7/2021. (III. 10.) BM rendelet indokolás
7/2021. (III. 10.) BM rendelet indokolás
a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III. 10.) BM rendelethez
2021.04.01.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását elsősorban az elmúlt években, az ingatlanárak vonatkozásában lezajlott jelentős mértékű változások, valamint a belügyi szervek állománymegtartó képességének növeléséhez kapcsolódó rendészeti érdekek indokolják.
Az 1. §-hoz és a 2. § (1) bekezdéséhez
A R. 4. § (1) bekezdésének kiegészítése útján bevezetésre kerül a lakástulajdon megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez adható hozzájárulás jogintézménye a honvédség állományának biztosított támogatáshoz hasonlóan.
A 2. § (2), (4) és (6) bekezdéséhez
A módosítással az önerő minimális mértéke meglétének előírása megszűnik, mivel a fiatal végrehajtói állomány kereseti viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a piaci lakásárakhoz viszonyítva 20%-os önerőt (6–10 millió forintot) takarítson meg. A munkáltatói támogatás célja, hogy vidéken a saját tulajdonú lakás megszerzése akár pénzintézeti hitel nélkül is elérhető legyen, a kiemelt városokban pedig a munkáltatói támogatás a piaci hitelhez mintegy önerőként szolgáljon, és csökkentse annak mértékét.
Módosítja továbbá a tervezet a rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontját annak érdekében, hogy társasház építtetése esetén is megfelelően alkalmazható legyen az ott meghatározott feltétel, hiszen nyilvánvaló, hogy az 50%-os tulajdonrész nem a teljes társasház vonatkozásában értendő, hanem a külön tulajdonba kerülő lakás vonatkozásában, amely viszont csak a társasház nyilvántartásba vételét követően értelmezhető.
A 2. § (3), (5) és (7) bekezdéséhez
A módosítás célja annak biztosítása, hogy a támogatás valóban a dolgozó lakáshelyzetének rendezésére szolgál, hiszen a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában állandó lakóhelyként szerepel és abban életvitelszerűen lakik.
A 2. § (8) bekezdéséhez
Szükséges a lakáscélú pénzintézeti kölcsön csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez igényelhető munkáltatói kölcsön feltételeinek szabályozása is, ezek a feltételek kerülnek beépítésre a módosítással.
A 3. §-hoz
A munkáltatói kölcsön maximális mértékeként rögzített, legfeljebb 6 000 000 Ft-os összeg a jelenlegi ház- és lakásépítési árszínvonal mellett alacsony ahhoz, hogy hatékonyan biztosíthassa a személyi állomány méltányos lakhatási igényeit (egy átlagos panellakás ára ma Budapesten 30–45 millió forint). Az ingatlanépítés vagy -vásárlás céljából nyújtható munkáltatói kölcsön (5–5,5 millió forint) összege mellett az állomány kénytelen egyidejűleg jelentős összegű pénzintézeti hitelt is felvenni. A munkáltatói kölcsönösszeg mértékének megemelése építés, vásárlás esetén legfeljebb 20 millió forint (itt megjegyzendő, hogy a lakásvásárlás fogalmába jogilag az is beleértendő, ha az érintett tulajdonhányadot szerez), lakásbővítés esetén 20 millió forint, korszerűsítés és akadálymentesítés esetén 5 millió forint összegre fokozná a belügyi szervek állománymegtartó képességét, nagyban hozzájárulva a hivatásos életpályamodellhez kapcsolódó jogalkotói célok érvényesüléséhez.
A 4. §-hoz
A dolgozó kérelmére a törlesztőrészlet csökkentésének vagy növelésének lehetővé tétele célszerű különböző élethelyzetekben (előléptetés, gyermekszületés, egyéb családi körülmények). Ez az intézkedés nem engedményt, hanem lényegében átütemezést jelent.
A futamidő meghosszabbítása esetén is be kell tartani ugyanakkor a futamidő leghosszabb időtartamára vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezés alkalmazása esetén szükség lehet a pénzintézettel kötött szerződés módosítására is. Ha e körben a helyi lakásügyi szerv és a pénzintézet közötti megállapodás nem rendezi az ezzel járó költség viselését, akkor a szerződésmódosítás díja a dolgozót terheli. Ezt a törlesztőrészlet csökkentése melletti átütemezés esetén a dolgozónak mérlegelnie kell.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés a lakáscélú pénzintézeti hitel kiváltása megvalósulásának igazolását szabályozza a 11. § kiegészítésével.
A 6. és 7. §-hoz
Indokolt a szolgálati idő utáni kedvezmény összegének növelése azzal az új feltétellel, hogy a kedvezmény a törlesztőrészlet összegét csökkenti és nem a futamidőt. Ez az állományt arra ösztönözheti, hogy ne akarja a kölcsönszerződést idő előtt megszüntetni.
Munkáltatóváltás esetén a kölcsön új munkáltató által történő átvállalása vagy megfizetése esetén az egyösszegű teljesítés előírása célszerű.
A 8. §-hoz
A rendelet 24. §-a határozza meg a kölcsönkérelmek elbírálási sorrendjét, amelybe az új kölcsöncélt (a meglévő lakáscélú pénzintézeti kölcsön kiváltását, csökkentését) is indokolt szerepeltetni.
A 9. §-hoz
A módosítás célja az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása.
A 10. §-hoz
Az a)–c) pontok a piaci hitelek szokásos lejárati idejéhez igazodva módosítják a munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartamát (a futamidőt).
A d) pont pontosítja a 10. § (4) bekezdését, egyértelművé téve, hogy a törlesztés felfüggesztésére a futamidő alatt csak egyszer kerülhet sor.
A g) és h) pont határidőt szab az eljárás egyes mozzanataihoz kapcsolódóan, gyorsítva az eljárást.
A 11. §-hoz
Az a) pont az eljárás egyszerűsítését szolgálja.
A b) pont a 7. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével az általános szabályozástól való eltérés lehetőségét zárja ki a szubjektivitás mérséklése érdekében, különös tekintettel arra, hogy a munkáltatói támogatás célja elsősorban a dolgozó lakhatásának támogatása. Ha valaki eladta, elajándékozta a már tulajdonában álló lakását, az előnyösebb helyzetben van, mint akinek nincs vagy nem megfelelő a lakása. Az állami, önkormányzati tulajdonú lakásszerzés pedig jelenleg is jóval kedvezőbb feltételekkel történik, mint egy piaci forgalomban lévő lakás vásárlása, építése.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás