8/2021. (IX. 24.) IM utasítás
8/2021. (IX. 24.) IM utasítás
az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel, az Igazságügyi Minisztérium működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdésekről az alábbiak szerint rendelkezem:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) igazgatása tervezéssel, gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. A Minisztérium közbeszerzéseire vonatkozó speciális szabályokról a Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatáról szóló IM utasítás rendelkezik.
2. § Az utasítás rendelkezéseit a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet igazgatása cím vonatkozásában akkor kell alkalmazni, ha a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet gazdálkodási szabályzata így rendelkezik.
3. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására megfelelően alkalmazni kell.
4. § A Minisztérium igazgatását terhelő támogatásokra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályait kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
5. § Az utasítás alkalmazásában
1. gazdasági vezető: az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló IM utasításban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott személy;
2. belső költségvetés: a Minisztérium elemi költségvetése alapján az előirányzatok feladat szerinti felosztása;
3. kötelezettségvállalás: a Minisztérium működési előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló szabályszerűen megtett jognyilatkozat;
4. kezdeményező irat: a kötelezettségvállalás szükségességét bemutató, a szakterület vezetője és a felettes vezető által aláírt feljegyzés, valamint
a) polgári jogi szerződés esetén a szerződéskötés kezdeményezésére rendszeresített, a szakterület vezetője és a szakterület irányítását ellátó helyettes államtitkár által aláírt, és az államtitkár vagy miniszteri biztos, illetve a Miniszteri Kabinet és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szakterületek által kezdeményezett szerződéskötés esetén a miniszteri kabinetfőnök által jóváhagyott nyomtatvány (a továbbiakban: szerződéskezdeményező nyomtatvány),
b) megrendelés esetén az e célra rendszeresített megrendelőlap,
c) egyéb kötelezettségvállalás esetén a vonatkozó eljárásrendben meghatározott nyomtatvány, irat
együttese;
5. kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése: a kötelezettségvállalási dokumentum szakmai megalapozottságának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – írásos igazolása;
6. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak igazolása és ellenőrzése, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá a kötelezettségvállalási jogkör fennáll;
7. kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése: annak írásban történő – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő – igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalás dokumentuma és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a kötelezettségvállalás dokumentuma az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel;
8. teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve az ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – az teljesítésre került;
9. érvényesítés: kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek, a fedezet meglétének, és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezen utasítás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e;
10. utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése;
11. beszerzés: megrendelés vagy szerződés útján történő áru vagy szolgáltatás vásárlása és építési beruházás;
12. megrendelés: az utasítás alkalmazása alá tartozó beszerzésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás;
13. szakterület: a Minisztérium azon önálló szervezeti egysége, amelynél a kötelezettségvállalási igény tárgya felmerül;
14. szerzői jogi védelem alatt álló alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által szerzői jogi védelemben részesülő szerzői jogi mű, továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó és szomszédos jogi teljesítmény;
15. szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá azok a természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek, az egyéni vállalkozóval azonosnak tekintve azt a személyt is, aki mint magánszemély az adóhatóságnál a költségelszámolásra bejelentkezett, és ezért adószámmal rendelkezik;
16. természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemély;
17. felettes vezető: a szakterület vezetőjének tevékenységét irányító vezető.
A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI
3. Az előirányzatok tervezése, elemi költségvetés
6. § (1) A Minisztérium költségvetésének tervezése az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.
(2) A fejezetet irányító szerv a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) bevonásával – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett körirat alapján – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv tervezett bevételeit és kiadásait, kiemelt előirányzat szerinti bontásban.
(3) A költségvetési szerv a bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről elemi költségvetést készít.
(4) Az Igazgatás vonatkozásában az elemi költségvetést a PSZF a Költségvetési Főosztály által meghatározott időpontig a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra.
(5) Az elemi költségvetést a gazdasági vezető hagyja jóvá.
7. § Az elemi költségvetés alapján a PSZF vezetője elkészíti a Minisztérium keretekre osztott belső költségvetését. A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.
4. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása
8. § Az előirányzatok módosítására az Áht.-ban, valamint az Ávr.-ben meghatározottak alapján kerülhet sor. A kormánydöntés alapján módosított előirányzatok Minisztériumon belüli szétosztásáról a közigazgatási államtitkár dönt.
9. § A bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi előirányzaton felüli többletbevételek felhasználásának engedélyeztetését a PSZF kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.
10. § A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségvetésbe történő befizetéséről az Ávr. 35. §-a szerinti döntéstől számított öt napon belül a PSZF intézkedik.
5. Előirányzatok megváltoztatása intézményi hatáskörben
11. § (1) Az Ávr. 43. §-ában foglaltak szerint a költségvetés kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre.
(2) A Minisztérium az előirányzatait az Ávr. 36. §-a szerint növelheti.
12. § (1) A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok az Ávr. 43. §-a szerinti intézményi hatáskörű kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást és az Ávr. 36. §-a szerinti intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást a Pénzügyi Osztály készíti elő, és terjeszti fel a PSZF vezetőjének jóváhagyásra.
(2) A jóváhagyott előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást a PSZF hajtja végre.
13. § (1) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain az eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült előirányzatok intézményi hatáskörű módosításának jogkörét a pénzügyi ellenjegyző javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az európai uniós forrásból utófinanszírozás keretében megtérülő kiadások fedezete tekintetében az előirányzat-módosítást a tényleges – a Minisztérium által megelőlegezett – kifizetéseknek megfelelően kell végrehajtani.
(3) A költségvetési maradvánnyal összefüggő intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtásának bizonylata a maradványt terhelő kifizetés számviteli elszámolásáról készült kimutatás.
14. § A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel történő egyeztetés alapján a megkötött szerződés szerint – az előirányzat módosítására vonatkozó engedélyezési előírások betartásával – a PSZF jár el az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása során.
15. § Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításra, előirányzat-átcsoportosításra irányuló változásokat a PSZF a Kincstár elektronikus nyilvántartó rendszerében (e-adat), valamint a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszerben és az analitikus nyilvántartásában rögzíti.
6. A belső költségvetésben meghatározott kereteken belüli és keretek közötti előirányzat-átcsoportosítás
16. § (1) A belső költségvetésben meghatározott keretek között történő, keretcsökkentéssel vagy -emeléssel járó átcsoportosítást az adott keret felett kötelezettségvállalói jogkörrel rendelkező, valamint – a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező egyidejű értesítése mellett – a PSZF kezdeményezheti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál.
(2) Az átcsoportosítást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá, amelyről a PSZF írásban értesíti a kezdeményezőt.
17. § A belső költségvetésben meghatározott keretek vagy keretek rovatai közötti – keretösszeg-változással nem járó – átcsoportosítást, valamint a korábbi évek maradványát érintő – jóváhagyott maradványösszeget nem érintő – előirányzat rendezéseket a PSZF hajtja végre.
18. § A kötelezettségvállalások, kifizetések tervezett ütemezésétől történő jelentős eltérés, a költségvetés központilag elrendelt vagy várható zárolási kötelezettségének teljesítése, illetve a Minisztérium likviditási zavarának veszélye esetén a gazdasági vezető javaslatára a közigazgatási államtitkár egyetértését követően az érintett keretek közötti átcsoportosítást a miniszter hagyja jóvá.
7. A maradvány elszámolása, felhasználása
19. § A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítése során a gazdasági vezető állapítja meg.
20. § A tárgyévi előirányzat terhére – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – költségvetési szerv esetén csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha annak pénzügyi teljesítése felhalmozási kiadás esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, működési kiadás esetén a tárgyév december 31-éig megtörténik.
21. § A beszámoló elfogadását követően a szabad maradvány összegének a központi költségvetés maradványelszámolási számlájára történő befizetése iránt a PSZF intézkedik.
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS RENDJE
8. A kötelezettségvállalás kezdeményezése
22. § (1) Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője kezdeményező irattal kezdeményezhet.
(2) Amennyiben a kötelezettségvállalás teljesítési időszaka az adott költségvetési évet meghaladja, abban az esetben a kezdeményező iratban a termék vagy szolgáltatás ellenértékének várható teljesítését évenkénti bontás szerint szükséges megjelölni.
23. § Amennyiben a beszerzési szándék szerzői jog, tanulmány, tudományos értekezés, terv, tervdokumentáció megszerzésére irányul, a kezdeményező iratnak tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy a Minisztérium által megszerezni kívánt szellemi alkotás vagy annak joga egy éven belül vagy túl fogja szolgálni a Minisztérium működését.
24. § A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért,
b) a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért,
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért,
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során és az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért,
e) a színlelt szerződés tilalmának érvényesítéséért, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony polgári jogi szerződéssel történő leplezésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásáért, valamint
f) az Ávr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelésért.
25. § A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen
a) kinevezési okirat, munkaszerződés, foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás, foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony létesítése és e dokumentumok pénzügyi kihatással járó módosítása,
b) egyéb személyi juttatás megállapítása (különösen céljuttatás, álláshelyi és szolgálati elismerés, motivációs elismerés),
c) szerződés,
d) megállapodás,
e) szerződésmódosítás,
f) visszaigazolt megrendelés,
g) bevétel megszerzésére irányuló pénzügyi kihatású intézkedés,
h) belföldi költségelszámolás és a külföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás,
i) személyi reprezentáció és vendéglátás esetén az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget el nem érő, a Minisztérium nevére szóló számla,
j) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, véglegessé vált hatósági döntésen vagy más – a fizetési kötelezettség összegét, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító – kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség, vagy
k) közbeszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás.
9. A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése
26. § (1) A kötelezettségvállalás indokoltságát és a Minisztérium szakmai érdekeivel való összhangját a szakmai ellenjegyzés igazolja.
(2) Szakmai ellenjegyzésre a szakterület vezetője, valamint helyettesítésre kijelölt munkatársa jogosult.
(3) Szakmai ellenjegyzésre a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően kerül sor.
(4) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentuma aláírásokat tartalmazó oldalának (a továbbiakban: aláíró oldal) aláírásával történik. Az aláíró oldalon – a szakmai ellenjegyzésen túl – olvashatóan fel kell tüntetni az ellenjegyző nevét, beosztását, szervezeti egységét, továbbá a szakmai ellenjegyzés tényét és dátumát.
(5) A 25. § a), b), i), j) és k) pontjában felsorolt kötelezettségvállalási dokumentumokat nem kell szakmai ellenjegyzéssel ellátni.
(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, a szakmai ellenjegyzés a szakmai ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.
10. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
27. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését az arra jogosultnak a kötelezettségvállalást megelőzően írásban kell megtenni.
(2) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében, illetve a 36. §-ban foglalt kivétellel – a Minisztérium költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.
(3) A Minisztériumnál kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult
a) a gazdasági vezető, valamint
b) a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
(4) A pénzügyi ellenjegyző felelős
a) a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáért,
b) az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkör fennállásáért,
c) a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal – különösen az Áht.-val és az Ávr.-rel – való összhangjáért,
d) a szerződés számszaki megfelelőségéért és
e) a rá irányadó határidők betartásáért.
(5) A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett.
(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, úgy a pénzügyi ellenjegyzés a pénzügyi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.
(7) A kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyző aláírásának a 38. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. A 25. § k) pontja szerinti dokumentum helyett a pénzügyi ellenjegyzés az Igazságügyi Minisztérium Közbeszerzési Szabályzatáról szóló IM utasítás alapján erre rendszeresített nyomtatványon történik.
(8) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a gazdasági vezetőt és a minisztert. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ebben az esetben a pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el.
11. A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata, jogi ellenjegyzés
28. § (1) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás rendje előírja, a tervezett kötelezettségvállalást jogi, illetve közbeszerzési szempontból vizsgálni kell.
(2) A kötelezettségvállalás jogi, illetve közbeszerzési szempontból történő megfelelőségét a Jogi Szolgáltatási Főosztály (a továbbiakban: JSZF) ellenjegyzése igazolja (jogi ellenjegyzés).
(3) Jogi ellenjegyzésre jogosult
a) a JSZF vezetője, valamint – akadályoztatása esetén – a helyettesítésére kijelölt munkatársa;
b) az a) pontban megjelöltek egyidejű akadályoztatása esetén a JSZF esetileg kijelölt munkatársa.
(4) A jogi ellenjegyző felelős
a) a szerződés, valamint a beszerzés kezdeményezésére jogosult által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért,
b) a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok – így különösen a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek való megfeleléséért,
c) a Kbt. eljárási szabályainak érvényesüléséért,
d) a rá irányadó határidők betartásáért, és
e) az átlátható szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírás érvényesüléséért.
(5) A jogi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a jogi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a jogi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a jogi ellenjegyző aláírásának a 38. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.
(6) Amennyiben a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumon kerül sor, a jogi ellenjegyzés a jogi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.
12. A kötelezettségvállalás
29. § (1) A Minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult
a) a miniszter, értékhatár nélkül;
b) a parlamenti államtitkár, SZMSZ szerinti feladatkörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
c) a közigazgatási államtitkár, értékhatár nélkül
ca) az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint,
cb) ha jogszabály, miniszteri utasítás, a miniszter egyedi döntése a kötelezettségvállalást a közigazgatási államtitkár feladatkörébe utalja, vagy
cc) a d)–h) pont és a (4) bekezdés esetében, amennyiben a közigazgatási államtitkár az ügyet magához vonja;
d) a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása üzemeltetése és fejlesztése vonatkozásában az igazságügyi nyilvántartó rendszerek koncepciója megalkotásáért, előkészítéséért és fejlesztésének összehangolásáért felelős miniszteri biztos;
e) az államtitkár, az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
f) a gazdasági vezető, az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
g) a helyettes államtitkár, az SZMSZ szerinti feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
h) a kötelezettségvállalási jogosultság gyakorlására történő miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint
ha) a miniszteri kabinetfőnök,
hb) a miniszteri biztos.
(2) A Minisztérium nevében ötvenmillió forint feletti kötelezettségvállalásra kizárólag a miniszter és a közigazgatási államtitkár jogosult.
(3) A fejezeten belül átcsoportosított előirányzat terhére történő kötelezettségvállalásra a közigazgatási államtitkár jogosult.
(4) A Minisztérium részéről
a) a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásához kapcsolódó, az intézményi működtetéssel együtt járó informatikai tárgyú beszerzések, valamint az aláírási tanúsítványok megrendelése során a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár;
b) az oktatásszervezési, jogi szakvizsgáztatási és az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája vonatkozásában az igazságügyi hivatásrendi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, azzal, hogy az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája oktatói-vizsgáztatói feladatainak ellátására biztosított vis maior keret tekintetében az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája főosztályvezetője
jogosult kötelezettségvállalóként eljárni.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a kezdeményező iratot a kötelezettségvállaló hagyja jóvá. A (4) bekezdés b) pontja esetében az első szerződés megkötése előtt a kezdeményező dokumentumot – valamennyi leendő szerződő partner adatait tartalmazó táblázattal együtt – elektronikusan meg kell küldeni tájékoztatásul a közigazgatási államtitkár részére.
(6) A jóváhagyott éves belső költségvetés szerinti reprezentációs és utazási keretösszeg tekintetében a kerettel rendelkező személy kötelezettségvállalásra jogosultnak minősül, ezért a kötelezettségvállaláshoz a rendelkező személy aláírásmintájának nyilvántartásba vétele szükséges.
(7) Kötelezettségvállalás tekintetében
a) a minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a parlamenti államtitkár, mindkettőjük akadályoztatása vagy távolléte esetén pedig az európai uniós ügyekért felelős államtitkár,
b) a parlamenti államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén az európai uniós ügyekért felelős államtitkár,
c) a közigazgatási államtitkárt a 25. § a), b), i) és j) pontja vonatkozásában az SZMSZ-ben felsorolt helyettesek, a 25. § c)–h) és k) pontja szerinti kötelezettségvállalások tekintetében a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,
d) az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén a parlamenti államtitkár,
e) a gazdasági vezetőt az SZMSZ-ben szereplő helyettese,
f) a helyettes államtitkárt az SZMSZ szerinti felettes államtitkára,
g) a miniszteri kabinetfőnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkár, az ő akadályoztatása vagy távolléte esetén az európai uniós ügyekért felelős államtitkár, mindkettőjük akadályoztatása vagy távolléte esetén pedig a parlamenti államtitkár
helyettesíti.
(8) A miniszteri biztos helyettesítését a miniszteri kabinetfőnök látja el.
(9) Reprezentációs keret terhére történő kötelezettségvállalásnál helyettesítésnek nincs helye.
(10) A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a kötelezettségvállaló személy nevét és beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumán a kötelezettségvállaló aláírásának a 38. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.
30. § (1) Kötelezettségvállalás – a 31. § kivételével – írásban, a kifizetést megelőzően, és a pénzügyi és a szakmai ellenjegyzést, továbbá szerződés esetében jogi ellenjegyzést követően tehető.
(2) Megrendelés esetén kifizetés a megrendelés visszaigazolását követően teljesíthető.
31. § Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, a személyi reprezentációs és vendéglátási keret terhére történő kötelezettségvállalások vonatkozásában. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányában a kifizetés rendjére az utasítás szabályai megfelelően irányadók, azzal, hogy a 27. §, valamint a 30. § (1) és (2) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A kifizetési eljárás a PSZF-hez benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján indul meg, azok 32. § szerinti nyilvántartásba vételével.
13. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele
32. § (1) A kötelezettségvállalást követően a PSZF gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a és az Áhsz. 18. alcíme szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább a kötelezettségvállalás keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, a teljesítési adatokat, továbbá a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges egyéb adatokat le kell fordítani és nyilvántartásba kell venni. Az idegen nyelvű dokumentumok fordításáról a kezdeményező szakterület gondoskodik.
(2) A kötelezettségvállalás eredeti, aláírt dokumentumát a PSZF a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.
(3) A kötelezettségvállalásokról év közben a PSZF a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszerprogrammal analitikus nyilvántartást vezet.
14. Bevételekre előírt teljesítésigazolás, teljesítésigazolás
33. § (1) A Minisztérium által végzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében a PSZF a számlát a teljesítésigazolás alapján állítja ki.
(2) Nem kell teljesítésigazolást kiállítani a cégnyilvántartással, a jogi szakvizsgáztatással, az igazságügyi szakértői és a közvetítői névjegyzékbe vétellel, valamint az igazságügyi szakértői oktatással kapcsolatban befolyó bevételek esetében.
34. § (1) A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult a kötelezettségvállaló vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy. A teljesítésigazolásra jogosult személy a 37. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével jelölhető ki.
(2) Teljesítésigazolóként
a) a 29. § (4) bekezdés b) pontja esetében az igazságügyi hivatásrendi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár;
b) az Integrált Jogalkotási Rendszer, valamint a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása üzemeltetése és fejlesztése vonatkozásában a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzője
jár el.
(3) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével a teljesítésigazolás az arra jogosult által a teljesítésigazolás aláírásával, az utalvány érvényesítését megelőzően történik.
(4) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés
a) b) pontja esetében az Ávr. 57. § (3) bekezdésében foglaltakat kell a pénzügyi bizonylatra rávezetni;
b) c) pontjában hivatkozott más fizetési kötelezettségek esetén nem szükséges külön teljesítésigazolás (különösen a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség), ebben az esetben a szakmai felelős vezető a 31. § szerint, a PSZF-hez megküldött számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentumkísérő feljegyzésében kéri a kifizetés teljesítését.
(5) A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon, különösen okmányokon, bizonylatokon, beszámolón, kimutatáson, jelentésen, összefoglalón, átadás-átvételi jegyzőkönyvön kell alapulnia.
(6) Beruházás esetén a teljesítésigazolás mellékletét képezi a Minisztérium intranet felületén közzétett „Üzembe helyezési jegyzőkönyv”.
(7) A teljesítésigazolásra jogosult felelős az Ávr. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak fennállásáért.
(8) A teljesítésigazolás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a teljesítésigazoló személy nevét és beosztását. A teljesítésigazoláson a teljesítést igazoló aláírásának a 38. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. Ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható.
15. Érvényesítés
35. § (1) A PSZF-en érvényesítésre jogosult a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítőnek a 38. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírását.
(3) Az érvényesítő köteles megvizsgálni különösen
a) a bizonylatot kiállító személyét, különösen, hogy a szállítóra, a szolgáltatóra vagy a vevőre vonatkozó adatok megegyeznek-e a szerződésen vagy a megrendelésen lévő adatokkal,
b) a bizonylaton a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Áhsz. által meghatározott adatok feltüntetését,
c) a bizonylat kiállításának megalapozottságát és jogszerűségét, a bizonylat a szerződésnek, megrendelésnek való megfelelőségét,
d) a bizonylat adatainak számszaki helyességét,
e) a szükséges mellékletek, különösen állománybavételi bizonylat meglétét,
f) a teljesítésigazolás – beszerzés esetén az átvételi igazolás – arra feljogosított részéről történő kiállítását,
g) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.
(4) Amennyiben az érvényesítő vizsgálata során ellenőrizte az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt tapasztalja, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz. és az Ávr., illetve a Minisztérium belső szabályzatait megsértették, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben az érvényesítő a kötelezettségvállalás dokumentumát „az érvényesítés utasításra történt” záradékkal látja el.
(5) Ha az érvényesítésre elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, az érvényesítés az érvényesítő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.
16. Utalványozás
36. § (1) A miniszter a Minisztérium igazgatási költségvetése tekintetében írásban hatalmazza fel a PSZF-en utalványozásra jogosult személyeket.
(2) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.
(3) Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni
a) a bizonylaton a szükséges adatok meglétét, a számszaki helyességet,
b) a bizonylatot kiállító személyét, a kiállítás jogosságát,
c) a szükséges mellékletek meglétét,
d) az érvényesítés megtörténtét,
e) az utalványon és a bizonylaton szereplő összeg megegyezőségét,
f) a teljesítésigazolásnak az arra feljogosított részéről történő kiállítását,
g) a fedezetvizsgálat megtörténtét,
h) azt, hogy a bizonylatban szereplő kifizetést jogszabály vagy utasítás nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.
(4) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszer szerinti utalványlap az Ávr. 59. § (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza-e.
(5) Ha az utalványozásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, úgy az utalványozás az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával is gyakorolható.
17. Összeférhetetlenségi szabályok
37. § Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
18. Nyilvántartás
38. § (1) A kötelezettségvállalásra, pénzügyi, jogi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a PSZF az Ávr. 60. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet a felhatalmazó, kijelölő dokumentumok alapján. Az elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BAF) vezet nyilvántartást.
(2) A nyilvántartásban szereplő (1) bekezdés szerinti jogosultságok megváltozásáról, visszavonásáról rendelkező dokumentumot a rendelkező személy haladéktalanul megküldi a PSZF-nek.
A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE
19. Általános szabályok
39. § (1) Beszerzés szerződéskötés vagy visszaigazolt megrendelés útján valósulhat meg.
(2) Megrendelés útján valósítható meg a beszerzés, ha
a) az ügylet egyszerű megítélésű, és a szerződéskötést jogszabály nem írja elő, vagy
b) azt keretszerződés vagy keretmegállapodás írja elő.
(3) Egyszerű megítélésűnek minősül az ügylet különösen, ha a beszerzésre kerülő áru vagy szolgáltatás konkrét minőségi és mennyiségi meghatározásán, az ellenszolgáltatás összegén és a fizetési feltételeken, a teljesítés határidején és helyén kívül további feltételekben – az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan – nem szükséges a feleknek megállapodniuk.
40. § A beszerzések előkészítése során vizsgálni kell a beszerzés tárgya szerinti jogszabályi és egyéb előírások, így különösen
a) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet,
b) a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet és a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet,
c) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet,
d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet,
e) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet,
f) az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet,
g) a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat,
h) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat
érvényesülését.
41. § Vagyonnyilatkozat tételére köteles a szerződő fél vagy annak közreműködője, amennyiben a szerződéssel összefüggésben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltételek valamelyike fennáll. A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.
42. § A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti egységek és személyek elektronikus formában, az e célra rendszeresített e-mail-címek alkalmazásával tartanak kapcsolatot. Amennyiben a beszerzés előkészítése, a szerződéskötés vagy a szerződés teljesítése során valamely irat eredeti példányának rendelkezésre állása szükséges, annak beszerzéséről és az érintett szervezeti egységekhez történő továbbításáról az érintett szervezeti egység gondoskodik.
43. § (1) A beszerzés kezdeményezését megelőzően a szakterület megvizsgálja, hogy
a) a tervezett beszerzés – a Kbt. 16–19. §-ában meghatározottak szerint számított – becsült értéke alapján közbeszerzési eljárást le kell-e folytatni;
b) a beszerzés kezdeményezése előtt szükséges-e más hatóság, személy vagy szervezet hozzájárulását, engedélyét vagy egyetértését beszerezni;
c) a beszerzés tárgyát jogszabály, a Minisztériumra kiterjedő hatályú keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján meghatározott szerződő féltől vagy meghatározott formában kell-e beszerezni.
(2) A szakterület megkeresésére a JSZF tájékoztatást nyújt arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá esik-e, illetve segítséget nyújt a beszerzés típusának kiválasztásában.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés beszerzése a szakterület feladata.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a tervezett beszerzés becsült értéke a beszerzés tárgyára irányadó közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, vagy központosított közbeszerzés keretében valósul meg, a beszerzést a Minisztérium közbeszerzéseiről szóló miniszteri utasítás szerint kell lefolytatni.
(5) A szakterület a beszerzés kezdeményezését megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a beszerzés megfelel a szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működés követelményeinek. E követelményeknek való megfelelést a beszerzés kezdeményezését megelőző vizsgálat keretében – így különösen indikatív ajánlatok bekérésével, piackutatás útján vagy a Minisztérium hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzésével – köteles alátámasztani.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt vizsgálattól el lehet tekinteni, amennyiben
a) a tervezett beszerzés értéke általános forgalmi adó nélkül számítva az egymillió forintot nem éri el;
b) a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik (Kbt. 9–14. §, 111. §);
c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg;
d) a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése;
e) előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az feltétlenül szükséges, azzal, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek a Minisztérium mulasztásából, vagy általa előidézett okból;
f) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az (5) bekezdés szerinti vizsgálat alkalmazása esetén meghiúsulna;
g) a beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás vagy közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;
h) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;
i) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;
j) a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;
k) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;
l) a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése;
m) a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;
n) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
o) a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás);
p) a szerződés tárgya állami vezetők képzésére, oktatására vonatkozó, vezetői és személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás;
q) a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás;
r) a szerződés tárgya olyan, az utasítás hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy a beszerzés teljes becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.
(7) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat tartalmát és eredményét, illetve a (6) bekezdés szerinti kivételi kör alkalmazását és annak indokait az 5. § 4. pontja szerinti feljegyzésben szerepeltetni kell.
44. § A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába illeszkedő szerződések esetében – amennyiben minden szükséges adat a kezdeményezéssel egy időben rendelkezésre áll – hét munkanapon belül készíti el. A határidőbe nem számít bele a 48. §, az 50. §, valamint az 52–56. § szerinti egyeztetés időtartama.
45. § A közigazgatási államtitkár által meghatározott szerződéstípusok esetében általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSzF) kell alkalmazni. Az ÁSzF-eket a Minisztérium intranet honlapján kell közzétenni. ÁSzF-ek nem alkalmazhatóak közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések esetében. Az ÁSzF, illetve az ÁSzF egyes rendelkezésének alkalmazásától indokolt esetben el lehet térni.
20. A szerződéskötés kezdeményezése, előkészítése
46. § Szerződéskötéssel megvalósuló beszerzés akkor kezdeményezhető, ha a beszerzési igény – pénzügyi és beszerzési jogi szempontból történő előzetes vizsgálat alapján – a kívánt cél megvalósítására alkalmas (a továbbiakban: előzetes vizsgálat).
47. § (1) Előzetes vizsgálatot a szakterület vezetője a teljeskörűen kitöltött szerződéskezdeményező nyomtatvány digitalizált példányának a JSZF elozetesvizsgalat@im.gov.hu e-mail-címére történő megküldésével kezdeményezhet. A szerződéskötéshez szükséges egyéb dokumentumokat elektronikus vagy digitalizált formában kell csatolni.
(2) A JSZF a szerződéskezdeményező nyomtatványt és mellékleteit megvizsgálja, jogszabállyal vagy belső normával ellentétes kezdeményezés esetén tájékoztatja a szakterületet, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő kezdeményezésre, szükség szerint a nyomtatvány módosítására, más szakterület, hatóság megkeresésére. Amennyiben a szerződés megkötésére nincs lehetőség, a JSZF erről tájékoztatást ad.
(3) Amennyiben a JSZF megítélése szerint a beszerzés érdekében nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalást szükséges beszerezni, a nyomtatványt megküldi a BAF részére. A szükséges egyeztetést, illetve a szükséges adatok és nyilatkozatok beszerzését a BAF végzi, állásfoglalásáról a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a BAF értesíti a JSZF-et, ha a szerződő fél vagy közreműködője a meghatározott típusú kérdőívet leadta.
(4) Amennyiben a beszerzésnek nincs akadálya, a JSZF a nyomtatványt továbbítja a PSZF-nek a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából.
(5) Amennyiben a pénzügyi fedezet tekintetében egyeztetés szükséges, azt a PSZF folytatja le, ezzel egyidejűleg az egyeztetésről a JSZF-et tájékoztatja. Amennyiben az egyeztetés eredményeként a kezdeményező irat tartalma változik, a módosítást a PSZF végzi, és ennek tényét a fedezet igazolása során külön is jelzi.
(6) Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a PSZF haladéktalanul tájékoztatja a szakterületet és a JSZF-et.
(7) A PSZF a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról elektronikusan tájékoztatja a szakterületet és a JSZF-et.
(8) A PSZF a (6) és a (7) bekezdésben írt tájékoztatáshoz csatolja a JSZF-nek az előzetes vizsgálat körében tett megállapításait.
(9) A nyomtatvány JSZF és PSZF általi véglegesítését követően a szakterület elektronikusan továbbítja azt a Közigazgatási Államtitkári Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) részére a kezdemenyezes@im.gov.hu e-mail-címre.
48. § (1) A sikeres előzetes vizsgálatot követően a beszerzést a szakterület – a Titkárság tájékoztatását követően – a teljeskörűen kitöltött és aláírt szerződéskezdeményező nyomtatvány digitalizált példányának a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága részére, a szerzodes@im.gov.hu e-mail-címre történő megküldésével kezdeményezheti.
(2) A bérszámfejtéshez szükséges, szerződő fél által aláírt nyilatkozatok, illetve igazolások egy eredeti példányát a PSZF Illetmény-számfejtési csoport részére is meg kell küldeni.
49. § Beszerzési igényként kizárólag az eredményes előzetes vizsgálat során megfelelőnek minősített kezdeményezéssel egyező igény terjeszthető elő. Amennyiben a szakterület a korábban előzetes vizsgálatra bocsátott igény módosítása érdekében új kezdeményezést terjeszt elő, a módosított nyomtatványt a 47. § rendelkezései szerint terjeszti elő azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványhoz csak a módosítással érintett adatokat tartalmazó mellékletek ismételt csatolása szükséges, kivéve, ha az előző igény előterjesztése óta 60 nap eltelt.
50. § A 48. § szerinti dokumentumokat a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága – a szerződés előkészítése érdekében – elektronikus úton továbbítja a JSZF részére. A JSZF az adatokat szerződési igényként haladéktalanul nyilvántartásba veszi.
51. § A szerződés előkészítése során a szerződéskezdeményező nyomtatvány lényeges tartalmi elemeinek – így különösen a szerződés tárgyának, időtartamának, ellenértékének – jelentős módosítása esetén a kapcsolattartó a kötelezettségvállaló egyetértését köteles beszerezni. Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány tartalma alapvetően megváltozik, a szakterület új kezdeményezést terjeszt elő.
52. § A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezteti, a szerződő féllel történő egyeztetést a kapcsolattartó végzi. A tervezet véglegesítését követően a JSZF a szerződés tervezetét jogi ellenjegyzéssel látja el, majd a szerződés példányait a pénzügyi ellenjegyző részére haladéktalanul továbbítja.
53. § A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai ellenjegyzés céljából haladéktalanul továbbítja a szakterület részére.
54. § A szakmai ellenjegyző a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti.
55. § A kötelezettségvállaló a szerződés aláírását követően az iratokat a JSZF-nek visszaküldi. A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról, illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a JSZF gondoskodik. Az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája tevékenységét érintő szerződések esetében a szerződés példányainak megküldéséről a JSZF ettől eltérően is rendelkezhet.
56. § Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz eszközt, informatikai, belépési vagy egyéb jogosultságot biztosít, az erre vonatkozó igénylőlapon a jogviszony fennállását a JSZF munkatársa igazolja, majd gondoskodik az igénylőlapnak a Minisztérium Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (a továbbiakban: SZEAT) adatgazdájának történő továbbításáról.
21. A szerződés módosítása és megszüntetése
57. § A szerződés módosítására és megszüntetésére e fejezet 1. és 2. alcímében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
58. § A szerződés megszüntetését a szakterület vezetője a szerződés megszüntetésre irányuló nyomtatvány általa aláírt, digitalizált példányának a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága részére a szerzodes@im.gov.hu e-mail-címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztásához a JSZF segítséget nyújt.
59. § Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, illetve annak közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon meg kell küldeni az SZMSZ szerint ügyrendileg felelős állami vezető és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága útján a JSZF részére, amely – szükség esetén – elkészíti a megfelelő iratokat.
60. § A szerződés módosítását, megszűnését, felbontását, illetve megszüntetését követően a változást a SZEAT-ban a JSZF munkatársa rögzíti.
22. A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, igazolása és kifizetése
61. § A szakterület folyamatosan figyelemmel kíséri a szerződés teljesítését, és – a felek együttműködési kötelezettsége keretében – köteles minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés elősegítése érdekében. A szakterület a szerződésben szereplő feladatok elvégzése esetén nyilvántartja a szerződés összegszerű teljesítését, ennek alapján elkészíti a teljesítésigazolást, valamint beszerzi a szerződésben meghatározott teljesítési időszakhoz kapcsolódó és a szerződő partnerek által kiállított számlákat. Ha alappal feltételezhető, hogy a határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, akkor a szakterület által a szerződésben megjelölt kapcsolattartó annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kezdeményez. A kapcsolattartó tájékoztatja a kötelezettségvállalásra jogosultat a szerződés teljesítésének körülményeiről.
62. § Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződésszegésből származó igények érvényesítése érdekében a szerződésszegés tényéről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatja.
63. § Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb három munkanapon belül el kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül vagy a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
64. § A szerződésszerű teljesítés igazolására – a 29. § (4) bekezdés b) pontja és a 34. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a szakterület vezetőjének tevékenységét irányító felettes vezető jogosult úgy, hogy előzetesen köteles beszerezni a szakterület vezetőjének a teljesítésre vonatkozó szakmai véleményét. Ha a beszerzés tárgya több szakterületet is érint, mindegyik érintett szakterület vezetőjének előzetes véleményét be kell szerezni, amennyiben pedig valamely szakterület más felettes vezető irányítása alatt áll, az érintett felettes vezető véleményét is.
65. § Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítésigazolásra jogosult a teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kezdeményezi a PSZF-nél a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetve az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét vagy a szerződés teljes meghiúsulásának körülményeit.
66. § A szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a PSZF részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult
a) a természetes személlyel kötött szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a PSZF-nek benyújtotta;
b) az a) pontba nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított számlát és a teljesítésigazolást a PSZF-nek megküldte;
c) felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a szellemi termék, illetve vagyoni értékű jog tekintetében az erre rendszeresített tárolási nyilatkozatot a PSZF-nek megküldte.
67. § Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a teljesítésigazolás másolatát minden esetben meg kell küldeni a PSZF részére. A teljesítésigazolás másolatához csatolt adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult tájékoztatni köteles – a tárolási nyilatkozat megküldésével – a PSZF-et, hogy a szerzői jogi védelem alá eső alkotás mely szervezeti egységnél került elhelyezésre.
23. A megrendelés útján történő beszerzés szabályai
68. § Megrendelés útján történő beszerzés a kezdeményező iratnak a PSZF részére történő megküldésével kezdeményezhető.
69. § A megrendelőlapon fel kell tüntetni:
a) a megrendelt szolgáltatás, áru mennyiségét, minőségi jellemzőit, egységárát és a megrendelés összegét és felhasználásának célját,
b) a teljesítés határidejét,
c) a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.
70. § A megrendelés teljesíthetőségéről a PSZF a JSZF-fel szükség esetén egyeztet.
71. § (1) A megrendelésben foglalt, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) felé fennálló bejelentési kötelezettséget – amennyiben szükséges – a PSZF teljesíti.
(2) A beszerzési igényt – a Minisztérium beszerzési gyakorlatában a megrendeléshez szükséges nyomtatvány Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságnak történő megküldését – a felmerülésétől számított öt munkanapon belül az NKOH részére meg kell küldeni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megrendeléseket eseményenként egyszerre, kísérő feljegyzéssel ellátva kell a PSZF-re pénzügyi ellenjegyzés és az NKOH felé történő bejelentés céljából eljuttatni. A kísérőfeljegyzésben meg kell jelölni a beszerzés körülményeire, indokoltságára, szükségességére vonatkozó információkat, továbbá – amennyiben rendelkezésre áll – csatolni kell a beszerzés műszaki leírását. A megrendelésen meg kell jelölni az éves kommunikációs tervre való hivatkozást. A megrendeléseket elektronikus úton is el kell juttatni a PSZF-re.
(4) Pénzügyi ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra, valamint a benyújtott beszerzési igény megvalósítására kizárólag az NKOH jóváhagyását követően kerülhet sor.
72. § A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a PSZF pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megrendelőlap minden példányán igazolja, és a megrendelőlap mindkét példányát továbbítja a kötelezettségvállaló részére.
73. § (1) Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megrendelőlapokat a kötelezettségvállaló aláírja. A megrendelőlap másik fél részére történő továbbküldéséről a szakterület gondoskodik. A megrendelés tudomásulvételéről a szakterület köteles meggyőződni és arról írásos visszaigazolást kérni. A megrendelőlap egy példányát – csatolva ahhoz a megrendelés visszaigazolását – a szakterület a visszaigazolás rendelkezésre állását követő két munkanapon belül megküldi a PSZF részére.
(2) Amennyiben a visszaigazolt megrendelőlapon szereplő ellenértéknél a számla tényleges összege 10%-kal magasabb, a szakterület a számla PSZF részére történő megküldésével egyidejűleg köteles pótmegrendelést is csatolni.
(3) A PSZF havonta, minden tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a tárgyhónap utolsó napjáig nyilvántartásba vett megrendelések adatairól – feltüntetve azok tárgyát, értékét és időpontját – tájékoztatást nyújt a JSZF részére.
24. Típusszerződések
74. § Amennyiben ismétlődő jelleggel, nagy számban előforduló és azonos tartalmi elemekkel rendelkező polgári jogi szerződés (típusszerződés) megkötésére van szükség, a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a 75–82. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
75. § Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak küldött feljegyzéssel kezdeményezheti. A feljegyzésben be kell mutatni
a) a típusszerződés alkalmazásának szükségességét, kitérve arra, hogy az általános szerződéskötési eljárás miért nem valósítható meg,
b) a típusszerződéssel beszerezni kívánt áru vagy szolgáltatás jellemzőit és mennyiségét,
c) a típusszerződés alapján nyújtani kívánt szolgáltatás jellemzőit,
d) a típusszerződés alkalmazásának tervezett időtartamát,
e) a típusszerződéssel érintett beszerzések várható értékét.
76. § A 79. § szerinti feljegyzéshez az abban írtakat alátámasztó dokumentumokat csatolni kell. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a feljegyzés kiegészítését, illetve újabb dokumentumok csatolását kérheti. A típusszerződés alkalmazásáról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.
77. § A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a PSZF-fel, valamint a szakterülettel.
78. § A véglegesített típusszerződés mintájának három példányát a szakterület szakmai ellenjegyzéssel, a JSZF jogi ellenjegyzéssel, a típusszerződéseket a PSZF pedig pénzügyi ellenjegyzéssel látja el.
79. § Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-minták egy-egy példányát a JSZF megküldi a szakterületnek és a PSZF-nek. A JSZF a szerződés példányaihoz csatolt adatlapon rögzíti, hogy a típusszerződés alkalmazására mely kötelezettségvállalásra jogosult által, milyen körülmények között, milyen időtartamban, milyen áru vagy szolgáltatás beszerzésére, milyen szolgáltatás nyújtására, illetve milyen pénzügyi fedezet mellett kerülhet sor, továbbá meghatározhatja a típusszerződés alkalmazásának egyéb feltételeit.
80. § A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 79. § szerinti adatlapon meghatározott körben önállóan, a JSZF bevonása nélkül jogosult a szerződéskötésre.
81. § A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi esetekben a pénzügyi ellenjegyzés beszerzésének kötelezettsége alól. Típusszerződés alkalmazása esetén az egyedi szerződést a szakterület közvetlenül küldi meg a PSZF számára. A PSZF a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának esetén az egyedi szerződést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az egyedi szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel nem látható el, a PSZF a szakterülettel közvetlenül egyeztet.
82. § A típusszerződés alkalmazását a PSZF és a JSZF ellenőrzi, a szükséges módosításokat a JSZF végzi a 77–79. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a típusszerződés alkalmazása a továbbiakban nem indokolt, vagy felhasználása a 79. § szerinti adatlapon rögzítettektől eltér, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a típusszerződés alkalmazására vonatkozó döntését visszavonhatja.
25. Adatvédelem
83. § A beszerzések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult
a) a miniszter,
b) a kötelezettségvállalásra jogosult,
c) a beszerzés kezdeményezésére jogosult és annak felettes vezetői,
d) a kapcsolattartó és annak felettes vezetői,
e) a JSZF vezetője és eljáró munkatársa,
f) a PSZF vezetője és eljáró munkatársa,
g) a BAF vezetője és eljáró munkatársa,
h) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a titkárságán a szerződések előkészítésével megbízott munkatárs,
i) az Ellenőrzési Főosztály vezetője és ellenőrzésre kijelölt munkatársa,
j) az, akinek a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár vagy a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZF vezetője azt engedélyezi.
26. Szerződések nyilvántartása
84. § (1) A IV. Fejezet szerinti eljárásrend, valamint a Minisztérium közbeszerzéseiről szóló miniszteri utasítás alapján megkötött szerződések adatairól – a 74–82. § szerint típusszerződés alkalmazásával kötött szerződések kivételével – a JSZF egységes központi nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartáshoz a szervezeti egységek kijelölt ügyintézői számára a JSZF – az erre irányuló igény írásbeli jelzése esetén – hozzáférést biztosít az adott szervezeti egység szerződéseiről való tájékozódás, valamint a beszerzési igény becsült értékének a Kbt. 16–19. §-ában foglaltakra tekintettel történő megállapítása érdekében.
(3) A szerződések adatainak a Minisztérium honlapján történő közzétételére a közérdekű adatok, a közérdekből nyilvános adatok, valamint a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók Minisztérium honlapján történő közzétételének, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló miniszteri utasítás rendelkezései az irányadóak.
85. § Típusszerződés esetén az egyes szerződéseknek a 84. § (3) bekezdésében hivatkozott közzététellel érintett adatait a szakterület elektronikus úton a szerződés megkötésének napjától számított harminc napon belül megküldi a JSZF részére.
BESZÁMOLÓK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK KÉSZÍTÉSE
86. § (1) A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően a tartozásállományára vonatkozó adatokról a tárgyhót követő hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(2) Az adatszolgáltatást a PSZF készíti el és továbbítja a Kincstár részére.
87. § (1) A Minisztérium előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500 millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve, havonta, a tárgyhónap 25. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(2) Az adatszolgáltatást a PSZF készíti el és továbbítja a Kincstár részére.
88. § Az időközi költségvetési jelentést a PSZF készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával.
89. § Az előrejelzést a PSZF készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával.
90. § Az eszközök és források alakulására vonatkozó negyedéves mérlegjelentések elkészítését a PSZF végzi a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával.
91. § A PSZF a vonatkozó jogszabályok alapján és a Költségvetési Főosztály által meghatározott határidőre, a Kincstár által közreadott számítástechnikai program alkalmazásával éves költségvetési beszámolót készít, amelyet ellenőrzés és jóváhagyás végett a Költségvetési Főosztály részére továbbít.
92. § A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá.
93. § (1) A Minisztérium zárszámadási adatszolgáltatását a Költségvetési Főosztály iránymutatása alapján a PSZF készíti és nyújtja be a Költségvetési Főosztály részére.
(2) A beszámolás során a Minisztérium számot ad az éves költségvetésben biztosított előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, a feladatok és a meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
94. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
95. § Ezen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
96. § Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és tájékoztatókat a JSZF és a PSZF vezetője a Minisztérium intranet hálózatán közzéteszi.
97. §2
Az utasítást a 10/2025. (XI. 6.) IM utasítás 96. §-a hatályon kívül helyezte 2025. november 21. napjával.
A 97. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
