2021. évi LIV. törvény indokolás
2021. évi LIV. törvény indokolás
az Európai Unió Bírósága C-66/18. számú ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LIV. törvényhez
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) minden Magyarországon működő intézmény számára előírta, hogy hazánkban kizárólag magyar engedély birtokában lehessen felsőoktatási tevékenységet folytatni. Az Európai Bizottság ezzel összefüggésben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az Európai Unió Bíróságánál Magyarországgal szemben. A Bíróság tavaly októberi ítéletében helyt adott a keresetnek. A törvénymódosítás az ítéletben foglaltak végrehajtása érdekében az Nftv. külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó, 76–77. §-aiban foglalt rendelkezéseinek módosítását kezdeményezi. Annak érdekében, hogy a vita lezárható legyen, a törvényjavaslat egy más európai országban már bevált, hatályos jogszabály magyar jogrendbe történő átültetésére tesz javaslatot. A javaslat a bajor jogot alapul véve eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban (EGT-állam) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban (nem EGT-állam) székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországi működésére. Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményére építve, a bajorországi szabályozás (Bayerisches Hochschulgesetz) mintájára, a felsőoktatási tevékenység folytatására vonatkozó szakasz feltételeit lefordítva és tükröztetve emelheti be az Országgyűlés a hazai rendelkezések közé. A kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett. Mivel a rendelkezések más tagállamban hatályos, az uniós testületek, intézmények által sem kifogásolt szabályozás átvételét jelentik, a kiigazított felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza vélhetően minden további próbát kiáll majd. A Magyarországon működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézség nélkül képesek lehetnek megfelelni.
Részletes indokolás
1. §
A törvénymódosítás szerint a nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, az általa Magyarországon nyújtott képzés felvételi követelményei megfeleltethetőek az intézmény képzésével egyenértékű képzést nyújtó államilag elismert felsőoktatási intézményre vonatkozó felvételi követelményeknek, szerepel Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött – a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló – nemzetközi szerződésben, és a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységre való jogosultságát az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezi. Tekintettel arra, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon folytatott képzési tevékenységéért a külföldi felsőoktatási intézmény felelős, a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény esetében az oklevelet adó képzési tevékenysége folytatására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kimondja továbbá, hogy a képzésre tekintettel a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak.
2. §
A törvényjavaslat szerint az EGT-államban székhellyel rendelkező, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél a székhelye szerinti EGT-államban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül, és a felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzési tevékenységre való jogosultságát az oktatási hivatal kérelemre megállapítja.
3. §
Átmeneti rendelkezés meghatározására kerül sor.
4–5. §
A rendelkezés a rövidebb szövegmódosító, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás