2021. évi LXXXIII. törvény indokolás
2021. évi LXXXIII. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Szakképzés 4.0 középtávú szakmapolitikai stratégia megvalósulását segítő, a szakképzés és felnőttképzés jelentős megújítását célzó jogalkotási munkálatok 2019-ben és 2020 elején történő elvégzését, az új rendszerek működését megalapozó szakmai dokumentumok kidolgozását követően 2020. szeptember 1-jétől megindult az új típusú szakképzés az új szakképző intézményekben, továbbá 2021 januárjától már a felnőttképzés rendszere is az új struktúra szerint működik.
A módosítás a szakképzésről szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény utólagos hatásvizsgálata keretében végzi el a jogalkalmazás során kialakult gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő továbbfejlesztését a jogalkalmazás hatékonyabb működésének biztosítása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) értelmező rendelkezéseinek a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés törvényi definíciójának kiegészítéséhez kapcsolódóan lehetővé teszi a már eddig is biztosított kedvezmény mellett azt, hogy jogszabály a felnőttképző adatszolgáltatásának módját is az Fktv.-től eltérően állapítsa meg. Jellemzően az ágazati képzések ugyanis mára már kialakult önálló szakrendszerekkel rendelkeznek, ahova az azokhoz kapcsolódó képzésekkel összefüggésben jelenleg is számos adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek az azok szervezői. A biztosított eltérés lehetőségével élve az ágazati képzések tekintetében a jövőben jogszabály kizárhatja a felnőttképző Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét azzal, hogy ez esetben az ágazati képzés tekintetében önálló szakrendszert működtető hatóság fogja kumuláltan teljesíteni a felnőttképző helyett az Fktv. 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget. Erre az ágazati hatóságnak a tárgynegyedév utolsó napjáig van lehetősége.
A módosítás emellett az igazságszolgáltatás függetlenségének és a köztestületi autonómiának a megőrzése indokolja mind az igazságszolgáltatási szervek, mind az igazságszolgáltatás működéséhez szorosan kapcsolódó, önkormányzatisággal rendelkező autonóm köztestületek tagjai részére jogszabály alapján – nem piaci alapon – történő oktatás, képzés megszervezésének Fktv. hatálya alól történő kivételét.
A 2. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a belső képzés során saját munkavállalónak kell tekinteni a kölcsönvett munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is.
A 3. és 6. §-hoz
A módosítás – a felnőttképzők adminisztratív terheinek további csökkentése céljából – lehetővé teszi a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere adattartalmának ellenőrzését, továbbá más szakrendszerekből való átvétellel az adatszolgáltatási kötelezettség minimalizálását. A mostani módosítással kizárólag olyan adatszolgáltatásra van szükség a felnőttképző részéről, ami a felnőttképző, illetve a képzésben részt vevő személy azonosításához elengedhetetlen, a felnőttképzés irányításához, a pályakövetési rendszer, illetve a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetéséhez szükséges minden további adat pedig a meglévő szakrendszerekből szerezhető be a célhozkötöttség és az adatkezelés egyéb jogszerű feltételeire figyelemmel. A módosítás ehhez kapcsolódóan biztosítja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás térítésmentes használatát.
A 4. és 58. §-hoz
A szakképzés mellett a felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele támogatva ezáltal a felnőttképzésben folyó oktatásban, képzésben való részvételt. A képzési hitel – hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez – szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe. A kötött felhasználású képzési hitel esetében a képzési díjat finanszírozza meg a képzési hitelt nyújtó szervezet és annak összegét közvetlenül a felnőttképzőnek utalja. Ennek érdekében a módosítás lehetőséget biztosít a felnőttképzőnek, hogy azt a fizetési számlaszámot, amire a képzési hitel átutalása kell, hogy történjen, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján közölje a képzési hitelt nyújtó szervezettel.
A képzési hitelt nyújtó szervezet részére történő adattovábbítás lehetőségét az Onytv. módosítása teremti meg a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből. Ennek keretében kerül a felnőttképző képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata is átadásra.
Az 5., 8., 31., 37., 59–60. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
A 7. §-hoz
A módosítás a belső képzés fogalmába illeszti a munkaerő-kölcsönzés során kölcsönvett munkavállaló számára szervezett oktatást, képzést is, szélesítve ezáltal a munkáltató belső képzési lehetőségét.
A módosítás emellett a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság mellett a támogatott képzések esetén a támogató részére is biztosítja a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való célzott hozzáférést.
A 9. §-hoz
A rendelkezés révén kiegészítésre kerül a hatályos szabályozás az érettségi megszerzésére vonatkozó felkészítésben való ingyenes részvétellel, továbbá a módosítás révén a szakma megszerzéséhez kapcsolódóan ingyenessé válik az előkészítő évfolyamon, illetve a műhelyiskolában való részvétel is.
A szakképzés kiemelt feladataként határozza meg a törvény a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyek képzését. E kör részére a törvény végrehajtási rendelete biztosít jelenleg méltányossági alapon a szakképzésben való ingyenes részvételre vonatkozó további lehetőséget. Ennek helyébe lépve a módosításban törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére a tanulói jogviszony keretében nincs korlát meghatározva az ingyenesség tekintetében. Ehhez kapcsolódóan jogtechnikai pontosítással rendezi a törvénymódosítás e kör törvényi megjelölését.
A 10., 21. §-hoz
A szakképzés kiemelt feladataként határozza meg a törvény sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élők ellátását. A módosítás jogtechnikai pontosítással rendezi az ezen ellátásra jogosult kört.
A módosítás új fogalomként vezeti be a szakmai szervezetet, amely valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület. E szakmai szervezet(ek)nek a duális képzés szélesítése érdekében lehetővé teszi, hogy a legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás által létesített ágazati képzőközpont tevékenységébe bekapcsolódjon, abban legfeljebb 10%-os tulajdoni hányadot szerezzen.
A 11. §-hoz
A javaslat megerősíti a képzési és kimeneti követelmények elsődlegességét és kötelező erejét a szakmai oktatás dokumentumrendszerében. Emellett kimondásra kerül, hogy a programtanterv a foglalkozások összesített kötelező számának kivételével ajánlásokat fogalmaz meg a szakképző intézmények által készítendő szakmai programokhoz.
A módosítás alapján a képzési és kimeneti követelmények adják az egyes szakmák kereteit, azaz a szakmai oktatás és vizsgáztatás követelményeit, amelyek alkalmazása kötelező, míg a szakképző intézmény által elkészítendő szakmai programhoz a programtanterv ajánlásként használható. Mindez a szakképző iskolák rugalmas, helyi gazdasági környezet igényeihez jobban igazodni tudó szakmai programjainak kialakítását segíti elő.
A 12. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a jogellenesen megszerzett, kiállított oklevelek bizonyítványok visszavonásáról, megsemmisítéséről minden esetben a szakképzésért felelős miniszter köteles gondoskodni. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a részszakma megszerzését igazoló bizonyítvány csak abban az esetben igazol alapfokú végzettséget is, ha a megszerzésére irányuló felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt.
A 13. §-hoz
A javaslattal egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy a szakképző intézmények által folytatott szakmai képzés felnőttképzés, így azt főszabályként a felnőttképzési törvény szerint kell megszervezni a szakképzési jogszabályokban meghatározott eltérésekkel.
A 14. §-hoz
Új elemként – törvényi szinten is – megjelenik a technikum felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott program szerinti érettségi vizsgára és szakmai vizsgára felkészítő tevékenysége. Az ilyen szakmai oktatás a szakképzésért felelős miniszter engedélyével indítható.
A 15. §-hoz
Külön fejezetben, de a már hatályos szabályok fenntartásával kerül szabályozásra a szakképző intézmény gazdálkodása és vagyonkezelése, amelyek az államháztartásról szóló törvénnyel és az állami vagyonról szóló törvénnyel összhangban állapítanak meg rendelkezéseket.
Ekként a korábbinál részletesebben kerülnek meghatározásra a szakképző intézmények és a szakképzési centrumok gazdálkodását, költségvetését érintő szabályok, amelyek átláthatóbbá teszik az állami tulajdon kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá pontosabban határozzák meg az intézmények költségvetésének tervezésére és felhasználására vonatkozó kereteket.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat elejét kívánja venni a szakképző intézmények szakmailag nem indokolható, a szakképzési intézményi struktúra hatékonyságát, átláthatóságát jelentősen rontó esetleges változásainak, amelyek a szakképzésben tanulók vagy tanulni szándékozók számára is bizonytalanná, megbízhatatlanná, tervezhetetlenné tehetik a szakképzés intézményi rendszerét.
A 17. §-hoz
Az állami szakképző intézmények vonatkozásában módosításra kerülnek az igazgató kiválasztására, megbízására vonatkozó szabályok. Új intézmény esetén – átmeneti jelleggel, korlátozott időtartamra – pályázat nélkül is megbízható igazgató, amely az intézményrendszer folyamatos, rugalmas működését segíti. A szervezési feladatok ellátására adott megbízás legfeljebb a következő tanév utolsó napjáig terjedő időszakra szólhat.
A 18. §-hoz
A munkafeltételek tekintetében a szakképzésben oktatók jogai kiegészülnek a biztonságos és egészséges körülmények közötti munkavégzéshez való joggal. Ennek kiemelt fontosságát – többek között – a jelenlegi pandémiás állapotok is megerősítik, de mint alapvető emberi jog, minden egyes munkavállalót megillet.
A 19. §-hoz
A javaslat a törvény 62. §-ában szereplő előzetes tudás beszámítási rendelkezéseket módosítja és általános érvényüknél fogva helyezi át a tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony közös rendelkezései közé és azt a tanulói jogviszonyra és a felnőttképzési jogviszonyra egységesen szabályozza.
A módosítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmára, szakmai képzésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.
A 20. §-hoz
A módosítás alapján, figyelemmel arra, hogy a szakképzésben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek lehetősége van nem ingyenes szakmai oktatásban is részt vennie, a törvényben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a szakképzésben tanulók ösztöndíja csak az ingyenes szakmai oktatás keretében kapcsolódik az első szakma megszerzéséhez.
A 22. §-hoz
A javaslat kifejezetten az összefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezését, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolítását segíti, a szakképzési munkaszerződés lehetséges időtartamára vonatkozó szabályok módosításával. Ezzel lehetővé válik (évente egy alkalommal) a rövidebb, határozott idejű szakképzési munkaszerződések megkötése.
Ezen túlmenően, a szakképzési munkaszerződések rugalmas megkötése lehetőségeire tekintettel módosításra kerülnek a szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők tanulmányi szüneteire, munka- és pihenőidőire vonatkozó rendelkezések, hogy megfelelően igazodjanak a duális képzés körülményeihez. A nem teljes idős szakképzési munkaszerződések esetén nem alkalmazandók az iskolai szünetekre vonatkozó külön szabályok, és a tanulót, illetve képzésben részt vevő személyt megillető szabadságot, és munkabért időarányosan kell megállapítani.
A 23. §-hoz
Új alcímként kerül a törvénybe a képesítő vizsga definíciója, mint a szakmai képzésben elsajátított és a programkövetelményben a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott kimeneti követelmények mérésére szolgáló vizsga.
Rögzítésre kerül továbbá, hogy képesítő bizonyítványt az kaphat, aki sikeres képesítő vizsgát tett.
A 24–25. §-hoz
A módosítás önálló szakképzési tankönyvjegyzék kialakítására tesz javaslatot, amit a szakképzési államigazgatási szerv vezet. A szakképzési tankönyvjegyzékre a szakképzésért felelős miniszter által szakképzési tankönyvvé nyilvánított könyv – beleértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet, a feladatgyűjteményt –, digitális tananyag és a szakmai program részét alkotó információhordozó vagy feladathordozó vehető fel. Az eljárás kérelemre indul és díjköteles. A miniszter döntése alapján a szakképzési államigazgatási szerv hivatalbóli eljárás keretében veszi fel a szakképzési tankönyvet a szakképzési tankönyvjegyzékre.
A módosítás emellett erősíti az ágazati készségtanácsoknak a szakképzés megszervezésében betöltött szerepét és ehhez igazodóan pontosítja a szakképzésért felelős miniszter, illetve az ágazati készségtanácsok feladatait.
A 26–28. §-hoz
A módosítás elvégzi a Kormány által a veszélyhelyzettel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás tekintetében hozott szabályoknak a törvényi szintre való emelését.
A módosítás ennek keretében pontosítja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét, egyértelművé téve, hogy az egyéni vállalkozó tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó fogalmat kell használni, továbbá azt is, hogy a szakképzési hozzájárulás alanya a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy is, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
A kötelezetti kör szabályozásával szükségessé vált a mentességre jogosultak körét is módosítani. Ennek kapcsán határozza meg a módosítás, hogy bár alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a köztestületet.
Lényeges új szabálya a módosításnak, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét csökkentheti azzal az adókedvezménnyel, ami őt a szociális hozzájárulás tekintetében megilleti. Csak olyan adókedvezmény vehető igénybe, ami a fizetendő adót csökkenti.
A bruttó kötelezettség csökkentése tekintetében a módosítás meghatározza továbbá, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy azon munkanapjai után, amelyen munkabérre nem jogosult, nem érvényesíthető a csökkentés. Emellett meghatározásra kerülnek a kifutó képzések gyakorlati képzéseivel kapcsolatos kötelezettség csökkentési szabályok is.
A 29. §-hoz
A módosítás pontosítja az együttműködési szabályok alapján a fenntartót megillető juttatásokat.
A 30., 40–41., 47., 49–52., 54–55. §-hoz
A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.
A 32. §-hoz
A módosítás csökkenti a duális képzőhelyek adminisztratív terheit. A korábbi szabályozástól eltérően ugyanis nem nekik kell a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe feltölteni a szakképzési munkaszerződéseket, illetve azok adatait, hanem figyelemmel arra, hogy erre vonatkozóan az állami adóhatósághoz egyébként is adatszolgáltatási kötelezettségük van, az állami adóhatóságnál meglévő releváns adatoknak a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe történő átvételével az adat rendelkezésre állása és annak a tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzéshez való felhasználása a duális képzőhely számára külön kötelezettség előírása nélkül biztosítható.
A 33. §-hoz
A Kormánynak adott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben állapítja meg a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A rendeletnek tükröznie kell a törvényben szabályozott jogalkotói szándékot, és ki kell térnie a szakképzésben való részvétel feltételeire, a szakképző intézmények működésével, oktatókkal, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok tekintetében.
A 34. §-hoz
Átmeneti rendelkezések szabályozzák mindazon feltételeket, amelyek a törvény alkalmazására való felkészüléshez és az alkalmazásra áttéréshez szükséges átmenet speciális szabályait állapítja meg.
Az átmeneti időszakban a vizsgázás lehetőségéhez történő könnyebb, egyszerűbb hozzáférést segíti a szakképzésért felelős miniszter [IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IKK) által gyakorolt] vizsgaszervezési lehetősége. Ez alapján az IKK akkor is szervezhet szakmai vizsgát vagy képesítő vizsgát, ha nincs a képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos megyében vizsgaközpont, illetve ha előreláthatólag nem várható, hogy a szakmai képzés befejezésének időpontját követő három hónapon belül más vizsgaközpont szervez vizsgát a környéken.
Ezen túlmenően egyértelműsítésre kerül, hogy szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépését követően megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe.
A 35. §-hoz
Az új szakképzési rendszer bevezetéséhez kapcsolódó állami és nem állami fenntartók közötti együttműködés kereteinek kialakítása során körvonalazódott, hogy bár az együttműködési megállapodás és a fenntartói megállapodás céljai nem azonosak (az együttműködési megállapodások lényege a szakképzésben történő részvétel kereteiről történő általános megállapodás, míg a fenntartói megállapodás a tényleges megyei feladatellátás kereteit rögzíti) a megkötésükhöz kapcsolódó előzetes feltételrendszer és elemzések esetén jelentős átfedések jelennek meg. Ennek alapján egyszerűbb és átláthatóbb rendszer alakítható ki a kétféle megállapodás funkcióinak egyesítésével.
A 36. §-hoz
A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.
A 38–39. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezések, amelyek tekintetében a törvény a következő módosításokat hajtja végre:
– A módosítás – a meglévő célok változatlanul hagyása mellett – a törvény alapvető céljaként kiemelten meghatározza a gazdaságfejlesztési szándékot és a munkaerőpiacra történő felkészítést is. Ennek megfelelően a szakképzés törvényben deklarált elsődleges feladatai közé beemelésre kerül a gazdaság versenyképességének megőrzése, amely a szakemberek képzésén keresztül valósulhat meg.
– Rögzítésre kerül, hogy a végrehajtási kormányrendelet csak az ingyenes képzésben résztvevő tanulótól vagy képzésben résztvevő személytől kérhető térítési díjra, illetve tandíjra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
– A szakképzés kiemelt feladataként határozza meg a törvény a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élők ellátását. A módosítás jogtechnikai pontosítással rendezi az ezen ellátásra jogosultak körét.
– Kiegészítésre kerül a szakképzési alapfeladat ellátás fogalmának definíciója, amelynek alapján annak része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is.
– Meghatározásra kerül, hogy valamely programkövetelmény törlése vagy változása esetén mely (időpontban indult) képzéseknél alkalmazható még a változást megelőző tartalmú programkövetelmény.
– A szakképző intézmény szakképzési alapfeladatként előkészítő évfolyamot is szervezhet. E jogot a módosítás az állami szakképző intézményeken túl az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartók intézményeinek is megadja.
– A javaslat egyértelműsíti, hogy sajátos nevelési igényű tanuló vagy fogyatékkal élő személy esetén a tanulmányokkal összefüggésben adható kedvezmények a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján és azzal összefüggésben nyújthatók.
– Bővülnek a szakmai vizsgára történő törvényben korábban meghatározott 15 napos felkészülés lehetőségei, mert a javaslat szerint a szakképző intézményen kívül, megfelelő felkészültségű és a szakképző intézmény által szorosabban ellenőrizhető „külső” helyszíneken is megvalósulhat a felkészülés.
– Meghatározásra kerül, hogy szakképzési alapfeladatként műhelyiskolai képzést az állami szakképző intézményeken túl az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartók intézményei láthatnak el.
– Pontosítás céljából módosul a szakmai munkaközösség szervezésének szabályozása. A szakképző intézményben legalább öt oktató részvételével szakmai munkaközösség hozható létre.
– A módosítással a képzésben részt vevő személy is jogosult lesz diákigazolványra.
– A javaslat alapján meghatározásra kerül, hogy ha egy szakképző intézmény környezetében duális képzésben való részvételre nincs lehetőség, akkor a gazdasági kamara által kiadott igazolás alapján nyílik lehetőség a szakirányú oktatás a szakképző iskolában történő megszervezésére.
– A módosítás pontosítja a vállalati képzőközpont működtetésére jogosult gazdasági társaságok körét azzal, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezeteket nevezi meg, akiknek utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származik.
– A módosítás meghatározza, hogy az érettségi vizsgáról valamennyi érettségi vizsgatárgy és a szakmai vizsga sikeres letételét követően lehet érettségi bizonyítványt kiállítani.
– A javaslat a szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsga vizsgabizottsági elnökének delegálásával kapcsolatos pontosítást tartalmaz. Ennek lényege, hogy nem a szakképző intézmény székhelye, hanem a tényleges feladatellátási helye szerinti területi gazdasági kamara delegálja az elnököt, amely így a szorosabb és életszerűbb szakmai kapcsolat megvalósulását segíti a szakképző intézmény és gazdasági környezet között.
– A módosítás meghatározza a szakképzéshez biztosított támogatás elvét, hogy a támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a fenntartó és az általa fenntartott szakképző intézmény bevételi érdekeltségének fenntartását.
Kiszámíthatóbbá, előre kalkulálhatóbbá teszi a szakképzési hozzájárulás előlegének megfizetését a törvényjavaslat tervezetének azon része, amely meghatározza, hogy az előleg mértéke a tárgyévi várható szakképzésihozzájárulásfizetési-kötelezettség egytizenegyed része. Így a gazdálkodó is jobban tud kalkulálni a havi egyenlő összegekkel (mind a kötelezettség teljesítése, mind a kedvezmények igénybevétele tekintetében) és csak egyszer kell a különbözetet megfizetni.
– Az átmeneti időszakra vonatkozó, vizsgaszervezéssel összefüggő rendelkezések keretében egyértelművé válik, hogy a szakképző intézmények csak az általuk oktatott szakmák tekintetében működnek vizsgaközpontként.
A 42. §-hoz
A módosítás a szakképzésről szóló törvénnyel azonos módon biztosítja a szakgimnáziumok és a szakiskolák által többcélú köznevelési intézményként ellátott szakképzési alapfeladat keretében a szakképzés ingyenességét.
A 43. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy köznevelési intézmény súlyos jogszabálysértésre tekintettel történő törlése esetén az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerve köznevelési intézmény mellett szakképző intézményt is kijelölhessen a törölt köznevelési intézmény tanulójának kötelező átvételére, amely alapján az így kijelölt szakképző intézmény a tanuló átvételét nem tagadhatja meg.
A 44. §-hoz
A módosítás rendezi, hogy szakgimnáziumban a korábbi kerettanterv szerint folytatott (kifutó) tanulmányok befejezésével a tanuló a korábbi szabályok szerint tehet szakmai vizsgát.
A 45. §-hoz
A módosítás rendezi a szakképzési centrum részeként működő köznevelési intézményekben foglalkoztatottak juttatásait.
A 46., 57. §-hoz
A központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány informatikai alapú nyilvántartást vezet. A nyilvántartással kapcsolatos adatvédelmi, adatfelvételi, adatkezelési, adattovábbítási és ellenőrzési feladatok meghatározása érdekében szükségessé vált, hogy a nyilvántartás pontos tartalma törvényi szinten kerüljön a köznevelés és a szakképzés tekintetében egységesen meghatározásra.
A 48. §-hoz
A módosítás a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben határozza meg nemcsak a szakképző intézményre, hanem a köznevelési intézményre (ez jelenleg is hatályos) is kiterjedően az állami felsőoktatási intézmény és új szabályként azzal azonosan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény támogatását az ekként ellátott köznevelési alapfeladatra, illetve szakképzési alapfeladatra tekintettel.
Az 53. §-hoz
A módosítás a fogalomhasználat jogtechnikai pontosításával megteremti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. § (6) bekezdésének alkalmazhatóságát a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményekre, ami alapján a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézmény (a korábbi tagintézmények) beszerzési igényeit figyelembe véve nem kell együttesen alkalmazni a Kbt. 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmát, illetve az úgynevezett egybeszámítási szabályokat.
Az 56. §-hoz
A felnőttképzés új rendszerének kialakítása során kiemelt szempont volt az élethosszig tartó tanulás támogatása. Ennek érdekében a pályakövetési rendszer működtetése céljából az állam a képzésben részt vevő személyek nagyobb körére vonatkozóan rendelkezik a képzésben való részvételükhöz kapcsolódó információval. A képzésben részt vevők köre ugyanakkor nem kizárólag magyar állampolgárokból áll, hanem számos EGT tagállam vagy harmadik ország állampolgára is ide tartozik. Esetükben önmagában a pályakövetés nem cél, éppen ezért számukra a módosítás is csak akkor teszi kötelezővé a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv számára az oktatási azonosító szám kiadását, ha a képzésben részt vevő nem magyar állampolgár azt kifejezetten kéri.
A 61. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás