2021. évi LXXX. törvény indokolás
2021. évi LXXX. törvény indokolás
a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat a Budapest Diákváros kiemelten közérdekű beruházás (a továbbiakban: Beruházás) megvalósításával, valamint a Budapest Diákváros keretében megvalósuló építési tevékenységgel összefüggő különös szabályokat állapít meg, továbbá kijelöli a Beruházással érintett állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében – a Budapesti Diákváros megvalósításával összefüggő intézkedésekről szóló 1226/2021. (V. 4.) Korm. határozatra tekintettel – tulajdonosi joggyakorlónak az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot (a továbbiakban: Társaság). A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) módosítása lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedekben elhanyagolt, jelenleg leromlott állapotú, egykor a fővárosi sportélet fontos helyszínét jelentő csepeli sportcélú területek megújulhassanak, ennek keretében a kor elvárásának megfelelő, de egyben természetközeli sport és rekreációs célú fejlesztés programok valósulhassanak meg. Az érintett sportinfrastruktúra fejlesztési program egyaránt hozzájárul a hazai versenyport fejlődéséhez és a csepeliek életminőségének javításához azzal, hogy visszakapják és birtokba vehetik azokat a sportcélú területeket, amelyektől hosszú évekre megfosztották őket. A fejlesztések illeszkednek a Csepel szigetet érintő átfogó fejlesztési programokhoz, így együttesen tudnak érdemi változást és minőségi változást eredményezni a városrészben. Fentiek mellett a törvényjavaslat rendelkezik a Budapest törvénynek a Budapest Diákváros beruházásra vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezéséről.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Rögzíti, hogy a Beruházás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LIII. törvény) szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, azzal, hogy a 2006. évi LIII. törvényben foglalt, kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat a törvényjavaslatban és a Kormány által kiadott rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Beruházás helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a Kormány rendeletben jelöli ki. Tekintettel arra, hogy a Beruházás kiemelten közérdekű célból történik, a törvényjavaslat egyúttal kimondja, hogy a törvény erejénél fogva a Beruházás megvalósításának ideje alatt építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható. A tilalom alkalmazásának kizárása azért szükséges, mert a közfeladat ellátása sürgős, és az új vagy átfogóan módosuló helyi építési szabályzat elfogadásáig nem lehet várni. A javasolt törvényi szabályozás alapján a közérdekű beruházás fizikailag elkülönülő projektelemei az egységes szabályozási elvek mentén, de egyben a Beruházás jellegéhez és a helyszínek sajátosságaihoz igazodóan, hatékonyan valósulhatnak meg, ezen szabályozás hiányában viszont az egymással összekapcsolódó építési beruházások ellehetetlenülésével kellene számolni. A szabályozás az érintett önkormányzatot nem érinti hátrányosan, mivel az adott tilalmak korlátozása olyan közérdekű célú Beruházás javára kerül kimondásra, amely Beruházás megvalósítása végső soron az érintett önkormányzat, illetőleg az ott tartózkodók javára is történik.
A 2. §-hoz
Kijelöli a Beruházással érintett állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdésére tekintettel – az állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló tulajdonosi joggyakorlóként a Társaságot.
A 3. §-hoz
Kijelöli a 2. §-ban megnevezett Társaságban az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló minisztert és meghatározza a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (2) bekezdésére tekintettel a Társaságnál működő felügyelőbizottság tagjainak számát.
A 4. §-hoz
Rendelkezik arról, hogy az építtető minden esetben az állam nevében és javára jár el és így a létrehozott vagyon az állam tulajdonába kerül. Kijelöli továbbá az állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló tulajdonosi joggyakorlónak a Társaságot a Beruházás során megvalósuló új vagyonelemek tekintetében is.
Az 5. §-hoz
Kijelöli a Társaságot a Beruházás tekintetében a korábbi építtető BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: korábbi építtető) az előkészítő építtetői feladatkörében a jogutódjának és rendelkezik arról, hogy a korábbi építtető által a Beruházás előkészítése és megvalósítása során már megkötött szerződések, illetőleg már meglévő hatósági engedélyek tekintetében a Társaság belép a korábbi építtető helyébe, illetőleg megszerzi a tervekre vonatkozó felhasználási jogot, annak érdekében, hogy azokat fel tudja használni a Beruházás megvalósítása során.
A 6. §-hoz
Meghatározza a Társaság, mint törvényben kijelölt építtető feladatait azzal, hogy a Társaság ellátja az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdésben, valamint (5) bekezdés a)–h) és k) pontjaiban meghatározott feladatokat is.
A 7. §-hoz
Rendelkezik a Beruházással összefüggésben az általánostól eltérő, különös eljárási szabályokról a közműfejlesztések, valamint a telekalakítási eljárások tekintetében.
A 8. §-hoz
Rendelkezik arról, hogy az állam tulajdonába kerülő ingatlanok tekintetében az államot megillető jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására a Társaság jogosult és sajátos területszerzési szabályt állapít meg a közérdekű Beruházás megvalósítása céljából.
A 9. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést állapít meg a Kormány részére.
A 10. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 11. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg a már hatályban lévő eljárások tekintetében.
A 12–15. §-hoz
A Budapest törvény egyes módosításairól rendelkezik. A törvénytervezet rendelkezik a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési programnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházássá minősítéséről. Ennek keretében meghatározásra kerülnek a fejlesztési programmal érintett ingatlanok, azzal, hogy ezen ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható. A kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő egyéb rendelkezéseket, így a beépítési szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény felhatalmazó rendelkezései szerinti végrehajtási rendeletek fogják megállapítani. A közérdekű beruházás így egységes szabályozási elvek szerint, koordináltan valósulhat meg, amely a településrendezési eszközökben alkalmazható esetleges tilalmak korlátozását is igényli, annak érdekében, hogy az érintett terület Csepel és a csepeliek érdekében megújulhasson, a sportcélú és rekreációs rendeltetés érvényesülhessen.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás