• Tartalom

62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet

a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról

2021.06.25.

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya, költségvetési támogatás célja, forrása, és a lebonyolító szerv kijelölése

1. § (1) A kistelepülések népességmegtartó erejének növelése, a kistelepülésen élők életszínvonalának emelése, valamint az alapvető szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg magasabb színvonalú hozzáférhetővé tétele érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő költségvetési támogatás igényelhető.

(2) A költségvetési támogatás forrása a 2021. évben a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 1. Magyar Falu Program jogcímcsoporton meghatározott keretösszeg, a 2022. évtől kezdődően az adott évi központi költségvetés Magyar Falu Program előirányzatán meghatározott keretösszeg.

(3) Az e rendelet szerinti költségvetési támogatással kapcsolatos lebonyolító szervi feladatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: lebonyolító szerv) látja el. A lebonyolító szerv a feladatait a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül,

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,

3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

4. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás,

5. egyetemes postai szolgáltatás: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 6. §-a szerinti szolgáltatás,

6. egyetemes postai szolgáltató: a Postatv. 18. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet,

7. elektronikus út: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus forma,

8. elszámolható költség: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 6. pontja szerinti költség,

9. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

10. felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység,

11. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

12. forgalmazás: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 5. pontja szerinti tevékenység,

13. főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a támogatás igénylőjének a támogatási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének több, mint fele származott,

14. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

15. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társaság,

16. gyógyszer: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 67. § (2) bekezdése szerinti, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által gyógyszertáron kívül is forgalmazhatóként engedélyezett gyógyszer,

17. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

18. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás,

18a.1 kapcsolt vállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozás,

19. kiskereskedelmi tevékenység: a Kertv. 2. § 13. pontja szerinti tevékenység,

20. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás,

21. kistelepülés: a Belügyminisztérium által nyilvántartott, a támogatási kérelem benyújtása évének vagy azt megelőző év január 1-jén 2000 fő vagy ennél kevesebb állandó lakosságszámmal rendelkező település,

22. kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás,

23. költségvetési támogatás: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja szerinti támogatás,

24. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

25. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,

26. napi fogyasztási cikk: a Kertv. 2. § 18a. pontja szerinti fogyasztási cikk,

27. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: a Kertv. 2. § 18b. pontja szerinti üzlet,

28. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás,

29. postai közreműködő: a Postatv. 2. § 33. pontja szerinti gazdálkodó szervezet,

30. saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósításához biztosított pénzbeli önrész, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázat útján és egyedi döntéssel nyújtott támogatás, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozás nem számít be,

31. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

32. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

33. szövetkezet: a Polgári Törvénykönyv szerinti szövetkezet,

34. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,

35. támogatástartalom: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

35a.2 támogató: az 1. § (2) bekezdése szerinti előirányzat felett irányító szervként kijelölt miniszter,

36. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,

37. új vállalkozás: az a vállalkozás, amely nem rendelkezik lezárt üzleti évvel, vagy olyan támogatásra jogosult, amely az e rendelet hatálybalépését megelőző 12 hónapon belül jött létre,

38. üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott épület, épületrész vagy helyiség.

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELTÉTELEI

3. A költségvetési támogatásban részesíthetők köre

3. § (1) E rendelet alapján költségvetési támogatás nyújtható

a) az olyan gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy szövetkezet részére, amely kistelepülésen kiskereskedelmi tevékenység keretében napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet üzemeltet, és az üzlet főtevékenysége az élelmiszer jellegű bolti vegyes kereskedelem, vagy

b) az olyan már működő vagy újonnan induló gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy szövetkezet részére, amely kistelepülésen kiskereskedelmi tevékenység keretében vállalja napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet üzemeltetését, ahol ilyen üzlet nem működik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában üzlet alatt a támogatás igénylője által megjelölt kistelepülésen az üzlet kialakításának helyt adó ingatlant is érteni kell, ha a támogatás igénylője vállalja, hogy a támogatott tevékenység – ide nem értve a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatás felhasználását – megvalósulását követően haladéktalanul megszerzi az üzlet működtetéséhez szükséges működési engedélyt, vagy az üzlet üzemeltetésére irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenti.

4. A támogatható tevékenységek

4. § (1) A költségvetési támogatás kistelepülésen működési engedéllyel rendelkező, illetve bejelentett üzlet kialakításához, fejlesztéséhez, valamint az üzlet fenntartása érdekében szükséges foglalkoztatási költségek csökkentéséhez igényelhető az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Költségvetési támogatás nyújtható

a) az üzlet

aa) külső és belső felújítására, ideértve az épületgépészeti korszerűsítést is,

ab) bővítésére, építésére,

ac) akadálymentesítésére,

b) a kiskereskedelmi tevékenység és a támogatási kérelemben vállalt egyéb szolgáltatás folytatásához szükséges eszközök, különösen a berendezési bútorzat, melegentartó eszköz, hűtőpult, hűtő, feldolgozógép, sütő, kelesztő gép, pénztárgép, számítógép, POS terminál, illetve az elektronikai eszközökhöz kapcsolódó immateriális javak (szoftver, licencdíj) beszerzésére,

c) az üzlet és a vállalt szolgáltatás hatékony üzemeltetése érdekében indokolt képzés költségeire,

d) az üzletnek helyet adó ingatlan adásvétele során a vételár megfizetéséhez,

e) az üzletben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés f) pontja szerinti munkavégzésre – kivéve a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagság tevékenység ellátására – irányuló jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: foglalkoztatott) munkabéréhez kapcsolódóan a munkáltatót terhelő közterhek megfizetéséhez.

(3) Költségvetési támogatás több támogatható tevékenységre is igényelhető egyidejűleg.

5. § (1) A költségvetési támogatás mértéke

a) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében az elszámolható költség legfeljebb 80%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

b) a 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység esetében az elszámolható költség legfeljebb 75%-a, de legfeljebb 12 000 000 forint,

c) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység esetében legfeljebb a vételár 50%-a, de legfeljebb 5 000 000 forint,

d)3 a 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység esetében – az e) pontban foglaltak kivételével – legfeljebb a költségvetési támogatással érintett foglalkoztatott után fizetendő, a munkáltatót terhelő közterhek adott évre számított összege azzal, hogy az e rendelet hatálybalépésének évében, és az azt követő évben legfeljebb két fő foglalkoztatott tekintetében igényelhető a támogatás, ezt követően legfeljebb egy fő tekintetében igényelhető a támogatás a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntartási időszak végéig.

e)4 a 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység esetében, ha a támogatás igénylője egyéb szolgáltatásként postai közreműködői tevékenység ellátását is vállalja, a d) pontban meghatározott költségvetési támogatás összegének kétszerese.

(1a)5 Egyéb szolgáltatásként postai közreműködői tevékenység ellátásának vállalása esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e szolgáltatás ellátásához szükséges eszközbeszerzés esetén a költségvetési támogatás mértéke az elszámolható költség legfeljebb 100%-a.

(2) Ha a III. Fejezetben meghatározott állami támogatási szabályok az (1) bekezdésben meghatározott intenzitási mértéknél alacsonyabb mértékű intenzitásról rendelkeznek, akkor a III. Fejezetben meghatározott állami támogatási jogcímek rendelkezései az irányadóak a támogatási intenzitás és a támogatási összeg megállapításánál.

5. A költségvetési támogatás feltételei

6. § A költségvetési támogatás igénybevételének feltétele, hogy

a) figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 75. §-ában foglalt rendelkezésekre is, a támogatás igénylője a támogatási kérelem benyújtásakor

aa) rendelkezik üzleti tervvel,

ab) nyilatkozatot tesz a támogatási kérelem benyújtását megelőző kettő és a folyamatban lévő üzleti évben saját jogon, illetve ha egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül más vállalkozással, az egy és ugyanazon vállalkozás jogán kapott valamennyi, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti csekély összegű támogatás euróban kifejezett összegéről, a támogatóról, a támogatási vagy egyéb szerződés számáról és a támogatástartalomról szóló határozat számáról,

ac) igazolja, hogy nincs az állami adó és vámhatóság által adók módjára behajtandó köztartozása, illetve lejárt esedékességű adótartozása, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja, vagy a támogatói okirat kiadásáig a tartozását rendezi,

ad) benyújtja a támogatott tevékenység bekerülési költséget tartalmazó költségtervet,

ae) nyilatkozik az üzlethelyiségben közösségi tér kialakításának szándékáról,

af) nyilatkozik az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásában való közreműködési szándékáról,

ag) nyilatkozik a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási szándékáról, feltéve, hogy az üzletnek helyet adó településen a Gyftv. 3. § 16–19. pontja szerinti gyógyszertárra a gyógyszerészeti államigazgatási szerv közhiteles nyilvántartása szerint hatályos létesítési vagy működési engedély nincs,

ah) csatolja az üzletre vonatkozóan a főtevékenységet alátámasztó könyvelői vagy könyvvizsgálói igazolást,

ai) csatolja a költségvetési támogatással érintett üzlet helye szerinti település jegyzője által kiadott igazolást a településen hatályos működési engedéllyel rendelkező, illetve bejelentett, napi fogyasztási cikkeket a fogyasztók részére forgalmazó üzletek számáról,

aj) a közszolgáltatási csekély összegű támogatási kérelemhez csatolja a veszteséges működést igazoló – számviteli dokumentáción alapuló könyvelői nyilatkozattal kiegészített – ügyvezetői nyilatkozatot,

ak) ingatlanvásárlás esetén az adásvétel vonatkozásában a megkötött előszerződést benyújtja,

al) – ha a költségvetési támogatással érintett üzlet nem a kedvezményezett tulajdonában van – a kérelemhez benyújtja a használatot igazoló okiratot, valamint a támogatási kérelemben megfogalmazott, az ingatlant érintő tevékenység megvalósításához a tulajdonosi hozzájárulást, és

am) nyilatkozik, hogy e rendelet szerint induló vállalkozásnak minősül-e,

b) a támogatás igénylője a támogatói okirat kiadásához

ba) igazolja, hogy nem minősül nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, kivéve azt az esetet, ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került, nem szükséges azonban igazolás a 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben,

bb) igazolja, hogy nem áll rendezetlen támogatás-visszafizetési kötelezettség hatálya alatt valamely, az Európai Bizottság által hozott, állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján, nem szükséges azonban igazolás a 12. § (3) bekezdése szerinti esetben,

bc)6 igazolja a 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelező biztosíték rendelkezésre állását, ha azt a támogatói okirat tartalmazza,

bd) ha a támogatás igénylője a postai közreműködői tevékenység, illetve a postai közreműködői tevékenységhez kapcsolódó egyéb, az egyetemes postai szolgáltató által meghatározott tevékenységet lát el, az erre vonatkozó szerződés másolatát bemutatja,

be) ha vállalta gyógyszer forgalmazását, a gyógyszer beszerzésére vonatkozó szerződés másolatát bemutatja,

bf)7 ha egyéb tevékenység folytatását is vállalta, igazolja a vállalt tevékenység folytatásához szükséges engedélyek beszerzését,

bg) igazolja a munkavállaló hátrányos helyzetét vagy megváltozott munkaképességét, ha a költségvetési támogatást a 21. § vagy a 22. § szerinti jogcímen kívánja igénybe venni,

bh)8 átmeneti támogatás esetén a ba) alpont szerinti igazolás helyett igazolja, hogy 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, vagy ha 2019. december 31-én nehéz helyzetben volt, de kisvállalkozásnak minősül, igazolja, hogy nem áll a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn, és

bi)9 nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

c) a kedvezményezett a költségvetési támogatás folyósításához

ca)10

cb) nyilatkozik arról, hogy a támogatói okirat kiadásakor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása miatt köztartozása,

cc)11 ingatlanvásárlásra igényelt költségvetési támogatás esetén az adásvételi, illetve lízingszerződés másolatát csatolja,

cd) a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatás esetén hitelt érdemlően igazolja az igényelt költségvetési támogatás mértékének megállapításához szükséges munkabér és munkáltatót terhelő közterhek mértékét, a jogviszony fennállását, munkaidő mértékét, az üzletben foglalkoztatottak számát.

ce)12 igazolja a 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelező biztosíték rendelkezésre állását, ha azt a támogatói okirat tartalmazza,

cf)13 a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési támogatás esetén igazolja a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező biztosíték rendelkezésre állását, és

cg)14 igazolja a 11. § (3) bekezdésében meghatározott választott biztosíték rendelkezésre állását.

7. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 6. § a) pont aj) és cd) alpontját nem, új vállalkozás esetén a 6. § a) pont ab) alpontját sem kell alkalmazni.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatás igénylője a 6. §-ban meghatározottak mellett nyilatkozik az üzlet működési engedélyének megszerzéséről, illetve az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentése várható nyilvántartásba vételéről, az üzletben várhatóan foglalkoztatott alkalmazottak számáról, valamint az üzlet tervezett heti és napi nyitvatartási idejéről.

8. § (1) A 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység esetében a kedvezményezett a támogatásra a foglalkoztatotti jogviszony létesítésétől kezdődően, de legkorábban a támogatási kérelem benyújtása évének január 1-jétől jogosult azzal, hogy a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosultság kezdő napja a létrehozott üzlet működéséhez szükséges foglalkoztatotti jogviszony létrehozásának legfeljebb a támogatott tevékenység megvalósítása utolsó napjától számított 90 napon belüli napja.

(2) A 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatás mértékének megállapításához vizsgálni kell a foglalkoztatotti jogviszony szerinti munkaidőt és az üzletnek a – támogatási kérelem benyújtásakor alkalmazott és a kérelemben vállalt – nyitvatartását.

(3) Teljes napi munkaidejű foglalkoztatott esetén abban az esetben adható teljes támogatási összeg, ha az üzlet nyitvatartása eléri a heti 30 órát. Ha a nyitvatartás heti időtartama kevesebb, a támogatás mértékét arányosan csökkenteni kell, kivéve, ha a támogatás igénylője a kérelemben hosszabb idejű nyitvatartást vállal. Ebben az esetben a hosszabb idejű nyitvatartás vállalt időpontjától teljes támogatási összegre jogosult.

(4) A költségvetési támogatás igénybevételéhez a támogatás igénylője vállalja, hogy a költségvetési támogatással érintett álláshelyet – ha a III. fejezetben meghatározott jogcím szerinti állami támogatás szabálya eltérően nem rendelkezik – a költségvetési támogatás folyósításától számított legalább egy évig betölti.

(5) A kedvezményezett legfeljebb a fenntartási időszakra – a támogatónak címzett és a lebonyolító szervhez benyújtott kérelme alapján – jogosult a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mértékű költségvetési támogatásra.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet e rendelet hatálybalépését követő évtől, minden évben március 1-jéig lehet benyújtani azzal, hogy ha a támogatással érintett álláshely betöltése március 1-jét követő, a kérelem benyújtásának határideje az álláshely betöltését követő 15. nap. Kérelem a tárgyévre vonatkozóan november 1. napja után nem nyújtható be.

(7) Az (5) bekezdés szerinti kérelemhez a kedvezményezett csatolja az általa vállalt foglalkoztatottak számára, a munkaidőre és a munkabérre vonatkozó adatokat.

(8)15 Ha a kedvezményezett (5) bekezdés szerinti kérelme megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a támogató a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatásra új támogatói okiratot ad ki a lebonyolító szerv útján, és a költségvetési támogatást egy összegben folyósítja a támogatói okirat kiadásától számított 15 napon belül.

(9) A kedvezményezett nem jogosult a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatásra, ha az e rendelet szerint igénybe vett költségvetési támogatással határidőn belül nem számol el, vagy az igénybe vett támogatást jogosulatlanul, jogszabálysértő módon vagy nem rendeltetésszerűen használta fel, és azt a kérelme benyújtásáig nem fizette vissza.

9. § (1) Ha a támogatás igénylője a támogatási kérelemben egyéb szolgáltatásként postai közreműködői tevékenység és a postai közreműködői tevékenységhez kapcsolódó egyéb, az egyetemes postai szolgáltató által meghatározott tevékenység ellátását is vállalja, és csatolja az egyetemes postai szolgáltató postai közreműködői szerződés megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatát, a lebonyolító szerv a támogatás igénylőjének erre irányuló kérelme alapján javaslatot tesz a támogatónak.

(2) Ha az érintett kistelepülés vonatkozásában több támogatást igénylő is csatolja az (1) bekezdés szerinti szándéknyilatkozatot, a támogató a kérelmek lebonyolító szerv által történő formai elbírálását követően jelöli ki azt az egy igénylőt, aki részére a postai közreműködői tevékenység érdekében költségvetési támogatás nyújtható.

(3) Ha a támogatás igénylője a támogatási kérelemben nyilatkozott arról, hogy vállalja gyógyszer gyógyszertáron kívüli forgalmazását, a gyógyszer beszerzésére vonatkozóan a közúton történő megközelítés figyelembevételével az üzlethez legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár működtetőjével szerződést köt.

(4) Ha a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárral a szerződés nem jön létre, elsősorban más – a közúton történő megközelítés figyelembevételével közelebb eső, de legfeljebb 30 km távolságra működő – közforgalmú gyógyszertárral kell a gyógyszer beszerzésére vonatkozó szerződést megkötnie.

9/A. §16 Nem nyújtható támogatás azon kérelmező részére, amely vállalkozás, vagy amelynek a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján meghatározott partner- vagy kapcsolt vállalkozása a GINOP-1.2.9-20 kódszámú felhívás keretében a 2. értékelési szakaszban támogatási kérelmet nyújtott be, vagy támogatásban részesült, kivéve, ha a benyújtott támogatási kérelmét visszavonta, vagy elutasító döntéssel rendelkezik.

6. A költségvetési támogatással érintett üzletre vonatkozó szabályok

10. § (1) A költségvetési támogatással érintett üzletnek, illetve az annak helyet adó ingatlannak a támogatott tevékenység megvalósulását követően meg kell felelnie a hatályos jogszabályi feltételeknek, és az üzletnek mind külső, mind belső állapota meg kell hogy feleljen a rendezett környezet elvárásainak, különös tekintettel a településképi arculati szabályoknak.

(2) A költségvetési támogatással érintett üzleten, illetve az annak helyet adó ingatlanon a támogatói okiratban meghatározott, a költségvetési támogatásra vonatkozó tájékoztató tábla elhelyezése kötelező.

(3) A költségvetési támogatással érintett tevékenység megvalósítását követően annak meg kell felelnie a támogató által a támogatói okiratban meghatározott homlokzati leírásnak és az arculati kézikönyvben meghatározottaknak.

(4) A költségvetési támogatással érintett üzlethelyiségnek – ha a postai szolgáltatás nyújtásában való közreműködést a kedvezményezett vállalta – alkalmasnak kell lennie arra, hogy a postai közreműködői tevékenység ellátásához, valamint a postai közreműködői tevékenységhez kapcsolódó egyéb, az egyetemes postai szolgáltató által meghatározott tevékenység ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosíthatóak legyenek akár az alapműködéstől elkülönülten, külön helyiség biztosítása nélkül is.

(5) Közösségi tér kialakítása esetén az azt igénybe vevők részére elsődlegesen az üzletben szükséges kialakítani egy megfelelő méretű teret, amely legalább 6 fő részére pihenési lehetőséget biztosít asztallal. Ha az üzletben ilyen tér nem alakítható ki, az üzleten kívül kell a megfelelő fedett pihenőhelyet biztosítani.

7. Biztosítékok

11. § (1) A támogatói okiratban rendelkezni kell

a) a kedvezményezett által a fizetési számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója által adott, beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazó levél benyújtásának vagy

b)17 a biztosítéki szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény benyújtásának

a kikötéséről.

(2) A 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatás esetén az üzletnek helyet adó ingatlanra a támogatási jogviszony létrejöttétől számított 5 évig terjedő időtartamra a költségvetési támogatás mértékének megfelelő összeg erejéig az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

(3)18 A támogatói okiratnak tartalmaznia kell az alábbi kötelező biztosítékok közül – az (1) bekezdésben, valamint a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatás esetén a (2) bekezdésben meghatározott biztosítékokon kívül – a kedvezményezett választása szerint legalább egyet:

a) jelzálogjog ingatlanra,

b) jelzálogjog ingóságra,

c) bankgarancia,

d) garanciaszervezet által vállalt kezesség vagy

e) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

(4) A támogatói okiratban meghatározott biztosítékok mértéke nem haladhatja meg az e rendelet szerint nyújtott költségvetési támogatás összegét.

(5)19 A (2) és (3) bekezdés szerinti jelzálogjog alapítása esetén a zálogszerződés a támogató és a kedvezményezett között jön létre. A támogató nevében a zálogszerződéssel összefüggésben a lebonyolító szerv jár el, aki közvetlenül jogosult az állam javára történő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

III. Fejezet

ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK

8. Közös rendelkezések

12. § (1) Az e rendelet szerinti költségvetési támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(1a)20 Az e rendelet szerinti támogatás átmeneti támogatásnak minősül, amely az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. pontja szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.

(2)21 Ha a támogatás igénylője nem jogosult átmeneti támogatásként igénybe venni az e rendelet szerinti támogatást, az e rendelet szerinti támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet I–II. fejezete, illetve III. fejezet 3. szakasz 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatásként nyújtható abban az esetben, ha a kedvezményezett induló vállalkozásnak minősül.

(3) Ha a támogatás igénylője nem minősül induló vállalkozásnak, az e rendelet szerinti támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható (a továbbiakban: csekély összegű támogatás), ha az igényelt támogatás teljes összegét igénybe tudja venni a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alapján.

(4) Az e rendelet szerinti támogatás a 360/2012/EU bizottsági rendelet alapján is nyújtható (a továbbiakban: csekély összegű közszolgáltatási támogatás) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, továbbá a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben akkor, ha az érintett kistelepülésen egyetlen napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó üzlet üzemel, és a támogatás igénylésekor a támogatás igénylője a 6. § a) pont aj) alpontja szerinti nyilatkozattal igazolja, hogy az üzlet a támogatás folyósításáig megszűnik, vagy támogatás híján megszűnne.

(5) Ha a kedvezményezett nem veheti igénybe a támogatást a (2)–(4) bekezdés szerinti állami támogatási jogcím alapján, a támogatás a 651/2014/EU rendelet I. és II. fejezete és III. fejezet 1. szakasz A alszakasz 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatásként (a továbbiakban: regionális beruházási támogatás) nyújtható. A 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységhez regionális beruházási támogatás nem nyújtható.

(6) Ha a regionális beruházási támogatás jogcíme nem alkalmazható, vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti valamely költségre nem nyújtható támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen,

a)22 a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenységhez a 651/2014/EU bizottsági rendelet I–II. fejezete és III. fejezet 7. szakasz 38. cikke szerinti energiahatékonysági célú beruházási támogatásként (a továbbiakban: energiahatékonysági célú beruházási támogatás), illetve a 651/2014/EU bizottsági rendelet I–II. fejezete és III. fejezet 7. szakasz 41. cikke szerinti megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatásként (a továbbiakban: megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás),

b) a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségekhez a 651/2014/EU rendelet I. és II. fejezete és III. fejezet 6. szakasz 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás formájában nyújtott támogatásként (a továbbiakban: hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás) és a 651/2014/EU rendelet I–II. fejezete és 33. cikke szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként

nyújtható támogatás.

8/A. 23 Átmeneti támogatás

12/A. § (1) Az e rendelet szerint nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak odaítélt átmeneti támogatásokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A vissza nem térítendő támogatásként nyújtott átmeneti támogatás teljes összege tekintendő az (1) bekezdés szerinti támogatástartalomnak.

(3) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. december 31-ig hozható.

12/B. § (1) Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 12/A. § (1) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.

(2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható csekély összegű támogatással, ha a támogatáshalmozás nem vezet a 12/A. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.

12/C. § (1) Az a vállalkozás részesülhet átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

12/D. § (1) Ha az egyedi átmeneti támogatás összege meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a támogatást nyújtó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/C. § (3) bekezdése szerinti határidőknek megfelelően továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az egyedi átmeneti támogatásnak a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti adatait a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/D. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtónak és a kedvezményezettnek az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őriznie.

9. Csekély összegű támogatás

13. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(6) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

10. Regionális beruházási támogatás

14. § A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

a) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy

b) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás

valósít meg.

15. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(2) A támogatás igénylője a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést a támogatással érintett üzletben, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére a támogatással érintett üzletben.

16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás – a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió eurót meghaladó elszámolható költségű induló beruházás kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatói döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió eurót meghaladó elszámolható költségű induló beruházás esetén a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték. Egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást.

(4) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(5) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatással érintett üzletben használják fel,

b) az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntartási időszak alatt a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

(6) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szintentartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a 30. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

(7) A beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltségére e rendelet szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, és

b) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja.

(8) Az új eszközre vonatkozó követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatással érintett tárgyi eszköz cseréjéhez a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

17. § (1) A támogatás keretében elszámolható költségek maximális összege

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, ideértve az építés, ingatlanvásárlás költségeit, vagy

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek e rendelet szerinti bérhez kapcsolódó támogatása,

azzal, hogy az a) és b) pont szerinti költségek kombinálhatók is, de nem haladhatják meg az a) vagy a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47–48. és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) az Sztv. 47–48. és 51. §-a szerinti költsége,

c) üzlet felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatás 5. § szerinti összege nem haladhatja meg a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – a munkakör betöltésének napjától számított 24 havi összegét.

(4) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni az üzlet felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

11. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

18. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, még nem történt osztalékfizetés, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

(2) Támogatás nyújtható azon összefonódás útján létrejött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő vállalkozás részére is, amely esetében az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

(3) A vissza nem térítendő támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurónak,

b) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurónak,

c) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurónak

megfelelő forintösszeget.

12. Energiahatékonysági célú beruházási támogatás

19. § (1) A vállalkozások energiamegtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás – a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl – a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

(4) Ha az energiahatékonysági célú beruházás a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, az elszámolható költség ezen beruházás költsége.

(5) Ha az elszámolható költség a (4) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(6) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

13. Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

20. § (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezés beszerzéséhez nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át az (5) és (6) bekezdés esetén,

b) 30%-át a (7) bekezdés esetén.

(3) A támogatási intenzitás a 19. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(4) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően, a támogatás nem függhet a termelés eredményétől, és a támogatás nem ítélhető meg működési célra.

(5) A támogatás keretében a megújuló energia termeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(6) Ha az elszámolható költség az (5) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(7) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (6) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

14. Hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

21. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás igénybevétele esetén a támogatás keretében az 5. § szerinti támogatási összeg tekintetében hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltségének megfelelő, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltségének megfelelő összeg számolható el.

(3) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(5) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely felmondás, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, foglalkoztatott által kezdeményezett munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

15. Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható támogatás

22. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.

(2) A megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző tizenkét hónap átlagához viszonyítva.

(3) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely felmondás, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, a foglalkoztatott által kezdeményezett munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

16. Csekély összegű közszolgáltatási támogatás

23. § (1) Egy vállalkozás és annak kapcsolt vállalkozásai részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás kedvezményezettjének a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

17. Támogatáshalmozás

24. § (1) A kedvezményezett tájékoztatja a támogatót az e rendelet szerint elszámolható költségekhez korábban odaítélt támogatásokról, és a támogató a (2) és (3) bekezdés alapján figyelembe veszi a korábbi támogatásokat az 5. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatási összeg megállapításakor.

(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a 651/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(3) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS LEBONYOLÍTÁSA

18. A költségvetési támogatás igénylésének, döntésének és elszámolásának folyamata

25. § (1) A költségvetési támogatás a lebonyolító szerv részére – a benyújtási határidőn belül az erre a célra fejlesztett elektronikus felületen keresztül – megküldött, cégszerűen aláírt támogatási kérelem benyújtásával igényelhető.

(2) A támogatási kérelem benyújtási határidejét a támogató a lebonyolító szerv és a Kormány honlapján, legkésőbb 2021. április 1-jéig felhívásban közzéteszi.

(3) A támogatási kérelem

a) a támogatást igénylő adatait,

b) a tervezett beruházás ismertetését, adatait és szöveges bemutatását,

c) a támogatást igénylő egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat,

d) az igényelt támogatás mértékét,

e) a támogatás célját és formáját,

f) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat és

g) a kérelem benyújtásának időpontját

tartalmazza.

(4) A támogatási kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, dokumentumokat. A támogató a támogatási kérelem elbírálásához szükséges további információk, adatok, iratok benyújtását is előírhatja.

26. § (1) A támogatási kérelmet a támogatási döntés-előkészítés keretében a lebonyolító szerv formai szempontból megvizsgálja.

(2) Ha a támogatás igénylője a támogatási kérelmet hibásan vagy hiányosan nyújtotta be, és azok jellegüknél fogva pótolhatóak, a lebonyolító szerv nyolcnapos határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – hiánypótlásra szólítja fel a támogatás igénylőjét.

(3) A hiánypótlást a támogatás igénylője a kérelem benyújtására meghatározott felületen nyújtja be. Ha a hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő utolsó napja olyan napra esik, amelyen a lebonyolító szervnél a munka szünetel, a hiánypótlás benyújtási határideje a következő munkanapon jár le.

(4) A határidőn túl beérkezett hiánypótlást a támogató nem köteles figyelembe venni, a kérelem tartalmi értékelése ebben az esetben a rendelkezésre álló dokumentumok alapján történik.

27. § (1) A formai szempontból megfelelő támogatási kérelmet a lebonyolító szerv a támogatónak megküldi.

(2) A támogató a támogatási kérelem tartalmát a következő szakmai szempontok szerint vizsgálja:

a) a támogatási kérelem indokoltsága, célja, részletes szakmai tartalma, komplexitása,

b) a fejlesztés fenntarthatóságának és várható társadalmi hatásának az igénylő általi bemutatása,

c) a fejlesztés eredményeként bővített, korszerűsített üzletnek és üzlethelyiségnek a Településképi Arculati Kézikönyvnek való megfelelés bemutatása,

d) a településen és a környező településeken működő üzletek számának, a napi fogyasztási cikkek hozzáférési lehetősége,

e) a vállalt szolgáltatás nyújtása esetén, az üzlet helye szerinti településen élőknek a vállalt szolgáltatáshoz való hozzáférésének bemutatása,

f) a támogatott tevékenység komplexitása, ha a támogatás igénylője egyéb szolgáltatások biztosítását is vállalja, ideértve az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásában való közreműködést, a közösségi tér kialakítását vagy a gyógyszerek forgalmazását.

(3) A tartalmi vizsgálat során a támogató a lebonyolító szerven keresztül a támogatás igénylőjéhez további kérdéseket intézhet, és dokumentumokat kérhet be. A megkeresésben meg kell jelölni a válaszadás, illetve a dokumentumok biztosításának határidejét. Az e bekezdés szerinti megkeresés során a támogatás igénylője indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal módosíthatja a kérelmét.

28. § (1) A támogatási kérelemről a tartalmi vizsgálatra és a támogatási keretösszegre figyelemmel a támogató – a benyújtási határidő lejártától számított négy hónapon belül – hoz támogatási döntést, amelyről a lebonyolító szerven keresztül tájékoztatja a támogatás igénylőjét.

(2) A támogató döntésében eltérhet a támogatási kérelemtől, a vállalható szolgáltatások és a vállalt szolgáltatás folytatásához szükséges körülmények kialakításához kapcsolódó támogatási tevékenységekkel összefüggésben.

(3) A kérelmező a döntésről való tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a támogatói okirat kiadásához szükséges dokumentumokat, adatokat a támogatónak címezve a lebonyolítói szervnek megküldi.

(4) A megítélt támogatás összegéig támogatási előleg nyújtható. A támogatás folyósítására a támogatói okirat hatálybalépését követő 15 napon belül kerül sor.

29. § (1) A támogatói okiratban – az Ávr.-ben és e rendeletben meghatározottak mellett – meg kell határozni

a) a kedvezményezett vállalását a támogatással érintett üzlet üzemeltetését a támogatott tevékenység – ide nem értve a 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység – megvalósításától számított legalább öt évig (fenntartási időszak),

b) az üzlet olyan nyitvatartási idejét, ami igazodik a településen élők igényeihez,

c) az alapvető napi fogyasztási cikkekre vonatkozó forgalmazási feltételeket, ideértve a minimális cikkszámot, az elérhető árukra vonatkozó minőségi és mennyiségi alapfeltételeket,

d) ha a kedvezményezett a támogatási kérelmében egyéb szolgáltatás biztosításáról vagy közösségi tér kialakításáról is nyilatkozott, a kedvezményezett annak biztosítására, illetve megvalósítására vonatkozó kötelezettségét,

e) a költségvetési támogatás III. Fejezet szerinti jogcímét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntartási időszak számításánál, a fenntartási idő kezdő időpontja a 3. § b) pontja szerinti támogatás esetén az üzlet üzemeltetésének a kereskedelmi hatóság általi nyilvántartásba vétel, engedélyköteles tevékenység esetén a működési engedély kiadásának az időpontja.

19. A támogatás elszámolása

30. § (1) A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó és a kedvezményezett személye nem tekinthető partner-, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

(2) A költségvetési támogatás tekintetében az olyan költségek számolhatók el, amelyek

a) a támogatott tevékenység megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak,

b) a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető, valamint

c) – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet hatálybalépésének napjától a támogatási tevékenység befejezésének a támogatói okiratban meghatározott időpontjáig keletkeztek.

(3) A 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatás esetén a beszámolóhoz csatolni kell a munkáltatót terhelő közterhek megfizetését igazoló dokumentumot.

(4) A 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szükséges eszközök beszerzése esetén kizárólag új állapotú eszközre fordított támogatási összeg számolható el.

(5) A beszámolóhoz az Ávr.-ben meghatározottak szerinti szakmai beszámolót kell csatolni, amely megfelelő részletességgel és dokumentáltan tartalmazza a támogatott tevékenység megvalósulását.

(6) Regionális beruházási támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, valamint megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetében támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatott beruházás megkezdésére a támogatási kérelem benyújtásáig nem került sor.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában a beruházás megkezdésének napja:

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

31. § (1) A kedvezményezettnek a teljes, a támogatási tartalmat bemutató beszámolót legkésőbb a megvalósítási időszak végét követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania a lebonyolító szervnek.

(2) Az Ávr.- ben meghatározottak szerint a beszámolóhoz csatolni kell a beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt. Az összesítő tartalmazza az elszámolás részét képező költséget igazoló számviteli bizonylatok sorszámát, típusát (így különösen számla, bérkifizetési összesítő, számlakivonat), a kiállításának keltét, a teljesítésének dátumát, a gazdasági esemény rövid leírását, nettó összegét, bruttó összegét, a támogatás terhére elszámolt összeget, a számviteli bizonylat kiállítójának nevét, adószámát, a pénzügyi teljesítés időpontját, valamint a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását.

(3) A lebonyolító szerv a támogatás felhasználását a kedvezményezett által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi. Indokolt esetben az ellenőrzés során további dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok is bekérhetők.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján szükséges, a lebonyolító szerv – legfeljebb egy alkalommal – 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.

(5) Ha a kedvezményezett a részére teljesített előleggel történő beszámolási kötelezettségének – a hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, a lebonyolító értesítése alapján a támogató dönt a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségéről.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezések

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

20/A. 24 Átmeneti rendelkezések

32/A. § E rendeletnek a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 352/2021. (VI. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 5. § (1) bekezdés d) és e) pontját, valamint 5. § (1a) bekezdését a Módr1. hatálybalépését25 megelőzően benyújtott, és még el nem bírált támogatási kérelmekre is alkalmazni kell.

21. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. §26 Ez a rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13–14., 22., 32–33., 38. és 41. cikke és

d) az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1

A 2. § 18a. pontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

2

A 2. § 35a. pontját a 290/2021. (V. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

3

Az 5. § (1) bekezdés d) pontja a 352/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (1) bekezdés e) pontját a 352/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

5

Az 5. § (1a) bekezdését a 352/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 6. § b) pont bc) alpontja a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállaíptott szöveg.

7

A 6. § b) pont bf) alpontja a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 6. § b) pont bh) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 6. § b) pont bi) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 6. § c) pont ca) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 6. § c) pont cc) alpontja a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 6. § c) pont ce) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

13

A 6. § c) pont cf) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

14

A 6. § c) pont cg) alpontját a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

15

A 8. § (8) bekezdése a 290/2021. (V. 31.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

16

A 9/A. §-t a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

17

A 11. § (1) bekezdés b) pontja a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 11. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 11. § (5) bekezdését a 290/2021. (V. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

20

A 12. § (1a) bekezdését a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

21

A 12. § (2) bekezdése a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 12. § (6) bekezdés a) pontja a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 8/A. alcímet (12/A–12/D. §) a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

24

A 20/A. alcímet (32/A. §-t) a 352/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

25

A hatálybalépés időpontja 2021. június 25.

26

A 33. § a 226/2021. (V. 4.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére