503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet indokolás
503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet indokolás
az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelethez
2021.09.01.
A tervezethez tartozó végső előterjesztői indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.
A jogszabály elsődlegesen az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosítására irányul, a közbeszerzés útján megvalósuló építési beruházások ellenértékének kifizetésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata útján hozzájárulva a gazdaság, különösen a hazai vállalkozások helyzetének javításához.
Adminisztratív könnyítést jelent, hogy a felelősségbiztosítás fennállását feltételes közbeszerzés esetén nem kell már a szerződéskötéskor igazolnia a nyertes ajánlattevőnek, hanem elegendő lesz ezt a szerződés hatálybalépését követően a szerződésben meghatározott időpontban megtennie. Ez egy később hatályba lépő szerződés esetén megkönnyítheti a biztosítás megszerzését és elkerülhető a szerződés megkötésének biztosítás hiánya miatt bekövetkező csúszása.
A módosítás fő céljai között szerepel a kifizetésekhez kapcsolódó felesleges adminisztratív terhek megszüntetése is, ezáltal a kifizetések gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tétele, valamint a finanszírozás folyamatosságának fokozottabb támogatása. Fontos szempont, hogy a közbeszerzési keretrendszer is segítse a vállalkozások finanszírozási helyzetének javítását.
A tervezet szerinti módosítás ennek megfelelően az ún. kétlépcsős kifizetés (a fővállalkozó számára az ajánlatkérő először csak az alvállalkozói teljesítések ellenértékét fizeti ki, majd ezt követően kapja meg az ellenérték saját teljesítésre eső részét) hatályos szabályait rugalmasabbá teszi. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a fővállalkozó az alvállalkozóval kötött szerződése alapján hamarabb is kifizetheti alvállalkozóit, mint ahogyan a megrendelőtől az adott mérföldkő elérése után a munka ellenértékét megkapta.
Továbbá megemeli a tervezet szerinti módosítás a kötelezően biztosítandó részszámlák darabszámát és a részszámlák értékének arányát, valamint a korábbiaknál alacsonyabb készültségi fokhoz köti az első részszámla benyújtásának biztosítását. A módosítás eredményeként 15%-ot elérő megvalósult teljesítés esetén lehetőséget kell adni az első részszámla benyújtására (a korábbi 25% helyett), valamint az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 80%-ánál (a korábbi 70% helyett).
A kifizetésekhez kapcsolódóan az alvállalkozók köztartozás-mentességének ellenőrzési kötelezettsége megszüntetésre kerül. A módosítás hatályon kívül helyezi a Korm. rendelet azon rendelkezését (32/B. §), amely a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetéseket megelőzően az alvállalkozó köztartozásának ellenőrzésére (illetve köztartozás esetén annak visszatartására) kötelezi a fővállalkozót. A szabályozási környezet alapján megállapítható, hogy az adózási jogszabályok az adóbevételek végrehajtásában kialakított rendelkezései megfelelően biztosítják a közpénzek védelmét, ugyanakkor a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése a jogalkalmazási nehézségei okán a közbeszerzés szereplői számára jogbizonytalanságot és felesleges adminisztrációs terhet jelent.
A módosítás mindezek mellett összhangba hozza a Korm. rendelet kifizetésekre vonatkozó szabályait a Polgári Törvénykönyv és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályaival. A számlázás szabályozása kapcsán a módosítás kiigazítja a Korm. rendelet szabályait annak egyértelművé tétele érdekében, hogy bár a részszámlák kiállítására mindig a teljesítés már megvalósult arányának megfelelően kerülhet sor, a részszámlázás biztosítása nem jelent feltétlenül egyúttal a Polgári Törvénykönyv értelmében vett részteljesítést. A szerződéstől függ, hogy a felek megállapodása szerint az egyes fizetési szakaszokhoz részteljesítés is társul-e, azaz a teljesítés joghatásait (pl. kárveszély átszállása, jótállási és szavatossági határidők kezdete) kívánják-e a felek fűzni az adott készültségi fok eléréséhez vagy a készültségi fok ajánlatkérő általi felmérése csak a részszámla benyújtásának előfeltétele. Hangsúlyozandó, hogy a módosítás nem érinti az ajánlatkérők azon – más, pl. államháztartási jogszabályok által előírt – kötelezettségét, hogy a teljesítés megtörténtét, annak megvalósult mértékét megállapítsák, valamint azt dokumentálják. A módosítás összhangban áll a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2021. február 1-jétől hatályos módosításával is, amely szerint – figyelemmel arra, hogy a teljesítésigazolás kérdését számos más jogszabály, így az építésügyi jogszabályok is szabályozzák – a teljesítésigazolás szabályozására nem indokolt a közbeszerzési szabályozást kiterjeszteni. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet részletes szabályokat tartalmaz a teljesítésigazolás kiállítására, valamint a számla kiállítását megelőző eljárásra, az elvégzett munkák felmérésére. A közbeszerzési szabályozásban nem indokolt ezért duplikálni az építési tevékenység teljesítésének dokumentálására vonatkozó szabályokat.
A számlák kibocsátásának szabályait, mások mellett a számlakibocsátás időpontjára vonatkozó kötelező rendelkezéseket az Áfa tv. tartalmazza. Szükséges ezért kiigazítani a Korm. rendelet azon megfogalmazásait, amelyek nincsenek összhangban az előbbi szabályozással (így a közbeszerzési szabályozásnak nem indokolt arról rendelkeznie, hogy a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók mikor állítják ki számlájukat). A fentieken felül a módosítás célja helyenként a szabályozás egyértelműsítése a felmerült jogalkalmazói visszajelzések fényében.
A módosítás kiigazítja azt a szabályt, amely szerint gyakorlatilag automatikusan nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen azon tervező ajánlattevői oldalon való megjelenése, aki korábban az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési dokumentumokat megalapozó terveket elkészítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában. Ennek indoka, hogy az uniós közbeszerzési szabályok alapján az összeférhetetlenségi helyzeteket egyedileg kell megvizsgálni, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelvének biztosítására. Az Európai Unió Bírósága a C-538/13. számú eVigilo ügyben kimondta, hogy egy összeférhetetlenségi helyzet felmerülése esetén az ajánlatkérőnek minden releváns körülményt meg kell vizsgálnia és meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy meg lehessen előzni és fel lehessen tárni az összeférhetetlenséget, valamint orvosolni lehessen azt. Természetesen a módosítás nem jelenti a tervező ajánlattevői oldalon való megjelenésének tilalmát, így a tervező, amely részt vett a közbeszerzési dokumentumokat megalapozó tervek elkészítésében – amelybe beleérthető a közbeszerzési dokumentumoknak a tervekkel összefüggő részeinek vagy más releváns dokumentumok elkészítése – részt vehet a közbeszerzési eljárás további részében az ajánlattevői oldalon is, azonban az ajánlatkérő köteles lesz a releváns körülmények vizsgálatára arra vonatkozóan, hogy a verseny tisztaságának sérelme felmerül-e. Ilyen lehet például, ha a tervező olyan többletinformációval rendelkezett, amellyel az ajánlattevő jogosulatlan előnyhöz juthatott a közbeszerzési eljárásban.
Az előterjesztés a jogszabályi koherencia érdekében kisebb pontosítások vonatkozásában tartalmazza továbbá a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítását is.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező képzésének teljesítéséhez kapcsolódó új nyilvántartási környezet szabályai alapján a közbeszerzésekért felelő miniszter az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) vezeti a képzések teljesítésével megszerzett tanulmányi pontokat. A módosítás alapján a képzésben részt vevők megszerzett pontszámait önálló, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásától elkülönülő adatbázisban tartják nyilván, az EKR által biztosított felületen, amelyhez mind a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét vezető Közbeszerzési Hatóság, mind az érintett tanácsadók – kötelező regisztrációt követően – hozzáférhetnek. Ehhez szükséges előírni, hogy az érintettek a tanulmányi pontok megszerzése érdekében kötelesek legyenek az EKR-ben történő regisztrációra.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás