8/2021. (II. 19.) EMMI rendelet indokolás
8/2021. (II. 19.) EMMI rendelet indokolás
a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról szóló 8/2021. (II. 19.) EMMI rendelethez
2021.02.20.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) módosított 1. § (1) bekezdése szerint a közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető-jelölt, illetőleg a közúti járművezető a közúti járművezetésre egészségi állapota alapján alkalmas járművezetésre. A módosítás hatékonyabban szolgálja az Alaptörvény XV. cikke érvényesülését, vagyis az esélyegyenlőség elvét.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításával olyan szabályozás kerül kialakításra, hogy az ügyfél a vezetői engedélye érvényességi idejéből ne veszítsen, de az – a többi személyazonosító okmány érvényességi idejéhez hasonlóan – továbbra is a születési dátumhoz igazodjon mind az 1., mind a 2. kategóriában. Ezért szükséges kiegészíteni az R. 5. §-át a javasolt (7) bekezdéssel, mely szerint az egészségi alkalmasság határideje a vizsgált személy esetében az okmány érvényességének figyelembevételével a határidőt követő első születésnapjáig túlléphető. (Például annak a személynek, aki 2021. március 21-én lesz 52 éves, és a vezetői engedélye 2021. április 21-én jár le, a jelenlegi szabályozás szerint 2026. március 21-ig igazolható az egészségi alkalmassági vizsgálat, így a vezetői engedélye is eddig érvényes. A módosítási javaslattal a példában szereplő személy részére az egészségi alkalmasság 2027. március 21-ig kiállítható, így a vezetői engedély is 2027. március 21-ig érvényes.) A módosítással az 1. és a 2. kategóriájú közúti gépjárművezetők egészségi alkalmasságának megállapítása továbbra is a születésnaphoz igazodik, azonban nem veszít az okmány az érvényességi időből.
Az R. 8. § (1) bekezdés a) pontja meghatározza, hogy az 1. kategóriába tartozó közúti gépjárművezetőknél ki végezhet első fokon alkalmassági vizsgálatot. A jelenlegi jogszabály csak a háziorvost nevesíti. Vannak azonban olyan esetek, amikor a nem hivatásos gépjárművezető a munkája keretében rendszeresen közúti gépjárművet vezet (pl. orvoslátogató, területi képviselő). Ezen munkavállalók esetében foglalkozás-egészségügyi orvos állapítja meg, hogy alkalmas-e a munkavégzésre, beleértve a közúti gépjárművezetést is. A módosító javaslatokkal a foglalkozás-egészségügyi orvos is megállapíthatja az 1. kategóriájú közúti gépjárművezetők alkalmasságát azoknál a munkavállalóknál, akik nem hivatásos gépjárművezetők, azonban rendszeresen közúti gépjárművet vezetnek a munkájuk során.
Az R. 12. § (1) bekezdés d) pontjából a közúti járművezetők törlése, valamint a 12. § új (1a) bekezdéssel történő kiegészítése arra irányul, hogy a közúti járművezető-jelölt esetében indokolt az előzetes orvosi vizsgálatot szakértői bizottság előtt elvégezni, azonban a már jogosítvánnyal rendelkező hallássérült és/vagy siket személyt az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával ismételten szakértői bizottság elé küldeni indokolatlan, költséges, és az érintett közúti járművezető számára aránytalan teherrel jár. Az érintett hallássérült közúti járművezetők esetében az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot mind a háziorvos, mind a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa elvégezheti. Amennyiben a háziorvos, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos nem tudja biztonsággal megállapítani a halláskárosult személy egészségi alkalmasságát, akkor szakértői bizottságot is felkérhet ennek megállapítására.
Az R. 12. § (3) és (5) bekezdésében a „fogyatékosság” kifejezés helyett az „állapot” kifejezés használata javasolt. A módosítás hatékonyabban szolgálja az Alaptörvény XV. cikke érvényesülését, vagyis az esélyegyenlőség elvét.
Az R. 13. § (2) bekezdésének módosításával a „fogyatékosság” helyett az „egészségi állapot” kifejezés használata kerül bevezetésre.
Az R. 20. § (1) bekezdése jelenleg minden orvos számára minden esetben kötelezővé teszi a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezését – többek között – hallászavar megállapítása esetén. Ez orvos-szakmailag nem szükséges, és az érintett közúti járművezetőre aránytalan terhet ró. A módosítással törlésre kerül a rendeletből, hogy minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél a forgalomban való részvételt befolyásoló egészségi állapotot, például hallászavart állapított meg. A módosításokat követően, ha a személy közúti járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik, és nála az előző időszakos alkalmassági vizsgálatot követően olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel az orvos, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, abban az esetben kell soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményeznie.
Jelenleg az R. 21. § (4) bekezdése kiemeli, hogy az orvosoknak hitelt érdemlően kell meggyőződnie arról, hogy a vizsgált személynél az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálat során az orvos által észlelt betegséget, illetve állapotot figyelembe vették, és annak időpontját követően állapotromlás nem következett. Ez orvos-szakmailag nem indokolt, ezért szükséges a „hitelt érdemlően meggyőződik arról” rész törlése.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – mivel jelentős társadalmi hatással bír – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás