76/2021. (II. 19.) Korm. rendelet indokolás
76/2021. (II. 19.) Korm. rendelet indokolás
a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése és a Kelenföld-Keleti vasúti vonalszakasz fejlesztése beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról szóló 76/2021. (II. 19.) Korm. rendelethez
2021.02.20.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11. § (1) bekezdése alapján kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá nyilváníthat közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos közérdekű, így különösen közlekedésfejlesztési cél megvalósítására irányuló beruházást.
Az Ngtv. 11. § (2) bekezdése alapján a Kormány olyan beruházást nyilváníthat kiemelten közérdekű beruházássá, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
A Kormány az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendeletben (1. melléklet 2.1.52. pontja) az 1. számú vasútvonal Déli Duna-híd korszerűsítése és Kelenföld-Keleti vasúti vonalszakasz fejlesztésére irányuló beruházásokkal (a továbbiakban: Beruházások) összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította.
Az 1. számú vasútvonal Déli Duna-híd korszerűsítése és Kelenföld-Keleti vasúti vonalszakasz fejlesztése kiemelten fontos közérdekű közlekedésfejlesztés, különös tekintettel arra, hogy a Beruházások fenntartható és környezetbarát módon járulnak hozzá Budapest és elővárosai levegőszennyezésének és a bevezető és a belvárosi utak zsúfoltságának csökkentéséhez, valamint a sűrűbb járatoknak és az új városi megállóhelyeknek köszönhetően a vasút versenyképesebbé válásához.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (5a) bekezdése alapján amennyiben a közterület használatára törvényben vagy a Kormány rendeletében kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított olyan építési beruházással összefüggésben kerül sor, amely legalább 50%-ban központi költségvetési támogatásból valósul meg, úgy a beruházás megvalósítója – legfeljebb törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra – a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterületet díjmentesen használhatja.
Az Ngtv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelten közérdekű beruházást, a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint a kiemelten közérdekű beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát.
Az Ngtv. megteremtette a hatékony és költségkímélő feladatellátás jogszabályi kereteit, amely a kiemelten közérdekű beruházások kategóriájának bevezetésével és az Étv. 54. § (5a) bekezdése alkalmazásával lehetőséget teremt a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterület díjmentes használatára, ezáltal hozzájárulva a beruházások költséghatékonyabb megvalósításához.
A Kormány a 100%-ban központi költségvetési támogatásból megvalósuló (beleértve a központi költésvetésen keresztül biztosított európai uniós támogatásokat is) Beruházások műszakilag lehetséges leggyorsabb ütemezéssel történő megvalósítása, valamint az azzal összefüggő építési tevékenység költséghatékony elvégzése érdekében döntött a Beruházások kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról és a Beruházásokkal érintett, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterületeknek a kormányrendeletben meghatározott időtartamra történő díjmentes használatáról.
A projekt jelenlegi fázisában rendelkezésre álló műszaki adatok szerint mind a közterület-használat időtartama, mind a helyszín meghatározása a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás