2021. évi LXXIV. törvény indokolás
2021. évi LXXIV. törvény indokolás
az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló
2021. évi LXXIV. törvényhez
2021. évi LXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2010 óta bevezetett új családpolitikai intézkedések minden családtípust előnyösen érintettek, csökkent a különbség a gyermekes és gyermektelen háztartások életszínvonala között, azonban továbbra is az egyszülős háztartások vannak kitéve legnagyobb mértékben a kirekesztődés kockázatának. Az egyszülős családokat érintő egyik legsúlyosabb probléma az, ha a jogosult nem, vagy jelentős késedelemmel jut hozzá a gyermektartásdíjhoz, amely a gyermek mindennapi ellátását hivatott szolgálni.
A javasolt módosítások célja, hogy az eddigi támogatásokon túl további célzott intézkedésekkel javítsa az egyszülős családok életkörülményeit, egyrészt a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások gyorsaságának és hatékonyságának növelése, másrészt a gyermektartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos jogi szabályozás kedvezőbbé tétele révén.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Amennyiben a végrehajtási eljárás abból az okból szünetel, hogy az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya és így a követelés behajthatatlan, a végrehajtás továbbfolytatására akkor kerülhet sor, ha valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, értékesíthető. Gyermektartásdíj-követelés esetén ezen eredménytelen bírósági végrehajtást követően kerülhet sor a tartásdíj állam általi megelőlegezésére. Ugyanakkor a megelőlegezéshez szükséges feltételeknek való megfelelés hiányában, valamint a megelőlegezést követően is indokolt a szünetelő végrehajtási eljárás továbbfolytatása és a foglalható vagyon kutatása, azonban a végrehajtást kérő számára nehézséget okozhat az adós lefoglalható vagyonának valószínűsítése. A javaslat lehetővé teszi, hogy gyermektartásdíj-követelés esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére, akár a lefoglalható vagyontárgy valószínűsítése nélkül továbbfolytassa a végrehajtást.
2. §-hoz
A hatósági átutalási megbízást a végrehajtó egyszer bocsáthatja ki és a végrehajtást kérő kérelmére nyújthatja be ismételten, ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre. A javaslat lehetővé teszi, hogy fedezethiány esetén a hatósági átutalási megbízás kibocsátására hivatalból ismételten sor kerülhessen, gyermektartásdíj-követelés esetén pedig akár többször is a követelés behajtása érdekében abban az esetben is, ha a végrehajtást kérő azt nem kérte.
3. §-hoz
A végrehajtási eljárások során a befolyt összegből mindenekelőtt az adott üggyel kapcsolatos végrehajtási költséget kell kielégíteni. Ez alól kivételt képez a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 4/2009/EK tanácsi rendelet) szerinti tartási igény végrehajtására indult ügy, amely esetén a végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre. A javaslat a gyermektartásdíj-követelés, valamint a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben kivételként fogalmazza meg, hogy e végrehajtási ügyekben a végrehajtást kérő követelésének teljes kielégítését követően kerülhet sor a végrehajtási költségek kielégítésére. A javaslat pontosítja és egyértelműsíti a jogalkalmazói visszajelzések alapján a végrehajtási költségre vonatkozó rendelkezéseket, miszerint végrehajtási költségként – a végrehajtást kérő követelését a megelőzően – azokat a költségeket, díjakat kell elszámolni, amelyek az adott végrehajtási ügyben kiállított végrehajtható okiraton fel lettek tüntetve, és az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban merültek fel.
4. és 7. §-hoz
A módosítás a végrehajtói szolgálat szünetelésének feltételeit terjeszti ki, illetve módosítja.
5. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
6. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
8. §-hoz
A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének egyik feltétele az, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A módosítással a jövedelmi értékhatár eltörlésre kerül. Ezáltal az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti elő a gyermektartásdíjhoz való hozzájutást.
Ezentúl akkor nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a teljesítés vagy behajtás mértéke a gyermektartásdíj bíróság által megállapított alapösszegének 80%-át meghaladja.
9. §-hoz
A módosítással a megelőlegezett gyermektartásdíj felső határa a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékára emelkedik.
Amennyiben a gyermektartásdíj törvény szerinti maximált összege emelkedik, a megelőlegezés összegét a hatóságok hivatalból kötelesek felülvizsgálni, és a változás időpontjától kezdődően a felülvizsgálatnak megfelelő összegben továbbfolyósítani.
10. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint, amennyiben a végrehajtás az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladó mértékben eredményes, a megelőlegezést fel kell függeszteni. Fel kell függeszteni a folyósítást akkor is, ha a kötelezett a jogosult részére legalább négy egymást követő alkalommal legalább a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladó mértékű gyermektartást fizet. A módosítás szerint a felfüggesztésre csak az alapösszeg 80%-át meghaladó mértékű eredményes végrehajtás vagy négyszeri önkéntes teljesítés esetén kerülhet sor.
11. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezését érintő kedvezőbb szabályokat már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A gyermektartásdíj megelőlegezésének elrendeléséhez szükséges behajthatatlanság igazolására azonban a folyamatban lévő ügyekben továbbra is el kell fogadni a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet. Azok esetén, akik a módosítás hatálybalépésekor a törvény szerint maximált ellátási összegben részesülnek, az ellátás összegét felül kell vizsgálni.
12. §-hoz
A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének feltétele a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtás, amelyet a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazol. A módosítás következtében a hat hónapos helyett legfeljebb három hónapos behajthatatlanság lesz a feltétele a megelőlegezésnek.
13. §-hoz
A jövedelmi értékhatár eltörléséhez kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések.
14. §-hoz
A kiskorú gyermek tartása iránt indított kereset jellemzően valamely személyi állapotot érintő perben, pl. házassági bontóperben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben, járulékos igényként kerül előterjesztésre. Ezekben az esetekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a személyi állapotot érintő perekben alkalmazandó speciális szabályai a tartás iránti keresetre is alkalmazandóak. Ezzel szemben a Pp. XXXVII. fejezete szerinti, a kiskorú gyermek tartása iránt önállóan indított perben, amely vagyonjogi pernek tekintendő, értelemszerűen nem érvényesülnek a személyi állapotot érintő perek speciális szabályai. A Pp. XXXVII. fejezete ugyan megállapít különös szabályokat a kiskorú gyermek tartása iránti perekre, de indokolt ezek további bővítése e perek hatékonyságának fokozása érdekében. A javaslatban foglalt eljárási eszközökkel eredményesebben biztosítható a kiskorú gyermek tartása a folyamatban lévő per során is.
A javaslat a kiskorú gyermek tartása iránti per gyorsítása érdekében kizárja a további írásbeli perfelvétel lehetőségét, és jelentősen lerövidíti az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt, igazodva ezzel a személyi állapotot érintő perek szabályaihoz is. Az ellenkérelemben a félnek fel kell tüntetnie havi nettó jövedelmét, a munkáltatóját vagy a számára jövedelmet folyósító más szerv (szervek) adatait annak érdekében, hogy ha már a per során a bíróság ideiglenes intézkedéssel tartásdíj fizetésére kötelezi a felet, az elsősorban a kötelezett olyan jövedelméből kerüljön levonásra, amelyekből a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szerint a gyermektartásdíj levonására van lehetőség. Jövedelem alatt értendő például a tartásra kötelezett munkabére, illetménye, munkadíja, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandósága, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazása és juttatása.
A javaslat a Pp. 492. §-ának módosításával azt a gyakorlatban felmerülő problémát kívánja orvosolni, amikor a tartásra kötelezett teljesítőképessége ellenére sem tesz eleget tartási kötelezettségének, így már a folyamatban lévő tartási per alatt veszélybe kerülhet a kiskorú gyermek tartása, vagy kizárólag a tartást nyújtó félre hárul, miközben a Ptk. alapján a másik felet is tartási kötelezettség terheli. A javaslat a hivatalbóli bizonyítás nevesített eseteként szabályozza a bíróságnak a tartásra kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének feltárását, a jövedelmének meghatározása érdekében a munkáltatójának vagy más, számára jövedelmet folyósító szervnek a felkutatását. Ez utóbbi alkalmazása akkor indokolt, ha a tartásra kötelezett nem tárja fel valós vagyoni helyzetét, eltitkolja jövedelmét és ez a rászoruló gyermek tartását veszélyezteti. Az előzetes bizonyítás lehetővé tétele biztosítja, hogy a bíróság már a perfelvételi szakban is elrendelhesse az általa szükségesnek talált bizonyítást. A javaslat előírja, hogy a bíróság tájékoztassa a felet a közvetlen bírósági felhívás lehetőségéről abban az esetben is, ha a munkabérben vagy más jövedelemben részesülő személyt ideiglenes intézkedést elrendelő végzéssel kötelezi tartásdíj fizetésére, összhangba hozva ezzel a Pp. és a Vht. 28. §-ának rendelkezéseit.
15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás