68/2021. (XII. 30.) ITM rendelet

a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól

2023.01.01.

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG kibocsátás) értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító az 1. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 4. vagy 5. pontjában, és az e_l érték – e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ha egyes tényezők esetében az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

(2) A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátásának értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a 2. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került, és a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 4. pontjában, és az e_l érték – ennek a biomasszából előállított tüzelőanyagokra a 2. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a 2. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

2. § Az azonos típusú, de eltérő mennyiségű, eltérő kibocsátási értékű termékek összevonása, összekeverése során az összekeveréssel előállított összevont termékmennyiség kibocsátási komponenseit vagy az ÜHG kibocsátás elkerülését tömegmérleg-módszerrel is meg lehet határozni, ha a módszer

a) megengedi az eltérő fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyag- vagy üzemanyagszállítmányok összekeverését,

b) lehetővé teszi a különböző energiatartalmú nyersanyagok szállítmányainak összekeverését további feldolgozás céljából, amennyiben a szállítmányok méretét energiatartalmuknak megfelelően igazítják ki,

c) előírja, hogy az a) pontban említett szállítmányok fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőivel és méretével kapcsolatos információk a keverékhez rendelve maradjanak, valamint

d) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összege és előírja, hogy ezt az egyensúlyt megfelelő időn belül el kell érni.

3. § A tömegmérleg-rendszer biztosítja, hogy minden egyes szállítmányt csak egyszer vegyenek figyelembe a megújuló forrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztásának kiszámításához, és információt tartalmaz arról, hogy a szállítmány előállítása részesült-e támogatásban, továbbá ha igen, akkor a támogatási rendszer típusáról is.

4. § (1) A feldolgozott szállítmány fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit kiigazítják, és a (2) és (3) bekezdés szerint a végtermékhez rendelik.

(2) Ha egyetlen végtermék készül, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval igazítja ki, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítására szánt végtermék és az eljáráshoz felhasznált nyersanyagok arányát fejezi ki.

(3) Ha több végtermék készül, és azokat bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, mindegyik végtermékre külön átváltási együtthatót és külön tömegmérleget alkalmaznak.

5. § Tényleges érték alkalmazása esetén a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a számítás megfelelőségét önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszer keretében független auditot végző tanúsító szerv által kiadott nyilatkozattal (tanúsítvánnyal) igazolja.

6. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

7. § (1) Ez a rendelet

aa) ¹ a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontjának, 30. cikk (1) és (2) bekezdésének, 31. cikk (1) bekezdésének, valamint V. és VI. mellékletének,

b) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5–6. pontjának és IV. mellékletének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8. §²

1. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez³

1. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása

1.1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:

1.1.1. A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:

E = e_ec + e_l + e_p + e_td + e_u - e_sca - e_ccs - e_ccr, ahol

E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;

e_ec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;

e_l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;

e_p = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

e_td = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;

e_u = a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátások;

e_sca = a talaj széntartalmának növekedéséből származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;

e_ccs = a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és

e_ccr = a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.

A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

1.1.2. A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon számítandó ki (E), azonban a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátás hozzáadása is szükséges, a következők szerint:

1.1.2.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12890$A1k$Amk246$BBMP_0.png

1.1.2.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12890$A2k$Amk246$BBMP_0.png

ahol

EC _h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

η_el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.

η_h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.

1.1.2.3. A hasznos hőt villamosenergiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamosenergia vagy mechanikai energia esetében:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12890$A3k$Amk246$BBMP_0.png

1.1.2.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12890$A4k$Amk246$BBMP_0.png

ahol:

EC_h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

η_el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamosenergiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

η_h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

C_el = Az exergia aránya a villamosenergián és/vagy mechanikai energián belül, 100%-ban rögzítve (C_el = 1).

C_h = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).

A Carnot-hatásfok (C_h) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12891$A1k$Amk246$BBMP_0.png

ahol

T_h = A végponton leadott hasznos hő abszolút hőmérséklete (kelvin).

T₀ = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a C_h a következő módon is meghatározható:

C_h = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

b) „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

c) „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.2. A bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kifejezni:

1.2.1. a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO₂ grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO_2eq/MJ);

1.2.2. a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (EC) az egy MJ végső fogyasztói energiára (hő vagy villamosenergia) jutó CO₂ grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO_2eq /MJ).

Fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamosenergia között (mint az 1.1. b) alpontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra (1).

Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (e_ec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO₂eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO₂-egyenértékre (gCO₂eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12891$A2k$Amk246$BBMP_0.png

ahol:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12891$A3k$Amk246$BBMP_0.png

Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12891$A4k$Amk246$BBMP_0.png

1.3. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:

1.3.1. a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás: MEGTAKARÍTÁS = (E F_(t) - E _B)/E F_(t),

ahol

E_B = a bioüzemanyag használatából eredő összes kibocsátás; és

E_F(t) = a közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás.

1.3.2. a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamosenergia esetében az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:

MEGTAKARÍTÁS = (ECF₍_h&_c,el₎ - ECB₍_h&c,el₎)/ECF ₍_h&c,el₎,

ahol

ECB₍_h&_c,el₎ = a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás; és

ECF₍_h&_c,el₎ = fosszilis üzemanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.

1.4. Az 1.1. pont alkalmazásában a CO₂, N₂O és CH₄ üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO₂-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:

CO₂: 1

N₂O: 298

CH₄: 25

1.5. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, e_ec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.

1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában foglalt számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás e_sca (például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a pontban felsorolt gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).

1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

e_l = (CS_R - CS_A) × 3,664 × 1/20 × 1/P - e_B, (4)

ahol

e_l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO₂-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A „szántó” (5) és az „évelő növényekkel borított szántó” (6) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CS_R = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy - ha az későbbi - a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CS_A = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy - ha az korábbi - a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

e_B = 29 gCO₂eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek az 1.8. pontban meghatározott feltételek.

1.8. A 29 gCO₂eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és

b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.

A 29 gCO₂eq /MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb 20 évig érvényes, feltéve hogy a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.

1.9. „Súlyosan degradálódott földterület”: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.

1.10. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (e_p) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem. A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamosenergia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.

A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.

1.11. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (e_td) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e alpont hatálya alá.

1.12. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, e_u, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekinteni.

A használt üzemanyag használatából adódó, a CO₂-tól eltérő üvegházhatású gázok (CH₂ és N₂O) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó eu tényezőbe.

1.13. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az e_p értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (e_ccs) csak azok a kibocsátott CO₂ leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.

1.14. A szén-dioxid-leválasztásából és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (eccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO₂-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén-dioxid biomassza eredetű és azt a fosszilis CO₂ helyettesítésére használják kereskedelmi termékek előállításában és szolgáltatásokban.

1.15. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az ÜHG kibocsátást meg kell osztani a villamosenergia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (C_h) értékével:

https://net.jogtar.hu/get-doc-resource?resourceid=gp2_16_A2100068$BITM__999_a2100068itm$A12893$A1k$Amk246$BBMP_0.png

ahol

T_h = A végponton leadott hasznos hő abszolút hőmérséklete (kelvin).

T₀ = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a C_h a következő módon is meghatározható:

C_h = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mechanikai energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energiabevitel értékével történő elosztásával kapunk meg.

E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.15.1. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

1.15.2. „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

1.15.3. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.16. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián és a hőenergián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamosenergia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) ÜHG kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés esetében a számítás a 15. pontban foglaltak szerint történik.

1.17. Az 1.16. alpontban foglalt számítás céljaira a szétosztandó kibocsátások az e_ec + e_l + e_sca + az e_p, e_td, e_ccs és e_ccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében az összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat és a maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és a diófélék héját, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.

A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított üzemanyagok esetében az 1.16. alpontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.

1.18. A bioüzemanyagok esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag-komparátor (E_F(t)) 94 gCO₂eq/MJ.

A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor EC_F(e) 183 gCO₂eq/MJ.

A hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor EC_F(_h&c₎ 80 gCO₂eq/MJ.

2. A bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek

2.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „e_ec” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint, a talajból származó N₂O-kibocsátásokat is beleértve

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol	9,6	9,6
3.	kukoricaetanol	25,5	25,5
4.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével	27,0	27,0
5.	cukornádetanol	17,1	17,1
6.	az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
7.	a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
8.	repce-biodízel	32,0	32,0
9.	napraforgó-biodízel	26,1	26,1
10.	szójabab-biodízel	21,2	21,2
11.	pálmaolaj-biodízel	26,0	26,0
12.	használt sütőolajból előállított biodízel	0	0
13.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (7)	0	0
14.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	33,4	33,4
15.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	26,9	26,9
16.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	22,1	22,1
17.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból	27,3	27,3
18.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	0	0
19.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj	0	0
20.	tiszta növényi olaj repcéből	33,4	33,4
21.	tiszta növényi olaj napraforgóból	27,2	27,2
22.	tiszta növényi olaj szójababból	22,2	22,2
23.	tiszta növényi olaj pálmaolajból	27,1	27,1
24.	tiszta olaj használt sütőolajból	0	0
25.	növényi hulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel	0	0
26.	biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként	0	0
27.	biogáz nedves trágyából sűrített földgázként	0	0
28.	biogáz száraz trágyából sűrített földgázként	0	0

2.2. Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „e_ec” kizárólag a talajból származó N₂O-kibocsátás (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „e_ec” táblázatban)

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol	4,9	4,9
3.	kukoricaetanol	13,7	13,7
4.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével	14,1	14,1
5.	cukornádetanol	2,1	2,1
6.	az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
7.	a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
8.	repce-biodízel	17,6	17,6
9.	napraforgó-biodízel	12,2	12,2
10.	szójabab-biodízel	13,4	13,4
11.	pálmaolaj-biodízel	16,5	16,5
12.	használt sütőolajból előállított biodízel	0	0
13.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (7)	0	0
14.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	18,0	18,0
15.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	12,5	12,5
16.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	13,7	13,7
17.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból	16,9	16,9
18.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	0	0
19.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (7)	0	0
20.	tiszta növényi olaj repcéből	17,6	17,6
21.	tiszta növényi olaj napraforgóból	12,2	12,2
22.	tiszta növényi olaj szójababból	13,4	13,4
23.	tiszta növényi olaj pálmaolajból	16,5	16,5
24.	tiszta olaj használt sütőolajból	0	0

2.3. A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „e_p” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	18,8	26,3
3.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	9,7	13,6
4.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	13,2	18,5
5.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	7,6	10,6
6.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	27,4	38,3
7.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	15,7	22,0
8.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	20,8	29,1
9.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	14,8	20,8
10.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	28,6	40,1
11.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,8	2,6
12.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	21,0	29,3
13.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	15,1	21,1
14.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	30,3	42,5
15.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,5	2,2
16.	cukornádetanol	1,3	1,8
17.	az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
18.	a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
19.	repce-biodízel	11,7	16,3
20.	napraforgó-biodízel	11,8	16,5
21.	szójabab-biodízel	12,1	16,9
22.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	30,4	42,6
23.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	13,2	18,5
24.	használt sütőolajból előállított biodízel	9,3	13,0
25.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	13,6	19,1
26.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	10,7	15,0
27.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	10,5	14,7
28.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	10,9	15,2
29.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	27,8	38,9
30.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	9,7	13,6
31.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	10,2	14,3
32.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	14,5	20,3
33.	tiszta növényi olaj repcéből	3,7	5,2
34.	tiszta növényi olaj napraforgóból	3,8	5,4
35.	tiszta növényi olaj szójababból	4,2	5,9
36.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	22,6	31,7
37.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	4,7	6,5
38.	tiszta olaj használt sütőolajból	0,6	0,8
39.	növényi hulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel	9	13
40.	biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként	14	20
41.	biogáz nedves trágyából sűrített földgázként	8	11
42.	biogáz száraz trágyából sűrített földgázként	8	11

2.4. Csak az olajextrahálásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (ezek már szerepelnek a feldolgozás során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „e_p” táblázatban)

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	repce-biodízel	3,0	4,2
3.	napraforgó-biodízel	2,9	4,0
4.	szójabab-biodízel	3,2	4,4
5.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	20,9	29,2
6.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	3,7	5,1
7.	használt sütőolajból előállított biodízel	0	0
8.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	4,3	6,1
9.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	3,1	4,4
10.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	3,0	4,1
11.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	3,3	4,6
12.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	21,9	30,7
13.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	3,8	5,4
14.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	0	0
15.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	4,3	6,0
16.	tiszta növényi olaj repcéből	3,1	4,4
17.	tiszta növényi olaj napraforgóból	3,0	4,2
18.	tiszta növényi olaj szójababból	3,4	4,7
19.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	21,8	30,5
20.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	3,8	5,3
21.	tiszta olaj használt sütőolajból	0	0

2.5. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „e_td” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	2,3	2,3
3.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	2,3	2,3
4.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,3	2,3
5.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,3	2,3
6.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,3	2,3
7.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,3	2,3
8.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
9.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	2,2	2,2
10.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
11.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
12.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	2,2	2,2
13.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
14.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
15.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	2,2	2,2
16.	cukornádetanol	9,7	9,7
17.	az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
18.	a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
19.	repce-biodízel	1,8	1,8
20.	napraforgó-biodízel	2,1	2,1
21.	szójabab-biodízel	8,9	8,9
22.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	6,9	6,9
23.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	6,9	6,9
24.	használt sütőolajból előállított biodízel	1,9	1,9
25.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	1,6	1,6
26.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	1,7	1,7
27.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	2,0	2,0
28.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	9,2	9,2
29.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	7,0	7,0
30.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	7,0	7,0
31.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	1,7	1,7
32.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	1,5	1,5
33.	tiszta növényi olaj repcéből	1,4	1,4
34.	tiszta növényi olaj napraforgóból	1,7	1,7
35.	tiszta növényi olaj szójababból	8,8	8,8
36.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	6,7	6,7
37.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	6,7	6,7
38.	tiszta olaj használt sütőolajból	1,4	1,4
39.	növényi hulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel	1	1
40.	biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként	3	3
41.	biogáz nedves trágyából sűrített földgázként	5	5
42.	biogáz száraz trágyából sűrített földgázként	4	4

2.6. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: ezek már szerepelnek az e melléklet 1. pontjában meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (e_td) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag a növények vagy az olaj tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	1,6	1,6
3.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	1,6	1,6
4.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
5.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
6.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
7.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
8.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	1,6	1,6
9.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
10.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
11.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
12.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	1,6	1,6
13.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
14.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
15.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradékanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	1,6	1,6
16.	cukornádetanol	6,0	6,0
17.	az etil-terc-butil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része	Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő.
18.	a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásból származó etanolból előállított része	Az etanol előállítási módéval megegyezőnek tekintendő.
19.	repce-biodízel	1,3	1,3
20.	napraforgó-biodízel	1,3	1,3
21.	szójabab-biodízel	1,3	1,3
22.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	1,3	1,3
23.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	1,3	1,3
24.	használt sütőolajból előállított biodízel	1,3	1,3
25.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	1,3	1,3
26.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	1,2	1,2
27.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	1,2	1,2
28.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	1,2	1,2
29.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	1,2	1,2
30.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	1,2	1,2
31.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	1,2	1,2
32.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	1,2	1,2
33.	tiszta növényi olaj repcéből	0,8	0,8
34.	tiszta növényi olaj napraforgóból	0,8	0,8
35.	tiszta növényi olaj szójababból	0,8	0,8
36.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	0,8	0,8
37.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	0,8	0,8
38.	tiszta olaj használt sütőolajból	0,8	0,8

3. A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	30,7	38,2
3.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	21,6	25,5
4.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	25,1	30,4
5.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	19,5	22,5
6.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	39,3	50,2
7.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	27,6	33,9
8.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	48,5	56,8
9.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	42,5	48,5
10.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	56,3	67,8
11.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	29,5	30,3
12.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	50,2	58,5
13.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	44,3	50,3
14.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	59,5	71,7
15.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))	30,7	31,4
16.	cukornádetanol	28,1	28,6
17.	az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
18.	a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
19.	repce-biodízel	45,5	50,1
20.	napraforgó-biodízel	40,0	44,7
21.	szójabab-biodízel	42,2	47,0
22.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	63,3	75,5
23.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	46,1	51,4
24.	használt sütőolajból előállított biodízel	11,2	14,9
25.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	15,2	20,7
26.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	45,8	50,1
27.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	39,4	43,6
28.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	42,2	46,5
29.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	62,1	73,2
30.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	44,0	47,9
31.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	11,9	16,0
32.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	16,0	21,8
33.	tiszta növényi olaj repcéből	38,5	40,0
34.	tiszta növényi olaj napraforgóból	32,7	34,3
35.	tiszta növényi olaj szójababból	35,2	36,9
36.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	56,4	65,5
37.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	38,5	40,3
38.	tiszta olaj használt sütőolajból	2,0	2,2
39.	növényi hulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel	10	14
40.	biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként	17	23
41.	biogáz nedves trágyából sűrített földgázként	13	16
42.	biogáz száraz trágyából sűrített földgázként	12	15

4. A bioüzemanyagok jellemző és alapértelmezett értékei, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag-előállítási mód	Üvegházhatásúgáz- kibocsátás-megtakarítás -jellemző érték	Üvegházhatásúgáz- kibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	67%	59%
3.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	77%	73%
4.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	73%	68%
5.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	79%	76%
6.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	58%	47%
7.	cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	71%	64%
8.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	48%	40%
9.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	55%	48%
10.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	40%	28%
11.	kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	69%	68%
12.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)	47%	38%
13.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	53%	46%
14.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	37%	24%
15.	egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyag, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))	67%	67%
16.	cukornádetanol	70%	70%
17.	az etil-terc-butiléter (ETBE) megújuló forrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
18.	a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásokból előállított része	az etanol előállítási módéval megegyező
19.	repce-biodízel	52%	47%
20.	napraforgó-biodízel	57%	52%
21.	szójabab-biodízel	55%	50%
22.	pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)	33%	20%
23.	pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	51%	45%
24.	használt sütőolajból előállított biodízel	88%	84%
25.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)	84%	78%
26.	hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből	51%	47%
27.	hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból	58%	54%
28.	hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból	55%	51%
29.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	34%	22%
30.	hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	53%	49%
31.	hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból	87%	83%
32.	állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)	83%	77%
33.	tiszta növényi olaj repcéből	59%	57%
34.	tiszta növényi olaj napraforgóból	65%	64%
35.	tiszta növényi olaj szójababból	63%	61%
36.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)	40%	30%
37.	tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)	59%	57%
38.	tiszta olaj használt sütőolajból	98%	98%

5. Becsült jellemző és alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok esetében, amelyek 2016-ban nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

	A	B	C
1.	Bioüzemanyag-előállítási mód	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - jellemző érték	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.	búzaszalma-etanol	85 %	83 %
3.	hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	83 %	83 %
4.	termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	82 %	82 %
5.	hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	83 %	83 %
6.	termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	82 %	82 %
7.	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	84 %	84 %
8.	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	83 %	83 %
9.	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	84 %	84 %
10.	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	83 %	83 %
11.	Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	89 %	89 %
12.	Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	89 %	89 %
13.	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	89 %	89 %
14.	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	89 %	89 %
15.	a metil-terc-butiléter (MTBE) megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6. Becsült diszaggregált alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében, amelyek 2016-ban nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon

6.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „e_ec” az 1. pontban meghatározottak szerint, az N₂O-kibocsátásokat is beleértve (a hulladékfa- vagy termesztettfa-nyesedéket is beleértve)

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	1,8	1,8
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	3,3	3,3
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	8,2	8,2
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	3,3	3,3
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	8,2	8,2
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	3,1	3,1
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	7,6	7,6
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	3,1	3,1
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	7,6	7,6
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,5	2,5
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,5	2,5
13	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,5	2,5
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,5	2,5
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6.2. Diszaggregált alapértelmezett értékek a talajból eredő N₂O-kibocsátásokra vonatkozóan (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „e_ec” táblázatban)

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	0	0
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	0	0
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	4,4	4,4
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	0	0
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	4,4	4,4
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	0	0
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	4,1	4,1
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	0	0
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	4,1	4,1
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
13	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6.3. Diszaggregált alapértelmezett értékek a feldolgozásra vonatkozóan: „e_p” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	4,8	6,8
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	0,1	0,1
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	0,1	0,1
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	0,1	0,1
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	0,1	0,1
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	0	0
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	0	0
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	0	0
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	0	0
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
13	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	0	0
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6.4. A szállításra és elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „e_td” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	7,1	7,1
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	12,2	12,2
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	8,4	8,4
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	12,2	12,2
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	8,4	8,4
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	12,1	12,1
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	8,6	8,6
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	12,1	12,1
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	8,6	8,6
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	7,7	7,7
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	7,9	7,9
13	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	7,7	7,7
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	7,9	7,9
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6.5. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet 1. pontjában meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (e_td) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag az alapanyag tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	1,6	1,6
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	1,2	1,2
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	1,2	1,2
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	1,2	1,2
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	1,2	1,2
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	2,0	2,0
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	2,0	2,0
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	2,0	2,0
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	2,0	2,0
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,0	2,0
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,0	2,0
13	Dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,0	2,0
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	2,0	2,0
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

6.6. A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

	A	B	C
1	Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód	Üvegházhatású gázkibocsátás - jellemző érték (gCO₂eq/MJ)	Üvegházhatású gázkibocsátás - alapértelmezett érték (gCO₂eq/MJ)
2	búzaszalma-etanol	13,7	15,7
3	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	15,6	15,6
4	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva	16,7	16,7
5	hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	15,6	15,6
6	termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva	16,7	16,7
7	hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	15,2	15,2
8	termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva	16,2	16,2
9	hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva	15,2	15,2
10	termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva	16,2	16,2
11	Fischer-Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	10,2	10,2
12	Fischer-Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	10,4	10,4
13	dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	10,2	10,2
14	metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával	10,4	10,4
15	az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része	a metanol előállítási módjával megegyező

Megjegyzések:

(1) A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés.

(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (e_ec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (e_ec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.

(3) Ennek ténye például a talaj kötöttszénkészletének összehasonlító mérésével igazolható: ha például az első mérésre a termesztés megkezdése előtt, a későbbiekre pedig rendszeres időközönként, több év távlatában kerül sor. Ebben az esetben mielőtt a második mérés adatai rendelkezésre állnának, a talaj kötöttszénkészletének növekedését reprezentatív kísérletek vagy talajmodellek alapján végzett becsléssel meg lehet adni. A második mérést követően a tényleges mérésekkel nyert adatok szolgálnak alapul a növekedés tényének és nagyságrendjének megállapításához.

(4) A CO₂ molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).

(7) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

(8) A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.

(9) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

(10) A kapcsolt energiatermelést végző létesítményben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében a kapcsolt energiatermelést végző létesítményből származik.

2. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez

1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása

1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

1.1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott, a villamos energiává, fűtő- vagy hűtőenergiává való átalakítás előtti ÜHG-kibocsátást a következő képlettel kell kiszámítani:

E = e_ec + e_l + e_p + e_td + e_u – e_sca – e_ccs – e_ccr,

ahol

E = az üzemanyag előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás;

e_ec= a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;

e_l= a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;

e_p= a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

e_td= a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;

e_u= a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátások;

e_sca= a talaj széntartalmának növekedéséből származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;

e_ccs= a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és

e_ccr= a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.

A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.

1.1.2. Amennyiben a biogáz vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben több különböző táptalaj kombinált fermentációja történik, az ÜHG kibocsátás jellemző és alapértelmezett értékeit a következők szerint kell kiszámítani:

ahol

E = a meghatározott táptalaj-keverék kombinált fermentációja során előállított biogáz vagy biometán egy MJ-jára jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás

S_n= Az „n” alapanyag részaránya az energiatartalmon belül

E_n= Kibocsátás gCO₂/MJ-ban az „n” módra vonatkozóan, az e melléklet 3. pontjában foglaltak szerint (*)

ahol

P_n= energiahozam [MJ] a nedves „n” alapanyag egy kilogrammjára (**)

W_n= az „n” táptalaj súlyozó tényezője, amelyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

ahol:

I_n = az „n” táptalaj üzembe bevitt éves mennyisége [a friss anyag tonnájára vonatkoztatva]

AM_n = az „n” táptalaj átlagos éves nedvességtartalma [kg víz/kg friss anyag]

SM_n = szokásos nedvességtartalom az „n” táptalaj esetében (***).

(*) Ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás és trágyakezelés okán ehhez hozzá kell adni egy 45 gCO₂eq/MJ trágya értékű bónuszt (– 54 kg CO₂eq/t friss anyag).

(**) A jellemző és alapértelmezett értékek kiszámításához a következő P_n értékeket kell használni:

P(kukorica): 4,16 [MJ_biogáz/kg _{nedves kukorica 65 % nedvességtartalommal}]

P(trágya): 0,50 [MJ_biogáz/kg _{nedves trágya 90 % nedvességtartalommal}]

P(biohulladék): 3,41 [MJ_biogáz/kg _{nedves biohulladék 76 % nedvességtartalommal}]

(***) A táptalaj szokásos nedvességtartalma (SM_n) esetében a következő értékeket kell használni:

SM(kukorica): 0,65 [kg víz/kg friss anyag]

SM(trágya): 0,90 [kg víz/kg friss anyag]

SM(biohulladék): 0,76 [kg víz/kg friss anyag]

1.1.3. Amennyiben villamos energia vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben az „n” kombinált fermentációja történik, a biogáz illetve a biometán üvegházhatásúgáz-kibocsátásának tényleges értékeit a következők szerint kell kiszámítani:

ahol

E = a biogáz vagy biometán előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás;

S_n = az „n” alapanyag részaránya az üzemben felhasznált anyagbevitelen belül;

e_ec,n= az „n” nyersanyag kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;

e_{td,alapanyag,n}= az „n” alapanyagnak az üzembe való szállítása során keletkező kibocsátások;

e_l,n= a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások az „n” alapanyag esetében;

e_sca = az „n” alapanyag esetében a jobb mezőgazdasági gazdálkodásból eredő kibocsátásmegtakarítások (*);

e_p = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

e_td,termék= a biogáz és/vagy biometán szállítása és elosztása során keletkező kibocsátás;

e_u = a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátás, azaz az elégetése során kibocsátott üvegházhatású gázok;

e_ccs = a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és

e_ccr = a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.

(*) Az e_sca esetében ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként a biogáz és a biometán előállításához, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás miatt figyelembe kell venni egy 45 gCO₂eq/MJ trágya értékű bónuszt.

1.1.4. A biomasszából előállított tüzelőanyagok használatából származó ÜHG kibocsátást, amelybe beleértendő a villamos energiává, hő- és/vagy hűtési energiává való átalakításából származó kibocsátás is, a következőképpen kell kiszámítani:

1.1.4.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:

1.1.4.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:

ahol

EC_h,el= A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

h_el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

h_h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

1.1.4.3. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mechanikai energia esetében:

1.1.4.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:

ahol:

EC_h,el= A végső energiahordozóból származó összes ÜHG kibocsátás.

E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes ÜHG kibocsátása.

h_el = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves energia energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

h_h = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált energia energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

C_el = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mechanikai energián belül, 100 %-ban rögzítve (C_el= 1).

C_h = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).

A Carnot-hatásfok (C_h) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:

ahol:

T_h= A végponton leadott hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).

T₀ = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:

C_h = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

i. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

ii. „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

iii. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.2. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

1.2.1. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból eredő ÜHG kibocsátást (E) az egy MJ biomasszából előállított tüzelőanyagra jutó CO₂ grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO_2eq/MJ);

1.2.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból nyert hő- vagy villamos energiából eredő ÜHG kibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO₂ grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO_2eq/MJ).

A fűtési és hűtési energia termelésével járó kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.1.d) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra. (1)

Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (e_ec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO_2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO₂ -egyenértékre (gCO2eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):

ahol

Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1.3. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:

1.3.1. a biomasszából előállított, közlekedési célú tüzelőanyagok használatából eredő ÜHG kibocsátás-megtakarítás:

MEGTAKARÍTÁS = (E_F(t)– E_B)/E_F(t)

ahol

E_B = a közlekedési üzemanyagként használt bioüzemanyagokból eredő összes kibocsátás; és

E_F(t)= a közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás

1.3.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az ÜHG kibocsátás-megtakarítás:

MEGTAKARÍTÁS = (EC_F(h&c,el)– EC_B(h&c,el))/EC_F _(h&c,el)

ahol

EC_B(h&c,el)= a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás;

EC_F(h&c,el)= fosszilis üzemanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.

CO₂: 1

N₂O: 298

CH₄: 25

1.5. A nyersanyagok kinyerése, betakarítása vagy termelése során keletkező kibocsátásokba (e_ec) beletartoznak a kinyerési, betakarítási vagy termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó – a tényleges értékek helyett használható – becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.

Az erdőgazdálkodásból származó biomassza termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó – a tényleges értékek helyett használható – becslések levezethetők a termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó, nemzeti szinten az egyes földrajzi területekre kiszámított átlagokból.

1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában említett számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás (például csökkentett talajművelésre vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért kibocsátásmegtakarítás (e_sca) csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).

1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (e_l) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

e_l= (CS_R – CS_A) ´ 3,664 ´ 1/20 ´ 1/P – e_B (4)

ahol

e_l = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves ÜHG kibocsátások (a biomasszából előállított tüzelőanyagból származó energia egy egységére jutó CO₂-egyenérték tömegeként kifejezve). A „szántó” (5) és az „évelő növényekkel borított szántó” (6) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CS_R = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CS_A = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CS_A értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P = a növény produktivitása (a biomasszából előállított tüzelőanyagokból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

e_B = 29 gCO₂eq/MJ értékű bónusz olyan biomasszából előállított tüzelőanyagokból, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

1.8. A 29 gCO₂eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági célú használat vagy bármely más tevékenység alatt; és

b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.

A 29 g CO₂eq/MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz évig érvényes, feltéve hogy a b) alpontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.

1.10. A talajban lévő szénkészletek kiszámításának alapjául a 2010/335/EU bizottsági határozat szolgál, amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által 2006-ban kiadott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeire vonatkozó iránymutatások 4. kötetére épül, összhangban az 525/2013/EU rendelettel és az (EU) 2018/841 rendelettel.

1.11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (e_p) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem.

A nem szilárd vagy gáznemű biomasszából előállított tüzelőanyagot előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző ÜHG kibocsátási intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.

A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.

1.12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (e_td) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá.

1.13. A felhasznált üzemanyagból eredő CO₂-kibocsátásokat (e_u) a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében nullának kell tekinteni. A felhasznált üzemanyag használatából adódó, CO₂-től eltérő üvegházhatású gázok (CH₄ és N₂O) kibocsátását bele kell számítani az e_u tényezőbe.

1.14. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az e_p értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (e_ccs) csak azok a kibocsátott CO₂ leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek a biomasszából előállított tüzelőanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.

1.15. A szén-dioxid leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (e_ccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO₂-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO₂ helyettesítésére használják kereskedelmi termékek és szolgáltatások előállításához.

1.16. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (C_h) értékével:

ahol

T_h = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).

T₀ = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 ^oC-ban) rögzített hőmérséklete.

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 ^oC (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a C_h a következő módon is meghatározható:

C_h = a 150 ^oC-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljából a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.16.1. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

1.16.2 „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

1.16.3. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.17. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállítási eljárása kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián – és a hőenergián – kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához használt hő vagy villamos energia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani a biomasszából előállított tüzelőanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH₄ és N₂O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás az 1.16. pontban foglaltak szerint történik.

1.18. Az 1.17. pontban említett számítások során a szétosztandó kibocsátások az e_ec + e_l + e_sca + az e_p, e_td, e_ccs és e_ccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

A biogáz és a biometán esetében az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat és maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és héjakat, a kukoricacsöveket és a diófélék héját, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.

A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 17. pontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.

1.19. A villamosenergia-termelésre használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében az 1.3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (EC_F(el)) 183 g CO₂eq/MJ villamos energia vagy a legkülső régiók esetében 212 g CO₂eq/MJ villamos energia.

A hasznoshő-termelésre, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (EC_F(h))a következő: 80 g CO₂eq/MJ hő.

A hasznoshő-termelésre használt, olyan biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, amelyeknél bizonyítható, hogy azokkal közvetlenül szén került felváltásra, a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (EC_F(h))a következő: 124 g CO₂eq/MJ hő.

A közlekedési célú, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (E_F(t))a következő: 94 g CO₂eq/MJ.

2. A biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek

2.1. Fabrikett vagy pellet

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték (g CO₂eq/MJ)				Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték (g CO₂eq/MJ)
2		Szállítási távolság	Termelés	Feldolgozás	Szállítás	A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátások	Termelés	Feldolgozás	Szállítás	A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátások
3	Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	0,0	1,6	3,0	0,4	0,0	1,9	3,6	0,5
4		500–2 500 km	0,0	1,6	5,2	0,4	0,0	1,9	6,2	0,5
5		2 500 –10 000 km	0,0	1,6	10,5	0,4	0,0	1,9	12,6	0,5
6		10 000 km felett	0,0	1,6	20,5	0,4	0,0	1,9	24,6	0,5
7	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék	2 500 –10 000 km	4,4	0,0	11,0	0,4	4,4	0,0	13,2	0,5
8	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	3,9	0,0	3,5	0,4	3,9	0,0	4,2	0,5
9		500–2 500 km	3,9	0,0	5,6	0,4	3,9	0,0	6,8	0,5
10		2 500 –10 000 km	3,9	0,0	11,0	0,4	3,9	0,0	13,2	0,5
11		10 000 km felett	3,9	0,0	21,0	0,4	3,9	0,0	25,2	0,5
12	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	2,2	0,0	3,5	0,4	2,2	0,0	4,2	0,5
13		500–2 500 km	2,2	0,0	5,6	0,4	2,2	0,0	6,8	0,5
14		2 500 –10 000 km	2,2	0,0	11,0	0,4	2,2	0,0	13,2	0,5
15		10 000 km felett	2,2	0,0	21,0	0,4	2,2	0,0	25,2	0,5
16	Törzsfából származó fanyesedék	1–500 km	1,1	0,3	3,0	0,4	1,1	0,4	3,6	0,5
17		500–2 500 km	1,1	0,3	5,2	0,4	1,1	0,4	6,2	0,5
18		2 500 –10 000 km	1,1	0,3	10,5	0,4	1,1	0,4	12,6	0,5
19		10 000 km felett	1,1	0,3	20,5	0,4	1,1	0,4	24,6	0,5
20	Faipari maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	0,0	0,3	3,0	0,4	0,0	0,4	3,6	0,5
21		500–2 500 km	0,0	0,3	5,2	0,4	0,0	0,4	6,2	0,5
22		2 500 –10 000 km	0,0	0,3	10,5	0,4	0,0	0,4	12,6	0,5
23		10 000 km felett	0,0	0,3	20,5	0,4	0,0	0,4	24,6	0,5

2.2. Fabrikett vagy pellet

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték (g CO₂eq/MJ)				Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték (g CO₂eq/MJ)
2			Termelés	Feldolgozás	Szállítás és elosztás	A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátások	Termelés	Feldolgozás	Szállítás és elosztás	A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátások
3	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	0,0	25,8	2,9	0,3	0,0	30,9	3,5	0,3
4		500–2 500 km	0,0	25,8	2,8	0,3	0,0	30,9	3,3	0,3
5		2 500 –10 000 km	0,0	25,8	4,3	0,3	0,0	30,9	5,2	0,3
6		10 000 km felett	0,0	25,8	7,9	0,3	0,0	30,9	9,5	0,3
7	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	0,0	12,5	3,0	0,3	0,0	15,0	3,6	0,3
8		500–2 500 km	0,0	12,5	2,9	0,3	0,0	15,0	3,5	0,3
9		2 500 –10 000 km	0,0	12,5	4,4	0,3	0,0	15,0	5,3	0,3
10		10 000 km felett	0,0	12,5	8,1	0,3	0,0	15,0	9,8	0,3
11	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	0,0	2,4	3,0	0,3	0,0	2,8	3,6	0,3
12		500–2 500 km	0,0	2,4	2,9	0,3	0,0	2,8	3,5	0,3
13		2 500 –10 000 km	0,0	2,4	4,4	0,3	0,0	2,8	5,3	0,3
14		10 000 km felett	0,0	2,4	8,2	0,3	0,0	2,8	9,8	0,3
15	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus – 1. eset)	2 500 –10 000 km	3,9	24,5	4,3	0,3	3,9	29,4	5,2	0,3
16	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus – 2a. eset)	2 500 –10 000 km	5,0	10,6	4,4	0,3	5,0	12,7	5,3	0,3
17	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus – 3a. eset)	2 500 –10 000 km	5,3	0,3	4,4	0,3	5,3	0,4	5,3	0,3
18	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, trágyázott, 1. eset)	1–500 km	3,4	24,5	2,9	0,3	3,4	29,4	3,5	0,3
19		500–10 000 km	3,4	24,5	4,3	0,3	3,4	29,4	5,2	0,3
20		10 000 km felett	3,4	24,5	7,9	0,3	3,4	29,4	9,5	0,3
21	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, trágyázott, 2a. eset)	1–500 km	4,4	10,6	3,0	0,3	4,4	12,7	3,6	0,3
22		500–10 000 km	4,4	10,6	4,4	0,3	4,4	12,7	5,3	0,3
23		10 000 km felett	4,4	10,6	8,1	0,3	4,4	12,7	9,8	0,3
24	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, trágyázott, 3 a. eset)	1–500 km	4,6	0,3	3,0	0,3	4,6	0,4	3,6	0,3
25		500–10 000 km	4,6	0,3	4,4	0,3	4,6	0,4	5,3	0,3
26		10 000 km felett	4,6	0,3	8,2	0,3	4,6	0,4	9,8	0,3
27	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem trágyázott, 1. eset)	1–500 km	2,0	24,5	2,9	0,3	2,0	29,4	3,5	0,3
28		500–2 500 km	2,0	24,5	4,3	0,3	2,0	29,4	5,2	0,3
29		2 500 –10 000 km	2,0	24,5	7,9	0,3	2,0	29,4	9,5	0,3
30	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem trágyázott, 2a. eset)	1–500 km	2,5	10,6	3,0	0,3	2,5	12,7	3,6	0,3
31		500–10 000 km	2,5	10,6	4,4	0,3	2,5	12,7	5,3	0,3
32		10 000 km felett	2,5	10,6	8,1	0,3	2,5	12,7	9,8	0,3
33	Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem trágyázott, 3a. eset)	1–500 km	2,6	0,3	3,0	0,3	2,6	0,4	3,6	0,3
34		500–10 000 km	2,6	0,3	4,4	0,3	2,6	0,4	5,3	0,3
35		10 000 km felett	2,6	0,3	8,2	0,3	2,6	0,4	9,8	0,3
36	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	1,1	24,8	2,9	0,3	1,1	29,8	3,5	0,3
37		500–2 500 km	1,1	24,8	2,8	0,3	1,1	29,8	3,3	0,3
38		2 500 –10 000 km	1,1	24,8	4,3	0,3	1,1	29,8	5,2	0,3
39		10 000 km felett	1,1	24,8	7,9	0,3	1,1	29,8	9,5	0,3
40	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	1,4	11,0	3,0	0,3	1,4	13,2	3,6	0,3
41		500–2 500 km	1,4	11,0	2,9	0,3	1,4	13,2	3,5	0,3
42		2 500 –10 000 km	1,4	11,0	4,4	0,3	1,4	13,2	5,3	0,3
43		10 000 km felett	1,4	11,0	8,1	0,3	1,4	13,2	9,8	0,3
44	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (3 a. eset)	1–500 km	1,4	0,8	3,0	0,3	1,4	0,9	3,6	0,3
45		500–2 500 km	1,4	0,8	2,9	0,3	1,4	0,9	3,5	0,3
46		2 500 –10 000 km	1,4	0,8	4,4	0,3	1,4	0,9	5,3	0,3
47		10 000 km felett	1,4	0,8	8,2	0,3	1,4	0,9	9,8	0,3
48	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	0,0	14,3	2,8	0,3	0,0	17,2	3,3	0,3
49		500–2 500 km	0,0	14,3	2,7	0,3	0,0	17,2	3,2	0,3
50		2 500 –10 000 km	0,0	14,3	4,2	0,3	0,0	17,2	5,0	0,3
51		10 000 km felett	0,0	14,3	7,7	0,3	0,0	17,2	9,2	0,3
52	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	0,0	6,0	2,8	0,3	0,0	7,2	3,4	0,3
53		500–2 500 km	0,0	6,0	2,7	0,3	0,0	7,2	3,3	0,3
54		2 500 –10 000 km	0,0	6,0	4,2	0,3	0,0	7,2	5,1	0,3
55		10 000 km felett	0,0	6,0	7,8	0,3	0,0	7,2	9,3	0,3
56	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	0,0	0,2	2,8	0,3	0,0	0,3	3,4	0,3
57		500–2 500 km	0,0	0,2	2,7	0,3	0,0	0,3	3,3	0,3
58		2 500 –10 000 km	0,0	0,2	4,2	0,3	0,0	0,3	5,1	0,3
59		10 000 km felett	0,0	0,2	7,8	0,3	0,0	0,3	9,3	0,3

2.3.⁴ Mezőgazdasági előállítási módok

	A	B	C	D	E	F
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték		Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2		Szállítási távolság	Hő	Villamosenergia	Hő	Villamosenergia
3	0,2 t/m³-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok (1)	1–500 km	95 %	92 %	93 %	90 %
4		500–2 500 km	89 %	83 %	86 %	80 %
5		2 500 –10 000 km	77 %	66 %	73 %	60 %
6		10 000 km felett	57 %	36 %	48 %	23 %
7	0,2 t/m³-nél nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok (2)	1–500 km	95 %	92 %	93 %	90 %
8		500–2 500 km	93 %	89 %	92 %	87 %
9		2 500 –10 000 km	88 %	82 %	85 %	78 %
10		10 000 km felett	78 %	68 %	74 %	61 %
11	Szalmapellet	1–500 km	88 %	82 %	85 %	78 %
12		500–10 000 km	86 %	79 %	83 %	74 %
13		10 000 km felett	80 %	70 %	76 %	64 %
14	Kipréselt cukornád brikett	500–10 000 km	93 %	89 %	91 %	87 %
15	Kipréselt cukornád brikett	10 000 km felett	87 %	81 %	85 %	77 %
16	Pálmamagdara	10 000 km felett	20 %	– 18 %	11 %	-33 %
17	Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH₄-kibocsátás)	10 000 km felett	46 %	20 %	42 %	14 %
18	Megjegyzések: (1) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák. (2) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

2.4. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek

1X12908_3

	A		B	C	D	E	F	G	H	I	J	K	L
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere		Technológia	JELLEMZŐ ÉRTÉK [g CO₂eq/MJ]					ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO₂eq/MJ]
2			Technológia	Termelés	Feldolgozás	A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátások	Szállítás	Trágyáért járó jóváírás	Termelés	Feldolgo- zás	A felhasznált üzemanyag-ból eredő, a CO₂-től eltérő kibocsátá- sok	Szállítás	Trágyáért járó jóváírás
3	Nedves trágya (7)	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	69,6	8,9	0,8	107,3	0,0	97,4	12,5	0,8	– 107,3
4		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	0,0	8,9	0,8	– 97,6	0,0	0,0	12,5	0,8	– 97,6
5		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	74,1	8,9	0,8	– 107,3	0,0	103,7	12,5	0,8	– 107,3
6		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	4,2	8,9	0,8	– 97,6	0,0	5,9	12,5	0,8	– 97,6
7		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	83,2	8,9	0,9	– 120,7	0,0	116,4	12,5	0,9	– 120,7
8		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	4,6	8,9	0,8	– 108,5	0,0	6,4	12,5	0,8	– 108,5
9	Egész kukorica (8)	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	15,6	13,5	8,9	0,0 (9)	—	15,6	18,9	12,5	0,0	—
10		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	15,2	0,0	8,9	0,0	—	15,2	0,0	12,5	0,0	—
11		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	15,6	18,8	8,9	0,0	—	15,6	26,3	12,5	0,0	—
12		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	15,2	5,2	8,9	0,0	—	15,2	7,2	12,5	0,0	—
13		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	17,5	21,0	8,9	0,0	—	17,5	29,3	12,5	0,0	—
14		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	17,1	5,7	8,9	0,0	—	17,1	7,9	12,5	0,0	—
15	Bio-hulladék	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	21,8	8,9	0,5	—	0,0	30,6	12,5	0,5	—
16		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	0,0	8,9	0,5	—	0,0	0,0	12,5	0,5	—
17		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	27,9	8,9	0,5	—	0,0	39,0	12,5	0,5	—
18		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	5,9	8,9	0,5	—	0,0	8,3	12,5	0,5	—
19		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	0,0	31,2	8,9	0,5	—	0,0	43,7	12,5	0,5	—
20		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0,0	6,5	8,9	0,5	—	0,0	9,1	12,5	0,5	—

2.5. Diszaggregált alapértelmezett értékek a biometánra vonatkozóan:

1X12908_4

	A	B	C	D		E		F	G		H	I	J		K		L	M	N	O
1	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőség		JELLEMZŐ ÉRTÉK [g CO₂eq/MJ]									ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO₂eq/MJ]
				Termelés	Feldolgozás		Minőségjavítás		Szállítás	Tömörítés a töltőállomáson		Trágyáért járó jóváírás	Termelés	Feldolgozás		Minőségjavítás		Szállítás	Tömörítés a töltőállomáson	Trágyáért járó jóváírás
2	Nedves trágya	Fermentáció nyílt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	0,0	84,2		19,5		1,0	3,3		– 124,4	0,0	117,9		27,3		1,0	4,6	– 124,4
3			a távozó gáz elégetésével	0,0	84,2		4,5		1,0	3,3		– 124,4	0,0	117,9		6,3		1,0	4,6	– 124,4
4		Fermentáció zárt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	0,0	3,2		19,5		0,9	3,3		– 111,9	0,0	4,4		27,3		0,9	4,6	– 111,9
5			a távozó gáz elégetésével	0,0	3,2		4,5		0,9	3,3		– 111,9	0,0	4,4		6,3		0,9	4,6	– 111,9
6	Egész kukorica	Fermentáció nyílt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	18,1	20,1		19,5		0,0	3,3		—	18,1	28,1		27,3		0,0	4,6	—
7			a távozó gáz elégetésével	18,1	20,1		4,5		0,0	3,3		—	18,1	28,1		6,3		0,0	4,6	—
8		Fermentáció zárt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	17,6	4,3		19,5		0,0	3,3		—	17,6	6,0		27,3		0,0	4,6	—
9			a távozó gáz elégetésével	17,6	4,3		4,5		0,0	3,3		—	17,6	6,0		6,3		0,0	4,6	—
10	Bio- hulladék	Fermentáció nyílt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	0,0	30,6		19,5		0,6	3,3		—	0,0	42,8		27,3		0,6	4,6	—
11			a távozó gáz elégetésével	0,0	30,6		4,5		0,6	3,3		—	0,0	42,8		6,3		0,6	4,6	—
12		Fermentáció zárt rendszer- ben	a távozó gáz elégetése nélkül	0,0	5,1		19,5		0,5	3,3		—	0,0	7,2		27,3		0,5	4,6	—
13			a távozó gáz elégetésével	0,0	5,1		4,5		0,5	3,3		—	0,0	7,2		6,3		0,5	4,6	—

3. JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK A BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTOTT TÜZELŐANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZEREI ESETÉBEN

	A	B	C	D
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -jellemző érték (g CO₂eq/MJ)	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték (g CO₂eq/MJ)
2	Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	5	6
3		500–2 500 km	7	9
4		2 500 –10 000 km	12	15
5		10 000 km felett	22	27
6	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék	2 500 –10 000 km	16	18
7	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	8	9
8		500–2 500 km	10	11
9		2 500 –10 000 km	15	18
10		10 000 km felett	25	30
11	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	6	7
12		500–2 500 km	8	10
13		2 500 –10 000 km	14	16
14		10 000 km felett	24	28
15	Törzsfából származó fanyesedék	1–500 km	5	6
16		500–2 500 km	7	8
17		2 500 –10 000 km	12	15
18		10 000 km felett	22	27
19	Gyártási maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	4	5
20		500–2 500 km	6	7
21		2 500 –10 000 km	11	13
22		10 000 km felett	21	25
23	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	29	35
24		500–2 500 km	29	35
25		2 500 –10 000 km	30	36
26		10 000 km felett	34	41
27	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	16	19
28		500–2 500 km	16	19
29		2 500 –10 000 km	17	21
30		10 000 km felett	21	25
31	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	6	7
32		500–2 500 km	6	7
33		2 500 –10 000 km	7	8
34		10 000 km felett	11	13
35	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	2 500 –10 000 km	33	39
36	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	2 500 –10 000 km	20	23
37	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	2 500 –10 000 km	10	11
38	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	31	37
39		500–10 000 km	32	38
40		10 000 km felett	36	43
41	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	18	21
42		500–10 000 km	20	23
43		10 000 km felett	23	27
44	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	8	9
45		500–10 000 km	10	11
46		10 000 km felett	13	15
47	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	30	35
48		500–10 000 km	31	37
49		10 000 km felett	35	41
50	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	16	19
51		500–10 000 km	18	21
52		10 000 km felett	21	25
53	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	6	7
54		500–10 000 km	8	9
55		10 000 km felett	11	13
56	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	29	35
57		500–2 500 km	29	34
58		2 500 –10 000 km	30	36
59		10 000 km felett	34	41
60	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	16	18
61		500–2 500 km	15	18
62		2 500 –10 000 km	17	20
63		10 000 km felett	21	25
64	Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	5	6
65		500–2 500 km	5	6
66		2 500 –10 000 km	7	8
67		10 000 km felett	11	12
68	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)	1–500 km	17	21
69		500–2 500 km	17	21
70		2 500 –10 000 km	19	23
71		10 000 km felett	22	27
72	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)	1–500 km	9	11
73		500–2 500 km	9	11
74		2 500 –10 000 km	10	13
75		10 000 km felett	14	17
76	Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)	1–500 km	3	4
77		500–2 500 km	3	4
78		2 500 –10 000 km	5	6
79		10 000 km felett	8	10

Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.

A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.

A 3a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a hő- és villamos energiát a pelletezőnek.

	A	B	C	D
1	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző értéke (g CO₂eq/MJ)	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapértelmezett értéke (g CO₂eq/MJ)
2	0,2 t/m³-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (10)	1–500 km	4	4
3		500–2 500 km	8	9
4		2 500 –10 000 km	15	18
5		10 000 km felett	29	35
6	0,2 t/m³-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (11)	1–500 km	4	4
7		500–2 500 km	5	6
8		2 500 –10 000 km	8	10
9		10 000 km felett	15	18
10	Szalmapellet	1–500 km	8	10
11		500–10 000 km	10	12
12		10 000 km felett	14	16
13	Kipréselt cukornád brikett	500–10 000 km	5	6
14	Kipréselt cukornád brikett	10 000 km felett	9	10
15	Pálmamagdara	10 000 km felett	54	61
16	Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH₄-kibocsátás)	10 000 km felett	37	40

3.1. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek

1X12908_7

	A	B	C	D	E
1	A biogáz előállításának módszere	Technológiai lehetőség		Jellemző érték	Alapértelmezett érték
2	A biogáz előállításának módszere	Technológiai lehetőség		Üvegházhatásúgáz-kibocsátás [g CO₂eq/MJ]	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás [g CO₂eq/MJ]
3	Villamosenergia-termelésre használt, nedves trágyából származó biogáz	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben (12)	–28	3
4		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben (13)	–88	– 84
5		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	– 23	10
6		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	– 84	– 78
7		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	– 28	9
8		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	– 94	– 89
9	Villamosenergia-termelésre használt, egész kukoricából származó biogáz	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	38	47
10		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	24	28
11		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	43	54
12		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	29	35
13		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	47	59
14		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	32	38
15	Villamosenergia-termelésre használt, biohulladékból származó biogáz	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	31	44
16		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	9	13
17		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	37	52
18		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	15	21
19		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	41	57
20		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	16	22

3.2. A biometánra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek

	A	B	C	D
1	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőség	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték (g CO₂eq/MJ)	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - alapértelmezett érték (g CO₂eq/MJ)
2	Nedves trágyából származó biometán	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül (14)	– 20	22
3		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével (15)	– 35	1
4		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	– 88	– 79
5		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	– 103	– 100
6	Egész kukoricából származó biometán	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	58	73
7		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	43	52
8		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	41	51
9		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	26	30
10	Biohulladékból származó biometán	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	51	71
11		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	36	50
12		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	25	35
13		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	10	14

3.3. Villamosenergia-termelésre használt biogáz – trágya és kukorica keverékei: jellemző és alapértelmezett értékek: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

	A	B	C	D	E
1	A biogáz előállításának módszere		Technológiai lehetőségek	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték (g CO₂eq/MJ)	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - alapértelmezett érték (g CO₂eq/MJ)
2	Trágya – kukorica 80 % – 20 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	17	33
3		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	– 12	– 9
4		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	22	40
5		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	– 7	– 2
6		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	23	43
7		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	– 9	– 4
8	Trágya – kukorica 70 % – 30 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	24	37
9		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	0	3
10		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	29	45
11		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	4	10
12		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	31	48
13		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	4	10
14	Trágya – kukorica 60 % – 40 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	28	40
15		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	7	11
16		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	33	47
17		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	12	18
18		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	36	52
19		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	12	18

Megjegyzések

Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.

A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb.

A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény nem a létesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná).

3.4. Jellemző és alapértelmezett értékek biometán – trágya és kukorica keverékei: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

	A	B	C	D
1	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőségek	Jellemző érték	Alapértelmezett érték
2	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőségek	(g CO₂eq/MJ)	(g CO₂eq/MJ)
3	Trágya – kukorica 80 % – 20 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	32	57
4		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	17	36
5		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	– 1	9
6		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	– 16	– 12
7	Trágya – kukorica 70 % – 30 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	41	62
8		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	26	41
9		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	13	22
10		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	– 2	1
11	Trágya – kukorica 60 % – 40 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	46	66
12		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	31	45
13		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	22	31
14		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	7	10

A biometán közlekedési célú üzemanyagként szolgáló sűrített biometánként való használata esetén a jellemző értékekhez 3,3 g CO₂eq/MJ értéket, az alapértelmezett értékekhez pedig 4,6 g CO₂eq/MJ értéket kell hozzáadni.

4. Az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás jellemző és alapértelmezett értékei a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

I. Fanyesedék

	A	B	C	D	E	F
1.	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték		Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték
2.		Szállítási távolság	Hő	Villamos energia	Hő	Villamos energia
3.	Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	93 %	89 %	91 %	87 %
4.		500–2 500 km	89 %	84 %	87 %	81 %
5.		2 500 –10 000 km	82 %	73 %	78 %	67 %
6.		10 000 km felett	67 %	51 %	60 %	41 %
7.	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék	2 500 –10 000 km	77 %	65 %	73 %	60 %
8.	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	89 %	83 %	87 %	81 %
9.		500–2 500 km	85 %	78 %	84 %	76 %
10.		2 500 –10 000 km	78 %	67 %	74 %	62 %
11.		10 000 km felett	63 %	45 %	57 %	35 %
12.	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék	1–500 km	91 %	87 %	90 %	85 %
13.		500–2 500 km	88 %	82 %	86 %	79 %
14.		2 500 –10 000 km	80 %	70 %	77 %	65 %
15.		10 000 km felett	65 %	48 %	59 %	39 %
16.	Törzsfából származó fanyesedék	1–500 km	93 %	89 %	92 %	88 %
17.		500–2 500 km	90 %	85 %	88 %	82 %
18.		2 500 –10 000 km	82 %	73 %	79 %	68 %
19.		10 000 km felett	67 %	51 %	61 %	42 %
20.	Gyártási maradványanyagokból származó fanyesedék	1–500 km	94 %	92 %	93 %	90 %
21.		500–2 500 km	91 %	87 %	90 %	85 %
22.		2 500 –10 000 km	83 %	75 %	80 %	71 %
23.		10 000 km felett	69 %	54 %	63 %	44 %

II. Falabdacs (Pellet) (16)

1X12908_12

	A	B	C	D	E	F	G
1.	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere		Szállítási távolság	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték		Üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték
2.			Szállítási távolság	Hő	Villamos energia	Hő	Villamos energia
3.	Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet	1. eset	1–500 km	58 %	37 %	49 %	24 %
4.			500–2 500 km	58 %	37 %	49 %	25 %
5.			2 500 –10 000 km	55 %	34 %	47 %	21 %
6.			10 000 km felett	50 %	26 %	40 %	11 %
7.		2a. eset	1–500 km	77 %	66 %	72 %	59 %
8.			500–2 500 km	77 %	66 %	72 %	59 %
9.			2 500 –10 000 km	75 %	62 %	70 %	55 %
10.			10 000 km felett	69 %	54 %	63 %	45 %
11.		3a. eset	1–500 km	92 %	88 %	90 %	85 %
12.			500–2 500 km	92 %	88 %	90 %	86 %
13.			2 500 –10 000 km	90 %	85 %	88 %	81 %
14.			10 000 km felett	84 %	76 %	81 %	72 %
15.	Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet	1. eset	2 500 –10 000 km	52 %	28 %	43 %	15 %
16.		2a. eset	2 500 –10 000 km	70 %	56 %	66 %	49 %
17.		3a. eset	2 500 –10 000 km	85 %	78 %	83 %	75 %
18.	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet	1. eset	1–500 km	54 %	32 %	46 %	20 %
19.			500–10 000 km	52 %	29 %	44 %	16 %
20.			10 000 km felett	47 %	21 %	37 %	7 %
21.		2a. eset	1–500 km	73 %	60 %	69 %	54 %
22.			500–10 000 km	71 %	57 %	67 %	50 %
23.			10 000 km felett	66 %	49 %	60 %	41 %
24.		3a. eset	1–500 km	88 %	82 %	87 %	81 %
25.			500–10 000 km	86 %	79 %	84 %	77 %
26.			10 000 km felett	80 %	71 %	78 %	67 %
27.	Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet	1. eset	1–500 km	56 %	35 %	48 %	23 %
28.			500–10 000 km	54 %	32 %	46 %	20 %
29.			10 000 km felett	49 %	24 %	40 %	10 %
30.		2a. eset	1–500 km	76 %	64 %	72 %	58 %
31.			500–10 000 km	74 %	61 %	69 %	54 %
32.			10 000 km felett	68 %	53 %	63 %	45 %
33.		3a. eset	1–500 km	91 %	86 %	90 %	85 %
34.			500–10 000 km	89 %	83 %	87 %	81 %
35.			10 000 km felett	83 %	75 %	81 %	71 %
36.	Törzsfa	1. eset	1–500 km	57 %	37 %	49 %	24 %
37.			500–2 500 km	58 %	37 %	49 %	25 %
38.			2 500 –10 000 km	55 %	34 %	47 %	21 %
39.			10 000 km felett	50 %	26 %	40 %	11 %
40.		2a. eset	1–500 km	77 %	66 %	73 %	60 %
41.			500–2 500 km	77 %	66 %	73 %	60 %
42.			2 500 –10 000 km	75 %	63 %	70 %	56 %
43.			10 000 km felett	70 %	55 %	64 %	46 %
44.		3a. eset	1–500 km	92 %	88 %	91 %	86 %
45.			500–2 500 km	92 %	88 %	91 %	87 %
46.			2 500 –10 000 km	90 %	85 %	88 %	83 %
47.			10 000 km felett	84 %	77 %	82 %	73 %
48.	Gyártási maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet	1. eset	1–500 km	75 %	62 %	69 %	55 %
49.			500–2 500 km	75 %	62 %	70 %	55 %
50.			2 500 –10 000 km	72 %	59 %	67 %	51 %
51.			10 000 km felett	67 %	51 %	61 %	42 %
52.		2a. eset	1–500 km	87 %	80 %	84 %	76 %
53.			500–2 500 km	87 %	80 %	84 %	77 %
54.			2 500 –10 000 km	85 %	77 %	82 %	73 %
55.			10 000 km felett	79 %	69 %	75 %	63 %
56.		3a. eset	1–500 km	95 %	93 %	94 %	91 %
57.			500–2 500 km	95 %	93 %	94 %	92 %
58.			2 500 –10 000 km	93 %	90 %	92 %	88 %
59.			10 000 km felett	88 %	82 %	85 %	78 %

III. Mezőgazdasági előállítási módok

	A	B	C	D	E	F
1.	A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere	Szállítási távolság	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték		Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.		Szállítási távolság	Hő	Villamos energia	Hő	Villamos energia
3.	0,2 t/m³-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (17)	1–500 km	95 %	92 %	93 %	90 %
4.		500–2 500 km	89 %	83 %	86 %	80 %
5.		2 500 –10 000 km	77 %	66 %	73 %	60 %
6.		10 000 km felett	57 %	36 %	48 %	23 %
7.	0,2 t/m³-nél nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (18)	1–500 km	95 %	92 %	93 %	90 %
8.		500–2 500 km	93 %	89 %	92 %	87 %
9.		2 500 –10 000 km	88 %	82 %	85 %	78 %
10.		10 000 km felett	78 %	68 %	74 %	61 %
11.	Szalmapellet	1–500 km	88 %	82 %	85 %	78 %
12.		500–10 000 km	86 %	79 %	83 %	74 %
13.		10 000 km felett	80 %	70 %	76 %	64 %
14.	Kipréselt cukornád brikett	500–10 000 km	93 %	89 %	91 %	87 %
15.	Kipréselt cukornád brikett	10 000 km felett	87 %	81 %	85 %	77 %
16.	Pálmamagdara	10 000 km felett	20 %	– 18 %	11 %	– 33 %
17.	Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH₄-kibocsátás)	10 000 km felett	46 %	20 %	42 %	14 %

IV. Villamosenergia-termelésre használt biogáz (19)

	A	B	C	D	E
1.	A biogáz előállításának módszere		Technológiai lehetőség	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték
2.	Nedves trágya (20)	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben (21)	146 %	94 %
3.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben (22)	246 %	240 %
4.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	136 %	85 %
5.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	227 %	219 %
6.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	142 %	86 %
7.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	243 %	235 %
8.	Egész kukorica (23)	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	36 %	21 %
9.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	59 %	53 %
10.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	34 %	18 %
11.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	55 %	47 %
12.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	28 %	10 %
13.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	52 %	43 %
14.	Biohulladék	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	47 %	26 %
15.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	84 %	78 %
16.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	43 %	21 %
17.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	77 %	68 %
18.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	38 %	14 %
19.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	76 %	66 %

V. Villamosenergia-termelésre használt biogáz – trágya és kukorica keverékei

	A	B	C	D	E
1.	A biogáz előállításának módszere		Technológiai lehetőség	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.	Trágya – kukorica 80 % – 20 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	72 %	45 %
3.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	120 %	114 %
4.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	67 %	40 %
5.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	111 %	103 %
6.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	65 %	35 %
7.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	114 %	106 %
8.	Trágya – kukorica 70 % – 30 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	60 %	37 %
9.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	100 %	94 %
10.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	57 %	32 %
11.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	93 %	85 %
12.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	53 %	27 %
13.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	94 %	85 %
14.	Trágya – kukorica 60 % – 40 %	1. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	53 %	32 %
15.		1. eset	Fermentáció zárt rendszerben	88 %	82 %
16.		2. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	50 %	28 %
17.		2. eset	Fermentáció zárt rendszerben	82 %	73 %
18.		3. eset	Fermentáció nyílt rendszerben	46 %	22 %
19.		3. eset	Fermentáció zárt rendszerben	81 %	72 %

VI. Közlekedési célú biometán (24)

	A	B	C	D
1.	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőségek	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték	Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.	Nedves trágya	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	117 %	72 %
3.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	133 %	94 %
4.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	190 %	179 %
5.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	206 %	202 %
6.	Egész kukorica	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	35 %	17 %
7.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	51 %	39 %
8.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	52 %	41 %
9.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	68 %	63 %
10.	Biohulladék	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	43 %	20 %
11.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	59 %	42 %
12.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	70 %	58 %
13.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	86 %	80 %

VII. Biometán – trágya és kukorica keverékei (25)

	A	B	C	D
1.	A biometán előállításának módszere	Technológiai lehetőségek	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - jellemző érték	Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték
2.	Trágya – kukorica 80 % – 20 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül (26)	62 %	35 %
3.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével (27)	78 %	57 %
4.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	97 %	86 %
5.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	113 %	108 %
6.	Trágya – kukorica 70 % – 30 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	53 %	29 %
7.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	69 %	51 %
8.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	83 %	71 %
9.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	99 %	94 %
10.	Trágya – kukorica 60 % – 40 %	Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	48 %	25 %
11.		Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	64 %	48 %
12.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül	74 %	62 %
13.		Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével	90 %	84 %

Megjegyzések:

(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (eec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.

(4) A CO₂ molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).

(7) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett „e_sca” érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében – 45 g CO₂eq/MJ.

(8) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.

(9) A mezőgazdasági nyersanyagoknak az átalakító üzembe történő szállítása a „szilárd és a gáznemű biomasszaforrások villamosenergia-termelési, fűtési és hűtési célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági követelményekről” című, 2010. február 25-i bizottsági közleményben leírt módszertan szerint beleértendő a „termelésre” vonatkozó értékbe. A kukoricaszilázs szállítására vonatkozó érték 0,4 g CO₂eq /a biogáz MJ-jára.

(10) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.

(11) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

(12) A fermentációs maradvány nyílt rendszerű tárolásakor további metánkibocsátásra kerül sor, amely az időjárás, a táptalaj és a fermentációs hatékonyság függvényében változik. E számítások során a következő értékek használandók: 0,05 MJ CH₄ / MJ biogáz a trágya esetében, 0,035 MJ CH₄ / MJ biogáz a kukorica esetében és 0,01 MJ CH₄ / MJ biogáz a biohulladék esetében.

(13) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül.

(14) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS). Magában foglal 0,03 MJ CH₄ / MJ biometán kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.

(15) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).

(16) Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;

A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;

A 3a. eset olyan eljárásokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a villamos- és hőenergiát a pelletezőnek.

(17) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.

(18) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

(19) Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.

(20) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett „e_sca” érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében – 45 gCO₂eq/MJ.

(21) Nyílt rendszerű fermentáció során további CH₄ - és N₂O-kibocsátás történik. E kibocsátások mértéke a környezeti feltételek, a táptalaj típusa és a fermentáció hatékonysága szerint változik.

(22) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül. Ezen eljárás során nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

(23) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.

(24) A biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO₂eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.

(25) biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO₂eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.

(26) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS). Magában foglal 0,03 MJ CH₄ / MJ biometán-kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.

(27) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).

A 7. § (1) bekezdés aa) alpontja a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 2. melléklet 2.3. pontja a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek