55/2021. (XI. 23.) MNB rendelet indokolás
55/2021. (XI. 23.) MNB rendelet indokolás
a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 55/2021. (XI. 23.) MNB rendelethez
2021.11.24.
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerinti feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.
Jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete ellátásához szükséges, az MNB rendelet hatálya alá tartozó pénz- és hitelpiaci szervezetek által teljesítendő felügyeleti jelentéseket, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.
Az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása érdekében, a pénz- és hitelpiaci szervezetekre MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.
A felügyeleti jelentések köre kibővül a „Pénzpiaci közvetítők tevékenységével összefüggő adatok” (9KOZV) új, féléves gyakoriságú táblával, mely a függő ügynökök számát, valamint megbízottanként a visszavont jutalékot és a panaszok számát tartalmazza.
A Banki könyvi kamatlábkockázat – Felügyeleti outlier tesztek témába tartozó új, negyedéves gyakoriságú, 9R3 kódú táblában az EBA/GL/2018/02, illetve az MNB ICAAP-ILAAP-BMA kézikönyvében meghatározott két mutató értékét kell jelenteni, amely lehetővé teszi az uniós, illetve nemzeti szinten meghatározott limitek mértékének figyelését.
Az új, negyedéves „Valós érték pozíciók” (9R4) tábla a kamatkockázat szempontjából releváns, valós értéken értékelt pozíciókról gyűjt információt, a kamatkockázat szempontjából meghatározó paraméterek szerint aggregálva.
A „Fedezeti elszámolás a hitelintézet számviteli gyakorlatában” (9R51) és a „Fedezeti elszámolási kapcsolatokba bevont fedezett és fedezeti pozíciók” (9R52) új, negyedéves felügyeleti jelentések célja a hitelintézetek fedezeti elszámolási gyakorlatának felmérése és a fedezeti elszámolásba bevont pozíciókra vonatkozó adatok gyűjtése a banki könyvi kamatkockázati számítások támogatásához.
Az MNB által a záloghitelezési tevékenységet kiemelt közvetítő útján folytató pénzügyi vállalkozások számára elrendelt új, negyedéves gyakoriságú „A pénzügyi vállalkozás kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége” (21Z) felügyeleti jelentés a kiemelt közvetítők által felajánlott biztosítékok és kihelyezett állományok szorosabb nyomon követését segíti elő.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításával 2022. július 8-tól változik a jelzáloglevelekre vonatkozó hazai szabályozás. Az új előírásoknak történő megfelelés ellenőrzése érdekében a „Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban)” (6DA), a „Jelzálog-hitelintézet adatai devizában (EURO, USD, CHF, JPY)” (6DB) és a „Jelzálog-hitelintézet fióktelep adatai” (F6D) havi gyakoriságú táblák új sorokkal egészülnek ki.
A „Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.” (9FA) tábla új sorában a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitellel kapcsolatos adatokat kell kiemelten bemutatni.
Az MNB honlapján elérhető hitel-, betétválasztó, továbbá a bankszámlaválasztó alkalmazás fejlesztése, valamint a hitel-/betétválasztó IT-oldali technikai módosítása miatt szükséges a hitel- és pénzügyi lízingtermékek, betéti és megtakarítási termékek, valamint a számla és betéti bankkártya tárgykörbe tartozó táblák módosítása.
A hitelintézetek jelenleg eltérő nagyságrendben teljesítik az egyes felügyeleti célú jelentéseiket, ezért az ezen adatszolgáltatói kört érintő 36 tábla jelentési nagyságrendje egységnyi Ft-ra/devizára változik. A nagyságrend egységesítése hozzájárul a felügyeleti jelentések egységes kezeléséhez és azok konzisztenciájának növeléséhez.
A „Pénzügyi vállalkozások – Mérlegadatok részletezése” (21R) táblában bekért információk köre bővül egyrészt a devizakötelezettségekre vonatkozó sorokkal, másrészt a pénzügyi számlák összeállítása érdekében a külföld elkülönítésre kerül a belföldi szektoroktól. A „Pénzügyi vállalkozások – Kötelezettségek részletezése” (25B) tábla megbontásából egyértelműen megállapítható lesz a külföldhöz tartozó kötelezettség.
Annak érdekében, hogy a felügyeleti tevékenység teljes körű ellátásához az informatikai rendszerek működési környezetével kapcsolatos információk valamennyi pénzforgalmi intézmény tekintetében rendelkezésre álljanak, az „Informatikai adatok” (86I) negyedéves adatszolgáltatást minden pénzforgalmi intézménynek teljesítenie kell.
„A Hpt. szerinti független közvetítő adatai, szakmai felelősségbiztosítás és a foglalkoztatottak létszáma” (92A) tábla, valamint a jutalék adatokat és a közvetített szerződéseket tartalmazó táblák (92B1A, 92B4AH, 92B2, 92B3H) a hatékonyabb fogyasztóvédelmi felügyelés érdekében bővítésre kerülnek.
A páneurópai egyéni nyugdíjtermékekről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott PEPP-szolgáltató 2022-től felügyeleti jelentés (a továbbiakban: PEPP felügyeleti jelentés) teljesítésére kötelezett, a jelentéstételi kötelezettség két részből áll: egyrészt az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti mennyiségi adatszolgáltatási táblákból, másrészt az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (1) bekezdése szerinti felügyelet ellátása céljából szükséges információkat tartalmazó szöveges jelentésből (a továbbiakban: PEPP szöveges jelentés). Az MNB rendelet egyrészt a PEPP felügyeleti jelentés uniós jogi aktusokban nem szabályozott határidejére, formai követelményére vonatkozó előírásokkal bővül, másrészt – a 2022. március 22-től hatályba lépő, a páneurópai nyugdíjtermékre (PEPP) vonatkozó felügyeleti jelentéstételről szóló EIOPA-21/260 iránymutatásoknak való megfelelés érdekében – a PEPP szöveges jelentés kitöltésére vonatkozó, külön melléklettel egészül ki.
A jogalkalmazás tapasztalatai alapján egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására is sor kerül.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás