PÜ BH 2021/76
PÜ BH 2021/76
2021.03.01.
A Pp. 495. § (1) bekezdésében foglalt 30 napos határidő, amely az előzetes helyreigazítási kérelem benyújtására szolgál, anyagi jogi jellegű, így az előzetes helyreigazítási kérelemnek e határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a sajtószervhez [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 495. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes által szerkesztett ....hu internetes portálon megjelent cikk miatt a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmet terjesztett elő, amelyet az alperes 2020. január 3-án vett át. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest helyreigazító közlemény közzétételére.
[3] Az alperes a kereset elutasítását, valamint a perköltségének megfizetését kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 495. § (1) bekezdésében írt 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, amely azt jelenti, hogy a helyreigazítási kérelemnek ezen határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a sajtószervhez. Ebben a tekintetben a Pp. szabályozása megegyezik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) alapján kialakult bírói gyakorlattal, amelyet a PK 13. számú kollégiumi állásfoglalás tartalmaz. A Pp. 495. § (2) bekezdése ugyanezt az értelmezést támasztja alá, amikor a helyreigazítási kérelem címzetthez való megérkezését és nem annak feladását tekinti jogilag jelentős ténynek, ezen a napon kerül ugyanis a sajtószerv abba a helyzetbe, hogy a helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. A felperes tévesen hivatkozott a Pp. 149. § (4) bekezdésére, hiszen az az anyagi jogi határidőkre nem vonatkozik. Mivel pedig a felperes helyreigazítási kérelme a sérelmezett cikk közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl érkezett meg az alpereshez, elenyészett a joga, hogy az igényét sajtóperben érvényesíthesse, így a keresetét el kellett utasítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan pedig a kereseti kérelmének megfelelő érdemi határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a Pp. 149. § (4) bekezdését, 279. § (1) bekezdését, 346. § (5) bekezdését és 495. § (1) bekezdését.
[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
[9] A Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során arról döntött, hogy a jogerős ítélet sérti-e a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat.
[10] A felperes alap nélkül állította, hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. A jogerős ítélet ugyanis világosan és közérthetően tartalmazza az érdemi döntés jogi indokait, így – egyebek mellett – azt is, hogy a másodfokú bíróság mely okból tekintette anyagi jogi határidőnek a Pp. 495. § (1) bekezdésében foglalt 30 napos jogvesztő határidőt, ezért a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 346. § (5) bekezdését.
[11] Az eljárt bíróságok azon jogi álláspontja, hogy a Pp. 495. § (1) bekezdésében írt 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, érdemben is helyes, ezért nem ellentétes a felülvizsgálati kérelemben felsorolt jogszabályokkal. Azt ugyanis, hogy egy határidő eljárási vagy anyagi jogi természetű-e, nem az dönti el, hogy azt milyen jogszabály tartalmazza, hanem az, hogy annak mi a rendeltetése. Márpedig – ahogy arra a jogerős ítélet is helyesen rámutatott – a PK 13. számú kollégiumi állásfoglalás II. pontja értelmében a helyreigazítási kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő nem a bírósági eljáráshoz, hanem a sajtópert megelőző előzetes eljáráshoz kapcsolódik és a sajtó-helyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze. Ezért nem eljárási, hanem anyagi jogi természetű határidőnek minősül, függetlenül attól, hogy azt a Pp. tartalmazza. Mivel pedig a PK 13. számú kollégiumi állásfoglalás az 1/2017. PJE határozat értelmében megfelelően irányadó a Pp. alkalmazása során is, a felperes alap nélkül érvelt azzal, hogy ez a jogértelmezés meghaladottá vált.
[12] Mindebből az következik, hogy a Pp. 495. § (1) bekezdésében foglalt 30 napos határidőre nem lehet alkalmazni a Pp. 149. § (4) bekezdését, ezt ugyanis egyrészt e határidő anyagi jogi természete, másrészt pedig maga a jogszabályszöveg zárja ki, hiszen a Pp. 149. § (4) bekezdése csupán a bíróságnak címzett beadványokra vonatkozik, a sajtószervnek küldött helyreigazítási kérelem pedig ilyennek nem tekinthető. Az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok alkalmazására nem kerülhetett sor, mert azok a bíróságokon ténylegesen megtartott ítélkezési szünetekre vonatkoztathatóak, egyébként pedig a határidő anyagi jogi jellegére tekintettel sem alapos a hivatkozás.
[13] Erre figyelemmel az eljárt bíróságok jogszerűen utasították el a felperes keresetét, a helyreigazítási kérelemnek ugyanis – a kézbesítés módjától függetlenül – a sérelmezett cikk közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül meg kellett volna érkeznie az alpereshez, e határidőt azonban a felperes elmulasztotta, ezért sajtó-helyreigazítási kérelme a perben érdemben nem volt elbírálható.
[14] A kifejtett okok miatt a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. IV. 20.651/2020/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás