764/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
764/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
az egyes igazságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 764/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2021.12.24.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az egyes igazságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló javaslat (a továbbiakban: Javaslat) az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó kormányrendeletek módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a kormányrendeletek a jogalkalmazást segítve illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.
A Javaslat elsőként a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet módosítja, amely egy technikai módosításon túlmenően lehetővé teszi, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület munkájában azok a felkészült és széles körű szaktudással rendelkező szakemberek is részt vehessenek tanácselnökként, akik jogi szakvizsgával nem rendelkeznek, azonban az állam- és jogtudomány területén szerzett tudományos fokozattal igen.
A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új kézbesítési rendelet) 2022. július 1. napjával kezdődő alkalmazására tekintettel a Javaslat megállapítja a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletnek az ezzel összefüggő, technikai jellegű módosításait. Az új kézbesítési rendelet 2022. július 1. napjától nagyrészt felváltja a kézbesítési jogsegélyt jelenleg szabályozó a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: hatályos kézbesítési rendelet). Az új kézbesítési rendelet alkalmazási időpontjával hatályát veszti majd a hatályos kézbesítési rendelet, kivéve ez utóbbi rendelet 4. és 6. cikkét, amelyek egy későbbi, jelenleg nem ismert időpontban, várhatóan 2025 tavaszán vesztik hatályukat (ennek pontos időpontja a tagállamok közötti elektronikus kommunikációt biztosító decentralizált informatikai rendszerről az Európai Bizottság által elfogadott, az új kézbesítési rendelet 25. cikkében említett végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésének napját követő hároméves időszakot követő hónap első napja). Mivel a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet több helyen hivatkozik a hatályos kézbesítési rendelet 4. cikkére, a módosítás során ezeket olyan hivatkozásokkal szükséges felváltani, amelyek mind az új kézbesítési rendeletre, mind a hatályos kézbesítési rendelet 4. cikkére tekintettel értelmezhetők.
Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvény 5. és 6. §-a módosította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt akként, hogy a nem adós fizetésre kötelezett részére a díjjegyzék végrehajtói kézbesítés útján kézbesítendő, ha a díjjegyzék ellen a nem adós fizetésre kötelezett végrehajtási kifogással határidőben nem élt és a végrehajtó végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet kíván előterjeszteni a díjjegyzék alapján. Emiatt szükséges a végrehajtói kézbesítésre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó alsóbb szintű szabályok pontosítása.
Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2021. július 1-jén hatályba lépett egyes módosításaival való összhang megteremtését, valamint a jogalkalmazói gyakorlat átültetését szolgálja. Így többek között egyszerűsíti a benyújtandó mellékletekre vonatkozó előírásokat és kiegészíti az opcionálisan benyújtandó igazolások körét és egyben egyértelműen kimondja, hogy a nyelvismeretet igazoló dokumentumok tekintetében elegendő egyszerű másolat benyújtása.
A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalombitorlási perekbe – a megsemmisítési viszontkereset tárgyában – szakvéleményadásra elsősorban feljogosított szakértőként való bevonását teszi lehetővé.
Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása – az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020–2023 közötti nemzeti stratégiáról, valamint annak végrehajtását szolgáló, 2020–2021 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervről szóló 1046/2020. (II. 18.) Korm. határozat végrehajtása és a gyakorlatban felmerült igények érvényre jutása érdekében – kibővíti az áldozatok azonosítását végző szervek körét az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal (a továbbiakban: OKIT), meghatározza a biztonságos szálláshely, a védett szálláshely és a közvetett áldozat fogalmát, elősegíti a védett szálláshelyek és az OKIT hatékonyabb együttműködését, pontosítja a védett szálláshelyek működésének minimumkövetelményeit, valamint módosítja az áldozatok azonosításához használt adatlap tartalmát. A módosítás ezenkívül „a Magyarország területén emberkereskedelem áldozatává vált magyar, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nagykorú személyek azonosítását és irányítását segítő eljárásrend” című folyamatábrán szemlélteti az áldozatok irányítási rendjét.
Az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet az árva művek felhasználásával kapcsolatos eljárás hiánypótlási határidejének meghosszabbítására tesz javaslatot, a gyakorlati tapasztalatok alapján.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 2021. január 1. napjával módosította egyebek mellett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, amelynek eredményeként a birtokvédelmi eljárás is mint elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás illetékmentessé vált. A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében szükséges a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet módosítása.
Gyakorlati jogalkalmazói visszajelzések alapján szükségessé vált az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletet módosítása annak érdekében, hogy az ipari területen bejegyezhető igazságügyi szakértői szakterületek esetén a szakmai gyakorlat igazolásául szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítására fő szabály szerint – valamennyi szakértő/szakértőjelölt esetén – az érintett lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamara legyen jogosult. A módosítás következtében a bányászat és a szénhidrogén termelés, -kutatás, -szállítás ipari szakterületeken a hatósági bizonyítvány kiállítására a 2022. január 1-jétől bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága lesz jogosult.
A bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítását a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 2021. január 1-jétől hatályos szabályaival való jogszabályi koherencia megteremtése indokolta. Ennek megfelelően az áldozatsegítési támogatásokkal kapcsolatos rászorultsági feltételek vizsgálatának eltörléséhez igazodva az Előterjesztés hatályon kívül helyezi a kormányrendeletnek az állami kárenyhítés iránti kérelem benyújtása esetén irányadó, jövedelemigazolásra vonatkozó szabályait.
A Javaslat a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tekintetében a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, ezen túlmenően a más EU-tagállamban hozott határozatok hazai elismeréséhez biztosított jogi segítségnyújtásra vonatkozó egyes rendelkezések technikai jellegű pontosítását végzi el.
Magyarország és a többi EU-tagállam vonatkozásában 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (kihirdette a Tanács 2011/432/EU határozata) (a továbbiakban: hágai tartási egyezmény), amely a határokon átnyúló tartási ügyeket szabályozó, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: tartási rendelet) előzményének tekinthető és szabályozása sok tekintetben megegyezik a tartási rendelet szabályozásával. A hágai tartási egyezményhez egyre több állam csatlakozik (jelenleg 15 EU-n kívüli állam a részese), ezért biztosítani kell az egyezmény alkalmazásának belső jogi feltételeit. Így szükséges a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 33. § b) pontjának kiegészítése a hágai tartási egyezmény 17. cikk b) pontjára utalással. E rendelkezés – hasonlóan a tartási rendelet 47. cikk (2) bekezdéséhez – legalább olyan mértékű költségmentes jogi segítségnyújtást ír elő a megkeresett államban az elismerésre és végrehajtásra irányuló eljárásban, mint amilyenben a kérelmező az eredeti eljárás helye szerinti államban részesült. A rendelkezés kiegészítése szükséges még a tartási rendelet 47. cikk (3) bekezdésére hivatkozással is, amely szerint költségmentességben kell részesíteni azt a felet is, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban közigazgatási hatóság előtt költségmentes eljárásban részesült és az eredeti eljárás helye szerinti tagállam hatósága igazolja, hogy a költségmentesség anyagi feltételeinek megfelel. Ezzel költségmentességben részesülhetnek azok a kérelmezők is, akiknek tagállamában a tartási ügyek közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak, ami a felek számára ingyenes, így az alapeljárásban rászorultságuk vizsgálatára nem került sor, de igazolt, hogy anyagi helyzetük folytán az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban költségmentességre jogosultak.
Szintén szükséges a 33. §-ban a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) hivatkozás áthelyezése a b) pontból az a) pontba. A 2201/2003/EK rendelet alapján szülői felelősségi ügyekben más EU-tagállamban hozott határozatok elismerése, végrehajthatóvá nyilvánítása és végrehajtása kérhető. Ha a kérelmező a határozatot hozó tagállamban jogi segítségnyújtásban részesült, számára a végrehajtás szerinti tagállamban is a legkedvezőbb jogi segítségnyújtást kell biztosítani. A Jst. 11. §-a szerint végrehajtási eljárásra ugyanakkor a jogi segítségnyújtás nem biztosított, a határon átnyúló tartási ügyek kivételével. Ezáltal szülői felelősségi ügyekben végrehajtásra nem biztosítható jogi segítségnyújtás, az csak más tagállambeli határozatok elismerésére és végrehajthatóvá nyilvánítására vehető igénybe, így a 2201/2003/EK rendelet áthelyezése indokolt a 33. §-nak a hasonló követelményeket támasztó uniós rendeleteket felsoroló a) pontjába.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás