776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás
a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez
2022.01.01.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
I. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítása
Az egyedi településkép-védelmet biztosító jogszabállyal elérni kívánt cél megvalósult, a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezete az elmúlt években egységes arculatot tükrözve, szabályozott keretek között folyamatosan és kiemelkedő, országosan meghatározó értékeket teremtve fejlődik.
A megvalósult és megvalósítani tervezett fejlesztések, az országos településkép-védelmi és településtervezésre vonatkozó szabályozás közelmúltban történt koncepcionális változása, a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és a településképi ösztönző- és támogatási rendszerhez kapcsolódó hiteltermék fenntartható működtetése az R. egyes tartalmi elemeinek a finomhangolását tették szükségessé.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2021. évi XXXIX. törvénnyel elfogadott módosítása bevezette a településtervezés új eszközrendszerét, a településtervet, ezt követően hatályba lépett végrehajtási rendelete, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TTr.). A TTr. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valami egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Tr.) váltja fel.
Az R.-ben biztosítani szükséges, hogy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (a továbbiakban: KNEB) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetére készülő településrendezési eszközök és a településtervek egyeztetése során is részt vehessen a tervezetek egyeztetési eljárásában. Mivel a TTr. és a Tr. eltérő eljárási szabályokat határoz meg, az átmeneti időszakra a módosítás mindkét jogszabályra utalást tartalmazza.
A TTr. a településkép-védelmi szabályozásban módosítást tett, amely az R.-ben is módosítást indokol. A Tr. 26/B. § (1) bekezdése, illetve a TTr. 46. § (3) bekezdése figyelembevételével az R.-ben rögzítésre kerül, hogy településképi bejelentési eljárás nem folytatható le műemléket érintő örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetében, de ezekben az esetekben is szükséges a Kötv. 61/I. § (4) bekezdése szerinti KNEB előzetes hozzájárulásának beszerzése.
Az R. 34. § (4) bekezdés f) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor nem a hatóság, hanem előzetesen a kérelmező szerzi be a KNEB nyilatkozatát.
Az R. 34. § (4a) bekezdése a KNEB nyilatkozat beszerzésére vonatkozó követelményeket tartalmazza.
A tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a KNEB nyilatkozatot a bejelentő előzetesen megkérje, a KNEB nyilatkozat kiadására vonatkozó határidő erre az esetre is kiterjesztésre kerül. A bejelentéshez szükséges példányszám meghatározásával a hatóság a KNEB nyilatkozata mellett, a KNEB jóváhagyással igazolt példányát is bekérheti, így a bejelentési eljárás tekintetében is igazolhatóvá válik, hogy a településképi bejelentéshez benyújtott, a KNEB által jóváhagyott és a hatóság által vizsgált dokumentáció tartalma megegyezik.
II. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) módosítása
1. 2022. január 1-jétől a Kötv. új 75/C. §-a alapján a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban az eljáró hatóság az eljárást elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, az ügyfél elektronikus úton tart kapcsolatot az eljáró hatósággal. Az örökségvédelmi hatóság elektronikus ügyintézésével kapcsolatos részletszabályokat az Övr.-be szükséges beépíteni.
Az örökségvédelmi hatósági feladatoknak az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) integrálásával, 2022-től az örökségvédelmi hatósági hatáskörben meghozott döntések esetében a papír alapon megjelenő döntések helyett elektronikus ügyintézés keretében, az ÉTDR felületen történik a kiadmányozás. A dokumentumok tárolására szintén az ÉTDR továbbfejlesztett rendszere és megnövelt kapacitása ad támogatást, így lehetőség lesz helyrajzi szám kereséssel egy műemlék épület építési és örökségvédelmi hatósági ügyeit megismerni, valamint az előzményeit és értékdokumentációit további döntéshozatalokban felhasználni. A fejlesztés éves szinten nagyságrendileg 30 000 örökségvédelmi eljárást érint, ezen ügyek intézése a továbbiakban egy felületen zajlik.
2. Az Övr. másik fontos módosítása, hogy a rendszeresen és ellenszolgáltatás nélkül látogatható műemléken és a műemlék telkén a bruttó 50 millió forintos értékhatárt el nem érő teljes bekerülési költségű beruházások esetében lehetővé teszi egyes meghatározott tevékenységek esetében az egyszerűbb eljárást. Az egyszerűsítés három esetet foglal magában:
a) az Övr. 3. mellékletében meghatározott dokumentációkat (tudományos dokumentációk, kutatási dokumentációk) nem kell mellékelni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint egyéb kisebb beavatkozások (tetőfedés, villámhárító, vezetékek, fényforrások elhelyezése, csapadékelvezetés, nyílászárók, kerítés, járda felújítása) esetén, ha a műemléken végzett tevékenység nem érint műemléki értéket,
b) az Övr. 3. mellékletében meghatározott dokumentációkban (tudományos dokumentációk, kutatási dokumentációk) foglaltakat nem kell aktualizálni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint egyéb kisebb beavatkozások (vízszigetelés, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, lábazat, padlóburkolat felújítása) esetén, ha a korábban készült dokumentációból egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett beavatkozás nem érint műemléki értékleltárba felvett értéket,
c) ha a tevékenység műemléki értékleltárba felvett értéket érint és az ingatlanra vagy a beavatkozással érintett ingatlanrészre rendelkezésre áll a korábbi hatósági eljárásban vagy a nyilvántartásban keletkezett értékleltár és építéstörténeti tudományos dokumentáció, akkor az előírt dokumentációk helyett az aktualizált értékleltárt és a csökkentett tartalmú építéstörténeti tudományos dokumentációt kell mellékelni.
Az a) pont esetében örökségvédelmi szakértői nyilatkozat szükséges, mert nem áll rendelkezésre értékleltár. A szakértő meg tudja ítélni, hogy valóban nem érint műemléki értéket a tevékenység (az értékleltár elkészítése is szakértői feladat), amennyiben viszont érint, akkor általános eljárásrendben kell eljárni. A b) pont esetében könnyítés, hogy örökségvédelmi szakértőt nem szükséges igénybe venni, tervezői nyilatkozatot is elegendő mellékelni. Ezt az indokolja, hogy rendelkezésre áll a műemléki értékleltár, az alapján pedig a tervező tud nyilatkozni arról, hogy nem érint értékleltárba felvett értéket a tevékenység (emellett természetesen az örökségvédelmi hatóság is vizsgálja mind az értékleltárt, mind pedig a nyilatkozat tartalmát), amennyiben viszont érint, akkor szintén általános eljárásrendben kell eljárni.
A Kötv. 76. és 78. §-a alapján a kulturális örökség elemeinek hozzáférhetővé tétele fontos közérdek, műemlékeink látogathatóságának, megtekinthetőségének biztosítása örökségvédelmi szempontból is prioritás. Annak érdekében, hogy a rendszeresen látogatható műemlékeink méltó állapotát folyamatos állagmegóvásokkal biztosítani lehessen, a kisebb munkálatok elvégzésének támogatására alkalmas a kismértékben könnyített eljárásrend. A rendszeresen és ingyenesen látogatható műemlékeink közé tartoznak templomaink, egyes közgyűjteményeink, melyek esetében jelenlegi állapotuk is indokolja a beavatkozásokat. A látogathatóság ingyenes biztosítása méltányolandó, az épségben, jellegének megváltoztatása nélkül megőrzött műemlék a látogatók számára is fontos.
E műemlékek építészeti kialakításukból fakadóan jellemzően tartalmaznak nagy belmagasságú, gyakran egyterű, sok ember befogadására alkalmas, impozáns kialakítású teret. Ezen terek és kiszolgáló helyiségeik jókarbantartási és állagmegóvási munkálatait ütemekre bontott terv szerinti végzése következtében, leggyakrabban a bruttó 50 millió forintot el nem érő értékű beruházások sokéves ütemezett ismétlésével végzik az ingatlanok fenntartói. Ez a lépték az említett célból megfeleltethető az ilyen jellegű ismert magyarországi ingatlanok szükséges beruházásaival.
A védelmi szint a rendelkezések által nem csökken, ezek a beruházások egyrészt jellemzően nem a műemléki értékekre irányulnak, így a Kötv. és a védettséget megállapító miniszteri rendelet szerinti védelem rájuk nem terjed ki, másrészt éppen olyan állagmegóvási (pl. beázások megszüntetése) munkálatokat kívánnak ilyen módon elvégezni, amelyek megakadályozzák a műemléki értéket jelentő freskók, oltárképek, szószékek károsodását. Ezek gyors, a felesleges költségeket elkerülő elvégzése éppen a veszélyeztetett kulturális örökségünk mielőbbi megóvását szolgálja. Egyben szükséges kiemelni, hogy a műemléki értékekre az építési tevékenység gyakorlása során továbbra is figyelemmel kell lenni, mind tervezői, mind szakértői, mind pedig hatósági oldalról.
3. A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a kormányrendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában 2022. január 1-jétől a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság helyett a Magyar Nemzeti Múzeum lesz.
4. A tervezet gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges kisebb pontosító jellegű módosításokat is tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás