510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet indokolás
510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet indokolás
a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelethez
2021.10.04.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A kormányrendelet két, építésügyhöz kapcsolódó területen állapít meg új szabályokat.
1. Az Üvegkapu működésével összefüggő részletszabályok megállapítása
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) új, IV/B. Fejezete létrehozza a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert, valamint annak informatikai alrendszerét, az Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert (Üvegkapu).
A rendszer az építőipari kivitelezési tevékenységhez szorosan kapcsolódva, az építési munkaterületen való tartózkodás adatait rögzíti és továbbítja a kapcsolódó nyilvántartásokhoz, szakrendszerekhez.
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer létrehozásának kiemelt célja az építőipari fővállalkozói-alvállalkozói kapcsolatok áttekinthetőségének javítása, továbbá az építőipar fehérítése az építési munkaterületen tartózkodó személyek naplózása révén.
Az építőiparban magas a jogszerűtlen foglalkoztatás aránya, illetve a foglalkoztatással és az adózással kapcsolatos szabályok megsértése, amely a munkavállaló jogainak egyértelmű sérelmét okozza. Az Üvegkapu egy olyan ellenőrzési rendszert vezet be, amely egyben csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát, elősegíti a munkával töltött időnek megfelelő bérezés, illetve díjazás megvalósulását.
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer, valamint az ennek informatikai rendszerét képező Üvegkapu felállításával megteremtődik annak a lehetősége, hogy az építési munkaterületen tartózkodó személyek jelenléti adatai valós időben, informatikai eszközök útján nyomon követhetők legyenek. Ezzel – természetesen a helyszíni ellenőrzés eszközét nem kiváltva – bizonyos esetekben megkönnyítik az általános közigazgatási rendtartás szerinti, fizikai, helyszíni ellenőrzést, csökkentve az adminisztrációs terheket.
– A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer – és ezzel együtt az Üvegkapu – alkalmazási körének megállapítása
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer, valamint az Üvegkapu bevezetésére lépcsőzetesen, fokozatosan kerül sor annak érdekében, hogy a szabályozás tapasztalatai később ennek függvényében egyre szélesebb alanyi körön válhassanak hasznosíthatóvá.
Az előzőek alapján a tervezet a korábbiakhoz hasonlóan arról rendelkezik, hogy az Üvegkaput a nettó 700 millió forintot elérő értékű, közbeszerzés-köteles építési beruházásokra kell alkalmazni.
– Az üzemeltető és a tárhelyszolgáltató kijelölése
A tervezet az Étv. szerinti üzemeltetőként a Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot, míg tárhelyszolgáltatóként a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.
– Adatbiztonság és az adatátadás
A törvényi szabályozási szintet nem igénylő, technikai jellegű részletszabályokat állapítja meg a kormányrendelet. Ezek között
– azt, hogy az építési munkaterületre történő, vendégek és foglalkoztatottak általi belépés, továbbá az építési munkaterületről történő kilépés adatait anonimizált módon, a tárhelyszolgáltató adatbázisában tárolja;
– azt, hogy az állami adóhatóság, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére a tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat folyamatos valós idejű adatáthozzáféréssel biztosítja;
– az üzemzavarral kapcsolatos teendőket.
– Üvegkapu-regisztráció
Az Üvegkapu-rendszerben történő regisztrációnak két szintje különíthető el:
a) a beruházás tervezet szerinti regisztrációja;
b) a foglalkoztatók által végzendő regisztráció (alapvető szabályai az Étv.-ben, kiegészítő szabályai a tervezet szerint).
Nem tartozik a tervezet szerinti rendelet 4. alcíme szerinti regisztráció körébe (inkább az építési munkaterületen tartózkodás szabályozására tartozó kérdés), azonban indokolt itt megemlíteni az építési munkaterületen tartózkodó természetes személyek adatainak rögzítését is, amely szoros értelemben véve nem tekinthető regisztrációnak.
– Az Üvegkapu eszközeinek biztosítása
Fontos előrebocsátani, hogy az építkezések területének megfelelő biztosítása – így szükség szerinti körbekerítése, kapukkal való ellátása – ma is kivitelezői felelősségi körbe tartozik.
Ezen a megközelítésen a tervezet sem változtat: az Üvegkapu hatálya alá tartozó építési beruházások építési munkaterületét a fővállalkozó kivitelezőnek kell ellátnia a megfelelő fizikai beléptetési eszközökkel, azokat neki kell telepítenie. Ehhez képest az üzemeltető azért felel, hogy a beléptetőeszközökhöz biztosítsa és telepítse azt a felügyeleti egységet, amely az Üvegkapuba küldi a tartózkodás adatait.
– Az építési munkaterületen való tartózkodás naplózásának szabályai
A tervezet rendelkezik az üzemzavar esetében az adatok felvitelének rendjéről, továbbá arról, hogy az Üvegkapu az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők naplózott tartózkodási adataiból – szakágak szerinti bontásban – valamennyi munkavégzési nap tekintetében automatikusan az előző napra vonatkozó napi bejegyzést generál, és a bejegyzést az e-építési naplóhoz csatolja.
– Ellenőrzés
Figyelemmel arra, hogy az Étv. átmeneti szabálya értelmében az Üvegkapu használatával kapcsolatos szabályok megsértése miatt 2022. év közepéig nem szabható ki bírság, illetve egyéb szankció sem alkalmazható, ezért a tervezet csupán az ellenőrzési hatásköröket állapítja meg. Rendelkezik továbbá arról, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyveket a rendszerbe fel kell tölteni.
– Ágazati kormányrendeletek módosítása
A tervezet megteremti a jogi kapcsolatot az Üvegkapu-rendelet és az érintett ágazati kormányrendeletek között.
2. Az e-építési napló készenlétbe helyezési díjának újraszabályozása
A tervezet az általános e-építési napló készenlétbe helyezési díja (a továbbiakban: díj) mértékének módosítását tartalmazza. A jelenlegi rendszerhasználati díjak 2014. július 1. napjától hatályos mértéke annak elfogadása óta nem változott, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzemeltetéssel kapcsolatos költségei azonban emelkedtek.
Annak érdekében, hogy az elektronikus építési napló fenntartása ne növelje az államháztartási kiadásokat, a tervezet módosítja a díjak mértékét oly módon, hogy az elektronikus építési napló nyitások 90%-át kitevő lakossági építkezések esetén csökkenjen, a nagy beruházások esetében azonban jelentősen növekedjen a díj mértéke.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás