• Tartalom

58/2021. (XI. 24.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet módosításáról

2021.11.25.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet [a továbbiakban: 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet] 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti éves adatszolgáltatást a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 16 héten belül teljesíti az MNB részére.
(5) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (1) bekezdése szerinti felügyelet ellátása céljából szükséges információkat tartalmazó szöveges jelentést (a továbbiakban: PEPP szöveges jelentés) a 7a. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal
a) évente, a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 18 héten belül, valamint
b) a páneurópai egyéni nyugdíjtermék üzletágban (a továbbiakban: PEPP-üzletág) bekövetkezett jelentős változás esetén, a változást követő 6 héten belül
teljesíti az MNB részére.”

2. § (1) A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adatszolgáltató a PEPP szöveges jelentést első alkalommal a PEPP regisztrációja évére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.”
„(4) Az adatszolgáltató a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet módosításáról szóló 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelet 2. mellékletével megállapított 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat
a) 15. és 19. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2021. évre mint tárgyidőszakra,
b) 1–14., 16–18. és 20–25. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra,
c) 26–45. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. I. negyedévre mint tárgyidőszakra,
d) 46. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. január első munkanapjára mint tárgynapra,
e) 47. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal a befektetési politika 2022. évi első változására
vonatkozóan, a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet módosításáról szóló 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelet 3. mellékletével megállapított 7. melléklet I–V. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint teljesíti.”

3. § A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § E rendelet
1. 6. § (3) bekezdésében és 7. melléklet VI. pontjában a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2015. december 2-i (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklet S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblájára vonatkozó rendelkezései,
2. 6. § (4) bekezdésében az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke,
3. 6. § (5) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, valamint 7a. mellékletében a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja,
4. 10. §-ában, valamint 1. melléklet 3.1. pontjában a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. CÍM XIII. FEJEZETE és II. CÍM VI. FEJEZETE, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2015. december 2-i (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke, a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

5. § (1) A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 10. § (1) bekezdésében az „illetve az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat” szövegrész helyébe az „az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet, illetve az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat, továbbá a PEPP szöveges jelentést” szöveg lép.

(2) A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 10. § (3) bekezdésében a „41/2020. (XI. 18.)” szövegrész helyébe az „54/2021. (XI. 23.)” szöveg lép.

b) a „6/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás 15. pontja” szövegrészek helyébe a „14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja” szöveg,

c) a „36. §-a” szövegrészek helyébe a „36. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (1) bekezdése, a 3. §, a 4. § (1), (3) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, valamint az 1. és 4–6. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

7. § E rendelet

1. 1. §-ában, 2. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1. pontjában a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke,

2. 3. §-ában, valamint 1. melléklet 2. pontjában a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. CÍM XIII. FEJEZETE és II. CÍM VI. FEJEZETE, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2015. december 2-i (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke, a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke

3. 4. § (3) bekezdésében, valamint 4. mellékletében a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez

1. A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.23. és 1.24. alponttal egészül ki:

„1.23. (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
1.24. (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet.”

2. A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 1. melléklet 3. pont 3.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.1. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatások, valamint a PEPP szöveges jelentés esetén a számadatokat tartalmazó részeket xbrl formátumban, a szöveges információkat pdf formátumban kell megküldeni az MNB részére.”

3. A 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 1. melléklet 4. pont 4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.4. A felügyeleti jelentés egyes tábláiban használt eszközalap azonosító kód egy, az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.
A hatjegyű kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több biztosító nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.
A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:
- saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;
- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;
- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.
Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25, a 42BP és a 42N9G1 táblák esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelők és vagyonkezelők felé való továbbítása.”

2. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez

3. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez


A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pont 3.2.-3.8. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához
A 42Y1E1, 42Y1E2, 42Y1E3, 42Y14B, 42Y24, 42Q1E1, 42Q1E2, 42Q1E3 és 42Q14A1 kódú táblában a biztosító szerződésállományával kapcsolatos információkat termékcsoportos megbontás szerint kell bemutatni.
A biztosítási termékcsoportok meghatározása a Bit. 4. § (1) bekezdés 10. pontjának figyelembevételével történt.
A termékcsoportos táblákban egy biztosítási szerződést csak egy termékcsoportba, illetve a Bit. 4. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott jellemző kockázat szerint kell besorolni. A biztosító teljes szerződésállományát be kell sorolni a táblákban szereplő termékcsoportok valamelyikébe, és ezt a besorolást következetesen kell alkalmazni az érintett szerződésre vonatkozó minden további információra vonatkozóan és a különböző jelentési időszakokban.
Amennyiben egy biztosítási szerződés több termékcsoportba is besorolható, úgy elsősorban nem a jellemző kockázat szerint kell bemutatni, hanem a meghatározó termék jellege alapján, pl. nyugdíjbiztosítás, hitelbiztosítás, egészségbiztosítás. Például, ha egy indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, ezt a szerződést a Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítások között kell jelenteni. Továbbá, ha egy lakossági vagyonbiztosítás (lakásbiztosítás) hitelfedezeti záradékkal van ellátva, azt a szerződést és a szerződéshez kapcsolódó információkat nem a lakásbiztosításnál, hanem a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron kell bemutatni mindaddig, amíg a záradék a szerződésen szerepel. Ha a nyugdíjbiztosítás vagy hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerződés mögött hagyományos életbiztosítás jellegű termékek, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás áll, úgy ezt a szerződést és a kapcsolódó információkat csak a nyugdíj vagy hitelfedezeti termék soron lehet bemutatni.
Lakossági vagyonbiztosítások: e csoportba tartoznak az egyéni lakossági vagyonbiztosítások mellett a társasházi biztosítások is.
Lakásbiztosítás (egyéni): itt kell bemutatni a lakossági lakásbiztosításokat, melyekhez nem kapcsolódik hitelfedezeti záradék.
Társasházi biztosítás: lakóközösségi közös vagyonbiztosítás.
Hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás: azon egyéni lakossági vagyonbiztosítási szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal van ellátva, a hitelfedezeti záradék teljes vonatkozási idejére külön soron kell bemutatni.
Az intézményi vagyonbiztosítás soron azt a biztosítási szerződést és az arra vonatkozó információkat kell bemutatni, melyet közösségi célra alakult nonprofit társadalmi vagy állami szervezettel kötött a biztosító. Külön soron kell megjeleníteni az önkormányzatokkal kötött vagyonbiztosításokat.
A Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve kkv-kat) soron mindazon vállalatokkal kötött vagyonbiztosítást kell bemutatni, mely vállalat mérete meghaladja a kkv-kra vonatkozó előírásokat, (a kkv fogalmát a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3-5. §-a határozza meg).
Kkv-k vagyonbiztosítása: itt kell bemutatni azokat a vállalati vagyonbiztosításokat, melyeket a biztosító azon vállalkozásoknak értékesített, amely kkv-nak minősül.
Az Egyéb vagyonbiztosítások soron a lakossági, intézményi, vállalati és kkv körbe be nem sorolt, további szerződéseket kell bemutatni.
Általános felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Gazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó, munkáltatói, szolgáltatói, termékfelelősség, környezeti felelősség stb. kockázatokra terjed ki.
Környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás: kiterjed a környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre. Kapcsolódhat a tudatosabb környezetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz (pl. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, amely egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelez).
Itt kell bemutatni a veszélyes árut, hulladékot szállítók (ADR) környezetvédelmi felelősségbiztosítását is.
Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalót ért munkabalesetre nyújt fedezetet.
Egyéb felelősségbiztosítás: itt a tevékenységi felelősségbiztosításokat (a cég tevékenysége által okozott személyi és dologi károk megtérítése), a szolgáltatói felelősségbiztosításokat (a cég által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a partnereinek okozott dologi károk térítése), a termékfelelősség-biztosításokat (a gyártott hibás termék révén okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére) stb. együttesen kell bemutatni.
Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható. Idesorolható biztosítás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is.
Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből: itt kell bemutatni mindazokat a hitelfedezeti biztosításokat, melyek jellemzően nem-életbiztosítási kockázatokat fedeznek, és nem sorolhatók be a lakossági vagyonbiztosítások közé.
Szállítmány és fuvarozói biztosítás: itt azokat a szállítmányozásra vonatkozó szerződéseket és ahhoz kapcsolódó információkat kell bemutatni, amelyek a légi-, szárazföldi-, a közúti-, vasúti- és vízi szállítmányozásra, áruszállításra terjednek ki. A szerződéssel lefedett kockázat kiterjedhet az áru megromlása, megsérülése, balesetre, szállítás közbeni bűncselekményre stb. hazánkban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt.
Utasbiztosítás: ide kell besorolni az önálló utasbiztosításokat, melyek egyaránt tartalmazhatnak baleset, betegség, pénzügyi veszteség (csomag kár), segítségnyújtási stb. elemeket.
Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Ide az önálló, jellemzően baleseti kockázatra kötött szerződés sorolandó, amely fő biztosításként baleseti kockázatra (baleseti halál, baleseti rokkantság, balesetből eredő kórházi kezelés térítésére stb.) került megkötésre, és nem sorolható sem az utasbiztosítás-, sem a munkáltatói felelősségbiztosítási termékcsoportba.
Itt kell bemutatni a közlekedési vállalatokkal kötött csoportos balesetbiztosításokat is.
Betegségbiztosítás: azokat az önálló összegbiztosítási szolgáltatást (kárbiztosítás) nyújtó, betegségbiztosításra kötött szerződéseket kell itt bemutatni, amelyek pl. betegséghez kapcsolódó orvosi költségek finanszírozására, továbbá a betegség miatti jövedelem kiesésre nyújtanak biztosítást.
Kezesi- és garanciabiztosítás: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított helyett kezesként fizetést teljesít a kedvezményezettnek, amennyiben a biztosított a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét és ezért a kedvezményezettnek pénzügyi követelése keletkezik a biztosítottal szemben.
Kiterjesztett garanciabiztosítás: újonnan vásárolt műszaki készülékek, berendezések védelmére, valamint a gyári garancia időben történő kiterjesztésére szóló biztosítás.
Jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és ehhez kapcsolódó, más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelmére vagy képviseletére.
Különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítás: itt kell bemutatni a balesethez, hitelhez nem kapcsolódó lakossági munkanélküliség miatti jövedelem-kiesés, betegség esetén táppénz kiegészítés, egyéb keresőképtelenség, továbbá egyéb jövedelem kiesés – mint pl. elmaradt tartásdíj – esetére szóló jövedelem kiegészítési biztosítást, továbbá a vállalkozás váratlan veszteségeire, jövedelem kiesésére, váratlan többletköltségére stb. szóló biztosítást.
Életbiztosítási termékcsoportok
A hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékcsoportok besorolása alapvetően nem változik a korábbi gyakorlathoz képest. Fő eltérést jelent, hogy azokat az életbiztosításokat, melyek hitelekhez kapcsolódnak, hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva, azokat a hitelfedezeti életbiztosítások között kell kimutatni. Azon életbiztosítások, melyek megfelelnek a nyugdíj célú megtakarítás feltételeinek, és nyugdíjbiztosításként kerültek megkötésre, azokat a nyugdíjbiztosítások között kell szerepeltetni. A hagyományos (haláleseti, elérési, vegyes) életbiztosítási szerződésben meghatározott összegen felüli szolgáltatás mellett egészségügyi szolgáltatásfinanszírozás is megjelenik, melynek keretében a biztosítóval szerződött - pl. magán, állami vagy önkormányzati - kórházakban a biztosító átvállalja a biztosított ténylegesen felmerülő, meghatározott költségeit, úgy ezeket a szerződéseket az egészségbiztosítás soron kell bemutatni.
Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződések, melyben a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az ügyfélnek egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását nyújtja.
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint: nyugdíjbiztosításnak számít minden olyan, legalább 10 éves futamidejű életbiztosítás, amely a valós nyugdíjba vonulás idején lejár. Ide sorolható az olyan életbiztosítás is, mely haláleset idején teljesít kifizetést, valamint az is, amely 2014-től a megkötéskor érvényben lévő, hivatalos nyugdíj korhatár szerint jár le, abban az esetben is, ha a lejáratkor valójában az adott személy még nem megy nyugdíjba (pl. abból az okból, hogy addigra kitolódik a nyugdíjkorhatár).
Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás: itt kell mindazokat a hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kimutatni, melyek hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva. A biztosítási összeg a hitelt nyújtó bankra engedményezett, a felvett hitelösszeg erejéig. Ha a biztosított személy (adós) meghal vagy maradandó egészségkárosodás miatt rokkanttá válik, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig az adós hitelét előtörleszti.
A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás külön soron kerül bemutatásra. A csoportos hitelfedezeti biztosítás esetében a jelzálog-, lakáshitelt nyújtó, illetve hitelkártya kibocsátó hitelintézet közvetlenül a biztosítóval köt szerződést, ezekben a szerződésekben többnyire a rokkantság és a haláleseti kockázat szerepel.
Csoportos életbiztosítás: ezen a soron mindazon csoportos élet-, baleset- és betegség biztosításokat kell megjeleníteni, melyek a hitelfedezeti célú csoportos életbiztosításba nem tartoznak, vagyis melyek nem hitelintézettel, mint szerződővel kerültek megkötésre.
Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás: Az ezen biztosításokra vonatkozó információkat tájékoztató jelleggel, önállóan, külön soron kell bemutatni úgy, hogy a szerződés darabszámához hasonlóan a kiegészítő biztosításhoz kapcsolódó további adatok e soron történő bemutatása nem befolyásolja a fő biztosítási terméknél jelentett adatokat, vagyis a fő termékről a kiegészítő biztosítási részt pl. a díjadatokat nem kell leválasztani. Mivel a termékcsoportok hierarchiájában ez a sor függetlenül, önállóan szerepel, a beírt értékek nem okoznak halmozódást.


II.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok
A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.

2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.
Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.
A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást állományváltozásként kell jelenteni.
Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még ugyanazon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni. A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop) a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7.oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8.oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.
Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitóállomány(db)
Az oszlop tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.
3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.
5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyévben reaktivált szerződések számát.
7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat
Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.
8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések
Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.
10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)
Idetartozik a lejáratkori megszűnés.
13. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások fix lejáratúakra
A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek fix lejáratú (pl. 10, 15 éves) szerződésekre vonatkoznak.
14. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások nem fix lejáratúakra
A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek nem fix lejáratú (pl. élethosszig tartó, tartam nélküli) szerződésekre vonatkoznak.
20. oszlop Technikai megszűnés
A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra vagy termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott vagy termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát.
24. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések
Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (23. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.
25. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén
Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.

A tábla sorai
42Y1E11101 és 42Y1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás
A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Y1E111013 és 42Y1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E1110111 és 42Y1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.
42Y1E1110131 és 42Y1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.
42Y1E11103 és 42Y1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.
42Y1E11106 és 42Y1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősségbiztosítás
42Y1E11107 és 42Y1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Y1E11108 és 42Y1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)
Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek – függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól – hitelfedezeti célokat is szolgálnak, és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.
42Y1E11109 és 42Y1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Y1E11114 és 42Y1E11214 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Y1E12101-től 42Y1E12103-ig és 42Y1E12201-től 42Y1E12203-ig sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Y1E12104 és 42Y1E12204 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetők pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.
42Y1E12106 és 42Y1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint és 42Y1E12107 és 42Y1E12207 sor Egyéb nyugdíjbiztosítás
Külön soron kell bemutatni az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.
Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.
42Y1E12109 és 42Y1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás
Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.
42Y1E121131 és 42Y1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az „Életbiztosítások” rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.
42Y1E13 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas haláleseti biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban, vagyis aszerint kell a szerződéseket szétbontani, hogy mikor kötötték azokat (pl. a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben). Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E101101-42Y1E101113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1011 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 során jelentett adattal, míg a 42Y1E101201-2Y1E101213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1012 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12201 során jelentett adattal.

4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas elérési biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E102101-42Y1E102113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1021 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 során jelentett adattal, míg a 42Y1E102201-42Y1E102213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1022 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12202 során jelentett adattal.

5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E103101-42Y1E103113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1031 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 során jelentett adattal, míg a 42Y1E103201-42Y1E103213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1032 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12203 során jelentett adattal.

6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E104101-42Y1E104113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1041 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 során jelentett adattal, míg a 42Y1E104201-42Y1E104213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1042 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12204 során jelentett adattal.

7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E105101-42Y1E105113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1051 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 során jelentett adattal, míg a 42Y1E105201-42Y1E105213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1052 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1220611 során jelentett adattal.

8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E106101-42Y1E106113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1061 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 során jelentett adattal, míg a 42Y1E106201-42Y1E106213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1062 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1220612 során jelentett adattal.

9. 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
A tábla kitöltése
A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételt, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Y1E1 táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolása következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitó állománydíj
Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
2. oszlop Szaporulat állománydíj
Ebben az oszlopban a tárgyidőszaki végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.
3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO)/ Reaktivált szerződések állománydíja (É)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések állománydíját.

6. oszlop Állománydíj változás - növekedés
7. oszlop Állománydíj változás - csökkenés
Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.
8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.
9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.
10. oszlop Záró állománydíj
10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + 6. oszlop Állománydíj változás növekedés – 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
11. oszlop Díjbevétel
Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből, továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.
A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével.
A 42Y1E21 Nem-életbiztosítások, 42Y1E22 Életbiztosítások és 42Y1E23 CSÉB elnevezésű sorok 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.01 kódú, éves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírás (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értékek összegével, az azonos díjfogalom miatt.
13. oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel
Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.
15-19. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma, valamint Kárráfordítás
Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Y1E1 táblában jelentették. Aktív viszontbiztosítás esetében az adatokat szintén a megfelelő terméksoron kell jelenteni.
18. és 19. oszlop 16. oszlopból: Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés
Tartalékok alatt bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.
A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.
Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni. A megbontás módszertanát az éves felügyeleti szöveges jelentésben szükséges bemutatni.
20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.
23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.
26. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.
27. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.
A tábla sorai
42Y1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.
42Y1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.
42Y1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
42Y1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Y1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Y1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Y1E2114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Y1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető
42Y1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.

42Y1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása
A tábla kitöltése
A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni, Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.
Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyezni a 42Y1E2 tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Y1E2 tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.
A tábla sorai
42Y1E31101 és 42Y1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E31114 és 42Y1E32114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni. A tábla a direkt szerződésekre és az aktív viszontbiztosításokra egyaránt vonatkozik.

A tábla oszlopai
6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)
Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)
A tábla sorai
42Y1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások
Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.
Az alábontó sorokban (42Y1G11-42Y1G16 sor) az adatokat – amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel – minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Y1G1 soron jelentett adatokkal.

42Y1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások
Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.
42Y1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások
Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.
42Y1G34 Egyéb életbiztosítások
Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.
A tábla oszlopai
4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás
Itt azoknak a – megelőző oszlopban is bemutatott – visszavásárlásoknak a számát és a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.
A tábla sorai
42Y3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop
Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Y3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Y3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a „lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.
13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban
A tábla kitöltése
A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
A tábla sorai
42Y9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok összesen
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai esetében (42Y9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.
A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalapok nevei
Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
4. oszlop Befektetési egység árfolyama
Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.
5. oszlop Eszközalap referenciaindexe
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.
6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)
Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.
8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)
A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.
9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)
Idővel súlyozott ÁV=
ahol
CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.
10. oszlop Számláló (ezer Ft)
Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.
11. oszlop Nevező (ezer Ft)
Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.
12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.
13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100
A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.
14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
16. oszlop A tárgyidőszak eleje („éééé.hh.nn”. formában)
A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az „alap” tárgyidőszaki indításának napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).
17. oszlop A tárgyidőszak vége (éééé.hh.nn” formában)
A tárgyév december 31-e, illetve az „alap” megszüntetésének tárgyévi napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).
18. oszlop Referencia hozam (%)
A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.
19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)
A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók és a biztosító által közvetve vagy közvetlenül megbízott biztosításközvetítő természetes személyek számát és – egyes kategóriák esetében – a bérköltséget kell jelenteni.
A tábla sorai
42Y13A111 sor Felsővezetés
Idesorolandó a biztosító első számú vezetője, az elnök, a vezérigazgató, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és azon egyéb személyek is, akik a felsővezetést alkotják, kivéve: vezető aktuárius, vezető kockázatkezelő, megfelelőségi vezető, belső ellenőrzési vezető, értékesítési tevékenységért felelős vezető(k).
42Y13A112 sor Aktuáriusi feladatkör
Idesorolandók az aktuáriusi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a vezető aktuáriust is.
42Y13A113 sor Kockázatkezelési feladatkör
Idesorolandók a kockázatkezelési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a kockázatkezelési vezetőt is.
42Y13A114 sor Megfelelőségi feladatkör
Idesorolandók a megfelelőségi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve megfelelőségi vezetőt is.
42Y13A115 sor Belső ellenőrzési feladatkör
Idesorolandók a belső ellenőrzési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a belső ellenőrzési vezetőt is.
42Y13A116 sor: Értékesítési tevékenységért felelős vezető(k)
Idesorolandó a biztosító azon értékesítési tevékenységért felelős vezetője (vezetői), akiről (akikről) a Bit. 48/A.§ alapján nyilvántartást vezet.
42Y13A117 sor Biztosító közreműködői
Idesorolandók a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző, a biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.
42Y13A118 Egyéb dolgozók összesen
A 42Y13111-42Y13A117 sorban nem szerepeltetett, a biztosítónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek számát kell itt jelenteni.
42Y13A12 Biztosításközvetítő (ügynök) természetes személyek száma
Idesorolandók a biztosító megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten vagy egyéni vállalkozón keresztül munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynöknek [Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja] minősülő természetes személyek.
42Y13A13 Biztosításközvetítő (ügynök) jogi személyek száma
Idesorolandók a biztosítóval megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek.
A tábla oszlopai
1. oszlop Létszám (fő)
A biztosító által az adott sorban meghatározott szerepet betöltő munkavállalóinak az éves átlagos állományi létszámát szükséges megadni, kivéve a 42Y13A12 sort, amely sor tekintetében a függő biztosításközvetítők tárgyév végi záró létszámát szükséges megadni.
2. oszlop Bérköltség (ezer Ft)
Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

17. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai
A tábla kitöltése
Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás „helyének” meghatározására a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pontja alkalmazandó.
A tábla sorai
42Y17D4 sor Bruttó működési költségek
Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

18. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

A táblában használt fogalmak

-    az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/;
-    eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);
-    kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;
-    kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;
-    kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kockázatra vonatkozó tényezők: a pénzügyi intézmények pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatainak értékeléséről, és a kapcsolódó intézkedések meghatározásáról szóló 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás] Mellékletében foglalt kockázati tényezők;
-    magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;
-    összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;
-    származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, a biztosító által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata – legyen az személyes vagy üzleti – a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel. Pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat(ok) (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);
-    tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;
-    tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
-    tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a biztosítóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja;
-    ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
-    ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
-    ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) Fő, ill. darab az év végén oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.

A tábla b) és c) oszlopaiban az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.

A forintra történő átszámítást a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegben kell szerepeltetni.

Azon sorokban, ahol a Jóváírásokat és Terheléseket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalom együttesen vizsgálandó.

A tábla sorai

42Y1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
42Y1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak és tulajdonosának kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviseletének, fióktelepének, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak az együttes darabszáma, amelyekben a biztosító vagy tulajdonosa tíz százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.

42Y1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)

A tárgyév végi állapot szerint ebben a sorban a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.

42Y19031 Vezetői feladatok

A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.

42Y19032 Operáció szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.
42Y19033 Operáció ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.
42Y19034 Másodlagos kontroll

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része.
42Y19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része.
42Y19036 Képzés, oktatás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része.
42Y19037 Egyéb

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.
A 42Y19031 - 42Y19037 sorok összege megegyezik a biztosító által a 42Y1903 sorban megadott Erőforrás összegével, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

42Y1904 Ügyfelek száma

Az biztosító ügyfeleinek száma a tárgyév végi állapot szerint. Ezen sorban megadott adat egyenlő a 42Y190411, 42Y190412 és 42Y190413 sorban megadott szám összegével.

42Y190411 Ügyfelek kockázati szintje magas

A 42Y1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42Y1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

A 42Y190411 sorból, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító – belső kockázatértékelése alapján – fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).

42Y1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42Y1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42Y1904111-42Y1904116 sorokban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetőek meg.
42Y190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos

A 42Y1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony

A 42Y1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a tábla 42Y1904117 sorában szükséges feltüntetnie és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendők ki a tábla 42Y190511-42Y190514 sorai.

42Y190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített értékösszege. Egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot.
42Y190512 Bejelentett ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.
42Y190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (Terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42Y190511-42Y190513 sorokban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethető meg.

42Y19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján a biztosító rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

42Y19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42Y19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

42Y19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint az Európai Unió Tanácsa következtetései alapján kiadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országból, területről származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege.
42Y1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat

A tárgyévben a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például: új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.

42Y1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő, vagy meghaladó készpénzbefizetések

A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.
42Y1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.
42Y1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél a természetes személy ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése közhiteles okiratok beküldése alapján történik vagy jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében az átvilágítási adatok átadása nem személyesen vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a képviselő közreműködésével, hanem a céges közhiteles dokumentáció postai úton történő beküldésével történik.
42Y1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végezte el.
42Y1915 Közvetítő által végzett átvilágítás

A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.
42Y19171 Életbiztosítási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kockázatot növelő tényezők

A 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Melléklet 97-100., 102-107., 112-114., illetve 117-119. pontjában tételesen felsorolt, kockázatot növelő tényezők közül a biztosító által intézményi szinten azonosított tényezők darabszáma a tárgyévben. A megjelölt pontok szerinti bontásban, a 42Y191711-42Y191714 sorban szükséges megadni a kockázatot növelő, a biztosító által azonosított tényezők darabszámát.
42Y19172 Életbiztosítási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kockázatot csökkentő tényezők

A 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Melléklet 101., 108-111., 115. és 116., illetve 120. és 121. pontjaiban tételesen felsorolt kockázatot csökkentő tényezők közül a biztosító által intézményi szinten azonosított tényezők darabszáma a tárgyévben. A megjelölt pontok szerinti bontásban, a 42Y191721-42Y191724 sorban szükséges megadni a kockázatot csökkentő, a biztosító által azonosított tényezők darabszámát.

19. 42Y20 IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai
A tábla kitöltése
A táblában az IFRS-eket alkalmazó biztosítók egyes, a felügyelési feladatok ellátását elősegítő, a biztosító tevékenységével összefüggő mérleg- és eredménykimutatás tájékoztató adatait kell jelenteni.
A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.
A biztosítástechnikai tartalékok bemutatásakor, amennyiben a biztosító él az IFRS 4 nyújtotta lehetőséggel, és az átállást követően a biztosítási szerződéseit a korábban alkalmazott számviteli politikája szerint számolja el pénzügyi kimutatásaiban, a biztosítási szerződések kapcsán képzett biztosítástechnikai tartalékokat a Számv. tv.-vel, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelettel és a saját tartalékolási politikájával összhangban szükséges a táblában bemutatnia.
A tábla sorai
42Y201101 Befektetések – Leányvállalatok
A Bit. 4. § (1) bekezdés 69. pontja szerinti leányvállalat értéke.
42Y201102 Befektetések – Kapcsolt vállalkozások
A Bit. 4. § (1) bekezdés 52. pontja szerinti, leányvállalattól eltérő kapcsolt vállalkozások értéke.
42Y201103 Befektetések – Értékesíthető pénzügyi eszközök
Olyan, nem származékos pénzügyi eszközök, melyek piaci értéken szerepelnek. Ezek lehetnek tőkeinstrumentumok és egyes adósságinstrumentumok, melyek értékesíthetőként megjelöltek. (Nem tartoznak az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok csoportjába, illetve nem az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett amortizált bekerülési értéken értékeltek.)
42Y201104 Befektetések – Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.
42Y201105 Befektetések – pénzügyi eszközök –befektetési szerződések
Biztosítási szerződésekről leválasztott befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök.

20. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

A tábla a biztosító tárgyidőszaki szerzéseinek értékesítési csatornánkénti, valamint a közvetítőknek fizetett jutalékok jutaléktípusonkénti bemutatására szolgál termékek, termékcsoportonkénti bontásban. Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

A tábla kitöltése
Ebben a táblában a biztosító új szerződéseinek darabszámát – beleértve az átdolgozott vagy módosított szerződéseket is, amennyiben ahhoz jutalékfizetés kapcsolódik –, állománydíját, az egyszeri díjas szerződések esetében díjbevételét, az új a szerződésekhez kapcsolódó szerzési jutalékokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó fenntartási és cél- (extra) jutalékokat kell bemutatni értékesítési csatornánként megbontva a tárgyidőszak végén.
Az „új szerződések” meghatározás a tárgyidőszaki szerződésekre és a kapcsolódó állománydíjra/díjbevételre, illetve a szerzési jutalékra vonatkozik.
A fenntartási és céljutalék oszlopokban minden, a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot jelenteni kell nemcsak a tárgyidőszaki szerzésekhez kapcsolódót.
Jutalék alatt a tárgyidőszakban a közvetítők felé elszámolt jutalékokat kell érteni.    
A tábla oszlopai
1-6. oszlop Új szerződések darabszáma a tárgyidőszakban
Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített új biztosítási szerződések darabszámát kell megadni.
7-12. oszlop Állománydíj / Díjbevétel (egyszeri díjas szerződéseknél)
Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített biztosítási szerződések éves állománydíját kell megadni, egyszeri díjas szerződések esetében pedig a díjbevételt.
13-18. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék bruttó összege
Az oszlopokban a szerződéskötéssel összefüggésben fizetett jutalék összegét kell jelenteni. Amennyiben a tárgyidőszakban csepegtetett jutalék is elszámolásra került, azt fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban.
19-24. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék
Az oszlopokban a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó elszámolt jutalékot kell megjeleníteni.
25-30. oszlop Tárgyidőszakra járó cél- (extra) jutalék
Az oszlopokban minden olyan extra jutalékot kell feltüntetni, amelyre a partner a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
31-36. oszlop Tárgyidőszaki jutalék visszaírás
Az oszlopokban valamennyi, a tárgyidőszakban visszaírt jutalékot jelenteni kell, jutaléktípustól és a jutalék kiszámlázásának, valamint a szerződés megkötésének évétől függetlenül.
Értékesítési csatornák meghatározása (1-6. oszlopok)
Ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) és b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.
Alkusz (független biztosításközvetítő): a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti biztosításközvetítő.
Többes ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.
Hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató: ebben az oszlopban kell feltüntetni minden, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-a szerinti hitelintézet, valamint más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: hitelintézet, ezen típusú EGT-fióktelep) vagy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-a szerinti egyetemes postai szolgáltató által értékesített biztosítást.
Direkt: a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések. A biztosító által online vagy elektronikus úton értékesített szerződések is ide tartoznak.
Egyéb: a fenti értékesítési csatornák közül egyikbe sem sorolható értékesítési csatorna.

21. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

22. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A Tájékoztató adatok blokkban található 42YE32 és 42YE33 sort is kötelező kitölteni. A 42YE32 sorban a vonatkozási időszak beszámolójában jóváhagyott osztalék összegét kell bemutatni.
A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

23. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra, melyeket százalékjel használata nélkül a következő formátumban kell megadni: például 2,9%-os technikai kamat esetén 0,029.
A tábla sorai

42Y422 sor Nincs technikai kamatláb

Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.

24. 42Y43 Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva kell bemutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai kamatlábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni, a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.
A tábla oszlopai
A tábla első blokkja a 2016. január 1. előtti kezdetű szerződésekre vonatkozóan három elkülönített oszlopban kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és külön választva azokat a szerződéseket, melyeket az 1. és 2. oszlopban nem jelentettek.
A tábla sorai
42Y43102 Befektetési hozam/eredmény összesen és 42Y43111, 42Y4320103 - 42Y4329903 Befektetési hozam/eredmény
Itt kell bemutatni a többlethozam számítás alapjául szolgáló, a matematikai tartalékok befektetésén elért hozamot, illetve befektetési eredményt. A hozam, illetve a befektetési eredmény tartalmazza a különböző eszközök esetében elszámolható és az adott időszakra járó kamatokat, osztalékokat, realizált árfolyamnyereségeket, -veszteségeket, értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat, értékpapír-amortizációkat, valamint az elszámolt költségeket, ráfordításokat is.
42Y43109 sor Nincs technikai kamatláb
Külön soron kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

25. 42YMF1 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás – kárhányadra vonatkozó adatok
A tábla kitöltése
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában kell bemutatnia ezen termékére vonatkozó kárhányadot, biztosítási összeget, valamint a szerződések díjfizetés gyakorisága szerinti megoszlását. A kárhányadra, illetve biztosítási összegre vonatkozó információkat külön kell megadni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék által fedezett egyes kockázatokra (ingatlan biztosítása, ingóság biztosítása, kiegészítő fedezetek).
A tábla oszlopai
1. oszlop Tervezett kárhányad
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék (beleértve a kiegészítő fedezeteket is) a Bit. 3. mellékletében foglaltak szerint elkészített terméktervében szereplő érték.
Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj kettő százalékáig vehető figyelembe.
2-5. oszlop Kárráfordításra vonatkozó adatok
A kárráfordításra vonatkozó oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
6. oszlop Természeti katasztrófakárok várható értéke
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék a Bit. 3. mellékletében foglaltak szerint elkészített terméktervében meghatározott érték.
7. oszlop Bruttó megszolgált díj
Az oszlop kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.
8. oszlop Kárhányad
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges, tárgyévi adatok alapján számított kárhányada.
Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj kettő százalékáig vehető figyelembe.
9. oszlop Felülvizsgálat (I/N)
Ebben az oszlopban a biztosítónak arról kell információt nyújtania, hogy a tárgyévben sor került-e vagy nem került sor a Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék árazásának felülvizsgálatára. Az alábbi zárt listában szereplő lehetőségek egyikét kell választani: Igen/Nem.
A tábla sorai
Ingatlanok
Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak az épületek [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (legalább járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)] és melléképületek (legalább garázs, tároló).
Ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a háztartási ingóságok (legalább bútorok, háztartási és híradástechnikai készülékek, ruházat, élelmiszer) és értéktárgyak.
Kiegészítő fedezetek
Ezen a soron kell bemutatni mind az elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetekre, mind az egyedi (elnevezésében és tartalmában nem sztenderd) kiegészítő fedezetekre vonatkozó információkat.

26. 42YMF2 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás – kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása
A tábla kitöltése
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában be kell mutatnia ezen termékre vonatkozóan egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni.
A tábla oszlopai:
1-8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
9-16. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
17-24. oszlop IBNR tartalék összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
25-27. oszlop Matematikai tartalék összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.


III.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok
A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon – az egyes táblákhoz kapcsolódó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik.
A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.

2. 42Q1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.
Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.
A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást az első negyedév végén állományváltozásként kell jelenteni.
Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.
A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop), a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7. oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8. oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.
Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitóállomány (db)
Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-énhatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.
3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.
5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések számát.
7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat
Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.
8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések
Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.
10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)
Idetartozik a lejáratkori megszűnés.
18. oszlop Technikai megszűnés
A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott, illetve a termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát.
22. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések
Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (21. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.
23. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén
Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.

A tábla sorai
42Q1E11101 és 42Q1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás
A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Q1E111013 és 42Q1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E1110111 és 42Q1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.
42Q1E11103 és 42Q1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.
42Q1E1110131 és 42Q1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.
42Q1E11106 és 42Q1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Q1E11107 és 42Q1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Q1E11108 és 42Q1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)
Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól hitelfedezeti célokat is szolgálnak és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.
42Q1E11109 és 42Q1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Q1E11114 és 42Q1E11214 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Q1E12101-42Q1E12103 és 42Q1E12201-42Q1E12203 sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Q1E12104 és 42Q1E12204 sorok Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetőek pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.
42Q1E12106 és 42Q1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint és 42Q1E12107 és 42Q1E12207 Egyéb nyugdíjbiztosítás
Külön soron kell bemutatni az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.
Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.
42Q1E12109 és 42Q1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás
Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.
42Q1E121131 és 42Q1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az „Életbiztosítások” rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.
42Q1E13 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Q1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
A tábla kitöltése
A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételét, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát, valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Q1E1 táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolás következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitó állománydíj
Tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
2. oszlop Szaporulat állománydíj
Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.
3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO) / Reaktivált szerződések állománydíja (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a reaktivált szerződések állománydíját.
6. oszlop Állománydíj változás növekedés
7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.
8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.
9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.
10. oszlop Záró állománydíj
10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + 6. oszlop Állománydíj változás növekedés - 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
11. oszlop Díjbevétel
Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.
A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével. A tábla 42Q1E21 Nem-életbiztosítások, 42Q1E22 Életbiztosítások és 42Q1E23 CSÉB elnevezésű sorainak 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.02 kódú, negyedéves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírások (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értéke összegével, az azonos díjfogalom miatt.
13 oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel
Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.
15. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma
Az oszlopban a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak alatt bejelentett károk darabszámát kell jelenteni (flow-jellegű, kumulált adatok).
Az oszlopban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Q1E1 táblában jelentették.
16-19. oszlop Kárráfordítás
Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Q1E1 táblában jelentették.
18. és 19. oszlop Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés
Tartalékok alatt a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.
A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.
Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni.
20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.
20. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kerültek kifizetésre.
21. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kifizetésre is kerültek.
23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.
23. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.
24. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.
26. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.
27. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.
A tábla sorai
42Q1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.
42Q1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.
42Q1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
42Q1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Q1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Q1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Q1E2114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Q1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint
Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető
42Q1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.
42Q1E23 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

4. 42Q1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása
A tábla kitöltése
A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletági bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.
Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyeznie a 42Q1E2 tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Q1E2 tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.
A tábla sorai
42Q1E31101 és 42Q1E32101 sorok Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E31114 és 42Q1E32114 sorok Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

5. 42Q1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni. A tábla a direkt szerződésekre és az aktív viszontbiztosításokra egyaránt vonatkozik.

A tábla oszlopai
6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)
Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)
A tábla sorai
42Q1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások
Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.
Az alábontó sorokban (42Q1G11-42Q1G16 sor) az adatokat – amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel – minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Q1G1 soron jelentett adatokkal.
42Q1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások
Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.
42Q1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások
Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.
42Q1G34 Egyéb életbiztosítások
Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

6. 42Q3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.
A tábla oszlopai
4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás
Itt azoknak a – megelőző oszlopban is bemutatandó – visszavásárlásoknak a számát és a kifizetések értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.
A tábla sorai
42Q3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop
Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Q3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Q3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a „lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

7. 42Q9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
A tábla sorai
42Q9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.
A tábla oszlopai
1. oszlop Az eszközalapok nevei
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
4. oszlop Befektetési egység árfolyama
Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.
5. oszlop Eszközalap referenciaindexe
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.
6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)
Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.
8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)
= Nettó állományváltozás = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.
9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)
1X09732B_0

= Idővel súlyozott állományváltozás=

ahol
CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.
10. oszlop Számláló (ezer Ft)
= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.
11. oszlop Nevező (ezer Ft)
= Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás.
12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.
13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100
A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.
14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
16. oszlop A tárgyidőszak eleje (éééé.hh.nn” formában)
A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az „alap” tárgyidőszaki indításának napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).
17. oszlop A tárgyidőszak vége (éééé.hh.nn” formában)
A tárgyév december 31-e, illetve az „alap” megszüntetésének tárgyévi napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).
18. oszlop Referencia hozam (%)
A portfoliókezelési vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.
19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)
A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

20. oszlop KID szerinti kockázati besorolás

Ebben az oszlopban az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban feltüntetett, a vonatkozási időszak végén érvényes összesített kockázati mutató értéke jelentendő, az adott eszközalapra vonatkozóan. Az összesített kockázati szintet az 1-7 közötti numerikus értékek alkalmazásával szükséges megadni. Azon eszközalapok esetében, amelyek nem rendelkeznek összesített kockázati mutatóval, a cellát üresen kell hagyni.

8. 42Q9G2 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák

A tábla kitöltése
Ez a tábla kizárólag azon – indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező – elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.
A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].
A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalap megnevezése
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.
Tőkegarantált (0) vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.
Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.
Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.
A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.
Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

9. 42Q9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása
A tábla kitöltése
A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.
A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42Q9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.
A tábla sorai
42Q9G311 sor Likvid eszközök összesen
A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.
42Q9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret
Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.
42Q9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak
A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.
42Q9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel
A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.
42Q9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel
Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből, illetve viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, pl. pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj. Idetartozik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások állománya után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.
42Q9G3214 sor Szerzési költségek
A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.
42Q9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek
A következő időszakokra várható kárkifizetések, kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kárkifizetését (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás, casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.
42Q9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás
A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.
42Q9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások
Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a Bszkr.-ben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.
42Q9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés
Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Idetartozik a társasági adó mellett a pénzügyi szervezetek különadójának fizetés is.
42Q9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás
Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.
42Q9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék
A biztosító saját eszközei, illetve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.
42Q9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás
Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.
42Q9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása
A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.
42Q9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása
A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.
42Q9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás
A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.
42Q9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás
A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.
42Q9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása
A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

10. 42Q11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 274. § (4) bekezdése szerinti, a Bit. 258. §-ában meghatározott (10%-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 5., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

11. 42Q11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

12. 42Q14A1 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.
A tábla kitöltése
A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.
Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződésdarabszámot és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.
A tábla első része (42Q14A11-42Q14A11125 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett fogyasztók által előterjesztett panaszügyek darabszámáról biztosítási termékcsoportonkénti bontásban.

A tábla második része (42Q14A12-42Q14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.
A tábla oszlopai
1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd termékenként, termékcsoportonkénti bontásban.
2. oszlop 1. oszlopból: függő ügynök által közvetített
Ebben az oszlopban kell megjeleníteni az 1. oszlopban szerepeltetett összesített darabszámból a függő ügynök által közvetített szerződések darabszámát.

3-17. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be, mindösszesen és panasztípusonként összesen tagolásban is. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-16. oszlop közül.

Panasztípusok szerinti megoszlás (3-17. oszlop)

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt

Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában. Minden olyan panaszt itt kell jelenteni, amely a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára, magatartásra vagy tevékenységre vonatkozik, vagyis azokat a panaszügyeket is, amelyekben a fogyasztók a közvetítő nem megfelelő/megtévesztő tájékoztatását sérelmezik, illetve amelyekben a szerződés olyan elemét sérelmezik, amely a szerződéskötés előtt már ismert volt (pl. levont költségek mértéke, szerződés fenntartásának ajánlott fenntartási ideje).

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 156. § (1), (2) bekezdésében, 157. §-ában, a Gfbtv. 17. § (4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

5. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

Ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Amennyiben a szerződés olyan körülmény miatt szűnik meg, amelyre vonatkozóan az ügyfél a szerződéskötés előtt tájékoztatást kaphatott (például a díjnemfizetés a szerződés megszűnését vonja maga után), akkor azt a „Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt” oszlopban kell jelenteni.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Gfbtv. 8. § (3) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

6. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

7. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

8. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

9. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy a biztosításközvetítő általi hibás kiszámításából eredő panaszok;
- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

11. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

12. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

13. oszlop Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással, vagy egyéb bizonylattal.

14. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő biztosításközvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült panasz. A szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára vonatkozó panaszt nem itt kell jelenteni, ha az a biztosításközvetítő mulasztásából ered, illetve nem itt kell jelenteni a közvetítői pénzügyi visszaélésekből eredő panaszt.

15. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

16. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák – kivéve az IT rendszerhiba kategóriába sorolandó panaszok – (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

17. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

19. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (19. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (18. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (18. és 19. oszlop).

A tábla sorai

A tábla sorai a biztosító termékek szerinti kategóriáit tartalmazzák. Amennyiben egy adott fogyasztói panasz valamely termék kiegészítő kockázatára vonatkozik, azt minden esetben a főtermék során kell jelenteni (ahol a szerződés darabszámot is jelenti a biztosító).

42Q14A111101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Itt kell jelenteni a fogyasztói ingó és ingatlan vagyonbiztosításokat.

42Q14A111106 sor Járműfelelősség-biztosítás

Járműfelelősség-biztosítás = Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás + Egyéb jármű felelősség

42Q14A11121 sor Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos

Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos = Haláleseti biztosítás + Elérési biztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix életbiztosítás

42Q14A111212 sor Elérési biztosítás

Csak a tiszta elérési biztosítás jelentendő itt, a vegyes biztosítás nem. Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díj, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.

42Q14A11122 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (Nyugdíjbiztosítás nélkül)

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben az „Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás” kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a „Díjmentesített állománnyal kapcsolatos” sorban kell jelenteni.

42Q14A111241 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Nyugdíj kiegészítővel/ befektetési egységekhez kötött Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítást, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111242 sor Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111243 sor Járadék opciót tartalmazó nyugdíjbiztosítás
Ezen a soron kell jelenteni azokat a nyugdíjbiztosításokat, amelyeknél a biztosító kizárólag járadékszolgáltatást teljesít (a bármely más szerződésből, kárigényből származó járadékfizetéssel kapcsolatos panaszügyeket nem itt kell rögzíteni.)

42Q14A11125 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a „Díjmentesített állománnyal kapcsolatos” sorban kell jelenteni.

42Q14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42Q14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma
42Q14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a biztosító vagy a panaszos javára zárult-e a per.

13. 42Q14A2 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A tábla kitöltése
A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztók által előterjesztett panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül, írásban (papíralapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.
Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződés darabszámot, és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie. Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.
A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42Q14A211-42Q14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42Q14A212-42Q14A2123 sor).
A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42Q14A23-42Q14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42Q14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy a biztosító érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42Q14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.

42Q14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította, és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42Q14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42Q14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42Q14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

14. 42Q19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak, de azokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

A devizaügyletet az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen tárgynegyedévi fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak:

-    fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;
-    PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;
-    tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
-    ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
-    ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
-    ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla sorai
42Q1901 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 42Q1901 sorban kimutatott adatokat a 42Q19011-42Q19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42Q1901 sor egyenlő a 42Q19011-42Q19013 sorok összegével.
42Q19011 Normál ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42Q19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.
42Q19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42Q1902 Ismételt ügyfél-átvilágítás miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akikkel a biztosító 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot és az ügyfél-átvilágítási intézkedések elmaradása miatt a biztosítónál korlátozásra került sor és az adott ügyfelek vonatkozásában 2019. október 31-én bevezetett korlátozást követően a tárgynegyedév utolsó napján sem áll a biztosító rendelkezésére a Pmt. szerinti teljes körű ügyfél-átvilágítás eredménye.

42Q1904 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42Q1905 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben és az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42Q1911 3 hónapon belüli visszavásárlások

Azon visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítási szerződések száma, amelyek hatálybalépését követő 3 hónapon belül az ügyfél a szerződés szerinti életbiztosítást visszavásárolta. A tárgynegyedévben az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő visszavásárlások számát és a visszavásárlási értékek forintösszegét szükséges feltüntetni.

42Q1912 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.
42Q1913 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai

A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.

42Q19131 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1913 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q19132 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1913 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a riasztások nem esnek a 42Q19131 sorban megadott kritériumok alá.

42Q1914 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni

Azon a szűrések tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem végezte el.

42Q19141 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1914 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító az MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42Q19142 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1914 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42Q1915 Saját bejelentések

A „Fő, illetve darabszám” és az „Összeg” oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni, amely az érintett tranzakciók együttes összege.
42Q19151 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1915 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q19152 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1915 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q19153 A Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42Q1915 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a
14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q1916 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Ebben a sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.
42Q191611 42Q1916 sorból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1916 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapán a biztosító kezdeményezte.

42Q191612 42Q1916 sorból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1916 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapán a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 42Q191611 és 42Q191612 sorok összegének meg kell egyeznie a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számával.

42Q19162 42Q1916 sorból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42Q1916 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42Q1918 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42Q1920 AML Bizottság által megtárgyalt ügyfélkapcsolatok

A pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság által, a tárgynegyedévben megtárgyalt ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak. Amennyiben egy ügyfélkapcsolat miatt kétszer hívták össze a bizottságot a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő.

42Q19201 Bejelentések száma miatt

A 42Q1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42Q19202 Bejelentések összege miatt

A 42Q1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42Q19203 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján

A 42Q1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás indokolta a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42Q1921 Társhatósági megkeresések

Azon megkeresések számát szükséges a biztosítónak megadnia, amelyek hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett a biztosítóhoz az adott tárgynegyedévben, ide nem értve az MNB-től érkeztetett megkereséseket.

42Q1922 Ügyfélpanasz

A pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban a tárgynegyedévben érkező panaszok számát szükséges feltüntetnie a biztosítónak. Ügyfélpanasznak kell tekinteni a fogyasztónak és fogyasztónak nem minősülő személyektől érkező megkereséseket is.

42Q1923 Belső ellenőri megállapítások

A tárgynegyedévben lezárult belső ellenőri vizsgálat során a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni eljárását elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni.

42Q1924 Informatikai fejlesztések

A tárgynegyedévben a biztosítónál fejlesztési igényként leadott, illetve folyamatban lévő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységhez kapcsolódó informatikai fejlesztések száma.

15. 42Q20 IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai
A tábla kitöltése
A táblában az IFRS-eket alkalmazó biztosítók egyes, a felügyelési feladatok ellátását elősegítő, a biztosító tevékenységével összefüggő mérleg- és eredménykimutatás tájékoztató adatait kell jelenteni.
A biztosítástechnikai tartalékok bemutatásakor, amennyiben a biztosító él az IFRS 4 nyújtotta lehetőséggel, és az átállást követően a biztosítási szerződéseit a korábban alkalmazott számviteli politikája szerint számolja el pénzügyi kimutatásaiban, a biztosítási szerződések kapcsán képzett biztosítástechnikai tartalékokat Számv. tv.-vel, valamint a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelettel és a saját tartalékolási politikájával összhangban szükséges a táblában bemutatnia.
42Q201101 Befektetések – Leányvállalatok
A Bit. 4. § (1) bekezdés 69. pontja szerinti leányvállalat értéke.
42Q201102 Befektetések – Kapcsolt vállalkozások
A Bit. 4. § (1) bekezdés 52. pontja szerinti, leányvállalattól eltérő kapcsolt vállalkozások értéke.
42Q201103 Befektetések – Értékesíthető pénzügyi eszközök
Olyan, nem származékos pénzügyi eszközök, melyek piaci értéken szerepelnek. Ezek lehetnek tőkeinstrumentumok és egyes adósságinstrumentumok, melyek értékesíthetőként megjelöltek. (Nem tartoznak az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok csoportjába, illetve nem az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett amortizált bekerülési értéken értékeltek.)
42Q201104 Befektetések – Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.
42Q201105 Befektetések – pénzügyi eszközök – befektetési szerződések
Biztosítási szerződésekről leválasztott befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök.

16. 42Q23 Informatikai adatok
A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 56. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

Az 1-4. sorban a biztosító alkalmazottainak továbbá a biztosítónál rendelkezésre álló, informatikai tevékenységet, illetve informatikai üzemeltetést végző, a tárgyidőszak utolsó napján ténylegesen foglalkoztatott munkatársak konkrét létszámát kell megadni.

Az 5-8. sorban az informatikai belső ellenőrzéssel kapcsolatos információkat kell megadni. A 6. sorban kell jelenteni, hogy az informatikai belső ellenőrzést a biztosító milyen módon oldja meg (pl. dedikált informatikai belső ellenőr vagy általános belső ellenőr végzi, vagy külső auditort alkalmaz a biztosító). A 7. sorban azt kell megadni, hogy rendelkezik-e és ha igen, milyen auditori minősítéssel rendelkezik a tevékenységet végző személy. A 8. sor esetében az utolsó informatikai vizsgálat dátumát kell megadni.

A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban az informatikai kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

A 23. sorban, ha több, a kérdés szempontjából releváns jelentés is készült, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és mobiltelefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl. 2021.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-53. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.

A 36. sor szerinti kérdésre „Saját” választ abban az esetben kell adni, ha az elsődleges és másodlagos gépterem is a biztosító (vagy a biztosító anyavállalata) tulajdonában áll, ha az elsődleges saját tulajdonú, de a másodlagos külső, akkor „Saját/Külső” választ kell adni, egyéb esetekben a „Külső” választ kell megadni.
A 48-53. sor szerinti kérdéseknél a biztosítónak az adattárház és a logelemző rendszerekkel kapcsolatban kell adatokat szolgáltatnia.

A 54-58. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 59-71. sorokban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.
A 84-97. sorok Elektronikus csatornák kérdéscsoportban a biztosító ügyféllel történő elektronikus kapcsolattartására kell adatokat szolgáltatni. Az ügyfél általi adatmódosítás fogalmába a tranzakciós adatmódosításokat (pl. balesetbiztosítás megkötést) is bele kell érteni.

17. 42Q24 Biztosításközvetítői tevékenységre kifizetett jutalék

A tábla kitöltése

A táblában minden jutalék összeg esetében a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák összegét kell feltüntetni. A kiszámlázott és a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett jutalékszámlák összegét (pénzügyileg rendezett és még ki nem fizetett tételek együttes összegét) be kell mutatni jutaléktípusonkénti megbontásban, értékesítési partnertípusonként összesítve, illetve a függő ügynökök, a függő többes ügynökök, a független közvetítők, a hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyéb értékesítési csatorna esetében a partnerek tételes teljes körű megadásával.

Ha a számla a számviteli zárás befejező napjáig érkezik be, akkor a biztosítónak azt az adott negyedéves adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell, amennyiben az a tárgyidőszakra vonatkozik. Ha az adott tárgyidőszakra vonatkozó számla a számviteli zárás befejező napja után érkezik be, azt a biztosítónak a következő tárgyidőszaktól kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

A „Közvetítő megnevezése” oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a „Közvetítő nyilvántartási száma” oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a „Közvetítő nyilvántartási száma” oszlopban „8” érték jelentendő.

3. oszlop Közvetítő típusa

A közvetítő típusa (függő ügynök, függő többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb) csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék sor esetében jelentendő.

4-12. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák teljes összegét kell jelenteni, megtakarítási jellegű – a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti – életbiztosítás (azon belül indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás), egyéb életbiztosítás, casco, vállalkozói és intézményi vagyon-, utasbiztosítás, illetve egyéb nem-életbiztosítás szerinti bontásban.
Jutalékkiadás alatt a jutalékszámla-visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek (visszaírások) oszlopban kell szerepeltetni.
Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék minősül.
13-16. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási/céljutalék bruttó összege élet – nem-élet

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák összegét kell jelenteni fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) szerinti bontásban. Jutalékkiadás alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek (visszaírások) oszlopban kell szerepeltetni. A jutalék összegét élet, illetve nem-élet ági bontásban kell bemutatni.

Fenntartási jutaléknak a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék minősül. A céljutalék körébe tartozik minden olyan extra jutalék, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételek (visszaírások) nem vonhatók le a tárgynegyedévre jutó jutalékokból.

17-40. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű életbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák teljes összegét kell jelenteni, kockázati (haláleseti) biztosítás és megtakarítási jellegű – a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti – életbiztosítás (azon belül indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás és Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosítás, illetve alkategóriái) és egyéb kategóriák szerinti bontásban.
Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék, fenntartási jutaléknak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék minősül. A céljutalék körébe tartozik minden olyan extra jutalék, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Jutalékkiadás alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek (visszaírások) oszlopban kell szerepeltetni.
41-61. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák teljes összegét kell jelenteni, kgfb, lakossági vagyonbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb kategóriák szerinti bontásban.
Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék, fenntartási jutaléknak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék minősül. A céljutalék körébe tartozik minden olyan extra jutalék, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Jutalékkiadás alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek (visszaírások) oszlopban kell szerepeltetni.
62-76. oszlop Sztornó tételek (visszaírások)
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a jutalék kiszámlázásának tárgyidőszakától függetlenül a tárgyidőszakban visszaírásra került teljes jutalékot, kockázati (haláleseti) biztosítás, megtakarítási jellegű – a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti – életbiztosítás (azon belül indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás és Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosítás, illetve alkategóriái), kgfb, lakossági vagyonbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítási kategóriák szerinti bontásban.
Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék összegét (a közvetítővel szembeni jutalék követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni.
77. oszlop Közvetítőre vonatkozóan a tárgyidőszakban érkezett panaszok száma
Ezen oszlopban kell megjeleníteni a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos panaszok számát.

A tábla sorai

42Q2411 sor Függő ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja szerinti ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet és az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q2412 sor Függő többes ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti többes ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q2413 sor Határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék összesen

Ezen sorban fel kell tüntetni a határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységet végző biztosításközvetítőknek járó jutalékot, és külön sorokon minden külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutalékának összegét (külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutaléka összesen), valamint minden olyan jutalék összegét, mely magyarországi székhelyű biztosításközvetítő által határon átnyúló szolgáltatásként értékesítésre került (magyarországi székhelyű biztosításközvetítő határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos jutaléka összesen).

42Q2414 sor Független közvetítői jutalék összesen

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

42Q2415 sor Hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződésekkel kapcsolatos jutalék

Ezen soron kell feltüntetni minden, hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, egyetemes postai szolgáltató által tárgyidőszakra kiállított, jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

42Q2416 Direkt értékesítéssel kapcsolatos jutalék
Ezen a soron kell feltüntetni minden, a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések után a biztosító alkalmazásában álló, a biztosító közreműködőinek fizetett javadalmazást (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék).
42Q2417 Egyéb értékesítési csatornával kapcsolatos jutalék összesen
Ezen soron kell feltüntetni minden, a 42Q2411-42Q2416 sorba be nem sorolható egyéb értékesítési csatorna (pl. utazási iroda) által a tárgyidőszakra kiállított jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá az egyéb értékesítési csatornánkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/ független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

18. 42Q25 A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked, illetve nem unit-linked) fel kell tüntetni. Unit-linked portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni. Amennyiben egy adott portfólió vagyonkezelése megosztva történik a biztosító és más vagyonkezelők között, akkor az adott portfóliót a megfelelő felbontásban a „Saját vagyonkezelés(ek)" és a „Vagyonkezelő(k)" sorban kell feltüntetni, ugyanazzal a portfólió azonosítóval.

1. oszlop Vagyonkezelő LEI-kódja
A vagyonkezelők azonosítására a LEI-kódot kell alkalmazni.
3. oszlop Portfólió azonosítója
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes unit linked eszközalapokat és nem unit-linked portfóliókat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:
-    saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;
-    hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;
-    nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.
4. oszlop Portfólió megnevezése
Az itt jelentett portfólió-megnevezéseknek meg kell egyezniük a portfólión belüli eszközalapok biztosító honlapján közzétett megnevezésével. A használt elnevezést egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében, amely megegyezik az intézmény honlapján található elnevezéssel is.
5. oszlop Biztosítói vagyon összege (ezer Ft)
A portfólió negyedév végi állománya piaci értéken, vagyonkezelőnként. Külföldi devizában denominált tételek esetében a forintosítást a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.
Amennyiben a vagyonra vonatkozó befektetési döntést a biztosító hozza meg, továbbá a vagyont érintő ügyletre a biztosító adja közvetlenül (vagyonkezelő közreműködése nélkül) a megbízást, akkor ebben az esetben a vagyont a „Saját vagyonkezelés” soron kell feltüntetni.
Amennyiben a vagyon egy részének vagy egészének kezelése szerződésen alapuló tevékenységként történik egy vagy több portfóliókezelőnél, akkor ezt a vagyont a „Vagyonkezelő” sorban kell megjeleníteni.
7. oszlop Tárgyidőszaki referencia hozamráta (%)
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja alapján előállított, a bruttó és a nettó hozam vonatkozási idejével, illetve időhorizontjával azonos időszaki hozam százalékos értéke.
8. oszlop Tárgyidőszaki bruttó hozamráta (%)
Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.
9. oszlop Tárgyidőszaki nettó hozamráta (%)
Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam költségek és díjak levonása után, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.
10. oszlop Vagyonkezelési alapdíj (%)
A tárgyidőszak utolsó napján hatályos vagyonkezelési szerződésben százalékos formában meghatározott vagyonkezelési alapdíj, amely tükrözi a 8. és 9. oszlop értékei közötti eltérést.

19. 42QJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása
A tábla kitöltése
A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint – a Bszkr. 2. melléklet D) sora: „Szokásos vállalkozási eredmény” szintjéig – kell kitölteni.

20. 42QM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A tábla „Előző év” elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.

21. 42QE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A tábla „Előző év” elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.
A Tájékoztató adatok blokkban található 42QE32 és 42QE33 sort is kötelező kitölteni.

IV.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító napi felügyeleti jelentése

42N9G1 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke

A tábla kitöltése

A táblában az eszközalapok adott napra számolt nettó eszközértékét (piaci értékét) kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha az eszközalapra piaci érték számítása az adott napra nem történt, a legutolsó számolt nettó eszközértéket kell jelenteni. Ha piaci érték számítása munkaszüneti napra is történt, arra a munkaszüneti napra is kell adatszolgáltatást teljesíteni, vonatkozási napként az adott munkaszüneti napot alkalmazva.
A tábla oszlopai
1. oszlop Vonatkozás dátuma
Annak a napnak a dátuma, melyre vonatkozóan az adatok megadásra kerülnek, pl. 2022.01.01., 2022.03.31.
2. oszlop Eszközalap azonosítója
Az adatszolgáltató által az 1. melléklet 4.4. pontja alapján kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód.
4. oszlop Nettó eszközérték (saját devizában)
Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
5. oszlop Nettó eszközérték forintban
Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
6. oszlop Egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték
Az adott napra vonatkozó érvényes unit árfolyam az eszközalap saját devizanemében, 6 tizedesjegy pontossággal kifejezve.
7. oszlop Eszközalap devizaneme
Az eszközalap nyilvántartás szerinti devizanemének ISO 4217 szabvány szerinti kódja (3 karakter)
8-11. oszlop
Eszközalap befektetési egységek darabszámára vonatkozó adatok. A befektetési egység darabszámok esetében a biztosítói saját befektetési egységeket és a biztosítottak által tartott befektetési egységeket össze kell vonni, tehát az eladott és visszaváltott befektetési egységek számában a biztosító saját befektetési egységei is jelenjenek meg.

V.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító eseti felügyeleti jelentése

42BP Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák

A tábla kitöltése
A felügyeleti jelentést a lehető legmélyebb CIC eszközkategória szintig kitöltve kell teljesíteni, az eszközalapok befektetési politikáinak módosulása, új eszközalap létrejötte, illetve meglévő megszűnése esetén, a módosított befektetési politika hatálybalépésének napját követő 5. munkanapig. A felügyeleti jelentést a nem változó eszközalapokra vonatkozóan is meg kell küldeni oly módon, hogy annak vonatkozási ideje az új befektetési politika hatálybalépésének napja legyen.

A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalap neve

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján található elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
3. oszlop CIC kód
Adott eszköz CIC szerinti besorolása. A biztosítónak – ahol ez lehetséges – a lehető legmélyebb szintig kell megjelenítenie adott eszköz CIC besorolását, vagy addig a szintig, ahogy ez a biztosító befektetési politikájában szerepel. Ha az adott eszközalap befektetési politikája csak pl. a befektetési jegyek eszközkategória szintig rendelkezik, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni.
4., 5., 6. oszlop Min./Cél/Max
Az adott eszközkategóriára vonatkozó, befektetési politikában található befektetési limiteket kell itt jelenteni. Ha pl. a befektetési politikában annyi szerepel, hogy az adott eszközalapon belül a befektetési jegyek minimum aránya 80%, maximum aránya 100%, cél aránya 90%, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni a megfelelő arányokkal. Elvárás, hogy az eszközalapoknál az egyes eszközosztályhoz kapcsolódó célértékek összege 100% legyen.
7. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens neve
A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens neve. A tábla ezen oszlopának minden sorába csak egy index szerepelhet. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához több indexet szeretne a biztosító hozzárendelni, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. Az új ismétlősorban ugyan azt az eszközalap azonosítót kell szerepeltetni.
8. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens súlya
A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens referencia indexen belüli súlya. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához a biztosító több indexet rendel hozzá, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. A két vagy több index egymáshoz viszonyított arányát ennek az oszlopnak a kitöltésével kell jelölni. Az eszközalapon belüli egy eszközosztályához hozzárendelt különböző indexek súlyának összege 100% kell, hogy legyen.

VI.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók által az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblák kitöltésekor alkalmazandó, nemzeti szinten meghatározott előírások

1. Formai követelmény
A táblák szöveges mezőiben – az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének az adott táblára vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában – vessző karakter nem használható.
2. S.16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról
Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
3. S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények
Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
4. S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk
4.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
4.2. A jelentendő kárigények számát a következők szerint kell meghatározni:
4.2.1.    Ha egy kár nyitott volt a tárgyidőszak kezdő napján, akkor azt a „Nyitott kárigények az év elején („Open Claims at the beginning of the year”) oszlopban kell megjeleníteni.
4.2.2.    Ha egy kár nem volt nyitva a tárgyidőszak kezdő napján, akkor két lehetőség közül kell választani:
    - ha korábban sem volt még nyitva, akkor az „Az év során bejelentett kárigények” („Claims reported during the year”) oszlopban,
    - ha már korábban nyitva volt, akkor az „Az év során újranyitott kárigények” („Reopen Claims during the year”) oszlopban kell megjeleníteni,
függetlenül attól, hogy a tárgyidőszak végén a kár nyitott-e még, illetve, hogy hány lezárás-újranyitás ciklus történt rá vonatkozóan a tárgyidőszakban.
4.2.3.    Ha a tárgyidőszak során valamely kárigény lezárására és újranyitására került sor, akkor azt
- a „Nyitott kárigények az év elején” („Open Claims at the beginning of the year”) oszlopban kell megjeleníteni, amennyiben a kár a tárgyidőszak kezdő napján nyitott volt,
- az „Az év során bejelentett kárigények” („Claims reported during the year”) oszlopban kell jelenteni, amennyiben a kár bejelentése és lezárása, valamint a kár újranyitása is az adott tárgyidőszakban történt.
5. S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja
5.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
5.2. A kárráfordítás eloszlásának bemutatásakor az egyes üzletágakra alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a következő táblázat tartalmazza:



5.3. A sávok alsó értékét a C0030, felső értékét a C0040 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

6. S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása – biztosítási összegenkénti bontásban
6.1. A biztosítási összegek eloszlását az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerint az első kategóriába tartozó üzletágakon túl az általános felelősségbiztosítás és a különböző pénzügyi veszteségek üzletágra is jelenteni kell.
6.2. A biztosítási összegek eloszlásának bemutatására alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a jelentendő üzletágakra vonatkozóan a következő táblázat tartalmazza:


6.3. A sávok alsó értékét a C0020, felső értékét a C0030 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

7. S.29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete – a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet
Az adatokat a nem-életbiztosítási tartalékok esetében a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni, míg az életbiztosítási tartalékoknál a kockázatvállalás éve szerint kell megadni.”



4. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító PEPP szöveges jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.
A PEPP szöveges jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések
A PEPP szöveges jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.
2. A PEPP szöveges jelentés formai követelményei
A PEPP szöveges jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3.1. pontja határozza meg.
3. A PEPP szöveges jelentés tartalmi követelményei
A PEPP szöveges jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II.
A PEPP szöveges jelentés tartalma

1. PEPP-üzletág
1.1. A PEPP-üzletág jellegének, a befektetési lehetőségeknek, valamint a referencia-időszakban történt minden jelentős változást kiváltó eseménynek az ismertetése, a következőkre kiterjedően:
a) az adatszolgáltató páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) regisztrációs száma;
b) az adatszolgáltató könyvvizsgálójának neve és címe;
c) az adatszolgáltató által nyújtott befektetési lehetőségek, a nyújtott garanciák – beleérve a garanciák árazásának ismertetését – és az érintett országok köre, ahol ezek a befektetési lehetőségek elérhetők, kiemelve a tárgyidőszak alatt történt változásokat;
d) a célpiac és a tényleges PEPP-megtakarítók bemutatása, ennek keretében a potenciális PEPP-megtakarítók életkor szerinti összetételének, valamint annak ismertetése, hogy a PEPP-megtakarítók pénzügyi helyzetét, pénzügyi ismereteit és veszteségviselő képességét az adatszolgáltató miként veszi figyelembe a befektetési profil kialakítása szempontjából;
e) minden olyan, a tárgyidőszakban történt, a PEPP-megtakarító célkitűzéseire, az adatszolgálatóra vagy annak PEPP-üzletági modelljeire és PEPP-stratégiájára lényeges hatást gyakorló bármely jelentős esemény, amennyiben erről az adatszolgáltató korábban nem számolt be;
f) a tárgyidőszakban a PEPP fejlődésére, teljesítményére és pozíciójára pozitív vagy negatív hatást gyakorló főbb trendek és tényezők;
g) a PEPP forgalmazásához használt értékesítési csatornák és a megfelelő értékesítést biztosító ellenőrzések bemutatása;
h) a PEPP-üzletágban a tárgyidőszak alatt végrehajtott, váltásra irányuló eljárások;
i) beérkezett panaszok ismertetése, beleértve a panaszkezelés eredményét, a panaszokkal érintett szerződések átlagos futamidejét, a panaszok témáját, továbbá arra vonatkozó információkat, hogy az adatszolgáltató milyen lépéseket tett a konkrét panaszok kezelésére, illetve milyen általánosabb intézkedéseket hozott a PEPP kialakításával és forgalmazásával kapcsolatos esetleges kérdések kezelésére.

1.2. A PEPP-üzletágra vonatkozó irányítási struktúra bemutatása, legalább az alábbiakra kitérve:
a) a meglévő igazgatási és elszámolási eljárások, amelyek a PEPP-pel kapcsolatos befektetésekről és kötelezettségekről megbízható és valós képet adó jelentések elkészítését teszik lehetővé, és megfelelnek az összes alkalmazandó számviteli standardnak;
b a PEPP-üzletág tekintetében bevezetett megfelelés funkció főbb feladataira vonatkozó információ;
c) a termékfelügyeleti és irányítási politikának való megfelelés biztosítására szolgáló rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatos információk;
d) annak bemutatása, hogy az aktuáriusi feladatkör főbb feladatait miként végzik el a PEPP-üzletág esetében;
e) a PEPP-pel kapcsolatosan külső partnerekkel kötött együttműködések és szerződések, ezen együttműködések és szerződések működése, feltételei és teljesítménye az érintett PEPP-szerződések vonatkozásában.

2. Befektetési stratégia és teljesítmény
2.1. Az alkalmazott befektetési stratégia ismertetése a PEPP valamennyi befektetési lehetősége vonatkozásában, legalább a következőkre kiterjedően:
a) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikkének való megfelelés érdekében létrehozott rendszerek bemutatása;
b) a befektetési stratégia kockázati tényezőinek és hozamforrásainak beazonosítása;
c) annak bemutatása, hogy a befektetési stratégia hogyan veszi figyelembe a PEPP-megtakarítók érdekeit, figyelembe véve azok konkrét profilját és a fenntarthatósági (ESG) tényezőket;
d) a PEPP befektetési stratégia ellenőrzésére létrehozott rendszerek, valamint a stratégia szükség szerinti módosítására vonatkozó politika;
e) adott esetben a likviditáskezelési terv és azon lépések bemutatása, amelyeket ilyen esemény bekövetkezése esetén az adatszolgáltató megtehet.
2.2. A PEPP-pel kapcsolatos befektetések pénzügyi teljesítményével kapcsolatos részletes információk bemutatása, beleértve az alábbiakat:
a) az igazgatási vagy irányítótestület elemzése a PEPP-pel kapcsolatos befektetések általános teljesítményéről;
b) a PEPP-pel kapcsolatos befektetések nyeresége és vesztesége és az ezen bevételek összetétele a befektetési kategóriák megfelelő alcsoportjai szerint;
c)a származtatott termékek hatása a PEPP befektetési teljesítményére;
e) a tárgyidőszak alatti PEPP befektetési kiadások és a korábbi évekhez viszonyított lényeges változások okai.
3. Kockázatkezelés és kockázatcsökkentési technikák
3.1. A PEPP-szolgáltatással kapcsolatos kockázatok, a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos kockázatkezelési rendszer ismertetése, beleértve az adatszolgáltató kockázatkezelési stratégiáját és a stratégiának való megfelelés biztosítására szolgáló szabályzatokat.
3.2. Annak bemutatása, hogy a kockázatkezelési rendszer hogyan képes folyamatosan beazonosítani, mérni, ellenőrizni, kezelni és jelenteni azokat a kockázatokat és kockázati kölcsönhatásokat, amelyeknek a PEPP-megtakarítók ki vannak vagy ki lehetnek téve. E körben a PEPP szöveges jelentésnek a következőkre kell kiterjednie:
a) a PEPP-üzletág kockázatkezelési keretrendszere, a kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatok alapján, az ajánlott PEPP jellegére, volumenére és összetettségére tekintettel;
b) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében létrehozott rendszerek;
c) a kockázatkezelési rendszerek köre és jellege a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatok alapján, beleértve a PEPP nyújtásával kapcsolatos kockázatok beazonosításához, méréséhez, ellenőrzéséhez, kezeléséhez és jelentéséhez használt irányítási eszközök bemutatását, kitérve legalább arra, hogy a PEPP adatszolgáltató hogyan közelíti meg a pénzügyi és a likviditási kockázatok, a piaci kockázatok, a kamatkockázatok, a reputációs kockázatok, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatok kezelését;
d) a kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszerek hatékonysága, tekintettel a PEPP-pel kapcsolatos kockázatokra, amelyeket ellenőrizni hivatottak;
e) az igazgatási vagy irányítótestület elé benyújtott, PEPP-pel kapcsolatos vezetői információk körének, gyakoriságának és követelményeinek részletes felülvizsgálata;
f) annak részletes ismertetése, ahogyan a PEPP-szolgáltató a származtatott pozíciókból eredő esetleges kockázatokat ellenőrzi.
3.3. Az alkalmazott kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó részletes információk, legalább az alábbiakra kiterjedően:
a) allokációs mechanizmusok és megközelítések részletei, a PEPP befektetési lehetőségek esetén alkalmazott kockázatcsökkentési technikák módszertanai és tényleges teljesítménye;
b) a kockázatcsökkentési gyakorlatok folyamatos hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló eljárások.
4. Az adatszolgáltató prudenciális keretrendszerével kapcsolatos szempontok bemutatása
a) a fizetőképesség céljából alkalmazott értékelési elvek;
b) a tőkeszerkezet, a tőkehányadosok és a tőkeáttétel szintje.”

5. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez

6. melléklet az 58/2021. (XI. 24.) MNB rendelethez


Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, határozza meg.

2. Fogalmak, rövidítések
2.1. E-ügyfél: az értékesítést végző elektronikus felületet, valamint az értékesítést végző összehasonlító felületet használó személy.

2.2. Értékesítést végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére és a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.3. Értékesítést végző összehasonlító felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan összehasonlító felület, amely alkalmas a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.4. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei
3.1. Könyvvizsgálói jelentés beküldésére a Számv. tv. 155. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelő adatszolgáltatók nem kötelezettek.
A könyvvizsgálói jelentés csatolására nem kötelezett adatszolgáltatóknak az éves jelentés beküldhetősége érdekében csatolniuk kell egy, a könyvvizsgáló jelentésre vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontjában megadottaknak megfelelően elnevezett pdf formátumú fájlt, amelyben arról nyilatkoznak, hogy könyvvizsgálói záradék vagy jelentés beküldésére nem kötelezettek.
3.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II.
Az alkusz és a többes ügynök féléves felügyeleti jelentése


1. 48A tábla Az alkusz és a többes ügynök tájékoztató adatai (szakmai felelősség vagyoni fedezete, foglalkoztatottak létszáma, díjak kezelése)

A tábla sorai

48A03 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Kockázatviselés kezdete
A kockázatviselés szerződés szerinti eredeti kezdetét kell megadni.
48A07 sor (Vagyoni biztosíték) Megnevezése
Itt kell bemutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 105. pontjában vagyoni biztosítékként definiált pénzeszközt vagy bankgaranciát, amelyek nem azonosak sem a felelősségbiztosítással, sem a törzstőkével. Amennyiben az alkusz és a többes ügynök felelősségbiztosítással rendelkezik és azt jelezte az adattáblában, úgy a vagyoni biztosítékra vonatkozó adatot nem kell megadni.
48A09 sor A fedezetből történt kárkifizetés darabszáma
Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetés darabszámát.
48A10 sor Fedezetből történt kárkifizetés összege
Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetéseket.
48A20 sor: Közvetítési tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)
Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel vagy annak alvállalkozójával létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) vagy egyéb jogviszony keretében fejtik ki biztosításközvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.
48A201 sor Ebből: közvetlenül az alkusszal és a többes ügynökkel munkaviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)
Itt kell bemutatni azokat a biztosításközvetítő természetes személyeket, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített munkaviszony keretében fejtik ki tevékenységüket. Az állományi létszám tárgyidőszak (félév) végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.
48A202 sor 48A20 sorból: az alkusz és a többes ügynök alvállalkozójával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)
Azon regisztrációköteles természetes személy biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül közvetítenek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

Az alkuszi és a többes ügynöki tevékenység irányító személyét is figyelembe kell venni a jogviszonyának megfelelő sorban (munkaviszony vagy egyéb jogviszony).

48A21 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző megbízott alvállalkozó gazdálkodó szervezetek száma (db)

Itt kell megadni azon gazdálkodó szervezetek (beleértve az egyéni vállalkozókat is) félév végi, záró darabszámát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített megbízási jogviszony keretében végeznek kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni.


48A22 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)

Azon természetes személy kiegészítő biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végeznek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

48A23 sor Ügyfélpanaszok száma

Itt kell megadni az alkusz és a többes ügynök magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben), a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok számát.

48A231 sor ebből: megalapozott ügyfélpanaszok száma (db)

Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok közül az alkusz és a többes ügynök által elfogadott ügyfélpanaszok számát.

48A301 sor Első díj

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök az ügyféltől a biztosítási ajánlat aláírásakor az első díjat/díjrészletet – készpénzben nyugta ellenében, vagy az alkusz és a többes ügynök által kiállított számla alapján az alkusz és a többes ügynök bankszámlájára érkezően – átveszi, akkor a tábla „érték” oszlopába „1”-est kell írni, ellenkező esetben „0”-val kell jelölni.

48A302 sor Folytatólagos díj

Ha az alkusz és a többes ügynök és a biztosító(k) között létrejött megállapodás alapján, az alkuszhoz és a többes ügynökhöz pénztáron vagy bankszámlán keresztül érkezett be (nem elsődíjas) pénzösszeg, akkor a tábla „érték” oszlopába „1”-est kell írni, ellenkező esetben „0”-val kell jelölni.

48A31 sor Ügyfélszámla vezetése

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a Bit. 404. § (2) bekezdésben meghatározott ügyfélszámlát vezet, a tábla „érték” oszlopába „1”-est kell írni, nemleges válasz esetén „0”-val kell jelölni.

48A32 sor Kárrendezési tevékenység

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök valamely biztosítóval kötött megállapodás alapján kárrendezési tevékenységet lát el, a tábla „érték” oszlopába „1”-est kell írni, annak hiányában „0”-val kell jelölni.

48A40 sor Határon átnyúló tevékenységet végez-e?

Abban az esetben kell „Igen” értéket jelenteni, amennyiben az alkusz és a többes ügynök Magyarország területén kívül is végez biztosításközvetítői tevékenységet, függetlenül a biztosító partner székhelyétől.

48A41 sor Magyarországon kívüli biztosításközvetítésre feljogosító megállapodások/megbízások száma

Az alkusznak és a többes ügynöknek azt a számot kell itt feltüntetnie, hogy hány külföldi partnerrel van megállapodása vagy megbízása Magyarország területén kívül végezhető biztosításközvetítői tevékenységre. Amennyiben az alkusznak, többes ügynöknek nincs ilyen megállapodása/megbízása, úgy „0” értéket kell rögzítenie.

48A42 sor A biztosításközvetítő rendelkezik-e elektronikus felülettel? (igen/nem)

Abban az esetben kell „Igen” értéket jelenteni, amennyiben az alkusz, többes ügynök rendelkezik elektronikus felülettel, honlappal, ellenkező esetben „Nem”-et kell beírni.

2. 48B1A1 tábla Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek

A tábla kitöltése
A táblában a biztosítók felé tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül, továbbá a határon átnyúló tevékenység keretében közvetített) jutalékbevételt kell jelenteni, egyrészt egyszeri és folyamatos díjas biztosítások, másrészt szerzési, fenntartási, és céljutalék (extra jutalék), továbbá terméktípusonkénti megbontásban.

A tábla sorai

A 99 végű sorkód a maximálisan kitölthető, legutolsó sort jelöli. Az első sorkód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első sorkódtól kezdődően, a többi sor törlendő.
A tábla oszlopai
1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója
A „Biztosító megnevezése” oszlopban a biztosítók aktuális nevét, a „Biztosító azonosítója” oszlopban a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.
3-11. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalékbevétel bruttó összege
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben szerzett jutalék teljes összegét, valamint összesen élet-, megtakarítási jellegű (azon belül befektetési egységhez kötött) élet-, egyéb élet-, összesen nem-életbiztosítás, casco, vállalkozói és intézményi vagyon-, utasbiztosítás, illetve egyéb nem-életbiztosítás termékcsoportok szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.
Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni.
Az egyes, kiemelten is bemutatott élet és nem-élet termékkategóriák oszlopában szereplő értékek és a 6. Egyéb (élet) valamint a 11. Egyéb (nem-élet) oszlopokban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 3. Összesen (élet egyszeri díjas) és a 7. Összesen (nem-élet egyszeri díjas) oszlop értékével.
12-15. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási/céljutalék bevétel bruttó összege
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített egyszeri díjas biztosításból származó fenntartási és céljutalékok teljes összegét, amelyet életági és nem-életági bontásban kell megadni.
Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Fenntartási jutalékként a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék jelentendő. A céljutalék minden olyan extra jutalék, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Amennyiben a céljutalék nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék összege, úgy a szerzési jutalék arányában szükséges azt megosztani.
16-30. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék bevétel bruttó összege
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosításból származó jutalékok teljes összegét, valamint a kockázati (halálesti) életbiztosítás, a megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.
Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Szerzési jutalékként a szerződéskötéssel összefüggésben, fenntartási jutalékként pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék jelentendő. A céljutalék minden olyan extra jutalék, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 20., 25. és 30. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 16., 21. és 26. Összesen oszlopok értékével.
Amennyiben a céljutalék nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék összege, úgy a szerzési jutalék arányában szükséges azt megosztani.
31-51. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék bevétel bruttó összege
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási termékekből származó jutalékok teljes összegét, valamint kgfb, lakásbiztosítás (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.
Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Szerzési jutalékként a szerződéskötéssel összefüggésben, fenntartási jutalékként pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék jelentendő. A céljutalék minden olyan extra jutalék, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 37., 44. és 51. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 31., 38. és 45. Összesen oszlopok értékével.
Amennyiben a céljutalék nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék összege, úgy a szerzési jutalék arányában szükséges azt megosztani.
52-63. oszlop Tárgyidőszakra be nem folyt jutalék összege
Ezen oszlopokban a tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott, de a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig még pénzügyileg be nem folyt jutalékok összege jelentendő, az életbiztosítások esetében összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítás jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve, míg a nem-életbiztosítások esetében összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A be nem folyt jutalékok összegét nem kell kivonni a bruttó összegekből.
Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint az 56. és 63. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül az 52. és 57. Összesen oszlopok értékével.
64-75. oszlop Megbízott biztosításközvetítőnek fizetett jutalék
Ezen oszlopokban kell kimutatni a szerződéses viszonyban álló alvállalkozóknak a biztosításközvetítői tevékenységük után kifizetett jutalékok összegét, ideértve a jutalék visszaírásokat is. Az életbiztosítások után fizetett jutalékokat összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű életbiztosítási (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás, a nem-életbiztosítások után járó fizetett jutalékokat összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban kell jelenti, a tábla 48B1A101 Összesen sorában. Az adatokat biztosítónkénti részletezésben nem kell feltüntetni.
76-87. oszlop Sztornó tételek (visszaírások)
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a jutalék kiszámlázás félévétől függetlenül a tárgyfélévben visszaírásra került jutalékokat, életbiztosítások esetében összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás, a nem-életbiztosítások esetében összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriánkénti bontásban, biztosítónként. Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék összegét (biztosítóval szembeni jutalék követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni.

3. 48B1AE tábla Elektronikus felületen végzett biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek
A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni – a 48B1A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint – a biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételeket, abban az esetben, ha az adott szerződésnél a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével történt a biztosításközvetítés. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítéshez értékesítést végző elektronikus felületet, illetve értékesítést végző összehasonlító felületet nem vesz igénybe, a tábla első összesítő sorába nullát kell írni.

4. 48B1AH tábla A határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek
A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni – a 48B1A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint – a biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételeket abban az esetben, ha az adott szerződés alapján az alkusz és a többes ügynökhatáron átnyúló tevékenység keretében, külföldön végzett biztosításközvetítést.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a tárgyidőszakban határon átnyúló közvetítői tevékenységet nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.

5. 48B1B tábla Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységéből származó bevételei
A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni minden olyan egyéb bevételt, amely a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül, részét képezi az eredménykimutatás „Értékesítés nettó árbevétele összesen” sorában szereplő összegének.
A tábla sorai

48B1B1 sor Egyéb tevékenységek bevételei összesen

Az itt kimutatott összeget kell megbontani kockázat-elbírálás, módozatfejlesztés, kárrendezés, szaktanácsadás, oktatás, pénztári tagszervezésért kapott díj, pénzügyi intézménytől egyéb pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért (befektetési szolgáltatás, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként) kapott díj, díj jellegű bevételek és egyéb csoportosításban. Fontos, hogy a kockázatelbírálási tevékenység és a szaktanácsadás a 66.22 biztosításközvetítői tevékenység keretein belül, a felnőttoktatás azonban csak MNB engedéllyel végezhető.

48B1B16 sor Pénztári tagszervezés

Itt kell jelenteni a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésért kapott díjakat.

48B1B17 sor Befektetési szolgáltatás közvetítése

Itt kell kimutatni a befektetési szolgáltatás közvetítéséért kapott jutalékokat.

48B1B18 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként

Itt kell bemutatni a függő közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B19 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként

Itt kell bemutatni a független közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B20 sor Díj jellegű bevételek

Itt kell bemutatni a „fee” jogcímen, az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.

48B1B21 sor Egyéb

Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb bevételt (pl.: bérbeadás), amely az eredménykimutatás „Értékesítés nettó árbevétele összesen” sorban szerepel, és a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be.

6. 48B2A1 tábla A közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja
A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A „Biztosító megnevezése” oszlopban a biztosítók aktuális nevét, a „Biztosító azonosítója” oszlopban a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

A tábla sorai

A 99 végű sorkód a maximálisan kitölthető, legutolsó sort jelöli. Az első sorkód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első sorkódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2A11 sor 3-16. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített nem-életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül a kgfb-t, a lakásbiztosítást (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást), a cascót és az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosításokat, biztosítónként. Az egyes, kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük a 3. és 10. Összesen oszlopok értékével. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az olyan (pl. építési) biztosításokat, amelyek nem egyszeri díjasok, hanem több díjfizetési időpontjuk van, és az egyes díjak nem időarányosak, a folyamatos díjas biztosításoknál kell jelenteni, az adott időszakban (félévben) ténylegesen megfizetett díjat véve éves állománydíjként.

A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

Az egyéb kategóriában kell jelenteni azon értékesítéseket, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók (pl. termékbiztosítás).

A tábla 8., 15., 19. és 24. Vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítások oszlopában a vállalkozói és intézményi vagyonbiztosításokat kell jelenteni, illetve az egyéb vállalkozói és intézményi biztosításokat (pl. felelősségbiztosítás, társasházi lakásbiztosítás). A csoportos élet- és balesetbiztosítás a Bit. ágazati besorolását alapul véve a nem-élet ághoz sorolandó. Az életbiztosítási ághoz akkor kerül, ha kifejezetten életbiztosítási kockázatra kötik (nem baleseti halál).

48B2A11 sor 17-26. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a casco, az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosítási és az utasbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékeknek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük a 17. és 22. Összesen oszlopok értékével.

48B2A12 sor 3-16. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyidőszak (félév) végén fennálló folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév végéig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

7. 48B2AE tábla Az elektronikus felületen közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített nem-életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítéshez értékesítést végző elektronikus felületet, illetve értékesítést végző összehasonlító felületet nem vesz igénybe, a tábla első összesítő sorába nullát kell írni.

8. 48B2AH tábla A 48B2A1 táblából a határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni – a 48B2A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint (kivéve a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást) – a biztosításközvetítő által határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített nem-életbiztosítási szerződések számát, díját.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök határon átnyúló közvetítői tevékenységet a tárgyfélévben nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.


9. 48B2B1 tábla A közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja
A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A „Biztosító megnevezése” oszlopban a biztosító aktuális nevét, a „Biztosító azonosítója” oszlopban a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

A tábla sorai

A 99 végű sorkód a maximálisan kitölthető, legutolsó sort jelöli. Az első sorkód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első sorkódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2B11 sor 3-12. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül a kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű és azon belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, valamint egyéb kategóriák szerinti bontásban a szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyeznie a 3. és 8. Összesen oszlopok értékével. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az egyéb kategóriában kell jelenteni azon értékesítéseket, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók (pl. csoportos biztosítás).

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

48B2B11 sor 13-20. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszak (félév) alatt közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a megtakarítási jellegű életbiztosítási és ezen belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre, valamint az egyéb kategóriára vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyeznie a 13. és 17. Összesen oszlopok értékével.

48B2B12 sor 3-12. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

10. 48B2BE tábla Elektronikus felületen közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni – a 48B2B1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint – a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítéshez értékesítést végző elektronikus felületet, illetve értékesítést végző összehasonlító felületet nem vesz igénybe, a tábla első összesítő sorába nullát kell írni.

11. 48B2BH tábla A 48B2B1 táblából a határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni – a 48B2B1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint – a biztosításközvetítő által határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített életbiztosítási szerződések számát, díját.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök határon átnyúló közvetítői tevékenységet a tárgyfélévben nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.


12. 48B2C tábla A közvetített viszontbiztosítási szerződések száma, díja
A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A „Biztosító megnevezése” oszlopba a biztosítók aktuális nevét, a „Biztosító azonosítója” oszlopba a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

A tábla sorai

A 99 végű sorkód a maximálisan kitölthető, legutolsó sort jelöli. Az első sorkód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első sorkódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2C1 sor 3. és 4. oszlop Tárgyidőszakban közvetített viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját összesen,

Itt kell bemutatni azon viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött viszontbiztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

48B2C2 sor 3. és 4. oszlop Élő (záró) állományban lévő viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

III.
Az alkusz és a többes ügynök éves felügyeleti jelentése


1. 48M tábla Mérleg
A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak a mérleg nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48M1 sor Eszközök összesen

A sornak meg kell egyeznie a 48M2 sor Források összesen értékével mind az előző évre, mind pedig a tárgyévre vonatkozóan.

2. 48E tábla Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak az eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48E01 sor Értékesítés nettó árbevétele

Ebben a kategóriában kell bemutatni a tárgyévre előírt bevételeket, mely nem egyezik meg a pénzforgalmi szemléletű befolyt bevételekkel. Az alkuszok és a többes ügynökök saját bevételükként nem mutathatják ki a biztosítási szerződésekre átvett biztosítási díjakat, hiszen ezek a biztosítók bevételébe számítanak bele.”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére