2021. évi LXXXII. törvény indokolás
2021. évi LXXXII. törvényhez indokolás
a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) módosítása annak érdekében indokolt, hogy az eljárás kezdeményezése az adós számára egyszerűbb és költségtakarékosabb legyen.
A Javaslat az eljárás kezdeményezésének egyes feltételeit könnyíti annak érdekében, hogy azok is jogosultak legyenek az eljárást kérelmezni, akiknek a tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, de eléri az adósságrendezésbe vonásra kerülő vagyonuk értékének 80%-át.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében a jövőben az adósnál környezettanulmányt nem kell végezni sem a bíróságon kívüli, sem pedig a bírósági adósságrendezési eljárásban.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén a Javaslat csökkenti az adós által a főhitelező részére ezért a szolgáltatásért fizetendő költségátalány összegét.
Az adós által a főhitelező jelzálogjogosultnak az eljárás időszaka alatt fizetendő ún. minimális törlesztő részlet mértéke csökkentésre kerül.
A Javaslat szerint az adós által az eljárás időtartama alatt a bevételeiből a mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg növekszik. Valorizálásra kerül az adós által az eljárás alatt folyamatosan fizetendő tartásdíjra, kártérítési járadékra felhasználható összeg is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Annak érdekében, hogy az adós és a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára az eljárás kezdeményezésekor pontos adatok álljanak rendelkezésre az adós tartozásairól, a Javaslat a hitelezők számára előírja, hogy az adóssal szemben fennálló követelésekről és a folyamatban lévő igényérvényesítési eljárásokról egy részletes, díjmentes kimutatást készítsenek, és azt adják át az adósnak.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén pedig bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Ha tehát a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, az adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelmet bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelemnek kell tekinteni.
2. §
A Javaslat az adósoknak az eljárással összefüggő költségeit csökkenti azzal, hogy a főhitelező számára fizetendő költségátalány összege kevesebb lesz.
Az adós által a főhitelező jelzálogjogosult számára az eljárás időszaka alatt fizetendő ún. minimális törlesztő részlet mértéke csökkentésre kerül annak érdekében, hogy az adós családok számára az eljárás alatt ezek a törlesztő részletek alacsonyabbak legyenek, mint amit az adósnak adósságrendezési eljárás nélkül kellett volna fizetnie a hitelnyújtó számára.
A Javaslatban valorizálásra kerül az eljárás időtartama alatt az adós mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg, továbbá az adós által az eljárás alatt fizetendő tartásdíj, kártérítési járadék összege.
3. §
Az új szabályokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
4. §
A környezettanulmányra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek.
5. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás