2021. évi LXXXVII. törvény indokolás
2021. évi LXXXVII. törvény indokolás
a játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi LXXXVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyes sportágakban tevékenykedő játékosügynökök, játékosügynökségek tevékenységére jelenleg a nemzetközi és az országos sportági szakszövetségek belső szabályzatai tartalmaznak rendelkezéseket, azonban a transzparencia növelése érdekében indokolt, hogy bizonyos szabályok egységesen, törvényi szinten – a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sportv.) módosításával − kerüljenek rendezésre.
Jelenleg a játékosügynökök, játékosügynökségek nyilvántartása és működési szabályozottsága rendkívül eltérő, néhány sportág esetében nem is létezik. A javaslat célja, hogy ha működik az adott látvány-csapatsport sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) játékosügynök vagy játékosügynökség, úgy annak nyilvántartása kötelező legyen. A javaslat meghatározza a játékosügynöki tevékenység, a játékosügynök és a játékosügynökség fogalmát, valamint előírásra kerül, hogy játékosügynöki tevékenységet csak az folytathat, aki a játékosügynöki tevékenység folytatását bejelentette és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A játékosügynöki tevékenység folytatása tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott sportágban működő országos sportági szakszövetség.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja − játékosügynökséget alapíthasson, amely ellátja a kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért − elsősorban az utánpótlás-nevelési korosztályhoz, illetve a magyar nemzeti válogatott keretbe tartozó − sportolók képviseletét. A fiatal felnőtt, már hivatásos játékos az a korosztály, amely a legnagyobb szakmai figyelmet érdemli az adott sportág jövője szempontjából, számukra a legfontosabb, hogy a megfelelő életkorban, tudásuknak megfelelően a lehető legjobb feltételek mellett készüljenek és versenyezzenek abban a sportszervezetben, ahol fejlődésük töretlen lehet. A szakszövetség ügynöksége szoros szakmai együttműködésben áll a sportág szakmai vezetésével, így egy-egy játékos (át)igazolását kizárólag a játékos szakmai fejlődésének elsődlegessége határozhatja meg. Ezen ügynökségek kizárólag nonprofit jelleggel működhetnek, így minden bevételt vissza kell forgatni a sportágba.
Jelenleg a játékosügynökök minden korlátozás nélkül köthetnek szerződést a sportolóval, és az (át)igazolásokra sokszor kevésbé sportszakmai, mint inkább anyagi, gazdasági szempontok mentén kerül sor, ezáltal az adott sportág vonatkozásában nem térülnek meg a játékos képzése, fejlődése érdekében nyújtott és igénybe vett állami, illetve TAO támogatások. Ezt ellensúlyozandó kerül biztosításra a játékosügynökségeket terhelő visszatérítés arra az esetre, ha olyan hivatásos sportoló közvetítésében akarnak közreműködni, aki jogszabály által meghatározott kiemelt sportolói körbe tartozik. Az így megfizetett összeget a szakszövetség köteles az utánpótlás-nevelés támogatására (például azáltal, hogy az utánpótlás nevelésben élen járó sportszervezetek között szétosztja), illetve – elismerve ezáltal a szülők, törvényes képviselők tevékeny hozzájárulását gyermekük sportszakmai fejlődéséhez − nevelési hozzájárulásra fordítani.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával összefüggésben az országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökségnek járó közvetítői jutalék és a szakszövetséget a Sportv. 37/D. § (2) bekezdése alapján megillető költségtérítés miatt indokolt a Sportv. 11. § (1) bekezdésének a módosítása.
2–3. §-hoz
A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség gondoskodik a sportágában a játékosügynökök és játékosügynökségek nyilvántartásáról. A javaslat értelmében a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség köteles megalkotni a játékosügynöki tevékenységre vonatkozó szabályzatát.
4. §-hoz
A Sportv. 37/A. §-a meghatározza a játékosügynöki tevékenység fogalmát, valamint a játékosügynök és a játékosügynökség fogalmát. Ez alapján játékosügynökség a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 2. § e) pontja szerint játékosügynöki tevékenységet folytató szolgáltató is.
A módosítás következtében a játékosügynök is sportszakembernek fog minősülni. Ily módon a sportszövetségnek lehetősége lesz a játékosügynökkel szemben sportfegyelmi eljárást lefolytatni, ha a jogszabályban, valamint a sportszövetség szabályzatában meghatározott előírásokat megszegi. A játékosügynökkel és a játékosügynökséggel szemben bírság vagy tevékenységtől eltiltás is kiszabható. A bírságfizetésből származó bevétel az országos sportági szakszövetség bevételét képezi.
A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja − játékosügynökséget alapíthat. Az egyszemélyes működési forma révén a társaságban további természetes személy vagy gazdasági társaság tulajdont nem szerezhet, így mindvégig a sportági szakszövetség érdekei érvényesülhetnek a működés során. Ha a látvány-csapatsport sportágban működik országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség, és az országos sportági szakszövetség sportágába tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért sportoló igazolására, átigazolására más játékosügynökség közreműködésével kerül sor, ezen játékosügynökségtől az országos sportági szakszövetség költségtérítésre tarthat igényt, amelyet utánpótlás-nevelés támogatására és nevelési hozzájárulásra köteles fordítani. A fenti szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a hivatásos sportoló játékosügynökség vagy játékosügynök bevonása nélkül, saját maga ruházza át játékjoga használati jogát sportszervezetre.
5. §-hoz
A módosítás következtében a játékosügynök is sportszakembernek fog minősülni, ily módon a sportszövetségnek lehetősége lesz a játékosügynökkel szemben sportfegyelmi eljárást lefolytatni.
6. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amelynek célja, hogy a 37/D. § (2) bekezdése alapján a játékosügynökségeket terhelő költségtérítés fizetésére vonatkozó előírás csak a 2022. január 1-jét követő igazolások, átigazolások esetében legyen alkalmazandó, biztosítva ezzel a kellő felkészülési időt.
7. §-hoz
A kormányrendeleti szintű szabályozás megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezések. Az országos sportági szakszövetségek a játékosügynökségek tevékenységét oly módon is ellenőrzik, hogy a játékosügynökség működéséről időszaki beszámolót küld és adatközlést teljesít a szakszövetség felé.
8., 10. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás