2021. évi LXXVII. törvény indokolás
2021. évi LXXVII. törvény indokolás
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a segítő kutya kiképzők képzése vonatkozásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.), a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatással összefüggésben a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (Jtv.) módosítását tartalmazza.
A tervezethez tartozó indokolás szövege a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdésére figyelemmel a Jat. 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az új szakképzési struktúra keretében végezhető szakmai képzések közül a segítő kutya kiképzők képzése vonatkozásában kiemelten fontos, hogy ne csak a vizsgáztatáshoz, hanem annak folyamatához is a lehető legközvetlenebb szakmai kontroll kapcsolódhasson, elősegítve a szakmákat érintő jogszabályokban foglaltak megvalósulását. A képzés specialitására és az érintett körre tekintettel a képzésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést a képzések szabályozásával lehet garantálni, ezért ezen képzés ágazati-hatósági képzések alá vonása indokolt. A javaslat ehhez teremti meg a megfelelő szintű jogszabályi felhatalmazást.
2. §
A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás évi 120 óra személyenkénti időkeretét meghaladóan hallássérült személyek számára biztosított többletórák a középiskolai tanulmányokat folytató tanulók, a felsőoktatási intézmények hallgatói és a felnőttképzésben részt vevő személyek számára – az országos érdekképviseleti szervhez eljutott visszajelzések alapján – nem elegendő. A hatályos szabályozás komoly hiányossága továbbá, hogy az óvodai nevelésben részesülő és az általános iskolában tanuló siket és nagyothalló gyermekek számára az alap 120 órás kereten túl jelenleg nincs elérhető többlet időkeret.
A javaslat a siket és nagyothalló személyek esélyegyenlősége, valamint a köznevelési és képzési szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés érdekében – a különböző élethelyzetekhez kapcsolódóan eltérő mértékben – megemeli a személyenkénti időkereten felül jelenleg igénybe vehető többletórák mértékét, illetve új elemként elérhetővé teszi ezt az óvodás és általános iskolás korosztály számára is.
Az évi 120 óra személyenkénti alap időkereten felül indokolt többlet óraszám biztosítása azon siket és nagyothalló személyek számára is, akik a munka világához kapcsolódnak, hiszen a pontos, jó minőségű munkavégzés alapvető feltétele a munkafeladatot kiadó és a feladatot elvégző munkatársak, vagy a munkafeladatot megrendelő vevő és a feladatot ellátó vállalkozó egyértelmű kommunikációja.
A siketvak személyek által használt speciális kommunikációs rendszerek használata esetén az információ átadásának és megértésének folyamata sokkal lassabb. Siketvak személyek részéről gyakorta szükséges egy megelőző rehabilitációs folyamat, mely során kiválasztható a megfelelő speciális kommunikációs módszer. Ebben a megelőző folyamatban is szükséges a jelnyelvi tolmács bevonása. Az óraszám növelése a munkavégzés és a speciális kommunikációs rendszerek többlet időigényét ismeri el.
3. §
A jelnyelvi tolmácsok közvetítő szerepet töltenek be a jelnyelven és a beszélt nyelven kommunikáló emberek között. Szerepük meghatározó a fogyatékos emberek társadalmi integrációjában, hozzájárul esélyegyenlőségük biztosításához, ezért kiemelten fontos, hogy a jelnyelvi tolmácsképzés folyamatához a lehető legközvetlenebb szakmai ágazati kontroll kapcsolódhasson, elősegítve a szakmákat érintő jogszabályokban foglaltak megvalósulását. A képzések speciális követelményeit az új szakképzési struktúrában csak a képzések szabályozásával lehet garantálni. A javaslat ehhez teremti meg a megfelelő jogszabályi felhatalmazást.
4. §
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz.
5. §
A térítésmentes tolmácsszolgáltatás keretében a személyi időkeretet meghaladóan igénybe vehető többlet óraszámok ütemezett emeléséhez kapcsolódó rendelkezés.
6. §
Hatályba léptető rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás