763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2021.12.28.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 106. § (1) bekezdés c) pontja felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy rendeletben szabályozza az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs vagyontárgyai értékesítésének részletes szabályait, valamint az értékesítési költségek viselésére vonatkozó szabályokat.
A természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet 1. alcíme a törvényi felhatalmazás alapján tartalmazza a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárásban a vagyonértékesítésre vonatkozó részletes szabályokat. Az 1. alcím hatálya azokra a vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket az Are. tv. 6. § (1) bekezdése értelmében az adósságrendezés körébe kellett vonni, tehát az adós ezeket a vagyontárgyakat az adósságrendezés céljára köteles rendelkezésre tartani, a vagyontárgyak felett önállóan nem rendelkezhet és a vagyontárgyakra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban – bírósági adósságrendezési eljárásban pedig az adósságrendezési egyezségben, egyezség hiányában a bíróság adósságtörlesztési végzésben – kell rendelkezni.
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek értékesítésére sajátos szabályok vonatkoznak, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény keretei között kell a termőföldet értékesíteni. Erre tekintettel a kormányrendelet a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet eljárásrendjének alkalmazására utal, ezzel teremti meg a földforgalmi törvényekkel és az annak végrehajtásáról szóló jogszabályokkal az összhangot.
A kormányrendelet 3. §-a felsorolja, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, valamint a bírósági adósságrendezési eljárás során az egyezségben – egyezség hiányában pedig a bírósági adósságtörlesztési végzésben – az adósságrendezésbe vont vagyontárgyakra, azok értékesítésére vonatkozóan milyen kérdésekről kell rendelkezni és az adósnak a vagyonértékesítéssel kapcsolatban milyen adatokat kell szolgáltatnia, illetve miről kell nyilatkoznia.
A kormányrendelet 4. §-a azon vagyontárgyak értékesítését szabályozza, amelyek az adós (adóstárs) és más személyek közös tulajdonában vannak. Főszabályként csak az adós és az eljárásban résztvevő adóstársa tulajdoni hányadát lehet értékesíteni, hiszen az ő vagyontárgyaik tartoznak az adósságrendezési eljárásba. A kormányrendelet azonban lehetővé teszi, hogy az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő tulajdonostárs hozzájárulhasson az ő tulajdoni hányadának az értékesítéséhez is, ugyanazon értékesítés keretében.
A kormányrendelet 5–8. §-a az értékesítés eljárásrendjét tartalmazza. Az Are. tv. 77. §-a szerint a 300 000 Ft alatti értékű vagyontárgyak értékesítését az adós végzi, a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett. Ezen értékhatár felett a családi vagyonfelügyelő feladata az értékesítésre irányuló tevékenységek elvégzése. Mindkét esetben az értékesítési bevételt a vevő az adós – hitelintézetnél vezetett – adósságtörlesztési számlájára fizeti be (ide nem értve a külső tulajdonostársat megillető vételárhányadot). A családi vagyonfelügyelő ugyanis az adós hitelintézetnél nyitott adósságtörlesztési lakossági folyószámláján kezeli az adós pénzeszközeit és utalja tovább a hitelezőket megillető összegeket a hitelezők számára.
A kormányrendelet meghatározza, hogyan kell nyilvánosan értékesítésre meghirdetni a vagyontárgyakat és milyen szabályok szerint kell kiválasztani a vevőt. Az értékesítés előkészítésekor meg kell határozni az irányárat, továbbá – arra az esetre, ha az első meghirdetés nem vezetett eredményre – a legalacsonyabb árat, amely alatt nem lehetséges érvényes vételi ajánlatot tenni.
A kormányrendelet – a visszaélések elkerülése érdekében – felsorolja, hogy kik nem tehetnek vételi ajánlatot.
A kormányrendelet szabályozza a bírósági adósságrendezési eljárásban az adós egyéni vállalkozása, illetve foglalkozása gyakorlásához szükséges eszközök értékesítés alóli mentesítésének szabályait:
Az Are. tv. 73. § (1) bekezdése szerint a bírósági adósságtörlesztési eljárásban az adós kérelmezheti, hogy a foglalkozása, illetve az egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges eszközöket a végrehajtási rendeletben meghatározott értékhatárig mentesítsék az értékesítési kötelezettség alól az adósságtörlesztési tervben, illetve a bíróság által hozott adósságtörlesztési végzésben.
Az Are. tv.-nek a szerkezetátalakításról és az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXV. törvény 76. § (15) bekezdésével beiktatott 106. § (1) bekezdés k) pontja felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza ezeket az értékhatárokat.
A kormányrendelet az egyéni vállalkozások esetében az eszközök, készletek beszerzési, illetve előállítási árához viszonyítva határozza meg az értékhatárt. Ha az adós rendszeres jövedelme túlnyomó részben az egyéni vállalkozásából származik, magasabb a mentesítési értékhatár, mivel az egyéni vállalkozásából származó jövedelméből fedezi nemcsak a megélhetési költségeit, hanem a hitelezők felé fennálló adósságrendezési kötelezettségét is. Ha pedig az az adós az egyéni vállalkozását csak kiegészítő tevékenységként folytatja, de mellette van főállású foglalkoztatási jogviszonya, akkor ez a mentesítési értékhatár alacsonyabb.
Ha az adós egyéni vállalkozó, az ingatlana adósságrendezési eljárásban történő értékesítés alóli mentesítésre akkor lehet az adósságtörlesztési tervben javaslatot tenni, ha az ingatlan az egyéni vállalkozó székhelyeként vagy telephelyeként van bejelentve, az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy ténylegesen ott végzi a termelő vagy szolgáltató tevékenységét, továbbá az ingatlan hasznos alapterülete és forgalmi értéke nem haladja meg a településen (a fővárosban a kerületben) hasonló célt szolgáló, hasonló jellegű ingatlanok jellemzőit, amelyre vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő megkeresheti a települési, illetve a fővárosi kerület jegyzőjét.
A kormányrendelet 1. alcímében szabályozott értékesítési eljárásrendet csak akkor kell a kormányrendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben alkalmazni, ha még nem került sor bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás megkötésére, bírósági adósságrendezési egyezség megkötésére, illetve bírósági adósságtörlesztési végzés meghozatalára.
A kormányrendelet 2. alcímét – azaz az adós egyéni vállalkozása, illetve foglalkozása gyakorlásához szükséges eszközök értékesítés alóli mentesítésére vonatkozó szabályokat – csak akkor kell a kormányrendelet 2. alcímének hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben alkalmazni, ha még nem került sor bírósági adósságtörlesztési végzés meghozatalára.
A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatairól szóló 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet] kiegészítése a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikkében meghatározott, a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárásokra vonatkozó ügystatisztikai adatok összegyűjtése érdekében szükséges.
Tekintettel arra, hogy az Are. tv.-t módosító 2021. évi LXXXII. törvény hatályon kívül helyezte az adósnál a környezettanulmány végzésére vonatkozó rendelkezést, a 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletből az erre utaló rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek.
A 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletnek a bíróságon kívüli adósságrendezésre vonatkozó alcíme kiegészül azzal, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárások sikeres lezárásához szükséges záró elszámolás elkészítéséhez segítséget nyújthat a területi családi csődvédelmi szolgálat. Ez a szakmai segítség azért indokolt, mert a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban nincs az adós mellé kirendelve családi vagyonfelügyelő.
A 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet szükséges kiegészíteni a központi költségvetésből megelőlegezett ügygondnoki díj megfizetésének módjára vonatkozó szabállyal.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás