7/2021. (III. 10.) AM rendelet indokolás
7/2021. (III. 10.) AM rendelet indokolás
az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III. 10.) AM rendelethez
2021.06.08.
Magyarország kedvező állategészségügyi státuszának megtartása alapvető nemzetgazdasági érdek. A bejelentésköteles állatbetegségek elleni sikeres és hatékony fellépés egyik alapvető pillére a járványügyi védekezést segítő kártalanítási rendszer.
Az elmúlt évek állatjárványainak kezelése során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált az állat-járványügyi intézkedésekhez kapcsolódó kártalanítás rendszerének felülvizsgálata. Világossá vált, hogy kulcsfontosságú a termelőket, termelői szervezeteket az eddigieknél nagyobb mértékben érdekeltté tenni abban, hogy mind járványmentes időszakban, mind pedig járványhelyzetben a kárenyhítésre törekedjenek, és ne pusztán kártalanításra számítsanak. A termelésben meglévő természetes kockázatokat és az ebből következő termelői felelősséget az állami kártalanítás lehetősége ugyanis teljesen nem válthatja ki.
Objektív kritériumrendszert kell létrehozni annak érdekében, hogy a helyi szintű hatóságnak ne legyen mérlegelési lehetősége a kártalanítás mértékének meghatározása során. Ezt egyrészt úgy lehet elérni, ha teljes (a becsült kárérték 100%-ának megfelelő) kártalanítást csak az az állattartó kaphat, aki minden releváns állategészségügyi előírást betart, másrészt pedig ha a kártalanítás alapjául szolgáló értékbecslés megfelelő keretek közé kerül.
A rendeletmódosítás csökkenti a jogszerűen járó kártalanítás kifizetési folyamatával kapcsolatos adminisztratív terheket mind a vállalkozások, mind pedig a hatóságok vonatkozásában. A kifizetések kezelése érdekében az agrárminiszter utasításban jelöli ki az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti lebonyolító szervet.
Fentieken felül megtörténik a kifizetési eljárás összehangolása az általános forgalmi adó szabályokkal, valamint technikai módosításokra is sor kerül, melyek a szakmai végrehajtást segítik elő. Hatályát veszti azon rendelkezés, miszerint a részkártalanítás összege a becsült teljes kártalanítás 50%-ig terjedhet, erre ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján nincs szükség. A szabályozás kiterjed továbbá a kártalanítási eljárást lefolytató hatóság részéről a NÉBIH felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettségre is, mely elektronikus formában valósul meg.
Az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében a 2022. évtől a kifizetések lebonyolító szerven keresztül valósulnak meg, az Agrárminiszter által kiadott nyilvánosan elérhető utasítás szerint. A lebonyolító szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti feladatokat láthatja el, mely tevékenységért díj illeti meg. A lebonyolítási díj a lebonyolító szervnek a lebonyolítással kapcsolatos összes költségét fedezi, beleértve a lebonyolítással összefüggésben felmerült és igazolt költségeket is, amelyekről a lebonyolító szerv köteles elszámolást benyújtani. Ezt meghaladóan a lebonyolító szerv további díjazásban vagy költségtérítésben nem részesülhet.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-ában foglaltak alapján a fenti indokolás közzététele javasolt az Indokolások Tárában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás