2021. évi LIX. törvény indokolás
2021. évi LIX. törvény indokolás
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LIX. törvényhez
Általános indokolás
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, közúti és légiközlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosításának célja a közúti infrastruktúra fejlesztések kapcsán a beruházások hatékonyságának növelése, annak egyértelműsítése, hogy a Kkt. 1988. július 1-ei hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg is „kivett, saját használatú út”-ként nyilvántartott ingatlan magánútnak minősül, azok elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra van szükség és a törvény alkalmazását elősegítő jogtechnikai pontosítások.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása EU irányelvek (1999/37/EK irányelv, valamint az azt módosító 2014/46/EU irányelv) korábbi átültetésének további pontosítása miatt szükséges, illetve az irányelv alapján megvalósuló, jármű műszaki adatok cseréjét biztosító automatizált keresés részletesebb szabályozása, illetve az EETS irányelvhez kapcsolódó módosítás.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) módosításának főbb területei:
– annak egyértelműsítése, hogy az országos közutak építtetője a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti,
– a kerékpárutakra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan a nem engedélyköteles útépítések esetén is, amennyiben közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását – a közmű tervek kivételével – a közműszolgáltató az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését követő 90 napon belül vagy a hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül saját költségére köteles elvégezni.
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 2013. évi XXXIV. törvény módosítását az állami beruházások hatékony lefolytatásához fűződő közérdek indokolja, így szükséges annak kizárása, hogy a kivitelezők nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhassanak.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál (EETS-irányelv és kapcsolódó rendeletek), továbbá meghatározásra kerül a díjfizetés vonatkozásában a mentességi nyilvántartásba vétel hatálya, és hogy ezt egyes jogalapokon mely hatóságnál kell kérelmezni. A törvény alkalmazását elősegítő további javaslatokat tartalmaz a tervezet.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi vagy autóbusz tárolására használt székhely- vagy telephelyingatlan olyan területen (például kertvárosias övezet) is elhelyezkedhet, ahol a fenti gépjárművek közlekedése, tárolási helyen való mozgatása úgy valósul meg, hogy az a szomszédos ingatlanokra nézve zavaró zajjal és rezgéssel, az éjszakai-hajnali órákban fényhatással, továbbá szennyezőanyag-kibocsátással jár. Szükséges ezért a települési jegyző számára olyan hatósági hatáskört meghatározni, amelynek keretében a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi vagy autóbusz tárolási lehetőségének megszüntetésére kötelezi az üzemben tartót az ilyen jellegű körülmények – összességében a fenti gépjárművek tárolására való alkalmatlansága – fennállása esetén, és a kötelezésnek eleget nem tevő üzembentartót közigazgatási bírsággal sújtja.
A 2. §-hoz
A képzőszerveknek a Kkt. szerinti vizsgaközpont tevékenységében való közreműködését rögzíti a javaslat.
A 3. §-hoz
Az országos közutak fejlesztése esetén az építtető vagyonkezelői joga az országos közút fejlesztéséhez szükséges ingatlanokon létrejön abban az esetben is, mikor az ingatlan építtető általi megszerzésére nem adásvétellel vagy kisajátítással kerül sor. Tekintettel arra, hogy a NIF Zrt. nem csak országos, hanem helyi közutak fejlesztését is elláthatja, indokolt e lehetőség kiterjesztése arra az esetre is, ha a NIF Zrt. helyi közutak építtetőjeként jár el. A rendelkezés teljes körűvé tétele érdekében indokolt a kiterjesztés a harmadik személy által átadott vagyonra is.
A NIF Zrt. külön elrendelés alapján helyi közút építése során, helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon is elláthat építtetői feladatokat (pl. kerékpárutak esetében). Ezen feladat gyors és akadálymentes ellátása érdekében szükséges az érintett területen történő munkavégzés biztosítása.
A hatályos szabályozás szerint az építtető által megszerzett ingatlan és beruházás vagyonkezelői joga a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződés módosításával kerül az építtető és a tulajdonosi joggyakorló között létrejött vagyonkezelői szerződés hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 11. § (7a) bekezdése lehetővé teszi, hogy ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, írásbeli nyilatkozattal jelentse be a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. Indokolt tehát a Kkt-ban is biztosítani, hogy a közút fejlesztéséhez – így a jelen módosítás hatálybalépését megelőzően – megszerzett vagyonelemek vagyonkezelési szerződés alá tartozása a törvény erejénél fogva a vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerüljön.
Az eleve a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői jog bejegyzésének akadályát képezi, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapján csak a kisajátítással, kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződéssel vagy egyéb jogcímen szerezett ingatlan esetében van jogi lehetőség az építtető vagyonkezelői jogának bejegyeztetésére. Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, mikor az ingatlan már a megvalósítást megelőzően eleve a magyar állam tulajdonában áll. Mivel a NIF Zrt. – néhány kényszer-kisajátított ingatlantól eltekintve – kizárólag a beruházások megvalósításához szükséges ingatlanok esetében rendelkezhet vagyonkezelői joggal, ezért az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konkretizálja, hogy az adott ingatlan nem ún. közvetlen kezelésű ingatlan, hanem közútberuházással érintett terület, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan a bejegyzett művelési ága ellenére nem tartozik a Nemzeti Földalapba.
A módosítás értelmében továbbá „az MNV Zrt.” szövegrész helyébe „a tulajdonosi joggyakorló” szövegrész lép. A NIF Zrt. a magyar állam nevében eljárva az állam javára szerzi meg az építtetői feladatának ellátásához szükséges ingatlanokat. Amennyiben a beruházással érintett ingatlan már eredetileg is a magyar állam tulajdonában és a vagyonkezelő vagyonkezelésében áll, úgy a NIF Zrt. más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végez értéknövelő beruházást, felújítást, valamint hoz létre azokhoz kapcsolódó új eszközt. A jelenlegi szabályozás, a Kkt. 29. § (3d) bekezdése szerint a más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, az azokhoz kapcsolódó új eszközök létrehozása esetén a létrehozott beruházás a forgalomba helyezéssel a törvény erejénél fogva az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül, amely vagyonkezelő köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. A Kkt. 29. § (3f) bekezdése szerint az (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A 4. §-hoz
A jogszabályi rendelkezések alapján az út mindenkori tulajdonosának kötelessége az út jogi helyzetének a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendezése, így az esetleges változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése is.
A rendelkezésre álló tényekből, adatokból megállapítható, hogy sok út még a közúti közlekedésről szóló törvény 1988. július 1-ei hatálybalépésével megszűnt útkategóriaként, „kivett saját használatú út”-ként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
A „saját használatú út” az ingatlan-nyilvántartásban a közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek közé tartozott, az országos közutaktól és helyi (tanácsi) közutaktól elkülönülten. [Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet hatálytalan.]
Az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet tartalmazott főképp a saját használatú útra vonatkozó különböző időpontokban más-más megközelítésben hatályos rendelkezéseket, így a fogalmát is, illetve, hogy az úthálózat részei voltak, azonban az országos vagy tanácsi útba fel nem vett utaknak minősültek.
Fogalom: Sajáthasználatú utak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az állami, a szövetkezeti vagy más szerv és a magánszemély által használt ingatlanon levő, továbbá kizárólag az ilyen ingatlan megközelítésére szolgáló utak.
2000. január 1-jétől az országos közutak és a helyi közutak mellett a magánút fogalmát alkalmazza a jogi személyek tulajdonában álló egyéb kivett út ingatlanok megnevezésére.
A Kúria jogelődjeként a Legfelsőbb Bíróság 821/2002. számú közigazgatási elvi határozatában megállapította, hogy a közös használatú és a magánút, valamint a saját használatú út jelentése azonos fogalmat, útkategóriát takar. Az LB értelmezésében a magánút megjelölés arra utal, hogy az adott út jogi személy vagy magánszemély tulajdonában álló területen van-e, a magánutat tehát nem a használata szerint minősíti a jogszabály, hanem a létesítés szerinti terület tulajdonjoga alapján.
1. Megközelítőleg 15 000 ingatlan szerepel „kivett, saját használatú út” rendeltetési jelleggel országosan az ingatlan-nyilvántartásban,
2. Körülbelül 15 000 ingatlan esetében szerepel a „kivett, saját használatú út” más művelési ág mellett önálló alrészletként feltüntetve,
3. 50 ingatlan esetében szerepel a „kivett, saját használatú út” nem földnek minősülő ingatlan egyik rendeltetési jellegeként feltüntetve (pl. kivett beépítetlen terület, saját használatú út),
4. 3 olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott ingatlan szerepel, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
A módosítás célja, hogy a jogbiztonság érdekében megállapításra kerüljön, miszerint „a kivett, saját használatú” utak magánutaknak minősülnek, így azokra is a törvény 29. § (9) bekezdése szerinti eljárás és rendelkezések legyenek irányadóak.
Az 5. §-hoz
Adatkezelési rendelkezések, valamint jogalkalmazói tapasztalatok alapján a meglévő normaszövegek pontosítása történik. A feladatai ellátásához szükséges, hogy a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végző vizsgaközpont megismerhesse a közlekedési hatóság által a képző szervekről vezetett nyilvántartás, a közúti közlekedési szakemberekről vezetett névjegyzék adatait, ennek következtében a javaslat elfogadása esetén az ott rögzített adatokat közvetlen adathozzáféréssel átveheti. Az adatigénylés díjmentességének elsődleges indoka, hogy a vizsgával vagy vizsgálattal összefüggő adatellenőrzés eredménye alapján kerül sor a személyes adatok feltüntetésére a képesítést igazoló okmányokon. Ezen túlmenően az adatigénylések jelentős száma és az adatigénylés, adatszolgáltatás magas fokú elektronizáltsága indokolja a díjmentességre vonatkozó javaslatot.
A 6. §-hoz
A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának jelenleg két 39. alpontja van. Az országos kerékpárút-törzshálózat egyes elemeinek és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai kezelőjének kijelöléséről szóló 355/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet kihirdetésére a Kkt. felhatalmazása alapján került sor. Jogszabálymódosítás következtében a felhatalmazó rendelkezést hatályon kívül helyezték. Szükséges az egyértelműség érdekében a pontosítás.
A 7. §-hoz
A Kkt. módosításával pontosításra kerülnek a vizsgaközpont adatkezelésére vonatkozó rendelkezések, emellett pedig a törvénymódosítás javaslatot tesz a figyelmeztetés kizárására azon esetekben, amelyeknél a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt kerül sor. Emellett pontosításra kerül a jelenleg hatályos rendelkezés, amely szerint a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult díjmentesen más szerveknél kezelt adatok átvételére, a pontosítás az adatátvétel módjára irányul, meghatározva, hogy az közvetlen adathozzáféréssel valósulna meg.
A tárgykör szerinti más jogszabály címére történő hivatkozás pontosítása szükséges oly módon, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendeletre (20. §) szükséges utalni.
Az „és” kötőszó hiánya gyakorlati problémákat okoz a körben, hogy a kerékpárútra vonatkozó eltérő szabályozás a beruházás mely elemeire vonatkozik. Javasolt a 29/E. § (11) bekezdését – az Ngt. 6/O. § (1) bekezdésével összhangban − „és” szóval kiegészíteni annak egyértelműsítése érdekében, hogy az eltérő szabályokat nem csak a kerékpárforgalmi létesítmények tartozékai, hanem a kerékpárforgalmi létesítmények esetén is alkalmazni kell.
A 8. §-hoz
A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának jelenleg két 39. alpontja van. Az országos kerékpárút-törzshálózat egyes elemeinek és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai kezelőjének kijelöléséről szóló 355/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet kihirdetésére a Kkt. felhatalmazása alapján került sor. Jogszabály-módosítás következtében a felhatalmazó rendelkezést hatályon kívül helyezték. Szükséges az egyértelműség érdekében a pontosítás.
Emellett az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet nem tartalmaz igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos szabályozást, így a rendelet hatálya csak egyes, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott bírságokra terjed ki, ezért szükséges az adópolitikáért felelős miniszterre való hivatkozás elhagyása.
A 9. §-hoz
A légiközlekedési hatóság nyilvántartási feladatainak, valamint a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet, a hajózási vizsgaközpont kijelöléséről szóló kormányrendelet, a vasúti vizsgaközpont kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti vizsgaközponti feladatellátásához szükséges pontosítás.
A 10. §-hoz
A javaslat elfogadása esetén a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve a légiközlekedési hatósági vizsgáztatási tevékenységet – hasonlóan a közúti, vasúti és hajózási szakterülethez – a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. végezné. Az adatigénylés díjmentességének elsődleges indoka, hogy a vizsgával vagy vizsgálattal összefüggő adatellenőrzés eredménye alapján kerül sor a személyes adatok feltüntetésére a képesítést igazoló okmányokon. Ezen túlmenően az adatigénylések jelentős száma és az adatigénylés, adatszolgáltatás magas fokú elektronizáltsága indokolja a díjmentességre vonatkozó javaslatot.
A 11. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 128. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adótitkot alapos okkal használják fel, ha a törvény előírja vagy megengedi. A közösségi rendeletek számos esetben a légiközlekedésben kereskedelmi célú tevékenységet folytató szervezetek pénzügyi stabilitásával kapcsolatosan is fogalmaznak meg követelményeket. Mivel a pénzügyi stabilitás és átláthatóság fontos tényezője egy szervezet megfelelő működésének és közvetve befolyással lehet a repülésbiztonsággal összefüggő követelmények teljesülésére, a hatóságnak a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenysége keretében azokat vizsgálnia szükséges. Ez esősorban a cég részéről szolgáltatott adatok ellenőrzésével történik, azonban előfordul, hogy azok tekintetében – főként a kisebb cégeknél – kétség merül fel az adatok valódiságát, a cég tevékenységét illetően. Példa erre, hogy a cég kereskedelmi tevékenységet folytat ugyan, de azt költségmegosztásos vagy szívességi alapon történő tevékenységnek feltüntetve, ezzel próbálva megkerülni a kereskedelmi célú tevékenységre vonatkozó szigorúbb követelményrendszernek való megfelelést. Ilyen esetekben szükséges az adóhatóságtól kapott adatok értékelése.
A 12. §-hoz
A légiközlekedési vizsgaközpont adatkezelését megalapozó rendelkezések. Ezzel kapcsolatban rögzítjük, hogy az adatvédelmi idő általános szabályként 40 évben került megállapításra, figyelemmel arra, hogy az adatkezeléssel érintett adatok jellege, felhasználhatósága – értve itt a tevékenység végzését, annak sokszor hivatalos munkavégzéshez, tevékenységhez kapcsolódó formáját – szükségessé teszi a szolgálati jogviszony időtartamának alapul vételét, biztosítva az érintettek számára a megfelelő adatkezelést. Emellett pedig vannak olyan uniós normák, amelyek egyértelműen meghatározzák az egyes adatok adatkezelésének időtartamát, e körben az uniós rendelet rendelkezései az irányadóak.
A 13. §-hoz
A légiközlekedési hatóság az ügyek elintézését kötelező formanyomtatványok alkalmazásával kívánja elősegíteni, amelyhez kapcsolódóan kerül rögzítésre, hogy ezeket a honlapon közzéteszi. Emellett a jogalkalmazói értelmezés elősegítése érdekében pontosításra került a rendelkezés.
A 14. §-hoz
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény nem definiálja a légijárművezető-növendék fogalmát, ezzel összefüggésben a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet ad iránymutatást a definíció értelmezésére, amely az állami célú légiközlekedés szakszemélyzeteire nem alkalmazandó.
A fentiekre való figyelemmel azon állami légijárművezetők, akik hatályos szakszolgálati engedéllyel nem rendelkeznek, de a korábban meglévő szakszolgálati engedélyüket annak lejártát követően bizonyos időintervallum letelte előtt megújítanák, illetve típus átképzést hajtanak végre és azon új szakszolgálati engedély kiterjesztést kívánnak szerezni nem sorolhatók be a növendék kategóriába. A módosítás a mentességi kör pontos meghatározását szolgája.
A 15. §-hoz
A légiközlekedési vizsgáztatást végző vizsgaközpont tevékenysége feletti felügyeleti jogkör és a felügyeleti szerv által megtehető intézkedések meghatározása.
A 16. §-hoz
A 2001-es New York-i terrortámadás óta kiemelt figyelem irányul a légijárművel elkövetett terrorcselekmények megelőzésére, felderítésére, amit az is alátámaszt, hogy a 2001-es New York-i terrortámadás óta több olyan terrorcselekmény történt, amit komplex motoros meghajtású légijárművel követtek el. A tapasztalatok alapján azonban siklóernyővel, ejtőernyővel, hőlégballonnal, vitorlázó repülőgéppel eddig még terrortámadást nem követtek el, annak ellenére, hogy a légijármű-vezető képzésben résztvevő személyek jelentős száma ebből a körből kerül ki. A javaslat éppen ezért e körben megszünteti a bejelentési kötelezettséget a közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorkockázati szempontú ellenőrzésre. A komplex motoros meghajtású légijármű vezetője esetében azonban nem zárható ki a terrorcselekmény elkövetésére irányuló szándék, tehát az, hogy a típusképzésen történő részvétel célja – a szakszolgálati engedély megszerzésétől függetlenül a pilótaképzésen megszerzett ismeret birtokában – egy későbbi terrorcselekmény elkövetése. Erre való tekintettel a javaslat – állampolgárságra tekintet nélkül – a típusképzésen résztvevő személyeknek a pilótaképzés megkezdése előtt történő közbiztonsági-, nemzetbiztonsági- és terrorszempontú vizsgálatát írja elő.
Az adattakarékosság és a célhoz kötöttség elvére figyelemmel a bejelentéshez a személyazonosításra alkalmas, arcképmást tartalmazó okmány másolata kizárólag a nem magyar állampolgárok esetében kerül előírásra, figyelemmel arra, hogy a magyar állampolgárok ezen adatait a közhiteles nyilvántartások tartalmazzák. A nem magyar állampolgárok esetében a személyek okmányban szereplő és az ellenőrző hatóságok által nem hozzáférhető személyes adatai (például fénykép) jelentősen hozzájárulnak a képzésre jelentkező személy azonosításához, ellenőrzéséhez, az esetleges visszaélések megelőzéséhez.
A 17. §-hoz
A légiközlekedésről szóló törvény 2018. december 25-i módosítása megváltoztatta a zajgátló védőövezetre vonatkozó alapvető szabályozást. Az addigi rendszer szerint minden repülőtér környezetében kötelező volt, a módosítással azonban már csak a 139/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó repülőterek – azaz a nemzetközi kereskedelmi repülőterek – esetében valamint az állami és a közös felhasználású repülőterekre kötelező a zajgátló védőövezet. Ezzel majdnem 60-70 repülőtér esetében szűnt meg a kijelölési kötelezettség.
Az ebből következő legfontosabb hátrányok:
– egy repülőtér fejlesztésnél, engedélyezésnél a környező lakók ügyféli minősége adott esetben nem egyértelműen elismert,
– a környezeti zajcsökkentést célzó repülőtér-használati eljárások, így a jogszabályi éjszakai műveletszám korlátozás jogszabályi garanciája megszűnt,
– jelenleg szigorú szabályok vonatkoznak a zajgátló védőövezeten belül létesíthető építményekre, a beépíthetőségre, az épületek szigetelési követelményeire, ez most megszűnik számos repülőtér esetében.
Ebből következik, hogy az EU rendelet hatálya alá nem tartozó (nem kereskedelmi) repülőterek esetén a zajcsökkentő eljárások vonatkozásában nincs semmilyen jogszabályi előírás csupán egy kötelezettség, hogy a reptérrendben szabályozzák azt. A beépíthetőségi korlátozások és a műveletszám zajszempontú korlátozásai megszűntek. Emiatt szükségesnek tartjuk a zajgátló védőövezetre vonatkozó szabályoknak az eddigi tapasztalatok alapján meghatározott 4500 feletti mozgásszámú forgalommal rendelkező repülőterek esetében történő visszavezetését. Az ennél kisebb mozgásszámú repülőtereknél a gyakorlatban kiderült, hogy szükségtelen a zajgátló védőövezet kijelölése.
A 18. §-hoz
A repülőtér üzemben tartóját terhelő kötelezettségek kiegészítése vált szükségessé, annak érdekében, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy az általa végzett légiközlekedési tevékenységeket a repülőtér mely részein végzi.
Előírásra kerül, hogy a repülőtér üzembentartója – a repülőtér jellegétől függően – repülőtérrendben vagy a repülőtéri kézikönyvben köteles meghatározni a magyar közlekedéspolitikával, légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó követelményeket, intézkedéseket, amelyeket köteles az üzemeltetés során betartani. A követelmények meglétét, azok közlekedéspolitikával, légiközlekedési politikával való összhangját a légiközlekedési hatóság vizsgálja a repülőtérrend, továbbá a repülőtéri kézikönyv jóváhagyása során.
A 19–20. §-hoz
Az Lt. 51. § (3) bekezdésében meghatározott légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeknek a közlekedésért felelős miniszter által a Hivatalos Értesítőben történő közzétételére az adatminőségi követelményeknek való hatékonyabb megfelelés érdekében van szükség.
A 21. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a légiközlekedési hatóság milyen intézkedéseket tehet, amennyiben a repülőtérrend vagy a repülőtéri kézikönyv nem tartalmazza, illetve az ott rögzített teljesítménymutatók, intézkedések nem állnak összhangban a magyar közlekedéspolitikával, légiközlekedés politikával, megteremtve a lehetőséget a légiközlekedési bírság kiszabására is.
A 22. §-hoz
Fogalom pontosítás meghatározása, a módosítás az állami légijármű fogalmának korábbi módosítása miatt szükséges. Több jogszabály is tartalmazza a külföldi légijármű kifejezést, azonban annak fogalmi meghatározása eddig nem történt meg.
A 23. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések a légiközlekedési vizsgaközponttal összefüggésben.
A 24. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések pontosítását az állami célú légiközlekedés különböző szakterületei szakszolgálati engedélyeivel összefüggő szabályok külön tárcarendeletekben történő megjelenítése indokolja. Ennek oka egyrészt a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beérkező modern eszközök üzemeltetésével fellépő követelményrendszer változás megjelenítése, másrészt a későbbiek folyamán fellépő módosítási igények egyszerűbb eljárási rendben történő kezelési lehetőségének megteremtése. A polgári célú légiközlekedésben is külön rendeletben kerülnek szabályozásra a különböző szakterületekre vonatkozó előírások.
A 25. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 26–27. §-hoz
Az Lt. 61. § (5) bekezdése esetén a módosítás célja az elhúzódó COVID-19 pandémiás időszak légiforgalomra gyakorolt hatásának csökkentése, valamint a közösségi szintű teljesítménycélok meghatározásának késése. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a nemzeti felügyeleti hatóság a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2021. december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke megegyezik a mindenkori, az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott összeggel. A módosítási javaslat értelmében a költségek fedezésére megállapított összeg 2023. december 31. napjáig évi 500 millió forint összegben kerülne meghatározásra. A koronavírus járvány okozta válsághelyzet átalakította a légiközlekedési iparágat, amely a repülőterek forgalom összetételére is hatással volt, egyre dominánsabban jelenik meg az áruszállítás, amit igényli a légiközlekedési hatóság feladatainak bizonyos súlyponteltolódását, és forrást igényel a cargo légiközlekedés védelmi felügyeletre. Ennek következtében indokolt, hogy a felügyeleti díj ne csak az utasok, hanem az áruszállítás után is fizetendő legyen. A javaslat csak az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér – ez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, valamint a Debreceni Nemzetközi Repülőteret jelenti – érinti. Kiemelendő továbbá, hogy a felügyeleti díj maximuma – amelyet a jelenleg hatályos Lt. 1,5 milliárd forint összegben határoz meg – nem változik. Az Lt. 67. § (9) bekezdésében megállapított, az áruszállításhoz kapcsolódó új összegű felügyeleti díj kapcsán átmeneti rendelkezést kell megállapítani az érintett első fizetési időszakra vonatkozóan.
A tervezet javaslatot fogalmaz arra, hogy a figyelmeztetés jogintézmény ne kerüljön alkalmazásra a repülőtérrendre, valamint repülőtéri kézikönyvre, illetve ezekben meghatározottakkal összefüggő jogsértések esetén.
A 28. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A repülőtér használatáért az üzembentartó felel, a tulajdonos a saját repülőterének üzemeltetését bízta az üzembentartóra, de a repülőtér használatát csak az üzembentartón keresztül szabályozhatja, ezt szolgálja a szövegcserés pontosítás.
A hatályon kívül helyezett jogalkotási felhatalmazás a szabályozási tárgy felbontásával újraszabályozásra kerül.
A 29. §-hoz
A módosítás újraszámozás, a korábbi (1) bekezdés b) pont törlése miatt.
A rendelkezés hiánypótló, mivel az ellenőrzésnek akkor is meg kell történnie, ha a mentességi kérelem elbírálására a közlekedési igazgatási hatóság eljárásában kerül sor, továbbá szükséges az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának használatához nélkülözhetetlen jogi környezet megteremtése.
A 30–31. §-hoz
2019. április 18-án hatályba lépett az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ennek értelmében 2021. október 19-étől az EUCARIS-on keresztül biztosítani kell a külföldi, útdíjfizetést ellenőrző szervek, hatóságok részére az elektronikus úton történő automatizált hozzáférést a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, továbbá a magyar ellenőrző szervek, hatóságok részére a lekérdezési lehetőséget más tagállamok járműnyilvántartásaiban.
Szükséges a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelvnek, valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv korábbi átültetésének további pontosítása, és az irányelv alapján megvalósuló, jármű műszaki adatok cseréjét biztosító automatizált keresés részletesebb szabályozása.
A 32. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 33. §-hoz
A törvényi rendelkezések pontosítása szükséges a vizsgaközpont feladataival összefüggésben.
A 34. §-hoz
A módosítás révén egyértelműen meghatározásra kerülnek, hogy mely okmányok kiállítására kerül sor a vizsgaközpont részéről.
A tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1159 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 4. pontja a Bizottság részére történő statisztikai célú adatszolgáltatásról rendelkezik. Ennek és a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. november 21-i 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának átültetése érdekében szükséges a törvényi rendelkezés pontosítása, a statisztikai célú adatszolgáltatás keretében továbbítandó adatok körének meghatározása.
A 35. §-hoz
A hajózási hatóság büntetett előélettel kapcsolatos adatkezelési jogosultságának pontosítása, az adatkezelés időtartamának módosításával. Az adatigénylés díjmentességének elsődleges indoka, hogy a vizsgával vagy vizsgálattal összefüggő adatellenőrzés eredménye alapján kerül sor a személyes adatok feltüntetésére a képesítést igazoló okmányokon. Ezen túlmenően az adatigénylések jelentős száma és az adatigénylés, adatszolgáltatás magas fokú elektronizáltsága indokolja a díjmentességre vonatkozó javaslatot.
A 36. §-hoz
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
A 37. §-hoz
A keskeny nyomtáv fogalmának módosítása vált szükségessé, figyelemmel arra, hogy a törvény jelenleg hatályos változata szerinti 184 mm nyomtávú vasutak, egészen a 600 mm-ig kerti, mutatványos vasutak, melyek nem sorolhatók be a vasúti törvény hatálya alá. Amennyiben ez a rendelkezés fennmarad ezekre a berendezésekre, járművekre a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény előírásait kellene alkalmazni, vagyis vasúti járművezető engedéllyel kellene rendelkeznie annak, aki az ilyen járművet vezeti, vasútbiztonsági engedély és vasútbiztonsági tanúsítvány kellene az üzemeltetéséhez, stb. amelyek összességében ellehetetlenítenék ezeknek a mutatványos eszközöknek az üzemeltethetőségét.
A 38. §-hoz és 40. §-hoz
A felügyeleti díj felhasználási szabályainak pontosítása, amely nem jelent érdemi változatást a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekhez képest.
A 39. §-hoz
A Kkt. 29. §-ának kiegészítésére tett javaslattal összhangban javasoljuk a Vtv. azonos indokok alapján történő módosítását. Az eleve a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői jog bejegyzésének akadályát képezi, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapján csak a kisajátítással, kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződéssel vagy egyéb jogcímen szerzett ingatlan esetében van jogi lehetőség az építtető vagyonkezelői jogának bejegyeztetésére. Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, amikor az ingatlan már a megvalósítást megelőzően eleve a Magyar Állam tulajdonában áll. Mivel a NIF Zrt. – néhány kényszerből kisajátított ingatlantól eltekintve – kizárólag a beruházások megvalósításához szükséges ingatlanok esetében rendelkezhet vagyonkezelői joggal, ezért az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konkretizálja, hogy az adott ingatlan nem ún. közvetlen kezelésű ingatlan, hanem vasútberuházással érintett terület, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan a bejegyzett művelési ága ellenére nem tartozik a Nemzeti Földalapba.
A 41. §-hoz
A hatósági ellenőrzés alapján feltárt jogsértő rendelkezések esetén megtehető hatósági intézkedések pontosítása.
A 42. §-hoz és 44. §-hoz
A vasúti közlekedési hatósági feladatellátás érdekében adatszolgáltatási kötelezettség előírása.
Az adatvédelmi rendelkezések jelenleg több helyen találhatóak a vasúti közlekedésről szóló törvényben, az egységes szabályozás érdekében szükséges a rendelkezések felülvizsgálata és pontosítása, a 82/B § (5) bekezdés esetében áthelyezése, hogy a megfelelő cím alá kerüljenek az adatvédelmi rendelkezések.
A 43. §-hoz és 45. §-hoz
A jogszabály nevének és jogforrási szintjének változása miatti, továbbá a pályahálózat-működtető bevételeinek meghatározása, a hatósági ellenőrzés tárgyát képező iratok körének és a vasúti közlekedési hatósági nyilvántartási tartalomnak, valamint a vasúti jármű vizsgabiztos tevékenységének jogtechnikai jellegű, kismértékű pontosítása. A közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartással kapcsolatos pontosító rendelkezések. Az adatigénylés díjmentességének elsődleges indoka, hogy a vizsgával vagy vizsgálattal összefüggő adatellenőrzés eredménye alapján kerül sor a személyes adatok feltüntetésére a képesítést igazoló okmányokon. Ezen túlmenően az adatigénylések jelentős száma és az adatigénylés, adatszolgáltatás magas fokú elektronizáltsága indokolja a díjmentességre vonatkozó javaslatot.
A 46. §-hoz
Jogalkalmazói pontosítások.
A 47. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 48. §-hoz
Annak érdekében, hogy a törvény szerinti kiemelt beruházások megvalósítása során egy projektet se akadályozzon a rendezetlen tulajdonjogi helyzet miatt egy esetlegesen elhúzódó hagyatéki eljárás, szükséges kiegészíteni a törvényt a kisajátításról szóló törvényben foglaltakhoz hasonlóan, mely a rendezetlen tulajdonjogú ingatlan esetében az ügygondnok/eseti gondnok rendelésre speciális szabályokat tartalmaz.
A 49. §-hoz
Az Ngtv. 6/M. § (1) bekezdésének pontosítása annak egyértelműsítésére irányul, hogy az építtető a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.
Az 50. §-hoz
Az Ngtv. 6/P. §-a alapján, amennyiben a kerékpárút építése során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását a közműszolgáltató saját költségére köteles elvégezni, azonban a 6/M. § alapján a közmű terveket az építtető készítteti el a kerékpárút építése során is. Ez került egyértelműsítésre a 6/P. § (1) bekezdésében.
Javasolt kiterjeszteni a 6/P. § (1) bekezdés szerinti rendelkezést a nem engedélyköteles útfejlesztési projektekre is, amellyel ezen beruházások költségeinek csökkentése és a közműkiváltások műszaki tartalmának optimalizálása és hatékony, első kézben történő végrehajtása érhető el.
Az 51. §-hoz
A NIF Zrt. mint az intermodális csomópontok építtetője vagyonkezelésébe – az Ngtv. jelenleg hatályos 6/Q. § (2) bekezdése alapján – csak a kisajátított vagy a kisajátítást helyettesítő adásvétellel megszerzett ingatlanok kerülnek. A más jogcímen megszerzett vagy eleve a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői jog bejegyzésének akadályát képezheti, hogy kisajátításra vagy kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor. Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, mikor az ingatlan építtető általi megszerzésére egyéb jogcímen vagy ingyenes vagyonátadással kerül sor. Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, mikor az ingatlan már a megvalósítást megelőzően eleve a magyar állam tulajdonában áll. Tekintettel arra, hogy a NIF Zrt. – néhány kényszerkisajátított ingatlantól eltekintve – kizárólag a beruházások megvalósításához szükséges ingatlanok esetében rendelkezhet vagyonkezelői joggal, így az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konkretizálja, hogy az adott ingatlan nem ún. közvetlen kezelésű ingatlan, hanem intermodális csomópont beruházással érintett terület; különös tekintettel arra, hogy az ingatlan a bejegyzett művelési ága ellenére nem tartozik a Nemzeti Földalapba.
Az 52. §-hoz
Az Ngtv. kiegészítése az új 6/T. §-sal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástv.) 23/A. §-ának analógiájára rendezné a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását lassító, megnehezítő jogviszonyokat.
A Lakástv. 23/A. §-a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában biztosítja, hogy amennyiben a lakás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és a bérleti jogviszony fennmaradása egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza, a jogviszony az építtető által – megfelelő kártalanítás ellenében – a törvény erejénél fogva megszüntetésre kerüljön. A Lakástv. hatálya ugyanakkor csak a helyiségre terjed ki. Helyiségnek az OTÉK 1. melléklet 48. pontja alapján a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastrukturális beruházás esetében azonban nem csak lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, hanem bármely ingatlan vonatkozásában fennállhat harmadik személynek olyan, birtoklás jogával járó jogviszonya (pl. bérleti, használati, haszonbérleti jogviszony), mely a beruházás megvalósítását akadályozza. E jogviszonyok – azok megszűntetése nélkül – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását megnehezíthetik és akár el is lehetetleníthetik, a használó pedig jelentős anyagi követelésekkel léphet fel.
Indokolt tehát, hogy a helyiségeken túl az egyéb ingatlanok vonatkozásában is megszüntethető legyen az építtető/fejlesztési közreműködő által a harmadik személy számára birtoklási jogot biztosító jogviszony. Tekintettel arra, hogy a birtoklásra jogosult teljes, azonnali és feltétlen kártalanítást kap, a birtokláshoz való jog nem sérül (hasonlóan a kisajátítási eljáráshoz).
Az 53. §-hoz
Az Ngtv. 6/O. § pontosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az eltérést a kerékpárforgalmi létesítmények és annak tartozékai esetében is alkalmazni kell.
Az 54. §-hoz
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnökének az Innovációs és Technológiai Minisztérium Jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára részére küldött átiratában jelezte, hogy a hatályos, személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (2) bekezdés tévesen hivatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre, mivel a helyes hivatkozás a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-ei (EU) 2016/679 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megvizsgálta az átiratban foglaltakat, és megalapozottnak találta az Sztv. módosítására irányuló igényt.
Az 55. §-hoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozásának célja a lánctartozások megakadályozása, a vállalkozások pénzügyi stabilitásának biztosítása volt. Az állam helyett és nevében eljáró építtető (pl. a Kkt., Vasúti tv. és Ngtv. alapján a NIF Zrt.) működésének belső és külső rendje biztosítja, hogy szerződött vállalkozói teljesítését igazolja és fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen.
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolatlan, hogy az állam helyett és nevében eljáró, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaságok által megvalósított építési beruházások is a törvény hatálya alá tartozzanak. Közérdek, hogy a hibásan, hiányosan vagy késedelmesen teljesítő vállalkozások elleni igényérvényesítésre a lehető leggyorsabban sor kerülhessen. A törvény rendelkezései az állami beruházó gyors és hatékony igényérvényesítését akadályozzák, hiszen pl. a vállalkozó a TSZSZ-hez fordulva elkerülheti a biztosíték azonnali lehívását abban az esetben is, mikor szerződéses kötelezettségének egyértelműen nem vagy nem megfelelően tett eleget. Az állami beruházások hatékony lefolytatásához fűződő közérdek indokolja annak kizárását, hogy a kivitelezők nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások esetén a TSZSZ-hez fordulhassanak.
Az 56. §-hoz
Részben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 Irányelvének való megfelelés érdekében, részben a jogalkalmazás során észlelt kérdések kezelése érdekében szükséges a törvény hatályát pontosítani, mely szerint az kiterjed az útdíjszedőre, az útdíjszolgáltatóra és az ellenőrző szervekre is.
Az 57. §-hoz
Az értelmező rendelkezésekben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 (EETS) Irányelvéhez kapcsolódóan új fogalom bevezetése és egyes fogalmak pontosítása szükséges az Útdíjtv. megfelelő alkalmazása érdekében.
Az 58. §-hoz
Az Útdíjtv. ugyan garanciális jelleggel zárja ki a többes díjszedést ugyanazon gépjármű tekintetében, a normavilágosság érdekében szükséges a rendelkezés kiegészítése, mely szerint meghatározott útdíj megfizetése esetén az úthasználó mentesülhessen a használati díj megfizetésének elmulasztásából eredő jogkövetkezmények alól.
Az 59. §-hoz
A módosítás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 Irányelv 8. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 60. §-hoz
A módosítás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 Irányelv 10. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 61. §-hoz
A módosítással egyértelműen meghatározásra kerül, hogy az útdíjszolgáltató nem érvényesíthet magasabb összeget a díjfizetővel szemben, mint az útdíjszedő által kivetett útdíj.
A 62. §-hoz
Az Útdíjtv. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a mentességi jogalapok nagy része esetén sem a bejelentési kötelezettségről, sem pedig a jogosultság végdátumáról. Amennyiben a jogosultság a bejelentés napjától számított legfeljebb egy év, a módosítás lehetőséget biztosít a szerződéses jogviszonyok alapján fennálló jogosulti viszony fennálltának évenként történő ellenőrzésére. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. KÖHÉM rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontja szerint az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított, a közforgalmú személyszállításra használt, vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben határozza meg. Ez alapján tehát a megkülönböztető jelzéssel rendelkező jogosultakat sem érheti hátrány, figyelemmel arra, hogy a díjmentes úthasználatra irányuló bejelentés csupán a jelzés központi járműnyilvántartásba vételét követően történhet meg, így egy évnél hosszabb időtartam nem lehetséges.
A 63. §-hoz
Az Útdíjtv. hiányos rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes jogalapokon mely hatóságnál kell kérelmezni a díjfizetés vonatkozásában a mentességi nyilvántartásba vételt, továbbá a módosítás indoka a hiányosság pótlása és egyben a párhuzamos hatáskörök megszüntetése.
A 64. §-hoz
A módosítás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 Irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja és a Bizottság (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló Rendelete II. mellékletében foglalt rendelkezések végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A 65. §-hoz
A módosítás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 Irányelv 4. cikkének és 21. cikkének való megfelelést szolgálja.
A 66. §-hoz
A jogharmonizációs záradék pontosítása szükséges.
A 67. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések az Útdíjtv. megfelelő alkalmazása érdekében.
A 68. §-hoz
Az Útdíjtv. alkalmazása szempontjából okafogyottá vált rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.
A 69. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 70. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás