GÜ BH 2021/82
GÜ BH 2021/82
2021.03.01.
Ha a jogi képviselő megbízatása kötelező jogi képviselet esetén megszűnik, nem mellőzhető a fél felhívása a jogi képviselet pótlására a jogkövetkezmény felhívásával. Amíg a hiánypótlási határidő nem telik el, a bíróság további érdemi eljárási cselekményt nem foganatosíthat [1952. évi III. tv. (rPp.) 73/A. § (1) bek. b) pont, 73/B. § (1) és (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2007. február 23-án a peres felek ingatlan-adásvétel céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés szerint a kölcsön összege 99 729 CHF azzal, hogy a kölcsön összege nem lehet több, mint 14 000 000 Ft-nak a folyósítás napjára érvényes pénztári deviza vételi árfolyamon számított CHF-értéke. A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a felperes által vásárolt ingatlanra az alperes javára szerződéssel a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjogot alapítottak. A felperes tartozáselismerő nyilatkozatot tett, amelyet közjegyzői okiratba foglaltak.
[2] Az alperes elvégezte a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolást, és 2015. április 24-én a felperest arról tájékoztatta, hogy az elszámolást követően a felperes tartozása 19 549 841 Ft, a havi törlesztőrészletek összege 178 570 Ft-ot tett ki.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés, a jelzálogjogot alapító szerződés és a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségének megállapítását, a kölcsönszerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását és annak megállapítását kérte, hogy tartozásának összege 5 965 194 Ft. Álláspontja szerint a kölcsönszerződés azért érvénytelen, mert az nem felel meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglaltaknak. A jelzálogszerződés és a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségét azok járulékos jellegére tekintettel kérte megállapítani.
[4] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés mindenben eleget tesz az rHpt. 213. § (1) bekezdés hivatkozott pontjainak.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az ügy érdemében kifejtett álláspontját megelőzően arra mutatott rá, hogy a felperes fellebbezésében hivatkozott eljárási szabálysértés az eljárás megismétlését nem indokolja. Rámutatott, a felperesnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 73/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogi képviselő közreműködésével kellett eljárnia, amely kötelezettség a per teljes tartamára és valamennyi percselekményre kiterjedt. A 2019. június 18-án tartott elsőfokú tárgyaláson a felperes jogi képviselője nem jelent meg, ezért az elsőfokú bíróság – a tárgyalást elhalasztva – írásban 10 napos határidő biztosításával felhívta a felperest pontosított keresete előterjesztésére. A felperes jogi képviselője ezt a végzést 2019. június 19-én letöltötte, az abban foglaltaknak az előírt határidőben, 2019. június 29-éig nem tett eleget. 2019. július 6-án a felperes jogi képviselője bejelentette, hogy a felperessel kötött megbízási szerződését 2019. június 19-én 15 napos határidővel felmondta, amelyről az felperes a fenti napon igazoltan tudomást szerzett.
[7] Az elsőfokú bíróság a jogi képviselet megszűnéséről történő tudomásszerzést követően nem hívta fel a felperest arra, hogy gondoskodjon jogi képviseletéről és a 2019. július 8-án tartott tárgyaláson ítéletet hozott. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság ezzel a mulasztásával eljárásjogi szabályt sértett, amely azonban nem hatott ki az ügy érdemi elbírálására. A felperes jogi képviselőjének a kereset pontosítására adott határidő már azelőtt letelt, hogy a meghatalmazás felmondása hatályosult volna, ezért az elsőfokú bíróság mulasztása nem minősül olyan lényeges szabálysértésnek, amely indokolttá tenné az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú eljárás megismétlését.
[8] A másodfokú bíróság egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy a perbeli szerződés az rHpt. 213. § (1) bekezdése szerinti okokból nem érvénytelen.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Lényeges eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem adta meg az rPp. 73/B. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatást az rPp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján arról, hogy az eljárás során a jogi képviselet kötelező. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés kógens, azzal kapcsolatban az eljárt bíróságoknak mérlegelési lehetősége nem volt. Azzal, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte az új képviselettel kapcsolatos tájékoztatást és felhívást, garanciális, az ügy érdemére kiható jogszabályt sértett.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében további jog-szabálysértésekere is hivatkozott.
[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő.
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelemre tekintettel azt vizsgálta, hogy az elsőfokú eljárásban az rPp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja és 73/B. § (5) bekezdése előírásainak sérelme az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül-e, amely az ügy érdemi elbírálására kihatott, és így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi-e.
[14] A másodfokú bíróság a jogerős ítéletben tényként állapította meg, hogy az elsőfokú eljárásban 2019. július 8-án tartott tárgyaláson – amelyen a tárgyalás berekesztése és az ítélet kihirdetése is megtörtént – a felperes nem rendelkezett jogi képviselővel, továbbá az elsőfokú bíróság a jogi képviselet pótlására sem hívta fel a felperest.
[15] A Kúria egyetért a felperes felülvizsgálati kérelmében e körben előadottakkal, amely szerint a kötelező jogi képviselet szabályozása olyan kógens és garanciális előírás, amely az eljáró bíróságok számára nem biztosít mérlegelési lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy egy adott perbeli cselekménynél szükséges-e vagy sem a jogi képviselet megléte. Ezt az értelmezést támasztja alá az rPp. 73/B. § (1) bekezdése, amely szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél cselekményei, nyilatkozatai hatálytalanok, valamint a 73/B. § (1) bekezdés b) pontjának előírása, amely kötelezővé teszi a bíróságok számára a jogi képviselő nélkül eljáró fél felé az ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Az rPp. 73/B. § (5) bekezdése szabályozza ezen tájékoztatást követően bekövetkező mulasztás következményét akként, hogy ha a felperes a felhívás ellenére nem hatalmaz meg képviselőt, akkor a per megszüntetésének van helye. A Kúria hangsúlyozza a volt jogi képviselő felperes felé intézett felhívása, miszerint gondoskodjék jogi képviseletéről, a bíróság felhívását nem pótolta.
[16] A Kúria megítélése szerint tehát az elsőfokú eljárásban nem volt mellőzhető a felperes bíróság általi felhívása a jogi képviselet pótlására, annak elmaradása jogkövetkezményének ismertetésével. Amíg pedig az rPp. 73/B. § (5) bekezdésének megfelelő tartalmú felhívásban adott határidő nem telik le, a bíróság további érdemi eljárási cselekményt nem foganatosíthat, így különösen nem rekesztheti be a tárgyalást és nem hozhatja meg az ítéletet.
[17] A Kúria erre figyelemmel az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A Kúria fenti jogi álláspontjára tekintettel érdemben nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt többi eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértést. A megismételt eljárásban a bíróságnak biztosítania kell, hogy a felperes az eljárás során mindvégig jogi képviselettel rendelkezzen.
(Kúria Gfv. VII. 30.134/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás