BK ÍH 2021/75.
BK ÍH 2021/75.
2021.09.01.
I. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről a bíróság a tárgyalás elnapolása után tárgyaláson kívül nem, csak ülésen határozhat [Be. 537. § (3) bekezdés, 494. § (3) bekezdés].
II. A bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése abban az esetben alapozhatja meg a letartóztatás elrendelését, ha a szabályszegés megállapíthatóan súlyos vagy ismételt [Be. 293. § (3) bekezdés d) pontja].
A törvényszék 5 rb., az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző, a (3) és (4) bekezdései szerint minősülő felbujtóként, folytatólagosan bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette miatt az V. rendű vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban, tanácsülésen hozott végzésével, az addig bűnügyi felügyelet alatt álló V. r. vádlott őrizetét és letartóztatását rendelte el, egyidejűleg a terhelttel szemben a Be. 119. § (1) bekezdés a) pontja alapján elfogatóparancsot bocsátott ki. A végzés indokolása szerint a rendőrkapitányság 2021. június 21. napján érkezett átiratában arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az V. r. vádlott 2021. május 3., 10., 17., 24., június 7. és 14. napjain nem teljesítette a törvényszék bűnügyi felügyeletet elrendelő végzésében előírt heti jelentkezési kötelezettségét. Tájékoztatta továbbá a rendőrkapitányság a törvényszéket arról is, hogy a terheltet 2021. május eleje óta a B. Megyei Kórház Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán kezelik (továbbiakban B. Kórház). Orvosi kezeléséről az egyik hozzátartozója egy 2021. május 10. napján kelt igazolást mutatott be a nyomozóhatóságnak. Ezt követően a rendőrkapitányság közrendvédelmi osztálya 2021. július 6. napján telefonon arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az V. r. vádlott a jelentkezési kötelezettségének 2021. július 5. napján sem tett eleget, az egészségügyi intézményből önkényesen távozott, ismeretlen helyen tartózkodik. Ezért, figyelemmel arra, hogy az V. r. vádlott a rendőrkapitányságnál fennálló jelentkezési kötelezettségét több ízben elmulasztotta, az utolsó ismert tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, a bíróság felé nem jelezte elérhetőségét, a törvényszék a Be. 494. § (1) bekezdésében írt eljárás keretében, a Be. 298. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott ideig elrendelte őrizetét és letartóztatását.
A végzéssel szemben az V. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést. Fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy az V. r. vádlottat közvetlen életveszélyes állapota, szívinfarktusa miatt 2021. május 2. és 2021. május 7. napja között a megyei oktatókórházban kezelték, melynek igazolására csatolta a kórházi zárójelentés másolati példányát. Ezt követően 2021. május 7. és 2021. június 29. napja között – átszállítása után – a B. Kórházban feküdt, melynek alátámasztására orvosi igazolásokat csatolt. A csatolt iratokból álláspontja szerint megállapítható, hogy a bűnügyi felügyelet szabályainak megszegése legfeljebb a 2021. július 5. napján történő jelentkezési kötelezettség teljesítése vonatkozásában merülhet fel, azonban ez az egyszeri alkalom nem teremt lehetőséget arra, hogy védence letartóztatása elrendelhető legyen, egyszeri szabályszegés esetén ugyanis az eljárási törvény csak rendbírság kiszabására ad lehetőséget. Emellett a bíróságnak a Be. 293. §-ában foglaltakra figyelemmel a szükségesség, arányosság kérdéskörét is vizsgálnia kell, nevezetesen azt, hogy az elérni kívánt célhoz feltétlenül szükséges-e a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése. Érvelése szerint védence vonatkozásában rögtön az első szabályszegés esetén – figyelemmel a kétségtelenül megromlott egészségi állapotára is – indokolatlan a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése, vele szemben a fokozatosság elvét is betartva, a letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedési forma, akár a bűnügyi felügyelet szabályainak szigorítása is elegendő lenne.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a fellebbezést alaptalannak tartotta és a végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés alapos.
A törvényszék az V. r. vádlott őrizetének és letartóztatásának elrendeléséről – bár ezt a végzés bevezető része nem tartalmazza – tanácsülésen, az V. r. vádlott távollétében határozott. Ugyanakkor a Be. 537. § (3) bekezdése szerint a bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről ülésen határoz, melyre a Be. 494. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A Be. 494. § (3) bekezdése szerint az ülésre a 468. §, a 470. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 472-475. § rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy az ülés megtartható az ügyész és a védő távollétében, ha annak tárgya az elfogatóparancs eredményeként a bíróság elé állított vádlottal szembeni, személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése. A Be. 474. § (2) bekezdése alapján irányadó Be. 466. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ülésen a terhelt jelenléte kötelező, ha az eljárás tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése.
Ezen jogszabályhelyekből következően a törvényszék eljárási hibát vétett, amikor az V. r. vádlott őrizetének és letartóztatásának elrendeléséről a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem ülésen, hanem a terhelt távollétében, tanácsülésen rendelkezett, amely a Be. 579. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Be. 609. § (1) bekezdés e) pontja szerint értékelendő.
Emellett a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható az is, hogy 2021. május 10. napján a bíróság gyűjtőládájában elhelyezett – aznap kelt – orvosi igazolással tájékoztatták a törvényszéket arról, hogy az V. r. vádlott 2021. május 7. napjától a B. Kórházban részesül ellátásban. Ezt követően 2021. május 17. napján az V. r. vádlott védője arról tájékoztatta a bíróságot, hogy védence a 2021. május 18. napjára kitűzött tárgyaláson egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, csatolta egyúttal a megyei oktatókórház kórházi zárójelentését, valamint a korábban a gyűjtőládában is elhelyezett orvosi igazolást. Az V. r. vádlott védője 2021. május 25. napján bejelentette, hogy védence továbbra is a B. Kórházban áll gyógykezelés alatt, így jelentkezési kötelezettségét az illetékes rendőrkapitányságon ezen objektív okból nem tudja teljesíteni, csatolta egyúttal a kórház 2021. május 19. napján kelt igazolását is.
A rendőrkapitányság 2021. június 21. napján kelt értesítésében nem csak arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy az V. r. vádlott nem teljesítette jelentkezési kötelezettségeit, de a rendőrség tudomása szerint a terheltet egészségügyi problémák miatt 2021. május hónap eleje óta a B. Kórházban kezelték. Ezt követően 2021. június 29. napján a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja az előtte folyamatban lévő ügyben 2021. június 23. napján kelt rendőri jelentés, valamint az ahhoz csatolt kórházi zárójelentés és kezelőorvosi nyilatkozat megküldésével arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy az V. r. vádlottat továbbra is a fenti kórházban, annak Légzőszervi Rehabilitációs Osztályán kezelik, instabil klinikai helyzetben van, szállítása nagy kockázatú és csak orvosi őrzéssel kivitelezhető. A védő által a fellebbezéséhez csatolt iratok alapján megállapítható az is, hogy az V. r. vádlott a kórházi osztályon 2021. június 21. napján 11 óra 44 perctől 2021. június 29. napján 8 óra 40 percig ellátásban részesült. A 2021. június 21. napján kelt rendőri tájékoztatásban az is szerepelt, hogy a rendőrség kérte a bíróságot, hogy esetleges információiról a rendőrséget tájékoztassa.
Az ügyészség 2021. június 30. napján indítványozta az V. r. vádlott letartóztatásának elrendelését.
A törvényszék 2021. július 6. napján kelt hivatalos feljegyzése szerint a rendőrkapitányság közrendvédelmi osztálya telefonon arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az V. r. vádlott a jelentkezési kötelezettségének 2021. július 5. napján nem tett eleget. A hivatalos feljegyzés, az elsőfokú végzésben írtakkal ellentétben azt nem tartalmazza, hogy az V. r. vádlott az egészségügyi intézményből önkényesen eltávozott, és ismeretlen helyen tartózkodik.
A fentiek alapján az elsőfokú bíróság végzése megalapozatlan.
Az V. r. vádlott 2021. május 2. napján került a megyei oktatókórházba közvetlen életveszélyes állapotban, ahonnan 2021. május 7. napjától a B. Kórházba helyezték át. Minderről 2021. május 10. napján a gyűjtőládába helyezett orvosi igazolással, majd az V. r. vádlott védője a 2021. május 17. és május 25. napján érkezett beadványaiban – további orvosi iratokkal alátámasztottan – is tájékoztatta a bíróságot azzal, hogy az V. r. vádlott az egészségi állapota miatt a jelentkezési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Az elsőfokú bíróságnak ezen tényekről hivatalból is tudomása volt, a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja által megküldött tájékoztatásból.
A fentiek miatt megalapozatlan az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az V. r. vádlott a rendőrkapitányságnál fennálló jelentkezési kötelezettségét több ízben elmulasztotta, hiszen az V. r. vádlott 2021. május 2. napjától 2021. június 29. napjáig orvosi iratokkal igazoltan kórházban volt, így jelentkezési kötelezettségének, a terheltnek fel nem róható objektív oknál fogva, nem is tudott volna eleget tenni. Egészségi állapotáról, jelentkezési kötelezettsége teljesítésének ellehetetlenüléséről azonban védője útján tájékoztatta a bíróságot. Miután a védő által csatolt orvosi igazolás szerint az V. r. vádlottat 2021. június 29. napján 8 óra 40 perckor elbocsátották a kórházból, legfeljebb a 2021. július 5. napján esedékes jelentkezési kötelezettség róható fel neki, amely egyszeri szabályszegés – egyetértve a védői érveléssel –, a Be. 293. § (2) bekezdése alapján rendbírsággal szankcionálható. A letartóztatás elrendelésére ugyanis csak a magatartási szabályok ismételt, vagy súlyos megszegése esetén van lehetőség a Be. 293. § (3) bekezdés d) pontja alapján.
Az V. r. vádlott tartózkodási helyének megállapítását célzó intézkedések nélkül, így például a kórház megkeresése hiányában, ugyancsak megalapozatlan a törvényszék azon megállapítása is, hogy az V. r. vádlott az egészségügyi intézményből önkényesen ismeretlen helyre távozott. Mindezek elmaradása pedig oly mértékben teszik megalapozatlanná az elsőfokú bíróság végzését, hogy annak felülbírálata a Be. 614. §-a szerint alkalmazandó Be. 610. §-a alapján – figyelemmel a Be. 592. § (1) bekezdés b) pontjára is – nem lehetséges.
Az ítélőtábla a fentebb kifejtett indokok miatt a Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 609. § (1) bekezdése, valamint a 610. §-a alapján a törvényszék végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak az V. r. vádlottnak a kórházból történt távozásával kapcsolatos orvosi iratok, valamint az V. r. vádlott tartózkodási helyének megállapítására irányuló rendőri jelentések beszerzését követően állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a terhelt tényleges tartózkodási helye ismeretlen-e, és a Be. 119. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján az elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak-e. Amennyiben igen, úgy az V. r. vádlott elfogását és előállítását követően a Be. 537. § (3) bekezdése szerint tartott ülésen kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy – mérlegelve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak esetleges megsértését, azok súlyosságát – az ügyészi indítvány szerinti letartóztatás elrendeléséről döntsön.
(Győri Ítélőtábla Bpkf.III.256/2021/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás