• Tartalom

PK ÍH 2021/52.

PK ÍH 2021/52.

2021.06.01.

A végrehajtási záradék törlésére és a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálhatja felül a közjegyző munkadíj és költségelőlegezésre felhívó végzését, és nincs lehetősége arra sem, hogy a fél által előlegezett munkadíj és költség visszafizetésére kötelezze a közjegyzőt [Vht. 212. § (2) bekezdés, 224. § (1) bekezdés; Pp. 369. § (2) bekezdés].

A közjegyző végrehajtási záradék kiállításával végrehajtást rendelt el az adós ellen, aki végrehajtási záradék törlése és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be. A közjegyző 2. számú végzésével felhívta az adóst, hogy a kérelem visszautasításának terhével közjegyzői munkadíj és költségtérítés előlegeként fizessen meg 35 000 forintot. Az adós az eljárás költségeit megelőlegezte, a közjegyző a kérelmet érdemben elbírálta, és azt elutasította.
A végzés ellen az adós fellebbezéssel élt, kérte annak megváltoztatását, a végrehajtási záradék törlését és a végrehajtás felfüggesztését. Fellebbezésében kitért arra, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálásáért a közjegyzőt munkadíj nem illeti meg, kérte ezért, hogy a másodfokú bíróság a munkadíj kérését minősítse jogszerűtlennek és a közjegyzőt utasítsa annak visszatérítésére. Álláspontja szerint a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek járó díjat megfizette, további díj nem számítható fel. A közjegyző a végrehajtási ügyben a járásbíróság hatáskörében jár el, a bírósági munkavégzés után pedig munkadíj nem kérhető.
A másodfokú bíróság 6. számú végzésével a közjegyző 3. számú végzését részben megváltoztatta, kötelezte a közjegyzőt az adós által megfizetett 35 000 forint díjelőleg visszautalására, egyebekben – az adós végrehajtási záradék törlése és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasító rendelkezések vonatkozásában – az elsőfokú végzést helybenhagyta. A végzés indokolása szerint az adós végrehajtási záradék törlése iránti kérelme alaptalan volt, a közjegyző helyesen mellőzte a végrehajtás felfüggesztését is, ezért az elsőfokú végzés megváltoztatására az e kérelmeket elutasító rendelkezések vonatkozásában nem kerülhetett sor.
Alaposnak találta azonban a fellebbezést az eljárási díj vonatkozásában. Álláspontja szerint a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésekor az adós közjegyzői munkadíj megfizetésére nem volt kötelezhető. Az eljárásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályai irányadóak, amelynek az eljárás megindításakor hatályos 31/E. §-a nem teszi díjköteles beadvánnyá a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet. A Vht. 31/E. § (5a) bekezdése csak a hatálybalépését követően induló végrehajtási záradék törlése iránti eljárásokban alkalmazható.
A másodfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatása iránt a közjegyző terjesztett elő fellebbezést, kérte a díjelőleg visszautalására kötelezésének mellőzését. Az ítélőtáblától gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (1) bekezdésének, valamint a (3) bekezdés c), d) és e) pontjának felhívásával jelölte meg, megsértett jogszabályhelyként tüntette fel a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (Díjrendelet) 22-24. §-ait, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §-át és a Vht. 31/E. §-át. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés nem tartalmazott a díjelőleg megfizetésére vonatkozó rendelkezést, ezért azt a másodfokú bíróság nem változtathatta volna meg, arra hatáskörrel nem rendelkezett. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Díjrendelet figyelembevételével fogalmilag nem lehet ingyenes a közjegyzői eljárás, a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem alapján induló eljárás költsége nincs benne a végrehajtás elrendeléséért a végrehajtást kérő által megfizetett díjban. A másodlagos fellebbezési kérelme a végzés hatályon kívül helyezésére irányult.
A fellebbezésre észrevételt nem tettek.
A fellebbezés alapos.
Az ítélőtábla már a Pkf.VI.25.124/2020/2. számú, a másodfokú bíróság végzését megváltoztató és a fellebbezés visszautasítását mellőző határozatában rögzítette, hogy a másodfokú végzés díjelőleg visszafizetésére kötelező rendelkezése ellen a közjegyző jogosult fellebbezést előterjeszteni, miután az rá nézve tartalmaz rendelkezést.
A fellebbezés elsődleges hivatkozása alapján az ítélőtábla mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság túllépte-e felülbírálati jogkörének korlátait, amikor a közjegyzőt az eljárási díjelőleg visszautalására kötelezte.
A közjegyző a 3. számú végzésével az adós végrehajtási záradék törlésére és a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. Az adós fellebbezésében a végzés megváltoztatását, a végrehajtási záradék törlését és a végrehajtás felfüggesztését kérte, emellett utalt arra, hogy álláspontja szerint a közjegyző jogellenesen kötelezte az eljárási díj megfizetésére, ezért annak visszatérítése iránt is kérelmet terjesztett elő.
A Vht. 212. § (2) bekezdése a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet, az 50. § (3) bekezdése a felfüggesztés iránti kérelmet elbíráló végzés ellen biztosít fellebbezési jogot az adósnak. A Vht. 224. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslatokkal összefüggő eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Pp. 389. §-a szerint a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A végzés elleni fellebbezés szabályai nem tartalmaznak a Pp. 369. § (2) bekezdésétől eltérő rendelkezést, ezért megfelelően alkalmazandó az a szabály, amely szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt az elsőfokú bíróságnak azt a végzését bírálhatja felül, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható.
A közjegyző által elrendelt bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtási záradék törlését és a végrehajtás felfüggesztését kérő adós a közjegyző végzése ellen csak a kérelmeit érdemben elbíráló rendelkezések kapcsán volt jogosult fellebbezni, de nem élhetett fellebbezéssel az őt közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére felhívó végzés ellen. A közjegyző által költségjegyzékkel felszámított munkadíj és költségtérítés az ügy érdemében hozott, az adós kérelmeit elutasító végzés elleni fellebbezésben ugyancsak nem volt támadható, azt a másodfokú bíróság nem bírálhatta volna felül, ezért nem volt helye a végrehajtást elrendelő bíróság jogkörében eljáró közjegyzőnek az adós által részére megfizetett díjelőleg – munkadíj és költségtérítés – visszautalására kötelezésnek.
A másodfokú bíróság által elbírálható fellebbezés hiányában sincs elzárva az adós a díjak vonatkozásában a jogorvoslat lehetőségétől, miután a Díjrendelet 23. § (1) bekezdése szerint, ha a fél a közjegyző által a költségjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat, ha pedig a lefolytatott egyeztetés eredménytelen marad, a 24. § (1) bekezdése alapján az el nem ismert igényét bírósági úton – külön erre irányuló eljárásban – érvényesítheti.
Az ítélőtábla ezért a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését – fellebbezett részében – megváltoztatta, és mellőzte a közjegyző felhívását a díjelőleg visszautalására.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.III.25.227/2020/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére