PK ÍH 2021/51.
PK ÍH 2021/51.
2021.06.01.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás lefolytatása iránti eljárásban a közjegyző szakértői díjat megállapító végzésével szemben a kérelmezett (a kérelmező ellenfele) is fellebbezéssel élhet. A fellebbezési jogosultság hiánya miatt a kérelmezett fellebbezése nem utasítható vissza [2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 17. § (3) bekezdés, 27. § (4) bekezdés].
A V. Kft.-nek (a továbbiakban: kérelmező) a „K. G.” Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: kérelmezett) elleni előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló nemperes eljárásban a tartós helyettes közjegyző 2020. május 21-én kelt végzésével az általa kirendelt igazságügyi szakértő díját 653 780 forintban, az igazságügyi társszakértő díját 360 045 forintban állapította meg.
Az elektronikus letöltési igazolás szerint a végzést a kérelmezett aznap átvette. A visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 2020. május 25-én, postai úton a végzés mellett további – a vétív alapján nem azonosítható – iratokat is átvett.
A végzéssel szemben a kérelmezett 2020. június 8-án érkezett beadványában igazolási kérelmet és fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezésében előadta, hogy a szakvéleményt, annak mellékleteit és a díjjegyzéket kizárólag a szakértői díjmegállapító végzés meghozatalával egyidejűleg kapta meg, így nem volt módja az azokban foglaltakra észrevételt tenni. Sérelmezte, hogy a szakvéleményben nem határolható el, hogy melyik szakértő melyik kérdésre adott választ. Ezt meghaladóan a szakvéleményben foglaltakat érdemben is vitatta. A szakértői díjat eltúlzottnak tartotta.
A szakértő a fellebbezésre észrevételt tett. Előadta, hogy a jogviszonynak a kérelmezett nem alanya, és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 27. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kérelmezett fellebbezést sem terjeszthet elő. Hangsúlyozta, hogy a kirendelésben foglaltaknak eleget tett, így a Kjnp. 27. § (1) bekezdése alapján a közjegyző által megállapított összegű díjazásra jogosult. Ezt meghaladóan a fellebbezésben foglaltakat érdemben is vitatta.
A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. október 6-án kelt végzésével a fellebbezést visszautasította. Megállapította, hogy a Kjnp. 27. § (4) bekezdése szerint a szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő élhet fellebbezéssel. Az igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó közjegyzői nemperes eljárásban a fenti – speciális – jogszabály nem biztosít fellebbezési jogot a díjmegállapító végzéssel szemben a kérelmezett javára. E jogszabályhely összhangban van a törvény 26. § (2) bekezdésével, miszerint a szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli. A törvény 27. § (3) bekezdése is ezzel összhangban állapítja meg, hogy a szakvélemény megküldését is csak a kérelmező számára teszi kötelezővé. A kérelmezett tehát az eljárás passzív alanya, amely a fellebbezéssel érintett végzés kapcsán fellebbezési joggal a törvény kifejezett rendelkezése szerint nem rendelkezik. Ezért a Kjnp. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 366. § (1) bekezdése és 367. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kjnp. 27. § (4) bekezdésére, az arra nem jogosult által előterjesztett fellebbezést visszautasította.
A fellebbezést visszautasító végzéssel szemben a kérelmezett fellebbezett. Fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új végzés hozatalára utasítását kérte. A tényállás ismertetését követően előadta, hogy a másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy nem illeti fellebbezési jog a szakértői díjat megállapító végzéssel szemben. Hivatkozott a Kjnp. 17. § (3) bekezdésében írtakra, amely a Kjnp. 27. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra akként utal, hogy kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell. Mivel a Kjnp. 17. § (3) bekezdése és 27. § (4) bekezdése értelmében a szakértői díjat megállapító végzéssel szemben a kérelmezettnek is fellebbezési joga van, a fellebbezését visszautasító végzés jogsértő. Az eljárási szabálysértés lényeges volt, az ügy érdemére kihatott, és az ítélőtábla eljárásában nem orvosolható a hatáskörelvonás tilalmára is figyelemmel.
A fellebbezésre észrevétel nem érkezett.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárás szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) szabályozza.
A közjegyzők a bíróságoknak a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXIV. Fejezetében szabályozott eljárásához hasonló feltételek mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást. A Kjnp. 1. § (1) bekezdése értelmében az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A (2) bekezdés szerint a közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A Kjnp. 17. § (3) bekezdése értelmében, ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24-27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell. A Kjnp. 27. § (1) bekezdése szerint a közjegyző a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja. A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy a szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
A fentiekből kitűnően – a Pp. 318. § (4) bekezdésében írt szabályozással egyezően – a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárás során a szakértői díjat megállapító végzéssel szembeni jogorvoslat körében a kérelmező ellenfelét megilleti a fél pozíciója, és a Kjnp. 17. § (3) bekezdése alapján a Kjnp. 27. § (4) bekezdésében biztosított fellebbezéssel élhet.
Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a szakértői díj viselésének kötelezettsége – a Pp. szabályozásához hasonlóan – önmagában nem jelenti azt, hogy a másik fél a díjat megállapító végzéssel szemben jogorvoslattal nem élhet. Ugyanakkor a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárásban a Kjnp. 26. § (2) bekezdése szerinti díjviselési kötelezettség nyilvánvalóan a szakértői díj megelőlegezésének kötelezettségét jelenti, tekintettel arra, hogy a peres eljárásban a pernyertes fél a perköltség körében e követelését is átháríthatja az ellenérdekű félre. A másodfokú bíróság által szintén hivatkozott a Kjnp. 27. § (3) bekezdése szerinti szakértői vélemény megküldésének kötelezettsége úgyszintén fennáll a kérelmező ellenfele részére is a Kjnp. 17. § (3) bekezdése értelmében.
A kérelmezett fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a fellebbezés joga megilleti, a másodfokú bíróság a Kjnp. 1. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 366. § (1) bekezdése és 367. § (1) bekezdése szerinti intézkedésének, a fellebbezési jog hiánya miatti visszautasításnak nem volt helye.
A másodfokú bíróság e lényeges eljárási szabálysértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott.
Mivel a kérelmezett a fellebbezését a támadott határozat kézbesítésétől számított 15 napon túl, de – általa állítottan – a díjjegyzék és a szakértői vélemény kézhezvételétől számítottan 15 napon belül terjesztette elő, a fellebbezés érdemi elbírálása, avagy annak elkésettség miatti visszautasítása attól függ, hogy a fellebbezés elkésett-e, a mulasztás fennáll-e, illetve az elkésettség miatt előterjesztett igazolási kérelem megalapozott-e. Ennek tárgyában viszont a másodfokú bíróság döntése szükséges, így az eljárási szabálysértés a jelen jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.
Az ítélőtábla ezért a Kjnp. 1. § (1) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 381. §-a alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a kérelmezett meglévő fellebbezési jogosultságára tekintettel a körben kell állást foglalni, hogy a fellebbezés visszautasításának helye van-e annak elkésettsége miatt. Ha a fellebbezés határidőben érkezett, vagy a kérelmezett a mulasztást kimenti, úgy a fellebbezés érdemi elbírálásának van helye.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.002/2021/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás