2021. évi LIII. törvény indokolás
2021. évi LIII. törvény indokolás
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2021. évi LIII. törvényhez
2021. évi LIII. törvényhez
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A már régóta törvényi szinten definiált személyes érintkezéssel járó, távoktatás mellett meghatározásra kerül a távolléti oktatás, amely egyben a felsőoktatás nemzetköziesítését is támogatja.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) egyik legfontosabb feladata, hogy a megfelelő szabályozási környezet biztosításával elősegítse az innováció támogatásának mint kiemelt állami feladatnak a hatékonyságát. Ezzel összhangban a KFItv. szabályozásának továbbra is fontos eleme kell, hogy legyen a szellemitulajdon-kezelési szabályzatok megléte, továbbá az erről való beszámolási kötelezettség teljesítése a fenntartó, továbbá a finanszírozást biztosító szakpolitika irányába.
A szellemi tulajdon hasznosítása, a sikeres innováció gyakorlatilag elképzelhetetlen a szellemi alkotásokat létrehozó kutató-oktató feltalálók személyes közreműködése nélkül. Figyelemmel az egyetemi kutatás-fejlesztés finanszírozása tekintetében az állami szerepvállalásra, továbbá az egyetemi-ipari kapcsolatok javítása érdekében tett intézkedésekre célszerű megfelelő szabályozási környezetet teremteni.
Ahhoz, hogy a tudományos és innovációs parkok katalizáló tényezőként jelenjenek meg a tudásvagyon üzleti hasznosításában, valamint erősíteni tudják az együttműködéseiket, szükséges a vállalkozás alapításban való mozgástér megteremtése. A tudásvagyon gazdasági hasznosításának egyik meghatározó feltétele, hogy az egyetemek és a vállalkozások között jól működő kapcsolat legyen. Magyarország egyetemi központjaiban olyan innovációs ökoszisztémát és támogatási rendszert kell teremteni, amely elősegíti, hogy az egyetemi tudásbázis köré technológiaintenzív vállalatok települjenek és a kialakuló együttműködésekben a felsőoktatási intézmények részesedésszerzése vagy saját vállalkozás alapítása biztosított legyen.
A hazai szellemi alkotások minél nagyobb arányú hasznosítása érdekében javítani kell a kreatív gondolkodású honfitársaink motivációját, hogy újszerű elgondolásaikat, találmányaikat a hasznosítás érdekében másokkal megosszák, továbbá, ha a megoldásban üzleti vagy más siker reménye is rejlik, arra járulékfizetési szempontból kedvezőbb megítélés alá kerülnek, elősegítheti az új ötletek minél nagyobb arányú hasznosulását.
A törvényjavaslat az időközben született jogszabály-módosításokra és a jogalkalmazás során felmerült szempontokra tekintettel módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt, valamint az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvényt.
Részletes indokolás
Az 1–2. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2009. január 1-jei hatállyal beiktatott új 43/D. § (1) bekezdése kimondja, hogy a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor. Ugyanakkor nehezen képzelhető el olyan hasznosító vállalkozás, ahol ezekre az ismeretekre ne lenne szükség. A Kjt. 41. §-ába később beiktatott (5) bekezdés kimondja, hogy a költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet, de a két rendelkezés viszonya továbbra is problémás: a jogszabály megfogalmazása miatt a Kjt. 43/D. §-nak rendelkezései alól a 41. § (5) bekezdése ugyanis nem ad felmentést. Emiatt a felsőoktatási intézmények, illetve a kutatók jogbizonytalanságot élhetnek meg. A KFItv. új 34/A. §-a szerint valamennyi költségvetési kutatóhely által, illetve felsőoktatási intézmény által elfogadandó átláthatósági szabályzatok megfelelő garanciát jelentenek a kutatóhelyek érdekeinek védelmére, ennek megfelelően nem indokolt ezen korlátozó rendelkezések fenntartása a költségvetési kutatóhelyek tekintetében.
A 3. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmében a felszolgálási díjra vonatkozó speciális járulékfizetési szabályok megszűntek. A törvényjavaslat alapján ezért a felszolgálási díj címen szerzett jövedelem teljes összege figyelembevételre kerül a nyugellátás kiszámítása során.
A Tbj. 27. § (2) bekezdése 2020. augusztus 1-jétől járulékfizetési alsó határt vezetett be a munkaviszonyra és a vele egy tekintet alá eső jogviszonyokra. A törvényjavaslat az egységes jogalkalmazás érdekében rögzíti, hogy ilyen esetben a nyugellátás kiszámítása során a járulékfizetési alsó határnak megfelelő összeget kell jövedelemként figyelembe venni.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a nyugdíjak továbbra is az EGT-államokkal megegyező módon folyósíthatók az Egyesült Királyságba.
Az 5. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény értelmében a kérelmével az ügyfél a döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. Kétfokú közigazgatási eljárás esetén a nyugellátást igénylőnek lehetősége volt arra, hogy a fellebbezési határidőn belül a nyugdíj iránti igényt visszavonja, ha a határozatban foglaltak ismeretében úgy döntött, a nyugellátásra mégsem tart igényt. A törvényjavaslat ezt a lehetőséget biztosítaná az egyfokú nyugdíjbiztosítási eljárások keretében is.
A 6. §-hoz
Mivel a mulasztási bírságot elsősorban korábbi időszakra vonatkozóan nem teljesített adatszolgáltatás miatt szabják ki, nem indokolt, hogy a foglalkoztató alaptevékenysége miatt esetlegesen kiszabott szankciók megállapítása során súlyosító körülménynek számítson. Ezért a javaslat szerint a mulasztási bírság kiszabását nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
A 7. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazóktól érkezett jelzéseknek megfelelően kiegészíti a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból történő adatigénylés szabályait.
A 8. §-hoz
A biztosítottak egyre nagyobb létszámú csoportjait érintő adategyeztetési eljárások során szolgálati idő, jogosultsági idő megállapításáról is születik döntés. A törvényjavaslat egységes szabályrendszert biztosít a korábbi döntésekben tévesen megállapított szolgálat idő, jogosultsági idő újra megállapításához. Garanciát jelent a biztosítottak számára, hogy a határozattal megállapított szolgálati idő, jogosultsági idő csak egy alkalommal, legfeljebb a határozat véglegessé válásától számított öt éven belül csökkenthető. A rendelkezés nem a korábbi döntés felülvizsgálatát teszi lehetővé, hanem az alapul fekvő anyagi jogi jogosultság újraértékelését.
A 9. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (2) bekezdésének általános szabályára tekintettel – amely szerint az igényeket ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni – a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket ad a felszolgálási díj beszámításával kapcsolatos módosításhoz.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításával 2020. január 1-jétől már nem szűnik meg az egyetlen, de tartósan beteg vagy fogyatékos árvára tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj, ha az árva már nem minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a korábban emiatt megszüntetett özvegyi nyugdíjasok az ellátásukat kérelemre újra megkapják.
A 10–11. §-hoz
A törvényjavaslat szövegcserés módosító rendelkezései és hatályon kívül helyező rendelkezései többek között biztosítják, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat a jövőben csak akkor kelljen a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb, a biztosított évente kétszer is kérhesse adategyeztetési eljárás lefolytatást. A javaslat illetékmentessé teszi a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelmet is, ezáltal a jövőben egyik nyugdíjbiztosítási ügyben sem kell illetéket fizetni, egyúttal megteremti a teljes összhangot az illetékekről szóló törvény hatályos rendelkezéseivel.
A 12. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Ebtv.) és a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletnek a keresetre és keresőtevékenységre vonatkozó fogalom-meghatározásából következően a csecsemőgondozási díj folyósításának valójában jelenleg is egyetlen korlátja van, a keresőtevékenység folytatása, és nincs jelentősége annak, hogy a jogosult a keresetét részben vagy egészben kapja-e meg. A javaslat ezzel összefüggésben pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 13. §-hoz
A gyermekgondozási díj melletti munkavégzés esetén a szülők napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezhetik el gyermeküket anélkül, hogy ez korlátozná a részükre járó ellátás folyósítását. A javaslat e lehetőséget biztosítja azoknak a szülőknek is, akik az ellátás mellett nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat.
A 14. §-hoz
A hallgatói gyermekgondozási díj összege a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz van kötve. A javaslat e szabályokat teszi rugalmasabbá, hogy alkalmazhatók legyenek a minimálbér és a garantált bérminimum évközi módosítására. A 2021. február 1-jei minimálbéremeléssel kapcsolatos felülvizsgálatot az érintett szervek a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a alapján már elvégezték.
A 15. §-hoz
Az Ebtv. esetében a szövegcserés módosító rendelkezések az ellátások közötti választás szabályaira, a nevelőszülőnek, illetve a nagyszülőnek járó gyermekgondozási díjra, a minimálbér évközi módosítására és a méltányosságból megállapítható gyermekgondozási díj összegének meghatározására vonatkozóan tartalmaznak pontosításokat.
A 16–19. §-hoz
A tervezet szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosításával összhangban lehetővé válik, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy a saját jogon járó családi pótlék mellett kereseti korlát nélkül végezhessen keresőtevékenységet.
A módosítás továbbá egyértelművé teszi a családi pótlékra és így az arra jogosult gyermek után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozóan, hogy a köznevelési intézmény tanulója mellett a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulóra is kiterjed a szabályozás hatálya.
A 20–21. §-hoz
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) szerinti fogadó szervezet a családpolitikáért felelős miniszternek köteles bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. Ezt a bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített honlapon, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. A miniszter a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásban szereplő adatokat a Köt.-ben meghatározott módon közzéteszi.
2020. július 1-je óta, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) módosítását követően már nem a Civil Információs Portálon, hanem a Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter oldalán kell vezetni a Köt. szerinti nyilvántartást. Ezen a felületen teljesíthetik továbbá a fogadó szervezetek a Köt. 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségüket is. A módosító rendelkezés a Köt. rendelkezéseit összhangba hozza a Civil tv. módosításával, és a Civil Információs Portál helyett a Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regisztert nevesíti.
A 22. §-hoz
A védelmi ipari stratégiai változásokra, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló személyének változására való tekintettel szükséges a módosítás megvalósítása.
A 23., 26–27. §-hoz
A javaslat szerint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap-kedvezményére jogosult személyek esetében nem kell csökkenteni a szolgálati járandóság folyósított összegét a személyi jövedelemadó mértékének megfelelően.
A 24–25. §-hoz
A javaslat szerint a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék szüneteltetése szempontjából figyelembevételre kerülő éves keretösszeget meg kell emelni, ha a minimálbér év közben emelkedik, a már elrendelt szüneteltetéseket pedig a megemelt keretösszegnek megfelelően felül kell vizsgálni.
A 28. §-hoz
A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt vagy kezelt adatok ellenőrzését a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások használatával, díjmentesen végzi el.
A szabály alapján maga a felsőoktatási intézmény is készít elektronikus rangsort szakonként az egyes középiskolákról, amelyet a tanulmányi rendszerben tesz közzé.
A 29. §-hoz
A módosítás megteremti az összhangot a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló oktató egészségügyi és oktatási jogviszonyai között.
A 30. §-hoz
A módosítás révén és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a törvény a felsőoktatási felvételi eljárást egészében elektronikussá teszi.
A 31. §-hoz
Az informatikusok esetében gyakori, hogy munkaerőpiac már a hallgatók tudását is olyan magasra értékeli, hogy oklevél megszerzése nélkül kiléphetnek a képzésből.
Az új szabályozás az informatika képzési terület szakjai esetében lehetővé teszi, hogy önköltséges képzés keretében felvételi eljárás nélkül is folytathassák tanulmányaikat azok, aki számára például a tudás elmélyítése vagy az adott munkahelyen vezetői munkakörbe történő kinevezés céljából ez szükséges.
A 32. §-hoz
A koronavírus okozta világjárvány miatt különösen fontossá vált, hogy digitálisan is elérhetők legyenek a felsőoktatással kapcsolatos információk, így a szabály az intézmény összes kurzusának, moduljának és tárgyleírásának a közzétételét rendeli el a tanulmányi rendszeren keresztül.
A 33. §-hoz
A koronavírus okozta világjárványra tekintettel lehetővé vált, hogy a külföldi bizonyítványról, oklevélről az eljáró felsőoktatási intézmény a kérelmező származási országának oktatásért felelős minisztériuma által kiállított igazolás hiteles fordítása alapján hozza meg a döntését (tehát már akkor kezdeményezheti az eljárást, amikor a külföldi bizonyítvány, oklevél még nincs a birtokában).
A képesítések elismerésére vonatkozó szabályok alapján utóbb a kiállított bizonyítványt, oklevelet a hallgatónak be kell mutatnia.
A jelen módosítás ennek a kötelezettségnek az elmulasztása esetében határoz meg szankciót.
A 34. §-hoz
A szabályozás szerint a távolléti oktatás keretében folytatott képzésre történő beiratkozáshoz nem szükséges külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedély, ám ha személyes érintkezést igénylő, tehát jelenléti oktatási formára tér át a felsőoktatási intézmény, úgy a képzés folytatásához az engedélyt szükséges bemutatni.
A 35. §-hoz
A KFItv. módosításával 2019. január 1-jétől a közfinanszírozású kutatóhelyek korlátozásoktól mentes rendelkezési jogot kaptak a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó azon jogok tekintetében, amelyeket a kutatóhely jogszabály erejénél fogva vagy valamely jogügylet folytán megszerez. A nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekben a fenntartó számára kell biztosítani a lehetőséget, hogy – a hasznosítási célok teljesülésének figyelembevételével – döntsön arról, hogy a szellemtulajdon-jogok és hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés kapcsán a rendelkezési jogok kit illessenek meg. E jogosultsági kérdéseket a szellemitulajdon-kezelési szabályzatokban is rögzíteni kell.
A 36. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképességének, kutatás-fejlesztési-innovációs teljesítményének erősítése kiemelt cél, melynek fontos letéteményesei lesznek a Tudományos és Innovációs Parkok indokolt, hogy az intézményi társaságok által a kutatás-fejlesztési és innovációs vállalkozási tevékenység is végezhető legyen.
A 37. §-hoz
Egyes új fogalmak, valamint a távoktatás, távolléti oktatás elkülönítése miatt szükséges a módosítás.
Továbbá a jogalkalmazásban problémaként jelentkezik, hogy a székhely szerinti településen a központi ügyintézés helyétől eltérő helyeken működő szervezeti egységek telephelyként nem rögzíthetők a felsőoktatási intézmény alapító okiratában. A telephely fogalmának pontosítása indokolt annak érdekében, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely fogalommal összhangba kerülhessen.
A 38. §-hoz
A modellváltó felsőoktatási intézmények számviteli elszámolását érintő módosítás, továbbá megfelelő felkészülési időt szabályozó átmeneti rendelkezés.
A 39. §-hoz
A szakasz a mellékletben szereplő módosításokra utal: az érintettek adatainak ellenőrzése és pontosítása céljából szükséges, hogy a felsőoktatási intézmények is értesüljenek a hallgatóikra és alkalmazottjaikra vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka adatokról.
Kötött felhasználású diákhitel kifizetése a felsőoktatási intézmények részére történik, ennek megfelelően az intézmények részére a diákhitel könyveléséhez, illetve adminisztrációjához szükséges adatokat át kell adnia a Diákhitel Központnak. A tanulmányi rendszerek és az intézmények képviselői továbbá jelezték, hogy amennyiben ezen adatok kezelésére a jövőben nem lesz jogalapjuk, nem tudják a diákhitellel kapcsolatos adminisztrációt ellátni. Az intézmények jelentős költségráfordítással építették ki a diákhitel adminisztrációjával kapcsolatos belső folyamataikat.
A 40. §-hoz
A módosítások elvi éllel különböztetik meg a törvényben már korábban is szereplő távoktatás fogalmát (amely esetében a tanórák, így a személyes érintkezést igénylő tanórák száma elérheti a nappali képzés tanóráinak 30%-át), és elkülönítik a személyes érintkezést nem igénylő távolléti oktatás fogalmától.
A 41. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 42. §-hoz
A szellemitulajdon-kezelési szabályzatok megléte, valamint a kutatóhelyi éves beszámolások rendszerének egységesítése garanciális elemet jelent a kutatási tevékenységre költött költségvetési források megfelelő ellenőrzésére, illetve visszajelzést ad az államigazgatási szakpolitika számára a szabályozási célok teljesüléséről.
A módosítás értelmében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alatt működő kutatóhelyek a hatályos szabályozással összhangban az irányítószerv Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárság számára készítenek éves jelentést a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok megvalósulásáról.
A 43. §-hoz
A Kjt. kutatói összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak megfelelő módosítása lehetővé teszi, hogy egy új, rugalmasabb szabályzás valamennyi kutatóhely kutatójára egységes elvek alapján kerülhessen megállapításra.
A 44. §-hoz
A hasznosító vállalkozás definíciójának valamennyi felsőoktatási intézményben létrehozott szellemi alkotásokat hasznosító vállalkozásra történő kiterjesztésével egyidejűleg célszerű a pályázati támogatási lehetőségeket is kiterjeszteni erre a kedvezményezetti körre is.
A 45. §-hoz
Az egységes szabályozás az egyetemi-ipari kapcsolatokban kiszámítható kereteket teremt és megkönnyíti a vállalkozások számára a felsőoktatási intézményekkel történő kutatási együttműködések létrehozását.
A 46. §-hoz
A szakkollégiumokkal számos pályázaton indulnak a felsőoktatási intézmények és diákotthonok is, ezért megkeresik az Oktatási Hivatalt, mint a közhiteles nyilvántartást vezető szervet, hogy igazolja a szakkollégium nevét, címét és képviselőjét, így tehát a korábban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meglévő felhatalmazással egészül ki az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény.
A 47. §-hoz
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2020. évi módosításával az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személyiséget nyert. Jelen módosítás rendelkezik arról, hogy az Oktatási Hivatal a jogi személyiséggel felruházott testület mely adatait veszi nyilvántartásba.
A 48. §-hoz
A jogszabályi rendelkezések jelenleg csupán a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan engedélyezett felhasználási, illetve hasznosítási jog ellenértékét (azaz a licenciadíjat) nevesítik járulékalapot nem képező összegként. Ugyanakkor a találmányi díj, valamint az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák esetében a munkavállalót megillető díjazás jogi természete ezzel sok tekintetben megegyezik, hiszen iparjogvédelmi oltalom alatt álló szellemi alkotások létrehozóit a munkáltatóra való törvényi jogátszállás következtében megillető díjról van szó.
A gazdaság versenyképességének növelése céljából kiemelt jelentőségű ez utóbbi körbe tartozó innovációs tevékenység támogatása is, így a járulékmentesség valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formára, valamint a know-how-ra is kiterjed.
A 49. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
Az 50. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
Az 51. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
Az 52. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
Az 53. §-hoz
A módosítás az Universitas Miskolcinencis Alapítványról, az Universitas Miskolcinencis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény alapján az Alapítvány társasági részesedésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az 54. §-hoz
A módosítás tulajdonosi joggyakorlásról rendelkezik.
Az 55. §-hoz
Az Universitas Miskolcinencis Alapítványról, az Universitas Miskolcinencis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény vonatkozásában új mellékletről rendelkezik.
Az 56–57. §-hoz
Pontosító rendelkezést tartalmaz.
Az 58. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az 59. §-hoz
A családokért felelős tárca nélküli miniszter – a Kormány gyermektáboroztatási programjának alakításáért felelős miniszterként – elkötelezett az Erzsébet-táborokban mint Magyarország legnagyobb táboroztatási programjában részt vevő gyermekek személyes adatainak biztonságos kezelése mellett.
Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának megfelelően, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) mint táborszervező, az Erzsébet-táborok megszervezése, működtetése, valamint a táborozók egészségének védelmét és biztonságát szolgáló táboroztatás megvalósítása céljából kezeli az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek természetes személyazonosító adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ), valamint a személyi azonosítójukat is.
A javaslat értelmében az Alapítvány a gyermekek személyi azonosítóját a jövőben nem kezelné, egyebekben a gyermekek azonosítása a jövőben a TAJ alapján vagy a természetes személyazonosító adatok alapján álnevesítéssel kialakított belső azonosító formájában történne, ezzel is erősítve a személyes adatok védelmének gyakorlatát.
Az Alapítvány által kezelt adatok közül a TAJ egyrészről személyes adat, hiszen az érintettel közvetlenül kapcsolatba hozható, továbbá a TAJ alapján az érintett ténylegesen azonosítható, illetve annak lehetősége fennáll; másrészt különleges adat abban a vonatkozásban, ha az adott azonosító számhoz egészségi állapotra vonatkozó személyes adat kapcsolódik; harmadrészt a nemzeti adatvagyon része.
A TAJ személyes adat minősége mindaddig fennáll, amíg a TAJ kapcsolata az érintett gyermekkel helyreállítható, tehát ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
A törvényjavaslat értelmében az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek személyes adatainak magas szintű védelme érdekében az Alapítvány mint táborszervező a jövőben a gyermekek TAJ-át egyirányú kódolással, avagy ún. hash-eléssel (karaktersorozatokkal) képzett pszeudonim (álnevesített) belső azonosító formájában tárolná. A gyermekek TAJ-ából képzett kód eredeti tartalma a kódolási mód ismeretében sem lenne visszaállítható.
Olyan gyermekek esetében, akik nem rendelkeznek TAJ-jal, az Alapítvány az azonosítást követően a gyermeket a természetes személyazonosító adatai alapján álnevesített belső azonosító alapján tartja nyilván, biztosítva a személyes adatok védelmét.
Az álnevesítés (pszeudonimizáció) a gyakorlatban a jelentkező gyermekek közvetett azonosítását teszi lehetővé, megvalósítva egyúttal a gyermekek személyes adatainak magasabb szintű védelmét.
A táboroztatási programban részt vevő gyermekek egészségének magasfokú megőrzéséhez, az esetlegesen szükségessé váló orvosi ellátás biztosításához a TAJ kezelése, korlátozott időtartamban, a továbbiakban is megtörténik.
A 60. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 61. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás