2021. évi LX. törvény indokolás
2021. évi LX. törvény indokolás
az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvényhez
Általános indokolás
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat 22 törvény módosítását tartalmazza. Az érintett törvények a következőek:
1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,
2. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény,
3. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény,
4. a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény,
5. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény,
6. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény,
7. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
8. a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
9. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény,
10. a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény,
11. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
12. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
13. a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény,
14. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény,
15. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény,
16. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény,
17. a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény,
18. a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény,
19. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény,
20. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény.
21. a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény,
22. a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény.
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítására a földvédelmi ügyekben a személyi adat és lakcímnyilvántartásból történő adatlekérdezés biztosítása miatt van szükség.
2. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosításának indoka, hogy – a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény alapján – 2021. január 1. napjával a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerültek azon földrészletek, amelyekre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve. Mindezek okán módosítani szükséges a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatályát, valamint hatályon kívül szükséges helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyek a magántulajdonba nem került ingatlanokra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az állami tulajdonba kerülés a kisajátítást ezen ingatlanok esetében okafogyottá teszi.
3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényből 2022. január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerül a HungaroControl Zrt. feladatai közül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében végzett repülésmeteorológiai feladat ellátás, ugyanis azt ezen időponttól az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el.
4. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) módosításának célja alapvetően technikai pontosítás. A mezőőri járulék rendeltetési céltól eltérő felhasználása vonatkozásában szükséges az ellenőrzésre felhatalmazó rendelkezés. A fővárosi- megyei kormányhivataloktól 2020. január 1-én a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának átadott feladatokkal a mezőőri nyilvántartás FELIR-ben való vezetése is indokolatlanná vált, amelyet az Fbtv. tartalmaz, helyette a nyilvántartás vezetését az Agrárkamara látja el. A mezőőrök éves továbbképzése jelenléti képzés, amelyhez nem kapcsolódik vizsga. Szükséges a szakmai felügyeleti szabályok kiegészítése, valamint a törvény kiegészítése felhatalmazó rendelkezéssel.
5. 2021. március 27-vel lépett hatályba az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete. A Rendelet szerinti módosítás átültetéséhez módosítani kell a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény nyilvántartásról és adatkezelésről szóló rendelkezéseit.
6. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításának indoka egyrészt a jogszabályoknak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom megállapítása, másrészt a vetőmag előállítási zárt körzet esetében a hirdetmény kihelyezésének pontosítása, figyelemmel arra, hogy a járási hivatalok vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti feladatköre megszűnt, harmadrészt az internetes értékesítés vonatkozásában – amely különösen a szőlő és gyümölcs szaporítóanyagok vonatkozásában tendenciózusan növekszik – megteremteni a jogi hátteret ezen értékesítési forma ellenőrzéséhez.
7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása alapvetően technikai jellegű (pl. annak érdekében, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minél szélesebb körben tudja ellátni a termelők képviseletét a mezőgazdasági támogatási eljárásokban, az általános meghatalmazási szabályoktól eltérő rendelkezéseket kell megállapítani a Kamara alkalmazottaira, vagy családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény rendelkezéseivel összefüggésben a területalapú támogatáshoz szükséges jogszerű földhasználói státusz pontosítása az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett vagy az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben tagtekintetében).
8. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosításának elsődleges célja a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályozása módosítása az Alaptörvényben rögzített, a termőföld védelmére vonatkozó kötelezettség megvalósíthatósága érdekében, illetve a Tfvt.-ben szereplő anyagi jogi és eljárási szabályok szakmai szempontból történő pontosítása. A tervezet célja továbbá a Tfvt.-n belüli és a más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, technikai jellegű módosítások végrehajtása az egymásra épülő szabályozás rendszerezése, átláthatósága érdekében a termőföld mennyiségi és minőségi védelmére, valamint a gyümölcsültetvényekre vonatkozó szabályozás tekintetében.
9. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításának indoka a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos közérdekű bejelentések kivizsgálásának felgyorsítása valamint a kultúrnövény tőszámra vonatkozó kitétel hatályon kívül helyezése a hatékonyabb közérdekű védekezés érdekében.
10. Az Európai Unió a legújabb tapasztalatok és a technológiai innováció, valamint a piaci fejlemények és a növekvő fogyasztói elvárások fényében 2019-ben megreformálta a szeszes italokra vonatkozó szabályozását, naprakésszé téve a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó szabályokat, felülvizsgálva egyúttal a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módjait és oltalmát is. A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításának célja, hogy az (EU) 2019/787 rendelet hatálybalépésével a szeszes italokra vonatkozó, megváltozott európai uniós szabályozásra figyelemmel szükséges változásokat a pálinkatörvényen átvezesse.
11. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja – technikai korrekciók mellett –, hogy az erdőfelújítási kötelezettség hatósági kikényszerítése során ne érje váratlanul az erdőgazdálkodót, az erdő tulajdonosát az erdőfelújítás kikényszerítésére alkalmazandó hatósági intézkedés sorozat (erdőfelújítási biztosíték előírása, annak nem teljesítése esetén bírság). Emellett a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2021. január elsejei hatályba lépésével bevezetett őstermelők családi gazdaságának (ÖCSG) az erdőgazdálkodásban való szabályozása, amely alapján, ha az ÖCSG tagja képzett erdész szakember (az erdőgazdálkodás szakirányítására jogosult erdészeti szakszemélyzet), abban az esetben a javaslat szerint az ÖCSG erdőgazdálkodási feladatainak szakirányítását is végezheti.
12. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításának indoka a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási formáinak a Földforgalmi törvényben meghatározott előírásokkal való összhangba hozatala (erdő esetében a haszonbérlet mellett további szerződéstípusok is rendelkezésre állnak).
13. A 2012 óta működő agrárkár-enyhítési rendszer eddig megfelelően kompenzálta a termelők kedvezőtlen időjárási jelenségekből fakadó veszteségeit, azonban az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárása miatt a Kárenyhítési Alap forráshiányossá válhat. Ezt elkerülendő szükséges a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításával a termelői hozzájárulás összegének megemelése, amelyre a rendszer lassan tíz éves fennállása óta most először kerül sor. A mezőgazdasági termelők által fizetendő hozzájárulás összegének megemelése miatt szükséges rendezni az önkéntesen csatlakozott mezőgazdasági termelők kárenyhítési rendszerből való kilépési lehetőségét.
14. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az Fkbt. deregulációjával összefüggően szükséges.
15. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítását kodifikációs hibának a javítása indokolja, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény hatályba lépni nem tudó rendelkezést állapítja meg újra.
16. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben kerülnek a bírói gyakorlatban már kimunkált elvek mentén szabályok megállapításra, valamint az erdőkezelés jogcíme kerül pontosításra, továbbá az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetésével összefüggésben kerül a törvény kiigazításra.
17. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása a mezőgazdasági szaktanácsadói tevékenység végzésének szabályozásához szükséges törvényi rendelkezések (így az Agrárkamara eljárása, adatkezelési felhatalmazás, stb.) megállapítására irányul.
18. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása a termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utaknak az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy – a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába adására irányul. A védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozó utak az állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.
19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény módosítására azért van szüksége, mert a Magyar Állatorvosi Kamara jelzése szerint a 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában is indokolt a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kötelezően előírni az 5 éves szakmai gyakorlat meglétének feltételét az önálló praxis engedélyezéséhez.
20. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény igen széles körét érinti az állampolgároknak (mintegy 2,4 millió földtulajdonost), akik vonatkozásában alapvető cél, hogy közérthető szabályozással és hatékonyan mehessen végbe az osztatlan közös földtulajdonviszonyok felszámolása. A törvény elfogadása óta eltelt időben számos jelzés érkezett az Agrárminisztériumhoz, amely alapján indokolt a törvénynek a jogalkalmazást könnyítő módosítása. Ilyen rendelkezés a mára már kiüresített Fkbt. maradék szabályainak – az Fkbt. egyidejű deregulálásával – a törvénybe való beépítése.
21. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása a hatálybalépés óta felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése miatt szükséges. Az őstermelők családi gazdasága esetében rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy törlésre kerüljön az őstermelők családi gazdasága, ha a tagok együttes döntése alapján nem kívánnak őstermelők családi gazdaságaként tovább működni, illetve ha az őstermelők családi gazdasága a működése során bekövetkezett változás esetében felszólítás ellenére nem pótolja a felmerült hiányosságokat és így nem felel meg a törvényi feltételeknek. Egyértelműsíteni szükséges, hogy bármely tag tagsági jogviszonyának megszüntetése esetén az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatálya a gazdálkodást tovább folytató tagok tekintetében fennmarad, azonban az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés is hatályát veszti, ha a tagok száma egy főre csökken. Tekintettel arra, hogy a törvény a családi mezőgazdasági társaságokra vonatkozóan nem írja elő a személyes közreműködés kötelezettségét, hatályon kívül helyezhető az erre vonatkozó rendelkezés.
22. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) módosítása rendelkezéseket állapít meg a kockázatos besorolású borászati üzemengedély jogosultjával kapcsolatban. A borászati üzemengedélyes akkor minősül kockázatos besorolásúnak, ha a kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértéseket adott időszakon belül több ízben követi el. Az ilyen besorolású borászati üzemengedély jogosultnak szigorúbb adminisztratív követelményeket kell teljesítenie.
A törvény bővíti a borecettel azon termékek körét, amelyek esetében nem szükséges a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalhoz analitikai és érzékszervi vizsgálat, valamint forgalombahozatali azonosító, továbbá a bortörvény kiegészül a kisüzemi bortermelői regiszterekről, a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyekről, valamint a regisztrált borversenyekről vezetett nyilvántartás személyes adattartalmával. A bortörvény módosításával a Kormány és az agrárpolitikáért felelős miniszter további területek szabályozására kap felhatalmazást.
Részletes indokolás
1. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítására a földvédelmi ügyekben a személyi adat és lakcímnyilvántartásból történő adatlekérdezés biztosítása miatt van szükség.
2–3. §
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosításának indoka, hogy – a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény alapján – 2021. január 1. napjával a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerültek azon földrészletek, amelyekre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve. Mindezek okán módosítani szükséges a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatályát, valamint hatályon kívül szükséges helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyek a magántulajdonba nem került ingatlanokra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az állami tulajdonba kerülés a kisajátítást ezen ingatlanok esetében okafogyottá teszi.
4. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényből 2022. január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerül a HungaroControl Zrt. feladatai közül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében végzett repülésmeteorológiai feladat ellátás, ugyanis azt ezen időponttól az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el. Emellett a Társaság tulajdonosi joggyakorlójának személye módosul, így indokolt a tulajdonosi joggyakorlói kijelölés hatályon kívül helyezése.
5–6. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) módosításának célja alapvetően technikai pontosítás. A mezőőri járulék rendeltetési céltól eltérő felhasználása vonatkozásában szükséges az ellenőrzésre felhatalmazó rendelkezés.
7. §
A mezőőrök éves továbbképzése jelenléti képzés, amelyhez nem kapcsolódik vizsga.
8. §
Szükséges a szakmai felügyeleti szabályok kiegészítése, valamint a törvény kiegészítése felhatalmazó rendelkezéssel.
9. §
A fővárosi- megyei kormányhivataloktól 2020. január 1-én a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának átadott feladatokkal a mezőőri nyilvántartás FELIR-ben való vezetése is indokolatlanná vált, amelyet az Fbtv. tartalmaz, helyette a nyilvántartás vezetését az Agrárkamara látja el.
10. §
2021. március 27-vel lépett hatályba az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete. A Rendelet szerinti módosítás átültetéséhez módosítani kell a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény nyilvántartásról és adatkezelésről szóló rendelkezéseit.
11. §
A Vetőmagtv. „Jogkövetkezmények” alcíme a 2020. évi CLXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely már nem tartalmazza a 15. § előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától való eltiltásra vonatkozó szabályozást. Szükséges erre figyelemmel rögzíteni a jogszabályoknak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó tilalmat.
12. §
A vetőmag előállítási zárt körzet esetében szükséges a hirdetmény kihelyezésének pontosítása, figyelemmel arra, hogy a járási hivatalok vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti feladatköre megszűnt.
13. §
Az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett az internetes értékesítés volumene, amelyet a pandémia még fokozott, különösen a szőlő és gyümölcs szaporítóanyagok vonatkozásában általános tendencia, hogy az értékesítés interneten keresztül történik. Erre figyelemmel szükséges egyfelől megteremteni a jogi hátteret ezen értékesítési forma ellenőrzéséhez, másfelől a hatóság általi próbavásárlással egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a hatósági ellenőrzés.
14. §
a) ponthoz: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer megfelelő alkalmazásához szükséges pontosítás;
b) és c) ponthoz: a törzsültetvény létesítésének engedélyezését a Pest Megyei Kormányhivatal látta el kijelölés alapján, azonban a feladatellátás – a Kormány bürokráciacsökkentési intézkedéseinek megfelelően – 2020. március 1. napjától visszakerült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz, így az engedélyezés és a minősítés ismét egy hatóság kezébe került, melyre figyelemmel szükséges a rendelkezések módosítása, pontosítása;
d) ponthoz: a Vetőmagtv. törzsültetvény fogalma kiterjed valamennyi növénycsoportra, ugyanakkor a felsorolásból a dísznövény szakterület hiányzott, amely most pontosításra kerül.
e) ponthoz: a Vetőmagtv. felhatalmazó rendelkezésének pontosítása.
15. §
a) ponthoz: a vetőmag előállítási zárt körzet esetében szükséges a hirdetmény kihelyezésének pontosítása, figyelemmel arra, hogy a járási hivatalok vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti feladatköre megszűnt;
b) ponthoz: a növénytermesztési hatóság eljárására vonatkozó pontosítás.
16. §
2021. január 1-jével hatályba lépett a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény, amely három szervezeti formát alakított ki a családi működési formák szabályozására vonatkozóan. Ezek a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai és a családi mezőgazdasági társaságok. Az őstermelők családi gazdasága önálló jogalanyisággal és a mezőgazdasági őstermelő tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkezik, azonban a 2020. évi CXXIII. törvény szabályozza az őstermelők családi gazdasága képviseltére vonatkozó szabályokat (a képviseletet ellátó személy a közhiteles őstermelői nyilvántartásban is feltüntetésre kerül). Tekintettel arra, hogy a képviselet az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében tett jognyilatkozatokra érvényes, ezért indokolt, hogy a képviseletre vonatkozó adat a Kincstár ügyfél-nyilvántartási rendszerével összefüggésben a Támogatási törvény 28. § (3) bekezdés a) pontjában is megjelenjen.
A családi mezőgazdasági társaság új jogintézményként került bevetésre. A gazdasági társaság, a szövetkezet vagy az erdőbirtokossági társulat – a 2020. évi CXXIII. törvényben rögzített feltételek teljesítésével – a NAK által vezetett közhiteles nyilvántartásba vételt követően működhet családi mezőgazdasági társaságként. Amennyiben az adott gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat családi mezőgazdasági társaságként elismerésre kerül, indokolt, hogy ezen minőségre vonatkozó adatot a Támogatási törvény 28. § (3) bekezdés b) pontjának módosításával a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza.
17. §
A MePAR-ral kapcsolatos feladatok az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján képezik a kifizető ügynökség feladatát, amelynek az ellátását átruházhatja más szervre. A módosítás célja a jelenleg hatályos 31. § (1a) bekezdés összhangjának megteremtése mind a vonatkozó európai uniós szabályozással, mind a Támogatási törvény egyéb rendelkezéseivel.
18. §
Annak biztosítása érdekében, hogy 2021-ben és 2022-ben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági termelőknek és más kedvezményezetteknek, az Unió megalkotta a 2020. december 23-i 2020/2220 európai parlament és tanácsi rendeletet, így az átmeneti időszakban is a jelenlegi KAP-keret feltételei szerint lehet támogatást nyújtani.
19. §
Átmeneti rendelkezés.
20–21. §
Szövegcserés módosítások
A 2007. évi XVII. törvény 1. §-ában a szabályozás céljai között indokolt rögzíteni, hogy a támogatási eljárás sui generis eljárás tipus, azaz még szubszidiárius jelleggel sem merülhet fel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazása.
Az 2007. XVII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában, 28. § (2) bekezdésében és 28. § (4) bekezdés b) pontjában az ügyfél-azonosító megnevezése kerül pontosításra.
A 2007. XVII. törvény 28/B. § (3) bekezdését módosítani szükséges annak érdekében, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban Kamara) minél szélesebb körben tudja ellátni a termelők képviseletét a mezőgazdasági támogatási eljárásokban, az általános meghatalmazási szabályoktól eltérő rendelkezéseket kell megállapítani a Kamara alkalmazottaira. Éppen ezért indokolt a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. XVII. törvény jelen előterjesztés szerinti módosítása annak érdekében, hogy a mezőgazdasági támogatási eljárásokban a Kamara által képviselt ügyfelek érdekei a lehető legnagyobb mértékben kerüljenek kiszolgálásra, a Kamara humánerőforrás kapacitására is figyelemmel. Tekintettel arra, hogy az e szakaszban rögzített eltérést engedő szabályozást már a 2021. évben beadott támogatási kérelmek tekintetében is indokolt alkalmazni, ezért szükséges rendelkezni módosítás 2021. évben folyamatban lévő eljárások során történő alkalmazásáról.
A 2007. XVII. törvény 44. § (7) bekezdés b) pontja alapján jogszerű földhasználónak minősül mezőgazdasági őstermelők családi gazdaságáról vezetett nyilvántartásban őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett vagy az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben tag, azonban a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdaságának képviselője járhat el, így – a jogalkalmazói értelmezés megkönnyítése érdekében – indokolt a módosítás átvezetése.
A 2007. XVII. törvény 55/A. § (5) bekezdését indokolt összhangba hozni az ügyfél-nyilvántartási rendszerben a 2007. XVII. törvény alapján nyilvántartott és felhasználható adatokkal, ami a levelezési cím, állandó lakcím és székhely, illetve telephely.
A 2007. XVII. törvény 56/C. § (1) bekezdés kiegészítése azért indokolt, mert fizetési halasztás, illetve a részletfizetés esetében nincs a törvényben határidő meghatározva. A kiegészítő rendelkezés hiánya pedig arra ad jogszabályi keretek között lehetőséget, hogy a fizetési kedvezmények engedélyezése során egyenlő, minden ügyfélre egységesen alkalmazható határidő álljon rendelkezésre, csökkentve ezzel a tartozás megtérülésének kockázatát.
22–23. §
Az Ákr. hatályba lépésével összefüggésben módosult a Tfvt. 1/A. § (1) bekezdése. Az Ákr. a „bejelentésekről” külön már nem rendelkezik, azonban a Tfvt. több esetben, egyes ügytípusoknál, továbbá a végrehajtási szakban is, a meghatározott cselekmény végrehajtása (termőföld eredeti állapotának helyreállítása) esetében bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyek elmaradását a Tfvt. külön szankcionálja is.
A hatályos szabályozás kimondja, hogy a bejelentést az érintett eljárás megindítására irányuló kérelemnek kell tekinteni. Ez az alkalmazási szabály jelenleg azonban csak a földvédelmi eljárásra irányadó, azt nem lehet alkalmazni más, szintén a Tfvt. hatálya alá tartozó és bejelentési kötelezettséget előíró eljárásokra (újrahasznosítási eljárás, talajvédelmi eljárások).
Így a Tfvt. 1/A. § (1) bekezdésének módosítása valamennyi, a Tfvt. hatálya alá tartozó eljárásra kiterjeszti azt az alkalmazási szabályt, hogy a bejelentésekre a kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Tfvt. 1/A. § (2) bekezdésének a módosítása pedig arra irányul, hogy a 2016. december 31-ig fennálló szabályozáshoz hasonlóan a jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban ne csak az ingatlanügyi hatóság, hanem a talajvédelmi hatóság is hirdetményi úton közölhesse a döntését.
24. §
A Tfvt. 9. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a termőföld más célú hasznosításának a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele minősül, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik.
A Tfvt. a fogalmi meghatározások között, a 2. § 14. pontja alatt definiálja a „mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld” fogalmát. A hatályos szabályozás értelmében akkor válik mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná a termőföld, ha annak igénybevétele eredményeként azon „mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni”. A Tfvt.-ben a „mezőgazdasági tevékenység” alapvetően a földvédelmi járulék szabályozása tekintetében jelenik meg, mint a termőföld igénybevételének célzata. Ugyanakkor a jogalkalmazók egy része, a Tfvt. 2. § 15. pontjában rögzített „mezőgazdasági tevékenység” fogalmi meghatározására alapítottan, az ott felsorolt egyes tevékenységekkel összefüggő, de kifejezetten a termőföld területének igénybevételével járó tevékenységeket (pl. üvegház, állattartó telep létesítése) úgy kívánják értelmezni, miszerint azok megvalósítása nem jelenti a termőföld más célú hasznosítását, így ahhoz engedély sem kell. Ez az értelmezés szembe megy a földvédelmi eljárás alaptételeivel, így szükséges a 2. § 14. pontjában foglaltak pontosítása oly módon, hogy abban a mezőgazdasági tevékenység helyett a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítás jelenik meg.
E pontosító jellegű módosítás tehát a helytelen jogértelmezést küszöböli ki, nem érintve ezáltal azt a szabályozást, hogy termőföldnek mezőgazdasági tevékenység céljára történő más célú hasznosítása esetén fennmarad a kedvezményes földvédelmi járulékfizetés [ld. 21. § (3a) bek. a) pont; 23. § (1) bek. a) pont].
A fogalmi meghatározások közül pontosításra kerül a „kis teljesítményű erőmű” fogalma is annak érdekében, hogy a fogalmi meghatározás összhangba kerüljön a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmező rendelkezéseivel, és egyértelművé váljon, milyen kiserőmű esetében élnek a Tfvt.-ben biztosított kedvezményes lehetőségek. Ezzel egyidejűleg fogalmi pontosítás történik a Tfvt. 11. § (3) bekezdésében is.
A kísérleti gyümölcsültetvény fogalmi meghatározását is tartalmazza a tervezet. A kísérleti gyümölcsültetvény hasznosítása alapvetően eltér az árutermő gyümölcsültetvény hasznosítási céltól. A kísérleti célú felhasználás (telepítés vagy termesztés) más fajcsoportok esetében is tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. Ezeket a kísérleti célú ültetvényeket a NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek telepítik külön engedély birtokában. Azért szükséges a kísérleti gyümölcsültetvényeket fogalom szintjén meghatározni, mert a törvényben is eltérő rendelkezések vonatkoznak rá, melyek definíció nélkül nem értelmezhetők.
A mederiszap önállóan nem szabályozott anyagfajta, amely nem azonos a szennyvíziszappal és eltérő szabályok alapján használható fel a mezőgazdaságban, így indokolt külön nevesíteni. A kezelt mederiszap olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma biológiai, fizikai, kémiai, hőkezeléses vagy más megfelelő eljárást követően megfelelően a mezőgazdaságban felhasználható.
25–26. §
A tervezett módosítások nem változtatnak a hatályos szabályozás tartalmán, kizárólag egy rendelkezés alá helyezik az összetartozó fő- és kivételszabályokat, amelyek a hatályos Tfvt-ben elszórtan jelennek meg [6. § (4) bek. b) pont és a (4a) bek; 7. § (2) bek. és a 8/C. §].
27. §
A Tfvt. hatályos 8/B. §-a azt a speciális esetet szabályozza, amikor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyben a földvédelmi követelmények érvényesítésére a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kerül sor. E szabály beiktatásakor még a „zöldhatóság” nem került a kormányhivatalokba beintegrálásra, így az említett ügytípusban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működött közre a környezetvédelmi eljárásban, s földvédelmi szakhatósági állásfoglalást adott ki. A szervezeti átalakítások eredményeként azonban a környezeti hatásvizsgálati eljárásban az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi szakkérdést már nem szakhatóságként vizsgálja, ezért a Tfvt. 8/B. § (1) és (2) bekezdésének módosítása szükséges. [ld. 2006. évi LIII. tv. 6/J. §, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet]. Mindezek alapján a Tfvt. 8/B. § (1) bekezdésének módosítása pusztán eljárásjogi jellegű, érdemben nem változtat a hatályos szabályozáson.
28. §
E tervezett módosítás szintén nem változtat a hatályos szabályozás tartalmán, csak a jogalkalmazók számára átláthatóvá teszi a termőföld igénybevételével járó kis teljesítményű erőmű létesítésére irányuló sommás eljárás lefolytatásához szükséges feltételrendszert.
29–30., 57. §
Kiemelt kormányzati cél hazánkban is a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasználása, ennek egyik fontos eleme a napenergia-termelés fejlesztése. Tekintettel a termőföld védelmének Alaptörvényben is deklarált kiemelkedő fontosságára, a napenergia-termelés fejlesztéséhez fűződő érdeknek arányban kell állnia a termőföld Alaptörvényben rögzített kiemelt védelméhez fűződő érdekkel, ezért a naperőművek telepítésével kapcsolatban földvédelmi szempontból lépcsőzetes szabályozás bevezetése indokolt.
Mint minden beruházásnál, így a naperőművek telepítése során is elsődlegesen a barnamezős területeket kell előnyben részesíteni a termőföld igénybevétele helyett. Ebben az esetben a földvédelmi szabályok alkalmazására értelemszerűen nem kerül sor.
Naperőművek termőföldre történő telepítése esetén a törvény jelenleg is tartalmaz könnyítést, a termőföld más célú hasznosítása ugyanis mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos, vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése céljából veszik igénybe. Ezt az esetkört bővíti ki a tervezet, és a földvédelmi eljárás alól mentességet enged abban az esetben is, ha a kis teljesítményű erőmű létesítését és üzemeltetését nem a földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó kezdeményezi. A termőföld Alaptörvényben rögzített védelme azonban elengedhetetlenné teszi, hogy ez a kivételszabály csak az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek esetében érvényesülhet, továbbá a tervezet a föld minőségét illetően ennek érdekében egy törvényi maximumot is megállapít.
Az agrofotovoltaikus rendszerek az alattuk fekvő földön való gazdálkodás sérelme nélkül, a művelési ág megőrzése mellett létesülnek a termőföldeken. Ez a mezőgazdasági termelést az energiatermeléssel ötvöző módszer lehetővé teszi, hogy egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket, ezért fontos rögzíteni, hogy az ilyen naperőművek telepítése nem valósítja meg a termőföld más célú hasznosítását. Indokolt továbbá az agrofotovoltaikus energiatermelés részletes szabályainak megállapítására a Kormány részére rendeletalkotási felhatalmazást adni.
Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvény új rendelkezésekkel egészítette ki a Tfvt. szabályozását. Ezen rendelkezésekben olyan fogalmak szerepelnek, melyek meghatározására a Tfvt.-ben nem került sor, emiatt ezen rendelkezések gyakorlati alkalmazása problémát okoz.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) értelmében a vízilétesítmények létesítéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízügyi hatóság engedélye minden esetben tartalmazza a vízilétesítmény létesítésének célját, mint a Tfvt.-ben szereplő vízkivétel, mezőgazdasági vízellátás, öntözés. A vízjogi engedélyezés két lépcsőben történik: a vízilétesítmények létesítése előtt vízjogi létesítési engedélyt, majd a létesítés megtörténte után, az üzemeltetés előtt vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A vízjogi létesítési engedély – az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett – feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény megépítésére, de a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
A fentiek alapján a földvédelmi eljárás alól mentes vízilétesítmények létesítése kapcsán a tervezett módosítás a Vgtv. rendelkezéseire építve egyértelművé teszi, hogy azokat az ingatlanügyi hatóság által beszerzett és azonosított véglegessé vált vízjogi létesítési engedély alapján ismeri el olyan létesítményeknek, amelyek esetében mellőzhető a földvédelmi eljárás lefolytatása. Ezáltal egyértelműen lehatárolhatóvá válnak azok a vízilétesítmények, amelyek létesítése földvédelmi engedély-köteles vagy -mentes eljárás alá esnek.
A Tfvt. 10. § (4) bekezdését érintő módosítás szintén nem változtat a földforgalmi szabályozással összhangban álló hatályos rendelkezés tartalmán, csak a jogalkalmazók számára egyértelművé teszi, hogy – a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerint – a tulajdonjogot megszerző részéről okiratban tett kötelezettségvállalási nyilatkozat csak a tulajdonost köti, az más igénybevevőre (pl. állam, önkormányzat) nem terjed ki. Így a Tfvt. 10. § (4) bekezdése szerinti más célú hasznosítást korlátozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha az igénybevevő maga a kötelezettséget vállaló tulajdonos (illetve az ő érdekében eljáró személyt, szervezetet).
31. §
A Tfvt. 12. § (2) bekezdés c) pontját érintő módosítás egyértelművé teszi – ami a hatályos szabályozásból csak közvetett úton levezethető –, hogy a belterületbe vonás iránti kérelemhez, valamint a kis teljesítményű erőmű létesítésének engedélyezésére irányuló sommás eljárásban a talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának hiányában [8/C. §] az ügyfélnek nem kell talajvédelmi tervet csatolnia.
A Tfvt. 12. § (2) bekezdés d) pontja a normavilágosság érdekében egészül ki azzal, hogy ez az eset az időleges más célú hasznosítás esetére irányadó, mivel a c) pont tartalmazza a végleges más célú hasznosítás esetére csatolandó talajvédelmi tervet.
Nem indokolt a tulajdonos, illetve a haszonélvező hozzájárulásának előírása olyan eljárás esetében, ahol az ingatlan kisajátításra kerül, vagy ahol a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, melynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.
32. §
A 14. § (2) bekezdése kiegészítésre kerül azzal, miszerint „Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.” E rendelkezést a Tfvt. 2017. december 31-ig tartalmazta, e kötelezettség ellenőrzésére, mint talajvédelmi szakkérdés vizsgálatára kerül sor az eredeti állapot helyreállításának elfogadásakor. E kötelezettség előírása nélkül a talajvédelmi terv és annak becsatolását előíró rendelkezés értelmét veszti, így szükséges e rendelkezés visszaállítása.
33. §
A belterületbe vonás szabályai vonatkozásában indokolt kivételt biztosítani a saját célú lakásépítés esetére a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területek megléte esetén fennálló engedélyezési tilalom alól, hiszen a saját célú lakás építése értelemszerűen a saját ingatlanon valósulhat meg, és ez esetben nem bír relevanciával, hogy a településen máshol vannak-e be nem épített területek.
34–36. §
Az 2017. évi Tfvt. módosítás során kifejezetten a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításával kapcsolatos szabályozás olyan mértékű változtatásokon ment keresztül, ami már ellentétes a termőföld Alaptörvényben rögzített védelmével, egyúttal kontraszelekciót is eredményez, mivel előírja az ingatlanügyi hatóság számára, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – erre irányuló kifejezett kérelem nélkül a termőföld végleges más célú hasznosításához utólagos hozzájárulást adjon. Ezen hivatalbóli hozzájárulás a termőföld mennyiségi csökkentésének elismerését (elfogadását) jelenti az olyan ügyfelek javára, akik a Tfvt.-ben előírtakat megkerülik.
Továbbá a hatályos szabályozás szerinti hivatalbóli eljárás oda vezet, hogy az ügyfél kérelme ellenére születnek utólagos hozzájárulásról szóló határozatok, amelyben az ingatlanügyi hatóságnak akár több millió forint összegű földvédelmi járulék és bírság megfizetésére kell kötelezni az ügyfelet (hiszen engedély nélküli más célú hasznosításnak ezen költsége és szankciója fennáll), de ennek befizetését az ügyfél nem képes vagy nem akarja teljesíteni, s inkább a termőföld eredeti állapotát állítaná helyre. Az ilyen esetek teljesen feleslegesen gerjesztik a végrehajtási eljárások gyarapodását, miközben „tájsebek” keletkeznek, megkezdett, de be nem fejezett beruházások maradnak fenn.
Az ügyfélközpontú eljárás, a bürokráciacsökkentés célja nem terjedhet odáig, hogy az állam szentesítse a termőföldek törvényi rendelkezések megkerülésével történő önkényes felhasználását és ezáltal hozzájáruljon a mezőgazdasági területek további csökkenéséhez. Az előterjesztő jelzi, hogy 2005 óta több mint 210 ezer hektárral csökkent hazánk mezőgazdasági területe, amely ijesztő adat, ha a csökkenés ebben a mértékben folytatódik.
A fentiek alapján a tervezet visszaállítja azt az évtizedeken keresztül 2016. december 31-ig fennálló szabályt, miszerint – a szakmai szempontok mellett is – csak akkor dönthet az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításának folytatásához való utólagos hozzájárulásról, ha ezt az igénybevevő kérelmezi.
A tervezett módosítás a termőföldvagyon védelmét szolgálja, és az ügyfelek szándékát is figyelembe veszi, mivel a más célú hasznosítás folytatásához való utólagos hozzájárulásra irányuló eljárás kizárólag az ügyfél kérelmére indulhat meg, annak tudatában, hogy ezáltal fizetési kötelezettsége keletkezik.
A tervezet érintetlenül hagyja azt a hatályos rendelkezést, miszerint – az ügyfél helyett – az ingatlanügyi hatóság szerzi be a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát, illetve cél-kitermelőhely létesítése esetén a bányafelügyelet engedélyét.
37. §
A tervezet szerinti új 17/D. § a Tfvt. és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) összhangját teremti meg.
A hatályos Tfvt. szerinti szabályozás szerint az eredeti állapot helyreállításának helyszíni szemle útján történő ellenőrzése, annak elfogadása és további intézkedések, döntések meghozatala az ingatlanügyi hatóság feladata, és kötelezettsége. Külön kiemelendő, hogy a Tfvt. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásával egyidejűleg írja elő az ingatlanügyi hatóságnak földvédelmi járulék és adott esetben bírság kiszabásáról szóló döntését. Ezen rendelkezések jelenleg nincsenek összhangban az Avt.-vel, így a tervezet egy új alcím alatt a két törvény alkalmazási szabályait állapítja meg.
38. §
A Tftv. földvédelmi járulékra vonatkozó, a 21. § (3) bekezdésben rögzített mentességi rendszert javasolt módosítani az öntözési illetve a vízkárelhárítási feladatok jövőbeni hatékony ellátása érdekében, amely a termőföldek termőképességének fenntartása és megőrzése érdekében is szükséges. Jelenleg a 21. § (3) bekezdése alapján csak a b) pont szerinti belvízcsatorna és öntözőcsatorna létesítése (amelybe a fenntartás nem tartozik bele), az f) pont szerinti vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése, g) pont szerinti állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése, illetve a k) pont mezőgazdasági vízszolgáltatás céljából igénybe vett mezőgazdasági vízellátást szolgáló saját célú vízilétesítmény létesítése és üzemeltetése járulékmentes.
A Tfvt. 21. §-ának (3c) bekezdésben foglalt rendelkezése annyiban egészült ki, hogy a járulékmentes igénybevétel szabályát közös tulajdon esetén egyetlen tulajdonostársra kell értelmezni. Ennek hiányában a (3a) bekezdésben meghatározott területi korlátokat tulajdonostársanként lehetne értelmezni, ami által teljes földrészletek kerülnének ki mezőgazdasági hasznosítás alól földvédelmi járulék fizetés nélkül.
39. §
A tervezet beiktat egy általános jogkövetkezményt a járulékmentes más célú hasznosításokkal való visszásságok szankcionálására. Ugyanis sok esetben az ügyfél a kérelmében olyan esetet jelöl meg, amely után a Tfvt. járulékfizetési kedvezményt biztosít, de végül az ügyfél ettől eltérő célra valósítja meg a termőföld más célú hasznosítását. A Tfvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja az engedélytől eltérő más célú termőföld-igénybevételt eddig is kezelte, de nem kifejezetten a földvédelmi járulék megfizetése kijátszásának a szándékra. A tervezet az új §-sal ezt a hiányosságot pótolja.
40. §
A tervezet a földvédelmi járulék visszaigénylésével kapcsolatos visszásságok elkerülése érdekében – a belterületbe vonással azonos módon – rögzíti, hogy a beruházási terület és a beruházási célterület esetében csak akkor kerülhet sor a földvédelmi járulék visszafizetésére, ha a művelési ág változás átvezetésére nem került sor az ingatlan-nyilvántartásban.
41. §
A Tfvt. hatályos 24. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza a különböző jogsértések esetén kiszabható földvédelmi bírság címzettjét, illetve ennek meg nem állapíthatósága esetén a törvényi vélelmeket. A hatályos szabályozás azonban több helyen pontatlan és nincs összhangban a Tfvt. egyéb rendelkezéseivel [pl. újrahasznosítás esetén a 6. §-ban, vagy az engedély nélküli más célú hasznosítási eljárásban a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakkal].
A tervezett módosítással a rendelkezések összhangba kerülnek.
42–43. §
A 26. § (4) bekezdésének a módosítása és 26/A. § beiktatása azon alapul, hogy a Tfvt. 26. § (4) bekezdése 2013. november 1-jével előírja, miszerint az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás tartalmára és az adatkezelésre állapít meg szabályokat az új §.
44. §
A tervezett módosítással a Tfvt. 27. § (1) bekezdése kiegészül egy második mondattal, amely szerint a földminősítésről szóló határozat önállóan nem támadható meg, az abban foglaltak csak a változásoknak az ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló határozatban támadhatók meg, hiszen az új adatok (művelési ág, minőségi osztály, aranykorona) valójában az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéssel érvényesülnek.
45. §
A földminősítő igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díja megszűnt, ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt az alcím javítása is szükséges az alcím és az alatta szereplő rendelkezés összhangja érdekében, illetve a Tfvt. 30/A. § (1) bekezdésének módosításával a Tfvt. megállapítja az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében a földminősítési eljárásért fizetendő díjtétel felső határát.
46. §
A 2020-as évben elfogadott Talajvédelmi Cselekvési Terv célja a fenntartható, talajvédő gazdálkodás megvalósítása. A talajvédelem gyakorlati megvalósítását a földhasználó tudja ellátni, ezért a gazdálkodók számára előírjuk a Gazdálkodói Talajvédelmi Program elkészítését 2025.december 31-ig: minden gazdaság az adott térségre jellemző természeti adottságok és a sajátos termelési gyakorlata alapján beazonosítja a lehetséges talajvédelmi problémákat, és elkészíti a megelőzést szolgáló Gazdálkodói Talajvédelmi Programot. A tervezést központilag kidolgozott protokoll támogatja, amely segíti a földhasználót talajvédelemmel kapcsolatos feladatai számbavételében és végrehajtásában. A protokollok a NÉBIH honlapján lesznek megtalálhatóak.
47. §
Annak érdekében, hogy a Tfvt. és a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18) FVM rendelet harmonizáljuk, szükséges az engedély-és bejelentés-köteles tevékenységekre vonatkozó rendelkezések átgondolása. A módosítás nem okoz tartalmi változást. A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a talajvédelmi terv készítése kötelező, a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása során azonban egyszerűsített talajvédelmi terv készítése is elegendő. Ebből adódóan szükségessé vált a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának két külön pontban történő elhelyezése.
Korábban a jogszabály nem tartalmazott előírásokat a bejelentés-köteles tevékenységek vonatkozásában, mivel az azokra vonatkozó előírások az egyes engedélyköteles tevékenységek bejelentés-kötelessé egyszerűsítése során nem kerültek átvezetésre. A tervezet külön bekezdésekben állapítja meg az engedély-és bejelentés-köteles tevékenységekre vonatkozó előírásokat.
A hígtrágya kijuttatáshoz szükséges földhasználói hozzájárulás eddig is szükséges volt csak a legutóbbi módosításkor kicsúszott a felsoroláskor.
48. §
Jogalkalmazást segítő jogtechnikai módosítás. A talajvédelmi hatóság nem csak az engedélyezési, hanem a bejelentési eljárások során is érvényesítheti a talajvédelmi előírásokat.
49. §
Indokolttá vált a nem megfelelő, nyilvántartástól eltérő, bejelentés nélküli talajvédelmi szakértő tevékenység szabályozása. A módosítás által lehetőség nyílik a szakértői tevékenység végzésének feltételeit be nem tartó szakértők szankcionálására.
50–51. §
A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználásához 2016. január 1-óta nem szükséges engedély, a felhasználásra irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak.
A talajvédelmi hatóság korábban az engedélyben foglalt talajvédelmi követelmények betartását a Tfvt. 53. § alapján ellenőrizte, azonban a bejelentési eljárás alapján végzett hígtrágya kijuttatás ellenőrzésére és a bejelentéstől eltérő tevékenység esetén a tevékenység megszüntetésére és a talajvédelmi kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére jelenleg nincs lehetőség. Így a hatóság olyan kirívó esetekben sem tud eljárni, amikor a termőföldön nem a hígtrágya tápanyagtartalmát kívánják felhasználni, hanem a termőföldet csupán hígtrágya lerakására használják, amely esetenként időszakos hígtrágya tavak létrejöttéhez vezet. Ez nem csak a termőföldön történő gazdálkodást lehetetleníti el, hanem visszafordíthatatlan károkat okoz a termőföld minőségében és a felszín alatti vizek nitrát szennyezéséhez vezet. A szakszerűtlen hígtrágya felhasználás a növények nitráttartalmának az emberi egészségre, különösen a csecsemőkre nézve káros növekedését, valamint a levélzöldségek esetén mikrobiológiai szennyezést okozhat.
A hígtrágya mezőgazdasági területen történő szakszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében szükséges a Tfvt. 53. és 56. §-ainak módosítása. Így nem csak az engedélyezési eljárások esetén tudja a talajvédelmi hatóság ellenőrizni a talajvédelmi tervben foglaltak betartását, hanem a bejelentési eljárások esetén is.
52–56. §
A gyümölcsültetvény több évtizedre létesül, ezen időszak alatt a talaj mint természeti erőforrás, különösen az intenzív gyümölcsösök esetében, fokozott mértékben kerül felhasználásra. Így – hasonlóan az erdőtelepítési terv hatóság általi jóváhagyásához – a telepítés esetén indokolt a talajvédelmi hatóság általi jóváhagyást beiktatni.
A gyümölcsültetvény kataszter adattartalmáról szóló rendelkezésből a „kísérleti gyümölcsültetvény” elhagyásra kerül, mert az – az 59. § (1) bekezdésre való hivatkozást figyelembe véve – kivételt képez. A jelenlegi szabályozás szerint az ültetvény kataszternek a gyümölcsültetvénynek csak az 58/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt azonosító adatait, vagyis a település nevét kellene tartalmaznia. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a helyszín pontos beazonosításához nélkülözhetetlenek az 58/A. § (1) bekezdésben foglalt egyéb azonosító adatok is. Az adatváltozások bejelentése tekintetében a jelenlegi szabályozás nem pontos, félreértésre adhat okot, mivel úgy is lehet értelmezni, hogy csak a gyümölcsültetvény használójának a személyes adataiban bekövetkezett esetleges változást kell bejelentenie, azonban az ültetvény nyilvántartott adataiban bekövetkező változásról nem szükséges értesítenie a hatóságot.
58. §
A módosító törvény átmeneti rendelkezését tartalmazza.
59. §
A 2020-as módosítás a talajvédelmi bírságok módosítására nem terjedt ki, ezért egyes tevékenységeket jelenleg nem lehet a helyzet súlyosságának megfelelően szankcionálni. Jelen módosítás által minden engedély- és bejelentés-köteles tevékenység esetében kiszabásra kerülhet a bírság. A jogszabály könnyebb értelmezhetősége, alkalmazhatósága érdekében a talajvédelmi bírságok értékeit egységesítettük. Ennek következményeként minden engedély- vagy bejelentés-köteles tevékenység engedély vagy bejelentés nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a bírság összege 150.000 Ft/ha, de legalább 150.000 Ft. Ez a mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő elhelyezése esetében 100.000 Ft bírságnövekedést eredményez. A szennyvíz, szennyvíziszap, nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék esetében hektáronként 50.000 Ft-os növekedést okoz. Tekintettel a jelenlegi gyakorlati tapasztalatokra, valamint arra, hogy Magyarország mezőgazdasági területe egyre kevesebb, indokoltnak tartjuk a magasabb bírságok megállapítását.
60. §
A szövegcserés módosítások az elírások, pontatlanságok helyesbítése mellett az Ákr. és a Ptk. által használt fogalmakat vezeti át a Tfvt.-ben.
61. §
A 6. § (4a) bekezdés hatályon kívül helyezésének okát a 4. §-hoz fűzött indokolás tartalmazza. A 7. § (1a) bekezdésében foglalt 30 napos ügyintézési határidős szabályozás hatályon kívül helyezésének indoka az, hogy a teljes eljárás az Ákr. szerint 60 nap, a 30 napos határidő még a Ket. hatálya alatt került a Tfvt.-be, ami a Ket-hez képest akkor hosszabb ügyintézési időtartam volt. Ezen határidő alatt azonban szinte lehetetlen a földvédelmi eljárást lefolytatni (figyelemmel a kötelező helyszíni szemlékre, szakhatósági közreműködésekre). Mivel az Ákr.-ben az ügyintézési határidő újraszabályozásra került, nem indokolt ettől eltérő, rövidebb határidőt a Tfvt.-ben rögzíteni.
Mivel az Inytv. 89/A. §-a 2017. december 31-ig adott lehetőséget a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése iránti kérelem előterjesztésére, indokolt az ezzel összefüggő Tfvt.-beli rendelkezéseket deregulálni, így a 9. § (2) bekezdését, a 16/B. § (3) bekezdését és a 73. §-át.
A 12. § (2a) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka az, hogy az ott meghatározott eset nem jár termőföld-igénybevétellel.
A 16/B. § (1)–(2) bekezdése és a 24. § (3a) bekezdése hatályon kívül helyezésének az oka a szankciótörvényben foglalt általános rendelkezések, és az ott meghatározott elévülési idők.
A 21. § (3) bekezdés k) pontja szerinti járulékmentes eset hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az itt szereplő vízilétesítmény jelenleg a 10. § (2) bekezdés f) pontja alá is tartozik, amely engedélyezési eljárás alól mentes eseteket rögzít. Egy létesítmény pedig vagy engedélyköteles eljárás alá tartozik és akkor kell járulékot fizetni vagy járulékmentesen valósítható meg, vagy engedélyezési eljárás alól mentes eset és akkor fel sem merül a járulék kérdése.
A 21. § (8) bekezdés azért kerül hatályon kívül helyezésre, mert a tervezet 15. §-a szerint annak tartalma kerül a Tfvt. 21. § (3c) bekezdéseként beiktatásra, hiszen e rendelkezés tartalmilag a Tfvt. 21. § (3a)–(3b) bekezdéséhez kapcsolódik.
A 21. § (10) bekezdésben foglalt szövegrész hatályon kívül helyezésének oka az, hogy a járulékmentességről vezetett nyilvántartás ne csak egyes esetekre, hanem általánosan, minden járulékmentes esetre terjedjen ki.
A j) pont szerinti hatályon kívül helyezés oka, hogy a Tfvt. 26. §-a két darab azonos tartalmú (4b) bekezdés tartalmaz.
62. §
A bejelentések kivizsgálásának határidejét a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) 2. § (1) bekezdése szabályozza. Ez alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján, ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.
Ez alapján – a jelenlegi jogszabályi keretek között – a parlagfű bejelentések kivizsgálása elhúzódhat. Tekintettel arra, hogy a parlagfű elleni védekezés kiemelten fontos terület a pollenterhelés csökkentése érdekében, a szakmai és civil részről is az az elvárás, hogy az ellenőrzésre kijelölt hatóság a lehető legrövidebb időn belül megszüntesse a parlagfű fertőzöttséget. Élve a Panasztörvény adta lehetőséggel, a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése érdekében a hatóság a bejelentést követő 5 napon belül köteles a bejelentést elbírálni. Ennek megfelelően a hatóság a bejelentést fogadja, helyszíni ellenőrzést végez, jegyzőkönyvet készít. Amennyiben indokolt, közérdekű védekezést rendel el és rögzíti a végrehajtott intézkedéseket a Parlagfű Információs Rendszerben, melyet követően a bejelentő is értesítést kap a bejelentés kivizsgálásáról.
63. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény megváltoztatta a korábbi terminológiát, amely szerint a mezőgazdasági kistermelő helyett az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kifejezés használata indokolt.
64. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Az 50. § (7) bekezdésében foglalt a kultúrnövény tőszámra vonatkozó kitétel hatályon kívül helyezése indokolt a hatékonyabb közérdekű védekezés érdekében.
65. §
A pálinkatörvény preambuluma hivatkozik a 2021. május 25-től hatályát vesztő 110/2008/EK rendeletre, amelyre figyelemmel pontosítani szükséges a szöveget.
66. §
Az 1. § módosítása egyrészt az új uniós jogi aktusra való hivatkozásra, másrészt a törkölypálinkára vonatkozó rendelkezések pontosítására figyelemmel szükséges.
67. §
A pálinkatörvény kiegészül a földrajzi jelzés és a termékleírás fogalmával, ezzel segítve a törvény alkalmazását.
68. §
A pálinkatörvény 4. §-ának módosítása az (EU) 2019/787 rendelet előírásaira figyelemmel szükséges.
69. §
A 6. § (2) bekezdésének módosítása technikai jellegű, a földrajzi árujelző kifejezést cseréli le a törvény földrajzi jelzésre.
70. §
A 11. § módosítása szövegpontosító jellegű.
71. §
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 132. §-ának 2021. január 1-jével módosított rendelkezései értelmében változtak a bérfőzött párlat adózására vonatkozó szabályok, amelyekre figyelemmel, valamint a módosuló KN kódokra tekintettel pontosítani szükséges a pálinkatörvény 13. §-át.
72. §
A Jöt. fogalomhasználatával való összhang megteremtése érdekében a 13/A. § (1) bekezdése a módosítást követően a Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak meghatározásánál a Jöt. által már nem használt szeszfőzde kifejezés helyett a KN-kód szerint meghatározott termékeket előállítókra utal.
73. §
A törvény a jogharmonizációs záradékot pontosítja az (EU) 2019/787 rendeletre figyelemmel.
74–75. §
A szövegcserés módosítások és hatályon kívül helyező rendelkezések technikai pontosításokat vezetnek át a törvény szövegén.
76. §
Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, faállománnyal nem borított, tisztás, terméketlen terület, erdei farakodó és készletező hely, erdészeti létesítményhez tartozó terület, vadföld, erdei vízfolyás, erdei tó, nyiladék, cserjés, erdészeti kutatóhely lehet.
Az erdőtömbbe szervesen beépülő kisebb területű faállománnyal nem borított tisztások, sziklakibúvások, vízállások, az erdőbe vágott nyiladékok, rakodók egyértelműen az erdő szerves része és az erdőgazdálkodást szolgálják. Annak, hogy valamely nagyobb, nem erdőként nyilvántartott terület az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgálja-e vagy sem, különösen, ha az nem is csatlakozik erdőhöz, elsősorban az erdőgazdálkodó és a tulajdonos döntésén kell alapulnia. Az erdőn kívüli vagy csak ahhoz kis mértékben csatlakozó gyepek és cserjések, a gazdálkodó szándékától függő funkciójú területek esetében indokolt a tulajdonosra bízni, hogy a továbbiakban milyen más művelési ágban akarja hasznosítani a faállománnyal egyébként sem borított területeit.
77. §
A javaslat célja, hogy a szankciós jelleggel előírt erdőfelújítási biztosíték felszabadítása feltételeinek teljesítése és bejelentése esetén, a letét felszabadításához szükséges műszaki átvételre az általános végső műszaki átvételi határnapnál (október 15.) hamarabb is sor kerülhessen.
Az erdőfelújítási biztosíték, mint szankciós jellegű intézkedés bevezetésének célja ugyanis az volt, hogy bírságolás helyett a magán erdőgazdálkodó a szükséges erdőfelújítási munkálatok elvégzésére biztosíték adása mellett még egy lehetőséget, haladékot kaphasson. A szükséges munkákat – célszerűen a biztosíték felszabadítására számítva – elvégeztetheti, így az elvégzett munka műszaki átvétele után a biztosítékot visszakaphatja. Mivel az egyéb erdősítések műszaki átvételének csak a naptári napban meghatározott, évente visszatérő legkésőbbi időpontja rögzített a jogszabályban (Evt. 46.§), ezért szükséges az erdőfelújítási biztosíték felszabadításához feltételül szabott munkák műszaki átvételének időpontját ettől korábbi, napokban számított határidőben meghatározni.
78. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2021. január elsejével bevezette az őstermelők családi gazdaságának (ÖCSG) alapítása lehetőségét. A törvény 6. § (1) bekezdése szerint „az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.”
Amennyiben az ÖCSG tagja képzett erdész szakember, az erdőgazdálkodás szakirányítására jogosult erdészeti szakszemélyzet, abban az esetben a javaslat szerint az ÖCSG erdőgazdálkodási feladatainak szakirányítását is végezheti. Ehhez az Evt. 97. §-ban meghatározott alkalmazási módok között a javaslat az ÖCSG-tagság elfogadására tesz javaslatot, figyelemmel arra is, hogy az ÖCSG-tagja az ÖCSG feladatainak ellátásában személyesen működik közre.
79. §
A módosítás célja, hogy az erdőgazdálkodás legfontosabb elvárása, az erdőfelújítási kötelezettség hatósági kikényszerítése során – az évek óta változatlan állapotokra is figyelemmel – ne érje váratlanul az erdőgazdálkodót, az erdő tulajdonosát az erdőfelújítás kikényszerítésére alkalmazandó hatósági intézkedés sorozat (erdőfelújítási biztosíték előírása, annak nem teljesítése esetén bírság). Az erdő állapotának folyamatos vizsgálatán, értékelésén alapuló, szankciós jellegű erdészeti hatósági intézkedés (erdősítés megkezdésére vagy pótlására vonatkozó előírás megsértése miatt, erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezés) előírását megelőzően, minden esetben kötelezővé válik szemle tartása és ezáltal a szemlén az ügyfél számára részvételi lehetőség. Ügyfél oldalról, az erdőgazdálkodóknak, erdőtulajdonosoknak jogszabálynál fogva mindig lehetőség nyílik arra, hogy a döntést megelőzően a szemlén részt vehessenek, az erdő állapotának hatósági értékeléséhez nyilatkozatokat tegyenek, mindenekelőtt szakmai képviselőjük (erdészeti szakirányító) által képviseltethessék magukat. Az egyfokú közigazgatási eljárásra történt áttérés után, az ügyfelek álláspontját a hatóság a döntés előtt figyelembe fogja venni, ami permegelőző hatást fejthet ki. Jelenleg az erdészeti igazgatási eljárásban – folyamatosságban megnyilvánuló jogsértés értékelése során –, csak bírság kiszabása előtt kötelező minden esetben a szemle, és így a jelenléti, nyilatkozattételi lehetőség biztosítása az ügyfélnek.
80. §
A korábbi törvényi szabályozásoknak megfelelően, a talajvédelmi rendeltetésű erdők esetében is indokolt a termőhely eltartó képességének megfelelő alacsonyabb záródás lehetővé tétele azáltal, hogy a felújítási kötelezettség nem keletkezik alacsonyabb záródásnál.
81. §
A Nemzeti Földalapba tartozó erdők használati jogosultságának átengedésére vonatkozó jogcímeket indokolt összhangba hozni a földforgalmi szabályozásnak az erdők használatba adására vonatkozó jogcímeivel.
82. §
Az NFAtv. hatálybalépését megelőzően haszonbérbe adott erdők vonatkozásában indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy azokat továbbra is haszonbérelhesse, illetve mintagazdasági földhasználati jogviszony keretében használhassa a haszonbérlő.
83. §
A rövidítés bevezetése szükséges.
84. §
Jogértelmezést segítő szövegpontosító javaslat.
85. §
Jogértelmezést segítő szövegpontosító javaslat, amely a jellemző káreseményeket nevesíti.
86. §
Az agrárkár-megállapító szerv döntése kiterjed a mezőgazdasági biztosítás jogszabályi feltételeknek való megfelelés vizsgálatára, ezzel is segítve és gyorsítva az agrárkár-enyhítési szerv döntéshozatalát.
87. §
Szövegpontosítás annak érdekében, hogy a kifizetési terv jóváhagyása után esedékessé váló jogorvoslati eljárások forrásigényét és áthúzódó kifizetéseket a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló szabad forrásból kell biztosítani.
88. §
Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény adatfeldolgozói minőségének törvényi szintű megalapozása annak érdekében, hogy a krízisbiztosítási szerv megalapozott döntést hozhasson a krízisbiztosítási kompenzáció megállapításakor.
89. §
A mezőgazdasági termelők által fizetendő hozzájárulás összegének megemelése miatt szükséges rendezni az önkéntesen csatlakozott mezőgazdasági termelők kárenyhítési rendszerből való kilépési lehetőségét.
90. §
A 2012 óta működő agrárkár-enyhítési rendszer eddig megfelelően kompenzálta a termelők kedvezőtlen időjárási jelenségekből fakadó veszteségeit, azonban az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárása miatt a Kárenyhítési Alap forráshiányossá válhat. Ezt elkerülendő szükséges a termelői hozzájárulás összegének megemelése, amelyre a rendszer lassan tíz éves fennállása óta most először kerül sor.
91. §
Az Fkbt. deregulációjával összefüggő kodifikációs módosítás.
92. §
A Magyar Állatorvosi Kamara jelzése szerint a 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában is indokolt a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kötelezően előírni az 5 éves szakmai gyakorlat meglétének feltételét az önálló praxis engedélyezéséhez.
93., 112. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítását kodifikációs hibának a javítása indokolja, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény hatályba lépni nem tudó rendelkezést állapítja meg újra.
94., 97. §
A joggyakorlat számára bizonytalanságot okozott, hogy elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása során ezen jogot megalapozó körülménynek mikor kell fennállnia. A módosítás egyértelművé teszi, hogy – bár a jog megnyílásához a szerződés közlése szükséges – az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti elfogadó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia azon körülménynek vagy teljesülnie azon feltételnek, amely ezen jogot biztosítja.
95. §
Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása során (ideértve a helyi földbizottság állásfoglalását is) az ügylet szerinti ellenérték vizsgálatakor indokolt figyelembe venni a földön fennálló vagyoni értékű jogokat továbbá a földön fennálló más terheket is.
96. §
Ha előhaszonbérleti jog gyakorlásával válik a szerződés haszonbérlőjévé valaki, akkor esetében a bérleti díj felülvizsgálatára vonatkozó szabályok tekintetében indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy ne öt év elteltével, hanem hat hónapon belül kezdeményezhesse a módosítást, figyelemmel arra, hogy a szerződés rendelkezéseinek megtárgyalásában fogalmilag nem tudott résztvenni.
98., 104. §
A rendelkezés kiterjeszti a haszonbérleti szerződés felmondásának a Fétv. 60. § (1) bekezdésében szereplő esetkörét a földeken fennálló osztatlan közös a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztással kialakítandó ingatlanokra.
99. §
A bírósági gyakorlat törvényi szövegbe történő átültetésével egyértelművé válik, hogy a mezei leltár megtérítése nem hárítható át a következő haszonbérlőre, annak viselésére minden esetben a bérbeadó köteles.
100. §
A Földforgalmi törvény kiterjesztette a szívességi földhasználati szerződések körét a családi mezőgazdasági társaságokra is, ezért szükséges a Fétv. 68. § (1) bekezdésének ezzel összhangban történő módosítása.
101. §
Az erdőkezelés jogcíme vonatkozásában pontosítani szükséges, hogy az erdőkezelő a szakmai tevékenységéért jogosult díjra a tulajdonostól, míg a tulajdonosnak ezen felül az erdőkezelő felé – abban az esetben, ha az erdőgazdálkodás bevételei nem biztosítanak erre fedezetet – meg kell fizetnie az erdőgazdálkodási tevékenység keretében felmerülő költségeket.
102. §
A törvényi vélelem szabályait szükséges kiterjeszteni a postai kézbesítés meghiúsulásának további eseteire is.
Figyelemmel a használati megállapodás elfogadására rendelkezésre bocsátandó határidőre, indokolt pontosítani, hogy a térképi kimutatásnak a megállapodás-tervezet elkészítésekor kell megfelelni a 30 napnál nem régebbi követelménynek.
103. §
A rendelkezés az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben vállalt kötelezettséget teljesítettnek tekinti, ha az a használatnak a Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdése vagy a 42. § (2) bekezdése szerinti átengedése útján valósul meg. Ezekben az esetekben ugyanis a használat a Földforgalmi törvény által biztosított módon a saját mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó útján valósul meg.
105. §
Magyarország Kormánya a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016 (I. 18.) Kormányhatározatában jóváhagyta az E-ingatlan-nyilvántartás című, KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00040 számú projektet. A kormányhatározatban megfogalmazott informatikai fejlesztés megvalósítása érdekében a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részéről szükséges nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet bevonását lehetővé tenni adatfeldolgozói feladatok ellátása céljából. A konkrét feladatokat külön szerződésben szükséges rögzíteni, azonban az adatfeldolgozás szabályai törvényi szintű szabályozást igényelnek.
106. §
Deregulációs rendelkezés.
107. §
A kötelező szerződések elősegítik a piac transzparens és kiszámítható működését. A torma ágazatban jelentkező piaci zavarok kezelése érdekében az ágazat szereplőitől javaslat érkezett a kötelező szerződések szabályainak a torma ágazatra történő kiterjesztésére.
108–109. §
A Szakmaközi törvény módosítása meghatározza, hogy a törvény a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott területeken történő tanácsadásra terjed ki, függetlenül annak támogatott jellegétől. Rögzítésre kerül, hogy a szaktanácsadó a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentést követően kezdheti meg tevékenységét. Továbbá megállapításra kerülnek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által történő adatkezeléshez szükséges rendelkezések.
110. §
A törvény erejénél fogva állami tulajdonba került, korábban tsz. földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai, illetve önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak önkormányzati tulajdonba adásról az Fkbt. alapelveivel összhangban intézkedni szükséges.
111. §
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezései szerint a kárpótlási árverések befejezése után visszamaradt földeket a szövetkezet a tagok tulajdonába adhatta. Ha azonban ezen vagyonnevesítési döntés végrehajtására nem került sor, úgy a földek 2021. január 1-jével az állam tulajdonába kerültek. Indokolt ezért ezen érintetti kör számára biztosítani annak lehetőségét, hogy egykori jogos várományuk fejében a részarányjogosultakkal azonos elbánásban részesülhessenek, és a vagyonnevesítés során megállapított jogosultság a szövetkezeti különlapokon feltüntetésre kerüljön.
113–114., 116–122., 125 §
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényhez kapcsolódó, pontosító jellegű módosítások.
A módosítás rendezi a folyamatban lévő megosztás ténynek feljegyzésére irányuló eljárás és az ingatlant érintő egyéb eljárások viszonyát:
Folyamatban lévő záradékolási eljárás, valamint hatályos záradékkal ellátott vázrajz nyilvántartásba vétele esetén a megosztási eljárás nem folytatható le. Fontos érdek fűződik ugyanakkor ahhoz, hogy a záradék hatályosságának meghosszabbításával ne lehessen visszaélésszerűen megakadályozni a megosztási eljárást.
A módosítás a tulajdonszerzés jellegére tekintettel szabályozza a kisajátításnak, valamint az öröklésnek a megosztással szembeni elsődlegességét. Az öröklés miatt bekövetkező tulajdonváltozás kiterjed a tulajdonjog tartalmát, terjedelmét érintő változásokra is, így például a dologi hagyományra, a halál esetére a halál esetére szóló ajándékozásra, a házastársat öröklés jogcímén megillető holtig tartó haszonélvezeti jogra, illetve a végintézkedéssel juttatott haszonélvezet vagy használat jogára is.
A módosítás rendezi továbbá a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény alapján folyó eljárások helyzetét az e törvény szerinti megosztási eljárások lefolytatása esetén.
A törvényi vélelem szabályait szükséges kiterjeszteni a postai kézbesítés meghiúsulásának további eseteire is.
A módosítás rögzíti a megosztáshoz szükséges, az osztóprogram számára szolgáltatandó adatok körét és az adatszolgáltatás módját.
Pontosításra kerülnek az egyezség tartalmára, a semmisségre, valamint a bekebelezésre vonatkozó egyes részletszabályok. Ha mind a bekebelező, mind pedig a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs kezdeményezi igazságügyi szakvélemény beszerzését, és azok eltérő összeget állapítanak meg. Ilyen esetben a magasabb összeget kell figyelembe venni mind az ellenérték összege, mind pedig a szakvélemény elkészítése költségének viselése tekintetében.
Az egy személy általi tulajdonbavétel szabályai úgy módosulnak, hogy a legmagasabb összeget ajánló szerezheti meg a teljes terület tulajdonjogát
115. §
Erdők esetében igazságtalan megosztáshoz vezetne, ha pusztán az erdőtalaj aranykorona értéke alapján kapnák meg a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető részt. Figyelemmel arra, hogy a földtől elválasztatlan faállomány osztja a föld jogi sorsát, így az érték meghatározása során a fatérfogat mennyiségét is figyelembe kell venni.
123. §
A földtulajdonhoz való erős érzelmi kötődésből eredő sérelmek elkerülése érdekében a módosítás biztosítja annak lehetőségét, hogy kellő méltánylást érdemlő esetben a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs az egyezség létrejöttétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérhesse az egyezség olyan tartalmú módosítását, amely alapján a bekebelezésre és a területi minimumra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának mellőzésre kerülnek, és részére kialakításra kerül a tulajdoni hányadának megfelelő terület.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy állami tulajdonban álló védett természeti terület elidegenítésének egyes eseteit külön törvény szabályozza. Osztatlan közös tulajdonú ingatlanokban az állam túlnyomó részt öröklés jogcímen keletkezett, elenyésző tulajdoni hányadokkal rendelkezik. Védett természeti területnek minősülő ingatlanok esetén ezekhez a tulajdoni hányadokhoz – az osztatlan közös tulajdon természetéből eredően – nem kapcsolódnak többlet-garanciák a természetvédelmi kezelés terén. Az állami tulajdonban lévő tulajdoni hányadok magántulajdonba kerülése ezért nem eredményezi a védettségi szint csökkenését. A védett természeti területeken fennálló közös tulajdon megszüntetéséhez, ezen ingatlanok egy személy kizárólagos tulajdonába kerüléséhez ugyanakkor az átlagosnál is nagyobb érdek fűződik, hiszen a természetvédelmi követelmények érvényesülését is nehezíti a szétszabdalt, sokszor bizonytalan tulajdonosi szerkezet.
126., 143. §
A deregulációs törekvésekre figyelemmel indokolt az Fkbt-nek a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonviszonyok megszüntetéséről szóló rendelkezéseinek a Foktftv. átmeneti szabályai közé való beillesztése, a még folyamatban levő kimérési eljárások szabályainak biztosítására. Ezt követően az Fkbt. kiüresedik, így hatályon kívül helyezhető.
127. §
Szövegcserés rendelkezés.
128. §
Deregulációs rendelkezés.
129. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása a hatálybalépés óta felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése miatt szükséges. Az őstermelők családi gazdasága esetében rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy törlésre kerüljön az őstermelők családi gazdasága, ha a tagok együttes döntése alapján nem kívánnak őstermelők családi gazdaságaként tovább működni, illetve ha az őstermelők családi gazdasága a működése során bekövetkezett változás esetében felszólítás ellenére nem pótolja a felmerült hiányosságokat és így nem felel meg a törvényi feltételeknek.
130. §
Egyértelműsíteni szükséges, hogy bármely tag tagsági jogviszonyának megszüntetése esetén az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatálya a gazdálkodást tovább folytató tagok tekintetében fennmarad, azonban az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés is hatályát veszti, ha a tagok száma egy főre csökken.
131. §
Kodifikációs pontosítás.
132. §
Tekintettel arra, hogy a törvény a családi mezőgazdasági társaságokra vonatkozóan nem írja elő a személyes közreműködés kötelezettségét, hatályon kívül helyezhető az erre vonatkozó rendelkezés.
133. §
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 6. § (1) bekezdése meghatározza, hogy mely adatokat kell tartalmaznia a felvásárlási jegynek a felvásárlási okirat Áfa tv.-ben meghatározott adatain kívül. A Btv. jelenleg a szőlőültetvény azonosítására szolgáló adatokat, továbbá a szüretelt szőlő mennyiségét és cukortartalmát határozza meg ilyen kötelező adatként, ezt azonban a szőlőtermés nyomonkövethetősége érdekében ki kell egészíteni a feldolgozó borászati üzem azonosításához szükséges adatokkal, ha a szőlőtermést nem a felvásárló dolgozza fel
134. §
A HNT a kisüzemi bortermelői regiszterek mellett hitelesíti az általános bortermelői regisztert is, amelyre figyelemmel szükséges kiegészíteni a Btv. 8/A. §-át, megállapítva a nyilvántartásukkal kapcsolatos rendelkezéseket is.
135. §
Online bortermelői regiszter vezetésére 2022. január 1-jétől az utolsó három borpiaci év átlagában több mint évi 20.000 hl borászati terméket értékesítő borászati üzemengedélyes köteles.
136. §
A Btv. 9. §-ának módosításával bővül a borecettel azon termékek köre, amelyek esetében nem szükséges a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalhoz analitikai és érzékszervi vizsgálat, valamint forgalombahozatali azonosító.
A Btv. 9. § (4) bekezdésének módosítása technikai jellegű. A Btv. 9. § (5) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a forgalombahozatali azonosító kiadására a végső származási bizonyítvány kiállítását követően kerül sor.
A törvény kiegészít a Btv. 9. §-át a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyek, valamint a regisztrált borversenyek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos szabályokkal.
137. §
A Btv. 18. § (3) bekezdésében szükséges meghatározni, hogy az ePincekönyv meddig tartja nyilván az adatszolgáltató személyes adatait. Ennek időtartamát indokolt a gazdasági aktára vonatkozó rendelkezéssel összhangban az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő 5 évben megállapítani. A Btv. 18. § (5) bekezdése meghatározza, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) kinek biztosít hozzáférést az ePincekönyv rendszerhez. A felsorolást szükséges kiegészíteni a hegybíróval, valamint rendelkezni kell arról, hogy a HNT biztosítja az ePincekönyv rendszert használó adatszolgáltató számára az ePincekönyv rendszerben biztosított tárhelyéhez való hozzáférést és az azon keresztül történő ügyintézést. A HNT az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 17. pont i) alpontja értelmében nem minősül elektronikus ügyintézést biztosító szervnek. E rendelkezés alól indokolt kivételt megállapítani a HNT ePincekönyv rendszerrel kapcsolatban meghatározott feladatai tekintetében. Egyértelműsíteni szükséges tovább a Btv.-ben azt, hogy a HNT jogosult az ePincekönyv rendszerben nyilvántartott személyes adatok kezelésére az ePincekönyv rendszer működtetése és a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.
138. §
A hegybíró a módosítás értelmében a gazdasági aktába bejegyzi annak tényét, ha a borászati üzemengedély jogosultja kockázatos besorolásúnak minősül, valamint nyilvántartja a kockázatos besorolást megalapozó jogkövetkezményeket és rögzíti a szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetésének módját.
139. §
A módosítás szövegpontosító jellegű. A növénytermesztési hatóság a 22. § (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogkövetkezményeket nemcsak az ültetvény használójával szemben, hanem a földterület törvényi előírásokat megsértő bármely használójával szemben kiszabhatja.
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 41. §-a rendelkezik arról, hogy a hegybíró által kiszabott mulasztási bírság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele. Ezzel összhangban szükséges egyértelművé tenni, hogy a hegybíró által a Btv. alapján kiszabott mulasztási bírság nem képezi a központi költségvetés bevételét.
140. §
A 23. § módosításával a Kormány és az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletalkotási jogköre bővül.
141. §
Megfogalmazás pontosítása nyelvhelyességi szempontból.
142. §
Hatálybaléptető rendelkezés.
144. §
Sarkalatossági záradék.
145. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás