége, hogy az alperesek az általuk csatolt tárgyalási jegyzőkönyvek szerint más eljárásokban ugyanazt a védekezést terjesztették elő, mint a jelen perben, és ezért védekezésük a felperesek előtt ismert volt. Az eljárási szabályok megtartását ugyanis minden egyes peres eljárásban külön-külön kell vizsgálni, emellett nem az számít, hogy a felperesek ismerték-e az alperesek felperesi igénnyel kapcsolatos álláspontját vagy sem, hanem az, hogy az alperesek hatályos ellenkérelmet nem nyújtottak be.
A fentiek alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsődleges fellebbezési kérelem alaptalan, az elsőfokú bíróság az alperesek fellebbezésében sérelmezettek szerinti módon az eljárás szabályait nem sértette meg. Tekintettel arra, hogy a kereset megalapozottságának érdemi vizsgálatára hatályos alperesi ellenkérelem hiányában nem kerülhetett sor, erre a másodlagos fellebbezési kérelem alapján sem volt lehetőség, figyelemmel arra is, hogy azzal kapcsolatban az alperesek indokaikat nem fejtették ki, és jogszabálysértést sem jelöltek meg.
A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
(Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.426/2020/6.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás