2021. évi LII. törvény indokolás
2021. évi LII. törvény indokolás
az egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi LII. törvényhez
Általános indokolás
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján közzé kell tenni.
A Kormány eleget tesz az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) döntésének és pontosítja, garanciális elemekkel is kiegészíti az óvodakezdéssel és iskolakezdéssel kapcsolatos eljárásokat. A további módosítások a köznevelés és szakképzés szétválása miatt szabályozást igénylő jogintézményeket, továbbá a honvéd kollégiumok újraszabályozását célozzák. Ezen túlmenően szabályozásra kerül a hétköznapi szóhasználatban kórházpedagógiaként említett jogintézmény, a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók ellátása.
Az 1. típusú diabéteszes gyermekek, tanulók ellátása új elemmel egészül ki. A módosítás megteremti az 1-es típusú diabéteszes gyermekek, tanulók nevelési-oktatási intézményben történő akut esetben történő ellátásának lehetőségét. A feladatot ellátó személyek ezért egy újonnan megállapított pótlékra lesznek jogosultak.
A tankönyvek kiadására, előállítására és terjesztésére irányuló speciális szabályok azt célozzák, hogy az iskolákba a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek.
A további módosítások egyértelműen meghatározzák, hogy mikor jön létre az óvodai jogviszony és mikortól gyakorolhatóak a jogviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek. Az óvodai jogviszony kezdetének és a szüneteltetésének meghatározása a gyermekek jogviszony folytonossága miatt fontos. A módosítás által az óvoda kötelezettségüket külföldön teljesítő óvodás korú gyermekek óvodai jogviszonyának nyomon követése a köznevelési információs rendszerben feltüntetett státusz szerint továbbra is lehetővé teszi a korábbi oktatási azonosítóval a hazai óvodai jogviszony folytatását. Az „óvodakötelezettség” teljesítésével kapcsolatban a módosítás egyes speciális esetekben (tartósan beteg gyermek esetében) a főszabálytól eltérő szabályokat vezet be.
A módosítás pontosítja azok körét, akik a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésében való részvételét kezdeményezhetik, így jelenik meg az eljárás kezdeményezésére jogosított gyámhivatal is.
A módosítás a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos eljárási szabályok módosítását is tartalmazza.
Az előkészített javaslat nemcsak a sajátos nevelési igényű, hanem a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre is irányul.
Az óvodai nevelés során megvalósuló fejlesztés intenzitásának és hatékonyságának javítása szükség szerint kiterjed a koraszülött gyermekekre is.
A módosítás további szükségessége egyes adatvédelmi szabályok pontosítása, illetve jogszabályi dereguláció és jogharmonizáció.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az ellátás speciális volta miatt indokolt a „tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló” fogalom pontosítása, besorolása és meghatározása. A hétköznapi szóhasználatban csak kórházpedagógiaként emlegetett tevékenység célja a tartós kórházi ápolás, egészségügyi ellátás alatt álló gyermekek, tanulási elmaradásának csökkentése, megszüntetése, fejlesztési és oktatási tevékenység speciális módszerek alkalmazásával, a gyermekek, tanulók oktatási rehabilitációja.
A 2. §-hoz
A szakképzési és a köznevelési ágazat szétválasztása előtt a versenyekkel kapcsolatos rendelkezések a szakiskolákra és szakgimnáziumra is vonatkoztak. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) hatálya a szakgimnáziumokra és szakiskolákra nem terjed ki, ugyanakkor a jelzett tevékenységek a köznevelésben is megjelennek, így a vonatkozó szabályozást az Nkt.-ban is szükséges megjeleníteni.
A 3. §-hoz
A szakképzési és a köznevelési ágazat szétválasztása előtt a versenyekkel kapcsolatos rendelkezések a szakiskolákra és szakgimnáziumra is vonatkoztak. Az Szkt. hatálya a szakgimnáziumokra és szakiskolákra nem terjed ki, ugyanakkor a jelzett tevékenységek a köznevelésben is megjelennek, így a vonatkozó szabályozást az Nkt.-ban is szükséges megjeleníteni.
A 4. §-hoz
A szabályozás a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) részéről fenntartani tervezett önálló honvéd kollégiumok miatt vált szükségessé. Tartalmilag azonban nem jelent újdonságot, mivel a HM által fenntartott intézményekre vonatkozóan korábban is szerepeltek kivételi szabályok a törvényben. Ezek a kivételi szabályok a szakképzés és a köznevelés rendszerének szétválasztása okán kerültek hatályon kívül helyezésre, mivel a HM jellemzően szakképző iskolákat tartott fenn. Az ezekhez kapcsoló önálló honvéd kollégiumok létrehozásának igénye miatt a honvéd kollégiumok specialitásaihoz igazodóan szükség van a kivételi szabályok ismételt bevezetésére az Nkt.-ba is.
Az 5. §-hoz
A családi pótlékra jogosult személy nem minden esetben azonos a gyermek, tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével. A családok támogatásáról szóló 1998. LXXXIV. törvény alapján bizonyos számú hiányzás után az óvodának, iskolának értesítenie kell a gyermek után családi pótlékra jogosult személyt a hiányzások miatti jogkövetkezményre, ezért szükséges, hogy az óvoda, iskola nyilvántartsa ezt a személyt, ha az nem esik egybe a gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével.
A rendelkezés lehetővé teszi az óvoda és az iskola, valamint a hatóság között az adatátadást abban az esetben, ha a szülő, törvényes képviselő önkéntesen nem adja meg a családi pótlékra jogosult személy adatait.
Az adatkezelési felhatalmazások megteremtése szükséges a szakszolgálati feladatellátás és a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása miatt.
A 6. §-hoz
A tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos eljárási szabályok vonatkozásában az alapvető jogok biztosának jelentésére figyelemmel tartalmazza a módosítás, hogy a szülő mellett a tankötelezettség halasztásának megkezdését a gyámhatóság is kezdeményezhesse, amennyiben olyan információi vannak, hogy ez a gyermek érdekét szolgálja. További módosítás, annak érdekében, hogy a felmentésre induló eljárás a tanév kezdetéig befejeződjön, a felmentést engedélyező szerv eljárása a korábbi 60 nap helyett 50 nap lesz. A módosítás törvényi szintre emeli azokat a szempontokat, amelyeket az eljárás során a gyermek helyzetével kapcsolatban vizsgálni kell. A módosítás emellett a jelenlegi fejlesztéseket egészíti ki – a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló – célzott foglalkozásokkal, melyeket ezen fejlesztéseken túl kell megvalósítani, azaz a garanciarendszer megszervezése az óvodai nevelés során megvalósuló fejlesztés intenzitásának és hatékonyságának javításával valósul meg.
A 7. §-hoz
A módosítás koherenciát teremt az Nkt. és az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény között.
A 8. §-hoz
Az óvodába járás hároméves kortól kötelező. A módosítás egyértelműen meghatározza, hogy mikor jön létre a jogviszony és mikortól gyakorolhatóak a jogviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek.
A 9. §-hoz
A felnőttoktatásban alkalmazott óraszámok a középiskolákban a felnőttek számára legalább egy idegen nyelv eredményes tanulását teszi kötelezővé.
A 10. §-hoz
A módosítás megteremti az 1-es típusú diabéteszes gyermekek, tanulók nevelési-oktatási, többcélú intézményben történő akut esetben történő ellátásának lehetőségét. A feladatot ellátó személyek ezért egy újonnan megállapított pótlékra lesznek jogosultak. A diabétesz ellátási pótlék alapja – a foglalkoztatott besorolásától függetlenül, egységesen – a felsőfokú végzettségi szinthez kapcsolódó illetményalap.
A 11. §-hoz
A módosítás a törvény belső koherenciáját megteremtő és deregulációt célzó módosítás, amelynek indoka, hogy a pedagógusigazolványhoz kapcsolódó kedvezmények köre nem igényli egy Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK) típusú kártya kibocsátását.
A 12. §-hoz
Kiegészítő szabály az 1-es típusú diabéteszes gyermekek, tanulók nevelési-oktatási, többcélú intézményben történő akut esetben történő ellátásához. A módosítás a feladatot ellátó személyek speciális pótlékának mértékét szabályozza.
A 13. §-hoz
A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok számára olyan célfeladat kijelölését, amely közszolgálati tisztviselők által ellátható, tehát a célfeladatot meghatározó államigazgatási szerv alaptevékenységébe tartozó feladat. Az Európai Unió operatív programjainak azonban részét képezik olyan, sajátos feladatok is, amelyek kifejezetten pedagógus-munkakörbe tartozó feladatok, amelyeket maga az államigazgatási szerv nem láthat el. Az uniós projektek eredményes, túlzott adminisztrációt mellőző lebonyolítása érdekében ezért a célfeladat-tűzés és célfeladat megállapítás lehetőségét indokolt kiterjeszteni erre az esetre is.
A 14. §-hoz
A külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmények központi költségvetési támogatásra való jogosultságát a mindenkori éves költségvetési törvények már hosszú ideje azonosan szabályozzák. Ezért indokolt a szabályozást az ágazati törvényben elhelyezni, egyben pontosítani, kiegészíteni, emellett a nemzetközi megállapodások megalapozhatják a magyar állami finanszírozást.
A 15. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok indokolták a módosítást, amelynek oka, hogy a tartósan külföldön tartózkodó óvodaköteles korú gyermek óvodai jogviszonyát szüneteltetéssel szükséges fenntartani a gyermek tankötelezettségéig. A módosítás megteremti annak szabályozását, hogy a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatást ezen gyermekek esetében az adott intézmény a szüneteltetés idejére nem veheti igénybe. A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a huzamosabb időre külföldre távozó gyermek óvodai jogviszonya szüneteljen a tankötelezettség bekövetkezéséig. A jogszabály belső koherenciáját is megteremti a módosítás, mivel a köznevelési intézmény által kezelt adatoknál, az óvodások esetében is szerepel a szünetelés.
A 16. §-hoz
A tankönyvellátás (ezen belül különösen az ingyenes tankönyvjuttatás) az állam köznevelési politikájának kiemelt alappillére. A tankönyvellátás egész folyamatának költséghatékonysága ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető legteljesebben meg tudjon valósulni az a cél, melyet a döntéshozók a tankönyvellátás közfeladatként való meghatározása és a folyamat legvégén az ingyenes tankönyvek biztosítása révén elérni szándékoztak.
A 17. §-hoz
Az OH tankönyvfejlesztésért felelős szervként állítja elő a szükséges tankönyveket és gondoskodik azok engedélyeztetéséről egy jól szabályozott és ellenőrzött folyamat keretében.
A 18. §-hoz
A nem állami fenntartású szakgimnázium és szakiskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön az oktatásért felelős miniszterrel. A rendelkezés a megállapodás részletszabályainak és követelményeinek kidolgozására ad felhatalmazást. Ezen túlmenően az egyes időpontokban, más jogszabályi felhatalmazás alapján megszerzett, esetleg eltérő megnevezésű, de tartalmában megegyező képzések megfeleltetése szükséges.
A 19. §-hoz
Az új típusú pedagógusigazolvánnyal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést állapítja meg.
A 20. §-hoz
A költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához szükséges kiegészítő szabály, a tankönyv-előállítási feladatokban közreműködő társaság kijelölésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. A tankönyvek kiadására, előállítására és terjesztésére vonatkozó speciális szabályok azt célozzák, hogy az iskolákba a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek.
A 21. §-hoz
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a technikumokat és a szakképző iskolákat 2025. december 31-éig az OKJ-s vizsgák esetében akkreditált vizsgaközpontként megfeleltette, azonban a szakgimnáziumok és szakiskolák esetében is szükséges ez a megfeleltetés.
A 22. §-hoz
Kiegészítő szabály az 1-es típusú diabéteszes gyermekek, tanulók nevelési-oktatási, többcélú intézményben történő akut esetben történő ellátásához. A diabétesz ellátási pótlék alapja – a foglalkoztatott besorolásától függetlenül, egységesen – a felsőfokú végzettségi szinthez kapcsolódó illetményalap.
A 23. §-hoz
A tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos eljárási szabályok vonatkozásában az elmúlt két év eljárásai során szerzett tapasztalatok alapján a hatályos szabályozás és az eljárás egyes részeinek módosítása. A módosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy különös méltánylást érdemlő esetben, az óvodakötelezettség alóli felmentésre irányuló kérelem annak az évnek az augusztus 31. napjáig is benyújtható legyen, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti. A fentiek mellett az AB által megfogalmazott elvárást (időben szülessen jogerős döntés) a módosítás megfelelően biztosítja. Ezen túlmenően a módosítás pontosító megfogalmazásokat tartalmaz. Az Nkt. 49. § (1) bekezdésének szövegcserés módosítására azért volt szükség, mert a 3 éves kortól kötelező óvodába járással összefüggésben az óvodába történő felvétel és jogviszony létesítés szabályait az általános iskolai felvétellel és jogviszony létesítéssel azonos módon indokolt megfogalmazni. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében ma már nem az a főszabály, hogy az óvodába történő felvétel folyamatos, hanem a végrehajtási rendeletben meghatározott időintervallumon belül, a fenntartó által meghatározott időpontban kell beiratkoznia az óvodába. A módosítás további része a szakgimnázium mellett a szakiskolára és a szakgimnáziumi kapcsolódó (iskolarendszeren kívüli) képzésekre is kiterjeszti az Szkt.-tól eltérő szabályokat. Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó programkövetelmények speciális személyi és tárgyi feltételrendszert tartalmaznak, továbbá a vizsgatételek, vizsgafeladatok a korábbi gyakorlatnak megfelelően központi kiadásúak. A szakiskolában a vizsgafeladatok végrehajtása a sajátos nevelési igényű tanulók esetében kisegítő személyzetet igényelhet. A külföldi intézmények vonatkozásában a módosítás célja: a jogalkalmazási tapasztalatok alapján célszerű egyértelművé tenni, hogy az oktatásért felelős miniszter minden esetben az összes körülmény, benyújtott dokumentum ismeretében diszkrecionális jogkörében mérlegeli azt, mit fogad el külföldi, illetve nemzetközi elismerésnek, illetve, külföldi, nemzetközi elismert tantervnek. A miniszteri engedély megadása nem automatikus, a tervezett működés feltételek igazolásán túl a nevelés-oktatás tartalmi vonatkozásában is egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a külföldi állam, nemzetközi szervezet akkreditációjának, az intézményben használt pedagógiai programnak, továbbá az intézmény működése nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Az engedélyezés során a miniszter jogköre kiterjed arra is, hogy mely külföldi állam, nemzetközi szervezet akkreditációjáról van szó, továbbá a külföldi állam, nemzetközi szervezet által akkreditált tanterv alapján folyhat-e oktatás Magyarországon vagy sem. A külföldi állam által Magyarországon létesített nevelési-oktatási intézmény alapítása alapvetően a magyar jogszabályok szerint történik, de a módosítás pontosítja a felsorolást az alapítás tekintetében azzal, hogy lehet olyan, a külföldi állam joga szerinti sajátos szabály, követelmény, amelyet alkalmazni szükséges ahhoz, hogy a külföldi állam sajátjának ismerje el külföldön működő nevelési-oktatási intézményét. Az Nkt. 90. § (3) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy az oktatásért felelős miniszter nemcsak nyilvántartásba veszi az érintett intézményt, hanem a működést is engedélyezi. A módosítás további célja az Nkt. és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) közötti összhang megteremtése.
A 24. §-hoz
A módosítások a jogszabályi koherencia megteremtését szolgálják. Ezen túlmenően a pedagógusigazolványra vonatkozó módosítás a deregulációt és az egyszerűsítést célozza a pedagógusigazolvány kiállításával kapcsolatban. Az Nkt. 49. § (2) bekezdését azért kell hatályon kívül helyezni, mert nincs teljes összhangban az Nkt. 49. § (3) bekezdésével. A (3) bekezdés szerint ugyanis abba az óvodába kell felvenni a gyermeket, amelynek körzetében életvitelszerűen lakik, a (2) bekezdés ugyanakkor arról rendelkezik, hogy a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. Ez a rendelkezés még akkor született, amikor nem volt kötelező 3 éves kortól óvodába járni, sőt még öt évesen is lehetett felmentést kapni. Az elavult szabályt tehát deregulálni szükséges. Az Nkt. 49. § (2) bekezdésének további rendelkezései pedig nem igényelnek törvényi szintet.
A 25. §-hoz
A tanárképző központ főigazgatójának feladatai speciálisak, ezért indokolt, hogy személyének kiválasztásakor vagy az oktatói, kutatói tapasztalatokat vagy a köznevelésben szerzett tapasztalatokat és a szakterületén elért tudományos tevékenységet lehessen figyelembe venni.
Az Nftv. jelenleg a kancellárok feladataként nevesíti a pedagógus továbbképzés igazgatási jellegű koordinációját. Az alapítványi fenntartásba kerülő (modellváltó) egyetemek kapcsán megvizsgálásra került a feladatok ellátása és ennek eredményeként a jövőben az egyetem fenntartójától függetlenül a pedagógus-képzés igazgatási feladatainak ellátása a főigazgató feladatkörébe kerül.
A 26. §-hoz
Technikai pontosítás az Nftv. 37. § (1) bekezdés c) pontjával való összhang megteremtése érdekében.
A 27. §-hoz
A bevezetésre kerülő pedagógusigazolvány – a diákigazolványtól eltérően – formáját tekintve nem minősül majd NEK kártyának.
A 28. §-hoz
A fejlesztés keretében készülő „oktatási mérföldkövek szolgáltatás” fogja biztosítani az ügyfelek számára az azonosítási szolgáltatást. A módosítás az ehhez szükséges szabályozást teremti meg.
A 29. §-hoz
Szakmai és adatvédelmi szempontból szükséges a szabályozás kiegészítése. A Magyar Államkincstárnak a finanszírozás jogszerű igénybevételének ellenőrzése során szükséges a hozzáférése beazonosítható módon azoknak a pedagógusok adatához, akik a sikeres pedagógusminősítési eljárás következtében a következő év január 1-jétől magasabb fokozatba kerülnek át.
A rendelkezés további adatkezelési felhatalmazásokat állapít meg figyelembe véve a feladatok végrehajtásához szükséges mértéket is. A Nemzeti Pedagógus Kar négyévenkénti tisztújító választásai során szükséges a választásban részt vevők jogosultságát ellenőrizni oly módon, hogy a választó által megadott munkahelyre vonatkozó adatokat összeveti az alkalmazotti nyilvántartás adataival, ezzel biztosítva, hogy a választásban csak arra jogosultak vehessenek részt. A módosítás tartalmazza az adatkezelés célhoz kötöttségének követelményét is. Az egyik új rendelkezés a Tisztaszoftver program használatához biztosítja a személyes adatok kezelését, amely személyes adatok kezelése feltétlenül szükséges az érintett szoftverek jogszerű letöltéséhez. A következő módosítás azért ad adattovábbítási felhatalmazást, hogy a Nemzeti Köznevelési Portál és a Tankönyvkatalógus szolgáltatásainak arra jogosultak által történő igénybevétele ellenőrizhető legyen.
A 30. §-hoz
A pedagógusminősítési nyilvántartás alrendszere további két nyilvántartott adattal egészül ki. A szakértői képzéseket a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 3. § (5) bekezdése, és a 4. § (1) bekezdése, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 10/D. §-a alapján az OH látja el.
A minősítések és tanfelügyeletek lebonyolításához szükségesek a szakértői képzések adatai, mert ennek sikeres elvégzése alapján lehet szakértő a minősítési és tanfelügyeleti eljárásokban a pedagógus.
A pedagógusminősítések során a minősítést végző szakértő heti egy napra mentesül a munkahelyén való munkavégzés alól. A heti egy nap megválasztását a szakértőnek az intézményvezetővel kell egyeztetnie, hogy a köznevelési alapfeladat ellátását ne veszélyeztesse a szakértői munka. A szakértői nap kiválasztásához és az OH rendszerében való rögzítéshez szükséges a munkáltató adatainak rögzítése a pedagógusminősítési nyilvántartásban.
A szülőt bejelentési kötelezettség terheli, ha gyermeke óvodakötelezettségét vagy tankötelezettségét külföldön teljesíti. Ez a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az OH a szülő által bejelentett adatokat nyilvántartsa, annak érdekében, hogy az óvodakötelezettség vagy a tankötelezettség teljesítése nyomon követhető legyen.
A 31. §-hoz
Az integrált nyomonkövető rendszerből egyes adatok megismerését teszi lehetővé a gyermeket, tanulót nevelő pedagógusok számára, a rendelkezés meghatározza a megismerhető adatok körét is.
A 32. §-hoz
A pedagógus szakmai kompetenciájának megítéléséhez, fejlesztéséhez szükséges információk nyilvántartása jogalapjának megteremtése. A nyilvántartás teljeskörűsége érdekében szükséges adat nyilvántartásának előírása.
A 33. §-hoz
Egyes adatok nyilvántartása nem szükséges, így azok deregulációjára vonatkozik a módosítás.
A 34. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás