788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet indokolás
788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet indokolás
egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez
2022.01.11.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
A felmerült ügyek kapcsán, valamint a könnyebb értelmezés érdekében bevezetésre kerül az építmény térfogatának fogalma. Ennek megfelelően az átalakítás és a helyreállítás fogalmát pontosítani szükséges.
2. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása
3. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása
4. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
5. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása
6. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása
A lakáscélú támogatásokról szóló rendeletek módosítása az egyszerű bejelentés benyújtásáról szóló igazolás hivatkozásának változása miatt szükséges.
7. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása
Az építésfelügyeleti hatóság építésügyi bírságot nem állapít meg, ezért a szövegből törlésre kerül. Az építmény térfogatának új fogalom-meghatározása miatt az építésügyi bírság kiszámításához szükséges építményérték alapját képező méretek módosítása szükséges.
8. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása
8.1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/B–39/C. §-a, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) szabályozza az építtetői fedezetkezelő alkalmazásának szabályait. Jelenleg építtetői fedezetkezelőt kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Az Épkiv. jelenleg is meghatároz egy kivételt ez alól a szabály alól. Az építtetői fedezetkezelő alkalmazásának tapasztalatai azóta két további, szűk területen tette szükségessé a kivétel megengedését.
Ezek egyike a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázati felhívások egy nagyon szűk köre, amely lehetőséget biztosít arra, hogy kiemelkedően magas, akár a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű támogatásban részesítsen egy beruházást, még abban az esetben is, ha a projekt tárgya építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül. Elsősorban a növénytermesztésre szolgáló üvegházak, fóliasátrak építését, bővítését célzó felhívások tartoznak ide. A tapasztalat azt mutatja, hogy az építtetői fedezetkezelő közreműködése aránytalanul megnehezíti és lassítja a projektek finanszírozását. Ezért a tervezet szerint mentesülnek az építtetői fedezetkezelő közreműködésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól azok, akik a Vidékfejlesztési Program keretében nem építésiengedély-köteles építési tevékenységet kívánnak megvalósítani.
A másik kivétel a közbeszerzési eljárás alól mentesített esetek köre. A Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi, hogy bizonyos, eredendően a törvény hatálya alá tartozó, az állam biztonságát érintő beszerzések vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében A Kbt. alkalmazása alól felmentést adjon. Ezen kevés számú esetben szintén szükséges a kivétel alkalmazása.
8.2. A fővállalkozó kivitelező nyilatkozata a jövőben kiterjed a közműpótlóval történő ellátásra is, mivel nincs minden ingatlanon teljes közműellátás.
9. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása
10. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 181/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása
11. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
9–11.1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításával párhuzamosan a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség felülvizsgálta az építésügyi hatósági eljárások keretében lefolytatott tűzvédelmi szakhatósági eljárások szükségességét. Ennek eredménye a tervezetben rögzített szabályozás, amely az ezen eljárásokban megtestesülő nyomós közérdek szem előtt tartásával ahol lehet, csökkenti a szakhatósági eljárások számát. Ennek megfelelően az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakhatr.) 1. melléklet 4. Építésügyi ügyek című táblázat 16. sorában megjelölt általános építésügyi hatósági eljárások, valamint 45. sorában megjelölt villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárások során a tűzvédelmi hatóság bevonási és közreműködési feltételei köre szűkül.
9–11.2. A kiemelt beruházások gyors és hatékony lefolytatása érdekében a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági eljárások vonatkozásában indokolt a hatáskörök azonos hatósághoz történő telepítése, így ha a Kormány rendeletében a tűzvédelmi hatósági eljárás lefolytatására – az általános esetben kijelölt hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve helyett – a központi szervet jelöli ki, akkor a központi szerv tűzvédelmi szakhatóságként való kijelölése érdekében minden alkalommal szükséges a vonatkozó kormányrendelettel egyidejűleg a Szakhatr. 3. mellékletének módosítása is. A dupla szabályozás kiküszöbölése érdekében a Szakhatr.-ben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének tűzvédelmi szakhatóságként való kijelölésére általános jelleggel kerül sor és ezzel egyidejűleg a Szakhatr. 3. melléklete hatályon kívül helyezhető.
9–11.3. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér épületein keresztülhaladó megyehatár következtében akár helyiségenként is változik az eljáró tűzvédelmi hatóság, szakhatóság. Az egyes hatósági eljárásokban a tűzvédelmi szakhatósági eljárások egyszerűsítése, meggyorsítása és az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében indokolt a repülőtér teljes területét érintő hatósági eljárásokban egy tűzvédelmi szakhatóság kijelölése. Egyes kiemelt ügyek esetében ez már jelenleg is így van, de indokolt a Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint tűzvédelmi szakhatóság hatáskörét és illetékességét a repülőtér teljes területe és valamennyi olyan közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában is kiterjeszteni, ahol tűzvédelmi szakkérdés merül fel.
9–11.4. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki tűzvédelmi hatóságként a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében. A honvédelmi létesítmények építési engedélyezési eljárásaiban azonban a hatályos szabályozás nem jelöli ki a honvédelmi minisztert eljáró szakhatóságként, a honvédelmi létesítmények engedélyezésért felelős építésügyi hatóságnak a katasztrófavédelem szerveit szükséges megkeresniük tűzvédelmi szakhatóságként, amely jogalkalmazási nehézségeket okoz. Ennek rendezése érdekében indokolt a Szakhatr. 1. melléklet 4. Építésügyi ügyek című táblázat 16. sorában meghatározott általános építésügyi hatósági eljárások során az elsőfokon kijelölt szakhatóság új ponttal történő kiegészítése.
9–11.5. A Szakhatr. 1 melléklet 15. Szociális ügyek című táblázat 2–8. sorában megjelölt szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok nyilvántartásba vételével és adatváltozás bejelentésével kapcsolatos hatósági eljárások során a hatályos szabályozás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jár el tűzvédelmi szakhatóságként. Azonban tekintettel arra, hogy a vonatkozó szakkérdések vizsgálata nem igényel magasabb szintű szakértelmet, elegendő a feladatot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve hatáskörébe delegálni, mely az ügyfelek számára is kedvezőbb helyzetet eredményez.
12. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
A Nemzeti Mintaterv Katalógus felhasználásával kapcsolatban felmerült a tájékoztatás igénye, ezért ez az információ a módosítás elfogadása esetén megjelenik az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) általános tájékoztatási felületén. Az ÉTDR vonatkozásában több nyelvhelyességi pontosításra van szükség a rendelet szövegében. A jogosultság nélkül végzett tervezői tevékenység esetére vonatkozó hatósági intézkedésre vonatkozó szövegrészek pontosításra kerülnek.
A hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek a jövőben nem lesz kötelező melléklete a változási vázrajz, azonban ha ez is benyújtásra kerül, az építésügyi hatóság a használatbavételi ügyekhez hasonlóan elektronikus úton, ÉTDR felületen keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a változás átvezetése érdekében. Az építésügyi hatóság a vázrajz nélkül kiadott hatósági bizonyítványokat szintén elektronikus úton, ÉTDR felületen tájékoztatásul megküldi az ingatlanügyi hatóságnak, így az irat elektronikusan hiteles formában érkezik meg az ingatlanügyi hatósághoz, ugyanakkor az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkennek. Az Étv. 2021. július 1-jei módosítását követően néhány hivatkozott bekezdés javítása szükséges. A fennmaradási engedély benyújtására való felhívás esetén az ügyfelek számára kedvezőbb helyzet teremtése érdekében a tervezet 180 napos határidőt javasol, tekintettel a tervezői kapacitások korlátozottságára, illetve a COVID–19-járvány okozta fennakadásokra. A hatályos rendelkezések alapján problémát okoz, hogy 30 nap alatt tervezőt kell találni, neki a tervet el kell készítenie, valamint azt be is kell nyújtani a hatósághoz. A jelenlegi körülmények között ez a határidő jelentős emelését teszi szükségessé. Az építési engedély nélkül építhető, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények méretei az új OTÉK fogalommal összhangba kerülnek. Az új térfogat fogalom miatt az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre bővül.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság kötelezési eljárást kérelemre nem folytat le. A panaszbeadványok alapján hatósági ellenőrzést tart, majd szükség esetén a kötelezési eljárást hivatalból indítja meg a hatóság. Ennek megfelelően módosul a kormányrendelet.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény július 1-jei módosításával a településképi véleményezés a polgármestertől a települési önkormányzat képviselő-testületéhez került. A változást e kormányrendeletben is át kell vezetni.
A hatóság engedélyére nincs szükség az ÉTDR-ben a tárhely biztosításához, ez a funkció jelenleg sem működik. A tárhely használata nincs időkorláthoz kötve, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezendő.
13. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
Az Országos Építésügyi Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások közül egyesek fokozottan érintettek adatszolgáltatásra irányuló megkeresésekkel. Az ezek teljesítésére vonatkozó joggyakorlat egységesítése érdekében szükséges jogszabályi szinten rendezni, hogy mely alkalmazásból ki, kinek és milyen adatot adhat ki. Ezen alkalmazásokat a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzemelteti, ez azonban nem jelenti azt, hogy a társaság jogosult lenne az adatszolgáltatás teljesítésére bármely alkalmazás esetében. Mivel ez nem köztudott, az adatszolgáltatás iránti megkeresések nem csak állampolgári, hanem sokszor közigazgatási hatósági, igazságszolgáltatási irányból is a társasághoz érkeznek. Az adatvédelmi incidensek elkerülése, illetve a rendszerekben tárolt adatok védelme érdekében mindenképpen szükség van az adatszolgáltatás szabályozására a leginkább érintett alkalmazások esetében. Így a tervezet szabályokat kapcsol a nyitott és már lezárt elektronikus építési naplóból, az e-tanúsításból és az ÉTDR-ből történő adatszolgáltatáshoz.
14. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása
A módosítás a Nemzeti Mintaterv Katalógus felhasználásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget írja elő az ÉTDR általános tájékoztatási felületén, továbbá pontosítja a rendszer által generált igazolások körét.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás