2021. évi LXIX. törvény indokolás
2021. évi LXIX. törvény indokolás
az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényhez
2021.06.10.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
JÖVEDELEMADÓK
Személyi jövedelemadó
A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. A javaslat új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. Más jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a javaslat pontosításokat vezet be, továbbá egyszerűsíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget.
Társasági adó
A társasági adóban átültetésre kerül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU Direktívának az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része. Ezzel teljessé válik az irányelv implementációja. Emellett a törvény jogtechnikai módosításokkal kívánja az egységes jogalkalmazást megkönnyíteni. Bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések.
EGYES ÁGAZATI ADÓK
Energiaellátók jövedelemadója
A gazdaság újraindítását segítendő a javaslat bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába is. Bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak történő juttatásokra vonatkozó rendelkezések.
Pénzügyi szervezetek különadója
Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.
FORGALMI ADÓK
Általános forgalmi adó
A Javaslat jogharmonizációs céllal megteremti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 EUR alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. Ezek a szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások számára, ugyanakkor ellenőrzési szempontból nehezebb helyzetet eredményeznek az adóhatóságoknak. A Javaslat célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
A Javaslat jogharmonizációs céllal azonos feltételeket teremt áfa és jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő tagállami fegyveres erők általi termék beszerzés, termékimport és szolgáltatás igénybevétel kapcsán a fegyveres erőknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében történő beszerzéseivel.
Jövedéki adó
A jövedéki módosítások elsősorban az új horizontális jövedéki – 2020/262 (EU) – irányelv hazai belső jogba történő átültetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását célozzák. A változások elsősorban a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus okmányolási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik. A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.
A NATO haderők, a Békepartnerségi tagállamok fegyveres ereje, valamint a KBVP keretében a nem NATO tag uniós tagállamok fegyveres erejének is biztosított jövedéki adómentesség jövedéki szabályai egységessé válnak Magyarország nemzetközi és európai uniós kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése érdekében. Ennek keretében a közvetlen jövedéki adómentesség mindhárom adómentes katonai felhasználási célra, bármely adóraktárból történő, bármely jövedéki termék kiszolgálása esetén biztosított lesz.
A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben foglaltakkal összhangban módosulnak.
ILLETÉKEK
Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérli. Ezért a törvényjavaslat szerinti illetéktörvény-módosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.
ADÓIGAZGATÁS
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. E módosítást az adóigazgatási szabályok nem követték le. A kormányzat gazdaságfehérítő intézkedései részeként indokolt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseit az adóigazgatási eljárásban is érvényesíteni oly módon, hogy az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.
Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési, végrehajtási, bűnüldözési tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából az előterjesztés előírja a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények és befektetési vállalkozások mellett az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét.
A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tervezet pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. A módosítással kapcsolatban figyelemmel kell lenni, hogy e kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, ugyanolyan módon kerül sor a kerekítésre az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is. A szabályozás pontosítása segíti a jogalkalmazást mind az adóhatóság, mind az adózók tekintetében.
Ezen felül, a javaslat a jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmaz a részletes indokolás szerint.
SZÁMVITEL
A javaslat az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.
A javaslat a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.
E mellett a javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést. Ilyen többek között
− a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,
− a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,
− a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint
− az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására
vonatkozó javaslat.
KÖNYVVIZSGÁLAT
A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a javaslat törvényi szinten rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.
A hatályos rendelkezések indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A javaslat az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal. Emellett rendelkezik a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolítási lehetőségéről is.
A javaslat gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket is tartalmaz. Ilyen javaslat többek között a könyvvizsgáló jelölt felvételi követelményeinek a pontosítása, valamint az ACCA nemzetközi számviteli végzettség elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeként.
VÁMIGAZGATÁS
A vámjogszabályok módosítása érinti az Európai Unió külső határian elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás hatékonyabbá tételét, melynek keretében a jogsértést eredményező vámhiány mértéke 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik, megnövelve így a gyorsított eljárás által lefedett esetek számát. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.
NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, ugyanakkor a maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai pontosítások szükségesek.
Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat tartalmaznak.
NAV SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK JOGÁLLÁSA
A NAV Szjtv. 2021. január 1-jén lépett hatályba, a kezdeti időszakban az egyes módosult, vagy új jogintézmények alkalmazása rámutatott olyan napi gyakorlati nehézségekre, valamint koncepcionálisabb jellegű anomáliákra, amelyeket indokolt korrigálni. A módosítások ezen problémákat hivatottak feloldani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §-hoz
A módosítás kiegészíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabályait. A kedvezmény érvényesítésére való jogosultság szempontjából azt a gyermeket is figyelembe lehet majd venni, aki fogyatékossága miatt bentlakásos szociális intézményben él, feltéve, hogy az anya szülői felügyeleti joga fennáll és az anya megfelelően tartja is a kapcsolatot gyermekével. A jogosultság egyéb feltételei változatlanok.
2. §-hoz
Az adóról való rendelkezésre annak a magánszemélynek van lehetősége, aki önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára, vagy nyugdíjbiztosításra az adóévben befizetést teljesített. Azokat a befizetéseket, amelyekről az adóhatóság információval rendelkezik a bevallási tervezetben is figyelembe veszi. A befizetéseket eddig az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás hiányában nem vette figyelembe az elhunyt adózók soron kívüli adómegállapítási eljárásban, így erre az összegre az örökösök nem formálhattak igényt. A módosítás nyomán a rendelkezés összege az adóhatóság eljárását követően az örököst illeti meg.
3. §-hoz
Az átalányadózás szabályainak egyszerűsítésével és az átalányban meghatározott jövedelem meghatározott részének adómentessé tételével összefüggésben a javaslat egyértelművé teszi, hogy adóelőleget csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak.
4. §-hoz
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesíteni kívánó magánszemélyeknek nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat. Ilyen eset, ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra. A módosításhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint, ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.
5. §-hoz
A javaslat az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat állapítja meg. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.
6. §-hoz
A kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe. Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül, így utána szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Az Szja tv. alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély az általa kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben ügyleti nyereséget ér el. Ügyleti nyereséget pedig akkor kell megállapítani, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).
Ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két év valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltüntette, akkor élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.
Átmeneti rendelkezés alapján az új szabályokat a magánszemély már a 2021. adóévre is alkalmazhatja. Azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.
7. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az elhunyt adózó örököse – kérelmére – az elévülési időn belül hozzájuthasson az örökhagyó önkéntes pénztári számlájára, a NYESZ számlájára vagy a nyugdíjbiztosítási számlájára teljesített befizetéseivel összefüggésben keletkezett rendelkezési jogosultság alapján az elhunytat megillető visszatérítendő összeghez.
A (2) bekezdéshez: A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettség módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezés, amely szerint ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.
A (3) bekezdéshez: A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó új szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az új szabályokat a magánszemély már a 2021. adóévre is alkalmazhatja. Azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.
8. §-hoz
Az Szja tv. egyes mellékleteit módosító mellékletek beiktatása.
9. §-hoz
Az a) ponthoz: A módosítás egyértelművé teszi az egyesületi, köztestületi formában működő szervezetek által nyújtott szolgáltatások adókötelezettségét. Eszerint ha az egyesület, köztestület magánszemély tagja egy jogi személy bármely vagyoni hozzájárulására tekintettel válik jogosulttá a szolgáltatásra, az nem minősül adómentesnek.
A b) ponthoz: A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére való jogosultság feltételeinek bővítésével összefüggésben a belső hivatkozások kiegészítése.
A c) ponthoz: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 17. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a törvényben meghatározottak szerint – az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül – a Közreműködő Szervnél személyesen, postai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelentenie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentésben közreműködő szervként, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervként a Kormány 2020. július 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki. Az elhunyt egyéni vállalkozó özvegyének, örökösének így egyrészt az Evect., másrészt az Szja tv. rendelkezései alapján is meg kell tennie 90 napon belül az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására irányuló bejelentést ugyanahhoz a szervhez. A javaslat az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt a duplikációt szűnteti meg.
A d) ponthoz: A javaslat a mezőgazdasági őstermelőkkel azonos elbírálás és rendszeres valorizálás biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók esetében is az éves minimálbér tízszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt.
Az e) ponthoz: A javaslat a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók számára az éves minimálbér ötvenszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt.
Az f) ponthoz: A b) és c) pont szerinti módosítással összefüggő módosítás.
A g) ponthoz: A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények rendelkezései alapján általában a tőkenyereség a magánszemély adóügyi illetősége szerinti államban adóztatható. A jelenlegi szabályok szerint azonban a befektetési szolgáltatók ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatása alapján a NAV a külföldi adóügyi illetékességű magánszemélyeknek is készít – feleslegesen – adóbevallási tervezetet. A javaslat úgy egészíti ki az Szja tv. vonatkozó rendelkezését, hogy az adatszolgáltatás tartalmazza a magánszemély külföldi illetőségének és az illetőség államának megjelölését is.
10. §-hoz
Az a) ponthoz: A rendelkezés törli az egyéni vállalkozó által negyedévente fizetendő adóelőleget megállapító szabályból a személyi kedvezmény érvényesítésének átalakításával összefüggésben feleslegessé vált szövegrészt.
A b) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítésének átalakításával összefüggésben feleslegessé vált rendelkezések törlése.
A c) ponthoz: A családi gazdaságokról szóló CXXIII. törvény hatálybalépésével összefüggésben megszűnt az őstermelői igazolvány, így az arra vonatkozó szabályokat korábban meghatározó kormányrendelet is 2021. január 1-jén hatályát vesztette. Továbbá, figyelemmel arra, hogy az értékesítési betétlapra való bejegyzés szabályát az Szja tv. 10. § (10) bekezdése tartalmazza, feleslegessé vált az Szja tv. 5. számú melléklet 6.2. pontjának ugyanazon tartalmú rendelkezése.
A d) ponthoz: Tekintettel arra, hogy az új szabályok szerint az átalányadózás választására jogosító értékhatár a minimálbér változásával összefüggésben évről évre változik, az adott szövegrész törlése indokolt annak érdekében, hogy az értékhatár túllépéséhez kapcsolt szankció ne üresedjen ki.
Az e) ponthoz: Felesleges szövegrész törlése.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
11. §-hoz
A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerül a fordított hibrid struktúrákból adódó adóelkerülés kezelésére irányuló szabályozás. A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozik bele az a befektetési alap, illetve forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.
12. §-hoz
A javaslat szerint nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.
13. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A jogszabály belső koherenciáját szolgáló módosítás.
A (2) bekezdéshez: A felsőoktatási támogatási megállapodás fogalmában található hivatkozás a javaslat szerint az intézményre vonatkozik, tartalmi változást nem jelent. A megállapodás hossza öt évről három évre csökken.
A (3) bekezdéshez: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fogalmi meghatározása a rá vonatkozó külön törvény alapulvételével, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személyként.
A (4) bekezdéshez: Jogharmonizációs célú módosítás, amely az adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja a kamatlevonás korlátozással összefüggésben. Ez alapján a kamatlevonás korlátozási szabályt alkalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport fogalmára vonatkozó rendelkezés összhangban lesz az irányelv szélesebb fogalmával.
14. §-hoz
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – csökkenti az adóalapot legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.
Az adóalap akkor csökkenthető, ha az adózó rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. Az igazolásra vonatkozó rendelkezésbe az átláthatóságot segítő pontozás kerül bevezetésre, tartalmi változást nem jelent.
A javaslat szerint a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye 50 százalékról 300 százalékra bővül abban az esetben, ha közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem vagy fenntartója támogatására kerül sor. A többi ide tartozó kedvezménnyel együttesen továbbra is az adózás előtti nyereség összegéig lehet e csökkentő tételt alkalmazni.
15. §-hoz
A felsőoktatási támogatási megállapodásra vonatkozóan egyes nemteljesülési esetek miatti adóalap növelő tétel meghatározása.
16. §-hoz
Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.
17. §-hoz
A saját részvény, saját üzletrész közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő térítés nélküli átadásának társasági adóalapját az IFRS-ek szerinti adózó az adósemlegesség érdekében külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha azt a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.
18. §-hoz
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentes a társasági adó alól az adóalapja olyan része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele – így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele – képvisel az összes bevételén belül.
19. §-hoz
Új rendelkezés, amely szerint amennyiben a figyelési időszaka alatt a vállalat csoportos adóalanyiság tagja (vagy az lesz) és a figyelési időszakban nem teljesülnek az irányadó feltételek, akkor a szankciót a csoportképviselő útján kell megállapítani és megfizetni.
20. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés alapján a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, juttatás költségének, ráfordításának adóalapbeli elismertsége és adóalap-csökkentő tétele első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre áll fenn. Ezáltal a státusztörvény kihirdetését követő, de a társasági adózási rendelkezés bevezetése előtti vagyonjuttatás, juttatás is levonhatónak minősül.
A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a kamatlevonás korlátozásával összefüggő módosítás adózói választás szerint a 2020-ban kezdődő adóévre is alkalmazható.
A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés alapján az aktuális adóéve végéig fenntarthatja csoportos társasági adóalanyi tagságát a nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.
21. §-hoz
Műszaki notifikáció megtörténtét megállapító záradék bevezetése a törvénybe a kifizető által biztosított munkahelyi kerékpárhasználat elismert költségként való kezelésével összefüggésben.
22. §-hoz
A Tao. törvény 3. számú mellékletét módosító melléklet beiktatása.
23. §-hoz
Az a) ponthoz:
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, mint új jogi forma belföldi illetőségű társasági adóalanynak minősül.
A b) ponthoz:
Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezetre vonatkozó kapcsolt vállalkozás fogalmat érintő módosítás.
A c) ponthoz:
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány társasági adóalanyiságával összefüggő módosítás az osztalék fogalmában. Osztaléknak minősül többek között a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
A d) ponthoz:
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közhasznú minősítése fennáll-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg módon állapítja meg. A módosítás szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségének kezdete az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének a napja.
Az e) ponthoz:
A módosítás a kamatlevonás korlátozáshoz tartozó adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jogtechnikai áthelyezést foglal magában, tartalmi változást nem jelent.
Az f) ponthoz:
A jogszabály belső koherenciáját szolgáló módosítás.
A g) ponthoz:
A Tao. törvény 16/B. § új (7) bekezdésének bevezetésére tekintettel a Tao. törvény 28. § (6c) bekezdésében foglalt szabályozás változatlanságának fenntartását szolgálja, hogy a Tao. törvény 28. § (6c) bekezdésében a teljes 16/B. §-ra történő hivatkozás a javaslat szerint a 16/B. § (1)–(6) bekezdéseire módosul.
A h) ponthoz:
Jogtechnikai módosítás.
24. §-hoz
Az a) ponthoz:
A módosítás a kamatlevonás korlátozáshoz tartozó adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jogtechnikai áthelyezést foglal magában, tartalmi változást nem jelent.
A b) ponthoz:
A hitelintézeti különadó megszűnéséből eredően a Tao. törvény 18/C. § (21) bekezdése feleslegessé vált, ezért a javaslat szerint a törlésére kerül sor.
A c) ponthoz:
Jogtechnikai módosítás, tartalmi változást nem jelent.
A d) ponthoz:
Az adóhatósági határozatra történő szükségtelen utalás törlése. A csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagság megszűnésekor önadózással megállapított előleg felajánlásában változást nem jelent.
Az e) ponthoz:
Az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnéséből eredően a Tao. törvény 26. § (12) bekezdése feleslegessé vált, ezért a javaslat szerint a törlésére kerül sor.
II. FEJEZET
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
25. §-hoz
A Javaslat Közösségen belüli termékbeszerzésnek tekinti azt, ha a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásával összefüggésben a Magyar Honvédség vagy annak polgári állománya részére adómentesen értékesítenek terméket egy másik tagállamban, és ezt a terméket a Honvédség vagy a polgári állomány belföldre behozza, kivéve azt az esetet, ha ezen termék importjára egyébként adómentesség vonatkozna.
26. §-hoz
A Javaslat mentesíti az adó alól a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje általi termékimportot, ha az ezen fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára vagy ellátására szolgál, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.
27. §-hoz
A Javaslat a külföldi utas áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok vonatkozásában a papír alapú eljárás mellett megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is.
28. §-hoz
A Javaslat mentesíti az adó alól azt a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelyet a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére teljesítenek, ezen fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.
A Javaslat mentesíti továbbá azt a termékértékesítést, amelyet egy másik tagállamban állomásozó olyan tagállami fegyveres erő részére teljesítenek, amely eltér a rendeltetési hely szerinti tagállam fegyveres erejétől, feltéve, hogy az a fegyveres erő és az azt kísérő polgári állomány használatára szolgál, amennyiben a fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatot lát el.
29. §-hoz
A Javaslat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben kell a fizetést határon átnyúlónak tekinteni, illetve hogyan állapítható meg a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése. A Javaslat értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem minősül a Közösség területén elhelyezkedőnek, úgy adatszolgáltatásra a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. A Javaslat meghatározza azt is, hogy milyen részletezettséggel szükséges vezetni a nyilvántartást.
30. §-hoz
A Javaslat pontosítja a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljárást. A Javaslat rendezi, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni, ugyanis a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is. A szabályozás felépítésének módja azt célozza, hogy lehetőség szerint mérsékelje az adóbeszedésre kötelezett adminisztratív terheit, adott esetben az önellenőrzés elkerülésével.
31. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság 2021. második félévétől kezdve a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok alapján elkészíti az adóalanyok számára az áfa bevallás tervezetét. A Javaslat kiegészíti az ezen adatszolgáltatási kötelezettségből származó adatok adóhatóság általi felhasználásának célját az adóhatóság kibővülő feladatkörével.
32. §-hoz
A Javaslat alapján a különös adóvisszatérítés azokban az esetekben is lehetővé válik, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be (az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt), amely a kérelem befogadhatóságát kizárja. Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, a különös adóvisszatérítés csak kivételesen méltányolható esetekben illeti meg az adóalanyokat.
33. §-hoz
Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi az esetben követendő eljárást is, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik.
Az adóhatóság 6 hónapon belül dönt a kérelemről.
34. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát tartalmazza.
35. §-hoz
A Javaslat az Áfa tv. 253/ZA. §-ának módosításához kapcsolódó jogtechnikai módosítást tartalmaz.
36. §-hoz
A Javaslat a behajthatatlan követelésre vonatkozó szabályozásnak az adóalapot csökkentő adóalany partnerére vonatkozó feltételek hatályon kívül helyező módosításához kapcsolódóan határoz meg átmeneti rendelkezést, amelynek értelmében a módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja a módosulás hatályba lépése előttre, de 2015. december 31. utánra esik.
A Javaslat ezen túlmenően a különös adóvisszatérítés előírásainak módosításához kapcsolódóan is átmeneti szabályt tartalmaz, amelynek értelmében a módosított szabályok az esetben vehetőek figyelembe, ha a kérelem benyújtását megalapozó ok a módosítás hatályba lépése után következett be.
Továbbá, a Javaslat külön átmeneti szabályt tartalmaz arra az esetre, amikor a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Ez esetben a megfizetett adó visszatérítése iránti kérelem az esetben nyújtható be, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Amennyiben ezt megelőzően került rá sor, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelme benyújtására.
A Javaslat értelmében az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében illeti meg viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa-visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.
37. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a szakképzési törvény módosítását követően is biztosítsa a szakmai vizsga és a képesítő vizsga adómentességét.
A Javaslat jogtechnikai módosítást tartalmaz (a terminológiát igazítja a külföldi utas áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok kiegészítéshez).
A Javaslat jogtechnikai módosítást tartalmaz (rendezi, hogy a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok felhasználási célja – kiegészített formában – az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdéséből a 257/G. §-ba kerül át).
38. §-hoz
A Javaslat viszonossági alapon biztosítja a belföldön felszámított áfa-visszatérítését az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára.
39. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró alábbi feltételeket: vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt; adószámra törölve volt ekkor; az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában; az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól. A módosítás hatályba lépését követően e körülmények automatikusan nem zárják ki az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal az adóhatóság az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor – a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban – e körülményeket is mérlegelni és értékelni fogja.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezést. A hatályon kívül helyezés azon határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, amelyben az adópolitikáért felelős miniszter megállapítja Magyarország és az Egyesült Királyság közötti viszonosság megszűnését.
4. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása
40. §-hoz
A törvény módosításával rögzítésre kerül a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában adómentesen behozható füst nélküli dohánytermékek és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek mennyisége.
5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
41. §-hoz
A 2020/262 (EU) irányelv egyes rendelkezései összhangba kerülnek az Uniós Vámkódex szabályaival, ezt képezi le a módosítás a vámfelfüggesztési eljárás fogalmának módosulása kapcsán.
42. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében az adófelfüggesztési eljárás fogalmának kiegészítése, pontosítása, amely alapján a tárolás mellett a birtoklás tevékenysége is ide értendő. Az irányelv szabadforgalomba bocsátott termékszállításokra vonatkozó rendelkezései 2023. február 13-tól alkalmazandóak.
A (2) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében az adóraktár fogalmának, pontosítása, amely alapján a tárolás mellett a birtoklás tevékenysége is ide értendő, valamint kiegészítése a szabadforgalomba bocsátott, azaz adózott termékek tagállamok közötti kereskedelmének lehetőségével.
A (3) bekezdéshez: Az AHK-szám a továbbiakban az adófelfüggesztéses, azaz adózatlan termékszállítások során alkalmazandó elektronikus okmány, azaz az e-TKO mellett a szabadforgalomba bocsátott, azaz adózott termékek tagállamok közötti kereskedelme során alkalmazandó e-EKO okmány azonosítását is szolgálja.
A (4) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a bejegyzett feladó és a bejegyzett kereskedő fogalmak kiegészítése, tekintve, hogy ezen engedélyesek is jogosultak lesznek szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba történő feladására (bejegyzett feladó), illetve másik tagállamból történő átvételére (bejegyzett kereskedő).
Az (5) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a papír alapú EKO-t fel fogja váltani az e-EKO, amely az e-TKO-hoz hasonlóan az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány lesz. Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott termék másik tagállamba történő kereskedelmi célú szállítása esetén a címzett a termék átvételekor elektronikus átvételi elismervényt állít ki uniós számítógépes rendszerben. Továbbá az eseti bejegyzett kereskedő is jogosulttá válik másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére.
A (6) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében bevezetésre kerül az eseti igazolt feladó fogalma, aki az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult.
A (7) bekezdéshez: Pontosításra kerül, hogy az e-TKO az adófelfüggesztési eljárás alatt álló termékek szállítása esetén állítandó ki az uniós számítógépes rendszerben.
A (8) bekezdéshez: Az Európai Unió fogalma módosul a Brexit szerződés következtében, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéből 2021. január 1-jétől csak Észak-Írország és a ciprusi brit katonai bázisok területén alkalmazandóak az uniós jövedéki szabályok.
A (9) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek történő megfelelés érdekében az importálás fogalma nagyobb összhangba kerül az Uniós Vámkódex szabályaival.
A (10) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a szabadfogalomba bocsátás fogalmában a szabálytalan behozatal esetköre nagyobb összhangba kerül az Uniós Vámkódex szabályaival.
A (11) bekezdéshez: A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében – összhangban a vámjogszabályokkal – definiálásra kerül a szabálytalan behozatal.
A (12) bekezdéshez: Az uniós számítógépes rendszer fogalmának pontosítása tekintettel arra, hogy a 1152/2003/EK határozat hatályát vesztette és helyébe a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat lépett.
A (13) bekezdéshez: A módosítás európai uniós derogációval élve megteremti a kisüzemi sörfőzdék közötti, kedvezményes adómérték alkalmazása melletti együttműködés lehetőségét. Az együttműködő sörfőzdék együttes éves termelése nem haladhatja meg a 200 ezer hektoliter sört. A módosítás a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.
43. §-hoz
A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban – az importálás mellett – a jövedéki termék szabálytalan behozatala esetén is adókötelezettség keletkezik.
44. §-hoz
A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre szállított jövedéki termék adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő vagy jövedéki engedélyes kereskedő általi átvétele esetén adófizetési kötelezettség keletkezik.
45. §-hoz
Magyarország NATO kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése érdekében új adómentességi rendelkezés a NATO és a Békepartnerségi nemzetközi szerződésekből következő katonai adómentes beszerzési szabályokat a Magyar Honvédség adóraktárából üzemanyag közvetlen adómentességgel történő beszerzési lehetőségéről kiterjeszti bármely adóraktárból bármely jövedéki termék közvetlen adómentességgel történő beszerzésére.
Ugyanezt a mentességet biztosítja Magyarország a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folytatott tevékenységekben részt vevő uniós tagállami fegyveres erőknek is 2022. július 1-jétől.
A 2020/262 (EU) irányelv közös veszteségnormákat kíván meghatározni egyes jövedéki termékekre (a konkrét javaslat még kidolgozás alatt áll). Ennek megfelelően a hazai jogszabályokban meghatározott veszteségnormákat majd csak a közös uniós veszteségnormák által nem szabályozott termékek esetében lehet alkalmazni.
46. §-hoz
A megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére jogosultak körének módosítása a 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban, a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása, illetve másik tagállamból megvalósuló átvétele tekintetében nevesített jogosulti körre tekintettel.
47. §-hoz
A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban bevezetett eseti igazolt feladó esetében, összhangban a bejegyzett feladóra vonatkozó rendelkezéssel, indokolt az általánosnál (30 nap) rövidebb engedélyezési határidő (15 nap) biztosítása.
48. §-hoz
A szabadforgalomban végzett tagállami szállítások elektronizálásával azonos szabályok vonatkoznak a szabadforgalomban végzett szállításokra és az adófelfüggesztéses szállításokra, így ha az elektronikus rendszer az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt észlel, automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását.
49. §-hoz
A szabadforgalomban végzett tagállami szállítások esetén, a 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban, jövedéki biztosítékot kell nyújtani a termékek feladását megelőzően, az adófizetési kötelezettséggel megegyező összegben a terméket átvevő adóraktár engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek, eseti bejegyzett kereskedőnek vagy jövedéki engedélyes kereskedőnek. Bár uniós szinten nem minősül jövedéki terméknek, a biztosítéknyújtás szempontjából figyelembe kell venni a töltőfolyadékot, az új dohánytermék-kategóriákat, a füst nélküli dohányterméket és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket is.
Kérelemre engedélyezhető, hogy a szabadforgalomban végzett tagállami szállítások esetén a jövedéki biztosítékot az említett személyek helyett a termékek feladója, a fuvarozó, a termék tulajdonosa vagy ezek közül több személy együttesen nyújtsa.
A szabadforgalomban végzett tagállami szállításokra nyújtott jövedéki biztosíték az adófizetési kötelezettség teljesítését vagy az alóli mentesülést követően szabadul fel, illetve használható fel újra.
A készfizető kezesség lehetősége a szabadforgalomban végzett tagállami szállításokra is kiterjed.
50. §-hoz
Összhangban a 2020/262 (EU) irányelvvel az adóraktár jövedéki biztosítékának ki kell terjednie a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, még át nem vett jövedéki termékek adótartalmára is, azonban a termék-előállítást végző adóraktárak ennek vonatkozásában is kedvezményben részesülhetnek, hasonlóan az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításokhoz.
51. §-hoz
A belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedék termékek kereskedelméhez kapcsolódó pontosítás. A tagállamba szállított adózott jövedéki termékről az adatokat az uniós számítógépes rendszer tartalmazza, ezért csak a belföldi szabadforgalomba bocsátásról kell a továbbiakban külön adatot szolgáltatni, mely nem lesz része az uniós számítógépes rendszernek. A belföldi szállításokról minden esetben szállítólevél kerül kiállításra.
A másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldi adóraktárba szállított jövedéki terméket az adóraktár engedélyes az adófelfüggesztés alatt álló termékkészletébe veszi fel.
52. §-hoz
A bejegyzett kereskedő a továbbiakban az adófefüggesztési eljárás keretében történő termék fogadás mellett – azonos feltételekkel – adózott, kereskedelmi céllal szállított terméket is fogadhat másik tagállamból, amelynek adótartamára szintén ki kell terjednie a biztosítékának.
53. §-hoz
Az eseti bejegyzett kereskedő a továbbiakban az adófefüggesztési eljárás keretében történő termék fogadás mellett – azonos feltételekkel – adózott, kereskedelmi céllal szállított terméket is fogadhat másik tagállamból, amelynek adótartamára szintén ki kell terjednie a biztosítékának.
54. §-hoz
Az eseti igazolt feladói engedély kiváltásának feltételeit meghatározó rendelkezés. Az kaphat eseti igazolt feladói engedélyt, aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt és nincs meg nem fizetett köztartozása, TB-tartozása.
55. §-hoz
A másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosítékszabály. A jövedéki engedélyes kereskedő fix összegű biztosítékát ki kell egészíteni, ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja azt.
56. §-hoz
A jövedéki engedélyes kereskedő elektronikus nyilvántartásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra.
57. §-hoz
Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.
58. §-hoz
A KBVP keretében folytatott tevékenységekben részt vevő uniós tagállami fegyveres erőknek történő szállítások is a NATO szállításokhoz hasonlóan adófelfüggesztéssel folyhatnak 2022. július 1-jétől.
59. §-hoz
A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba történő, kereskedelmi célú szállítására vonatkozó rendelkezések, összhangban a 2020/262 (EU) irányelvvel.
A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható. Belföldről adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti bejegyzett feladó és jövedéki engedélyes kereskedő adhat fel szabadforgalomban jövedéki terméket és tagállamból feladott jövedéki terméket belföldön adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át.
A szállítás akkor kezdődik, amikor a termék elhagyja az engedélyesek telephelyét vagy a vámjogi szabadforgalomba bocsátás helyét és akkor fejeződik be, amikor a terméket az engedélyes átveszi.
Pontosításra kerül, hogy kereskedelmi célú szállításnak a nem magánszemély részére vagy nem csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítás minősül.
Kiegészítésre kerül továbbá a magánszemély által nem kereskedelmi céllal másik tagállamból behozható termékek mennyisége a füst nélküli dohánytermékre és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre meghatározott mennyiségi korláttal.
Tekintettel arra, hogy a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék uniós szinten nem minősül jövedéki terméknek, ezek azok nem részei az uniós számítógépes rendszernek. Éppen ezért belföldre szállításuk előtt az adófizetésre kötelezettnek a beszerzésről értesítenie kell a NAV-ot. Tagállamba történő szállításuk esetén pedig az e-EKO-t a NAV nem továbbítja a címzett részére, hanem a szállítást manuálisan zárja le az uniós számítógépes rendszerben.
Egyebekben a szabadforgalomba bocsátott termékszállítás során az uniós számítógépes rendszerben elvégzendő feladatok az adófelfüggesztési eljárás keretében elvégzendő feladatokhoz hasonlóan történnek (e-EKO kiállítása, továbbítása, átvételi elismervény kiállítása, továbbítása, üzemszünet, stb.).
60. §-hoz
Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.
61. §-hoz
Ha a jövedéki engedélyes kereskedő az adott hónapban másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldre történő szállítását nem végezte, azaz nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, nem kell adóbevallást benyújtania.
62. §-hoz
A folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell a kisüzemi sörfőzdék közötti, kedvezményes adómérték alkalmazása melletti együttműködés lehetőségét.
A 2020/262 (EU) irányelv átültetésével összefüggésben a NAV automatikusan módosítja, kiegészíti az érintett engedélyeket a szabadforgalomba bocsátott, másik tagállamba irányuló kereskedelmi célú szállítások lehetőségével.
Átmeneti rendelkezés a 2020/262 (EU) irányelv átültetendő szabályainak 2023. február 13-i hatályba lépésekor úton lévő szállítmányok sorsának rendezése érdekében.
63. §-hoz
A jövedéki törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
64. §-hoz
a) A mentesített szervezetek köre kiegészül a KBVP mentességre jogosultak körével.
b) A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében a fogalomhasználat pontosítása.
c) A papír alapú EKO-t felváltó e-EKO miatt szükséges módosítások.
d) A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a szabálytalan importálás fogalmát felváltja a szabálytalan behozatal fogalma.
e) A Magyar Honvédségre vonatkozó speciális adó-visszaigénylési szabály kiegészül a KBVP mentességi esetkörrel.
f) A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében szükséges pontosítás. Jövedéki termék adóraktárban az adófizetési kötelezettség keletkezéséig az előállítás és tárolás mellett birtokolható is.
g) A továbbiakban az adóraktár kizárólag a belföldre történő szabadforgalomba bocsátáskor alkalmazott szállítólevélről küld a 24. § szerinti adatszolgáltatásában adatot a NAV részére, mivel a tagállami kereskedelemben kötelezően e-EKO-t alkalmaz, melyről a NAV-nak rendelkezésére áll az ellenőrzéshez szükséges információ.
h) A szabadforgalomba bocsátott, tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítások uniós számítógépes rendszer alá vonásával a kisüzemi bortermelőnek az adózott termék feladása előtt is nyilvántartásba kell vetetnie magát a NAV-val.
i) A 2020/262 (EU) irányelvre történő hivatkozás átvezetése.
j) A jövedéki termék KN-kódját és az engedély számát csak belföldi termékértékesítés esetén kell a jövedéki engedélyesnek a számlán feltüntetni.
k) A NATO haderők szárazföldi járműveinek kiszolgált repülőgép-üzemanyag esetében is alkalmazandóak a speciális kiszolgálási szabályok.
l) A KBVP mentességnél a szárazföldi katonai járműveknek kiszolgált repülőgép-üzemanyag esetében szintén alkalmazandóak a speciális kiszolgálási szabályok.
65. §-hoz
a) A 2020/262 (EU) irányelvvel összhangban a vámfelfüggesztés fogalma kivezetésre kerül.
b) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség.
c) Az EKO a továbbiakban kizárólag elektronikus formában állítható ki.
d) A Jöt. 9. § (1) n) pontja miatt szükségtelenné vált szabály hatályon kívül helyezése.
e) A harmonizált irányelv vonatkozó szabályainak az új horizontális jövedéki irányelvbe beépülése miatt szükségtelenné vált jogharmonizációs záradék hatályon kívül helyezése.
III. FEJEZET
HELYI ADÓK
6. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
66. §-hoz
A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. A közszolgálati kötelezettség fogalmát a helyi adótörvény tartalmazza, s ide tartozik többek között a közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, ugyanakkor a felsorolás nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Ezért a helyi adótörvényben rögzített közszolgálati kötelezettség fogalma a Javaslat szerint kiegészül az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.
IV. FEJEZET
EGYES ÁGAZATI ADÓK
7. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
67. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely szerint a naptári évtől eltérő üzleti éves kockázati tőkealap-kezelők, árutőzsdei szolgáltatók a pénzügyi szervezetek különadó kötelezettségének megszűntetését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazzák.
68. §-hoz
Jogtechnikai módosítás a kockázati tőkealap-kezelők, tőzsde, árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettségének megszűntetésével összefüggésben.
69. §-hoz
Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége.
8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
70. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját. A juttatás a társasági adó mellett az energiaellátók jövedelemadójában is semleges módon valósítható meg.
A (2)–(3) bekezdéshez: A módosítási javaslat szerint a negatív jövedelemadó-alap elhatárolható és az adózó döntése szerint a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére felhasználható. A felhasználás legfeljebb a negatív adóalapra vonatkozó csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig terjedhet. Az elhatárolhatóság feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A negatív adóalapra vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell a Tao. törvény 17. §-ában foglaltakat.
71. §-hoz
A (12) bekezdés: Átmeneti rendelkezés, amely szerint első alkalommal a 2020. adóévi negatív adóalap elhatárolására van lehetőség.
A (13) bekezdés: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, juttatás költségének, ráfordításának adóalapbeli elismertsége első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre áll fenn. Ezáltal a státusztörvény kihirdetését követő, de a Távhő törvény erre vonatkozó adózási rendelkezésének bevezetése előtti vagyonjuttatás, juttatás is levonhatónak minősül, azzal az energiaellátók jövedelemadója adóalapját nem kell megnövelni.
72. §-hoz
A Tao. törvény rövidítése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kapcsolódóan megjelenik a törvény jelenleginél korábbi rendelkezésében, ezért jogtechnikai módosításként a jelenlegi hivatkozás törlésére kerül sor.
73. §-hoz
A negatív adóalap elhatárolásának lehetővé tételéből eredő jogtechnikai módosítás.
V. FEJEZET
ILLETÉKEK
9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
74. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a személyes illetékmentességben részesülők körét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, figyelemmel ezen alapítványok társadalmi hasznosságára, értékteremtő szerepére. A személyes illetékmentesség hozzájárul a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségének megőrzéséhez.
A személyes illetékmentesség feltétele – más szervezetekhez hasonlóan – az előző adóévi társasági adófizetési kötelezettség hiánya.
75. §-hoz
2021. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség illeti meg a vagyonszerzőt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő lakásvásárlása esetén. Abban az esetben viszont, ha az illetékmentességre a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett CSOK alapján vált jogosulttá, és a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült, vagy a CSOK-ot a vagyonszerző gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejártát megelőzően bármely okból visszafizette, az állami adóhatóság utólagosan kiszabja a mentesség miatt ki nem szabott visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Nem kell a hatályos szabályok szerint az illetéket pótlólag megfizetni, ha a vagyonszerző nem kizárólag megelőlegezett CSOK-ot vesz fel és annak visszafizetését rendelte el a hatóság vagy fizette azt vissza a vagyonszerző.
A hatályos szabály tehát egyfelől nem következetes, másfelől pedig visszaélésre ad lehetőséget.
A Javaslat ezért az illetékkijátszás megelőzése és a CSOK jogpolitikai céljainak maradéktalan érvényesülése érdekében kibővíti a visszterhes vagyonátruházási illeték utólagos kiszabásának eseteit. A jövőben a kapott támogatás visszafizetése (vagy visszafizetésének elrendelése) nemcsak a megelőlegezett, hanem valamennyi CSOK esetén feléleszti a vagyonszerző illetékkötelezettségét. A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti vagy vissza kell azt fizetnie (pl. ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatta a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie).
Fontos összefüggés azonban, hogy az utólagos illetékfizetési kötelezettség csakis akkor éled fel, ha a támogatott vagyonszerző a CSOK teljes összegét visszafizeti, azaz, ha a vagyonszerző a támogatást „csak” részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizeti vissza, az állami adóhatóság nem szabhatja ki utólag az illetéket.
Nem változik ellenben az a 2021. január 1-jétől hatályos előírás, hogy amennyiben a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett CSOK felhasználása miatt vált jogosulttá az illetékmentességre, és az előlegezett CSOK-ot a vagyonszerzőnek azért kell visszafizetnie, mert a gyermekvállalás teljesítése a CSOK-ban részesülő egészségi állapotára tekintettel hiúsult meg, az utólagos illetékkiszabásnak nincs helye.
76. §-hoz
A Javaslat értelmében a CSOK visszafizetése esetén megfizetendő illetékre vonatkozó rendelkezések – alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – azokban az ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illeték-kötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését (azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.
77. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A hatályos illetéktörvény szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít egy társaság, ha a rendelkezésre álló utolsó mérlege (vagy nyitómérlege) szerinti eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található.
Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló utolsó mérleg (vagy kezdő vállalkozás esetén a nyitómérleg) eszközoldalán ingatlan nem vagy nem jelentős arányban található, ugyanakkor két mérlegkészítés között a társaság szerez ingatlant, akkor annak értékét a hatályos szabályok szerint nem kell figyelembe venni az arányszámításnál. Ezért – a következő mérlegkészítésig való vagyoni betét-eladás esetén – illetékkötelezettség akkor sem állapítható meg, ha az ingatlan-szerzéssel az eszközök értékén belül az ingatlanok aránya meghaladná a 75%-ot.
Ez a szabályozási környezet ugyanakkor azzal jár, hogy azt ki lehet játszani, visszaélésszerűen is lehet alkalmazni. Bár a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az adóhatóság ellenőrzés során érvényesítheti jelenleg is a nyilvánvaló jogsértő gyakorlat esetén és feltárhatja azt, az illetéket megállapíthatja, mégis indokolt törvénymódosítással elejét venni a hatósági és az esetleges bírósági eljárásnak.
Mindezen jogszerűtlen gyakorlat kizárása érdekében a Javaslat olyan tartalmú változtatást fogalmaz meg, miszerint két mérleg-készítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják. Az eszközök között természetesen – mint azt a definíció felvezető szövege rögzíti – nem lehet figyelembe venni a pénzeszközöket, pénzkövetelést, az aktív időbeli elhatárolást, a kölcsönöket.
Az adóméltányosság ugyanakkor megköveteli, hogy amennyiben az illeték-kötelezettségig terjedő időszakban az ingatlanok állománya csökken (az ingatlant elidegenítik vagy megsemmisül) az ingatlanok és az említett eszközök állományát csökkenteni lehet.
Az is lehetséges, hogy a két mérlegkészítés közti időszakban, az illeték-kötelezettség napjáig más (nem pénzügyi) eszközök (például gépek, berendezések) állománya is változik, ami kihathat arra, hogy az eszközök mérleg szerinti értékében mekkora részt tesz ki az ingatlanok értéke. A Javaslat szerint e változást is figyelembe kell, lehet venni annak vizsgálata során, hogy a megszerzett vagyoni betét olyan társaságé, amelyik belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít az illeték-kötelezettség keletkezésekor.
A Javaslat szerint a korrekciót (a fentiek szerinti növelések és csökkentések együttes hatását), csak akkor kell, lehet alkalmazni, ha a társaság azok figyelembe vételével az illeték-kötelezettség keletkezésekor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenne, vagy éppenséggel megszűnne belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenni.
A Javaslat nem írja elő, hogy a korrekciót (a számításokat) – ha azoknak helye van, azaz azokat el kell végezni – miként, milyen dokumentummal kell alátámasztani. Ezért elfogadható az, ha közbenső mérleget készítenek vagy akár az is, ha a számítások során releváns főkönyvi számlákat az illeték-kötelezettség keletkezésének napjára zárják és az alapján állapítják meg az eszközök, ingatlanok könyv szerinti értékét.
A (2) bekezdéshez:
Az egyértelmű jogértelmezés érdekében a Javaslat világossá teszi, hogy az illetéktörvény alkalmazásában vagyonkezelő alapítványnak minősül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány is.
78. §-hoz
Lásd az 5. melléklethez fűzött indokolást.
79. §-hoz
Az 1. ponthoz: A Javaslat a szövegrész-cserével nyelvhelyességi pontosítást fogalmaz meg abban a mondatban, amelyben a szövegcsere szerepel.
A 2. ponthoz: A Javaslat – annak érdekében, hogy a vagyonszerző pontosan tisztában legyen azzal, hogy a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentessége a CSOK visszafizetése, illetve feltételeinek nem teljesítése esetén nem jár – rögzíti, hogy ezen illetékmentességről az állami adóhatóságnak fizetési meghagyást kell kiadnia. A fizetési meghagyás tartalmazza azt, hogy mekkora az az összeg, amelyet nem kell megfizetni a mentesség miatt, s egyben azt, hogy ennek az illeték-előnynek megfelelő összeg megfizetését az adóhatóság kiszabja, ha a vagyonszerző a CSOK-ot visszafizeti vagy annak feltételeit nem teljesíti.
80. §-hoz
Az 1. ponthoz: A Javaslat szerint megszűnik az Itv. hatályos 26. § (2g) bekezdésében a Korm. rendelet1-re és a Korm. rendelet2-re való hivatkozás. Ezért a Javaslat a rövidítést megfogalmazó szövegrészeket hatályon kívül helyezi.
A 2. ponthoz: A hatályos szabályok szerint az illeték-megállapításhoz való jog 5 éves elévülését a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentesség feltételeinek sérelme esetén annak a naptári évnek az utolsó napjától kell számítani, amely évben a vagyonszerző – saját elhatározásából – a CSOK-ot visszafizette vagy a hatóság a visszafizetést elrendelte. A Javaslat e rendelkezés módosítását az illetékfizetés feléledésére vonatkozó javaslat szerint változó szabályok miatt változtatja (hagyja el a „saját elhatározásából” szövegrészt).
VI. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
81. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítás – a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabállyal azonosan – a szakképzés kifutó rendszerében biztosítja a tanulószerződések figyelembevételét oly módon, hogy ne keletkezzen szociális hozzájárulásadó-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak (kifizetőnek) abban az esetben, ha a tanuló gyakorlati képzésére az általa megkötött tanulószerződés keretében történő módon kerül sor.
A (2) bekezdéshez: A Javaslat biztosítja, hogy maradéktalanul megvalósuljon az a célkitűzés, hogy a nyugdíjas személyek kereső tevékenysége mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó alól.
82. §-hoz
83. §-hoz
A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. A rendelkezés 2022. július 1-jétől lép hatályba.
84. §-hoz
A Szocho tv. 7. § (1)–(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelők részére adminisztrációs többletterhet jelenthet a 22. § (3) bekezdésében foglalt hatályos törvényi rendelkezés, mert az a személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezi azokat az őstermelőket, akiknek egyébként a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint nem kellene az e tevékenységből származó bevétel nagysága miatt bevallást benyújtani. A módosítás eredményeként a törvény egyértelműen kimondja, hogy a szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett őstermelőnek a szociális hozzájárulási adó tekintetében nincsen bevallási kötelezettsége.
85. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy az 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.
86. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely a szakképzésről szóló törvénnyel azonosan biztosítja, hogy a kifutó képzések esetében is igénybe vehető legyen a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye.
87. §-hoz
A módosítás rendezi, hogy a szakképzési hozzájárulás kivezetését követően az adónemre befizetett összegeket, illetve a kötelezettségeket hogyan kell a költségvetésben elszámolni.
88. §-hoz
Az a) ponthoz: A VKF megállapodás ötödik lépéseként 2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.
A b) ponthoz: A 2018. december 31-ig hatályos Szocho tv. olyan jövedelemként nevesítette az álláskeresési támogatást, amely mentesült a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A gyakorlatban a kifizetők jelenleg is így járnak el annak ellenére, hogy a hatályos Szocho tv. ezt a jövedelemtípust nem mentesíti a kötelezettség alól. Annak érdekében, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a 2019 január 1-jét követően kifizetett álláskeresési támogatás után sem visszamenőlegesen, sem a jövőre nézve ne merüljön fel sem a kifizető állami szervnek, sem a támogatásban részesülő magánszemélynek szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, a javaslat kiegészíti a kötelezettség alól mentesülő jövedelmek körét.
A c) ponthoz: Az egyéni vállalkozók átalányadózására vonatkozó adószabályok módosításával összefüggésben szükséges pontosítás
A d) és e) ponthoz: Pontosító szövegcserés módosítások.
A f) ponthoz: A módosítás alapján egységessé válik, hogy az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása során a tárgyhónap első napján érvényes összeget kell figyelembe venni.
A g) ponthoz: Egységesítési céllal, a többi kedvezmény alapjához hasonlóan kerül meghatározásra a megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető kedvezmény alapja is.
89. §-hoz
A 2021. január 1-jén hatályba lépett családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek, míg 2021 előtt a családi gazdaságban nemcsak őstermelőként, hanem egyéni vállalkozóként is részt lehetett venni. A jogszabályváltozás miatt okafogyottá vált az a rendelkezés, amely a családi gazdaságban egyéni vállalkozóként részt vevő tagok biztosítási jogviszonyát rendezte.
11. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
90. §-hoz
91. §-hoz
92. §-hoz
93. §-hoz
A Javaslat módosítja a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét. A Tbj. szabályai szerint viszont a járulékfizetés alapja a főszabály szerint az átalányban megállapított jövedelem, de a főállású vállalkozó esetében legalább a minimálbér. A családi járulékkedvezményt a jelenlegi szabályok alapján azonban csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem Az átalányadózó főállású egyéni vállalkozónak az új adómentességi szabály miatt tehát egy ideig nem képződik olyan jövedelme, amely után a járulékkedvezményt érvényesíthetné. A Tbj. módosítása ezért lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.
94. §-hoz
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének tartama a Tbj.-ben szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. A jogszabályváltozás miatt okafogyottá vált az a rendelkezés, amely az őstermelők családi gazdaságába belépő, illetve kilépő tagok biztosítási jogviszonyát rendezi.
VII. FEJEZET
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
12. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
95. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatályos rendelkezései alapján, székhelyszolgáltatási tevékenységet kizárólag a kijelölt felügyeleti szervhez bejelentkezett személyek folytathatnak. E változást követik az Art. módosuló székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései.
96. §-hoz
A módosítás az adóköteles tevékenység szünetelésének következményeit kiterjeszti az önálló bírósági végrehajtó végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára.
97. §-hoz
Amennyiben adózó a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltatót jelent be, a NAV felhívja az adózót, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését. Erre a módosítás azért ad lehetőséget, mert az esetek jelentős részében az adózók nem a székhelyszolgáltatással kapcsolatos szabályozásnak megfelelő székhelyszolgáltatási szerződést jelentenek be, hanem akár egyszerű, ingatlan bérletre vonatkozó szerződést. Ez esetben pedig nem indokolt másik, megfelelő székhely bejelentésére kötelezni az adózót, egyszerűen csak a téves székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentés visszavonása szükséges. Amennyiben az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, úgy adószámának törlésére kerül sor.
98. §-hoz
Indokolt a havi járulékbevallások adatkörének kibővítése, a kifizetett, az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak illetve, osztalékelőlegnek minősülő hozamáról szóló adatszolgáltatással. A NAV ezt követően rendelkezni fog azzal az információval, hogy a kifizető által bevallott osztalék összege az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztaléknak minősül-e, így az ilyen jövedelemmel érintett adózóknak az adóbevallási tervezetben kiajánlott szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemadatot nem kell módosítaniuk.
99. §-hoz
A NAV a szakmai kamara adatszolgáltatásával szerez tudomást a szolgáltató állatorvosi tevékenység szüneteléséről és folytatásáról. Ugyanígy a módosítás előírja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatszolgáltatási kötelezettségét a végrehajtói szolgálat szüneteltetése esetére. Indokolt továbbá az önálló bírósági végrehajtói szolgálat és a szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének felsorolása a következménnyel járó tevékenység-szünetelések között.
100. §-hoz
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az ügyfelektől átvett pénzeszköz ellenében elektronikus pénzt bocsátanak ki, melyet az ügyfél elektronikuspénz-számláján tartanak nyilván. A hatóságok eredményes működésének biztosítása érdekében az adatszolgáltatásra kötelezettek körének a kibővítése indokolt az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel.
101. §-hoz
Az adóigazgatási eljárásokban végzett adatmentések során, az érintett személyeknek, a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adata is az adóhatóság tudomására juthat. A módosítás ezen adatok kezelésére irányadó szabályokat nevesíti.
102. §-hoz
A módosítás az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrzési Rendszerbe bejelentett adatok adatkezelési határidejét rögzíti.
103. §-hoz
A szokásos piaci ár megállapítását az adózók jellemzően folyamatos teljesítésű ügyletekre kérik, amelyeknél az árat az üzleti év teljes eredménye alapján határozzák meg, és igazolják. A határozat teljes adóév vonatkozásában adható ki. Lehetővé válik a kérelem benyújtásakor még le nem zárt adóév esetén is, ezen adóév első napjára visszamenőleges hatállyal döntést hozni.
104. §-hoz
Az Art. XXIII. fejezetében szabályozott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetési jogának, Magyarországon történő érvényesítése során, az elektronikus levélcímen történő kapcsolattartás, az első fokú határozat utáni jogorvoslati eljárásban is lehetővé válik.
105. §-hoz
106. §-hoz
107. §-hoz
108. §-hoz
A módosítások a hatályos szabályokat tartalmilag megfelelőbb szerkezeti egységekben állapítja meg ismét, változatlan tartalommal.
A módosítás emellett az adóhatóság pótlék számítás szabályait pontosítja, miszerint a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.
109. §-hoz
A módosítás a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltató bejelentéséhez kapcsolódó jogkövetkezményként rögzíti, hogy amennyiben az adózó a NAV felhívására ellenére sem jelent be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését, adószámának törlésére kerül sor.
110. §-hoz
Szükséges átmeneti rendelkezés törvénybe iktatása annak érdekében, hogy az adóhatóság a székhelyszolgáltató bejelentését érintő módosítások hatálybalépése előtt bejelentett jogviszonyokat is felülvizsgálhassa. Az átmeneti rendelkezésben szereplő 3 hónapos határidő mind az adóhatóság mind az ügyfelek számára kellő időt biztosít a felkészülésre, és a fennálló jogviszonyok felülvizsgálatára.
Átmeneti rendelkezéssel szükséges egyértelművé tenni, hogy az EKAER bejelentések adatkezelésére vonatkozó szabályok a törvényjavaslat hatályba lépését megelőzően tett bejelentések adatai tekintetében is alkalmazandók, azzal, hogy az adatkezelés határideje a bejelentés eredeti időpontjakor kezdődik.
111. §-hoz
2021. október 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyett az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások lefolytatása. Az átmeneti rendelkezés rendezi a 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő eljárások sorsát.
112. §-hoz
Az átmeneti szabály rögzíti, hogy a gépjárműadót hogyan kell megfizetni a 2022. január 1-ét követően esedékes kötelezettségek teljesítése során, elrendeli továbbá a kerekítés mellőzését a 2022. január 1-jét követően induló megismételt eljárásokban is.
113. §-hoz
A módosítás a változás-bejegyzéssel érintett cégek esetében pontosítja azt az időpontot, valamint időszakot, amelyre nézve az állami adó- és vámhatóság az akadályhordozó személy tekintetében az akadály fennállását vizsgálja az adóregisztrációs eljárás során.
A módosítás indoka, hogy a nyugdíjak szüneteltetését előíró, a kereseti korlátot korábban meghatározó szabály, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a 2020. július 1-jétől hatályát vesztette, a NAV adatközlését befolyásoló keresetkorlátra vonatkozó szabályokat a fenti időponttól már kizárólag a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése tartalmazza.
A javaslat az előzetes ármegállapítási eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi, mely lehetőség teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter a transzferárazás területén átfogó szakmai kontrollt tudjon gyakorolni a jogalkotási és hatósági funkciók ellátásán keresztül és hozzájárul ahhoz, hogy a szokásos piaci ár területén jobban érvényt lehessen szerezni a nemzetgazdasági érdek érvényesítésének, valamint fejleszteni a két-és többoldalú eljárásokat.
Jogalkalmazást segítő technikai módosítás.
114. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Mivel 2019. január 1-jétől az adóhatóság a bejelentést hivatalból teljesíti, így az egészségbiztosítási szerv napi frissítéssel, automatizáltan, közvetlenül hasznosítható formátumban kapja meg az adatokat. A biztosítási jogviszony megállapítására/törlésére irányuló határozatok átadására az előzőek alapján már nincs szükség.
115. §-hoz
Az Art. 3. mellékletének módosításáról szóló rendelkezés. A módosítás, a kerekítési szabályok alóli kivételeket bővíti a gépjárműadóval, megteremtve ezzel a jogszabályok – Gjt. és Art. – közötti összhangot.
13. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
116. §-hoz
Az adóigazgatási eljárásokban végzett adatmentéseknél, az érintett személyek, – a tényállás tisztázásához nem szükséges – személyes adata is az adóhatóság tudomására juthat. A módosítással lehetővé válik az eljárás során, a személyes adatok törtöltetése céljából, az adatmentésekbe való betekintés.
117. §-hoz
A módosítás az iratmegismerés korlátozását kiterjeszti a nyomozó hatóság által, az adóhatóság részére átadott iratokra is. Elkerülendő, hogy például egy nyomozóhatósági szignalizáció tartalmát, amely részletesen ismertetheti a bűnügyi adatokon alapuló adóelkerülés részleteit, az Air. által biztosított iratmegismerési jog alapján a bűncselekményt elkövető személy gyanúsítottként történő kihallgatását megelőzően megismerhesse.
14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
118. §-hoz
Az adóhatóság akár hivatalból, akár kérelemre rendeli el a végrehajtási eljárás felfüggesztését, a végzés ellen az adózók nem élnek jogorvoslattal, ezenfelül a felfüggesztés tartama alatt az adóhatóság további végrehajtási cselekményt nem foganatosít a felfüggesztéssel érintett összegre. Erre tekintettel a normavilágosság követelménye megkívánja, hogy a szakasz ne csupán a felfüggesztést elrendelő, hanem a felfüggesztés tárgyában hozott bármely végzés esetében is alkalmazható legyen.
119. §-hoz
Az ideiglenes biztosítási intézkedés, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése idején az adóhatóság még nem rendelkezik az Avt. 29. §-a szerinti végrehajtható okirattal. Az eljárások eredményes lefolytatása érdekében indokolt ezen eljárásokban az adatok beszerzését lehetővé tenni a végrehajtható okirat rendelkezésre állása előtt.
120. §-hoz
A külföldi követelés kezelésről szóló alcím és az Avt. 37. szakaszának újrafogalmazása abból a célból, hogy az megfeleljen hazánk EU tagságából fakadó kötelezettségeinek és lehetőségeinek, egyéb nemzetközi egyezményekben való tagságának, az Avt. 7. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti adók tekintetében.
121. §-hoz
A módosítás alapján a hitelintézet által zárolni elmulasztott összeg 50%-ig, de legfeljebb 10 millió forintig lesz szankcionálható a zárolást elmulasztó (késve teljesítő) hitelintézet.
122. §-hoz
A meghatározott cselekmények végrehajtása körében a módosítás lehetővé teszi, a jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonását is, az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében.
123. §-hoz
Az Ákr.-en alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló eljárások túlnyomó többsége különböző hatósági okiratok (jellemzően: lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, forgalmi engedély, forgalmi rendszám) leadására irányul. Ezen és az ehhez hasonló eljárásokban (ahol közreműködő szervezet igénybevétele nem indokolt) a NAV az adóst az önkéntes teljesítésre felszólítja, vele szemben két alkalommal bírságot szab ki, valamint megkísérli a helyszínen foganatosítani (okiratok esetében felkutatni és átvenni) azokat. Ha mindezen eljárási cselekmények eredménytelenek maradnak, egyéb hatósági eszköz hiányában az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében indokolt a végrehajtás megszűntetése. Ugyanígy, indokolt megszüntetni azon a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló eljárásokat is, amelyeket a kötelezett csak személyesen végezhet el, és az eljárás eredménytelen az adóhatósági felszólítás és bírságolás ellenére is.
VIII. FEJEZET
VÁMIGAZGATÁS
15. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
124. §-hoz
2021. július 1-jétől a 22 EUR összeghatárt el nem érő import küldemények áfamentessége megszűnik, ezekre az árukra is vám-árunyilatkozatot kell majd benyújtani. Ez a vámhatóság (NAV) ügyfelei (különösen a Magyar Posta Zrt. és a gyorspostai szolgáltatók) által benyújtandó vám-árunyilatkozatok számának jelentős növekedését fogja eredményezni. Az ügyfelek úgy próbálnak megbirkózni ezzel a kihívással, hogy nemzetközi informatikai rendszereikből automatizáltan, változtatás nélkül vennék át a benyújtandó vám-árunyilatkozatokhoz szükséges adatokat. Az említett nemzetközi informatikai rendszerekben az árumegnevezés általában nem magyarul, hanem – jellemzően – angol nyelven áll rendelkezésre. A magyar nyelv kötelező használata olyan terhet róna az említett ügyfelekre, ami jelentős mértékben megnehezítené az új rendszerre történő átállást, illetve versenyhátrányba hozná őket az Európai Unió más tagállamában működő gazdálkodókkal szemben. A javasolt könnyítést kizárólag egy körülhatárolt forgalomban, a 150 EUR belső értéket meg nem haladó, ún. kis értékű küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú árunyilatkozatok esetében indokolt biztosítani. Nem indokolt ugyanakkor bármely idegen nyelv használatára biztosítani a lehetőséget, hiszen egy ilyen szintű rugalmasság nem indokolt a nemzetközi trendekre figyelemmel, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a nemzetközi kereskedelemben és az azokat támogató informatikai rendszerekben az angol nyelv használata az uralkodó. Az angol nyelvtől eltérő, esetlegesen nem is latin betűket használó idegen nyelv használatának biztosítása – az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, az Unió és lakosainak védelmét biztosítani hivatott – kockázatkezelési szempontból is aggályos lenne.
125. §-hoz
126. §-hoz
127. §-hoz
A kizárási indítvány elbíráláshoz 8 napos határidőt rendel a vámjogszabály. A gyakorlatban azonban e 8 napos határidőn belül nem lehet a végzést meghozni (pl. igazolási kérelem, kizárási indítvány elbírálása), mert a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges a tényállás tisztázása, többek között más hatóság vagy más szerv (posta) megkeresése, vagy akár az ügyfél hiánypótlásra felhívása. A módosítás által a 8 napos határidő 30 napra növekszik, amely elégséges ügyintézési időtartamot biztosít az eljáró szerv részére. A módosított időtartam analóg módon kerül alkalmazásra az igazolási kérelem és kézbesítési kifogás elbírálása esetén is.
128. §-hoz
A módosító javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a készpénzkezeléssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtása a jelenlegi gyakorlattól eltérően ne manuális módon – kézzel kiállított nyugta-ellennyugtával – hanem a vámhatóság informatikai rendszere által támogatva történjen. A „bírság megfizetésének tényét igazoló nyugta” jelenleg a készpénz átvételére a vámhatóság által használt ún. „nyugta-ellennyugta” nyomtatványt jelöli. A módosítás által a vámhatóságnak a vámigazgatási bírság készpénzben történő bevételezése esetén nem kell kézírással nyugtát kitöltenie, hanem egy igazolás kerülne elektronikusan előállításra és kinyomtatásra a vámhatósági informatikai rendszerből, gyorsítva ezzel az Európai Unió külső határain lefolytatott bírságkiszabási eljárásokat.
A javaslat második része azt a célt szolgálja, hogy amennyiben az ügyfél rendelkezik Magyarországon bankszámlával (honosságtól függetlenül), akkor az azonnali fizetés szabályai alkalmazhatóak legyenek a gyorsított eljárásban kiszabott vámigazgatási bírság megfizetésére is. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14) MNB rendelet szerinti azonnali átutalások – a MÁK által előzetesen megküldött pénzforgalmi adatok alapján – néhány percen belül beérkeznek a kedvezményezett államháztartási számlára (adónemre). Ebben az esetben a készpénzes teljesítéssel ellentétben nyugta kiállítására nem lesz szükség, mivel mind az állami adó- és vámhatóság, mind az ügyfelek által lekérdezhetőek lesznek az adószámlára könyvelt, illetve könyvelésre váró, azonnali átutalással teljesített befizetések. A NAV adminisztrációs terheit csökkenti, illetve a papírmentes ügyintézést szolgálja, ha fentiek okán kizárólag az ügyfél kérésére történik meg az igazolás kinyomtatása és átadása.
129. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a kézbesítési kifogást elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
130. §-hoz
A szövegcserés módosítások által módosításra kerül a vámjogszabályok szerinti gyorsított eljárás 50 000 forintos értékhatára, amely 100 000 forintra emelkedik. Ennek lényege, hogy gyorsított eljárás akkor indítható, ha a gyorsított eljárással érintett jogsértés eredményeként keletkező vámhiány a 100 000 forintot nem haladja meg. E felett normál vámigazgatási eljárás keretei között jár el a vámhatóság. Az értékhatár emelés által a jogsértéssel érintett ügyek gyors és hatékony elintézése várható.
A fellebbezés első fokú hatóság általi elutasításának formájáról jelenleg a vámjogszabályok nem rendelkeznek. Mivel az elsőfokú hatóság nem érdemben dönt a fellebbezés tárgyában, indokoltnak tartjuk a rendelkezések kiegészítését, egyértelművé téve, hogy a vámhatóságnak végzés formában kell erről döntenie, nem pedig határozattal.
További módosítás, hogy a vámhatóság a saját döntés felülvizsgálata során ne csak a jogsértő határozatait, hanem a végzéseit is felülvizsgálhassa. A hatályos jogszabályi környezet jelenleg csak a jogsértő határozatok felülvizsgálatát teszi lehetővé.
IX. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
131. §-hoz
Az alacsonyabb, illetve magasabb munkakör meghatározása során indokolt a szervezeti hierarchiában betöltött szintet is figyelembe venni, figyelemmel arra, hogy az alapilletmény szintje eltérő a területi, illetve a központi szervek esetében.
132. §-hoz
A nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakör esetén, amennyiben az ellenőrzés kockázatot állapít meg, a pénzügyőrt a munkaköréből fel kell menteni, de számára felajánlható olyan egyéb munkakör, amely nem kötött nemzetbiztonsági ellenőrzéshez. Ez esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzését meg kell kezdeni, azonban ennek időtartamára a pénzügyőrt a munkavégzés alól mentesíteni kell. Erre az időszakra a pénzügyőr a távolléti díjának felére jogosult, tekintettel arra, hogy önhibáján kívül ugyan, de munkát nem végez.
133. §-hoz
Indokolt a felmentési időre járó illetmény és a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díj intézményének összehangolása két jogszabályhely harmonizálásával. A 47. § (9) bekezdése a felmentési időre járó illetményről szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díjról. A 142. § (2) bekezdése a távolléti díjról szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó idejére fizetendő illetményről.
134. §-hoz
Méltánytalan a foglalkoztatottra nézve, ha egy egyoldalúan kiadott munkaáltatói intézkedéssel csökkenthető az alapilletménye indokolás nélkül. A NAV szervek közötti átrendelés különösen központi szerv állományából területi szerv állományába jelentős alapilletmény csökkenést eredményezhet, a módosítás ezt kívánja elkerülni.
135. §-hoz
A módosítás alapján a 12 órás szolgálatban a munkaidőn túl, a 24 órás szolgálatban foglalkoztatottak esetén a munkaidő részeként kell biztosítani a munkaközi szünetet.
136. §-hoz
Indokolt a felmentési időre járó illetmény és a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díj intézményének összehangolása két jogszabályhely harmonizálásával. A 47. § (9) bekezdése a felmentési időre járó illetményről szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési idejére járó távolléti díjról. A 142. § (2) bekezdése a távolléti díjról szól, de nem tesz említést a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó idejére fizetendő illetményről.
137. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV-nál a gazdálkodási feladatok központosítottan kerülnek végrehajtásra, így minden írásbeli felszólítást a Gazdasági Ellátó Igazgatóság készít elő és küld ki, és nem a munkáltatói jogkör gyakorlója.
138. §-hoz
A céljuttatás tekintetében nem kizárt, hogy más jogállási norma alapján is kaphat NAV foglalkoztatott célfeladatot vagy célhoz köthető feladatot. A módosítás ennek teremti meg az alapját a NAV jogállási törvényében.
139. §-hoz
Főszabály szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésével összefüggő munkáltatói intézkedéssel szemben benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya. Kivételt jelent ez alól a teljesítményértékelés alapján hozott, jogviszony megszüntetése iránti döntés, amely kivételt indokolatlan fenntartani.
A gyakorlatban rendkívül nehezen kezelhető helyzetet eredményezhet ugyanis, ha a jogviszony-megszüntetés megkezdett folyamatát meg kell akasztani, fel kell függeszteni a bíróság jogerős döntéséig, amelyre sok esetben évekig kell várni.
140. §-hoz
Hivatkozások pontosítása.
141. §-hoz
A NAV Szjtv. 3. § (6) bekezdése az illetmény, illetve 161. § (2) bekezdése a távolléti díj tekintetében nem tartalmaz arra való utalást, hogy az átmeneti rendelkezések alapján, időleges jelleggel megállapított korrekciós díj az illetmény, illetve távolléti díj része lenne. Ez azt eredményezi, hogy pl. szabadság idejére járó távolléti díjnak – a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint – nem része a korrekciós díj.
142. §-hoz
A teljesítményértékelés rendszerének átalakításához kapcsolódó szövegcserés módosítások.
143. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
X. FEJEZET
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
17. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
144. §-hoz
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Emiatt javasolt a jelenlegi előírás pontosítása annak érdekében, hogy sorozatgyártás esetén (pl.: gépipari, építőipari beszállítók esetében) ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.
145. §-hoz
Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. Így ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy egyes megvalósított eszközök a támogatással történő elszámolás előtt üzembe helyezésre kerülnek és utánuk terv szerinti értékcsökkenés kerül elszámolásra, míg a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek – az utólagos elszámolás miatt – csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg. Emiatt a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben is indokolt a dokumentáltan várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevétel időbeli elhatárolásának a lehetőségét biztosítani, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
146. §-hoz
Lásd a 144. §-hoz kapcsolódó indoklást.
147. §-hoz
A javaslat a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet egyértelmű végrehajtásának az elősegítését szolgálja. A javaslat a könyvvizsgáló véleményét követeli meg a független könyvvizsgálói jelentésben arra vonatkozóan, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak az éves pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e a 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben (ESEF rendeletben) foglalt követelményeknek.
148. §-hoz
Gyakorlati tapasztalatok alapján egyre gyakrabban merülnek fel olyan esetek, amikor a beszámolóhoz úgy kerül könyvvizsgálói jelentés kibocsátásra, illetve ezt követően közzétételre, hogy arra a kibocsátó személynek, illetve cégnek nem volt jogosultsága. Tekintettel arra, hogy a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról a hatályos előírások nem rendelkeznek, indokolt a számviteli törvény előírásait ezzel kiegészíteni.
149. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula.
150. §-hoz
A Javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szerint egyes rendelkezéseket már a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
151. §-hoz
A Javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést.
Ilyen javaslat többek között
− a know-how szellemi terméken belüli átsorolása, amely egyértelműsíti, hogy a know-how a titkosság révén jelent jogvédelmet;
− a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítják, hogy számviteli bizonylatnak nem csak a számla minősül;
− az opciós díj aktiválási szabályának pontosítása, azzal, hogy az opciós díj nem minden esetben kerülhet teljes egészében aktiválásra.
152. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint nem csak az ellenérték arányában lehet megosztani az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, illetve le nem vonható hányadát. Mivel a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, indokolt, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén se legyen a bekerülési érték része az általános forgalmi adó megosztott le nem vonható hányada. Ezért a jelenlegi törvényi előírásból törölni szükséges az ellenérték arányában való megosztásra vonatkozó korlátozó utalást.
2018. január 1-jével megszűnt a nyilvántartásba történő felvétel során a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűség vizsgálata. A törvényi rendelkezések között ugyanakkor az egyenértékűségre való utalás megmaradt, mivel a nyilvántartásban továbbra is szerepelnek azok a személyek, akik a korábban hatályos rendelkezések szerint egyenértékűnek minősített diploma alapján kerültek be a nyilvántartásba. Az, hogy az egyenértékűség vizsgálata megszűnt, de az arra való utalás megmaradt, számos esetben félreértésre ad okot a nyilvántartásba felvételüket kérelmezőknél. Ezért indokolt a törvényből minden – még meglévő – helyen törölni az egyenértékűségre való utalást. Természetesen akik korábban az egyenértékűség alapján kerültek a nyilvántartásba, azoknak ezen joguk – szerzett jogként – változatlanul megmarad.
18. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
153. §-hoz
A Kkt. hatályos rendelkezései indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A Javaslat az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal.
154. §-hoz
A veszélyhelyzetre, valamint a digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a Kamara 2020 áprilisában lehetővé tette a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírását. Az azóta eltelt időszak azonban számos kérdést vetett fel az alkalmazás kapcsán. A Kkt. jelenleg nem tartalmaz – sem tiltó, sem megengedő – előírást az elektronikus aláírásra alkalmas eszközök használatával kapcsolatban. Az egyértelmű szabályozás és gyakorlat kialakítása érdekében indokolt a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának lehetőségét törvényi szinten megerősíteni.
155. §-hoz
A nemzetközi gyakorlathoz igazodva, az oktatás konvergenciája és a kölcsönös elismerés okán javasolt az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeként a nemzetközi számviteli ismereteket igazoló ACCA végzettséget is elfogadni.
156. §-hoz
A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel indokolt a Kkt.-ban az online küldöttgyűlés, valamint az elektronikus választások megtartását hosszú távon is lehetővé tenni, függetlenül a veszélyhelyzeti átmeneti jogszabályi rendelkezésektől.
157. §-hoz
Lásd a 156. §-hoz kapcsolódó indoklást.
158. §-hoz
A Javaslat a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe történő felvételi követelményeinek a kiegészítését tartalmazza.
XI. FEJEZET
NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
19. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
159. §-hoz
160. §-hoz
A Javaslat a DAC5 irányelvvel összefüggésben pontosítja, hogy az adóhatóság milyen körülmények között jogosult a tényleges tulajdonosi információkhoz hozzáférni, adatot igényelni.
161. §-hoz
Az Aktv. pénzügyi számlainformációcsere szabályaival összefüggésben, az ún. lakcím teszt alkalmazásában pontosítja a lakcím meghatározását.
162. §-hoz
A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a magyar megkeresett hatóság olyan követelés biztosítását is foganatosíthassa a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt, mellyel kapcsolatban az érdekelt féltől érkezett tájékoztatás szerint jogorvoslati beadványt terjesztettek elő a megkereső hatóság előtt, de ezen információt a megkereső hatóság még nem erősítette meg. A módosítás figyelembe veszi azt körülményt is, hogy ezen esetekben a fizetési kötelezettséget megállapító hatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő már letelt, a végrehajtható okiratot már kiállították. A végrehajtási eljárás felfüggesztése alatt az adóhatóság a követelést biztosíthatja, ha annak későbbi kielégítése veszélyben van. A követelés kielégítésének veszélyeztetése számos végrehajtási ügyben kiküszöbölhetővé válik a megkereső hatóság jogorvoslati beadvány beérkezéséről szóló visszaigazolásáig.
163. §-hoz
A nemzetközi vitarendezési eljárások egységes kezelése, az eljárások, valamint a magyar érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a javaslat szerint a szokásos piaci ármegállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átkerülnek a valamennyi egyéb adózással összefüggő vitarendezési eljárásban illetékes hatóságként eljáró adópolitikáért felelős miniszterhez. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az előzetes ármegállapítási határozatok kiadása iránti eljárás is az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azonban a szokásos piaci árhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat továbbra is az állami adó- és vámhatóság végzi.
164. §-hoz
A módosítás azt egyértelműsíti, hogy a Tanácsadó Bizottság elé nem terjeszthető kérelem a jogorvoslat benyújtásra nyitva álló időszakban sem.
165. §-hoz
A Tanácsadó Bizottság működési szabályzatában rendezendő kérdés hogy a hatóságok megállapodnak a ténybeli kérdésekről, ezt pontosítja a módosítás.
166. §-hoz
A módosítással a jogszabály tartalmazza azt a fordulatot, hogy a külföldi illetékes hatóságokat értesíti a Tanácsadó Bizottság arról, ha döntést hozott megalakulását követő 6 hónapon belül.
167. §-hoz
A nemzetközi vitarendezési eljárások egységes kezelése, az eljárások, valamint a magyar érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a javaslat szerint a szokásos piaci ármegállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átkerülnek a valamennyi egyéb adózással összefüggő vitarendezési eljárásban illetékes hatóságként eljáró adópolitikáért felelős miniszterhez. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az előzetes ármegállapítási határozatok kiadása iránti eljárás is az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azonban a szokásos piaci árhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat továbbra is az állami adó- és vámhatóság végzi.
168. §-hoz
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények iratmegőrzési kötelezettségét szabályozza.
169. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő szokásos piaci ár megállapítására irányuló nemzetközi vitarendezési eljárásokra, tekintettel arra, hogy 2021. október 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyett az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik ezen eljárások lefolytatása.
170. §-hoz
A módosítás célja, hogy a végrehajtási küszöbérték alatti követelésekre is befogadható legyen behajtásra irányuló megkeresés. E megkeresések többnyire célzottan a HÉA visszaigénylések visszatartására irányulnának, ahol végrehajtási költségvonzat nem merülne fel, illetve megnyitja a lehetőségét a jelenlegi MOSS rendszerben, a jövő évtől pedig az OSS rendszerben regisztrált külföldi adóalanyok 1500 EUR alatti hátralékának a behajtására.
A módosítással a nemzetközi vitarendezési eljárások egységes kezelése, az eljárások, valamint a magyar érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében a javaslat szerint a szokásos piaci ármegállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átkerülnek a valamennyi egyéb adózással összefüggő vitarendezési eljárásban illetékes hatóságként eljáró adópolitikáért felelős miniszterhez. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az előzetes ármegállapítási határozatok kiadása iránti eljárás is az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerül, azonban a szokásos piaci árhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat továbbra is az állami adó- és vámhatóság végzi
171. §-hoz
Lásd a 7. melléklet indokolását.
XII. FEJEZET
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
172. §-hoz
173. §-hoz
A módosítás következtében a Nemzeti Tehetség Program, mint az Szftv. szerinti kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozatok visszavonásig lesznek érvényesek. Továbbá így az Szftv. 4/A. § (1) bekezdésben meghatározott technikai számos kedvezményezetti kategória javára felajánlható 1%-os rendelkező nyilatkozatok kezelése egységessé, a felajánlás menete és a NAV tájékoztatói is egyszerűbbé, átláthatóbbá válnak. Első alkalommal a Programra 2021-ben benyújtott nyilatkozatokat veheti figyelembe a NAV, mint visszavonásig/módosításig érvényes nyilatkozatokat.
21. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
174. §-hoz
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása a háztartási alkalmazottakkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség pontosítását tartalmazza.
22. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
175. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság számára szükségesek a székhelyszolgáltatók nyilvántartásával kapcsolatos adatok, az adózók által bejelentett székhelyek ellenőrzése céljából.
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Hatályba léptető rendelkezések
176. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
24. Az Európai Unió jogának való megfelelés
177. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.
1. melléklethez
1. A rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti adó-visszatérítés adómentességének biztosítása érdekében szükséges kiegészítés.
2. Az Szja tv. új rendelkezése alapján a köztársasági elnök által létrehozott klímavédelmi alapítvány által meghirdetett ösztöndíj és támogatási programok keretében biztosított juttatások mentesülnek az adókötelezettség alól. Szintén a köztársasági elnök által alapított alapítvány segíti a COVID-19 vírus által okozott járványhelyzetben elhunyt szülők árván maradt gyerekeit is, amely kiemelten fontos társadalmi kötelezettség. A nehéz helyzetbe került családok részére adandó támogatás szintén mentessé válik a személyi jövedelemadó kötelezettség alól.
3. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók részére az elhelyezkedésének első hat hónapjára a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összegű munkavállalást ösztönző támogatás adható. A hasonló célt szolgáló, a közfoglalkoztatottak részére nyújtható elhelyezkedési juttatás az Szja tv. 1. számú melléklet 4.30. pontja alapján adómentes, ezért indokolt az új típusú támogatás adómentes jogcímként való nevesítése.
4. Az új 4.48. pont alapján az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályozás egyszerűsítésével összefüggésben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része mentesül a személyi jövedelemadó alól.
5. Az új 4.49. pont alapján évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosai/üzemeltetői, ha a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján aktív felhasználóként vagy energiaközösség tagjaként szereznek villamos energia értékesítéséből származó bevételt. Az évi 12 000 kWh mennyiség lefedi egy átlagos felhasználó éves villamos energia mennyiségét még abban az esetben is, ha villamos energia alapú fűtési rendszert építenek ki. Az adómentességgel kapcsolatos kiegészítő szabályokat az Szja tv. 1. számú melléklet 9.9. alpontja tartalmazza.
6. 2021. március 1-jétől meghatározott feltételek fennállása esetén az álláskereső részére mobilitási támogatás címén lakhatási támogatás és utazási támogatás állapítható meg a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az eddigi lakhatási támogatás helyett. A rendelkezés az új támogatási forma adómentességéről rendelkezik.
7. A javaslat a kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használatának adómentességéről rendelkezik. Kerékpárnak a hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár minősül.
8. Az 1. számú melléklet 4.49. pontjában meghatározott adómentességhez kapcsolódó kiegészítő rendelkezések, amelyek a kifizető és a magánszemély kötelezettségeit rögzítik.
2. melléklethez
1–2. Koherencia zavart megszüntető rendelkezések.
3. melléklethez
Az 1. ponthoz: A Javaslat a kifizető által a munkavállalóknak és más a vállalathoz kapcsolódó magánszemélyeknek biztosított kerékpár átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költséget, ráfordítást a társasági adóalapban minden esetben levonhatóvá teszi. Ide tartozik a cég tulajdonában álló, vagy által bérelt, lízingelt, illetve bármilyen konstrukcióban a cég rendelkezésére álló kerékpár, továbbá a vállalati kiadások terhére a magánszemélynek bármilyen jogi megoldással ingyenesen tulajdonba juttatott kerékpár, amelyet az érintett magánszemély kizárólag magáncélra, vagy az üzleti cél mellett magáncélra is használhat, annak megtérítése nélkül. A javaslat szerinti rendelkezés a hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített, pedállal hajtott, kétkerekű kerékpárra vonatkozik. Nem tartozik ide például a teljesen elektromos kerékpár, a roller, a segway. A munkavállalók által használt kerékpárok vásárlása, és a céges kerékpárflották használattal, üzemeltetéssel kapcsolatos költségei elszámolhatóak a társasági adóalapnál.
A 2. ponthoz: A javaslat szerint a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján a támogatás költsége, ráfordítása adóalapbeli levonhatósága a felsőoktatási intézménynek, illetve annak fenntartójának adott támogatás esetén is fennáll.
A 3. ponthoz: A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatás, ingyenes átadás kapcsán az eredmény terhére elszámolt összeg a társasági adóalapban elismert költségnek minősül. A levonhatóság akkor is fennáll, ha a juttatás közvetlenül az adózó és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány között történik és akkor is, ha a juttatást harmadik személy adja és harmadik személy vagyonjuttatását az alapító sajátjának ismeri el. Közvetett esetben az összes érintettre vonatkozik a levonhatóság. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatásra, ingyenes átadásra nem vonatkozik a Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának rendelkezése, így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatással, ingyenes átadással összefüggésben sem a korlátozást, sem az adminisztratív szabályokat nem kell alkalmazni.
4. melléklethez
Az Egyesült Királyság az áfa alkalmazása tekintetében 2020. december 31-ét követően harmadik országokkal esik egy tekintet alá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a belföldön felszámított áfa tekintetében csak viszonosság esetében illeti meg az áfa-visszatéríttetés joga. A Javaslat rögzíti a viszonosság tényét. Ugyanakkor a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodáshoz csatolt Írország/Észak-Írország Jegyzőkönyv értelmében Észak-Írországban és Észak-Írországra a termékértékesítések tekintetében továbbra is az európai uniós jogot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az Észak-Írországban letelepedett adóalanyok a termékbeszerzéseik kapcsán belföldön felszámított áfát továbbra is az uniós szabályok szerint igényelhetik vissza. Így a harmadik országban letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatérítési szabályokat az észak-ír adóalanyok tekintetében csak a szolgáltatásnyújtások kapcsán kell alkalmazni.
5. melléklethez
Az 1. ponthoz:
A hatályos jogszabályok szerint a magánútlevél és második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiállításáért járó fizetési kötelezettségek jogalapját az Itv. 1. mellékletében rögzített illetéktételek, illetve a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről szóló 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet (BM rendelet) 1. melléklete szerinti pótdíjmértékek adják. Az Itv. 1. § (2) bekezdéséből következően a BM rendelet szerinti pótdíjat az illetéken felül kell fizetni.
Ugyanakkor az Itv. mellékletében lévő belső hivatkozás nem teljeskörű, illetve nincs összhangban az Itv. 1. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéssel, így annak kiegészítése szükséges az Itv. belső koherenciája érdekében.
Fontos összefüggés, hogy a fentiek okán a Javaslat szerinti módosítás csupán technikai pontosításnak minősül, célja, hogy kizárható legyen az esetlegesen felmerülő jogértelmezési nehézség és vita.
A 2. ponthoz:
A Javaslat pontosítja a belső hivatkozást (elhagyja az Itv. 2. melléklete II/9. pontjában a II. pontra utalást).
6. melléklethez
A módosítás megszünteti a kerekítés alkalmazását gépjárműadó tekintetében is.
7. melléklethez
Az 1. ponthoz
A módosítás az OECD-nek a pénzügyi számlainformációkra vonatkozó szabályozást érintő ajánlásait követi, melyek szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kizárólag az „aktuális”, vagyis naprakész lakóhely címet kell használniuk a lakcím szerinti teszt alkalmazása során.
A 2. ponthoz
A módosítás a jogalkalmazást segítő szövegpontosítást tartalmaz.
A 3. ponthoz
A módosítás az OECD azon ajánlását követi, mely szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek alkalmazniuk kell a Meglévő Jogalanyi Számláknál a körülmények megváltozására vonatkozó átvilágítási sztenderdet.
A 4. ponthoz
A módosítás a jogalkalmazást segítő szövegpontosítást tartalmaz.
Az 5. ponthoz
A módosítás az OECD azon ajánlását követi, mely szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek alkalmazniuk kell az Új Jogalanyi Számláknál a körülmények megváltozására vonatkozó átvilágítási sztenderdet.
A 6. ponthoz
A módosítás az OECD-nek a pénzügyi számlainformációkra vonatkozó szabályozást érintő ajánlásait követi, melyek szerint a Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kizárólag az „aktuális”, vagyis naprakész lakóhely címet kell használniuk a lakcím szerinti teszt alkalmazása során.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás