762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről szóló 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2022.07.01.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kormányrendelet megalkotása a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) bírósági szerkezetátalakítási eljárással összefüggő rendelkezései átültetéséhez szükséges.
A törvényi szintű szabályok megalkotására a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Szát.) került sor. A kormányrendelet a bírósági szerkezetátalakítási eljárással, valamint az ezekben az eljárásokban közreműködő szerkezetátalakítási szakértőkkel összefüggő részletes végrehajtási szabályokat állapítja meg.
A kormányrendelet I. fejezete a bíróság által kijelölt, illetve kirendelt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit szabályozza.
A szerkezetátalakítási szakértői tevékenység gyakorlásával összefüggő általános feladatok között a jogszabály előírja a szerkezetátalakítási szakértő szervezetek számára, hogy igazolják jogosultságukat ezen tevékenység végzésére vonatkozóan a hatósági nyilvántartásukat és felügyeletüket ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) számára, ideértve az általuk erre a feladatra foglalkoztatott, vagyonfelügyeleti és felszámolói szakképesítéssel összefüggő személyeket is, akikkel ellátják a Szát. szerinti feladatokat. Ugyancsak tájékoztatni kell a Hatóságot a felelősségbiztosítási szerződésük megkötéséről.
A szerkezetátalakítási szakértő szervezet felelős azért, hogy a kötelező szakmai képzést, illetve továbbképzést az általa kijelölt, a megbízásából eljáró személyek elvégezzék. Ennek a törvényi követelménynek a teljesítését a Hatóság ellenőrzi a Szát. 24. §-a alapján.
A kormányrendelet 3–4. §-a a szerkezetátalakítási szakértő szervezetek tájékoztatási feladatait, valamint az adóssal és a szerkezetátalakítási eljárásban érintett felekkel szemben fennálló ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolati feladatait részletezi.
A kormányrendelet kimondja, hogy a szerkezetátalakítási szakértő személy a Szát. 25. § (1)–(3) bekezdésével összefüggő feladatainak ellátása során a szerkezetátalakítási terv előkészítéséhez, a hitelezőkkel történő egyeztetések megszervezéséhez ajánlásokat adhat. Az ajánlások célja az adós működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására vonatkozó intézkedések meghatározása. Ennek érdekében a szerkezetátalakítási szakértő személy áttekinti az adóssal szemben fennálló követeléseket, az azokat alátámasztó okiratokat, valamint az adós vállalkozás kinnlevőségeit és az ezekre vonatkozó szerződéseket.
A szerkezetátalakítási szakértő személynek közreműködnie kell a hitelezői igények számbavételében és minősítésében, valamint a szerkezetátalakítási eljárással érintett hitelezők követeléseinek hitelezői osztályokba sorolásában. A szerkezetátalakítási szakértő személynek részt kell vennie a szerkezetátalakítási terv hitelezőkkel és más érintett felekkel (pl. az adós vállalkozás tulajdonosai) történő egyeztetésében, továbbá szakmai és jogi segítséget kell nyújtania az adós számára a szerkezetátalakítási terv megszavaztatása során.
A kormányrendelet a fentieken túlmenően előírja, hogy a szerkezetátalakítási szakértőknek az általuk ellátott ügyekre vonatkozóan szakmai beszámolókat kell készíteniük.
Az egyes szerkezetátalakítási ügyek lefolytatásával összefüggő szakmai feladatok között a kormányrendelet előírja, hogy a szerkezetátalakítási szakértő szervezetnek a nevében eljáró személy kiválasztásakor figyelembe kell vennie az adott ügy ellátásához szükséges szakmai tapasztalatot és szakismereteket. Ez az előírás az Irányelv 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények miatt indokolt.
A jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a kormányrendelet előírja, hogy csak akkor adható ki a megbízólevél a szerkezetátalakítási szakértő személy számára, ha az adott ügyre vonatkozóan nincs vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok, ha pedig ilyen keletkezik, akkor mást kell megbízni helyette.
A szerkezetátalakítási szakértő személyről és elérhetőségéről tájékoztatni kell a bíróságot és az eljárásban részt vevőket.
A Szát. részletesen szabályozza a szerkezetátalakítási szakértő feladatait a szerkezetátalakítási terv előkészítésére, hitelezőkkel történő egyeztetésére, valamint a hitelezőkkel történő megszavaztatására vonatkozóan is. Ugyancsak lefedi a törvényi szabályozás, hogy az eljárás egyes szakaszaiban – a felek szándékai és a bíróság döntésének függvényében – milyen jogosítványok illetik meg a szerkezetátalakítási szakértőt az adós vállalkozás szakmai segítése, illetve tevékenységének, gazdálkodásának átfogó felügyelete során. Ugyancsak kimerítően szabályozza a törvény, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban hogyan történik a hitelezői igények megvizsgálása, nyilvántartása, besorolása, továbbá milyen eljárásrendben történik a szerkezetátalakítási terv hitelezőkkel történő egyeztetése, megszavaztatása.
Ugyancsak rendelkezik a Szát. arról, hogy a bíróság milyen feladatokkal keresheti meg a szerkezetátalakítási szakértőt annak érdekében, hogy a bírósági döntéshozatalt egyes szakkérdésekben megalapozza. Ezekre vonatkozóan tehát a végrehajtási rendeletben nem szükséges kiegészítő szabályokat alkotni.
A fentiek miatt a végrehajtási jogszabályban csak néhány végrehajtási rendelkezés megalkotására van szükség. A kiegészítő szabályok a szerkezetátalakítási eljárás ellenőrzöttségét segítik elő, részletezik, hogy a szerkezetátalakítási szakértőnek kikkel kell szakkérdésekben egyeztetnie, milyen kiegészítő információkat kell beszereznie és a jegyzőkönyvek, valamint a szerkezetátalakítási terv aláírásakor miről kell nyilatkoznia.
Amennyiben a bíróság a szerkezetátalakítási tervet a kisebb jelentőségű hiányosságok megszüntetése érdekében visszaadja átdolgozásra az adós vállalkozásnak, a szerkezetátalakítási szakértőnek elő kell segítenie a terv megfelelő kijavítását, tehát az adós vállalkozás számára ebben a fázisban is szakmai segítséget kell nyújtani.
A kormányrendelet II. fejezete a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díjazásának egyes részletszabályait állapítja meg a törvényi felhatalmazás keretei között.
A bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díjazásának főbb szabályait, díjtételeit és a díjelőlegre vonatkozó jogosultságát a Szát. 30. §-a határozza meg. Az ügyek egyedi sajátosságaira vonatkozóan a bíróság a díj mértékét – az adott ügyben felmerült munkateher, az adminisztratív feladatok, a szakértői közreműködés időtartama figyelembevételével – arányosítja, azaz a törvényben meghatározott díjmértéket a rendeletben felsorolt szempontok figyelembevételével csökkenti.
A kormányrendelet szerint a bíróságnak a törvényben meghatározott díjtételeknél alacsonyabbat kell megállapítania, ha a szerkezetátalakítási szakértő kirendelését az eljárás lezárása előtt a bíróság megszünteti. Ebben az esetben a bíróság mérlegeli azt is, hogy kinek az érdekkörében felmerülő okból került sor a szerkezetátalakítási szakértő visszahívására. Például a díj nagyobb mértékben csökkenthető, ha a szerkezetátalakítási szakértő kirendelését a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kötelezettségszegései, illetve mulasztásai miatt szünteti meg. Ezekben az esetekben a bíróság a kormányrendeletben felsorolt mérlegelési szempontokat is figyelembe veszi.
Azokban az esetekben pedig, amikor a szerkezetátalakítás az adós vállalkozás érdekkörében felmerülő ok miatt hiúsult meg és ezért válik okafogyottá a szerkezetátalakítási szakértő közreműködése, a bíróság a díj megállapításánál a szakértői közreműködés időtartamát és a szakértő ezen időszak alatt fennálló munkaterhét veszi figyelembe.
A kormányrendelet lehetőséget ad a sikeresen lezárult szerkezetátalakítási eljárások esetén is arra, hogy a bíróság – az adott ügy sajátosságai alapján – a törvényben meghatározott díjmértéket arányosítsa, figyelemmel az adott ügyben a szerkezetátalakítási szakértő feladatainak volumenére. Például, ha viszonylag csekély számú hitelezői igényt vonnak be az eljárásba, továbbá ha a szerkezetátalakítási szakértő az eljárásnak csak egy szakaszában működött közre, a törvényben meghatározott díjtételnél alacsonyabb díjazást állapít meg a bíróság. A kormányrendelet értelmében a csökkentett mértékű díjnak is fedeznie kell a szerkezetátalakítási szakértő költségeit és munkaterhének kompenzálását.
A kormányrendelet a Szát.-tal együtt lép hatályba 2022. július 1-jén.
Célszerű azonban elrendelni, hogy a 4. § (2) bekezdése szerinti ügyfél-tájékoztatót, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti ügyfélszolgálati és panaszkezelési szabályzatot milyen határidővel kell közzétennie a szerkezetátalakítási szakértőnek a honlapján.
A jogharmonizációs záradék utal az Irányelvnek megfelelő magyar szabályozás megalkotására.
A kormányrendelet kiegészíti az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdését arra vonatkozóan, hogy a felszámolókhoz hasonlóan a szerkezetátalakítási szakértők kötelező továbbképzését és szakmai továbbképzését is az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája látja el.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás