576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet indokolás
576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet indokolás
az egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelethez
2022.01.01.
A kormányrendelet-módosítás indokolásának az Indokolások Tárában történő közzététele – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – szükséges.
Vízkárelhárítási tározók differenciálása
A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításának eredményeként a jövőben egyszerűsödik a vízkárelhárítási célú tározók igénybevétele. Így csak azon vízkárelhárítási célú tározók esetében kell majd az árvíz vagy belvíz elleni védekezés során, a rendkívüli védekezési készültség esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter engedélyét előzetesen beszerezni, amelyek műszakilag úgy vannak kialakítva, hogy emberi beavatkozás szükséges a tározó megnyitásához és a tározótérben magántulajdonú ingatlan is található.
A tározók e körébe a szükségtározó és a vésztározó tartozik, amelyek víztározásra alkalmassá tett, egyébként szárazon álló földterületet jelentenek. E tározók igénybevétele, mivel nagyobb kiterjedésűek és a tározótérben magántulajdonú ingatlan is található, az ingatlantulajdonosok javára kártalanítási igényt keletkeztet. Emiatt e tározók igénybevételénél rendkívüli védekezési készültség esetében fennmarad a miniszteri engedélyezés.
A záportározók, illetve az állandó víztartású árvízcsúcs-csökkentő tározók és belvíztározók automatikusan, külső beavatkozás nélkül tárolják a káros többletvizet, ezért ezeknél nem kell külön engedélyezni a tározó igénybevételét. A záportározók esetében a tározótér jellemzően állami tulajdonban van, így a tározó elöntése miatt kártalanítási igény nem keletkezik. Az állandó víztartású árvízcsúcs-csökkentő tározók és belvíztározók esetében a tározótér minden esetben állami tulajdonban áll, így igénybevétel esetén ezeknél sem keletkezik kártalanítási igény.
A vízminőségi kárelhárítás
A vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása egyértelművé teszi, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság az azonnali beavatkozást igénylő vízminőségi károsodás elleni védekezési feladatait az Országos Műszaki Irányító Törzs útján látja el. Az elmúlt időszakban több esetben is az Országos Műszaki Irányító Törzs felállítása vált szükségessé a természetes vizeket ért vízminőségi kár elhárítása érdekében. A feladatot ezért indokolt jogszabályban rögzíteni.
A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításával a védekezés fogalmában – az árvíz és a belvíz elleni fellépés mellett – a vízminőségi károsodás elleni beavatkozás is megjelenik. A vizek kártételei közé tartozik ugyanis, ha a bármilyen okból szennyeződött vagy megváltozott összetételű víz a környezetben (élővilágban) kárt okoz. A vízminőség romlása ellen ezért ugyanúgy védekezni kell, mint az árvíz és a belvíz ellen.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás