2021. évi LXV. törvény indokolás
2021. évi LXV. törvény indokolás
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) új fogalommal bővül, amely magyar befektetők külföldi befektetése esetén a tisztázza, hogy a magyar befektetők külföldi befektetésének minősül, ha a befektetést nem egy devizabelföldi gazdálkodó szervezet közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg, tehát a magyar befektetés csak közvetetten valósul meg. Az Exim törvény módosításával egyértelművé lehet tenni, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett befektetés finanszírozható, illetve garantálható a kormány kifektetési stratégiája keretében.
Az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minden esetben szükséges az exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítás, illetve viszontbiztosítás nyújtását bejelenteni az Európai Bizottság részére (pl. a csoportmentességi rendeletek esetén), az Exim törvény ennek megfelelő pontosítást tartalmaz.
Az Eximbank és a MEHIB a költségvetési lehívásokat követően az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján a Magyar Állam nevében hajtja be a követeléseket a Magyar Állam javára, a lehívásokat megelőzően pedig a MEHIB kármegelőzési, kárenyhítési lépéseket tesz az adóssal szembeni követelések behajtása érdekében, amelynek sikeressége esetén a Magyar Állam készfizető kezességének igénybevétele akár egészben, akár részben elkerülhető. Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban az mutatják, hogy a behajtási kötelezettség teljesítése során sok esetben peres eljárásokra is sor kerül, ami főleg a választottbírósági eljárásoknál tetemes összeget jelent. Előfordulhat, hogy az adóson nem lehet behajtani még a tőkekövetelést sem, ugyanakkor az Eximbankot és a MEHIB-et jelentős mértékű behajtási, ügyvédi költség terheli, ugyanis e követelésekről nem mondhatnak le, mert az Állam ügynökeként kell eljárniuk. A módosítás lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés az eredménytelen behajtási tevékenység esetén is hozzájárul a Bank és Biztosító esetében a felmerült behajtási költségek viseléséhez utólagos elszámolás keretében, ugyanígy abban az esetben is, ha az Eximbank és a MEHIB sikeres kármegelőzési, kárenyhítési tevékenységének köszönhetően nem kerül sor az állami kezesség igénybevételére
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Exim törvény 2. § (1) bekezdése és a 3. § (2) bekezdése ugyan rögzíti, de nem határozza meg, hogy milyen ügyletek tartozhatnak a magyar befektetők külföldi befektetése körébe. A külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez esetén a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetést nem minden esetben közvetlenül a magyar befektető valósítja meg, hanem ehhez a célországban szükséges egy önálló entitást létrehoznia. Figyelemmel arra, hogy a magyar befektetők külföldi befektetése körébe tartozó ügyletek körét mind az Eximbank mind a MEHIB tekintetében egységesen szükséges kezelni és erre vonatkozó részletszabályokat jelenleg csak a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. c) és 4. § (1) bek. e) pontjai határoznak meg a magyar befektetők közvetett tőkebefektetésének MEHIB által történő biztosíthatóságáról, az Exim törvény módosításával egyértelművé lehet tenni mindkét intézmény tekintetében, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett befektetés finanszírozható illetve garantálható a kormány kifektetési stratégiája keretében.
Az Exim törvény ennek megfelelően kiegészítésre kerül egy új fogalommal, amely magyar befektetők külföldi befektetése esetén a tisztázza, hogy a magyar befektetők külföldi befektetésének minősül, ha a befektetést nem egy devizabelföldi gazdálkodó szervezet közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg, tehát a magyar befektetés csak közvetetten valósul meg. A módosítás csupán technikai jellegű, az az értelmezés és a jogszabályok közötti konzisztencia megteremtése érdekében szükséges, tevékenység-bővülést nem jelent sem az Eximbank, sem a MEHIB számára.
2. §
A MEHIB által exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtásához akkor kapcsolódhat állami készfizető kezesség, ha azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást. Az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minden esetben szükséges az adott intézkedést bejelenteni az Európai Bizottság részére (pl. a csoportmentességi rendeletek esetén), az Exim törvény ennek megfelelő pontosítást tartalmaz.
3. §
Az Eximbank és a MEHIB a költségvetési lehívásokat követően a Magyar Állam nevében hajtja be a követeléseket a Magyar Állam javára. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a behajtási kötelezettség teljesítése során peres eljárásokra is sor kerül, ami főleg a választottbírósági eljárásoknál jelentős anyagi vonzattal jár. Adott esetben előfordulhat, hogy az adóson nem lehet behajtani még a tőkekövetelést sem, ugyanakkor az Eximbankot és a MEHIB-et tetemes behajtási, ügyvédi költség terheli, ugyanis ezen követelésekről azok nem mondhatnak le, lévén, hogy a részvénytársaságoknak az eljárás során az Állam ügynökeiként kell eljárniuk. A módosítás lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés az eredménytelen behajtási tevékenység esetén is hozzájárul a Bank és Biztosító esetében a felmerült behajtási költségek viseléséhez utólagos elszámolás keretében, ugyanígy abban az esetben is, ha az Eximbank és a MEHIB sikeres kármegelőzési, kárenyhítési tevékenységének köszönhetően nem kerül sor az állami kezesség igénybevételére.
4. §
A gyakorlatban az Exim törvényben jelenleg meghatározott két munkanap nem elégséges ahhoz, hogy az MNB bejelentési eljáráshoz az érintett személytől beszerzésre kerüljenek a kinevezés feltételeit igazoló szükséges dokumentumok, ezért szükséges a törvényi határidő meghosszabbítása.
5. §
Pontosító célú szövegcserés technikai módosítás, amelyre az Exim törvény 8/A. §-ának megváltoztatása miatt volt szükség.
6. §
Az Exim törvény 8/A. §-ának módosítása miatt szükséges technikai módosítás.
7. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás